Fontos

Arany és olaj áremelkedés az USA – iráni válság miatt

1500 fölé ment egy uncia arany ára azt követően , hogy a háború szélére sodródott az Egyesült Államok és Irán a Közel Keleten. Egy hordó olaj ára megközelíti a 65 dollárt.

Irak felszólította az amerikaiakat, hogy hagyják el az országot

Az USA Irak területén végzett Kaszim Szulejmani tábornokkal, aki Irán külföldi erőinek parancsnoka volt. Emiatt Irak kormánya felszólította az Egyesült Államokat: vonja ki a maradék csapatait Irakból! Válaszul Trump elnök közölte: Iraknak több milliárd dollárt kell fizetnie az amerikai támaszpontokért !

Irán célbavette Izraelt is

Teheránban azt gyanítják, hogy a Moszad információi segítették hozzá az amerikaiakat ahhoz, hogy kilőjék Kaszim Szulejmani tábornokot Bagdad közelében. Épp ezért Irán amerikai célpontok mellett izraelieket is célbavesz – közölték Teheránban. Ráadásul nemcsak katonai célpontokról van szó hanem Izrael legnépesebb városa, Tel Aviv is szerepel a célpontok között. Iránban arra hivatkoznak, hogy a hadseregnek immár olyan rakétái vannak, melyek képesek leküzdeni az izraeli légvédelmet. Az a rakéta támadás, melyet Szaúd Arábia legjelentősebb olajfinomítója ellen indítottak azt mutatta, hogy az irániak igen fejlett rakétákkal rendelkeznek, melyek képesek leküzdeni az amerikai légvédelmet. Azóta az USA rohamtempóban erősíti szövetségeseinek rakétavédelmi rendszereit Izraelben és Szaúd Arábiában.

Irán katonai válasz csapással fenyegeti az Egyesült Államokat

Trump elnök kijelölt 52 célpontot Iránban, melyeket amerikai támadás érhet, ha Irán katonai akciót hajt végre, hogy megbosszulja Szulejmani tábornok halálát. Márpedig Irán katonai válaszra készül – nyilatkozta a CNN hírtelevíziónak a vallási vezető, Khamenei ajatollah katonai főtanácsadója.

A háború és béke döntő kérdéseiben Ali Khamenei ajatollah mondja ki a végső szót az iszlamista rendszerben, épp ezért katonai tanácsadójának nézetei nagyon is érdeklik most az egész világot amikor az USA és Irán a háború szélére sodródott.

„Katonai célpontokat veszünk célba!”

Ezt hangsúlyozta Hosszein Dehgan tábornok, aki régebben Irán hadügyminisztere volt, most pedig Ali Khamenei ajatollah tanácsadója. „Mi nem akartunk háborút, azt USA kezdte el. Mi ugyanolyan csapást mérünk az Egyesült Államokra mint amilyet mi szenvedtünk el!” – így a katonai tanácsadó.

És mi van Trump 52 iráni célpontjával? (azért épp 52, mert 1979-ben amikor elfoglalták az USA teheráni nagykövetségét épp ennyi amerikai állampolgárt ejtettek túszul).

„Trump egy szerencsejátékos és egy gengszter!”

Így jellemezte az Egyesült Államok elnökét Hosszein Deghan tábornok, aki kétségbe vonta Trump ép elméjėt is. Ezek persze csak szóvirágok. De mi lesz, ha Trump valóra váltja a fenyegetését és lecsap az 52 iráni célpontra?

„Ne legyen félreértés: akkor teljes visszacsapás következik! Egyetlen amerikai katonai célpont sem érezheti magát biztonságban, megvannak az eszközeink arra, hogy bármelyikre csapást mérjünk!” Ezt állítja a vallási vezető katonai tanácsadója, de ebben külföldön sokan kételkednek. Irán katonai ereje eltörpül az Egyesült Államokhoz viszonyítva. Hatékonyságát pedig épp azzal bizonyította, hogy kilőtte legfőbb közel-keleti ellenségét, Kaszim Szulejmani tábornokot.

Az oroszok nem támogatják Iránt

A legkorszerűbb haditechnika beszerzésében Irán az oroszokra számított, de csalódnia kellett. Putyin megtagadta a kérést mondván, hogy azzal csak súlyosbítanák a helyzetet a térségben. Az előzmény az, hogy Putyin, Trump és Netanjahu biztonságpolitikai tanácsadója összeült Izraelben. Mind az amerikaiak mind az izraeliek azt kérték az oroszoktól, hogy ne fegyverezzék fel Iránt, amely Izraelnek még a létét sem hajlandó elismerni. Putyin belement az alkuba, mert cserébe szíriai szerepének elismerését kapta az USA-tól és Izraeltől. Irán magára maradt. Ezért dönthetett Trump Szulejmani tábornok kilövése mellett. Csakhogy a sarokba szorított Irán veszélyes lehet, mert felszíthatja a terrorizmust és bizonytalanná teheti az egész közel-keleti régiót. Amerikai szempontból viszont a Közel Kelet jóval kevésbé fontos mint korábban, mert az USA újra kőolaj és földgáz exportőrré vált. Így ha a zűrzavar miatt emelkednek az árak, akkor ez az USA és Oroszország számára előnyös lehet míg az importőrök (Európa , Kína stb.) hátrányos.

Líbia parlamentje megszakította a kapcsolatot Törökországgal

Rendkívüli ülésen döntöttek a képviselők azt követően, hogy Törökországban a parlament felhatalmazta Erdogan elnököt katonák küldésére Líbiába. A török elnök két okból akar katonákat küldeni a szultán egykori gyarmatára: egyrészt, hogy nacionalista kampányt indíthasson otthon csökkenő népszerűsége visszaszerzésére, másrészt pedig, hogy megszerezze a Ciprus környéki tengeralatti földgáz mezők egy részét.

Erdogan elnök erről Fajez al Sarraj kormányával állapodott meg, mely Tripoliban működik. Ezt a kormányt azonban nem ismeri el a parlament, mely viszont Kalifa Haftar tábornokot támogatja, aki Bengázi ura.

Az oroszok mindkét félnek szállítanak fegyvereket

Kadhafi elnök 42 éves diktatúrája idején számíthatott a Szovjetunió támogatására. Miután 2011-ben honfitársai darabokra tépték, az oroszok meg haboztak, hogy a káoszban kit támogassanak. Az amerikaiak intő példája mutatta, hogy a beavatkozás Líbiában nem épp kockázatmentes vállalkozás. Az USA nagykövetét 2012-ben meggyilkolták Bengáziban. Végül Putyin választott: Bengázi ura, Kalifa Haftar tábornok lett az oroszok jelöltje. Ő hónapok óta ostromolja Tripolit, ahol a nyugati világ által elismert kormány uralkodik. Fajez al Sarraj miniszterelnök mindenkivel tárgyal szorult helyzetében. Ezért állapodott meg Erdogannal is. Most a parlament Líbiában semmisnek mondta ki ezt a megállapodást Törökországgal.

Az oroszok megpróbálták összehozni a két háborúskodó felet Líbiában: mindkét oldalnak szállítottak fegyvereket. Ettől aztán csak a káosz lett nagyobb.

Macron: Líbiában nincs katonai megoldás!

A francia elnök elítélte Erdogan tervét a törökök katonai akciójáról Líbiában. Macron tudja, hogy miről beszél hiszen a tanácsadója ebben az ügyben nem más mint Nicolas Sarkozy egykori francia elnök. Sarkozy döntő szerepet játszott Kadhafi megbuktatásában, mert Líbia félőrült diktátora megfenyegette: napvilágra hozza azt az ötmillió eurós támogatást, melyet Nicolas Sarkozynek adott a francia elnökválasztási kampány megnyerésére.

Magában Líbiában patthelyzet áll fenn, és ennek eredményeképp az ország olaj exportja minimális. Ez pedig érdeke mind az USA-nak mind pedig Oroszországnak, melyek irányítani szeretnék a világ olajpiacát.

Amerikai-iráni háború Irakban?

Az USA megerősíti támaszpontjai védelmét Irakban azt követően, hogy az ország miniszterelnöke elítélte Kaszim Szoleimani iráni tábornok meggyilkolását Bagdad közelében.

Iszlám szokás szerint az iráni Forradalmi gárda külső erőinek parancsnokát már el is temették. A temetésen részt vett Irak miniszterelnöke is. Az amerikaiak után a NATO szóvivője is közölte szombaton: felfüggesztik a kiképzési programokat Irakban, mert attól tartanak, hogy a NATO államok tisztjei célpontokká válnak. Irakot gyors ütemben hagyják el a NATO államok állampolgárai, akik figyelmeztetést kaptak kormányuktól: addig távozzanak amíg lehetséges!

Iránban kinevezték a meggyilkolt tábornok utódát

Khamenei ajatolla, az ország vallási vezetője Kaszim Szoleimani tábornok eddigi helyettesét nevezte ki az utódának az Al Kudsz élére. Az Al Kudsz az iráni forradalmi gárdának az a szervezete, amely a külföldi hadműveleteket irányítja. Eszmail Gháni tábornok 1997 óta volt a második számú parancsnok a szervezetben. Most előrelépett. Iránban rövid életrajzot közöltek róla. Eszerint az Irak elleni háborúban tüntette ki magát először, ahol fiatal kora ellenére már hadosztály parancsnok lett /1980-1988/. A háborút az USA támogatásával Szaddám Huszein indította meg Irán ellen. Az iraki offenzíva elbukott, az irániak hihetetlen ember áldozatok árán megállították az előrenyomulást. Ebben a hadjáratban tűnt ki az Al Kudsz új vezetője, akinek most az a nehéz feladat jut, hogy pótolja elődjét, aki az egész Közel Keleten irányította a síita fegyveres erőket.

Hogy tudták kilőni az amerikaiak legveszélyesebb iráni ellenségüket?

Először is ezt kell kiderítenie Eszmail Gháni tábornoknak, aki nem is oly rég azzal dicsekedett, hogy Irán a haditechnika terén fölénybe került ellenfeleivel szemben a Közel Keleten. Irán az amerikai és az izraeli hírszerzést tette felelőssé Szoleimani tábornok haláláért. De hogyan szerezhettek megbízható információt Szoleimani tábornok hollétéről az amerikaiak, akik kilőtték az Al Kudsz parancsnokát, aki sok borsot tört az orruk alá?

Az irániak otthon érezték magukat Irakban, ahol a síita többség gyakorolja a politikai hatalmat. A hadseregben is nagy szerep jut az egykori síita milíciák tisztjeinek. Csakhogy Irak vallásilag és nemzetiségileg ugyancsak megosztott ország. Bár a többség siita arab, de szép számmal élnek ott szunniták is, akik Szaddám Huszein és az Iszlám állam hátországát jelentették. Ezenkívül vannak kurdok is, akik jelentős autonómiát élveznek , és akik az USA és Izrael szövetségesei. Ha csekély számban is, de maradtak még keresztények is Irakban, akik a többi vallási és nemzeti kisebbséggel együtt igen rossz szemmel nézték azt, hogy a szomszédos Irán megpróbál meghatározó befolyásra szert tenni Irakban.

Tízezer főre növekszik az európai határőrség

Ez még nem európai hadsereg, de egységes európai egyenruhában szolgálatot teljesítő emberek, akik néha fegyvert is viselnek – így mutatta be az „új” Frontexet az európai határőrség parancsnoka a brüsszeli Politiconak.

A Frontexnek kezdetben csak 750 embere volt, akik nyilvánvalóan túlságosan is kevesen álltak rendelkezésre a migrációs problémák megoldására. Most komoly pénzt kaptak az Európai Uniótól, és ezért sokkal nagyobb szerepet is vállalhatnak magukra.

Fabrice Leggeri főigazgató elmondta, hogy az EU tagállamok eltérően ítélik meg a migráns problémát, de abban egyetértenek, hogy meg kell erősíteni az uniós határok védelmét. De ki védje meg a határokat?

Orbán szerint a határok védelme nemzeti hatáskör

A magyar miniszterelnök azzal vádolta Brüsszelt és a Frontexet, hogy át akarják venni a határvédelmet a magyar hatóságoktól. Ezzel szemben Fabrice Leggeri főigazgató a feladatok megosztásáról beszél. Azt hangsúlyozza, hogy a nemzeti határőrségek sokkal több embert jelentenek az Európai Unióban mint a Frontex. Jelenleg a határőrségek összlétszáma az Európai Unióban több mint 115 ezer fő. Ehhez képest a Frontex erők létszáma 10 ezer, de ezt is csak 2027-re érik el. Még ennek a 10 ezer főnek is csak nem egészen egyharmada – 3000 ember – lesz Frontex határőr. A többiek olyan nemzeti határőrök lesznek, akiket a Frontex is kiképzett.

Mi lesz a Frontex határőrök feladata?

Ők segítik a nemzeti határőrségeket abban, hogy a nemzetközi előírások szerint hajtsák végre a külföldiek beléptetését az uniós határokon. Ennek megfelelően a Frontex  költségvetése 94 millió euróról 340 millióra emelkedik.

Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnökasszonya szeretne egységes uniós álláspontot kialakítani a migráció ügyében. Ezért támogatja a Frontex megerősítését, mert ez egységes gyakorlatot jelenthet valamennyi uniós határon.

„Jelenleg csakis a tagállamok hozhatnak olyan döntéseket, hogy egy bevándorlót visszafordítanak a határon. Nekünk szükségünk van európai döntésre ebben az ügyben, hogy hatékonyak legyünk” – nyilatkozta Fabrice Leggeri főigazgató a brüsszeli Politiconak.

Náci tábornok lánya : „a papa tiszteletreméltó ember volt”

„Hitler embere voltam a végsőkig. Szerintem ő ártatlan volt!” Ezt vallotta Erich von dem Bach-Zelewski SS tábornok a bíróság előtt amikor az életfogytiglani börtönre ítélte 1961-ben. Lánya , a most 85 éves Ilse még most is úgy mutatkozik be az öregek otthonában, hogy „én egy náci lánya vagyok!” – írja a közszolgálati Deutsche Welle portál.

Sohasem tagadta meg apját, akit Hermann Göring a második számú náci „az egyik legvéreskezűbb gyilkosnak” nevezett a nürnbergi per során.

Koronatanú volt Göring ellen

Az amerikaiak vádalkut kötöttek a magasrangú SS vezetővel: ha rávall Göringre és más náci vezérekre Nürnbergben, akkor őt kihagyják a perből! Így is történt. Milyen terhelő bizonyítékot szolgáltatott Erich von dem Bach-Zelewski SS tábornok, aki a világháború idején elhagyta nevéből a lengyel hangzású Zelewskit, de 1945-ben visszavette azt? Mindenekelőtt a varsói felkelés brutális leveréséről számolt be a nürnbergi bíróság előtt. 1944 nyarán a náci vezérkar kiadta a jelszót: végezzetek a lázadókkal, a gyerekekkel is! A nürnbergi bíróság előtt Erich von dem Bach-Zelewski azt vallotta, hogy ő tiltakozott a gyerekek lemészárlása miatt, de egy másik SS tábornok azt közölte vele: a parancs Göringtől jött! A második számú náci dührohamot kapott amikor ezt a vallomást hallotta Nürnbergben hiszen addig azt a szerepet játszotta, hogy nem tudott az SS tömeg gyilkosságairól.

Ki volt Bach-Zelewski?

Gdansk-Danzig mellett született a német birodalomban , ahol az első világháború idején önként jelentkezett a frontra. A vesztett világháború végén nem volt még húszéves, de már elérte a hadnagyi rangot és megkapta a vaskeresztet. Kezdettől fogva Hitler elszánt követői közé tartozott, aki azonban utálta a többi náci vezért. Ilse lánya ma is emlegeti, hogy a papa „utálta Himmlert az SS főparancsnokát, Göringet, a második számú nácit és Göbbelst, a propaganda főnököt. Őket pénzéhes és hatalomvágyó embereknek tartotta. A papa viszont – éppúgy mint Hitler – a német nemzetért küzdött!”

De hogyan? A Führer őt bízta meg azzal, hogy a lengyel területeket „árjásítsa”. Ez a gyakorlatban a zsidók tömeges legyilkolását jelentette. A lengyel ellenállókat is kivégezték vagy lágerekbe csukták. Megszüntették a felső oktatást lengyel nyelven mondván, hogy erre csakis németeknek lehet szükségük.

Miután a nácik megtámadták a Szovjetuniót 1941-ben, Bach Zelewski Beloruszia biztonsági főnöke lett. Ő irányította a zsidók tömeges lemészárlását és a partizánok elleni kíméletlen háborút. Azután következett a varsói felkelés leverése. Mindezért nem ítélte el őt a nürnbergi bíróság, mert az amerikaiaktól mentességet kapott.

1961-ben azért ítélte életfogytiglanra a bíróság, mert megölt egy másik SS tisztet illetve a harmincas években végzett a nácik néhány ellenfelével. Bach-Zelewski a börtönben halt meg, bűnbánatról nem tett tanúbizonyságot. Lánya pedig továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy náci tömeggyilkos papája „tiszteletreméltó ember volt”…

Az amerikaiak kilőtték Irán egyik legfőbb katonai vezetőjét

Amerikai rakéta támadás ért egy konvojt Bagdad repülőterének közelében. A támadás következtében meghalt két fontos katonai vezető: az egyikük az iráni forradalmi gárda külföldi erőinek parancsnoka volt, a másik pedig a shia milícia parancsnok helyettese Irakban. Két másik iraki síita katonai vezetőt az amerikaiak elfogtak Irakban.

 

Ki volt Kászím Szoleimani?

Az Al Kudsz erők parancsnokaként ő hangolta össze Irán külföldi hadműveleteit a Közel Keleten. Teheránban ezért siettek az USA-t és Izraelt megvádolni Szoleimani meggyilkolásával. Irán nem ismeri el Izraelnek még a létjogosultságát sem. Teherán aktívan támogatja Libanon Hezbollah milíciáját az Izrael elleni „csendes háborúban „, és ezenkívül mind nagyobb szerepet játszik a palesztin szélsőségesek fegyver ellátásában a gázai övezetben.

Szoleimani tábornok irányította ezeket az akciókat éppúgy mint a háborút Jemenben, ahol Szaúd Arábia és szövetségesei a helyi huthi milíciával küzdenek a hatalomért. Több rakéta támadás is érte Szaúd Arábiát, mely ezért egyértelműen Iránt tette felelőssé.

Mit keresett Kászím Szoleimani tábornok Irakban?

Bagdadban a síita milíciák, melyek egy része beolvadt a hadseregbe, szabályosan ostromolták az Egyesült Államok követségét. Irakban az USA a saját csapdájába esett: miután megbuktatta Szaddám Huszein diktatúráját, a demokratikus választások a síita többséget hozták helyzetbe. A síiták Irakban évszázados kapcsolatot ápolnak Iránnal, legfontosabb vallási vezetőjüket is onnan importálták. Amíg tartott az atomalku Irán és a nagyhatalmak között addig ez csak belpolitikai problémát okozott Irakban, de miután Trump felrúgta a megállapodást kiéleződött a helyzet. Irán egyrészt iraki zászló alatt kezdte eladni kőolaját, melyet az amerikaiak szankciókkal sújtottak, másrészt pedig megkísérelte az USA kiszorítását Irakból. Felbátorította erre az iráni iszlamista vezetést az, hogy Trump – Törökország sürgetésére – csapatainak egy részét kivonta Szíriából. Ebből azt a következtetést vonták le Teheránban, hogy az USA távozik a Közel Keletről, és helyébe az orosz-török-iráni szövetség lép. Szoleimani tábornok halála azt mutatja, hogy ez némiképp elsietett következtetés volt …

Zöldhullám és árcsökkentés a Deutsche Bahn vonalain

  • Németországban 10%-kal olcsóbb a vasút, mert a legkörnyezet-kímélőbb szállítóeszköz

  • Ausztriába az államfő után az új kormány egy része is bezöldült

Január elsejétől 10%-al csökkentek a jegyárak az 50 kilométernél hosszabb utak esetében a német államvasutaknál. Ez azért vált lehetségessé, mert a kormány csökkentette az áfát, hogy ezzel is elősegítse az utasok átirányítását a légi közlekedésből és az országútról a vasútra. Ez ugyanis jóval kevésbé károsítja a környezetet. Németországban komolyan veszik a klímaváltozás elleni harcot, mert a közvélemény igen érzékeny erre. A környezetvédő zöldek mind népszerűbbek.

Ausztriában konzervatív-zöld koalíció alakul

Hosszas tárgyalások után Sebastian Kurz megegyezett a környezetvédő zöldekkel, így megalakulhat az új kormány, melyben először lesznek benne a zöldek. A köztársasági elnököt már ők adják Ausztriában. Korábban a konzervatívok a szélsőjobboldali Szabadságpárttal kormányoztak együtt, de Strache, a párt vezetője belebukott egy korrupciós botrányba. Ezt követően Kurz új partnert keresett, és ezt a zöldekben találta meg.

Túl sokan akarnak kivándorolni Oroszországból Izraelbe

395-en jöttek 2016-ban, de az idén több mint 4000-en! „Ez egy iparág. Tapasztaltuk ezt már Ukrajna és Georgia esetében is. Most ugyanezt a módszert alkalmazzuk az oroszokkal szemben” – nyilatkozta a Haaretz-nek az év végén a Bevándorlási hivatal igazgatója Jeruzsálemben.

Slomo Mor Juszef elmondta, hogy két hónapja vezették be azt a Ben Gurion nemzetközi repülőtéren, hogy visszafordítják azokat az orosz bevándorlókat, akikről gyanítják: nem megalapozott a kérelmük az alijához. Hagyományosan azt a bevándorlót, aki beadja az alija kérelmet, nem lehet kiutasítani mindaddig amíg el nem bírálják a kérelme jogosságát. Ez általában hosszú több hónapos folyamat. Ezért azt találták ki a Bevándorlási hivatalban, hogy gyorsított eljárással már a repülőtéren elbírálják a kérelmeket. A döntő többséget visszautasítják: idén már több mint 5700 ilyen eset volt a Ben Gurion repülőtéren. „Az esetek 90%-ában igazunk van, 10% a tévedés. Ezt állapította meg az utólagos ellenőrzés. Hát istenem, emberek vagyunk” – mondta a Bevándorlási hivatal főnöke.

Amióta gazdasági nehézségek vannak, megnőtt a kivándorlási kedv Oroszországban

Putyin rendszere nem tudta kivédeni azt a csapást, hogy legfőbb exportcikkének, a kőolajnak és a földgáznak az ára csökkent a világpiacon. Emiatt a kormányzat megszorító intézkedésekre kényszerült, a lakosság egy része pedig újra az emigrációban keresi a megoldást. Csakhogy Oroszországot szankciók sújtják Észak Amerikában és Európában, ezért kevés jó hely maradt a kivándorlásra. Izrael ilyen célpont lett, de a lelkesedés az új orosz alija iránt igen visszafogott. Erős a kétség: nem a zsidó identitás keresése vonza az orosz kivándorlókat hanem a magasabb életszínvonal. Ráadásul Oroszország és Izrael viszonya is feszültebbé vált, és ennek a levét a két állam polgárai isszák meg.

Oroszország nyomulását gyanakodva figyelik Izraelben

Putyin és Netanjahu évente legalább egyszer találkozik egymással és a telefon kapcsolat állandó. Izraelben megrendezték az orosz, az amerikai és az izraeli nemzetbiztonsági főtanácsadó első találkozóját, melyet több is követ majd – állítják a résztvevők. Csakhogy azóta Trump kivonta csapatainak nagy részét Szíriából, és helyükre oroszok és törökök érkeztek. A kurdok, akiket Izrael aktívan támogatott kénytelenek voltak lepaktálni Asszad elnökkel, hogy életben maradhassanak.

Még aggasztóbb Izrael számára Irán nyomulása. Nemrég közös hadgyakorlatot tartott az orosz, a kínai és az iráni flotta. Ez komoly aggodalmat kelt Izraelben hiszen Irán a zsidó állam létjogosultságát sem ismeri el.

Kémeket küld Putyin Izraelbe?

A kémelhárítás gyanúja az Izraelben, hogy az orosz bevándorlók között lehetnek olyanok, akiket hírszerzés céljából küldtek Oroszországból. Ennek már régi hagyománya van: Sztálin azért támogatta Izrael megalakulását, mert abban bízott, hogy ügynökei szovjetbarát rendszert hoznak létre a zsidó államban. Sztálin számításai nem váltak be, de azóta gyanakvással kísérik az Oroszországból érkező bevándorlókat Izraelben. Ezzel is magyarázható, hogy ezerszámra utasítják ki a bevándorolni szándékozó orosz turistákat a Ben Gurion nemzetközi repülőtéren. A Bevándorlási hivatal igazgatója nem hagyott kétséget afelől, hogy jövőre is folytatódni fog a szigorú gyakorlat: gyorsított elbírálással megfosztják az alija lehetőségétől azokat az orosz turistákat, akiknek a jogosultságát nem tartják megfelelőnek.

Ilyen se volt: fekete-zöld koalíció Ausztriában

Megállapodott a kormányalakításról a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) és a Zöldek – jelentette be Sebastian Kurz, az ÖVP listavezetője, volt kancellár. Ezzel először alakul ilyen felállású kormány a szomszédban.

Sikerült eredményt elérni a koalíciós tárgyalásokon; sikerült áttörést elérni és megegyezni a tartalmi kérdésekben – jelentette be Sebastian Kurz. Emlékeztetett arra, hogy a tavalyi év politikailag eseménydús volt; ezek között említette, hogy a szeptember 29-i parlamenti választásokon a két párt, az ÖVP és a Zöldek jelentősen megerősödött. A Szabadságpárt eredménye alapján nem érezte magát elég erősnek ahhoz, hogy részt vegyen a kormányzati munkában, ezért az ÖVP úgy döntött, hogy a Zöldekkel kezdi meg a koalíciós tárgyalásokat – mondta Kurz.

Távol, mégis közel

Nem volt egyszerű, mert

a két párt programja tartalmilag nagyon eltérő

– értékelte a tárgyalásokat, amelyeken, mint mondta,  „kitűnő eredményt” értek el, sikerült mindkét párt programjából a legjobb elemeket átemelni a kormányprogramba, és ezzel mindkét párt tartja választási ígéreteit is. Példaként említette, hogy míg

a Zöldek számára központi kérdés a klímaváltozás elleni küzdelem és az átláthatóság, az ÖVP adócsökkentést ígért, valamint következetes intézkedéseket az illegális migráció és a politikai iszlám elleni fellépésben.

Ezek egyaránt benne lesznek a kormányprogramban – húzta alá. Sikerült áthidalni az ellentéteket, sikerült hidakat építeni – mondta Werner Kogler, a Zöldek listavezetője.

A zöld politikus hangsúlyozta: Ausztriának egész Európában és nemzetközi viszonylatban is éllovasnak kell lennie a klímavédelemben, de hangsúlyos egyebek mellett az adórendszer átalakítása, a társadalmi egyenlőség és összetartás erősítése is.

Önálló zöld „szupertárca” alakulhat

A megállapodást szombaton még a zöldek mintegy 300 küldöttből álló kongresszusának is jóvá kell hagynia. Ha létrejön a (színeik alapján hagyományos elnevezéssel) „fekete-zöld” kormánykoalíció, akkor Ausztria történetében első alkalommal alakítanak szövetségi kormányt a konzervatívok a zöldekkel.

A kormányprogramból eddig annyi derült ki, hogy létrejön egy integrációs minisztérium, amelyet Sebastian Kurz egyik bizalmasa, Susanne Raab vezet. Ő eddig a külügyi tárca integrációs részlegének élén állt. A zöldek vezetése alá kerül viszont egy „szuperminisztérium”, amely a környezetvédelem, a közlekedés, az energia, az infrastruktúra, a technológia és az innováció területéért felel. Ezt a Global 2000 környezetvédő szervezet egykori vezetője, a 43 éves Leonore Gewessler irányítja várhatóan.

Első alkalommal kerülhet nő a konzervatív Klaudia Tanner személyében a katonailag semleges ország védelmi minisztériumának élére. A belügyi tárcát a szintén konzervatív Karl Nehammer vezetheti. A külügyminisztérium élén pedig várhatóan a helyén marad a külügyeket az ideiglenes kormányban irányító Alexander Schallenberg.

Ausztriában szeptember végén előrehozott választásokat tartottak, miután a hatalomba most visszatérő Sebastian Kurz vezette ÖVP koalíciója felbomlott a jobboldali Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ). Az ÖVP-FPÖ-koalíció azért jutott válságba, mert a párt akkori vezetőjéről tavaly tavasszal napvilágot látott egy titokban rögzített videófelvétel, amelyen Hans-Christian Strache akkori alkancellár nyíltan korrupcióról beszél, és támogatásért cserébe komoly haszonnal kecsegtető üzleti lehetőségeket ajánl egy nőnek, aki egy orosz oligarcha rokonának adta ki magát. Ezt követően az FPÖ támogatásával a bécsi parlament megvonta a bizalmat Kurz kormányától.

Az előrehozott választásokon megerősödött és magabiztos győzelmet aratott az ÖVP, amely a voksok 37,5 százalékát kapta meg. A harmadik helyre befutó FPÖ támogatottsága csaknem 10 százalékponttal esett vissza, míg a negyedik helyet megszerző zöldek több, mint 10 százalékponttal növelték támogatottságukat, és a voksok 13,9 százalékát szerezték meg. Strachét azóta kizárták az FPÖ-ből, ő pedig a jelek szerint átigazol egy még inkább széljobb alakulathoz.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK