Fontos

Senki sem állíthatja meg Kínát!

Ezt hangsúlyozta ünnepi beszédében Hszi Csinping elnök. Kínában október elsején ünneplik a népköztársaság kikiáltásának napját. Mao Ce-tung elnök hetven évvel ezelőtt kiáltotta ki a népköztársaságot Pekingben. Ezért most a katonai parádén az ágyúkat hetvenszer sütötték el.

Katonai szakértőknek feltűntek az ultramodern fegyverek: a hiperszonikus repülőgépek és főként azok a rakétákról indítható drónok , amelyek ellen egyelőre sehol sincsen megfelelő védelem. Az irániak ilyen drónokkal indítottak támadást Szaúd Arábia és a világ legnagyobb kőolaj feldolgozója ellen. Már akkor arról lehetett olvasni, hogy az irániak nem lettek volna képesek kidolgozni ilyen drón technológiát – ehhez külföldi segítségre volt szükségük. Az amerikai hírszerzés az oroszokat illetve a kínaiakat gyanúsítja azzal, hogy együttműködnek Iránnal. Putyin elnök a Szaud Arábiát ért támadás után felajánlotta Oroszország rakétavédelmi rendszerét a sivatagi királyságnak. Kína és Oroszország stratégiai szövetséges. Nemrég az oroszok nagy hadgyakorlatot tartottak, melyen Putyin elnök is résztvett. A hadgyakorlaton a kínaiak is jelen voltak…

Tovább tombol, de már szelídebben Irma

0

Miközben szelídült Irma, továbbra is komoly veszéllyel fenyeget Floridában, ahogy az amerikai szárazföld belseje felé veszi az útját. Megjelentek az első kárbecslések is.

Habár az emberéletben keletkező kár a legnagyobb veszteség, a tomboló hurrikánok által okozott egyéb kár is tetemes. Egy amerikai katasztrófamodellező vállalat, az RMS becslése szerint a Harvey hurrikán 25 és 35 milliárd dolláros kárt okozott, amit a biztosítótársaságok megtérítenek. De a teljes gazdasági kár ennél sokkal nagyobbra rúg, hiszen része olyan tétel is, mint a nem biztosított károk, amelyeket 70 és 90 milliárd dollárra becsülnek – írja a CNN. Az Irmára egyelőre nem adott ki a cég becslést, azzal megvárja a hurrikán végét.

Egy másik hasonló profilú cég, az AIR Worldwide ugyanakkor már közzétett egy gyorsbecslést: eszerint

az Irma 15 és 50 milliárd dollár közötti biztosított károkat okozott az USA-ban, a karibi térségben ez akár 65 milliárd értékű is lehet.

Egy harmadik becslésről is beszámol a hírtelevízió: Chuck Watson, a  természeti katasztrófák hatásainak a kutatásával foglalkozó  Enki Research szakértője szerint

Irma összesen 72 milliárd dollárnyi károkat okozhatott az Egyesült Államok gazdaságának.

Ebből 65 milliárd a biztosított, 40 milliárdért a Nemzeti Árvízbiztosítási Programnak kell majd helyt állnia.

A károk nem csak a tulajdonokban jelentkeznek – a Harveyról már most látható, hogy mekkora felfordulást okozott például a munkaerőpiacon. A múlt héten az álláskeresők száma az Egyesült Államokban 62 ezerrel  (két éves rekordra, 289 ezerre) nőtt, zömük Texasban került ki ismét az álláspiacra – a Harvey pedig ott tarolt.

Ugyanakkor a negatív gazdasági hatások jelentős része csak az érintett térségekben jelentkezik, a gazdaság egésze pedig gyorsan visszanyeri a megelőző dinamikáját.

Csökkent a hurrikán ereje

Helyi idő szerint vasárnap estére a Floridában tomboló vihar 1-es erősségűre csökkent, de óránkénti 175 kilométeres széllökéseivel és a tenger négy-ötméteresre korbácsolt hullámaival változatlanul életveszélyes – írja összefoglalójában az MTI. A vihar elsősorban az állam nyugati partvidékén, Tampa környékén erős. Tampában és Miamiban este hét órától kijárási tilalmat vezettek be, Dél- és Közép-Floridában már több mint 3 milliónyian vannak áram nélkül. Komoly károk keletkeztek a miami repülőtér berendezéseiben is.

„A rossz hír az, hogy ez egy nagy szörnyeteg”

– mondta a hurrikánról Donald Trump újságíróknak a Fehér Házban. Az elnök közölte, hogy a meteorológusok előrejelzései szerint a hajnalig tartó időszak kritikus lesz, mert a vihar ismét felerősödhet. Nemsokára Floridába látogat, de pontos időpontot még nem mondott.

Florida déli és középső vidékein mintegy 6 és fél millió ember számára rendeltek el evakuálást és nagyon kevesen vannak, akik nem hallgattak a kormányzó felhívására és otthonukban maradtak. Hozzájuk intézett felhívást Rick Scott kormányzó vasárnap este, s arra szólított fel mindenkit, hogy ne menjen ki, mert az utcákon hömpölygő, helyenként derékig érő víz szinte bizonyosan fertőző.

Tetézi a bajt, hogy Miamiban és környékén két tornádót észleltek, Florida déli részein pedig többet is. Az állam egész területén tornádóriadó van érvényben.

 

Lesz-e német- francia tandem?

0

Emmanuel Macron francia elnök Párizsban a Sorbonne egyetemen több mint kétórás beszédben fejtette ki, hogy miképp kellene megreformálni először az eurozónát, majd később az egész uniót.

Mindez nem megy az EU vezető hatalma Németország nélkül. Merkel kancellár azonban csak vasárnap nyerte meg a választást és jelenleg kormányalakítással van elfoglalva. Azt már tudjuk, hogy

Macron reformjainak egyik legfőbb német ellenfele, Wolfgang Schauble nem lesz pénzügyminiszter Berlinben.

Egy korszak tehát végetért, de milyen lesz az új ? Tallinnban EU csúcsot tartanak, de Angela Merkel ezt megelőzően szeretne tanácskozni Macron francia elnökkel. Aki készségesen meg rövidíti emiatt lyoni programját és előbb repül az észt fővárosba. Ahol elvben a digitális forradalom az EU csúcs fő témája. Ehhez Észtország ideális háttér hiszen a kis balti állam jutott talán ,a legmesszebbre az informatikai forradalom hétköznapi alkalmazásában. Ott elég egyetlen kártya az összes ügy elintézéséhez.Macron elnök maga is elszánt híve a digitális forradalomnak.

Korábban a francia kormányban ez volt az egyik megbízatása hiszen Franciaország eléggé hátramaradt ezen a téren. A francia elnök most mégis inkább azt szeretné, ha

az uniós csúcson nem a digitális forradalomról hanem a Macron reformról lenne elsősorban szó.

Csehország leendő miniszterelnöke, Andrej Babis kerek-perec kijelentette, hogy a Macron reform humbug. Ha pedig Brüsszel ezt nagyon forszírozná, akkor Angliát esetleg néhány kelet-európai tagállam is követné. Perdöntő ebben is Angela a Merkel véleménye: mit akar az ujjáválqsztott német kancellár ? Talán kiderül a Merkel- Macron csúcs után, melyet ezúttal Tallinnban tartanak az EU csúcstalálkozón előtt.

Külügyminiszterek Észak-Koreáról – az orosz és a kínai nélkül

0

Mi értelme van az olyan tanácskozásoknak, amelyeken a leginkább érintettek egy része nincs jelen? – tette fel a kérdést a kínai külügyi szóvivő Pekingben, ahol arról faggatták: Kína miért nem képviselteti magát a kanadai Vancouverben, a részben a washingtoni külügy által szervezett találkozón, amelyen az észak-koreai nukleáris ambíciók lehűtésének lehetőségeiről tárgyalnak.

 

Lényegében azok az államok vesznek részt a  fórumon, amelyek az USA oldalán álltak a koreai háború idején (1950-1953). Minthogy Kína és Oroszország Észak-Koreát támogatta, most sem látták célszerűnek a részvételt. Pedig most másról van szó: Észak-Korea időközben nukleáris hatalommá vált, és atomháborúval fenyegeti a világot.

Hogy lehet megfékezni Észak Koreát és annak ifjú diktátorát?

Erre a kérdésre kellene valamilyen frappáns választ találnia a több mint húsz állam külügyminiszterének Vancouverben.

Csakhogy mindenki tudja:

ez Kína és Oroszország nélkül nem megy.

A szankciók ellenére is Kína Észak-Korea legfőbb kereskedelmi partnere. Phenjan olajszállításait egyre inkább Oroszországból fedezi, ahol Putyin utasítására még növelték is az Észak-Koreába exportált olaj mennyiségét.

A washingtoni külügy ázsiai osztályának főnöke mégis derűlátóan nyilatkozott a Reuters hírügynökségnek. Szerinte Észak-Korea „érzi már a szankciók hatását”. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa az elmúlt év során számtalan szankciót szavazott meg Észak-Korea megfékezésére, de az eredmény egyelőre nemigen látszik.

A világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer továbbra is folytatja fegyverkezési programját, miközben a lakosság jelentős része nyomorog.

Sőt, Kim Dzsongun ügyes diplomatának is bizonyult: miközben kampányt folytat az Egyesült Államokkal és személyesen Donald Trump amerikai elnökkel szemben, tárgyalásokat kezdeményezett Dél Koreával, s

újrakezdődött az észak-déli párbeszéd a Koreai-Félszigeten anélkül, hogy Kim Dzsongun megígérte volna: leállítja fegyverkezési programját.

Februárban Dél-Koreában rendezik meg a téli olimpiát, amelyen Észak-Korea is részt vesz. Emiatt az USA és Dél-Korea elhalasztott egy hadgyakorlatot, amelyet Észak-Korea ifjú diktátora provokációnak tekint.

Ezt a játszmát Kim Dzsongun megnyerte

– summázta Putyin orosz elnök.

Vancouverben most azok a külügyminiszterek találkoznak, akik nem így látják a dolgot. Kérdés, hogy kijön-e valami egy olyan koreai tanácskozásból, melyen sem Észak-Korea, sem Kína, sem pedig Oroszország nem vesz részt.

“A Nyugat elveszítette az ukrajnai háborút”

“Én nagyon kritikus vagyok a saját kultúránkkal és civilizációnkkal szemben, de azt nem gondolom, hogy hanyatlásban van. Szerintem iránytévesztésben van, és korrekcióra lenne szükség. Ez a véleménye Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértőnek, aki Aradon született, de fiatal kora óta Izraelben él.

A magam részéről vajmi kevés különbséget látok az orosz és az ukrán rendszer között, azt leszámítva, hogy ebben a háborúban Oroszország az agresszor.

Ezt a háborút a Nyugat elveszítette még akkor is, ha Oroszország nem nyeri meg azt”

– mondta az Index portálnak.

Castel úgy véli, hogy nem Putyin döntött hanem az orosz elnök az általános nyomás hatására cselekedett.

“Teljesen mellékes az, ami a Kremlben történik. Vannak objektív tények és ezeket nem lehet megváltoztatni. Egy külföldi tudósító már a kilencvenes években azt jelentette Moszkvából, hogy bárkivel beszélt Oroszországban: a NATO keleti terjeszkedését stratégiai fenyegetésként fogták fel.”

Mi lehetne a megoldás?

“A gyengének el kell fogadnia az erősebb igényeit. Cicero szerint jobb egy igazságtalan béke mint egy igazságos háború. Ki kell egyezni mielőtt nagyobbak lesznek a károk Ukrajnában. Kompromisszumot kell találni az oroszokkal“

– hangsúlyozza Castel izraeli biztonságpolitikai szakértő.

Akinek a véleménye szinte egybecseng Kissinger egykori amerikai külügyminiszter nézeteivel. A 99 éves veterán többször is kifejtette, hogy mielőbb tűzszünet kellene kötni Ukrajnában. Aztán következhetnének a véget nem érő béketárgyalások. A tűzszünetre az USA vehetné rá Zelenszkij elnököt, mert a pénzt és a fegyvereket jórészt onnan kapja Ukrajna – érvel Henry Kissinger, aki ötven évvel ezelőtt kibékítette az antikommunista Nixon elnököt Mao elnökkel, aki több millió ember halálért volt felelős a kommunista diktatúrában Kínában.

Putyin szóvivője béketárgyalásokat javasol

Dmitrij Peszkov szerint “jó alap lenne az orosz – ukrán béketárgyalásokra a 2022-es tárgyalás, mely majdnem sikerrel járt.” Oroszország agresszióját követően tárgyalások folytak semleges területen, és végül megszületett a tűzszüneti megállapodás, melyből máig tisztázatlan okok miatt nem lett semmi.

Schröder, ex német kancellár, aki Putyin pénzen él amióta nyugdíjba ment, és fontos szerepet játszott a német – orosz kapcsolatok alakításában, azt nyilatkozta, hogy Boris Johnson akkori brit miniszterelnök ultimátuma akadályozta meg a fegyverszünetet. Az egykori német szociáldemokrata kancellár szerint a Nyugat közölte Zelenszkij elnökkel: amennyiben elfogadja a fegyverszünetet, akkor a jövőben nem számíthat pénzügyi és katonai támogatásra. Ukrajna már akkor is lélegeztető gépen élt hiszen az orosz háromnapos villámháborút is csak az USA segítségével tudta megállítani, kapitulált. Zelenszkij elnök közölte: a béke tárgyalások előfeltétele az, hogy az oroszok vonuljanak ki Ukrajna egész területéről – beleértve a Krím félszigetet is, melyet Oroszország 2014-ben foglalt el.

A Krím félszigetet Hruscsov 60 évvel korábban adta Ukrajnának, mert a párt harcokban Ukrajna Kommunista Pártja őt támogatta vetélytársaival szemben.

A Krímben az ukránok mindig kisebbségben voltak, a kezdeti tatár többséget, később a betelepítések orosz többséggé változtatták. Oroszország ünnepélyesen bekebelezte a Krímet. Ennek feladását a tárgyalások előfeltételének megtenni nyilvánvalóan azt jelenti: Ukrajna és a mögötte álló Nyugat nem hajlandó tárgyalni. Most is ezt mondta Dmitrij Peszkov: Ukrajna nem áll készen a béketárgyalásokra.

Zelenszkij elnök válaszul kijelentette:

”ha akkor megállapodást kötöttünk volna, azzal nem lett volna vége a háborúnak”

– vagyis 2022 áprilisában egyáltalán nem bíztak abban, hogy Putyin betartja ígéreteit. A bizalmatlanság egyáltalán nem alaptalan hiszen Putyin az agresszió kezdete előtt hónapokig azt állította: Washington hazudik amikor azt állítja, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát! Majd 2022 február 24-én az oroszok mégiscsak megtámadták Ukrajnát. Azóta tart a háború, amelyik megnyerhetetlen hiszen az ukrán hadseregnek nincsen meg az ereje ahhoz, hogy kiszorítsa az oroszokat az ország területéről.

Stoltenberg NATO főtitkár le is vonta a tanulságot: 5 éves finanszírozási tervet dolgozott ki Ukrajna támogatására. Ezalatt az idő alatt a NATO tagállamok 100 milliárd dollárt fizetnének be egy közös kasszába, melyből Ukrajnát támogatnák.

Trump mint békeangyal?

Ferenc pápa látva a háborús helyzet reménytelenségét felszólította Ukrajnát, hogy mutassa fel a fehér zászlót, és kezdjen béketárgyalásokat Oroszországgal.

Ezt Zelenszkij elnök és a NATO elutasította, de alternatívát képtelenek felmutatni. A háború támogatottsága egyre csökken Ukrajnában és Oroszországban. A NATO megosztott: Lengyelország és a három balti állam támogatja Macron elnöknek azt a javaslatát, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába a gyengélkedő ukrán hadsereg támogatására. Az USA, Nagy Britannia és Németország ezt elutasítja. Magyarország és Törökország a béke pártján áll. Erdogan elnök többször is felajánlotta közvetítő szerepét annál is inkább, mert 2022 áprilisában ott folytak az orosz- ukrán tárgyalások.

Putyin egyik kezével békejobbot nyújt, a másikkal fenyegetőzik: közzétett egy videót az új orosz csodafegyverről.

A náci Németországban Goebbels propagandája terjesztette a csodafegyver mítoszt akkor amikor már az angolszász hatalmak és a Szovjetunió harapófogóba fogta a náci Németországot. Werner von Braun ki is fejlesztette a V1 és V2 rakétákat, de ezek már nem tudtak változtatni a háború menetén: Hitler öngyilkos lett amikor a szovjet csapatok már közel jártak bunkeréhez.

Putyin orosz elnök most Donald Trumpban bízik, aki fogadkozik: napok alatt rendezné az ukrajnai válságot. Hogyan? Ezt senki sem tudja, talán maga Donald Trump sem.

Azt viszont tudja az ex elnök, aki vissza akar kerülni a Fehér Házba: az amerikai közvéleményt nemigen érdekli a külvilág, de semmiképp sem akar háborút. Trump ezért békeangyalként akar bevonulni újra a Fehér Házba, ha megnyeri a választásokat. Trump támogatói azt hangsúlyozzák: hiba volt, hogy Biden stratégiai ellenfélnek jelölte Kínát és Oroszországot. Trump tárgyalna mind Hszi Csin-ping kínai mind pedig Putyin orosz elnökkel. Persze novemberig még sok idő van, Biden elnök is ráveheti Zelenszkij ukrán államfőt a tárgyalásokra. Ezzel tisztában van Ukrajna elnöke is, aki legutóbb úgy nyilatkozott Washingtonban:

”Biden elnök öt perc alatt megállapodhat a fejünk fölött Putyinnal, csakhogy mi ezt nem fogadnánk el.”

Felerősödött az antiszemitizmus az USA-ban egy jelentés szerint

0

Kétszeresére nőtt egyetlen év alatt a regisztrált antiszemita események száma az Egyesült Államokban. 1299 esetet regisztráltak az év első kilenc hónapjában.

A Knesszetben a bevándorlási és diaszpóra ügyekkel foglalkozó bizottság tárgyalta meg a jelentést, mely az antiszemita jelenségek drámai növekedését jelzik az USA-ban. Különösen sok ilyen antiszemita támadást regisztráltak a charlottsville-i tüntetés után. Ott ugyanis antiszemita jelszavak a tüntetők szájából, ráadásul Donald Trump amerikai elnök sem sietett elhatárolni magát a tüntetők szélsőséges nézeteitől.

Különösen sok az antiszemita támadás New Yorkban, ahol az Egyesült Államok legnagyobb zsidó közössége él. Összességében

az Amerikában élő zsidók 70 százaléka nyilatkozott úgy, hogy személyesen tapasztalt antiszemita megnyilvánulásokat

az elmúlt év során az Egyesült Államokban.

Azzal, hogy Donald Trump elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának, felerősödött az Izrael-ellenesség is. Az ezzel kapcsolatos antiszemita jelenségek viszont még nincsenek benne a jelentésben, hiszen Trump bejelentése december 6-án történt, a jelentés pedig szeptember 30-ig regisztrálta az antiszemita eseményeket az Egyesült Államokban.

Hol lehet az Iszlám Állam vezetője?

0

Továbbra sem tudni, hol bujkál Abu Bakr al-Bagdadi, a terrorszervezet vezetője, akire 25 millió dolláros vérdíjat tűzött ki az amerikai külügyminisztérium.

Miután az Iszlám Állam elvesztette fővárosát, Rakkát, újból felmerült a kérdés, hol rejtőzhet a szervezet vezetője.

Abu Bakr al-Bagdadi
Fotó: MTI/EPA/Iszlám Állam

Abu Bakr al-Bagdadi volt az, aki újjáépítette a terrorszervezetet, és 2014 júliusában kikiáltotta a kalifátust.

Ekkor jelent meg először és utoljára a nyilvánosság előtt.

Idén júniusban az oroszok azt állították, hogy egy szíriai légicsapásban megölték, de hamar kiderült, hogy ez nem igaz. Szeptemberben aztán ki is adott egy hangüzenetet, amelyen az Egyesült Államokat szidta, és további harcra biztatta a dzsihádistákat.

Az amerikaiak szerint Bagdadi

valahol az Eufrátesz völgyében rejtőzhet, a szíriai-iraki határ közelében

– vagyis azon a területen, amelyet az Iszlám Állam még ellenőrzése alatt tart.

Elemzők szerint egyébként a vezér halála nem változtatna jelentősen a terrorszervezet vereségek utáni stratégiáján, amelyről itt írtunk bővebben.

A rakkai pusztításról itt nézhet meg egy drónvideót.

Putyin is fogadta a CIA főnököt

Kétnapos találkozója során William Burns találkozott Putyin elnökkel is noha ez általában nem szokásos – erősítette meg az államfő szóvivője Moszkvában. Dmitrij Peszkov elmondta, hogy Putyin általában csak állam és kormányfőkkel tárgyal, a többi megbeszéléseket rábízza a beosztottjaira. Ezúttal azonban kivételt tett. Vajon miért?

A hivatalos tájékoztatás szerint megvitatták a jelenlegi krízist a két állam kapcsolataiban. Ezenkívül regionális konfliktusokról is eszmét cseréltek.

William Burns találkozott Putyinon kivül a védelmi tanács titkárával , Nyikolaj Patrusevvel, aki korábban a titkosszolgálat (FSZB) főnöke volt és Szergej Nariskinnel, aki a hírszerzés vezetője.

Putyin elnök júniusban találkozott Joe Bidennel Genfben. Ezt követően Moszkvában tárgyalt Victoria Nuland az amerikai külügy államtitkár-helyettese, aki az amerikai sajtó szerint nem sok eredményt ért el.

Hibrid hadviselés

Érdekes, hogy Lengyelország és Beloruszia határán épp a CIA főnök látogatása után alakult ki szinte háborús helyzet, mert több mint ezer menekült megpróbálta áttörni a határ kerítést. A többnyire afgán és közel-keleti menekülteket az orosz titkosszolgálat szállítja a lengyel – belorusz határra, hogy ily módon próbálja meg destabilizálni Lengyelországot, mely a NATO leginkább orosz ellenes tagja a balti államokkal együtt.

Az amerikai diplomácia – washingtoni értesülés szerint- elvetette a lengyelek és a baltiak határozottan orosz ellenes irányvonalát, és ehelyett modus vivendit keres Moszkvával – éppúgy mint a nyugat európai nagyhatalmak: Németország, Franciaország és Olaszország.

Az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke, Geraszimov tábornok találta ki a hibrid hadviselést méghozzá az ukrán probléma megoldására. 2013-ban elüldözték Kijevből az oroszbarát elnököt, Janukovicsot, és nyugatbarát rendszer került hatalomra. Vele szemben folytat Moszkva hibrid hadviselést – változó sikerrel.

Belorusziában – Putyin segítségével – megakadályozták a nyugatbarát fordulatot, és most válaszképpen destabilizálni igyekeznek Lengyelországot. Ehhez a migránsok ezreit használják fel.

Maga Ursula von der Leyen asszony, a brüsszeli bizottság vezetője nevezte hibrid hadviselésnek a lengyel határ elleni migráns akciót. Lukasenka az orosz titkosszolgálat nélkül nemcsak hatalmát nem tudná megtartani, de hasonló akció indítására magától gondolni sem merne.

Putyinnal a háta mögött viszont igen vállalkozó szellemű.

A CIA figyelmét aligha kerülheti el mindez, de Putyin és Burns megbeszélésén minden bizonnyal kijelölték a határokat, melyek között „fékezett habzású” akcióra kerülhet sor a lengyel-belorusz határon. Az erőviszonyokat mindenesetre jól mutatja, hogy az Európa elleni gázháborúban megerősödött Putyin ilyen akciót támogathat nem sokkal azután, hogy Moszkvában fogadta a CIA főnökét.

Mr. Felelőtlen kampánykörúton

Trump elnök, aki a Covid-19 fertőzés miatt csupán néhány napos kórházi kezelést vett igénybe hétfő este visszatért kampánykörútjához és megjelent a Floridában tartott kampánygyűlésen. Rajongóinak kijelentette teljesen felépült, és már immúnis a koronavírusra. Mondta mindezt annak ellenére, hogy állítását semmilyen orvosi vizsgálat nem támasztja alá.

Az orlandói Sanford Nemzetközi Repülőtér egyik hangárjában tartott kampánygyűlésen  Trump kijelentette, hogy „erősnek és egészségesnek érzi magát”, méghozzá olyannyira, hogy nyugodtan elvegyülhetne az őt éltető tömegben.

– Minden rajongómat megcsókolnék közületek – mondta. – Megcsókolnám a srácokat és a gyönyörű nőket.

Az elnök körülbelül egy órán át beszélt. A tömegben sok támogató nem viselt maszkot, köztük azok közül is, akiket az elnök előadótere mögé állítottak, és a kamerafelvételen láthatóak.

Trump azt állította, hogy a vírus elleni oltásokat „nagyon hamarosan szét fogják osztani”, bár az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal még nem hagyott jóvá egyet sem.

Az elnök bizonyítékok nélkül utalt arra is, hogy

az ügynökség szándékosan visszafogta az oltások jóváhagyását, hogy ezzel hátrányos helyzetbe kerüljön az újraválasztása.

„Őszintén szólva nagy politikai játszma folyik ott, ahol nem akarják, hogy a választások előtt legyen vakcina” – mondta az elnök.

Trump, akinek a több mint 214 ezer amerikait megölő járványra adott válasza továbbra is a legnagyobb veszélyt jelenti újraválasztására, bizonyítékok nélkül még azt is állította, hogy demokrata vetélytársa, ifjabb Joseph R. Biden volt alelnök késlelteti az oltást és „meghosszabbítja a járványt”.

Trump Floridába csak néhány órával azután érkezett, hogy a Fehér Ház orvosa, Dr. Sean P. Conley azt mondta, hogy az elnök „egymást követő napokon” negatív eredményt adott egy nem erre a célra szánt gyors koronavírus-teszt segítségével.

A szakértők arra figyelmeztettek, hogy a teszt pontosságát még nem vizsgálták eléggé ahhoz, hogy megbizonyosodhasson arról, hogy az elnök vírusmentes, vagy, mint orvosa állította, „ nem fertőző mások számára ”.

Három hét van hátra a versenyből, a közvélemény-kutatók szerint Biden tobábbra is vezet Trump előtt. Elsősorban azok körében maradt le Biden mögött, akiket különösen érint a vírus terjedése, tehát az időskorúak körében, mert őket a koronavírus aránytalanul nagy mértékben veszélyezteti.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK