Fontos

Orosz katonai helikopterek Szíriában a török zóna felett

“50-60 méter magasan repülünk, hogy ellenőrizzük az övezetet” – mondta egy helikopter pilóta az interfax orosz hírügynökségnek. A két államfő megállapodása szerint  közösen ellenőrzik a törökök által elfoglalt övezetet a két ország határa mentén.

Putyin és Erdogan korábban megállapodott arról, hogy a két állam katonái közösen járőröznek annak az övezetnek a határán, melyet a törökök a kurdoktól foglaltak el.

Erdogan török elnök Budapesten azzal vádolta Oroszországot, hogy nem tartotta be a megállapodást, mert nem kényszerítette visszavonulásra mindenütt a kurd milíciákat! A törökök egymillió szír menekültet akarnak letelepíteni ebben az övezetben.

Ebből a célból egész kis tábor város épülne ki- külföldi pénzekből. Erdogan elsősorban az Európai Uniótól várja a pénzeket. Budapesten arról panaszkodott, hogy az Európai Unió hatmilliárd eurót ígért, de csak hármat fizetett ki azért, hogy a törökök magukra vállalják a szír menekülteket. Nemrég Erdogan elnökkel tárgyalt Ursula von der Leyen valamint Németország és Franciaország belügyminisztere. Seehofer német belügyminiszter a tárgyalások után úgy nyilatkozott, hogy Törökországnak több pénzt kell kapnia a menekültek ellátására.

Orbán Viktor miniszterelnök abban reménykedik, hogy Magyarország is részt kaphat ebből az üzletből. Ezért is állt ki Erdogan mellett ebben az ügyben, melyet az Európai Unió elítélt.

Testőrök védik a holokauszt túlélő szenátort

13 éves volt Liliana Segre amikor a családjával együtt Auschwitzba hurcolták. Édesapja és a család sok más tagja ott is halt meg. Liliana Segre, aki most Olaszország szenátora, azt javasolta, hogy a parlament hozzon létre bizottságot az antiszemitizmus és a fajgyűlölet ellen.

A többség meg is szavazta ezt, de mindhárom jobboldali párt tartózkodott. Arra hivatkoztak, hogy a parlamenti döntés nem hangsúlyozza az iszlamista fenyegetés jelentőségét.

Matteo Salvini, az olasz jobboldal vezére, a szavazás után jelezte, hogy találkozni kíván Liliana Segre szenátorral. “Miért ne találkoznék vele? Én a gyűlölet ellen harcolok!” – nyilatkozta a sajtónak a holokauszt túlélő szenátor.

Liliana Segre asszonyt ezentúl testőrök védelmezik, mert naponta több mint kétszáz gyűlölködő fenyegetést kap – főként az interneten. Olaszországban nem veszélyes még az antiszemitizmus, de a fasizmus időszaka óta most lehet tapasztalni a legtöbb ilyen megnyilvánulást – nyilatkozta ennek kapcsán egy olasz szociológus a ynetnews című izraeli portálnak.

Donald Trump a felforgató

Donald Trump amerikai elnök felforgatta Washington Ukrajna-politikáját – vélekedett George Kent, az amerikai külügyminisztérium munkatársa az elnök alkotmányos elmozdítását célzó eljárás (impeachment) előtti vizsgálatokat végző képviselőházi bizottság meghallgatásán októberben. A meghallgatás leiratát csütörtökön hozták nyilvánosságra.

Kent a három képviselőházi bizottság törvényhozói előtt arról beszélt, hogy úgy látta, Trump “politikailag motivált ügyészségi vizsgálatokat” kért Ukrajnától, és ez szerinte nem más, mint “korrupció”.

A külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára elmondta a törvényhozóknak: aggasztotta őt, hogy Trump kitartott az Ukrajnának közvetített kérése mellett. Ezzel szerinte az Egyesült Államok pontosan azt a taktikát követte, mint amelyet rendszeresen elítél a világ legkorruptabbnak tartott országaiban.

George Kent a törvényességre és az amerikai külpolitikára nézve rendkívül ártalmasnak tartotta Trump személyes ügyvédjének, Rudy Giulianinak a tevékenységét.

Az elnök Giulianit bízta meg azon üzenetek közvetítésével Ukrajnában, amelyek Joe Biden volt alelnök és jelenlegi demokrata párti elnökjelölt-aspiráns, valamint fia, Hunter Biden ukrajnai üzleti ügyeinek feltárását szorgalmazta az ukrán vezetésnél. “Azokban az országokban általában véve is szembetűnő, hogy a hivatalban lévők politikailag motivált perekkel fenyegetik ellenfeleiket” – fűzte hozzá Kent. Ezt a gyakorlatot rendkívül kártékonynak minősítette – mint fogalmazott – “függetlenül attól, hogy melyik országban élnek vele”.

A külügyi tisztségviselő elmondta még: aggodalmait feljegyzésben rögzítette még jóval azelőtt, hogy egy kiszivárogtatónak köszönhetően nyilvánosságra került Donald Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vitatott júliusi telefonbeszélgetése. Ebben a beszélgetésben vetette fel Trump az ukrán elnöknek, hogy kivizsgáltathatná Bidenék üzleti ügyeit. A beszélgetést a demokrata politikusok úgy értelmezték, hogy az Egyesült Államok elnöke külföldi hatalmat kér fel amerikai állampolgárok elleni nyomozásra, s erre alapozva indították meg az impeachment eljárás előtt szükséges vizsgálatokat, illetve képviselőházi meghallgatásokat.

A meghallgatásokat folytató három bizottság – a hírszerzési, a külügyi és az ellenőrzési – vezetői csütörtökön büntetés terhe melletti idézést küldtek Mick Mulvaney-nak, a Fehér Ház ügyvezető kabinetfőnökének, miután Mulvaney a “sima” idézésnek nem volt hajlandó eleget tenni. Nem jelent meg csütörtökön a bizottságok előtt John Bolton korábbi nemzetbiztonsági tanácsadó sem.

Csütörtökön a bizottságok meghallgatták még Jennifer Williamst, Mike Pence alelnök munkatársát is. Williams az alelnök és Zelenszkij szeptemberi, varsói megbeszéléseiről számolt be a törvényhozóknak.

(MTI)

Orban és Victor

A politikai kötélhúzás – bár mindig van valamilyen mélyebb, átfogóbb értelme – személyek párharcát is hozza, egyesek “jó helyen vannak jókor”, mások meg nem, a politikusok, talán legfontosabb, erénye/művészete a lehetőség pillanatának a megragadása, az időzítés.

 

Érdekes, ha ebből a szempontból tekintjük a romániai politikai mezőny szereplőinek ténykedéseit, helyezkedésüket és párharcaikat, hogy ki kerül fentebb és ki lentebb, hogy hogyan és mennyiben rendeződik újra a mezőnyt benépesítő politikusok hada. Mert nincs olyan válság, mely valakiknek éppen ne kedvezne politikai tőkéjük megnövelésére, míg mások belebuknak rossz döntéseikbe, elhibázott taktikáikba, az aktorok része pedig végképp lekerül a palettáról, történelem lesz, a rossz fajtából. A 2019-es év sok politikus számára nem remélt fölemelkedést és sokak számára előre nem látott bukást hozott, és alig van olyan fontosabb szereplő, aki ne változtatotta volna meg helyét, ne kényszerült volna szerepváltásra, vagy legalábbis pályakorrekcióra ebben a harmincadik évben.

Dragnea-Johannis párharc

uralta az év első felét, nemcsak a politikában, hanem természetesen a mediatikus térben is, és sokáig nem volt egyértelmű, illetve nem csak rajtuk állt, hogy melyikük fog győzni. Johannis nyilvánvalóan jobb helyzetben volt, számára a bukás nem jelentette volna a végleges lelépést a politikai porondról, Dragnea számára igen és ez be is következett. A közönség nagyon gyorsan felejt, a szappanoperák meg gyorsan szaladnak, de azért hadd szögezzem le: Dragnea végleges bukása hajszálon múlt, Johannis mindent egybevetve csak makacs kitartásával (szinte folyton azt a néhány kritikus frázist ismételgette, hogy Dragnea korrupt és az (i)gazságszolgáltatás függetlenségére, politikai alárendelésére tör) és jobb pozicionálással győzött. Dragnea börtönbe zárását követően, nem kis meglepetésre, az addig – saját bevallása szerint is – teljesen alárendelt szerepet játszó

Viorica Dancila lépett porondra

folytatva Dragnea egyre radikálisabb jobboldali populista vonalát, azt viszont kissé „feminizálta”, elődje harciasan macsó diskurzusát konyha-nyelvre, háziasszonyosra formálta, de nacionalista élét megtartotta. Kormányfői pozíciója és beágyazott poszt-kommunista pártja biztosította Dancila számára, hogy elődje szerepét, nemcsak a párton belül, de a Johannis ellenes harcban is fölvehesse, igaz egy rövid félévre, de ez mindenképpen figyelemre méltó teljesítmény. Ha nem jön a sikeres bizalmatlansági indítvány és azután, ha nem sikerül az új kormányt beiktatni, szinte biztosan elég lett volna a politikai tőkéje, hogy második fordulóba jusson és akár meg is szorongassa ott a jelenlegi elnököt. Így muníciója a kampányfinis előtt fogyott el, második fordulós esélyei kétesek, de még mindig nem nulla a lehetősége annak, hogy oda jusson.

Az őszre viszont két új szereplő került rivaldafénybe és vívta meg párharcát, részben a szemünk előtt, másrészt a kulisszák mögött,

az egyik győzött a másik a karmester-árokban törte ki a nyakát

persze politikai értelemben. A két szereplő Ludovic Orban, a PNL-elnöke, éppen beiktatott miniszter-elnök és Victor Ponta, volt kormányfő, volt PSD-elnök és egy kis mondjuk úgy baloldali populista párt (Pro Romania, amit a hiedelemmel ellentétben nem maga alapított, menet közben vett át és állt az élére) aktuális vezére. Kétségtelenül Orban nyert, még akkor is, ha ez a győzelem, a körülményeket tekintve felér egy veszteséggel, bukása, ha bekövetkezik, nem személyes bukása lesz, hanem a kormányozhatatlanság okozhatja. (Abban az értelemben, ahogy azt Foucault, a governmentalité fogalomba sűrítette az intézményeket és azok szellemét, az állam dolgainak az intézését és az ahhoz köthető tudást, végül a kormányzati technikákat érti alatta). Minden esetre nagyon rövid az ideje és nagyon kétesek az esélyei, hogy „jól kormányozzon”, hogy a Johannis által minduntalan emlegetett szlogen, a „normális Románia” az ő vezényletével jöjjön össze.

Most viszont nem ez a témám, hanem az, ahogyan ebben a párharcban az egyik győzött a másik (szinte) mindent elveszített. Érdemes leszögezni, hogy Ludovic Orban meglehetősen szürke és nem is nagyon karizmatikus vezető, legalábbis saját kezdeményezései alig ismertek, hanem a Johannis mögött fölsejlő, „végrehajtó” (bizonyos értelemben olyan mint Dancila volt Dragnea előterében, csak attól persze sokkal racionálisabb kiadásban), az aprómunkát elvégző és kitartó politikus. Miniszter is volt már mégsem tudunk semmiféle nevezetes dologról, amit véghezvitt volna, bár a reflektorfény és a szerep amiben most került még előhozhat eddig rejtett tulajdonságokat, azt hiszem megmarad Johannis árnyékában (ennyiben igaza van a máris ráragasztott „Johannis hadnagya” – jelzőt ráragasztóknak), ezzel együtt győzelemre vitt egy olyan harcot, mely alig egy hónapja szinte lehetetlennek látszott. Egybegyűjtötte, ha egy szavazás erejéig is az „ellenzéket”, átvitte a parlamenten a bizalmatlansági indítványt és azután sikerült többséget szereznie saját kormányának és megszavaztatni azt. És közben

Ponta – aki a bizalmatlansági indítványt megszavaztatta pártjával és ezért győztesnek gondolta magát, királycsinálónak, aki nélkül nem lesz új kormány beiktatva – saját pávatáncába bukott bele.

Ponta nemcsak azzal számolta el magát, hogy éppen legbefolyásosabb párttársai átállnak és megszavazzák az Orban kormányt – teszik ezt logikusan, miután a bizalmatlansági indítványra igent mondtak, és ezt a rációt Pontán kívül minden párt és politikus követte – hanem időközben eltévesztve saját pártépítési logikáját is. Így aztán a sok találgató közül, akik megpróbálják Ponta ön-kardjába dőlésének indokát meglelni, azoknak van igaza akik azt mondják, csupán személyes bosszúból szavazta(tta) meg Dancila bukását és az is csak pávatánc volt, hogy a disszidens PSD-seket szerette volna pártjába csábítani. Ti. ez utóbbi akkor sikerülhetett volna, ha megszavazza az Orban kormányt és ezért pozíciókat szerez saját embereinek, vagy legalábbis bizonyos védettséget tud nyújtani a PSD-ből potenciális átálló további politikusoknak. Ez helyett mindkét irányba túltolta a dolgokat, hiszen egyszerre alkudozott a megbuktatott miniszterelnök-asszonnyal (vagy szárnysegédjeivel) és támasztott elfogadhatatlanul magas árat Orban-Johannis fele, és persze az ideológiai maszlagot a baloldaliságról senki nem vette be.

Világos, hogy Orban nyert és Ponta politikai karrierje végéhez közelít, hajói elsüllyedtek, de azért senki se irigyelje a friss miniszterelnököt. Mások után takarítani, az elhibázott politikákat kijavítani, ráadásul olyan helyzetben, amikor a parlamenti támogatás késélen táncol, illetve a támogatók elvárásai és számításai nagyon is heterogének, amikor az árulás a levegőben lóg, stb., cseppet sem irigylésre méltó feladat.

Ezután, ha valaki azt kérdezné, hogy végül is

mi a Johannis és közvetve az Orban eddigi sikerének a titka?

– Johannis minden bizonnyal az év politikus-hőse lesz, hiszen új államelnöki mandátuma hetek kérdése – azt mondhatnám, hogy a kitartás, a következetesség, a populista-demagóg szólamok kerülése, illetve egyfajta politikusi habitus, ami erre épít (azt hiszem egyiküknek sincs más repertoárja, ez a stílusuk). Johannis és Orban is azt mondják, azokat a szerepeket játszák, amit tudnak, ami személyiségükhöz passzol, és ez – az ókori görög filozófusoktól is tudjuk – hitelességet szül, azt közvetít. Ez ellentmond a divatos spin doctor-ok (a kisebb nagyobb Finkelstein-ek) által kiagyalt „minden elmegy”, „csak az ökör következetes” elképzeléseknek, melyet ugyan a mediatikus tér, különösen az úgynevezett közösségi média (milyen megtévesztő a social media kifejezés a fb, twitter, stb.-in, folyó ripacskodások, a borzasztó kommentáriatus megnevezésére), nagyban támogat, viszont végső soron nem vezet győzelemre.

Johannis (és Orban) sikerét a következetesség, a lassú, de folyamatos építkezés hozta el, az hogy kitartottak makacs, de racionális diskurzusaik mellett. Érdekes kontraszt ez nemcsak a PSD-s jobboldali populista fordulathoz képest, hanem ahhoz is, hogy Dan Barna és a viszonylag új USR-PLUS, Johannishoz hasonló diskurzusával, szinte semmire sem megy a kampányban, de ez már másik téma. Mint ahogy másik téma az is (a jövő héten lesz aktuális erről írnom), ahogyan a humortalan Kelemen Hunorral kedélyeskedő patriarchát próbálnak eljátszatni tanácsadói. Az infantilis kampány, (számomra világos, hogy egyfajta „ifjúságot”, rapper/manelista fiatalokat akar megcélozni, de nem vagyok meggyőződve, hogy ezt valós választói csoportja felfogja) a lehajló és álságosan humorizáló politikust, személyiségével ellentétes szerepekre kényszerítik és ez minden bizonnyal kudarchoz vezet. Az infantilis kampány infantilizmust szül és ez nem szavazatokat hoz, hanem passzivitást előlegez meg, egy olyan pártnak, mely továbbra is a nyugdíjas korosztály kitartására számít.

De ne legyen igazam.

Magyar lesz a bővítési biztos

Várhelyi Olivér lehet a bővítési biztos, Ursula von der Leyen nem cserél területet a románokkal. A szakbizottsági próba azonban még ezután lesz.

Nem cseréli meg a közlekedési és a bővítési-szomszédságpolitikai területe az Európai Bizottság elnöke – erősítette meg a Bruxinfónak Jens Flosdorff szóvivő.

Vagyis Ursula von der Leyen Várhelyi Olivért, a magyar biztosjelöltet a bővítési és szomszédságpolitikai portfólióra terjeszti fel az Európai Parlamentnek. Ahogyan azt Orbán Viktor eleve szerette volna. Sokáig élt az a várakozás, hogy Ursula von der Leyen megcseréli a közlekedési és a bővítési portfóliót a román és a magyar jelölt között, amit több parlamenti pártcsoport is sürgetett. Köztük az itthon ellenzéki pártok képviselői (a szocialista frakcióban ülő DK-sok és MSZP-sek, valamint a Renew Europe két momentumos tagja) lobbiztak erősen azért, hogy semmiképpen se legyen magyar terület a bővítés.

Mégpedig azért, mert Orbán a türk tanács ülésén lényegében felkínálta a biztosi poszt nyújtotta lehetőséget Törökországnak és Azerbajdzsánnak. Márpedig a bizottság tagjai az egész uniót képviselik területükön az összes országban, akár saját kormányukkal szemben, nem pedig fordítva. A másik ellenkezés amiatt volt, hogy a jogállamiság miatt eljárás alá vont Magyarország delegáltja legyen az őre a bővítésre pályázó államok politikájának a tárgyalásokon.

Várhelyinek azonban először a jogi bizottságban kell bizonyítania az összeférhetetlenség hiányát. Ezen bukott el az előző jelölt, Trócsányi László. Ez valószínűleg menni fog, mert Várhelyi „egyszerű brüsszeli bürokrata”, a magyar képviselet vezetője. Ezután azonban

a jövő heti külügyi bizottsági meghallgatás következik, ahol több frakció képviselői készülnek kemény kérdésekkel, és akár keresztbe is feküdhetnek.

Ezen múlik, hogy – a remények szerint – november 27-én az Európai Parlament megtarthatja a végszavazást a bizottság egészéről, egy menetben, hogy december elsejétől hivatalba léphessen a Leyen-bizottság. (A testületnek már hat napja dolgoznia kellene.) Ennek azonban akadálya lehet az is, hogy von der Leyen a brit kormányt felszólította: nevezzen meg jelöltet a bizottságba, mert tagként erre kötelezi őket az alapszerződés. Csakhogy a királyságban már kitört a december 12-ére kiírt előre hozott választás kampánya, és Boris Johnson még idén ki akarja vinni az országot az unióból.

Erdogan: elfogtuk az Iszlám állam fejének nejét

A török államfő az ankarai egyetemen jelentette be, hogy a terrorista vezér özvegye fogságukban van. Bírálta az Egyesült Államokat, mert az nagy média nyilvánosságot adott Abu Bakr al-Bagdadi levadászásának.

Az egyetemen Erdogan elmondta, hogy a törökök fogságukban tartják az önjelölt kalifa nővérét és annak férjét, akiktől sok információt szereztek a kihallgatások során. Arról nem tett említést a török államfő, hogy amíg Abu Bakr al-Bagdadi irányította az Iszlám államot Szíriában és Irakban addig meglehetősen jó viszonyban voltak vele. Erdogan fia árusította ugyanis az Iszlám állam tulajdonában levő olajkutak olaját a világpiacon! A cserébe kapott fegyverek pedig Törökországon keresztül jutottak el az Iszlám állam dzsihád harcosaihoz.

Erdogan elnök ezt sem részletezte, mert kínos zsarolásról van szó. Az orosz hírszerzés valahogy megszerezte azt a beszélgetést, melynek során Jared Kushner, Trump elnök veje engedélyezte Mohamed bin Szalman trónörökösnek egy ellenzéki újságíró levadászását Isztambulban.Jamal Khashoggit csapdába csalták, megfojtották majd feldarabolták Szaúd Arábia isztambuli főkonzulátusán. Minthogy az ellenzéki újságíró a Washington Post publicistája volt és az Egyesült Államokban élt, ezért meggyilkolásához szükség volt az amerikaiak engedélyére is. Trump ezt mindmáig tagadja, de Jared Kushner, aki az elnök közel-keleti főtanácsadója megadta az engedélyt a szaúdi trónörökösnek. Az oroszok eljuttatták a kényes információt a törököknek.

Erdogan elnök megzsarolta Trumpot

Az amerikaiak felfegyverezték a kurd milíciát, mely legyőzte az Iszlám államot Szíriában. Kurd autonómiát hoztak létre, mely ugyancsak zavarta Erdogan elnököt. Aki katonai akcióval akarta megváltoztatni a helyzetet, de ezt nem tehette az USA engedélye nélkül. Erdogan csak úgy tudta rábeszélni Trumpot az amerikai csapatok kivonására és a kurdok elárulására, hogy felhívta a figyelmet a kínos beszélgetésre. Ezt követően Trump megadta az engedélyt. Erdogan pedig Putyinnal együtt rendezte a problémát: jelenleg közös orosz-török őrjáratok cirkálnak az egykori kurd autonómia határán Szíriában.

4000 zsidó vár izraeli bevándorlásra Etiópiában

Egyetlen zsinagóga működik Gondar városában Etiópia északi részén. Mellette az izraeli konzulátus. Körülötte éldegél körülbelül négyezer zsidó, aki arra vár, hogy beutazhasson Izraelbe. Hét évbe is beletelhet amíg mind Izraelbe jutnak – mondja Izrael nagykövete.

Beta Israel

Az etióp zsidókat nem tartják igazi zsidónak Izraelben. Ennek ellenére egy kormány program alapján 2015-ben megkezdődött a beutazásuk Izraelbe. Nyolcezren voltak a Beta Izrael listán. Azt kellett igazolniuk, hogy van közvetlen rokonuk Izraelben. Hivatalosan a Beta Israel program végetért – nyilatkozta Izrael etiópiai nagykövete. Csakhogy kiderült: vidéken még élnek olyan zsidók, akik szintén szeretnének kivándorolni. Őket végképp nem tekintik zsidónak Izraelben, ahol a Beta Israel program keretében az újonnan érkezőknek újra fel kell venniük a zsidó vallást. “Erről nem dönthet egy állam, erről csak az Isten dönthet!” – mondják a zsidók Gondar városában, ahol türelmesen várakoznak a kiutazásra.

Pinterest

Ez nem aliya hanem humanitárius program

Minden zsidónak szent joga, hogy visszatérjen Izraelbe, ha akar – ez benne van az ország alkotmányába. Csakhogy a Beta Israel tagjait nem ismerik el zsidónak Izraelben! Ez humanitárius program  – mondja a nagykövet. A költségvetéstől függ, hogy évente hány embert tudunk Izraelbe küldeni. Tavalyelőtt 1300, tavaly 1000 volt ez a szám.

A beilleszkedés sem könnyű

A Beta Israel tagjai többnyire földművesek, akik középkori körülmények között éldegélnek Etiópiában. Izraelben találkoznak a modern civilizációval. Ez már önmagában is probléma. Azután ott a nyelv, amelynek a megtanulására hosszú időt kell fordítani az idősebb bevándorlóknak. “Nem veszítjük el a reményt” – nyilatkozták egyöntetűen az etiópiai zsidók Gondar városában, ahol arra várnak, hogy Izrael végre befogadja őket.

Német tinédzserek antiszemita dalokat énekeltek Buchenwaldban

Miután  hesseni grünbergi  tanulói iskolai kirándulást tettek a koncentrációs táborban, a 14 éves diákok egy csoportja az autóbuszban antiszemita dalokat játszott le az okostelefonján, majd maguk is együtt énekeltek a dalnokkal.

Az iskola vizsgálatot indított a diákok ellen és példás büntetést helyezett kilátásba. Hessen oktatási minisztere, Alexander Lorz (CDU) üdvözölte az iskolavezetés hozzáállását.

Buchenwaldban 1937 és 1945 között működött koncentrációs tábor, ahol a nácik több mint 43 ezer embert öltek meg- köztük nagyszámú magyar zsidót is. Elie Wiesel és édesapja egy halálmenet után ide érkezett meg 1945-ben. A 16 éves Elie Wiesel túlélte a megpróbáltatást, de édesapja meghalt a kórházban. Elie Wieselt később Nobel békedíjjal tüntették ki, mert megörökítette a holokauszt szörnyűségeit.

Miért engedélyezte a törökök offenzíváját Trump elnök?

Khashoggi meggyilkolása tette lehetővé Erdogannak a kurdok elűzését? Ha igaz, közel-keleti főtanácsadója közreműködésével zsarolhatóvá vált Trump  közelebb került az impeachment eljáráshoz.

Erdogan megzsarolta az Egyesült Államok elnökét azzal a gyilkossággal, melyet szaúdi kommandósok követtek el Szaúd Arábia isztambuli főkonzulátusán. Jamal Khashoggi ellenzéki újságírót, aki az Egyesült Államokban élt és a Washington Post publicistája volt, csapdába ejtették a főkonzulátuson, ahol előbb megfojtották, majd feldarabolták. Nagy késéssel bár, de Mohamed bin Szalman herceg vállalta a felelősséget a gyilkosságért.

Ám most kiderült:

Trump elnök veje engedélyezte az akciót

Jared Kushner, aki apósának közel-keleti főtanácsadója is, kiváló kapcsolatot ápol Szaúd Arábia trónörökösével. Ezért Mohamed bin Szalman herceg őt kérdezte meg az akció előtt, és Jared Kushner engedélyezte az ellenzéki újságíró elfogását!

A hangfelvételt megszerezte a törökök titkosszolgálata

Ennek birtokában hívta fel Erdogan török elnök Donald Trumpot kérve: engedélyezze a törökök offenzíváját a kurdok ellen Szíriában! Minthogy a kurdok az USA szövetségesei voltak, ezért Trump kezdetben ellenkezett. Ám a zsaroló hangfelvétel következtében megváltoztatta az álláspontját. Mindenki meglepetésére közölte: kivonja az amerikai csapatokat Szíriából! Ezzel zöld utat adott Erdogannak bár később ezt letagadta. Az USA távollétében a törökök megegyeztek az oroszokkal, és így sikerült visszavonulásra késztetni a kurd milíciát.

Minderről egy magát megnevezni nem kívánó titkosszolgálati tiszt számolt be azelőtt a vizsgálóbizottság előtt, mely Washingtonban azt akarja tisztázni, hogy Trump elnök visszaélt-e a hatalmával. Ha ez bebizonyosodik, akkor megindulhat az impeachment eljárás Trump ellen vagyis megfoszthatják őt elnöki címétől. Ehhez a demokrata ellenzéknek meg kell győznie a republikánusok egy részét is. Trump egyelőre magabiztosan készül a jövő évi választásokra, ahol jó esélye van az ismétlésre mint előtte George W. Bushnak és Barack Obamának.

Neonáci fenyegetés zöld vezetők ellen Németországban

A legközelebbi nagygyűlésen lövünk le vagy a házad előtt? Választhatsz! Ezt írta az Atomwaffe Division nevű neonáci szervezet Cem Özdemirnek, aki a zöldek egyik legismertebb vezetője Németországban.

A neonáci szervezet, mely egyébként egy USA-ban működő szélsőséges mozgalom németországi alakulata egész listát közöl a célbavett zöld politikusokról: a második helyen Claudia Roth szerepel. Ő jelenleg a Bundestag egyik alelnöke.

Cem Özdemir szokva van a fenyegetésekhez, mert a török származású német honatyát többször is célpontnak jelölte ki Erdogan elnök, akit gyakran bírál brutális elnyomó politikája miatt. A zöldek most a kormányhoz fordultak, mely ígéretet is tett, hogy mielőbb elkészít egy új törvényt, mely fokozott védelmet nyújt a közéleti szereplőknek.

Németországban a szélsőjobboldal már követett el politikai gyilkosságot. A neonáci szervezetek rendszeresen fenyegetik a baloldali jelölteket a választásokon. Ráadásul ezeket a fenyegetéseket gyakran a Heil Hitler vagy Sieg Heil üdvözlés zárja utalva a nácik gyakorlatára. A nácik ugyanilyen megfélemlítő módszerekkel állították félre politikai ellenfeleiket – emlékeztet a közszolgálati Deutsche Welle.

FRISS HÍREK

Válik az álo...

Gergő gondja...

Tisztségért ...

Régi harcos ...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK