Fontos

„A győzelemig folytatjuk. semmi sem állít meg minket”

Benjámin Netanjahu miniszterelnök a háború kezdete óta most először látogatott el csapatokhoz a Gázai övezet északi részén, a Hamásszal fennálló fegyverszünet közepette.

„Minden erőfeszítést megteszünk, hogy visszakapjuk túszainkat” – mondja Netanjahu az irodája által közzétett videóban.

                 

„Három célunk van ezzel a háborúval kapcsolatban: a Hamasz felszámolása, az összes túszunk visszaszerzése, és annak biztosítása, hogy Gáza ne váljon ismét fenyegetéssé Izrael Államra”

– mondja.

„A végéig, a győzelemig folytatjuk. Semmi sem állíthat meg minket, és meg vagyunk győződve arról, hogy megvan bennünk az erő, az erő, az akarat és az elszántság, hogy elérjük a háború összes célját.”

A Miniszterelnöki Hivatal tájékoztatása szerint Netanjahu meglátogatta az izraeli csapatok által feltárt Hamasz egyik alagútját. Hozzá csatlakozott vezérkari főnöke, Tzachi Braverman, Tzachi Hanegbi nemzetbiztonsági tanácsadó.

Spanyolország kész a Palesztin Állam elismerésére

Jelenleg Spanyolország az Európai Unió soros elnöke erről Pedro Sanchez miniszterelnök arról beszélt, hogy Spanyolország kész a Palesztin Állam elismerésére. 

“Azt hiszem, hogy eljött a pillanat a nemzetközi közösség számára, különösen az Európai Uniónak és a tagállamainak, hogy elismerjék a Palesztin Államot.”

Pedro Sanchez, aki nemrég Izraelben és a palesztin területeken járt, a rafahi átkelő egyiptomi oldalán tartott sajtóértekezletet.

“Abban reménykedem, hogy több uniós tagállam elismeri majd a háború után a Palesztin Államot,

de hogyha nem így történik, akkor Spanyolország kész arra is, hogy egyedül cselekedjen.”

Alexander de Croo belga miniszterelnök elkísérte közel-keleti útjára a spanyol miniszterelnököt. Ő kijelentette a közös sajtóértekezleten, hogy “először ki kell szabadítani a túszokat a Hamász fogságából. Utána pedig le kell ülniük az uniós tagállamok vezetőinek, hogy megvitassák a Palesztin Állam elismerésének kérdését.”

A középkor végén a szent inkvizíció megkezdte a zsidók üldözését, a menekültek jelentős részben Németalföldre, a mai Belgiumba és Hollandiába távoztak. Spanyolországban a szent inkvizíciót csak Napóleon szüntette meg a tizenkilencedik század elején. A sok évszázados üldözés miatt Spanyolországban nem maradtak zsidók viszont a muzulmánok száma gyorsan növekedett az elmúlt évtizedekben. Épp ezért a közhangulat palesztinbarát Spanyolországban.

Mit szól ehhez Netanjahu?

Biden amerikai elnök nem ment el addig mint Pedro Sanchez spanyol kormányfő, de ő is azt hangsúlyozta, hogy a palesztin hatóságnak fontos szerepet kell játszania a háború utáni rendezésben. Oslóban Izrael és a palesztin hatóság már aláírt erről egy megállapodást, de Rabin izraeli miniszterelnököt egy szélsőjobboldali diák emiatt meggyilkolta, és a jobboldal azóta sem fogadta el a palesztinok jogát egy önálló államra.

Benjamin Netanjahu épp arra alapozta egész politikáját, hogy megakadályozza a Palesztin Állam létrejöttét és nemzetközi elismerését.

Ezért kötött szövetséget a szélsőjobboldallal, amely nagy Izraelt akar vagyis a palesztin területek beolvasztását. Szépséghibája ennek az elképzelésnek, hogy máris több az arab nagy Izraelben mint a zsidó, és a demográfia a palesztinok oldalán áll hiszen ők jóval fiatalabbak, sokkal több közöttük a szülőképes nő.

Benjamin Netanjahu azért nézhette el a Hamász terrorakcióját október hetedikén, mert azt akarta bizonyítani ország-világ előtt, hogy a palesztinok terroristák, akikkel nem lehet tárgyalni. Erről a világot nem sikerült meggyőznie, de az izraeli közvélemény jórészét igen. Épp ezért patthelyzet alakult ki Izrael és legfőbb szövetségeseinek, az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak a kapcsolatában. Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök bejelentése azt mutatja, hogy

egyes uniós tagállamok Izraellel szemben is készek elfogadni a Palesztin Államot.

Kérdés ezekután, hogy miképp dönt Orbán Viktor, aki jó kapcsolatot épített ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, de a mérsékelt arab államokkal is. A katari emír Orbán Viktor egyik díszvendége volt augusztus huszadikán a magyar kereszténység legnagyobb ünnepén. Katarban éldegél a Hamász vezérkara, és a háborúig ez az emírség volt a terrorszervezet legfőbb szponzora. A túszdráma megoldásában fontos szerep jut Katarnak mint közvetítőnek. A kaotikus közel-keleti helyzetben minden állam diplomáciájának fel van adva ezek után a lecke: elismerik-e a Palesztin Államot?

Szabaduló túszok – fogolycsere

A Hamásztól pénteken szabadult 13 túsz jelenleg a Vöröskereszt egyiptomi őrizetében van – jelentette az N12 egy izraeli tisztségviselőre hivatkozva. Egy másik izraeli forrás azt állította, hogy az első nap szabadon engedett túszok listája megegyezik azokkal, akik jelenleg Egyiptomban vannak.

Az átadás a Gázai övezet déli részén fekvő Khan Yunisban történt – jelentette Walla egy izraeli tisztviselőre hivatkozva. Ez azután történt, hogy az IDF befejezte az előkészületeket 13 túsz fogadására, akiknek pénteken kellett visszatérniük Izraelbe, az IDF szóvivői egysége szerint.

A szabadon engedésükről szóló élő közvetítés fent látható, de hamarosan elérhető lesz a Kormányzati Sajtóiroda által biztosított túszok szabadon bocsátásáról készült stream is.

Az egyiptomi kommunikációs minisztérium szerint a Hamász az izraeliekkel kötött megállapodáson felül még 12 thaiföldit túszt is elenged. A Hamász és a thaiföldi kormány közötti tárgyalások az Izraellel folytatott tárgyalásoktól külön, és egy másik közvetítőn keresztül zajlottak – Irán – jelentette az N12. Thaiföld miniszterelnöke megerősítette szabadon engedésüket.

Korábban arról számoltak be, hogy 23 thaiföldi túszt feltétel nélkül szabadon enged a Hamász – Irán közvetítésével – az Al-Araby Al-Jadeed csütörtök késői közleménye szerint.

A szabadult túszokat kórházakba szállítják, ahol találkoznak családjukkal. A rafahi átkelőn keresztül Egyiptomba engedik őket, mielőtt Izraelbe szállítanák őket. Az egyiptomi kommunikációs minisztérium közölte, hogy készülnek a túszok szabadon engedésére az átkelőhelyen, amelyen a thai túszok is szabadulnak jelentette a héber nyelvű izraeli sajtó.

A Shin Bet munkatársai az egyiptomi oldalon a rafahi átkelőnél várják a túszokat, akiknek ellenőrizniük kell személyazonosságukat – jelentette Walla. Ennek az eljárásnak az a célja, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy nincs eltérés a megállapodásban foglaltak és a visszaküldött túszok között. Jelenleg nem áll szándékukban senkit kihallgatni. A pénteken szabadult túszokat állítólag a Gázai övezet déli részén tartották fogva – jelentette Walla egy izraeli biztonsági forrás becslésére hivatkozva.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök figyelemmel kísérni a Hamász fogságából szabaduló túszokat Izraelbe szállító művelet irányítását. A miniszterelnököt elkíséri Tzachi Hanegbi nemzetbiztonsági tanácsadó és katonai vezérigazgatója.

N12

A Hamász által Gázában túszul ejtett amerikai állampolgárok nem lesznek tagjai a péntek délután szabadon engedett első 13 túszcsoportnak – írja a CNN egy meg nem nevezett amerikai tisztviselőre hivatkozva. Az Egyesült Államok azonban továbbra is reménykedik, hogy a négynapos tűzszüneti megállapodás részeként szabadon bocsátandó mintegy 50 túsz között az amerikaiak is ott lesznek.

Kína nem támadja meg Tajvant amíg Hszi Csin ping az elnök

Az az ígéret hangzott el az Egyesült Államok és Kína vezetőinek csúcstalálkozóján, melyet San Francisco mellett rendeztek meg, hogy Kínának nincsen szándékában megtámadni Tajvant. Ez a mondat zene volt az Egyesült Államok elnöke füleinek.

Mindkét fél lassan csöpögteti az információkat azzal kapcsolatban, hogy valójában miről is beszélt egymással két órán keresztül a világ két leghatalmasabb államának vezetője. A Nikkei japán hírügynökség Pekingben és Washingtonban egyaránt tudakozódott, és így jutott ahhoz a fontos információhoz, hogy egyelőre nem fenyeget a két nagyhatalom katonai szembekerülése Tajvan miatt. Furcsa módon közölte Hszi Csin ping elnök Joe Bidennel, hogy nem szándékozik megtámadni Tajvant:

“Kína nem intéz támadást Tajvan ellen sem 2027-ben sem pedig
2032-ben”

– mondta Kína elnöke.

Az amerikaiakat ebből csak az érdekelte, hogy Hszi Csin ping megígérte: nem támadja meg Tajvant. Kínában viszont a dátumokra is figyeltek. Ezek ugyanis a kínai kommunista párt kongresszusok következő időpontjai – ha minden szabályos működik Kínában. Hszi Csin ping ezzel azt üzente a kínaiaknak, hogy jelölt lesz 2027-ben és 2032-ben a saját posztjára vagyis egyáltalán nem akar lemondani, és nyugdíjba vonulni mint elődei. Mao elnök volt az utolsó vezér a kínai kommunista pártban, aki haláláig irányította Kínát – a végén már nem is a kommunista párton hanem a titkosszolgálaton keresztül. A kulturális forradalom 1966-1976 idején Mao Ce tung azért verte szét a pártot, mert az elit nem követte politikáját, mely a kommunizmus gyors megvalósítását tűzte ki célul. Maot leváltották államfői posztjáról, bosszúból a kommunista vezér megölette utódát, Liu Sao-csit, aki korábban egyik leghűségesebb fegyverhordozója volt. Túlélte azonban a tisztogatást Teng Hsziao ping, aki 1978-ban megindította a reformokat, melyek újra világhatalommá tették Kínát éppúgy mint a nagy császárok korában. Teng Hsziao ping hatalma éppoly nagy volt mint Mao elnöké, de ő a háttérből irányított. Meghatározta, hogy csak 10 évig lehet valaki pártfőtitkár és elnök. Ezt rúgta fel Hszi Csin ping, aki haláláig akar Kína “nagy kormányosa” lenni.

Merre kormányozza Kínát Hszi Csin ping?

Miután harmadszor is vezérré választtatta magát, Hszi Csin ping agresszív irányt vett a külpolitikában. Ezt farkas diplomáciának nevezték Pekingben: ezt képviselte az új külügy és hadügyminiszter, akiket az elnök bizalmasainak köréből állított ezekbe a tisztségekbe.

Mindez reakció volt arra, hogy az USA első számú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát még 2021-ben.

A kereskedelmi háború mind keményebb lett, és mind több gondot okozott Kínának.

Nyáron amikor a kínai kommunista párt vezetői nem hivatalos csúcstalálkozót tartanak Pejtaho üdülőhelyen, meglepetés fogadta Hszi Csin ping elnököt: a teljhatalmú vezér fejmosást kapott. A kommunista párt veteránjai a fejére olvasták, hogy kemény konfrontatív külpolitikája az USA-val szemben komoly hátrányokkal jár Kínára nézve miközben az előnyök nem szembeötlők. Hszi Csin ping elnök értette a finom célzást, és villámgyorsan kirúgta nemrég kinevezett külügy és hadügy miniszterét. Bűnbaknak kiválóan megfelelnek bár mindenki tudta Pekingben, hogy az elnök utasításait hajtották végre.

Hszi Csin ping már az új békülékeny vonalat képviselte San Franciscóban. Ez távolról sincsen ellenére Joe Bidennek, aki szeretne a saját maga utóda lenni a Fehér Házban.

Az ukrajnai és a gázai konfliktus után egyáltalán nem hiányzik neki egy tajvani erőpróba. Ezért mindketten megállapodtak a lassú enyhülésben. Olyan jó együttműködés valószínűleg már sohasem lesz mint Teng Hsziao ping idejében amikor az elmaradott Kína felfuttatása érdekében állt  az Egyesült Államoknak, hogy sarokba szoríthassa a Szovjetuniót. Ma már Oroszország nem világhatalom, és Kína túlságosan erős ahhoz, hogy alárendelt szerepet fogadjon el. Hszi Csin ping elnök G2 megoldást akar: az USA és Kína kormányozza együtt a világot! Washingtonban erről egyelőre hallani sem akarnak, de Hszi Csin ping nemhiába emlegette a 2032-es dátumot finoman érzékeltetve azt, hogy “mi ráérünk”…

Trump egyre több dollármilliárdos támogatására számíthat

Az USA ex elnöke egyre inkább elveti a sulykot, de ez egyáltalán nem zavarja a dollármilliárdosokat, akik közül mind többen biztosítják támogatásukról a Trump kampányt.

14 milliárd dollárt költöttek a legutóbbi elnökválasztási kampányra, kétszer annyit mint 2016-ban amikor Trump nyert. Már biztosan látszik, hogy a 2024-es elnökválasztási kampány minden rekordot túlszárnyal majd. Nem a kispénzű Trump rajongók adják össze a nagy pénzt a kampányra hanem a dollármilliárdosok: Phil Ruffin, a 88 esztendős kaszinókirály már sok egymillió dolláros hozzájárulással vétette magát észre az idén, de a nagy pénz befizetése még hátravan hiszen nem biztos, hogy Trump indulni fog. Phil Ruffin vagyonát 3,4 milliárd dollárra becsülte a Bloomberg.

Charles Kushner, aki szépen gazdagodott hála rokoni kapcsolatának: fia, Jared Ivanka Trump férje. Kushner papa vagyona 1,8 milliárd dollár. Ő családi alapon is érdekelt Trump újrakezdésében hiszen a kijelölt trónörökös Ivanka Trump a családban. A dinasztia alapítására kész Donald Trump lányában látja méltó örökösét.

Donald Trump számára Joe Biden személyes ellenség: legutóbb már azt közölte, hogyha visszakerül a Fehér Házba, akkor különleges ügyészt nevez ki a Biden család ügyeinek vizsgálatára.

A harmadik dollármilliárdos Robert “Woody” Johnson, aki Trump nagykövete volt Londonban. Az ő nettó vagyona 3,7 milliárd dollár.

Közben Trumpnak nem árt figyelnie mérsékelt vetélytársára, Nikki Haleyre, akit még ő nevezett ki ENSZ nagykövetnek. Most egyre több dollármilliárdos benne látja a jövőt, mert úgy gondolják, hogy az ex elnök már lejárt lemez. Jamie Dimon, a JP Morgan főnöke már jelezte, hogy ő a maga részéről Nikki Haleyt támogatná a legszívesebben az elnökválasztási kampány során.

Összeegyeztethető-e a demokrácia és a kapitalizmus?

Ezt a kérdést feszegeti a londoni Guardianben Robert Reich. Az Egyesült Államok egykori munkaügyi minisztere szerint csakis akkor működik jól a rendszer, ha a demokrácia ül a vezető ülésen és nem a kapitalizmus. Trump és követői az ellenkezőképp gondolkodnak. Miután egyre nagyobb vagyon koncentrálódik egyre kevesebb család kezében, ezért a szupergazdagok attól tartanak, hogy a demokratikus többség el akarja azt tőlük venni, és ennek érdekében olyan elnököt és kongresszust választ, amely emeli az adókat. Ezzel szemben Trump első elnöki intézkedése az volt, hogy csökkentette az adókat. A választási kampány során azzal dicsekedett, hogy 16 éve nem fizetett adót.

Mi ennek a Trump politikának az alternatívája?

Egy hangos és határozott demokrácia kampány, amely az ellen küzd, hogy nagy vagyonok koncentrálódjanak kevés kézben.

Harcol az ellen, hogy a nagytőke politikai képviseletet kapjon, épp ezért adó emelést javasol. Ugyanakkor csökkenteni kívánja a csillagászati vezérigazgatói jövedelmeket.

Megadóztatná a nagy vagyonokat, és ezekből a pénzekből finanszírozná azt az egészségügyi rendszert, amely mindenkinek nyújtana ellátást. A Biden kampánynak ezt nyíltan fel kell vállalnia – hangsúlyozza Robert Reich, az USA egykori munkaügyi minisztere a londoni Guardianben.

Orbán: létfontosságú, hogy Magyarország bent maradjon az Európai Unióban

0

A 450 milliós közös piac a magyar gazdaság meghatározó kerete – hangsúlyozta a magyar miniszterelnök Svájcban. Ugyanilyen meghatározó fontosságúnak nevezte Orbán Viktor a NATO-t is.

Nem beszélt a miniszterelnök arról, hogy nemzeti konzultációt szervezett, melynek a célpontja épp Brüsszel és Washington. Még kevésbé hangsúlyozta azt, hogy Magyarország az Európai Unió szegényháza, amely Bulgáriával és Romániával vetélkedik az utolsó helyért a nemzeti együttműködés rendszerének tizenharmadik évében.

Magyar medián bér 800 euró

Nettó 300 ezer forintot keres havonta egy átlagos magyar munkavállaló 2023-ban – ezt mutatja a legfrissebb statisztika. Európa szerencsésebb nyugati felében a szegénységi küszöb 1000 euró. A magyar infláció közelebb vitte az árakat a nyugatiakhoz miközben a bérek megmaradtak kelet-európainak. Hosszas csökkenés után megállt a reálbér értékvesztése, de a helyzet így is siralmas. A demokrácia 33-ik évében, a nemzeti együttműködés rendszerének 13-ik évében a medián bér nem éri el a nyugat-európai szegénységi küszöböt, az 1000 eurót. Minderről persze Orbán Viktor nem beszélt Svájcban, ahol a jobboldali Weltwoche díszvendége volt.

Orbán kétfele játszik

A magyar miniszterelnök szerint két irányzat küzd a világgazdaságban: az egyik szerint a demokráciáknak szorosabban kell együttműködniük, és lazítaniuk kell kapcsolataikat a diktatúrákkal, mindenekelőtt Kínával és Oroszországgal. Ez az amerikai irányvonal, melynek neve decoupling. A másik irányzat, és ide tartozik a magyar diplomácia, továbbra is együttműködést akar. Ezért utazott el Orbán Viktor Pekingbe az Új Selyemút konferenciára, ahol parolázott Putyin orosz elnökkel is.

“Ha visszatérne a kommunista rendszer idejében ismert blokkosodás a világba, az nem lenne számunkra előnyös”

– hangsúlyozta a magyar miniszterelnök Svájcban.

Orbán szerint Debrecen jó példa lehet a kelet-nyugati együttműködésre: a BMW gyár közelében több kínai akkumulátor üzem épül. Valójában Orbán a szükségből erényt csinál: a washingtoni diplomácia leírta Magyarországot. Blinken külügyminiszter lengyel-ukrán-román szövetséget akar, amely hatékony ellensúly lehetne mindenféle orosz fenyegetésre. Orbánnak nem osztottak lapot. A magyar miniszterelnök Svájcban azzal fenyegetőzött, hogyha jön Trump, akkor minden megváltozik: az USA lepaktál Putyinnal Ukrajna feje fölött, és ráhagyja Európára a szétlőtt Ukrajnát. Orbán szerint kell egy B terv:

”Látjuk hogyan szenvednek az ukránok, a szívem velük van. Kárpátalján is sorozzák a magyarokat, magyar fiaink halnak meg a háborúban. Ezért kell ezt a háborút minél hamarabb megállítani amint csak lehet”

– hangoztatta a magyar miniszterelnök Svájcban megfeledkezve arról, hogy ő az egyetlen olyan uniós tagállam vezetője, aki még nem látogatott el Kijevbe azóta, hogy Putyin 2022 február 24-én megtámadta Ukrajnát viszont azóta már vígan parolázott az orosz elnökkel.

Netanjahu: Utasítottam a Moszadot, hogy lépjen fel a Hamász ellen

Netanjahu kijelentette, hogy az izraeli Moszad ott fog fellépni a Hamász-vezetők ellen, „ahol vannak”, jelezve ezzel, hogy potenciálisan hajlandók megcélozni őket Gázán kívül.

A Moszad utasítást kapott, hogy lépjen fel a Hamász vezetői ellen, bárhol is legyenek – mondta Benjámin Netanjahu miniszterelnök szerda este újságíróknak, miközben megvédte a részleges túszegyezményt, amely négy-kilenc napos szünetet tartalmaz a gázai háborúban.

„Nehéz döntés volt, de helyes döntés”

– mondta Netanjahu.

Felszólalt egy nappal azután, hogy a kormány jóváhagyta azt a megállapodást, amellyel 98 túszt szabadulhat a háború első szünetéért, valamint a bebörtönzött palesztin nők és kiskorúak szabadon bocsátásáért cserébe.

Netanjahu kemény hangot ütött meg, amikor arról biztosította az újságírókat:

„Utasítottam a Moszadot, hogy lépjen fel a Hamász vezetői ellen ott, ahol vannak”

– mondta Netanjahu, utalva arra, hogy Izrael Gázán kívül is célba veheti őket, beleértve Katart is.

Kedden a Hamász azt közölte a libanoni médiával, hogy a Hamász al-Kasszam-brigádok libanoni szervezetének parancsnok-helyettese, Khalil al-Kharaz meghalt egy izraeli légicsapásban Dél-Libanonban.

Libanoni jelentések szerint Kharaz életét vesztette egy légicsapásban, amely egy járműre irányult a Csaaitije és Qlaileh közötti úton, Tírusztól délre.

Netanjahu azt a közvetlen kérdést tette fel, hogy Izrael megpróbálja-e meggyilkolni a Hamász vezetőit a szünetben, vagy leállítja erőfeszítéseit, amíg a szünet véget nem ér.

Kemény hangon biztosította az izraeli közvéleményt, hogy a szünet átmeneti lesz, és Izrael katonai hadjárata a Hamasz kiszorítására Gázából folytatódik, ha annak vége.

„A háború addig tart… amíg el nem érjük az összes célunkat: vissza kell juttatni az összes túszt, felszámolni a Hamászt, és biztosítani, hogy a Hamászt követő napon ne legyen olyan elem, amely támogatja a terrorizmust, nevelje gyermekeit a terrorizmusra, és fizessen a terroristáknak vagy családjaiknak. A Hamász többé nem irányíthatja Gázát.

„Gáza többé nem jelent fenyegetést Izraelre. Visszaállítjuk a biztonságot délen és északon egyaránt. Nyerünk, és továbbra is az abszolút győzelemig fogunk küzdeni”

– jelentette ki.

Gázai túszok alkudozása

Úgy beszélt, hogy David Barnea, a Moszad főnöke Katarban tartózkodott, egy olyan országban, amely Egyiptommal együtt közvetítette azt a megállapodást, amellyel az október 7. óta Gázában tartott több mint 239 túsz közül 50-98-at kiszabadítanak.

Netanjahu azt is megígérte, hogy az összes túszt szabadon engedik, beleértve a Hamász által 2014 és 2015 óta fogvatartott két izraeli foglyot is – Avera Mengistut és Hisham al-Sayedet. Utalt a 2014-es gázai háborúban meggyilkolt két katonára is, Hadar Goldinra és Oron Shaulra.

„Mindenkit hazaviszünk És amikor azt mondom, mindenki, mindenkire gondolok”

– mondta.

A Hamász akkor fogta el a túszokat, amikor beszivárgott Izrael déli részébe, és több mint 1200 embert ölt meg. Izrael azóta katonai kampányt folytatott a Hamász kiszorítására Gázából.

Netanjahu köszönetet mondott Joe Biden amerikai elnöknek a megállapodás biztosításáért és kibővítéséért tett erőfeszítéseiért anélkül, hogy elismerte volna Biden közvetlen szerepvállalását.

Lengyel-ukrán viszály

0

Lengyelország a legfőbb támogatója Ukrajnának a NATO-ban és az Európai Unióban, de a két állam határán mégis különös állapotok alakultak ki miután a lengyel kamionosok tiltakozásához csatlakoztak a gazdák is – írja a New Yorki Bloomberg.

Az ok: az Európai Unió úgy kívánja támogatni Ukrajnát, hogy beengedi az olcsó ukrán gabonát, és lehetővé teszi az ukrán fuvarozóknak, hogy alákínáljanak árakban az uniós vetélytársaknak. Mindez nemcsak Lengyelországot érinti: Magyarország, Szlovákia, Csehország és Litvánia fuvarozói levélben fordultak Ursula von der Leyen asszonyhoz annak érdekében, hogy a brüsszeli bizottság szüntesse meg az ukrán fuvarozóknak nyújtott kedvezményt. Gabona ügyben hasonló a helyzet.

A jobboldali PiS jelentős részben amiatt veszített a nemrég megtartott választáson, mert hagyományos szavazó, a parasztgazdák nem őket támogatták illetve távol maradtak a választástól. A Parasztpárt utóda jelenleg egy új csoportosulás tagja, amely hatalomra juthat amennyiben Donald Tusk alakít kormányt. Ha megalakul a Tusk kormány, akkor ugyanezzel a problémával néz szembe: miközben diplomácia alapszempont Ukrajna támogatása, gazdaságilag Ukrajna komoly problémát jelenthet hiszen potenciálisan hatalmas mezőgazdasági export kapacitása van, ez pedig lenyomhatja az árakat az Európai Unióban.

Ukrajna uniós tagsága

Varsó ezt minden tekintetben támogatja míg a magyar kormány nyíltan ellenzi. Orbán Viktor el is mondta, hogy Ukrajna nincs felkészülve az uniós tagságra. A magyar diplomácia ezzel szemben Szerbia és más balkáni államok felvételét preferálja. Orbán fügefa levele a kárpátaljai magyarság sorsa. A háború következtében már alig maradtak magyarok Kárpátalján, amely ugyan távol esik a harcoktól, de az általános nyomorúság így is kivándorlásra ösztönzi a lakosságot. Ukrajna népessége 1991-ben a függetlenség kikiáltása idején 52 millió volt, ma ennek alig több mint a fele. Kárpátalján 140 ezer magyar élt amikor Ukrajna kivált a Szovjetunióból, ma ennek valószínűleg csak a fele. Bár Ukrajna nem engedélyezi a kettős állampolgárságot, de ezt mégiscsak szinte mindenki megszerezte. Kárpátalja magyarságának vezetői jórészt Magyarországon élnek. Leghíresebb kulturális képviselőjük Vidnyánszky Attila, a Nemzeti színház igazgatója, aki Kijevben végezte tanulmányait.

Miután Magyarország nem támogatja Ukrajna uniós tagságát, ezért Zelenszkij elnök jelezte: a háború utáni újjáépítésben nem számítanak Magyarországra.

Persze Ukrajna újjáépítése csak a háború befejezése után kezdődhet meg mint ahogy az ország uniós felvétele is csak ezután válik lehetőséggé. Ha azután Ukrajna bekerül az Európai Unióba, akkor erős lengyel-ukrán blokk alakulhat ki, amely komolyan beleszólhat az uniós döntésekbe. Blinken amerikai külügyminiszter szoros lengyel-ukrán katonai szövetséget képzel el, amely ellensúlyozhatná Oroszország fenyegetését.

Blinken terve szerint a magyar-lengyel együttműködést felváltaná a lengyel-román szövetség, amely sziklaszilárdan támogatja a NATO-t és az Európai Uniót ellentétben Orbán Viktorral, aki Brüsszellel és Washingtonnal szemben szervez nemzeti konzultációt.

Ukrajna high tech háborúban akar győzni

Maratoni háborúra készül Zelenszkij elnök csapata Kijevben, amely azzal számol, hogy a jövőben csökkenhet a külföldi támogatás vagyis Ukrajna egyre inkább saját magára lesz utalva. Tyimofej Milovanov, Zelenszkij elnök gazdasági tanácsadója egy kijevi tanácskozáson elmondta: azzal számolnak, hogy a háború Oroszországgal még évekig elhúzódhat.

Oroszországnak sokkal több katonája van, és Putyinnak nem számít az emberélet. Ukrajna viszont létszámgondokkal küszködik. A megoldás a high tech a hadiiparban – hangsúlyozta Zelenszkij gazdasági tanácsadója. Jelen pillanatban Ukrajna ezt jórészt importálja a NATO államokból mindenekelőtt az Egyesült Államokból. A jövőben ez a katonai támogatás csökkenhet – hangsúlyozta az ukrán elnök tanácsadója. Ezért nekünk magunknak kell előállítanunk high tech hadiipart, hogy szembe szállhassunk Oroszországgal – jelentette ki Zelenszkij elnök gazdasági tanácsadója Kijevben.

Miből?

A tetszetős koncepciónak az a szépséghibája, hogy nincsen mögötte pénz. Ukrajnának egy vasa sincsen. Sőt, a pénzügyminiszter nemrég kijelentette: ha nem érkezik meg időben az Európai Unió megígért 50 milliárd eurós támogatása, akkor nem tudják összerakni a jövő évi költségvetést. Azon ugyanis 49 milliárd eurós lyuk tátong. Lényegében az Európai Unió fizeti a közszolgálati dolgozók bérét Ukrajnában. Hogy lehet ilyen körülmények között maratoni háborút folytatni Oroszország ellen?

Az Európai Unió legutóbbi csúcsértekezletén nem tudtak dönteni az Ukrajnának jutó támogatásról. Németország ugyanakkor közölte, hogy négyről nyolc milliárd euróra növeli a támogatást. Csakhogy a német költségvetés is kritikus állapotban van, a francia és az olasz úgyszintén. Brüsszel egyre inkább azzal számol, hogy az uniós költségvetést mindinkább adóbevételekből kell fedezni. Ki is róttak sokmilliárd eurós adót a nagy amerikai multikra: Apple, Microsoft, Meta-Facebook, Amazon stb. A baj csak az, hogy ezek az óriások egyáltalán nem égnek a vágytól, hogy ezeket a hatalmas pénzeket be is fizessék a brüsszeli kasszába. Évente legkevesebb 20 milliárd euróra számíthat Ukrajna az Európai Uniótól, ahol egyre kisebb a lelkesedés az elhúzódó háború finanszírozása iránt.

Az USA-ban még cifrább a helyzet: Biden elnök kénytelen volt olyan költségvetést elfogadni, melyben nincsen benne a külföldi támogatási program: sem Ukrajna sem Izrael támogatása! Mindez persze változhat, de jól mutatja: az Egyesült Államok lelkesedése is csökken. Ukrajna támogatása mindenütt belpolitikai üggyé vált, ezt pedig nem tudjuk befolyásolni – hangsúlyozta Zelenszkij elnök gazdasági tanácsadója.

Maratoni háború helyett tűzszünet?

Az USA és az Európai Unió diplomatái a háttérben arra kapacitálják Zelenszkij elnök csapatát, hogy fogadjon el valamiféle kompromisszumot Putyinnal, mert ellenkező esetben elfogyhatnak  a katonái és kiürülhet a kassza. Nem véletlen, hogy a katonai hírszerzés parancsnoka előállt a japán forgatókönyvvel. Budanov tábornok szerint Ukrajna úgy egyezhetne ki Moszkvával ahogy Japán. 1945 óta fegyverszünet van a szigetország és Moszkva között, de békeszerződés mindmáig nincs, mert a területi vitákban nincs megoldás. A Kurill szigetek hovatartozása csaknem 80 éve vita tárgya Tokió és Moszkva között, de ennek ellenére a két állam kapcsolata tökéletesen normális, rendesen kereskednek egymással. Budanov tábornok nemrég még téli offenzívát ígért Washingtonban amikor ott járt Zelenszkij elnök kíséretében, de mostanában rádöbbenhetett arra: az ukrán hadsereg nem képes győzelmet aratni a fronton, a nyugati világ pedig nem kész egy maratoni háború finanszírozására. Ha Ukrajna nem akar belegebedni a háborúba, akkor tűzszünetet kellene kötnie. Putyin az időhúzásra játszik, mert úgy véli: az idő neki dolgozik. Ennek hangot is adott a BRICS virtuális csúcstalálkozóján. Putyin nem a levegőbe beszélt, mert kiderült: az USA új ázsiai szövetségese, India mégiscsak kitart Moszkva mellett: közös flottagyakorlatot tartanak a Bengáli öbölben. Az amerikai diplomáciának nem sikerült elszigetelnie Oroszországot noha négyes katonai szövetséget hozott létre: USA, India, Nagy Britannia és Ausztrália részvételével.

Megállapodás

Egy keddi jelentés szerint Izrael megállapodott a Hamász kötendő, tűzszünetről. minden napján hat órára leállítják az izraeli UAV-kat a gázai légtérben, cserébe a Hamász fogságában lévő túszok egy részét kiszabadítják – írja a Jpost. 

Becslések szerint a kiszabadítottak száma elérheti a 70-80 nőt és gyermeket, ha a Hamász megtalálja a túszokat, mivel azt állították, hogy nem ismerik a túszokat.

A feltétel végrehajtásával egy izraeli tisztviselő foglalkozott, aki az IDF és a Shin Bet nyilatkozataira hivatkozva kijelentette, hogy még a tűzszünet napjaiban is rendelkeznek hírszerzési képességgel.

„Nem leszünk vakok, és tudni fogjuk, mi történik a földön”

– mondta a tisztviselő.

A kormánynak jóváhagyásra benyújtandó, a túszok szabadon bocsátásáról szóló megállapodás magában foglalja 50 izraeli gyermek és nő szabadon bocsátását a négynapos tűzszünet alatt, valamint annak lehetőségét, hogy meghosszabbítsák, ha a Hamász további nőket és gyerekeket talál, és naponta tízet kiszabadítanak. a tűzszünet minden további napján.

A kiszabadított túszok száma elérheti a 80-at.

A túszok szabadon bocsátásáról szóló megállapodást az IDF, a Shin Bet és a Moszad támogatja, és magában foglalja mintegy 140 biztonsági fogoly kiszabadítását az izraeli börtönökből. A tisztviselő szerint Izrael ragaszkodott ahhoz, hogy a gyilkosságért elítélt foglyokat ne vegyék fel a szabadon bocsátottak listájára. A vázlatban az is szerepel, hogy a tűzszünet napjaiban Izrael több üzemanyagot enged be a Gázai övezetbe – azonban a tisztségviselő egyértelművé tette, hogy ez egy olyan könnyítés, amely csak a tűzszünet idejére tart majd.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!