Fontos Archives » Oldal 10 a 464-ből » Független Hírügynökség

Törökország megkapj az USA vadászgépeket, Orbán miért akadályozza Svédország NATO tagságát?

ki

-

2024-01-28

Törökország megkapj az USA vadászgépeket, Orbán miért akadályozza Svédország NATO tagságát?

23 milliárd dollárért vásárolhat F 16-os amerikai vadászgépeket Törökország miután megszavazta Svédország NATO tagságát – jelentették be Washingtonban. Erdogan török elnök tehát elérte azt, amit akart: vehet 40 korszerű amerikai vadászgépet.

Erdogan elnök barátja, Orbán Viktor maradt utolsónak a NATO-ban holott korábban megígérte: Magyarország nem lesz a legutolsó tagállam, amely megvétózza Svédország tagságát. Mégiscsak így történt. Orbán Viktor, hogy mentse az arcát, meghívta Budapestre a svéd konzervatív kormányfőt. A svéd külügyminiszter először közölte, hogy nincs miről tárgyalni, majd a svéd miniszterelnök jelezte: a következő uniós csúcstalálkozón beszélgethetnek Orbán Viktorral.

A rendkívül csúcstalálkozót épp a magyar miniszterelnök miatt hívták össze február elsejére, mert Orbán Viktor legutóbb megvétózta az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatást.

Svédország épp azért adja fel a semlegességet, mert tart Oroszországtól azt követően, hogy Putyin csapatai megtámadták Ukrajnát 2022 február 24-én.

Az USA tízéves támogatási tervet készít elő

Erről ír a Washington Post kormányzati forrásokra hivatkozva. Eszerint a Biden kormányzat tavasszal állna elő egy tízéves tervvel, mellyel az Egyesült Államok hosszútávra elkötelezné magát Ukrajna támogatása mellett. Jelenleg az USA támogatása a levegőben van, mert a republikánus ellenzék nem szavazta meg a külföldi segélycsomagot, melynek része a 60 milliárd dolláros ukrán támogatás is. Németország 4-ről 8 milliárd euróra növelte a négy évig tartó pénzügyi támogatást Ukrajnának. A Washington Post értesülései szerint Macron francia elnök lesz a következő, aki hamarosan Kijevbe látogat, és ott jelenti majd be Franciaország hosszútávú támogatási tervét. Biden elnök azért tartja fontosnak a hosszútávú támogatási tervet Ukrajnának, mert ellenfelének, aki valószínűleg Donald Trump lesz, esélye lehet a győzelemre novemberben. Donald Trump pedig fogadkozik, hogy napokon belül rendezné az ukrajnai válságot. Hogyan? Minden bizonnyal úgy, hogy Zelenszkij ukrán elnök feje fölött megegyezne Putyin orosz elnökkel. Trump imidzsébe ez belefér, még akkor is, ha tudja jól ezt nem engedhetné meg magának az USA elnökeként. Afganisztánból, Irakból ki lehetett vonulni, attól nem esett csorba az USA vezető hatalmi státuszán. Ma ezt már nem teheti meg.

Politikailag erőt kell felmutatni, gazdaságilag pedig nagyon is hasznos az Egyesült Államok számára a háború.

Az ukrán hadiipari megrendelések csak egy része a hatalmas profitnak, Európa fegyverkezése még sokkal többet hoz a konyhára! Ezt Trump is tudja, – de ha mégsem – vannak a környezetében jónéhányan, akik tudják ezt és nyomást is gyakorolhatnak az elnökre.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára nemrég Brüsszelben kijelentette:

“Oroszország a NATO egyetlen tagállamát sem fenyegeti!”

Ugyanezt erősítette meg egy határmenti állam hadseregének vezérkari főnöke Litvániában. A tábornok arra mutatott rá, hogy az orosz csapatok a nyugati hadszíntéren mind le vannak kötve Ukrajnában, ahol a CNN értesülései szerint a csaknem kétéves háborúban a katonáik 87%-át elveszítették. Putyin, aki megindította a megnyerhetetlen háborút Ukrajnában, nyilvánvalóan Trump győzelmére számít – éppen úgy mint Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök sokkal inkább Trump mint Putyin kezére játszik amikor hátráltatja Ukrajna támogatását és Svédország NATO tagságát. Csakhogy

még senki sem tudhatja, hogy Trump amennyiben nyer, milyen diplomácia mellett kötelezi el magát. Bár korábban kijelentette, hogy “a NATO halott”, de nyilvánvalóan blöffölt annak érdekében, hogy az európai szövetségesek minél több amerikai fegyvert vásároljanak.

Az USA – ebben konszenzus van a demokraták és a republikánusok között – nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy magára hagyja Európát. Ha ugyanis így tenne, akkor Európa lepaktálna Putyinnal és a kínaiakkal. Ily módon létrejönne Napóleon császár álma és az angolszász világ rémálma: egy kontinentális birodalom.

Biden elnök épp ezt akarja elkerülni Ukrajna támogatásával.

A probléma az, hogy a választópolgárok sem az Egyesült Államokban sem Európában nem akarnak hidegháborút, és semmiképp sem járulnának hozzá egy nagyszabású katonai költségvetéshez az életszínvonal rovására.

A lecke fel van adva a döntéshozóknak mindenütt, ezért mindenki árgus szemekkel figyeli az európai és az amerikai választási eredményeket 2024-ben.

Hideg krematórium – elfeledett élménybeszámoló Auschwitzból

Polonius

-

2024-01-28

0

Hideg krematórium – elfeledett élménybeszámoló Auschwitzból

A holokauszt napja Auschwitz felszabadulásának napja lett, január 27-én foglalta el a leggyilkosabb náci lágert a szovjet hadsereg. Az elhurcolt magyar zsidók döntő többsége is ott végezte életét.

Kertész Imre, a Sorstalanság szerzője is járt ott, erről szóló könyve érdemelte ki a Nobel díjat. Jugoszláviában már 1950-ben megjelent egy élménybeszámoló a láger életről és halálról Auchswitzban: Debreczeni József újságíró visszaemlékezései Hideg krematórium címen. Most újra kiadták a könyvet 13 nyelven.

“Állatokká váltak a leólmozott pokolvonat emberei”

Debreczeni József újságírót 1944-ben Bácstopolyáról hurcolták el Auschwitzba.

“Férfiak, öregek és fiatalok. Bámész kisdiákok, kócos kamaszok. Férfiak, meglettek, öregedők, aggastyánok. Rohannak, rohannak. Két nap óta nem volt módjuk a szükséget elvégezni. Lábukat szétvetik. Leguggolnak. Kuksolnak szenvtelenül állatiasan. Tócsákba gyűlik a vizelet. Körülöttük a vadonatúj egyenruhákba öltöztetett fűzöld tábori csendőrök nem veszik le a szemüket róluk. A frissen borotvált arcokon egyetlen vonás sem mozdul. Nem emberek. Nem azok már a guggolók sem. Azt hiszem, hogy valahol Kelet Európában, a virágos erdőszélen, a vasúti töltés mentén ment végbe a csodálatos metamorfózis. Ott lettek állatokká a leólmozott pokolvonat emberei.”

Auschwitzban kevés az őr és sok a fogoly. A nácik ezért pokoli piramist építettek ki a rabokból.

“Csupa dölyf, csupa parancsoló öntudat valamennyi. Ők a blokkparancsnokok. Külsőre ugyanolyan deportáltak mint a többiek, de csak külsőleg. Ők a láger arisztokrácia. Egy nyomorúságos világ nyomorúságos istenei.”

Debreczeni József elkerülte a krematóriumot, helyette rabszolga munkát végez a Sänger és Lanninger cégnek, amely ma is alagutakat épít Németországban.

“A cég itteni főhajcsára a főmérnök, aki tipikus német. Izzik a gyűlölettől és a munkadühtől. Egyformán fontos neki a győzelem és a profit.”

A beteg láger a pokol legmélyebb bugyra:

”Fejemre húzom a halott embernek tetvektől nyüzsgő pokrócát, és órák hosszat így maradok. A sötétségben keresem a világosságot. Égek a hideg krematóriumban”

– írta élménybeszámolójában Debreczeni József újságíró, akinek feleségét és szüleit megölték Auchswitzban.

Titánok harca – geopolitikai világmagyarázat Thomas Friedmantól

Polonius

-

2024-01-27

0

Titánok harca – geopolitikai világmagyarázat Thomas Friedmantól

“Ukrajna a Nyugathoz akar csatlakozni, Izrael az arab Kelethez. Oroszország Irán segítségével igyekszik megállítani az elsőt, Irán és a Hamász pedig a másodikat.”

A New York Timesban írja George Friedman aki titáni összecsapást vél felfedezni két hálózat között: ”az egyik oldalon áll az Ellenállás hálózata, amely meg akarja őrizni a zárt autokratikus rendszereket, melyekben a múlt eltemeti a jövőt, a másik oldalon a Beékelődés hálózat, amely nyitott társadalmat akar, melyben a jövő temeti el a múltat.”

És Kína?

“Hszi Csin-ping elnök alatt Kína lovagló ülésben helyezkedik el a két hálózat között”

– írja Friedman, aki ezzel mindjárt rá is cáfol arra, hogy az ideológia oly fontos szerepet játszana az érintettek döntéseiben. Közben megfeledkezik arról, hogy az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenfélnek minősítette Kínát és Oroszországot. Vajon miért? Kínával 1972 óta együttműködött az USA, amely Mao elnökkel paktált le a Szovjetunióval szemben. Putyinnal is együttműködött a Nyugat igen sokáig miközben Oroszország brutálisan számolt le a csecsen lázadással, és területeket foglalt el Moldovában, Grúziában és Ukrajnában.

Miért épp 2021-ben vált szükségessé a szakítás?

Mert Biden elnök szakított elődei együttműködésre alapozott diplomáciájával, és meghirdette az új hidegháborút Kínával és Oroszországgal szemben. Trump már ezt megelőzően felrúgta az Iránnal kötött nukleáris egyezményt, és megindította a kereskedelmi háborút Kína ellen.

Kit érdekel, hogy mit akar az ukrán elnök?

“Oroszország elveszítette szárazföldi hadseregének 87%-át az ukrajnai háborúban”

– írta a CNN hírszerzői jelentésekre hivatkozva. Ez fantasztikusan nagy szám lenne, ha igaznak bizonyulna.

“Putyin még sok kárt okozhat rakétáival Ukrajnának, de az az álma, hogy elfoglalja egész Ukrajnát és onnan fenyegesse a Beékelődési hálózatot, és mindenekelőtt Európát, meghiúsult.”

Kanada miniszterelnökhelyettese szerint: “Putyin gyűlöli a nyugati világot, mert abban vesztes, nem akar egy békés globális rendet hanem vissza akar térni a tizenkilencedik század nagyhatalmi politikájához, amikor mindenki igyekezett felfalni a másikat. Ez nem Ukrajna problémája hanem mindannyiunké” – mondta Chrsytia Freeland miniszterelnök-helyettes Kanadából a davosi világgazdasági fórumon.

Ha az Egyesült Államok békevágya oly hatalmas, akkor miért vonult be 2003-ban Irakba, miért buktatta meg Kadhafit 2011-ben, és miért rúgta fel a nukleáris paktumot Iránnal? Miért indított kereskedelmi háborút Kína ellen? Ezekre a kérdésekre nincs válasz mint ahogy arra sem, hogy mi lesz Ukrajnában? Van az amerikai diplomáciának erre elképzelése? Afganisztánban, Irakban és Líbiában kiderült, hogy a rendszer megdöntése után semmiféle megoldás sem született a stabilizációra!

Nincs második szakasz Ukrajna esetében sem?

Egyáltalán miért nem lehet tárgyalni Putyinnal? Zelenszkij elnök csapata tárgyalt az orosz elnök embereivel közvetlenül az agresszió után, majd ezek a tárgyalások megszakadtak. Miért? Hiteles magyarázat mindmáig nincsen. Zelenszkij elnök ma azon az állásponton van, hogy csakis akkor lehet tárgyalni Putyinnal, ha az utolsó katona is elhagyta Ukrajna területét. Mindenki előtt nyilvánvaló, hogy Putyin nem vonhatja ki csapatait saját rendszerének sőt életének a kockáztatása nélkül. Az USA célja Putyin megbuktatása lenne? Ezt egyszer Biden elnök kimondta, de azután visszavonta. Vajh miért?

Ha Trump megnyeri a választást, akkor megállapodhat Putyinnal Zelenszkij elnök feje fölött: az USA ugyanis már elérte célját Ukrajnában akkor amikor szétverte Oroszország és az Európai Unió együttműködését. Washington számára Ukrajna csak határterület, népe ágyútöltelék, amely hajlandó meghalni a nagy semmiért. Ha Ukrajna elfogadja a területért békét elvet, akkor meg lehet állapodni Putyinnal, aki egyáltalán nem fenyegeti Európát(?). Mannerheim marsall a finn háború után megállapodott Sztálinnal: Finnország elveszítette Karéliát, de megőrizte a függetlenségét, és a lehetőséget arra, hogy a Nyugathoz csatlakozzon ne a Szovjetunióhoz.

A titkosszolgálat felértékelődik Kínában is

Polonius

-

2024-01-27

0

A titkosszolgálat felértékelődik Kínában is

Immár Cai Csi, a belbiztonság főnöke a második legfontosabb vezető Pekingben, megelőzve a gazdaságot irányító Li Csiang miniszterelnököt, aki a kommunista párt kongresszusán még közvetlenül Hszi Csin-ping mögött lépkedett.

Mikor derült ki, hogy az ötödik számú vezető, a 68 éves Cai Csi megelőzte Li Csiang kormányfőt? Amikor veszélybe került Hszi Csin-ping elnök kedvenc építkezése a Peking melleti új város. Árvíz fenyegetett, és Hszi Csin-ping elrendelte: mentsék meg kedvenc városát akár azon az áron is, hogy sok műemlék víz alá kerül a főváros közelében. A projekt jelentőségét jól mutatja, hogy egyszerre négy vezető kereste fel az árvíz előtt.

Hszi Csin-ping elnök, Li Csiang miniszterelnök és Cai Csi, a belbiztonság főnöke tehát a három csúcsvezető, együtt látogatta meg Hszi Csin-ping kedvenc programját, a Peking melleti új várost, mely

“ezer évig hirdeti a jelenlegi vezér dicsőségét.”

Ez a látogatás annyira fontos volt, hogy részt vett rajta a hatodik számú vezető is Ding Hszüe-hsziang, első miniszterelnök-helyettes is.

Az ezer évre tervezett új várost az a veszély fenyegette, hogy a nagy árvíz elpusztítja. A helyi hatóságok Li Csiang miniszterelnökhöz fordultak, de ő nem tehetett semmit. A belbiztonság főnöke, aki a rendőrségen, és a titkosszolgálaton kívül immár a hadsereget is irányítja, megoldotta a problémát. A titkosszolgálat irányítása azért fontos, mert az mindenütt ott van: Cai Csi már több mint tíz éve feljött vidékről Pekingbe, volt ideje kitanulni a bürokráciát. Li Csiang viszont újonc volt a fővárosban, mert Sanghajból emelte föl Hszi Csin-ping elnök. A döntő pillanatban a miniszterelnök pánikba esett – írja a jólértesült Nikkei japán hírügynökség tudósítója. Arról volt ugyanis szó, hogy Hszi Csin-ping elnök kedvenc városát csakis úgy lehetett megmenteni, ha átvágják a gátat, és az árvíz elpusztít egy műemlék várost.

A belbiztonsági főnök viszont villámgyorsan döntött: utasította embereit, hogy vágják át a gátat, így a víz elöntött egy egész várost Peking mellett, de megkímélte Hszi Csin-ping kedvenc programját.

Az elárasztott városban sokszáz, de lehet, hogy sokezer ember fulladt vízbe, mert későn értesültek a hatóságok döntéséről. A titkosszolgálat gondoskodott róla, hogy az egész ügy titokban maradjon.

Bár a város, melynek lakói közül sokan vízbe fúltak műemlék, mert szerepel A három királyság románca című híres középkori regényben, még sokkal az árvíz után is sártengerben döglődött, Hszi Csin-ping megdicsérte a belbiztonsági főnököt merész döntéséért. Amikor azután szemleutat tett kedvenc új városában, akkor Hszi Csin-ping már csak a belbiztonság főnökét vitte magával. Cai Csing a fegyveres erők felügyelete mellett immár pénzügyekbe is beleszólhat, ha azok az alá rendelt intézményeket érintik. Január 16-án fontos pénzügyi tanácskozást rendeztek Pekingben, melyen Hszi Csin-ping elnök mondott beszédet, és a belbiztonság főnöke elnökölt. Miért épp ő? A hivatalos magyarázat az, hogy Li Csiang miniszterelnök Davosban járt. Valójában Pekingben mindinkább Li Csiang miniszterelnököt teszik felelőssé a tőzsde mélyrepüléséért, az ingatlan piac problémáiért és Kína többi gazdasági gondjáért. A kínai tőzsdék 6000 milliárd dollárt veszítettek az értékükből az elmúlt három évben. Korábban Hszi Csin-ping elnök épp azért rendelte el Hongkong bekebelezését, hogy Sanghajjal együtt a két kínai tőzsde felvehesse a versenyt New Yorkkal. Erről szó sincs!

A kínaiak ahelyett, hogy felzárkóznának épp ellenkezőleg lemaradnak ezen a nagyon fontos területen.

Alkalmas-e a titkosszolgálat a pénzügyi reform irányítására?

Korábban Liu Ho miniszterelnök-helyettes irányította a pénzügyi szférát Pekingben. Ő volt az első olyan káder a kommunista párt vezetésében, aki a Harvard Egyetemen szerezte meg a diplomáját. Ehhez képes Cai Csi a kínai mandarin mintapéldánya, aki mindenhez és semmihez se ért. A 68 éves káder Fucsien tartományban diplomázott politikai gazdaságtanból, és azután pártiskolát végzett. Peking kommunista vezetője volt 2017 és 2022 között. Azóta a kommunista párt szervező titkára, és a Nikkei szerint az egész belbiztonságért ő felel ma Kínában. A titkosszolgálat növekvő hatalma igen rossz emlékeket idéz Kínában, ahol a Nagy Kulturális Forradalom idején – 1966-1976 között – ők irányították az országot. Mao elnök ugyanis meg akart szabadulni a számára kellemetlen vezetőktől, és szétverte a párt és kormányzati apparátust. A második számú vezetőt, Liu Saocsit, aki a köztársaság elnöke volt, a börtönben agyonverték, a következő trónörökös, Lin Piao hadügyminiszter repülőgépét lelőtték amikor családjával együtt a Szovjetunió felé menekült. Az országban tombolt az anarchia és a terror, melyet Kang Seng, a kommunista párt hóhéra irányított. Ő a Szovjetunióban szerezte meg a tudását arról, hogy miképp kell irányítani a terror gépezetét a harmincas években.

Ha igaz a Nikkei értesülése, és valóban a minta mandarin, a semmihez sem igazán értő Cai Csi lett a második számú vezető Pekingben, akkor ez nem sok jót jelent a gazdasági reformoknak.

Hszi Csin-ping elnök ugyan fogadkozik, hogy “folytatjuk a reformokat”, de mind kevesebben hisznek neki Kínán belül és kívül.

A reformista szárnyat képviselő Li Csiang miniszterelnök persze még nem bukott meg úgy mint az USA-val szemben kemény vonalat képviselő külügy és hadügyminiszter. Ők ugyan Hszi Csin-ping emberei voltak, de a vonal változott, ezért mentek a levesbe. Cai Csi politikailag arctalan, Hszi Csin-ping akaratának jelenleg talán az első számú végrehajtója. Ha az elnök a reformok mellett dönt, akkor ő azokat is éppoly keményen keresztül vinné mint ahogy átvágatta a gátat, és ennek következtében egy egész város került víz alá.

Hszi Csin-ping elnök a minta mandarin előtérbe állításával azt üzeni mindenkinek: nincsen szükség gondolkodó főre a második számú vezető szerepében. Mao elnök – vele ellentétben – mindig ügyelt arra, hogy az angolul és oroszul jól beszélő Csou Enlaj ott legyen mellette mint Kína örökös miniszterelnöke. Ernest Hemingwayt annyira elbűvölte a karizmatikus Csou Enlaj, hogy a kedvéért még a kommunista titkosszolgálatba is belépett.

Tökéletes bizalom avagy a hatalom mindent tud az alattvalókról

Kenderessy Milán

-

2024-01-26

0

Tökéletes bizalom avagy a hatalom mindent tud az alattvalókról

A kommunista Kína mindig is rendőrállam volt, de az informatika segítségével a Covid pandémia idején tökélyre fejlesztette megfigyelési rendszerét. Ez derül ki abból a kínai ellenzéki filmből, amely angolul a Total Trust – Tökéletes Bizalom címet viseli.

A megfigyelt személyekről a hatalom olykor többet tud mint ők maguk hiszen az értékelésnél figyelembe veszik az eddig összegyűjtött információkat is, melyeket a szóban forgó személy esetleg már elfelejtett. Jelenleg a kínai kommunista párt negyedik számú vezetője irányítja a nagy társadalmi megfigyelési rendszert. Ő tanult az Egyesült Államokban is, és annak a Fudan egyetemnek a professzora, amely európai egyetemét Budapesten tervezi felépíteni. Ez a sanghaji egyetem Kína három legfontosabb felsőoktatási intézménye között helyezkedik el, a másik kettő Pekingben van. Mindhárom egyetemet külföldi vallási intézmények alapították. Kínában csak olyan politikus kerülhet be a felső vezetésbe, aki jó nevű egyetemen végzett: Hszi Csin-ping elnök például a pekingi Csinghua egyetem diákja volt. Ez az egyetem a pekingi Pejtaval együtt alkotja a nagy triót, amelyet a legkiválóbb kínai felsőoktatási intézmények képeznek.

Permanens értékelés

A városokban élő összes kínai állampolgár számíthat arra, hogy életét tökéletesen megfigyelik, és pontozzák. -50 pontot jelent, ha valaki beadvánnyal fordul a hatalomhoz. Abból ugyanis az tűnik ki, hogy valamivel nincsen megelégedve. Márpedig Kínában elvárás, hogy az alattvalók mindennel legyenek megelégedve, változtatni a dolgok menetén csakis a kommunista pártnak van joga. Minden fölülről érkezik, az alul lévők egyetlen és legfontosabb feladata az engedelmesség. Mindez nem újdonság Kínában Konfuciusz rendszere már a császárok korában is így működött. Kínában 1911-ben bukott meg a császárság, majd hosszú polgárháborús időszak után 1949-ben a kommunista párt átvette a hatalmat Pekingben, és beköltözött a Tiltott Városba. A kommunista párt úgy működik mint a mandarinok kasztja a császári időkben.

A cél a Mennyei Harmónia – a Tien An, amelyről Peking központi terét elnevezték. Itt gyülekeztek a tiltakozó diákok 1989 tavaszán, és itt végzett velük a hadsereg a kommunista párt megbízásából. A diákok valamiféle reformokat akartak, amelyek közelebb viszik Kínát a nyugati modellhez, de a kommunista párt elitje viták után másként döntött. Teng Hsziao-ping, Kína akkori erős embere ezt úgy foglalta össze, hogy a politikában semmi, a gazdaságban minden megváltozhat. Megszületett a kommunista párt diktatúra és a piacgazdaság furcsa szövetsége. A modell a bukott Szovjetunió helyett Szingapúr lett, ahol az államkapitalista rendszer gazdasági csodát produkált. A kommunista kínai piacgazdaság hasonlóképp világraszóló eredményeket ért el a gazdaságban: második helyre hozta fel Kínát a világgazdaságban. Körülbelül félmilliárd kínai immár nyugati színvonalon él és fogyaszt, de az 1,4 milliárd lakos többsége még mindig nyomorog jórészt faluhelyen.

Átveszi-e Orbán Viktor is a kínai megfigyelési és értékelési rendszert?

Az európai jogrend szerint ez elfogadhatatlan, de a szükségállapot, melyet a szervilis parlament megszavaz és meghosszabbít, lehetőséget teremthet erre is. Rogán Antal nem véletlenül kapta meg az ellenőrzés jogát a titkosszolgálatok fölött is bár valószínűleg maga Orbán Viktor is rajtuk tartja a szemét. A hatalom mindent tudni akar, és a modern informatika erre szinte korlátlan lehetőségeket teremt. A problémát mindinkább nem is az információk megszerzése hanem az értékelése jelenti. Már 2001 szeptember 11-én is kiderült, hogy a különböző titkosszolgálatok és az FBI szinte mindent tudtak a készülő Al Kaida merényletről, csak épp nem állt össze a kép csak utólag. Ugyanez történt Franciaországban is, ahol egyszerre nyolc helyszínen hajtottak végre gyilkos terrorakciókat iszlamista merénylők, de ezt nem tudta megakadályozni a terrorelhárító rendszer Párizsban. A rendőrség és a titkosszolgálatok egyetlenegy vezetőjét sem váltották le a terrortámadás miatt, melynek több mint 200 halottja és sok sebesültje volt, mert mindegyik szervezet tette a dolgát, csak épp a kép utólag állt össze.

Orbán Viktor hatalma jelenleg oly erős, hogy nincsen szüksége általános megfigyelési rendszerre. A hatalomtól való egzisztenciális függés elég a rendszer stabilitásához. Egyelőre. Ezért aztán létrehozták a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amely jelenleg még fogatlan tigris, nincs intézkedési joga, de gyűjtheti az adatokat. Amelyeket azután bármikor elő lehet venni.

Az információ hatalom, és a kínai példa mutatja, hogy meghatározó fontossága lehet a rendszer stabilitásában. Orbán ezért is adta egy kézbe a médiát és a titkosszolgálatot, hogy szinte teljes legyen a kontroll. Némi gondot jelent Orbán Viktornak a világháló, melytől erős tűzfal óvja a kínai kommunista rendszert. Amíg a választópolgárok egzisztenciális függése a hatalomtól fennáll addig ez nem okoz különösebb gondot Orbán Viktornak, aki mindent meg is tesz azért, hogy továbbra is a szegényház királya maradjon az Európai Unió szegényházában.

Manfred Weber: “Az USA nélkül kell háborúra készülnie Európának”

ki

-

2024-01-26

0

Manfred Weber: “Az USA nélkül kell háborúra készülnie Európának”

Azt közölte a brüsszeli Politico tudósítójával Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője, hogy Európának önállóan kell képes lenni megvédeni magát. Weber azt követően hívta fel erre a figyelmet, hogy Donald Trump megnyerte a republikánus előválasztást New Hampshire-ben is.

“Akarjuk a NATO-t, de elég erősnek kell lennünk ahhoz, hogy meg tudjuk magunkat védeni, ha újra Trump lesz az elnök a Fehér Házban” – jelentette ki a legnagyobb frakció vezetője az Európai Parlamentben.

Weber hozzátette:

”mindannyian tudjuk, hogyha a helyzet úgy hozza, akkor a nukleáris erő a döntő.”

Fejlesszen ki az Európai Unió önálló nukleáris ütőerőt milliárdokért miközben a gazdasága stagnál a német gazdaság és kormányon vannak a zöldek is, akik a nukleáris energia békés felhasználását is ellenzik!

Egyáltalán ki fenyegeti Európát?

Jens Stoltenberg legutóbbi sajtóértekezleten egy kérdésre válaszolva megerősítette, hogy

“Oroszország jelenleg egyetlenegy NATO tagállamot sem fenyeget!”

Ki hiszi el, hogy Putyin le akarja rohanni Európát hiszen Ukrajnával sem bír el?

Miért állna érdekében Oroszországnak Európa lerohanása hiszen Kelet Európából – a többi között Magyarországról is – azért vonult ki, mert képtelen volt hatékonyan működtetni a Varsói Szerződés és a KGST tagállamait. Oroszországnak ma sincsen versenyképes gazdasági rendszere, a GDP-je elmarad Dél Koreától, melynek a lakossága 50 millió míg Oroszországé 140 millió.

Trump blöfföl

Amikor az USA elnöke volt Donald Trump, akkor azt mondta Davosban Ursula von der Leyennek és Thierry Bretonnak, a brüsszeli bizottság vezetőjének és francia biztosának – Franciaország az egyetlen atomhatalom az Európai Unióban -, hogy

“A NATO halott! Ugye nem hiszik, hogy az USA megvédi Európát, ha az oroszok megindulnak?”

– mondta a republikánus elnökjelölt, akinek esélye van arra, hogy visszakerüljön a Fehér Házba. Ezt Trump még jóval azelőtt jelentette ki, hogy Putyin megindította volna csapatait Ukrajna ellen 2022 február 24-én.

Az Egyesült Államok közben 2021-ben stratégiai ellenfelének nyilvánította Kínát és Oroszországot. Ez ma is az USA hivatalosan irányvonala, melyet a republikánusok bírálnak. Kissinger ex külügyminiszter százéves korában még Pekingbe is elutazott, hogy megpróbálja megmenteni a kínai kapcsolatot. Trump állítása, hogy az USA elengedheti Európát, üres blöff. Washington számára ugyanis az ukrajnai háborúnak épp az a fő jelentősége, hogy tönkreteszi hosszú távra az Európai Unió kapcsolatát Oroszországgal, és meggyengíti Kínával. Ebben az értelemben az ukrajnai háború már elérte a célját, Zelenszkij mint kijevi Mór már távozhat is a színről. Erre mutat rá Donald Trump. Aki egyáltalán nem írta le Európát csakhogy nem mint szövetségesre hanem mint vazallusra számít rá – ahogy erre Macron francia elnök utalt Pekingből hazafele tartva.

Ha ugyanis Putyin csapatai valóban elfoglalnák Európát, akkor megvalósulhatna Napóleon császár álma: egységes kontinentális birodalom az Atlanti óceántól a Csendes óceánig. Ha ehhez még Kína is csatlakozna, akkor ez kétmilliárd embert jelentene óriási gazdasági és katonai potenciállal.

Az USA legfőbb stratégiai célja épp ennek a megakadályozása, ebben egyetértenek a demokraták és a republikánusok. Trump csak azért fenyegetőzik, hogy eladja az amerikai fegyvergyárak méregdrága fegyvereit a NATO európai tagállamainak.

A háborús hisztériának csekély valóság alapja van viszont annál nagyobb profitot hozhat. Már Eisenhower, aki tábornokból lett az USA elnöke, bírálta a katonai – ipari komplexumot, amely sokban diktálta az amerikai külpolitikát. Most hosszú számukra ínséges időszak után a fegyvergyárak óriási profithoz jutnak.

Ferenc pápa is felhívta erre a figyelmet mondván: inkább a nép életszínvonalára kellene költeni! A választópolgárok is így gondolják, ezért egyre nehezebb az ukrajnai segély csomagokat elfogadtatni Washingtonban és Brüsszelben. Az európai és amerikai választáson kiderül majd, hogy mi lesz ennek a politikai következménye, de az nagyon valószínű, hogy sem Európában sem pedig az Egyesült Államokban nem fogad el a választók többsége olyan programot, amely a fegyverkezés oltárán feláldozza az életszínvonalat.

NATO főtitkár: Putyin nem fenyegeti a NATO-t

Polonius

-

2024-01-24

0

NATO főtitkár: Putyin nem fenyegeti a NATO-t

Jens Stoltenberg brüsszeli sajtóértekezletén megerősítette, hogy “az észak-atlanti katonai szervezet egyetlen tagállama ellen sem látunk orosz fenyegetést.”

Zelenszkij ukrán elnök állandóan ennek az ellenkezőjét hangsúlyozza mondván Putyin egész Európát fenyegeti, ezért kell mindenkinek Ukrajnát támogatnia! Tusk lengyel miniszterelnök osztja Zelenszkij vélekedését, és a balti államok is tartanak Oroszországtól. A NATO azonban tisztában van a katonai realitásokkal: Oroszországnak semmilyen esélye sem lenne az észak-atlanti katonai szövetséggel szemben.

Ha viszont ez a helyzet, akkor miért nem köt fegyverszünetet a NATO Ukrajna feje fölött Oroszországgal? Ezt kérdezi Donald Trump, aki ismét nagy győzelmet aratott egy republikánus előválasztáson Iowa után ezúttal New Hampshire államban. Az USA ex elnöke, aki szeretne visszakerülni a Fehér Házba, állandóan fogadkozik: napok alatt megoldaná az ukrajnai háború ügyét oly módon, hogy tárgyalna Putyinnal Zelenszkij ukrán elnök feje fölött. Az amerikai republikánusok ugyan ezért akadályozzák a 60 milliárd dolláros támogatást Ukrajnának, és nem is valószínű, hogy ezt valósítaná meg, ha ismét elnökké választanák, de szájkaratéban mindig is verhetetlen volt..

Orbán Viktor magyar miniszterelnök is részt vesz ebben a diplomáciai hadműveletben azzal, hogy megvétózta az Európai Unió 50 milliárd eurós támogatását a fronton egyre nehezebb helyzetbe kerülő Ukrajna számára.

Német pénzügyminiszter: egyedül nem győzzük Ukrajna támogatását

Már amikor Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnöke jelezte, hogy az Európai Unió 50 milliárd eurós segélycsomagot állít össze Ukrajnának, Lindner pénzügyminiszter közölte:

”ez nincsen benne a német költségvetésben.”

Később azután Scholz kancellár bejelentette, hogy négy év alatt Németország 4 milliárd helyett 8 milliárd eurós támogatást nyújt. Erre a népszerűtlen német kormány azért vállalkozott, mert Biden amerikai elnök megkérte Berlint, hogy nyújtson támogatást Ukrajnának addig is amíg Washingtonban sikerül megszavaztatni a 60 milliárd dolláros támogató csomagot Ukrajnának. Kijevben közben Marcsenko pénzügyminiszter közölte: az első negyedévben még elketyeg Ukrajna költségvetése, de utána már nem lesz képes béreket fizetni a közszolgálati dolgozóknak, ha nem kap támogatást Nyugatról.

Az Európai Unió rendkívül csúcstalálkozót rendez február elsején, hogy jóváhagyja az Ukrajnának szánt támogató csomagot. Brüsszel puhítja Orbán Viktort, aki ezt a pozíciót arra használja föl, hogy minél több pénzt zsaroljon ki Brüsszeltől. Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnöke két tűz között van: az Európai Parlament perli a bizottságot, mert kiutal 10 milliárd eurót Magyarországnak. Ursula von der Leyen viszont azt hangsúlyozta az Európai Parlament előtt, hogy 20 milliárd euró továbbra is az ablakban van: ezt a magyar kormány csak akkor kaphatja meg, ha teljesíti a brüsszeli feltételeket. A legkényesebb kérdés a korrupció: a Transparency International szerint az elmúlt időszak 30 milliárd eurós uniós utalásából körülbelül 10 milliárd eurót vágtak zsebre Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei.

Az orosz csodafegyver nem produkál csodát az ukrán fronton

ki

-

2024-01-21

0

Az orosz csodafegyver nem produkál csodát az ukrán fronton

Azt állapították meg kínai katonai szakértők a hiperszonikus Kinzsal rakétáról, melyet Putyin elnök úgy jellemzett, hogy minden védelmet képes áttörni, és nagy pusztítást okoz az ellenségnek. Nem így van – konstatálták kínai katonai szakértők, akik figyelmesen követik a háború menetét Ukrajnában.

“Mind több tény bizonyítja, hogy az Egyesült Államok és Ukrajna információi hitelesek az orosz Kinzsal rakéta hatékonyságáról” – írta Jin Csie katonai szakértő egy hadiipari szaklapban Kínában. “A Kinzsal rakétának az oroszok állításával ellentétben nem lesz nagy hatása a csatatéren” – hangsúlyozza a kínai szakértő, aki szerint a felújított amerikai Patriot védelmi rendszer képes a Kinzsal rakéták elfogására. A másik probléma az orosz csodafegyverrel az, hogy nem pontos vagyis a Patriot rendszer azért nem fogja el, mert a Kinzsal hiperszonikus rakéta amúgyis célt téveszt. A Patriot rakéták igen drágák, ezért a rakétavédelmi rendszer parancsnokának kétszer is meg kell gondolnia, hogy minden támadó rakéta ellen be akarja-e vetni azt. A drágaság mellett az is problémája Ukrajnának, hogy utánpótlási gondok vannak, mert az amerikaiaknak a gázai háború miatt Izraelt is el kell látniuk a Patriot rendszer rakétáival.

Mi a baja a Kinzsal rakétának? Az, hogy Putyin és a vezérkar sürgette a rakéta tervezőit: mielőbb készüljenek el vele, mert ők már készülődtek a háborúra, amely már 2014 óta húzódott Ukrajnában, és 2022-ben magasabb fokozatba kapcsolt. A Kinzsal rakéta nem más mint az Iszkander továbbfejlesztett változata, melynek hatékonysága elmarad a várttól – szögezi le a kínai szakértő. Aki rámutat: ez tulajdonképp a nyolcvanas évek szovjet technológiája, csakhogy a világ azóta sokat haladt előre. Egy másik kínai katonai szakértő szerint a Kinzsal valójában nem is igazi hiperszonikus rakéta, mert igaz ugyan, hogy fel tud gyorsulni ilyen sebességre, arra azonban nem képes, hogy manőverezzen is ilyen gyorsaság mellett. A kínai szakértők megjegyzik, hogy maguk az oroszok is tisztában lehetnek a hiányosságokkal, mert kezdetben a Mig 31-es harci gépekből lőtték ki a Kinzsal rakétákat, de mivel a Mig 31-eseknek be kell repülniük az ukrán légvédelem terébe, és így sebezhetővé válnak. Ezért mostanában már a Su 34-esek fedélzetéről lövik ki a Kinzsal rakétákat, amelyek távol vannak az ukrán légvédelemtől viszont így a találati biztonság sokkal rosszabb, mert az orosz csodafegyver nem tud manőverezni vagyis menetközben nem irányítható. A Su 34-es viszonylag lassú gép pedig a Kinzsal rakétának az kell a hiperszonikus sebesség eléréséhez, hogy a hordozó repülőgép is gyors legyen.

Más problémákra is rámutatnak a kínai szakértők például arra, hogy az amerikaiaknak sokkal több a műholdjuk Ukrajna felett mint az oroszoknak, ezért a Kinzsal rakéta irányítása is problematikussá válhat az információk hiánya miatt.

Végül pedig itt a nyugati szankciók problémája: Oroszországnak egészen egyszerűen nincsen elég chipje ahhoz, hogy elég Kinzsal rakétát gyártson, mert ezen a területen a szankciók nagyon hatékonyak. Mindössze havi négy új Kinzsal rakétát képes előállítani jelenleg az orosz hadiipar – az ukrán hírszerzésnek ezt a jelentését amerikai források is megerősítik.

Mi ebből a tanulság Kína számára?

A kínai szerzők nem említik, de az amerikai sajtó igen, hogy a kínai diplomácia irányítója, Vang Ji letette a nagyesküt Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadónak: nem szállítanak olyan chipeket Oroszországnak, melyek szerepelnek a nyugati szankciós listákon. Jake Sullivan arra is figyelmeztette a kínaiakat, hogy ellenőrizni fogják az ígéret betartását, és amennyiben annak megszegését tapasztalják, akkor azt komoly szankciók követhetik immár Kína ellen. Pekingnek százszor fontosabb az amerikai kapcsolat mint Oroszország, ezért valószínűleg be is tartják ígéretüket.

A kínai szakértők azt a tanulságot vonják le a Kinzsal kudarcaiból, hogy saját hiperszonikus rakétájuk, a Dongfeng fejlesztésére kell koncentrálniuk. Ennek a hiperszonikus rakétának manővereznie is kell tudnia a magas sebességen. A másik fontos tanulság a kínaiak számára az, hogy az oroszok képtelenek megszervezni a sorozatgyártást márpedig a háború eszi a haditechnikát. Nagy számban kell előállítanunk a Dongfeng hiperszonikus rakétát – vonják le a tanulságot a kínai szakértők.

Peking a haditechnikában is verseng az Egyesült Államokkal, de a kínaiak tisztában vannak azzal, hogy e tekintetben nagyon komoly a lemaradásuk.

Ennek az a fő oka, hogy a kínai elit nem akarta elkövetni a Szovjetunió hibáját, amely apait anyait beleadott a hadiipari fejlesztésekbe, és emiatt elhanyagolta a többi szektort. A Szovjetunió jelentős részben azért bukott meg 1991-ben, mert nem bírta a hadiipari versenyt a Nyugattal. Ezért Peking nyomatékosan hangsúlyozza, hogy nem akar hidegháborút. Li Csiang kínai miniszterelnök valóságos békegalambként tűnt fel Davosban a világgazdasági fórumon, ahol ő bizniszről beszélt míg a nyugatiak jórészt geopolitikáról. A kínai képmutatáson túl emögött józan számítás rejtőzik: a gazdaság terén jóval nagyobb esélye kínálkozik Kínának az USA utolérésére mint a hadiiparban, ahol sok évtizedes lemaradást kell behoznia. Pekingben ezenkívül azt is felmérték, hogy a háború kontraproduktív: mind a Szovjetunió mind az Egyesült Államok belebukott az afganisztáni katonai kalandba noha jóval gyengébb ellenféllel álltak szemben. Putyin Ukrajna elleni sikertelen agressziója szintén arról győzheti meg a kínaiakat, hogy a régi bölcsességet vegyék elő:

“az okos ember a hegytetőről nézi a tigrisek harcát a völgyben.”

Fel kellene gyorsítani a zöld átmenetet az Európai Unióban

Polonius

-

2024-01-20

0

Fel kellene gyorsítani a zöld átmenetet az Európai Unióban

90%-kal kellene csökkenteni a melegház hatást 2040-ig az Európai Unióban. A jelenlegi tempó ugyanis nem elég ahhoz, hogy a zéró kibocsátást elérje az Európai Unió 2050-re – állapította meg a tudományos tanácsadó testület. A brüsszeli bizottság hamarosan elő is terjeszti a javaslatot – mondta el két magasrangú uniós tisztviselő a Politico tudósítójának.

A 90%-os csökkentést az 1990-es bázishoz mérik a tudósok, akik 90-95%-ot javasoltak, és a brüsszeli bizottság ebből választotta a legalacsonyabb határértéket. A brüsszeli bizottság február hatodikán terjeszti elő hivatalosan a javaslatot, de miután júniusban választások lesznek, ezért a vele kapcsolatos további teendők már mind az új adminisztrációra várnak.

Magyarország, amely a következő soros elnök lesz az Európai Unióban, azt javasolja, hogy az ezzel kapcsolatos döntést a Tanács hozza meg, melyben minden tagállamnak vétójoga van – írja a brüsszeli Politico.

Eddig egyedül Dánia jelezte nyíltan, hogy számára elfogadható a 90%-os csökkentés, Bulgária és Lengyelország úgy foglalt állást, hogy meg lehet vitatni ezt a célt.

Nem jól halad a zöld átmenet az Európai Unióban

Miközben a politikai akarat lankad főként a választások miatt, a tudományos tanácsadó testület arra hívta fel a figyelmet, hogyha minden így megy tovább, akkor nem teljesül a 2050-es zéró kibocsátás célkitűzés.

A 15 tagú tudós testület tisztában van azzal, hogy a kívánatos környezetvédelmi döntéseknek magas politikai ára van. Jól példázza ezt a német parasztgazdák jelenlegi tüntetés sorozata, mely nehéz helyzetbe hozta a koalíciós kormányt Berlinben. A tudósok megállapították, hogy az agrárszektor különösen elmarad a zöld átmenet követelményeinek a teljesítésében. A német kormány, amelyben a zöldek is benne vannak, csökkenteni akarja a gázolaj állami támogatását, de a parasztgazdák ezt nem akarják elfogadni, mert számukra ez azt jelentheti, hogy csökken a versenyképességük a piacon.

A tudományos tanácsadó testület ugyanakkor azt javasolja, hogy azonnal a kétszeresére kellene emelni a melegházhatás csökkentését, ha az Európai Unió el akarja érni az 55%-os tervezett célt 2030-ra. A zöld átmenet gyorsítása megkezdődött a legtöbb tagállamban, de a tudósok számításai szerint ez csak 49-51%-os csökkentést tesz lehetővé 2030-ig. Ha a jelenlegi tempó folytatódik, akkor 2050-ben nagy valószínűséggel az Európai Unió nem éri el a zéró kibocsátást, sőt messze a kitűzött cél alatt marad.

Mit lehet tenni?

A tagállamok kormányainak határozottabban kellene lépniük vagy hogyha ezt nem teszik meg, akkor Brüsszelnek kell közbeavatkoznia – javasolja a tudományos tanácsadó testület.

“Komoly házifeladat vár mindenkire” – mondta el újságíróknak Ottmar Edenhofer, a tudományos tanácsadó testület elnöke. Aki azt javasolja, hogy amennyiben a tagállamok nem hoznak megfelelő intézkedéseket a júniusi határidőig, akkor a brüsszeli bizottság terelje jogi útra az ügyet: vigye bíróság elé illetve alkalmazzon büntetéseket.

A következő brüsszeli bizottságnak meg kellene változtatnia a környezetvédelmi adózás egész rendszerét az Európai Unióban – javasolják a tudósok, akik magasabb adókat sürgetnek a fosszilis fűtőanyagokra, és a légitársaságok adókedvezményeinek megszüntetését is tanácsolják. A jelenlegi brüsszeli bizottság már próbálkozott ezzel 2021- ben, de az elképzelés a nagy ellenállás miatt megbukott.

A leginkább húsbavágó javaslatok a mezőgazdaságot érintik.

Az agrárszektor nem csökkentette szignifikánsan a melegház hatást az elmúlt 20 évben. “Itt a legnagyobb a lemaradás a zöld átmenet terén” – hangsúlyozta a tudományos tanácsadó testület elnöke. Aki szerint az Európai Unióban érzékelhető mértékben csökkenteni kellene a hús, a tej és a tojás fogyasztását ahhoz, hogy teljesüljenek a környezetvédelmi vállalások. A baj az, hogy a javaslatok nemcsak a parasztgazdáknak nem tetszenek, de a fogyasztóknak sem, mert ők úgy vélik, hogy a környezetvédelmi adó újra megindítaná az inflációs hullámot, amely sok tagállamban életszínvonal csökkenést jelentett.

A tudósok ezért azt javasolják, hogy a gazdag háztartások vállaljanak magukra többet a zöld átmenet finanszírozásában.

Brüsszelnek lépéseket kellene tennie a lakosság energia és nyersanyag fogyasztásának csökkentésére: Európa földgázfüggő, és ezt meg kell szüntetni! – fogalmaznak igen határozottan. Bírálják a rezsitámogatás rendszerét, melyet sok tagállam alkalmaz az energiaválság negatív következményeinek kivédésére. Az állami támogatás csökkentése vagy megvonása természetesen igen problematikus egy választási évben – írja a brüsszeli Politico.

Zelenszkij, a kijevi Mór

Kenderessy Milán

-

2024-01-20

0

Kétségbeesetten kalapozott pénzért Volodimir Zelenszkij Davosban a világgazdasági fórumon, ahol Kína kormányfője nem kívánt találkozni vele pedig korábban Peking még béketervet is közzétett, és Davosban nyugati diplomaták is úgy nyilatkoztak, hogy Kína nélkül nehéz lenne békét teremteni Ukrajnában.

Az ukrán pénzügyminiszter közölte: az első negyedévben még eldöcög a költségvetés Kijevben, de március 31 után kifogy a pénz a kasszából. Az USA 60 milliárd dolláros támogatása pedig éppúgy a levegőben mint az Európai Unió 50 milliárd eurója. Az előbbit Trump hívei akadályozzák Washingtonban, az utóbbit pedig Orbán Viktor magyar miniszterelnök vétózta meg az Európai Unió legutóbbi csúcstalálkozóján. Trump és Orbán e tekintetben is szorosan együttműködik, de miért?

Orbán nem Putyin hanem Trump bábuja Brüsszelben

A magyar miniszterelnök már réges-régen leírta Oroszországot, mert észrevette, hogy az orosz elit képtelen versenyképes gazdaságot létrehozni a hatalmas területű ásványkincsekkel bőségesen ellátott országban. 2010-es hatalomra jutása előtt csakis az Egyesült Államokban és Kínában tett hosszabb látogatást. Washingtonban a demokraták leírták a magyar miniszterelnököt, aki ezekután Trumpot választotta. Trump azt állítja, hogy pillanatok alatt rendezné az ukrajnai válságot oly módon, hogy Zelenszkij feje fölött megállapodna Vlagyimir Putyinnal. Trump elképzelése mögött stratégiai koncepció rejtőzik, melyet olyan szakértők dolgoztak ki mint a nemrég elhunyt Henry Kissinger. Az USA egykori külügyminisztere kiváló diplomáciatörténész is volt, és ebben a minőségében többször is felhívta a döntéshozók figyelmét: az Egyesült Államok érdeke ugyanaz mint a Brit birodalomé volt vagyis megakadályozni egy kontinentális birodalom létrejöttét, amely az Atlanti óceántól a Csendes-óceánig tart. Ezért küzdött Őfelsége kormánya Napóleon császár ellen, és ezért szálltak partra 1944 júniusában az angol-amerikai csapatok Normandiában, mert Marshall és Eisenhower tábornok attól tartott, hogyha sokáig késlekednek, akkor Sztálin marsall csapatai érik el az Atlanti partokat.

Zelenszkij, a kijevi Mór

Az Egyesült Államok szempontjából Zelenszkij szereplése tökéletesen sikeres volt: hosszú évtizedekre tönkretette Oroszország és az Európai Unió együttműködését. A Mór tehát teljesítette küldetését, a Mór mehet – ahogy Shakespeare ezt Othello esetében megfogalmazta. Ukrajnának valószínűleg bele kell törődnie a területet a békéért programba, melyet Zelenszkij elnök elutasít. Biden vagy Trump meneszti-e a hősiesen kiálló ukrán elnököt, a végeredmény szempontjából mindegy. Washingtonnak ugyanis új oka van arra, hogy megállapodásra törekedjen Putyinnal, ez pedig a gázai háború. A CIA gyanúja szerint a Hamász terrorakcióját Izrael ellen az oroszok és az irániak együtt készítették elő.

A Hamász magasrangú küldöttsége nemsokkal a terrorakció kezdete után Moszkvában tárgyalt.

Blinken amerikai külügyminiszter, aki megpróbálja sarokba szorítani Oroszországot, kénytelen volt rádöbbeni Izraelben, hogy az USA immár képtelen egyedül rendezni a közel-keleti helyzetet ahogy ez még Henry Kissingernek a Jom Kippur háború idején sikerült. Négyszer is járt Izraelben az amerikai diplomácia jelenlegi vezetője, aki gyakran hivatkozott ott zsidó származására is, de hiába: Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök közölte: semmiképp sem fogadnak el egy palesztin államot! Márpedig ez az előfeltétele annak a béketervnek, melyet a mérsékelt arab államok – élükön Szaúd Arábiával előkészítenek – az USA csendes jóváhagyásával. Emiatt a gázai háború is elhúzódik márpedig két ilyen konfliktus finanszírozása sok az amerikai és az európai választóknak. Ezért egyre nehezebb pénzt szerezni a külföldi segélycsomagra mind Washingtonban mind pedig Brüsszelben.

Kínán kívül mindenki rosszul jár

A kínai katonai akadémiákon tananyag Szun Ce mester értékelése a háborúról, amelyben ez a klasszikus megállapítás szerepel:

“az jár a legjobban, aki kimarad belőle!”

Li Csiang miniszterelnök gazdasági együttműködést ajánlott a Nyugatnak Davosban. Hszi Csin-ping elnök letette a nagyesküt Biden elnöknek:

“Amíg én állok Kína élén nem támadjuk meg Tajvant, ha az USA nem támogatja a sziget függetlenségét.”

A tajvani választások után Biden elnök sietett megerősíteni: “Az USA továbbra sem támogatja Tajvan függetlenségét.”

Kína közel-keleti béketervet tett közzé, és Vang Ji külügyminiszter bejárta a térséget. Pekingben takaréklángra állították a világhatalmi terveket, mert észrevették, hogy ennek nyílt deklarálása csak ellenfeleket teremt a számukra. Minek beszélni róla, inkább csinálni kell – ez az új kínai irányvonal, amely hosszútávra játszik ellentétben az Egyesült Államokkal, ahol két öregember viaskodik egymással miközben egyikük sem tudja, hogy merre van előre?!…

Fontos

23 milliárd dollárért vásárolhat F 16-os amerikai vadászgépeket Törökország miután megszavazta Svédország NATO tagságát – jelentették be Washingtonban. Erdogan török elnök tehát elérte azt, amit akart: vehet 40 korszerű amerikai vadászgépet.

A rendkívül csúcstalálkozót épp a magyar miniszterelnök miatt hívták össze február elsejére, mert Orbán Viktor legutóbb megvétózta az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatást.

Az USA tízéves támogatási tervet készít elő

Politikailag erőt kell felmutatni, gazdaságilag pedig nagyon is hasznos az Egyesült Államok számára a háború.

még senki sem tudhatja, hogy Trump amennyiben nyer, milyen diplomácia mellett kötelezi el magát. Bár korábban kijelentette, hogy “a NATO halott”, de nyilvánvalóan blöffölt annak érdekében, hogy az európai szövetségesek minél több amerikai fegyvert vásároljanak.

A probléma az, hogy a választópolgárok sem az Egyesült Államokban sem Európában nem akarnak hidegháborút, és semmiképp sem járulnának hozzá egy nagyszabású katonai költségvetéshez az életszínvonal rovására.

A holokauszt napja Auschwitz felszabadulásának napja lett, január 27-én foglalta el a leggyilkosabb náci lágert a szovjet hadsereg. Az elhurcolt magyar zsidók döntő többsége is ott végezte életét.

Auschwitzban kevés az őr és sok a fogoly. A nácik ezért pokoli piramist építettek ki a rabokból.

“Ukrajna a Nyugathoz akar csatlakozni, Izrael az arab Kelethez. Oroszország Irán segítségével igyekszik megállítani az elsőt, Irán és a Hamász pedig a másodikat.”

És Kína?

Miért épp 2021-ben vált szükségessé a szakítás?

Kit érdekel, hogy mit akar az ukrán elnök?

“Putyin még sok kárt okozhat rakétáival Ukrajnának, de az az álma, hogy elfoglalja egész Ukrajnát és onnan fenyegesse a Beékelődési hálózatot, és mindenekelőtt Európát, meghiúsult.”

Immár Cai Csi, a belbiztonság főnöke a második legfontosabb vezető Pekingben, megelőzve a gazdaságot irányító Li Csiang miniszterelnököt, aki a kommunista párt kongresszusán még közvetlenül Hszi Csin-ping mögött lépkedett.

Az elárasztott városban sokszáz, de lehet, hogy sokezer ember fulladt vízbe, mert későn értesültek a hatóságok döntéséről. A titkosszolgálat gondoskodott róla, hogy az egész ügy titokban maradjon.

Alkalmas-e a titkosszolgálat a pénzügyi reform irányítására?

A kommunista Kína mindig is rendőrállam volt, de az informatika segítségével a Covid pandémia idején tökélyre fejlesztette megfigyelési rendszerét. Ez derül ki abból a kínai ellenzéki filmből, amely angolul a Total Trust – Tökéletes Bizalom címet viseli.

Permanens értékelés

Átveszi-e Orbán Viktor is a kínai megfigyelési és értékelési rendszert?

Egyáltalán ki fenyegeti Európát?

Trump blöfföl

Az USA legfőbb stratégiai célja épp ennek a megakadályozása, ebben egyetértenek a demokraták és a republikánusok. Trump csak azért fenyegetőzik, hogy eladja az amerikai fegyvergyárak méregdrága fegyvereit a NATO európai tagállamainak.

Jens Stoltenberg brüsszeli sajtóértekezletén megerősítette, hogy “az észak-atlanti katonai szervezet egyetlen tagállama ellen sem látunk orosz fenyegetést.”

Német pénzügyminiszter: egyedül nem győzzük Ukrajna támogatását

Mi ebből a tanulság Kína számára?

Nem jól halad a zöld átmenet az Európai Unióban

Mit lehet tenni?

A leginkább húsbavágó javaslatok a mezőgazdaságot érintik.

Orbán nem Putyin hanem Trump bábuja Brüsszelben

Zelenszkij, a kijevi Mór

Kínán kívül mindenki rosszul jár

“Amíg én állok Kína élén nem támadjuk meg Tajvant, ha az USA nem támogatja a sziget függetlenségét.”

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA