Érdekes

Merkel „szégyenletes hallgatásáról” ír a Politico

0

Több tucat amerikai, brit, német és más nemzetbéli író, egyetemi tanár, újságíró és aktivista írt levelet a német kancellárnak, miután úgy érzik, hogy a politikus bűnös módon segédkezet nyújt Orbán Viktornak a magyar demokrácia elleni támadásokhoz. A „Merkel szégyenletes hallgatása” című nyílt levelet a Politico közli.

Az üzenet felidézi, hogy 2010 óta Orbán Viktor megszállta a sajtó jó részét és ellenőrzése alá vonta a legfontosabb bírói testületeket. Akadályozza a civil szervezetek és az egyetemek működését, a választási törvényeket a maga javára szabta át. Ily módon vezető szakértők szerint a mostani választás már nem volt szabad és aligha tisztességes. Ugyanakkor a kormány hónapok óta gerjeszti az antiszemitizmust azzal, hogy közpénzből folytat kampányt Soros György ellen. Hogy Merkel nem szólal meg, az bűnrészessé teszi.

Tekintélyes politológusok meg vannak győződve arról, hogy akut módon veszélybe került a magyar demokrácia. Sőt, akad, aki szerint már meg is szűnt. Ennek ellenére

a kancellár idáig nem ítélte el Orbán antiszemita retorikáját, illetve összehangolt hadjáratát a demokratikus intézmények ellen.

De még ennél is rosszabb, hogy a CDU az Európai Parlamentben a Fidesz szövetségese, a német konzervatív képviselők következetesen segítik legitimálni a magyar vezetőt.

Az aláírók hangsúlyozzák, hogy Merkel a jelek szerint nem ismeri fel kellő mértékben, milyen árat kell fizetnie egy nap Európának, amiért nem fordul szembe az orbáni törekvésekkel. Mert ha fel lehet számolni a demokratikus intézményeket és büntetlenül ördögnek lehet beállítani kisebbségeket, akkor az EU-ból könnyen lehet olyasmi, ami nemigen több regionális kereskedelmi szervezetnél – közös értékek nélkül.

Más, feltörekvő autokraták Orbán sikerét jelnek tekintik majd, hogy ők is lerombolhatják országuk demokráciáját az EU-n belül és a rothadás tovaterjed. Ám a közös értékek, a kölcsönös bizalom nélkül a kormányzás fokozatosan összeomolhat. És itt a demokrácia túlélése, valamint az európai zsidóság biztonsága forog kockán, így túl kell lépni azon, ami politikailag célszerűnek látszik. Ennél fogva Merkelnek nem marad más választása, mint hogy elítélje Orbán támadását a demokratikus értékek ellen, és hogy felszólítsa az Európai Néppártot: zárja ki soraiból a Fideszt.

Milo Đukanović, Crna Gora ura

A most éppen köztársasági elnöki választásokat nyert montenegrói politikus fordított pályafutást futott be mint Orbán Viktor. Milošević szerb diktátor csicskájaként kezdte a nyolcvanas évek végén és a Nyugat egyik kegyeltjévé vált manapság. Olyannyira, hogy a 620 ezres adriai miniállamot felvették a NATO-ba. Nem kell lebecsülni Montenegró stratégiai fontosságát, hiszen a két évvel ezelőtti parlamenti választások előtt az orosz titkosszolgálat (sikertelen) merényletet szervezett ellene.

A család

Crna Goráról tudni kell, hogy a 20. században immár az egykori törzsekből kinőtt családi klánok birtokolják a földi javak nagy részét. Đukanović apai nagyapjának a fivére, Milo tábornok volt a két világháború között (őutána nevezték el jelen írásunk hősét is). Amikor az elmúlt majd három évtizedben szóba került (sokszor) Milo vagyona és főleg a Bar kikötőjében zajló cigarettacsempészet, akkor mindig elmesélte, hogy igen tehetős családból származik, iskolás korában is csak szorgalomból és tettvágyból dolgozott zsebpénzért, szüksége igazából nem volt rá.

Tipikus kádergyerek: apja kommunista tisztségviselő volt, aki a köztársasági legfelsőbb bíróság és az Alkotmánybíróság elnöki tisztjét is betöltötte. Sőt az a megtiszteltetés érhette, hogy ez utóbbi tisztségre a saját fia előtt tehette le a hivatali esküt, hisz Milo akkor éppen államfő volt. A jogászcsalád három gyermeke közül csak az örökös miniszterelnök/államfő közgazdász. Nővére, Ana Kolarević a köztársaság legmenőbb ügyvédje, öccse, Aleksandar (becenevén ismertebb: Aco) pedig a többi között banktulajdonos. Milo Đukanović szerint családja a tehetségének köszönheti a meggazdagodását, míg néhány nemzetközi tényfeltáró újságíró szervezet (például ICIJ, International Consortium of Investigative Journalists) úgy látja, a nepotizmus oly elterjedt Montenegróban, hogy az állam akár Đukanovićék családi vállalkozásának is tekinthető. Mindenesetre Milo az elmúlt több mint negyedszázad alatt csupán egyetlen évet hagyott ki (akkor csak pártelnök volt), és felváltva vagy kormányfő vagy államfő volt. És tisztségétől függetlenül: Montenegró egyszemélyes főnöke.

A Forbes szerint a világ 20 leggazdagabb politikusa közé tartozik, vagyona már évekkel ezelőtt több tízmillió dollár volt.

A legnagyobb szégyen

Visszaugrunk a kezdetekhez: Đukanović Montenegró Miloševićhez hű miniszterelnökeként szajkózza az akkori háborús propagandát és gyűlöletbeszédet, amely Belgrádból és sajnos Újvidékről (még magyarul is) árad. Kitör a délszláv háborúk sorozata, a néhány napos szlovén után a horvátországi. A martalóc montenegrói tartalékosokkal kiegészített jugoszláv hadsereg 1991 őszén hónapokig lövi Dubrovnik óvárosát: a stratégiailag nulla jelentőségű, UNESCO által védelmezett város bombázása nemcsak értelmetlen volt, de óriási baklövés is, ami nagyban hozzájárul Horvátország nemzetközi elismeréséhez 1992 elején.

Milo a Dubrovnik elleni esztelen agresszió indoklásaként ekkoriban a „védekezést“ nevezte meg. S hogy mitől kellett védeni Crna Gorát? Hát az usztasáktól, a horvát fasizmustól, amely úgymond meg akarta támadni a kis tengerparti szomszédot. Holott a horvátoknak akkoriban, az államalapítás és a domovinski rat, a honvédő háború kezdeti szakaszában csupán néhány hevenyészett félkatonai egységre tellett Dubrovnik térségében, a „védtelen” Montenegróban pedig Európa egyik legnagyobb hadseregének egységei állomásoztak.

Đukanovic kilenc évvel később bocsánatot kért az akkori horvát elnöktől, Stipe Mesićtől – de idáig hosszú kacskaringókon vezetett a pályafutása.

Milo, az örök

A Nyugat és Milo közti csodálatos barátság kezdetei az 1996-os tüntetésekig nyúlnak vissza, s e pillanatban úgy fest, teljes az ország nyugat felé fordulása. Đukanović ennek érdekében hatalmas kockázatokat vállalt. Crna Gora lakossága legalább 100 éve megosztott: léteznek „igazi” montenegróiak, akik annak is vallják magukat és montenegrói lakosok, akik szerbnek tekintik magukat. Az I. világháború után a zelenaši, a zöldek (zöld cédulákkal kampányoltak 1918-ban) a független Montenegró és az önálló montenegrói nemzet hívei kisebbségben maradtak. Győztek a fehérek (bjelaši), akik Belgrádot tartották és tartják nemzeti-kulturális központjuknak. Tovább bonyolítja az ügyet, hogy a szerb fővárosban is több tízezer montenegrói él. Manapság az „igazi” montenegróiak vannak nem túl nagy többségben: a választások rendre polgárháborús hangulatban, s kis többséggel dőlnek el. De Đukanović bázisa szilárd: a függetlenségiek még akkor is rá szavaznak, ha nincsenek illúzióik a rendszer korruptságával és a vezér autokratikus ösztöneivel kapcsolatosan. Milo még mindig jobb, mint bárki más.

A másik buktató a történelmi orosz-montenegrói barátság. A régi crnogorác mondás szerint „mi és az oroszok 200 millióan vagyunk”. Ezen is mert változtatni Đukanović – és a tavalyelőtti parlamenti illetve a mostnai elnökválasztás tanúsága szerint a többség el is hiszi neki, hogy a Nyugat jobb választás. Ebbe viszont Moszkva nem törődik bele; a Kreml pénzzel és propagandával támogatta a nyíltan oroszpárti ellenzéket, a Demokratikus Frontot. És bár a DF két évvel ezelőtt több mint tíz százalékkal lemaradt Milóék mögött, kormányt alakítani csak úgy tudott a Milo-párt, ha az amúgy garantált mandátummal bíró kisebbségi képviselőket (egy albán, két bosnyák, egy horvát) is bevették a kormánykoalícióba. Ez eddig sem okozott gondot.

Ami pedig a szerb-montenegrói kapcsolatokat illeti: kívülről mosoly, belülről teljes bizalmatlanság. Hisz Belgrádban Milošević egykori fegyvertársai uralkodnak, s Milo ismét közellenség. Még ha ezt hangosan nem is mondják ki. Bar kikötőjében pedig az olasz halászhajók lehet, hogy még most is lesik a túlpartról érkező teherhajókat – hátha néhány cigarettabála is leesik róluk.

 

Tigrisvadászat Kínában – korrupciós per a bukott trónörökös ellen

0

Egy éve még a 47 milliós Csungking ura és a majd mindenható Politikai Bizottság tagja volt Szun Zseng-caj, aki most életfogytig tartó börtönbüntetésre számíthat Kínában.

Pekingben tigrisvadászatnak nevezik azt, amikor a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt korrupcióellenes nyomozói a legfelső hatalmi szféra tagjait állítják bíróság elé. A nagy korrupcióellenes kampányt Hszi Csin-ping elnök kezdte meg – nem sokkal azután, hogy  2012-ben hatalomra került. Ezerszám csuktak le fontos elvtársakat korrupció címén. A Politikai Bizottságnak jelenleg két tagja tölti életfogytig tartó börtönbüntetését korrupció miatt. Minden bizonnyal Szun lesz a harmadik.

A korrupció egyébként teljesen általános dolog Kínában. 2012-ben a New York Times nagy botrányt kavart amikor megírta:

a Politikai Bizottság minden tagja dollármilliárdos.

A Nagy Tűzfal, amely elzárja a kínaiak világhálóját a külvilágtól, megvédte az átlagpolgárokat ettől a sokkoló hírtől.

Nem mintha a kínaiak nem tudnák, hogy a hatalom korrupt. De akkor mire a nagy leleplező kampány? Egyrészt a közvélemény megnyugtatására, másrészt pedig a hatalmi vetélytársak kiiktatására. Korábban Pekingben az volt a szokás, hogy tízévenként cserélik az elnököt és a miniszterelnököt. A következő körben valószínűleg Szun lett volna a miniszterelnök. Csakhogy nem lesz következő kör, mert a tízéves határt eltörölték.

Így Hszi Csin-ping addig marad hatalmon, ameddig csak akar.

Szun ezzel nem értett egyet, és ezt követően rögtön „kiderült róla”, hogy mélységesen korrupt: a kommunista párt kongresszusa előtt letartóztatták.

Tavasszal azután úgy módosították a kínai alkotmányt, hogy az elnök gyakorlatilag addig marad hatalmon, amíg akar. Volt már erre példa a kommunista Kínában, kettő is: Mao Ce-tung elnökségének utolsó évtizede valóságos katasztrófa volt. 1966 és 76 között zajlott a Nagy Kulturális Forradalom, amely a csőd szélére juttatta az országot.

Aztán jött Teng Hsziao-ping. Negyven éve, 1978-ban megkezdte a reformokat, melyek Kínát kétszáz év után újra világhatalommá tették. Teng a háttérből irányított, de éppoly teljhatalmú uralkodó volt, mint Mao, csak éppen reformer.

Ebben a sorban Hszi Csin-ping lehet a harmadik, aki a reformok folytatását ígéri, valamint azt, hogy Kínát az Egyesült Államokkal egyenrangú nagyhatalommá teszi. Közben viszont kíméletlenül eltipor mindenkit, aki ambícióit megkérdőjelezi.

Szijjártó a legnagyobb szerb

0

Ezt Ivica Dačić szerb külügyminiszter jelentette ki, aki szerint talán mások is hasonlóan vélekednek, ám „a gondolatokat ki is kell mondani”. Szijjártó Péter azért a „legnagyobb szerb” a nemzetközi politikában, amiért hangosan, erőteljesen és bátran veszi védelmébe Szerbiát.

A miniszter szerint magyar kollégája következetesen képviseli az álláspontot, miszerint Szerbiának kell lennie az Európai Unió következő tagállamának.

Dačić úgy véli, hogy az utóbbi öt évben rengeteget fejlődött Szerbia és Magyarország kapcsolata, és ma már teljesen természetesek olyan dolgok, amelyek néhány évvel ezelőtt elképzelhetetlenek lettek volna.

A két külügyminiszter az új zombori határátkelő átadása kapcsán találkozott.

Ferenc pápa megkeresztelt egy hősként ünnepelt nigériai migránst

0

A 31 éves nigériai John Ogah illegális bevándorlóként érkezett Olaszországba, most pedig húsvét alkalmából maga a pápa keresztelte meg.

Ogah több ezer társával együtt tavaly érkezett Nigériából Olaszországba, de nem maradhatott volna az országban. Szeptemberben egy római bolt előtt koldult, amikor egy álarcos rabló megpróbálta kirabolni azt. Ogah hatástalanította a bárddal hadonászó rablót: rávetette magát és lefogta, amíg megérkezett a rendőrség. Jutalmul az olasz hatóságok tartózkodási engedélyt adtak a „hős migránsnak”- ahogy a lapok elkeresztelték.

A nigériai férfi korábban jelezte: szeretné felvenni a keresztséget. Ferenc pápa húsvét alkalmából, a nagyszombati vigílián személyesen keresztelte meg (összesen nyolc embert ért ez a megtiszteltetés), ezzel is hangsúlyozva álláspontját a migránskérdésben.

A nigériai férfi keresztapjának a római rendőrség egyik kapitányát, Nunzio Carbonét kérte fel, a keresztségben pedig a Francesco nevet vette fel. Mostanra munkát is talált: az olasz Vöröskeresztnél dolgozik.

Ferenc pápa egyébként a hagyományos húsvét vasárnapi Orbi et Orbi áldásban is beszélt a bevándorlókról és a menekültekről: azért imádkozott, hogy Jézus ereje nekik is hozza meg a remény és a méltóság gyümölcseit.

 

28 millióan jelentkeztek 90 ezer állásra Indiában

0

Nagyszabású korszerűsítési programot jelentett be a világ nyolcadik legnagyobb munkáltatója, az indiai vasúttársaság. Az Indian Railways 105 milliárd euró értékben tervez beruházásokat. Az ország első gyorsvasúti pályáját is megépítenék, összekötve Mumbait az ötödik legnagyobb várossal, Ahmedabaddal. A fejlesztések miatt állásokat is meghirdettek.

 

Az interneten kiírt pályáztatás szombaton zárul le: a 90 ezer helyre több mint 28 millió jelentkezés érkezett.

Az ellenzék azzal vádolja a kormányt, hogy a választások előtt indít ilyen kampányokat, és az állásokat azok kapják, akiket a kormányzó párt erre alkalmasnak tart. Ugyanakkor a párt, a BJP arra hivatkozik, hogy felvételi vizsga alapján történik a kiválasztás.

Narendra Modi miniszterelnök legutóbbi megválasztásakor 100 millió új munkahelyet ígért az 1,3 milliárd lakosú Indiában. Ehhez képest a vasút 90 ezer állása nem tűnik túlságosan soknak.

India az elmúlt években igen dinamikusan nőtt, de a munkanélküliség nem csökken a kívánt mértékben. A túlnépesedett falvakból ugyanis millió számra tódulnak az emberek a nagyvárosokba, ahol nincs elég munka a kevéssé képzett vidékiek számára. India azt szeretné, ha 2050-re a világ legnépesebb államává válna, amelynek gazdasági teljesítményét csak Kína és az Egyesült Államok múlja majd felül.

Száz év után újra lehet kocsmázni nagypénteken Írországban

0

Majd száz évig tilos volt alkoholt árulni Írországban nagypénteken. Ez azonban rosszat tett a turizmusnak, így keresztény ünnep ide vagy oda, feloldották a tiltást.

Januárban fogadta el az ír parlament a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy ezentúl Krisztus keresztre feszítésének napján is alkoholhoz juthassanak az írek, és persze a turisták. Ezentúl délelőtt fél 11-től egészen éjfél után fél 1-ig nyitva tarthatnak majd a kocsmák – írja a BBC.

Korábban az ünnepekre Írországba utazó turistákat gyakran érte kellemetlen meglepetés, mikor nem ismerve a tiltást, hiába kerestek nyitott kocsmákat Dublinban.

A törvényt pont ezért változtatták meg: a húsvét nagyon fontos ünnep turisztikai szempontból is az országnak, és a plusz egy napnyi alkoholból származó bevétel jelentősen élénkíti majd a várakozások szerint a gazdaságot.

Akár 40 millió eurós összegről is szó lehet.

Az Írországban hagyományosan nagy befolyással rendelkező katolikus egyház viszont nem örül a tiltás feloldásának. A kritikusok szerint az intézkedés azzal sincs összhangban, hogy a kormány az alkoholfogyasztás okozta problémák ellen kíván fellépni. Ahogy egy független parlamenti képviselő, Maureen O’Sullivan fogalmazott: „Biztos, hogy azokhoz a turistákhoz akartunk ragaszkodni, akik 24 órát sem bírnak ki anélkül, hogy nyilvános helyen igyanak?”

Érdekesség, hogy Észak-Írországban eddig is nyitva lehettek a kocsmák nagypénteken, de alkoholt csak 17 és 23 óra között lehet felszolgálni.

Kalapács alá kerül Trump meztelen szobra

0

Májusban bocsátják árverésre az utolsó olyan szobrot, amely pucéran ábrázolja az amerikai elnököt. 

30 ezer dollárra számít az a tulajdonos, aki május 2-án árverésre bocsátja a Donald Trumpról készült meztelen szobrot. A készítők szerint a nagy hassal és kis pénisszel ellátott „Trump hasonmásukat” Hans Christian Andersen egyik népszerű meséje, „A császár új ruhája” ihlette meg.

Ebből kiindulva a

The Emperor has no Balls,

nevet kapta, aminek a jelentése a „császár golyók nélkül”.

Ez egyben finom utalással arra is, hogy az amerikai elnök macsó kijelentései nincsenek teljesen szinkronban a valósággal.

Az Indecline nevű művészcsoport még 2016-ban, tehát a választási kampány alatt, több hasonló szobrot készített. 

Az agyagból és szilikonból készült alkotásokat a választási kampány idején New Yorkban, Los Angelesben, San Franciscóban és más amerikai nagyvárosokban lehetett látni. Amikor viszont Trumpot megválasztották elnöknek, a szobrok eltűntek a közterekről, a többit megsemmisítették. A legutolsó elárverezett Trump szobor 22 ezer dollárért kelt el még 2016-ban.

Egy rövidfilm a szobor elkészítéséről:

Magyaroszágon fogták el a neonáci fegyverkereskedőt

0

Mario Rönsch több mint 100 ezer euró értékben adott el gázpisztolyokat a Migrantenschreck honlapon, melyet időközben betiltottak. A neonácik által szívesen látogatott honlap a migránsok és a szélsőbaloldali aktivisták ellen kínált fegyvereket, elsősorban gázpisztolyokat. Német hírforrások szerint a fegyverkereskedőt Magyarországon tartóztatták le.

Ez a fegyver komoly sérüléseket okozhat, ha gumilövedéket használnak, de halálos lehet a lövés, ha fémből készült a golyó – hívja fel a figyelmet a Deutsche Welle német közszolgálati média, amely szerint még nem lehet tudni, hogy a Magyarországon elfogott szélsőjobboldali aktivistát mikor adják ki Németországnak.

A német közszolgálati média beszámol arról is, hogy a Süddeutsche Zeitung és az ARD televízió alaposan utánanézett ennek az ügynek. Kiderítette azt, hogy orosz kapcsolatok is lehetnek, hiszen az Anonymous.ru és a Patrioten.ru is népszerűsítette a Migrantenschreck oldalt, ahol Mario R. a gázpisztolyokat árulta illegálisan. A német sajtóban rendszeresen elhangzik a vád: az orosz titkosszolgálat támogatja a szélsőjobboldali csoportokat, hogy zűrzavart keltsen Németországban, az Európai Unió legerősebb államában.

Német csomagterv a migránsok hazatelepítésére

0

500 millió eurós alapot hoz létre a fejlesztési minisztérium Berlinben, hogy megkönnyítse a migránsok visszatérését a szülőföldjükre. Gerd Müller fejlesztési miniszter a sajtónak elmondta: ebből az 500 millió eurós alapból munkahelyeket teremtenek, illetve tanfolyamokat indítanak Irakban, Tunéziában, Nigériában és Afganisztánban.

Németországba elsősorban ezekből az államokból érkeztek olyan migránsok, akiknek a letelepedési kérelmét visszautasították. A fejlesztési miniszter azt is elmondta: a Siemens-szel együtt egy olyan program is indul, mely 5000 bevándorlót képez ki mérnöknek vagy épp villanyszerelőnek. Ők vállalják, hogy hazatérnek.

Németországba több mint egymillió bevándorló érkezett 2015 óta, és ez komolyan megosztja nemcsak a közvéleményt, hanem a kormányzatot is. Míg a belügyminiszter, a bajor Seehofer igyekszik a minimumra korlátozni a számukat és növelni a kitoloncolásokat, addig a szociáldemokraták azt hangsúlyozzák, hogy a bevándorlók fontos munkaerő-tartalékot jelenthetnek abban az országban, ahol jelenleg a mélyponton van a munkanélküliség és több szakmában hiány van.

Gerd Müller fejlesztési miniszter Angela Merkel pártjához tartozik, vagyis igyekszik középutas álláspontot elfoglalni. Korábban azért bírálták a Merkel-kormányt, mert sok olyan migráns, akinek a letelepedési kérelmét elutasították, nem tért vissza hazájába hanem “felszívódott”. A mostani 500 millió eurós program azt a célt szolgálja, hogy mindenki számára kielégítő módon oldják meg ezt a problémát Németországban és azon kívül is.

 

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!