Fontos

  Sokkolja a briteket a kormány karantén rendelete

1,4 millió brit polgár életét dúlja fel, hogy a Spanyolországban újrakezdődő Covid-19 vírus járvány miatt karanténba kerülhetnek. 600 ezren ott nyaralnak, 800 ezren pedig már befizettek…

Csak az utazzon Spanyolországba, akinek feltétlenül muszáj – közölte a külügy Londonban látva a Covid-19-es vírussal kapcsolatos legfrissebb adatokat. Bár a madridi kormányzat megkísérli kisebbíteni a veszélyt, hogy megmentse a turizmust, de Londonban döntöttek: két hét karantén minden hazatérőnek!

Jelenleg valamivel több mint 600 ezer brit polgár nyaral spanyol földön – írja a Times, de sokan már befizettek a nyaralásra. Így jön ki az 1,4 millió brit, akiknek az életét alaposan felforgathatja a kormány döntése a karanténról. Boris Johnson miniszterelnök viszont nem véletlenül óvatos: kezdetben megpróbálták elviccelni a járványt. Az eredmény: maga a miniszterelnök is kórházba került korona vírus fertőzéssel, és épphogy megúszta ép bőrrel. Mások nem voltak ilyen szerencsések: Nagy Britanniában haltak meg a legtöbben a korona vírus következtében egész Európában, és a világon is csak két sokkal népesebb állam, az USA és Brazília előzi meg őket.

A hétvégén hosszú sorok várakoztak a hazatérésre Madridban a repülőtéren – számolt be a Daily Mail helyszíni tudósítója. Aki megjegyzi, hogy egész Spanyolország érintett bár a Baleari és a Kanári-szigetek megpróbálták kivonni magukat a karantén alól.

Mit szólnak a munkaadók?

Nem lehet megbüntetni a brit turistákat azért, mert Spanyolországban nyaraltak – hangsúlyozta Dominic Raab brit külügyminiszter. De akkor ki fizet a kéthetes karanténért?

A munkaadók lelkesedés meglehetősen visszafogott. Jogilag pedig a munkavállalók ki vannak szolgáltatva. Egy munkajogász így vázolta fel a helyzetet a Daily Mailben: “ha valakivel közli a munkaadó, hogy lejárt a szabadsága és ezért be kell jönnie, akkor nem hivatkozhat a kormány karantén rendeletére. Akkor ugyanis a munkaadó azt mondhatja: nem jöttél be dolgozni? Akkor nem fizetlek!”

A külügyminiszter persze másképp látja mindezt. Szerinte a törvény elég rugalmas ahhoz, hogy a munkaadók figyelembe vegyék: a munkavállaló nem azért nem jön be dolgozni, mert lógni akar, hanem azért, hogy megóvja munkatársait a potenciális fertőzés veszélytől. Végső soron azonban a munkaadók belátására van bízva: kifizetik-e a karantént vagy sem?!

Az érintettek borzasztó dühösek

“14 héten át éjjel-nappal dolgoztunk az egészségügyben. Most eljöttünk egy hétre Spanyolországba, de itt is dolgozunk egy járvány elleni programon. Erre jön ez a két hét karantén!” – mondta egy dühös brit turista, aki azért kérte a nevének elhallgatását a Daily Mail tudósítójától.

Emily Harrison, aki saját névvel nyilatkozott a madridi repülőtéren, azért hibáztatja a kormányt, mert “derült égből villámcsapásként jött a karantén rendelet. Mindenki bepánikolt. Rohamtempóban csomagoltunk és húzunk haza. Az egész nyaralásunk el van rontva!” Boris Johnson kormánya légi hidat hirdetett meg Spanyolország és Nagy Britannia között a több mint 600 ezer turista “kimentésére”. A légi híd egyelőre akadozva működik számol be Spanyolországból a Daily Mail. Amely a londoni repülőtereken sem talált sok elégedett embert, aki Spanyolországból érkezett. Egy családanya így nyilatkozott: “sokkolt minket a karantén döntés. Főként az, hogy ilyen gyorsan történt. Ha sejtettük volna, hogy ez lehetséges, akkor bele sem vágtunk volna egy nyaralásba Spanyolországban.”

Jobb Magyarországon gyereket nevelni mint az USA-ban?

Magyarország a középmezőnyben. Az élen a skandinávok, az USA az utolsó előtti a listán! Csak Mexikót előzi meg… Ez derül ki az OECD felméréséből. A világ gazdag államait tömörítő szervezet szerint a legjobb hely gyerekeket nevelni Izland.

A szempontok: a biztonság, a megélhetési költségek, a boldogság, az egészségügy és az oktatás fejlettsége. Végül pedig: mennyit kell dolgozni a tisztes megélhetésért? A londoni Daily Mail ismertette az OECD felmérés eredményét.

Az első hat helyezett közül öt skandináv állam szerepel: Izland, Norvégia, Svédország, Finnország és Dánia. Csak Luxemburg ékelődik közéjük az ötödik helyen. Minthogy a biztonság szerepel az első helyen, ezért nem csoda, hogy az OECD felmérésben a skandinávok világelsők. És az sem, hogy az Egyesült Államok a sereghajtó Mexikóval egyetemben.

Magyarország megelőzi Svájcot, Angliát és az USA-t

A 35 OECD tagállam közül a 21-ik helyre került Magyarország, eggyel Lengyelország mögé. Más államok a régióban messze előttünk járnak: például Csehország, amely a 10-ik helyezéssel büszkélkedhet. Szlovénia pedig a 15-ik.

Érdekes, hogy Magyarországon kifejezetten rossz a biztonsági index. Mindössze 39 pontot kaptunk miközben a lengyelek például 80-at, de Románia is 62-őt. Persze az USA – 81 pontot ért el a biztonsági összehasonlításban.

Hol a boldogság mostanában?

Nem Magyarországon, ahol ez a mutató mindössze 39! Miközben Lengyelországban 58, Csehországban 79. A listavezető Izlandon 193, Dániában, amely az összesítésben hatodik, a boldogság tekintetében első 196 ponttal. Érdemes megemlíteni, hogy az egyetlen mínuszos ország boldogság tekintetében Dél Korea (-2) pedig ez a OECD egyik legsikeresebb gazdasága.

A megélhetési költségek tekintetében meglepően jól állunk: az OECD 50 ponttal értékelte Magyarország teljesítményét míg Lengyelország -27 és Svájc például -46.

A magyar egészségügy a legrosszabbak között

Nagyon gyenge pontszámot kapott e téren Magyarország: -144 a mutatónk! Románia vagy Bulgária még rosszabbul áll e téren: -240 illetve -219. Mexikó az abszolút mélypont mínusz 416-al!

Az egészségüggyel ellentétben az oktatást jónak értékeli az OECD Magyarországon: 422 pont a tisztes középmezőnyt jelenti e téren.

Mennyit kell dolgozni a tisztes megélhetésért?

Az OECD itt a munkavállalói jövedelmeket vizsgálta, melyekből levonta az adókat illetve hozzáadta az állami juttatásokat. Talán kissé meglepő módon, de itt Magyarország kifejezetten jól szerepel. 206 pontot kaptunk miközben a hollandok például csak 99-et, az írek pedig csak 15-öt! Nagy Britannia is csak 26 pontig jutott, de az igazán katasztrofális helyzetben a munkavállalók az Atlanti óceán túlsó partján vannak: az USA  -93, Mexikó -44 pontot kapott. Vagyis ebben a két országban állnak a legrosszabbul a munkavállalók. Ami azért is különösen kellemetlen, mert közben az újságban azt olvashatják: Jeff Bezos, az Amazon főnöke, a világ leggazdagabb embere egyetlen nap alatt 13 milliárd dollárral lett gazdagabb – hála a tőzsdei árfolyam emelkedésnek.

Ráadásul az USA-ban sokkal többet kell költeni a gyerekek nevelésére mint Európában: míg egy átlagos család a gyerekekre a jövedelmének csak a 4-10%-át fordítja  Skandináviában addig az USA-ban ez csaknem egyharmad (31,79%)! Az ok nyilvánvaló: míg a skandináv jóléti államokban a családokat az állam bőségesen támogatja a gyereknevelésben addig az Egyesült Államokban szinte minden költség a szülőket terheli. Ezért is végzett az USA az utolsó előtti helyen az OECD felmérésében – írja a Daily Mail.

Tűzszünet Ukrajnában

Putyin és Zelenszkij megállapodott: hétfőn tűzszünet kezdődik, amely fordulatot hozhat Ukrajna viharos belső viszonyaiban.

2014 óta több mint 13 ezren haltak bele a konfliktusba, amely szembeállította Ukrajna kormányát a jelentős számú orosz kisebbséggel, melyet Moszkva támogat. A konfliktus során Oroszország lenyúlta a Krím félszigetet, mely 1954 óta Ukrajnához tartozott annak ellenére, hogy a lakosság többsége orosz volt.

Miért adta Hruscsov Ukrajnának a Krím félszigetet?

Dzsingisz kán utódai uralkodtak a Krím félsziget fölött amikor az orosz cár csapatai elfoglalták azt. A rohamosan növekvő orosz kisebbség hamarosan többséggé változott a Krím félszigeten. A terület stratégia fontosságát fokozta, hogy a cár ide telepítette a Fekete tengeri flotta parancsnokságát.

Sztálin halála után Hruscsov lett a Szovjetunió első embere, de nagy szüksége volt támogatókra, mert igen erős riválisai voltak. A Szovjetunió kommunista pártjának központi bizottságában Ukrajnáé volt a legerősebb frakció. Hruscsov az ő támogatásukkal szerezte meg a hatalmat, és ezt hálálta meg a Krím félszigettel. A Szovjetunióban az ukrán frakció egészen Brezsnyev haláláig, 1982-ig uralkodott.

Putyin-Zelenszkij

Most mind az orosz mind pedig az ukrán elnök a támogatásáról biztosította a tűzszünetet. Ugyanakkor Putyin közölte Zelenszkij elnökkel: nem ért egyet azzal, hogy októberben helyi választásokat rendezzenek Ukrajnában. A kijevi kormányzat mindenütt meg akarja rendezni a választásokat kivéve a két orosz többségű tartományban: Donyeckben és Luganszkban. Ez a két tartomány autonóm módon működik. Fegyveres milíciáját Moszkva maximálisan támogatja.

A két állam konfliktusát a német kancellár illetve a francia elnök közreműködésével sikerült rendezni. A tűzszünet fordulatot hozhat Kijev és Moszkva kapcsolataiban, de gyors előrelépésre nemigen lehet számítani, mert a nacionalizmus mindkét oldalon igen erős. Mind Oroszország mind pedig Ukrajna számára ez pótolja a valóságos eredményeket …

Orbán Viktor majdnem teljes egészében ellenőrzi a médiát

Az Index kapcsán jutott erre a megállapításra az amerikai sajtó. A legnagyobb magyar internetes portál elfoglalása a magyar miniszterelnök régi tervei közé tartozik. Erre most látta elérkezettnek az időt, hogy véget ért az EU maratoni csúcsértekezlete, melyen a nagy pénzeket kiosztották.

“Orbán Viktor még közelebb került ahhoz, hogy teljes mértékben ellenőrizze a magyar sajtót miután összeomlott az Index” – írja a New York-i Bloomberg. “A munkatársak tömeges távozása valószínűleg a véget jelenti a több mint 20 éve működő hírportálnak. “Az Index esete kapcsán a Bloomberg azt hangsúlyozza, hogy “Orbán Európa legnagyobb propaganda gépezetét építette ki, melynek segítségével meg akarja semmisíteni a liberális demokráciát és minden korábbinál nagyobb hatalomra akar szert tenni!” Orbán Viktor miniszterelnök olyan helyzetet teremtett Magyarországon, amelyben a független sajtó működése rendkívüli mértékben megnehezült. “Az Indexnek esélye sem volt a túlélésre!” – írja a Bloomberg.

A koronavírus válság fokozza a független sajtó gondjait

Ezt hangsúlyozza a Washington Post az Index botrány kapcsán. “Míg a kormányhoz közel álló médiumok dúskálnak a pénzben addig a független média filléres gondokkal küzd.”

A Washington Post megemlíti, hogy az “Index már régóta a hatalom célkeresztjében volt Magyarországon.”

A New York Times a politikai tanulságokat is levonja az Index ügyből: “Magyarország az autokrata irányítás felé halad”. Ennek eszköze a kormánypárti propaganda média, amely ” gyakran antiszemita összeesküvés elméleteket” sulykol, bírálja az Európai Uniót.”

Orbán Viktor miniszterelnök képmutatására jellemző, hogy két éve kijelentette az Európai Parlamentben, hogy “semmiképp sem némítaná el azokat a hangokat, melyek nem értenek egyet vele!” – idézi a New York Times a magyar miniszterelnököt.

Brüsszeli bizottság alelnöke: kapcsolatban állunk az Index-szel

“Ahhoz, hogy szabad választások legyenek szükség van sokszínű és független médiára. Több ízben is megosztottan aggodalmaimat ezzel kapcsolatban. Nagyon nehéz lehet az Index újságíróinak ilyen bizonytalan körülmények között dolgozni. Kifejeztem a szolidaritásomat velük” – mondta újságíróknak Vera Jourova asszony.

A cseh uniós biztos elsősorban jogi problémákkal foglalkozik, de ő egyben a brüsszeli bizottság alelnöke is. Ráadásul Prágából érkezett vagyis jól ismeri a kelet-európai gyakorlatot hiszen Babis miniszterelnök is sajtó birodalmat teremtett, amellyel megerősítette politikai befolyását.

Orbán a bevált taktikáját alkalmazza

2011-ben azt követően  hogy június végén a magyar miniszterelnök megtartotta búcsú beszédét az EU soros elnökeként, azonnal megindult a gőzhenger a közszolgálati médiában: több száz újságírót küldtek el! Akkor is voltak tiltakozások, de a közmédia teljesen átalakult, és a nemzeti együttműködés rendszerének szócsöve lett – nem is titkolva pártos elkötelezettségét.

Most alig ért véget a maratoni hosszúságú uniós csúcsértekezlet, Orbán Viktor megindította újabb offenzíváját a magyar média ellen. Ezúttal az Index a célpont, a legolvasottabb internetes portál.

“Folyamatosan kapcsolatban vagyunk az Index-szel”

Ezt hangsúlyozta Vera Jourova a brüsszeli bizottság nevében. Az újságíróknak elmondta még, hogy a KESMA ügyei is aggasztják a brüsszeli bizottságot.

“Nagyon komolyan vesszük ezt az ügyet is. Megvizsgáljuk , hogy versenyjogi szempontból mennyire elfogadható?!”

A sajtó megrendszabályozása egyáltalán nem magyar sajátosság. Szlovénia, ahol Orbán Viktor politikai szövetségese, Janez Janza került hatalomra, szintén hozzálátott a rendcsináláshoz a médiában: ott törvénymódosítással akarják átszervezni a közmédiát. “Szlovénia nem követheti Magyarország útját!” – hangsúlyozta Vera Jourova. Kérdés, hogy mit tud ellene tenni a brüsszeli bizottság alelnöke?!…

Biztos teszteredmény néhány perc alatt

Az Egyesült Államokban dolgozó kínai kutatók kifejlesztettek egy módszert, amely kutatóegyetemük szerint drasztikusan lerövidíti a Covid-19 vizsgálatok elvégzéséhez szükséges időt.

Az új megközelítés – amelyet a Virginia Tech kutatói fejlesztettek ki és bioszenzálásnak neveznek – lehetővé tenné a teszteredmények megismerését a mintavétel után néhány perc alatt.

A Sars-CoV-2, a Covid-19-et kiváltó koronavírus kimutatására eddig alkalmazott mainstream tesztek vagy nukleinsav-tampontestek, amelyek felfedezik a vírusgének töredékeit, vagy antitest-tesztek, amelyek megmutatják, hogy valaki fertőzött-e.

Az uralkodó módszer – a  tamponvizsgálat -, gyakran több, mint egy napot vesz igénybe a genetikai anyagok jelenlétének megerősítéséhez szükséges laboratóriumi eljárások miatt. A hónap elején Kína arra kérte orvosi intézményeit, hogy a lázklinikus betegek esetében hat órára csökkentsék az vizsgálati időt, és az önkéntes vizsgálatot végző embereknél 24 órán belül.

Vannak olyan kereskedelemben kapható otthoni tesztkészletek is, amelyek a koronavírussal kapcsolatos fehérjék nyomát keresik, vagy antigéntesztek, amelyek olcsó és gyors eredményeket eredményezhetnek, de változó pontossággal.

Cheng Jiangtao és Zhou Wei vezetésével a kutatók lézernyalábot használtak a minták molekuláinak ujjlenyomat-fényjeleinek generálására. Az ilyen jeleket összehasonlíthatjuk például a koronavíruséval, hogy meghatározzuk annak jelenlétét a mintában – mondta a Virginia Tech sajtóközleménye.

A múlt hónap végén az ACS Nano szakértői folyóiratban megjelent kutatók jelentése szerint az új megközelítés „agilis és könnyű utat” biztosított a mintákból származó cseppek „gyors és ultraérzékeny észlelésének” korlátjának túllépéséhez.

A minták összehasonlításhoz való előkészítése során a kutatók speciális technikákat fejlesztettek ki azok kondenzálására, ideértve egy speciális bevonat alkalmazását a vizsgálati felületen a mintacseppek mozgásának és alakjának ellenőrzésére, hogy néhány perc alatt készen álljanak az elemzésre.

A Virginia Tech nyilatkozata szerint az új módszer segíthet a vírusok felismerésében, még akkor is, ha a vírusterhelés alacsony.

“Cheng és Zhou módszerében a mintavételi cseppek teljes tartalma kimutatható, és nincs extrahálás vagy más unalmas eljárás, amely ennyire drasztikusan csökkenti a hibahatárt, és világos képet ad a jelen lévő anyagokról.”

A kutatók finanszírozást keresnek az Egyesült Államok Egészségügyi Intézetétől a módszer szélesebb körű alkalmazásához.

“Trükkös kettős”

Angela Merkel és Emmanuel Macron a csúcson olyan szorosan egyeztetett, mint még soha, így tudta legyőzni Rutte és Orbán ellenállását – írta „Trükkös kettős” című cikkében a tekintélyes német konzervatív lap brüsszeli és párizsi tudósítója.

A cikk beszámol arról, hogy a francia lapok elismeréssel szólnak Merkel és Macron teljesítményéről. A Liberation egyenesen „Köszönjük” felirattal tette címoldalára a két politikus képét. És tény, hogy 92 órán át olyan párosként lépett fel a német és a francia vezető, amelyet senki és semmi nem tudott megosztani, az összes két- és többoldalú tárgyaláson együtt vettek részt. Részletesen ismertette a cikk azt az alkudozást, amelyet a páros Ruttéval folytatott az újjáépítési csomagról, amelynek sikeres lezárása után már csak egy kemény dió maradt: a milliárdos kifizetések összekötése a jogállamisági mechanizmussal.

Ha egy országban rendszerszerű hiányosságok mutatkoznak a jogállamiságban, akkor elvesznek tőle eszközöket.

Avagy, ahogyan Macron Orbán Viktornak mondta:

„Ha nincs jogállam, nincs euró”.

„Orbán már a csúcs előtt vétóval fenyegetőzött, hiszen legelsőként Magyarországnak és Lengyelországnak kellene szankciókra számítania, mert e két tagállammal szemben van folyamatban a 7. cikkely szerinti eljárást, amely azonban akadozik. Mások éppen ezért ragaszkodtak ahhoz, hogy most élesebb fegyvert kovácsoljanak. Mindenki számára világos volt, hogy ezen a kérdésen a csúcs még kudarcba fulladhat. Merkel összehívta a főszereplőket: az egyik oldalon Ruttét, Dánia, Luxemburg és Lettország kormányfőit, a másik oldalon Orbánt és Morwieczkit. A főnökök maguk között voltak, csak néha hívtak be egy-egy szakértőt a legszűkebb körből. A lengyel és a magyar kormányfőnek jó oka volt mozdulni, mert számukra sokmilliárdos támogatásokat irányoztak elő.

Orbán tudta, hogy a Bizottság már 2018-ban kemény törvényjavaslatot terjesztett a Tanács elé: a Bizottság javasolhat szankciókat, és azok elfogadottak, amennyiben a tagállamok minősített többsége nem szavazza le a javaslatot. Ennyi támogatót Budapest és Varsó soha sem fog tudni összetoborozni.

Macron ezen az alapon akarta folytatni a tárgyalást. Orbán vétót követelt. A vita hosszadalmas volt. Végül Macron papírra vetett néhány sort, a szakemberek megvizsgálták ezt, és megszületett a megállapodás – írták a tudósítók. Charles Michel felolvasta a plénumon, tapssal elfogadták a résztvevők. Innentől már csak néhány alárendelt kérdést kellett megoldani, amíg Michel hétfőn kora reggel világgá tweetelhette: „Deal”. Ezután Orbán és Morawieczki együtt állt a sajtó elé, ami szintén újdonság, és afféle válasz a német-francia kettősre.

„Ha ilyen szorosan és szilárdan egymás mellett állunk, egyetlen ellenség sem győzhet le minket” – mondta Orbán, és tényleg azt mondta: „ellenség”.

Aztán kifejtette, hogy „voltak kísérletek arra, hogy kioktassanak minket a jogállamiságról”, „de mi megvédtük nemzeteink büszkeségét”, „levertünk minden kísérletet, hogy összekössék a jogállamiságot a kiadásokkal”. Ezt még kétszer megismételte, és akkor kijelentése ésszerűnek tűnt, mert a végkövetkeztetésekben az állt, hogy „a Bizottság hamarosan foglalkozik a kérdéssel”, javaslatot téve a jogsértések szankcionálására.

A Tanácsban viszont konszenzus szükséges a döntéshez, ám nem maga dönt a törvényekről, hanem megbízza a Bizottságot. És bizony az is ott áll, hogy

„a Bizottság javaslatát a Tanács minősített többséggel fogadja el”.

Ezt a mondatot Michel írta bele a szövegbe, hogy megfordítsa a jogállamisági mechanizmust, nevezetesen hogy az mutasson fel minősített többséget, aki szankciókat akar. A mondat most önállósult: az erős szabályozás hívei ezt utalásnak értékelték arra, hogy hiszen a Bizottság már 2018-ban is azt javasolta: a testület indítványát a normál törvényhozási folyamatban minősített többséggel fogadják el.

Nehéz megmondani, hogy Orbán felismerte-e a cselt. Nyíltan ez nem került szóba. Ursula von der Leyen csak akkor beszélt róla, amikor a csúcs résztvevői már úton voltak hazafelé.

„A kompromisszum egészen világosan tartalmazza azt a megbízást, hogy megvédjük az unió pénzügyi érdekeit” – mondta kedden a ZDF német közszolgálati televízióban. Hozzátette: a Bizottság már beterjesztett egy javaslatot a törvényhozási folyamatba, és azt fenntartja és nyomon fogja követni. „Majd amikor azt elfogadják, láthatóvá válik, hogy ennek az eszköznek igenis van éle”. A kollégái némileg óvatosabban fogalmaztak, és egy diplomata elmondta: a dolog az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalásoktól függ, és a parlament ragaszkodik a teljes jogállamisági mechanizmushoz. Azt pedig, hogy létezik ilyen opció, Merkel és Macron érte el a tavaszi kettős játékkal – írta a két tudósító.

Fordította: Ara-Kovács Attila

Görögország csábítgatja az uniós nyugdíjasokat

“Azt szeretnénk, ha a nyugdíjasok hozzánk költöznének. Gyönyörű az országunk, az éghajlatunk pedig nagyon kellemes” – magyarázta az athéni pénzügyminisztérium adó osztályának vezetője a Guardian tudósítójának.

Vannak országok ahol a vállalkozó szellemű fiatalokat célozzák meg, Görögország az uniós nyugdíjasokat. Mivel csábítja őket ? Adókedvezményekkel!

7%-os adó

“Csak” ennyit kell fizetnie annak az uniós nyugdíjasnak, aki átjelentkezik Hellász földjére. Az adóügyek főnökasszonya részletesen meg is indokolta, hogy miért oly előnyös ez Görögországnak is: az adókedvezmények tíz évre szólnak. Erre az időszakra a külföldi nyugdíjas vagy bérel magának valamit vagy pedig házat illetve lakást vásárol. Ezzel fellendíti az ingatlan piacot. Valószínűleg sok időt is eltölt Görögországban, ahol el is költi a nyugdíja nagy részét.

Athénban a parlament ezen a héten szavaz az adókedvezményekről, melyek eredményeképp Görögország olyan szerepet tölthet be az EU-ban mint Florida az USA-ban: kedvező éghajlata miatt az uniós nyugdíjasok paradicsoma lehet!

Mások is rájöttek már erre

A portugálok már megelőzték a görögöket ezen a téren. Ráadásul ők nem is adóztatták a nyugdíjakat. Meg is indult az uniós nyugdíjasok áradata Portugáliába, ahol nem mindenki örült nekik, mert felverték az ingatlan árakat. Igazán dühösek azonban az uniós államok pénzügyminiszterei lettek, akik észrevették, hogy a saját nyugdíjasaik nem ott költik a pénzüket, ahonnan a nyugdíjukat kapják! Különösen Párizsban nehezteltek emiatt Portugáliára. Végül rávették a lisszaboni kormányt: adóztassák meg ők is a külföldi nyugdíjasokat. Idén már 10% a külföldi nyugdíjasok adója Portugáliában. Ehhez képest a görögök 7%-a előnyös ajánlatnak tűnik. Athénban tiltakoznak: nem akartak aláígérni a portugáloknak! A valóságban pontosan ezt teszik: ugyanis a 7%-os adó nemcsak a nyugdíjakra vonatkozik hanem a nyugdíjasok egyéb jövedelmeire is! Tehát, ha egy uniós nyugdíjas abból él Görögországban, hogy lakásokat ad ki hazájában vagy pedig vállalkozásából osztalékot vesz ki, az is csak 7%-al adózik!

Félmillió görög emigrált

A 11 milliós országból ennyien mentek külföldre a 2008-as gazdasági válság után. Az egymást követő megszorító csomagok általános életszínvonal csökkenést eredményeztek.

A görög adóhivatal ezért új adóalanyokra vadászik: ők az uniós nyugdíjasok. Nem lesznek emiatt dühösek a görögök? “A nyugdíjasok általában nem dolgoznak vagyis a munkaerő piacon nem jelentenek problémát. Az ingatlan piacon pedig inkább örülnek a vevőknek, mert a Covid-19 vírus járvány kiszárította a piacot Görögországban is” – mondja a szakértő. Athénben nem is titkolják: nem a szegény nyugdíjasokra számítanak.

“Az egészségügyi rendszerünk jó, a repülőterek könnyen elérhetőek. A nagyszülők könnyen elrepülhetnek, hogy meglátogassák az unokáikat. Ezenkívül remek golf pályáink is vannak” – nyilatkozta a Guardian tudósítójának a pireuszi egyetem professzora.

Szakértőt nem hívtak Trump koronavírus-eligazításra

Dr. Anthony Faucit, a kormány legfontosabb fertőző betegség-szakértője elmondta, hogy ma délután nem hívták meg Trump koronavírus-eligazítására.

Fauci, a Nemzetközi Allergia és Fertőző Betegségek Intézetének igazgatója elmondta, hogy „jó hosszú beszélgetést” folytatott Trumpmal a múlt héten, ám ma még nem beszélt az elnökkel.

Kayleigh McEnany, a Fehér Ház sajtótitkárát ma korábban megkérdezték, hogy a koronavírus munkacsoport tagjai csatlakoznak-e Trumphoz az ő eligazításán. – Be kell hangolnia, hogy lássa – felelte McEnany.

Fauci hiánya növeli annak valószínűségét, hogy az eligazítás Trumpra összpontosít, és saját javára próbálja “csökkenteni” az országban koronavírus-esetek számát.

Fauci-tól azt is megkérdezték Trump közelmúltbeli állításáról, miszerint „elriasztó mint megnyugtat” a járvány idején. “Inkább realistának, mint riasztónak tartom magam” – mondta Fauci.

A káosz csúcstalálkozó az EU illúziójának vége

A brüsszeli korona-csúcs kíméletlenül megmutatta, mennyire megosztott Európa: a Nyugat már nem akarja elfogadni, hogy az EU csupán milliárdok rendező pályaudvara legyen, és ezt a váratlanul berobbanó erőt Merkel és Macron is alábecsülte.Mindez jól jön olyan nagyhatalmaknak, mint Kína – írta a jobboldali konzervatív német lap.

Ez után a csúcs után Európa már soha többet nem lesz olyan, amilyen volt. Nem csak az alkudozás hossza történelmi, hanem a maraton egy Európa-illúzió végét is jelzi.

Az egyre inkább veszekedésbe és szemrehányásokba lecsúszó tárgyalások nagyon világosan mutatják, hogy milyen mélyek a kontinenst szabdaló árkok, és hogy Európa államai már nem egységesek azt illetően, hogy mi is lenne ez az Európa-projekt.

A skandinávok és a nyugat-európaiak olyan Európát akarnak, amely koordinál, amely fegyelmezi a tagállamait, és amely jó szabályokkal és szoros egyeztetéssel kényszeríti a nemzetállamokat, hogy folyamatosan egyre jobbak, versenyképesebbek, környezetbarátabbak és igazságosabbak legyenek.

Az északiak azonban védekeznek az ellen, hogy Európa egyre inkább a milliárdok tologatásának mechanizmusa legyen, és már nem fogadják el, hogy Európa olyan transzferunió legyen, mint például a rég elavult, de évek óta fennálló mezőgazdasági politika.

Sok fővárosban azonban elképzelhetetlen, hogy a továbbiakban ne a pénz legyen az uniót összetartó gitt. Ebben a kérdésben a felek nem tudnak közel kerülni egymáshoz. Nem lett volna feltétlenül szükséges, hogy ez éppen azon a csúcson törjön a felszínre, amely révén Európa az Egyesült Államoknak, Oroszországnak, Kínának és a világnak meg akarta mutatni, hogy a koronavírus okozta káosz ellenére is összetart.

Charles Michel tanácselnök, valamint Angela Merkel és Emmanuel Macron az múlt heti előzetes tárgyalásokon nyilvánvalóan alábecsülte a nézeteltéréseket, vagy nem akarták látni ezeket.

Talán túlságosan hagyatkoztak arra, hogy Európa többi része majd követi az együtt fellépő Franciaországot és Németországot. Ez nem jött össze, talán éppen azért, mert Párizs és Berlin túl biztos volt a dolgában, és ezzel kihívás elé állította a kisebb tagállamokat.

Az EU történelmében a konfliktusokat mindig milliárdokkal simították el. De ennek a napjai most meg vannak már számlálva – írta a lap.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK