Fontos

Nagy konzervatív győzelem várható

Nagy-Britanniában az exit pollok alapján abszolút többséget szerezhet a Konzervatív Párt. Ezzel Boris Johnson január végéig kivihetné az országot az EU-ból. A skótok máris készülnek a kiválási népszavazásra.

A közzé tett exit poll mérések (vagyis a szavazókörökből kilépők körében végzett adatfelvétel) alapján a Konzervatív Párt hatalmas győzelmet aratott az előre hozott parlamenti választáson. A három legnagyobb brit médiatársaság, a BBC, az ITV News és a Sky News megbízásából az Ipsos MORI közvélemény-kutató cég végezte a mérést.

A 650 egyéni választókerület közül péntek reggelig 648-ból érkeztek be a végleges eredmények, és ennek alapján a Boris Johnson miniszterelnök vezette konzervatívok legalább 364 fős frakciót alakíthatnak a jövő kedden összeülő új alsóházban.

A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt várhatóan 203 mandátumot szerezhetett. Ez azt jelenti, hogy a Konzervatív Párt 47 fővel növelte parlamenti frakciójának létszámát, és várhatóan 78 fős többségben lesz az összes többi párt alsóházi frakciójának együttes létszámához képest.

Az abszolút többséghez minimum 326 képviselői mandátum kell a 650 fős alsóházban. Az új, péntek hajnali prognózis az eredetinél valamivel kisebb, de így is kényelmes többsége lesz.

Nagyon jól teljesített a csütörtöki választáson a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő, a Brexitet határozottan ellenző Skót Nemzeti Párt (SNP), amelynek frakciólétszáma 48-ra bővült. Ezzel

az SNP a második legnagyobb ellenzéki párt lenne a Liberális Demokraták előtt,

amelynek jelenleg 12 mandátum látszik.

A konzervatívok az exit poll által valószínűsített frakciólétszámmal a legjobb eredményüket érnék el az 1987-es választások óta, amikor Margaret Thatcher akkori miniszterelnök 376 tagú alsóházi frakcióval és 102 fős többséggel alakíthatta meg harmadik kormányát. A Labournek pedig 1935 óta a legrosszabb munkáspárti eredmény lenne.

Az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport londoni kutatóműhelye péntek hajnalban összeállított gyorselemzésében közölte: a Konzervatív Párt győzelme azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság január 31-én kilép az Európai Unióból. Ebben döntő tényező, hogy az exit poll által valószínűsített mértékű többség révén Boris Johnson a továbbiakban nem lesz a legbefolyásosabb keményvonalas Brexit-párti konzervatív frakciócsoport, a 20 fős European Research Group (Európai Kutatási Csoport, ERG) „foglya”, az ERG-nek ugyanis egy esetleges jóval kisebb arányú tory győzelem esetén sokkal nagyobb befolyása lenne a Brexit-folyamat további menetére.

Johnson már a választás előtt bejelentette, hogy ha a Konzervatív Párt győz, még karácsony előtt ismét az alsóház elé kerül a Brexit feltételrendszeréről szóló megállapodás. Az egyezményt a konzervatív kormány – amely az előző, 2017-es választások óta kisebbségben kormányzott – eddig nem tudta ratifikáltatni a parlamentben. A Downing Street szóvivője péntek hajnalban közölte, hogy ha az exit poll helytállónak bizonyul, a kormány jövő pénteken ismét az alsóház elé terjeszti második olvasatban a Brexit-megállapodás ratifikálásáról szóló törvénytervezetet.

Nicola Sturgeon skót miniszterelnök, az SNP vezetője már a választás előtt bejelentette, hogy

a skót kormány jövőre újabb népszavazást kíván tartani Skócia függetlenné válásáról.

Skóciában 2014-ben, a Brexitről szóló népszavazás előtt mintegy két évvel már tartottak egy referendumot a függetlenségről, de akkor az elszakadást ellenzők győztek 55 százalékos többséggel.

Az exit pollt az Ipsos MORI 144 szavazóhelyiségnél, 22 790 választó bevonásával végezte el. A cég arra kérte a szavazóhelyiségekből távozó választókat, hogy töltsenek ki egy szavazólap-utánzatot ugyanúgy, ahogy valódi szavazólapjukat kitöltötték. A hasonló módszerrel elvégzett korábbi felmérések az utóbbi öt parlamenti választás közül négynek az eredményét szinte hajszálpontosan megjósolták.

Johnsont saját nyugat-londoni választókerületében, Uxbridge városnegyedben jelentős fölénnyel újjáválasztották alsóházi képviselővé. A körzet eredményének péntek hajnali bejelentése utáni rövid felszólalásában közölte: a felhatalmazás nemcsak a Brexit végigvitelére szól, hanem az ország egyesítésére és a brit nép érdekében meghozandó elsődleges fontosságú feladatok végrehajtására, mindenekelőtt az állami egészségügyi ellátórendszer (NHS) fejlesztésére. A kormányfő bejelentette: választási ígéreteinek megfelelően a konzervatív kormány 50 ezerrel növeli a kórházi szakápolói személyzet létszámát, hatezerrel a körzeti orvosok állományát és felépít negyven új kórházat.

A miniszterelnök szerint a csütörtöki választás történelmi jelentőségű lett, megteremtve a lehetőséget arra, hogy az új kormány teljesítse a brit nép demokratikusan kifejezésre juttatott akaratát. A 2016 júniusában tartott népszavazáson a többség az uniós kilépésére voksolt.

Az Európai Unió várja az előrehozott nagy-britanniai parlamenti választás eredményét, és készen áll arra, hogy a szigetország uniós tagságának megszűnését követően minden nyitva maradt kérdéséről folytassa a tárgyalásokat Londonnal – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, a kétnapos uniós csúcstalálkozó első munkanapját követően péntek hajnalban.

Az engedély kiadva, az eredmény biztató, végeredmény nincsen

Az Egyesült Államok Élelmezési és Gyógyszerészeti Hivatala vasárnap sürgősségi felhasználási engedélyt adott ki a a fertőzésen átesett, de már gyógyult egyén plazmájának a Covid-19 kezelésére, mondván: „A termék ismert és lehetséges előnyei meghaladják a termék ismert és lehetséges kockázatait.” – írja a CNN.

Az FDA szerint több mint 60 000 beteget kezeltek gyógyító plazmával, amelyet olyan emberek vérével készítenek, akik a koronavírus fertőzésekből felépültek.
A kutatók remélik, hogy ez a korábban bevált kezelési mód pozitív hatással lesz a koronavírus járványra.

A plazmát a Covid-19-ből gyógyult emberek véréből veszik. Március végén az FDA útmutatást készített a tudósok számára, hogy kipróbálhassák a gyógyult betegek plazmáját és tanulmányozzák annak hatását.

Már több mint 60 000 Covid-19 beteg kezelésére használják.

Ugyanakkor, a vérhez hasonlóan, a felhasználható plazma is korlátozott mennyiségű, mert önkéntes donoroktól kell származnia. Bár egyes tanulmányok ígéretes jeleket tartalmaznak, még nem állnak rendelkezésre randomizált klinikai vizsgálati adatok a  plazmáról a Covid-19 kezelésére. A szakértők szerint további adatokra van szükség.

„Ha a gyógyszerfejlesztésben olyan eredményről beszélünk, mint például a halálozás 35%-os csökkentése az jelentős előrelépés minden tekintetben.”

A legmagasabb antitestet tartalmazó plazmával kezelt személyeknél egy héten belül 35%-kal alacsonyabb a halálozási kockázat, mint a kevésbé gazdag plazmával kezelt személyeknél.

De az orvosok általában nem így mérik a kezelés előnyeit. Az elfogadott III. fokozatú tesztelés egy randomizált, placebo-kontrollos klinikai vizsgálat, amely azt jelenti, hogy az orvosok véletlenszerűen választják ki, hogy ki kapja a kezelést, és ki nem, így valóban meg tudják mondani, hogy a kezelés a túlélést befolyásolja-e, és nem valami más. És az összehasonlítást általában a kezelt betegekkel összehasonlítják a kezeletlen betegekkel – nem korábban kezelt betegekkel, mint a később kezelt betegekkel.

„A probléma az, hogy nincs igazán elegendő adatunk ahhoz, hogy valóban megértsük, mennyire hatékony a regeneráló plazma” – mondta vasárnap Dr. Jonathan Reiner, a George Washington Egyetem orvosprofesszora és a CNN orvosi elemzője.

„Noha a mai napig rendelkezésre álló adatok pozitív jeleket mutatnak arra, hogy a plazma hasznos lehet az egyének COVID-19-ben történő kezelésében, különösen, ha a betegség korai szakaszában adják be. Ehhez egyelőre hiányoznak a randomizált, ellenőrzött vizsgálati adatok. – nyilatkozta Dr. Thomas File, az Amerikai Fertőző Betegségek Társaságának elnöke.

Dr. Paul Offit, a Philadelphiai Gyermekkórház Vakcinázási Központjának igazgatója azt mondta, hogy valószínűleg a Fehér Ház nyomást gyakorol az FDA-ra az EUA engedélye miatt.

Trump bizonyítékok nélkül az FDA-t azzal vádolja, hogy késleltette a koronavírus elleni oltási kísérleteket és a nyomást gyakorolt az ügynökségre, hogy mielőbb kiadják az engedélyt. 

„Soha nem kérhetik tőlem, hogy hozzunk döntést az FDA-n politika szempontok alapján. Az FDA tudósai csak az adatok alapján hoznak döntéseket.”

Az ügynökség úgy döntött, hogy a kezelés biztonságos, és potenciálisan elég hatékonynak látszik, hogy igazolja az EUA-t, amely nem azonos a teljes jóváhagyással.

„Tehát folyamatban vannak klinikai vizsgálatok, amelyek véletlenszerűen vannak kiválasztva egy placebo vagy egy inaktív anyag és a felújuló plazma között. Mialatt ez zajlott, tudtuk, hogy nagy a betegek és az orvosok között az alkalmazási engedély kiadásának igénye” – mondta Hahn.

Míg az EUA több beteg számára nyithatja meg a kezelést, az a hatása lehet, hogy korlátozza a klinikai vizsgálatokba való felvételt, amelyek meghatározzák annak hatékonyságát.

Vasárnap egy, a Fehér Ház koronavírus munkacsoportjához közeli forrás azt mondta a CNN-nek, hogy az FDA felülvizsgálta a kiegészítő adatokat, hogy tájékoztassa az EUA-határozatát. Hozzátették, hogy az FDA nem köteles konzultálni az ügynökségen kívüli senkivel a döntéséről.

Alex Azar, az Egyesült Államok egészségügyi és emberi szolgáltatási titkára szerint a 60 000 önkéntest bevonó tanulmányok igazolják az EUA-t.

„Az összegyűjtött adatok arra utalnak, hogy azok a betegek, akiket a betegségük kezdeti stádiumában, a diagnosztizálástól számított három napon belül magas antitestszintet tartalmazó plazmával kezelték, azon betegek körében mintegy 35% -kal jobb túlélési arányt tapasztaltunk.” – mondta Azar a Fehér Ház eligazításán.

„örülök annak, hogy valóban történelmi bejelentést teszünk a kínai vírus elleni küzdelemben, amely számtalan emberéletet fog megmenteni”

– jelentette ki Trump elnök a Fehér Ház vasárnapi eligazításán, a Covid-19 EUA határozatára  hivatkozva.

„A mai bejelentés drámaian növeli a kezelés elérhetőségét.”

Ennek ellenére Art Caplan, a bioetikai szakértő aggódik amiatt, hogy van-e elég nagy mennyiségű felhasználható plazma. Az EUA-val az orvosok nagyobb valószínűséggel adnak ilyen plazmát nyomkövetési adatok nélkül, így nehéz lesz meghatározni, mely donorok rendelkeznek a leghatékonyabb plazmával, és mely betegek a legjobb jelöltek a plazma bevételére.

A megoldás embere

0

Az 59 éves Peter Altmaier igazi nehézsúlyú politikus Berlinben: Merkel kancellár általában rábízza a legfontosabb ügyeket. Most sem akármilyen nehézségű feladatot kap a kancellár asszonytól. Ráadásul nem csak rajta múlik, megoldja-e.

2012-ben neki kellett levezényelnie azt a programot, mely Németországot átállítja a nukleáris energiáról a megújuló energia forrásokra. 2015-ben pedig ő kapta a migráns dossziét. Megoldjuk! – mondta Angela Merkel kancellár a több, mint egymillió migráns érkezése kapcsán.

A feladat Peter Altmaierre várt, aki meg is oldotta a nehéz feladatot. Most, amikor a pénzügyek intézését bízza rá a kancellár asszony, akkor Emmanuel Macron francia elnök közös pénzügyminisztert akar az eurozóna élére. Wolfgang Schäuble ellenezte Macron reformjait, de ő távozik: a képviselőház elnöke lesz.

Merkel kancellár kedvezően nyilatkozott Macron politikai reformjairól Tallinnban, de fenntartásait hangoztatta a pénzügyi elképzeléseket illetően. Peter Altmaier a Saar vidéken nőtt fel, a francia határ mellett. Franciabarát politikus és elkötelezett európai. Ha ő lesz a közös európai pénzügyminiszter, az felgyorsíthatná az integrációt.

De egyáltalán nem biztos, hogy a kancellária miniszter sokáig pénzügyminiszter lesz Berlinben. Merkel kancellár a választások után csak nehezen tud kormányt alakítani. A koalíció az erősen jobboldali CSU-tól a liberális FDP-ig és a zöldekig terjed. Merkel mindenképp szeretné megtartani a pénzügyi tárcát saját pártjának, a CDU-nak, mert ez talán a legfontosabb ma Berlinben. Ahol Merkel kancellár úgy akarja felgyorsítani az európai integrációt, hogy közben ne növekedjenek a belső ellentétek az Európai Unión belül.

Csaknem annyi zsidó él a világon mint a holokauszt előtt

A Jerusalem Post az izraeli statisztikai hivatalra hivatkozva arról számolt be, hogy a második világháború megkezdése előtt – 1939-ben – a világ zsidó népessége körülbelül 16,6 milliós volt. 2020-ban ez a szám elérte a 15,2 milliót.

A zsidó népesség megoszlása radikálisan megváltozott: míg hagyományosan a zsidók többsége Európa keleti felén élt addíg a holokauszt után már egészen más a helyzet. Izrael államban él a legtöbb zsidó: 6,9 millió. Az államalapítás – 1948 óta – ez megtízszereződött. Lengyelországban, ahol a legtöbb zsidó élt a holokauszt előtt csak pár ezren maradtak, mert itt működött a haláltáborok jórésze, ahol módszeresen meggyilkolták őket.

A második legnagyobb zsidó közösség az Egyesült Államokban él: 6 millió fő. Németországban, ahol kitalálták a holokausztot, jelenleg 118 ezer zsidó él, de a döntő többségük bevándorló. Jórészt az egykori Szovjetunió területéről érkeztek Németországba. A Szovjetunióban is jelentős zsidó népességet regisztráltak, de a rendszer bukása után a többségük emigrált. Új életet kezdtek Izraelben, az Egyesült Államokban vagy Európa nyugati felén.

Alija?

1,5 millió olyan zsidó él Izraelben, akik nem ott születtek. Izrael mindenkori vezetői arra biztatják a diaszpórában élőket, hogy vándoroljanak ki Izraelbe, ahol mintegy egymillió olyan zsidó él jelenleg, aki a Szovjetunió területén született.

Benjamin Netanjahu akkori izraeli miniszterelnök alijara bíztatta a francia zsidókat a párizsi iszlamista merénylet sorozat után. A francia elnökök viszont azon az állásponton vannak, hogy meg tudják óvni Európa legnagyobb zsidó közösségét. Számuk jelenleg 445 ezer,  mert nem sokan követték Netanjahu miniszterelnök felhívását annak ellenére, hogy Franciaországban él Európa legnagyobb zsidó közössége is.

A szélsőjobboldali Le Pen féle mozgalom nem is oly rég még antiszemita húrokat pengetett, de azután gyűlölet kampányukat átirányították a muzulmánokra. Mégis sokan tartottak attól, hogyha Marine Le Pen került volna hatalomra Párizsban, akkor megerősödtek volna az antiszemita tendenciák Franciaországban. Miután Marine Le Pen megbukott a választáson, ezért a francia zsidók döntő többsége továbbra sem gondolkodik az alijan.

11 milliós várost zártak le Kínában járvány veszély miatt

Sicsiacsuang Hopej tartomány fővárosa, amely közel van Pekinghez. A Holdújév közeledtével ezért a hatóságok a maximális szigorral próbálják megfékezni a járványt.

83 Covid-19 fertőzöttet számláltak Sicsiacsuang városában – tudósít a pekingi China Daily, amely beszámol arról is, hogy mit jelent az elzárás a gyakorlatban.

Egyetlen jármű sem hagyhatja el a 11 milliós várost illetve léphet be oda – kivéve a járvány ellen küzdő különleges matricával rendelkező autók. Minden járműben maximum két ember ülhet, és mindkettőnek fel kell mutatnia a személyi igazolvány mellett az érvényes negatív vírus teszt igazolást is.

A repülőtér is csaknem teljesen leállt, mert Sicsiacsuang legfertőzöttebb körzete mindössze 10 kilométerre fekszik tőle.

A pályaudvar leállt: senki sem érkezhet vagy távozhat vonaton a városból.

Három helyi vezetőt megbüntettek, mert későn jelentették a fertőzést – írja a China Daily. A baj az, hogy a fertőzés központja nem magában a városban van hanem egy Sicsiacsuanghoz csatolt faluban, ahol nagyon szerény az egészségügyi ellátó rendszer. A hétvégén észlelt fertőzés miatt az egész 11 milliós várost le kellett zárni.

(Kínában minden nagyvároshoz sok falusi települést is hozzácsaptak, mert még Mao elnök döntött úgy, hogy a megfelelő mezőgazdasági ellátás érdekében agrár övezetnek is kell a városhoz tartoznia.) A teljes zárással egyidőben megkezdődött a tömeges tesztelés Sicsiacsuangban. Ezért Hopej tartomány 1000 egészségügyi dolgozót küldött oda más településekről.

Hopej más városai is fertőzöttek

Az okozza a legnagyobb fejtörést a kínai hatóságoknak, hogy Hopej tartomány más városaiból is jeleztek új Covid-19 fertőzést. 51 új esetet jelentettek csütörtökön – a többi között Hszingtai városából is, ahol emiatt korlátozták a távolsági autóbusz forgalmat – írja a China Daily.

Hopej tartományban az összes fertőzöttek száma meghaladja a 230-at – a Global Times híradása szerint. A pekingi vezetés angol nyelvű portálja címlapon közli a cikket, ezzel is hangsúlyozva, hogy a Holdújév előtt fokozott figyelmet kell fordítani a járvány veszélyre.

Orosz vírus?

Nem találják az első fertőzöttet Sicsiacsuangban, de a vírust elemezve arra a következtetésre jutottak, hogy kívülről hozhatták azt be a Peking közeli nagyvárosba. A vírus hasonlít ahhoz, melyet korábban Oroszországból hoztak be – hangsúlyozza a Global Times. Egy vírus szakértő arról nyilatkozott a portálnak, hogy valószínűleg a repülőtérről terjedhetett el a vírus akár ember akár valamilyen tárgy révén. A terjedését felgyorsította a szilveszter, melyet a falusiak nagy családi körben ültek meg Sicsiacsuang külső területein, melyeket most még magától a várostól is elzártak, minezt Kína kellős közepén.

A harmadik jobban véd

Az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és Megelőzési Központja (CDC) pénteken közölte, hogy a BioNTech-Pfizer és a Moderna COVID-19 vakcinák harmadik oltása volt a leghatékonyabb módja a legújabb változatokkal szembeni védekezésnek az ügynökség három tanulmánya szerint.

Kutatók megállapították, hogy a BioNTech-Pfizer és a Moderna vakcinák emlékeztető oltásai körülbelül 67%-ban voltak hatékonyabbak az Omicron okozta tüneti betegségek ellen, összehasonlítva a harmadik oltással be nem oltottakkal szemben.

„Ez a kutatás igazolja, hogy mennyire fontos az emlékeztető adag”

– mondta Emma Accorsi, a CDC munkatársa, a tanulmány egyik szerzője.

A CDC-vizsgálatok azt találták, hogy mindössze két adag nem nyújtott jelentős védelmet az Omicron ellen. Az Omicron lett a legtöbb új koronavírus-fertőzésért felelős változat Európában és az Egyesült Államokban is.

A vakcina hatékonysága három oltás után is a legjobb volt a sürgősségi osztály és a sürgősségi ellátás elkerülésÉre.

A vizsgálatok csak a BioNTech-Pfizer és a Moderna vakcinákat értékelték, mivel ezt a két oltásfajtát alkalmazzák az Egyesült Államokban.

Örmény népirtás napja Franciaországban

0

Április 24-én Franciaországban megemlékeznek arról, hogy 2015-ben népirtó kampány indult a török szultán birodalmában az örmény kisebbség ellen. Ezt Emmanuel Macron elnök akkor jelentette be amikor örmény szervezetek vezetőivel találkozott Párizsban.

Választási kampányában Macron elnök ezt megígérte, és az örmény szervezetek most emlékeztettek erre. A népirtás elől sokezer örmény család menekült Franciaországba. Balladur egykori francia kormányfő is egy ilyen menekült örmény család fia volt éppúgy mint a nemrég elhunyt énekes, Charles Aznavour.

Törökország azonnal tiltakozott: Ankara hivatalos álláspontja szerint nem történt népirtás! Csak annyit ismernek el, hogy helyi túlkapások voltak, de ezek nem központi parancsra történtek.

De akkor mi történt a 2 milliós örmény kisebbséggel?

A szultán birodalmában körülbelül ennyien éltek, de mára csak pár ezren maradtak! A szultán csapatai az első világháborúban a németek és az Osztrák-Magyar monarchia mellett harcoltak szemben az antanttal, mely két felől fenyegette a szultán hatalmát. Délen a brit birodalom és Franciaország, északon pedig Oroszország. A törökök azzal gyanúsították az örmény kisebbséget, hogy együttműködik a „keresztény hatalmakkal”. A muzulmán többséget pogromokra ösztönözték, melynek során sokezer örményt legyilkoltak. Ezt követően a megmaradt örmény családokat halál menetekben a sivatagba hajszolták, ahol éhen és szomjan haltak.

Örmény források szerint a népirtás áldozatainak a száma meghaladta a 1,5 milliót!

Ezt a szultán birodalma kezdettől fogva tagadta, és a birodalom szétesése után megalakult török köztársaság szintén nem vállalta a felelősséget. Adolf Hitler, amikor előkészítette a zsidók kiirtását épp az örmény holokausztra hivatkozott mondván: egy népet kiirtottak egy nagy birodalomban és mégsem történt semmi! A világ csak jóval később kezdett el foglalkozni az örmény népirtással, mert a nagyhatalmaknak az első világháborúban, és az azt követő zűrzavaros időszakban a kisebb gondjuk is nagyobb volt annál, hogy feltegyék a kérdést: mi is történt a 2 milliós örmény kisebbséggel az első világháború idején a szultán birodalmában?

„Ne piszkos módszerekkel nyerjék a választásokat Európában!”

Vera Jourova uniós biztos törvény tervezetet készít elő, amely korlátozni fogja az államok befolyásolási lehetőségeit a választások során. Különösen nagy figyelmet szentelnek annak, hogy egyes nagyhatalmak mint Oroszország vagy Kína megpróbálják befolyásolni az uniós tagállamok választásait.

„Nem akarunk az Igazság Minisztériuma lenni!” – hangsúlyozta Vera Jourova, aki nemcsak uniós biztos, de egyben alelnöke is a brüsszeli bizottságnak. Korábbi bírálatai miatt a magyar kormányzat megszakította vele a kapcsolatot. Sőt Orbán Viktor miniszterelnök arra kérte Ursula von der Leyent, a brüsszeli bizottság elnökasszonyát, hogy bocsássa el Vera Jourovat. Ez természetesen nem történt meg.

A cseh biztos asszony most újságírók előtt hangsúlyozta:

„nagyon fontos, hogy fair viták legyenek a választások résztvevői között!”

Vera Jourovat az is aggasztja, hogy az informatikát sokan az álhírek (fake news) terjesztésére használják, hogy ily módon érjék el politikai céljaikat. Európa keleti felében nem ismeretlen ez a módszer, de Donald Trump bevezette Amerikában is, és ez ösztönzést adott sok politikai szervezetnek Európában is.

„Az egész világon növekszik a nyomás a demokráciára és a jogállamra”

– fogalmaz az uniós dokumentum.

Európát elárasztják az álhírek és az összeesküvés elméletek a Covid 19 pandemia idején , és ennek komoly hatása lehet minden tagállam politikai életére is. Ezt szeretné megakadályozni az EU törvénytervezete , melyet jövőre terjesztenek az Európai parlament elé.

A Google fizet a sajtónak

Forradalmi fordulatra készül a világcég, amelynek adóztatását tervezi az EU is. A Google egyik alelnöke arról tájékoztatta a brüsszeli Politicot, hogy már az idei év második felében fizetni fognak a sajtó kiadó vállalatainak Németországban, Braziliában és Ausztráliában.

„Hallottuk, hogy többet kellene tennünk a kiadó vállalatok támogatása érdekében, nos ez a program része ennek” – mondta Brad Bender. Na de hogy illeszkedik ez az elképzelés az EU szerzői jogi reformjához, amely lehetővé teszi, hogy a sajtó tartalom előállítói pénzt kérjenek az olyan globális platformoktól mint a Google? „Alkalmazkodunk a helyi törvényekhez” – válaszolta sejtelmesen a Google alelnöke. Franciaországban a Google megtagadta a fizetést mire a hatóságok neki mentek. A viták elértek az elnöki szintre is: Macron és Trump is vitatkozott erről. A francia sajtó győzött …

Megegyezés csak a nagy kiadókkal

A Google ezeknek a vitáknak a méregfogát szeretné kihúzni az új programmal, amellyel azt is lehetővé tenné a sajtónak, hogy a fizetős tartalmakért külön is fizessen az amerikai óriás.

„Nagy fordulat ez” – hangsúlyozta a Google alelnöke, aki nem sietett részletezni, hogy valójában kit is érint ez az új program?

Németországban a Google már aláírta a szerződést a program keretében a Der Spiegel és a Die Zeit kiadójával. Elvben a program globális – írja a brüsszeli Politico – az amerikai óriás jelenleg is féltucat államban folytat tárgyalást a jogdíjakról, amelyek nem jelentenek komoly tételt a Google kasszájában, de a sajtó számára életmentőek lehetnek.

Öt hónapos csúcson az olaj, de meddig?

Csökkentek a benzin készletek az Egyesült Államokban és lefelé tart a dollár árfolyama – ezzel magyarázzák a szakértők azt, hogy a koronavírus pandémia óta először jutott 45 dollár fölé a Brent index.

A vírus járvány betett az olajnak is hiszen leállt a közlekedés nagy része és a gyárak többsége is visszafogta vagy épp leállította a termelést az elmúlt hónapokban. A nyitás azzal a reménnyel kecsegteti az olajtermelőket és kereskedőket, hogy újra megindulhatnak az árak fölfelé.

7,4 millió hordóval csökkentek az USA olaj tartalékai. Ez a bizakodás fő oka a tőzsdén. A szakértők csak 3 millió hordós csökkenéssel számoltak.

A másik ok: egyre olcsóbb a dollár. Aki nem amerikai pénzzel vásárol, az jól jár.

Covid-19 kontra olaj

A nyitás, amely világszerte bekövetkezett, nemcsak az olaj iránti igényt fokozta, de növelte a vírus fertőzés kockázatát. A világon már több mint 700 ezren meghaltak. Az amerikai kontinensen különösen rosszak a fertőzési mutatók: az USA-ban a halálos áldozatok száma meghaladta a 150 ezret, Brazíliában pedig közelíti a 100 ezret!

Nem áll vissza a tavalyi olaj fogyasztás

„A benzin iránti kereslet 7%-kal kisebb lesz a harmadik negyedévben mint tavaly. Ha együtt vesszük a benzint és a gázolajat, akkor 4%-kal kevesebb várható”- jósolja JBC Energies. Amely ezután megállapítja: nagyon is kétséges, hogy 2020-ban el lehetne érni a tavalyi szintet az olajfogyasztás terén. Különösen, hogy a repülőbenzin fogyasztás csak az 50%-a tavalyinak! – írja a Reuters.

Még mindig bőségesek a készletek

38 éve nem volt ilyen sok finomított olaj a raktárakban az Egyesült Államokban. Most, hogy közeleg az ősz amikor az emberek kevesebbet autóznak viszont többet költenek fűtőolajra változik a kereslet. De végső soron minden vírusfüggő ezen a piacon is, ahol csak nehezen tudja magát a csúcson tartani az öt hónapja legmagasabb olajár.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK