Kezdőlap Világ Oldal 46

Világ

“A Nyugat, ha újra hisz Putyinnak, hülyének fog látszani”

0

Azt állítja a brit Chatham House vezető elemzője, aki korábban tudósítóként dolgozott Moszkvában vagyis az orosz viszonyok jó ismerőjének számít, ha a Nyugat hisz Putyinnak, hülyének fog látszani.

James Nixey a Mandinernek nyilatkozott arról, hogy szerinte Putyin immár végképp szava hihetetlenné vált. Érdekes, hogy az USA és Nagy Britannia Irak elleni agressziója kapcsán, amely nyilvánvaló hazugságon alapult, és amelyet elítélt II. János Pál pápa, a francia elnök és a német kancellár is, ez nem merült fel a Chatham House szakértőiben.

Zelenszkij elnök azt mondta, hogy az USA öt perc alatt békét köthetne Oroszországgal Ukrajna feje fölött elfogadva a területért békét elvet.

“Ez a lehető legveszélyesebb forgatókönyv, amelyet el tudok képzelni. Nem az oroszok árthatnak nekünk a legtöbbet hanem a Nyugat a rossz döntéseivel. Ukrajnát óriási elismerés illeti meg azért, hogy az orosz támadásokat visszaverte, és természetesen ez nem történhetett volna meg, ha nincs nyugati, elsősorban amerikai fegyverzeti támogatás.

Értékelésem szerint a Nyugat csak annyi fegyvert adott Ukrajnának, amennyivel nem veszít, de nem eleget ahhoz, hogy győzni tudjon.”

De vajon győzhet-e Ukrajna?

Napóleon császár és Hitler Adolf az akkori világ legjobb hadseregével támadt rá Oroszországra, és csúfos vereséget szenvedett. Ukrajna nincs egy súlycsoportban Oroszországgal. Hogy nyerhetné meg a háborút?

“Ha valódi modern támadó fegyvereket kapna Ukrajna, akkor megnyerhetné a háborút: nagy hatótávolságú rakétákkal, modern tankokkal, F 16-os harci gépekkel stb. Az ukrán hadsereg ily módon ki tudná űzni az oroszokat Ukrajnából.

Amint a háború véget ér Ukrajnának a NATO tagjává kell válnia”

– hangsúlyozza az újságíróból lett geopolitikai szakértő.

Oroszok a Trafalgar téren?

“Azt nem állítom, hogyha a Nyugat elengedi Ukrajnát, akkor az oroszok rövid időn belül megjelennének Londonban a Trafalgar téren, de azt igen, hogy tovább építenék globális befolyásukat nemcsak katonai, de diplomáciai, informatikai és gazdasági módszerekkel. Jobb lett volna ezt a konfliktust elkerülni, de hogyha már itt van, akkor ebbe bele kell állnunk. Az az érzésem, hogy több európai állam nem szánta rá magát a kitartásra”

– fejtegeti a brit elemző.

Tálas Péter biztonságpolitikai elemző viszont arra mutatott rá: az orosz hadsereg olyan gyengén muzsikál fronton, hogy nemigen fenyegetheti a nála jóval erősebb NATO-t. Az oroszok Bahmutot nem tudták bevenni hónapok után sem. Hírszerzésük pedig szánalmasan leszerepelt a háború elején amikor nem sikerült meggyilkolni Zelenszkij elnököt, a lakosság pedig nem üdvözölte virágcsokrokkal az orosz csapatokat. Tálas Péter olyan lengyel katonai szakértőket idéz, akik szerint az orosz hadseregnek legkevesebb ötven évre van szüksége ahhoz, hogy komolyan fenyegethesse a NATO tag Lengyelországot.

Az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenfelének minősítette Kínát és Oroszországot amikor még szó sem volt az Ukrajna elleni agresszióról. Putyin fatális tévedését az amerikai diplomácia a NATO újraélesztésére használja fel, és teljesen alárendeli Európa érdekeit az Egyesült Államoknak. Kérdés persze, hogy az USA-nak érdeke-e a háború elnyújtása Ukrajnában?

Yellen: az ukrajnai háború befejezése lenne a legjobb a világgazdaságnak

Az amerikai pénzügyminiszter szemével a világgazdaságnak szempontjából a háború mielőbbi befejezése lenne előnyös, ugyanakkor azt is hozzátette: meg kellen duplázni az Ukrajnának adott támogatást, így hamarabb véget lehetne vetni a háborúnak.

Az amerikai pénzügyminiszter asszony Indiában beszélt erről, ahol részt vett a G20 hatalmak konferenciáján. Janet Yellen hangsúlyozta: “morális kötelesség az ukrajnai háború mielőbbi befejezése, de gazdasági szempontból is ez lenne a legjobb a globális gazdaságnak.” Az amerikai pénzügyminiszter, aki nemrég Pekingben járt, ugyanezt a véleményt fejtette ki a kínai vezetőknek, akik siettek egyetérteni vele. Janet Yellen azt is elmondta, hogy addig amíg a háború tart Ukrajnában, meg kellene duplázni a támogatást.

“Jártam Kijevben, és ott azt tapasztaltam, hogy mind a hadseregnek mind pedig a gazdaságnak nagy szüksége van a külföldi segélyre.”

Miért tenne jót a világgazdaságnak az ukrajnai háború befejezése?

Csökkenésnek indulnának az élelmiszer és energia árak, melyek az infláció legfontosabb felhajtó erői a világgazdaságban.

Oroszország és Ukrajna együtt a világ gabonaexportjának több mint a negyedét jelentik. Július 18-án lejár az az egyezmény, mely lehetővé teszi az ukrán gabona exportját a kikötőkből, melyeket blokkol az orosz haditengerészet. Putyin elnök korábban azzal fenyegetőzött, hogy nem hosszabbítja meg az egyezményt, de legutóbb Erdogan török elnök már úgy nyilatkozott: Putyin neki személyesen megígérte a hosszabbítást.

Miből támogatja a nyugati világ Ukrajnát?

Yellen pénzügyminiszter diplomatikusan a támogatás megkétszerezéséről beszélt, de arra nem utalt, hogy a támogatás oroszlánrésze a szereposztás szerint az Európai Unióra vár. Biden elnök, akinek a népszerűsége a mélyponton, nem tudja növelni a támogatást Ukrajnának, mert vetélytársai felvetik: inkább az Egyesült Államokban kellene elkölteni a pénzt és nem Ukrajnában.

Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság vezetője, akinek az USA megígérte a NATO főtitkár posztját, 50 milliárd eurós támogatást ígért Ukrajnának, de az a mai napig nem derült ki, hogy miből. Lindner, német pénzügyminiszter kapásból közölte, hogy a német költségvetésben erre nincs plusz pénz. Ha a legnagyobb uniós befizető így áll, akkor mindenki előtt világos: a tagállamok nem tudják és valószínűleg jórészük nem is akarja vállalni a többlet támogatás költségeit. Akkor honnan lesz pénz, amelynek hiányában az ukrán állam nem tudná kihúzni az év végéig sem? Minden valószínűség szerint hitelből. Az Európai Unió egyszer már felvett közös hitelt, hogy a pandémia utáni helyreállítás költségeit fedezze. Ezt minden tagállam meg is kapta – kivéve Magyarországot és Lengyelországot.

A német kormány korábban közölte: még egy közös hitel felvételt nem vállal! Csakhogy másként kicsit nehéz lenne előteremteni a megígért 50 milliárd eurót. A közös hitel felvételéhez konszenzus kellene a tagállamok vezetői között. Orbán Viktor valószínűleg vétózna abban a reményben, hogy zsarolással kikényszerítheti az uniós pénzek egy részének kiutalását. Persze a konszenzust meg is lehet kerülni: kölcsönt vehet fel az EU-1 csoport is, ahol a mínusz egyet Magyarország jelenti.

Abban viszont valószínűleg konszenzus van az Európai Unió tagállamai között, amit Yellen asszony úgy fogalmazott meg, hogy

“a világgazdaságnak javára válna a háború gyors befejezése Ukrajnában.”

Az Európai Unió rossz bőrben van, és a gazdasági perspektívái sem jók. A háború befejezéséről azonban Washingtonban döntenek. Ahogy Zelenszkij elnök megfogalmazta:

”Biden elnök öt perc alatt véget vethetne a háborúnak, ha elfogadná a területért békét elvet.”

Washingtonban épp erről vitatkoznak hiszen látják: a nagy ukrán offenzíva eddig képtelen volt elérni célját. A távozó amerikai vezérkari főnök meg is mondta, hogy nem reális elképzelés az, hogy az ukrán hadsereg kiszorítsa az oroszokat az ország területéről. Patthelyzet áll fenn a hadseregek között Ukrajnában, ezért most már a diplomatákon a sor – hangsúlyozta az USA fegyveres erőinek távozó vezérkari főnöke.

Sem Biden, sem Zelenszkij pillanatnyilag nem látja alkalmasnak a hadihelyzetet és az időpontot erre.

A bolgár elnök azt mondta, hogy Ukrajna „ragaszkodik a háborúhoz”, és Európa „mindent fizet”

Az orosz invázió kezdete óta Rumen Radev a Kreml álláspontjához közel álló álláspontokat képvisel. Gyakran használja a „konfliktus” szót a „háború” helyett, kijelenti, hogy ellenzi a fegyverek biztosítását Ukrajna védelmében, sőt még a szankciók megszavazása ellen is felemelte hangját – olvasható a z ukrán pravda.ua honlapon. 

Az eddig a „semlegesség” álláspontjára helyezkedő Rumen Radev bolgár elnök kijelentette,

„Ukrajna ragaszkodik a háború folytatásához, de egész Európa fizeti a számlákat.”

Mintha ezt már hallottam volna valahol. Ja, egy másik oroszbarát „békepártitól” valami Orbán nevű diktátor címre pályázó, de sokkal inkább maffiavezérré avanzsált miniszterelnöktől. Ő aztán igazán azonnal békét akar. Kerül amibe kerül! Mármint nem neki, hanem Ukrajnának!
Azért ebből a szempontból Bulgária szerencsésebb, mint mi ott a hatalommal nem rendelkező elnök „orosz békepárti”, míg nálunk ugyan köztársasági elnöknőnk egyívású a miniszterelnökkel, akkor is, ha most Kijevbe is ellátogat.

Radev tárgyalásokat kér Kijev és Moszkva között, valamint a háború békés megoldását. Legutóbb Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szófiai látogatása során igyekezett Kijev álláspontját megértetni az elnökkel. Zelenszkij  megindokolta az ukrán álláspontot álláspontot, miszerint a háborúnak egyetlen békés megoldása lehetséges, ha Ukrajnát minden orosz haderő elhagyja. Szóval Radev jobban teszi, ha orosz barátait próbálja meggyőzni.

Bulgária a NATO és az Európai Unió tagja már kétszer küldött katonai segélyt Ukrajnának. Az első tételt az ideiglenes kormány küldte, amelyet a parlament határozata kötelezett erre. Nyikolaj Denkov bolgár miniszterelnök Radev legutóbbi kijelentéseit kommentálva kijelentette:

„Az Orosz Föderáció jelenti a legjelentősebb és legközvetlenebb fenyegetést az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak biztonságára, valamint az euro-atlanti térség békéjére és stabilitására. Bulgária nemzeti érdeke, hogy véget vessen a háborúnak, hogy Oroszország vonja ki csapatait Ukrajnából, hogy Ukrajna a NATO tagja legyen, mi pedig a NATO által Vilniusban elfogadott regionális tervekkel teljes összhangban építsük ki védelmi képességeinket.”

Ukrajna szófiai nagykövetsége is visszautasította Radev szavait. A diplomaták hangsúlyozták, hogy Ukrajna békére törekszik, és mindent megtesz ennek elérése érdekében.

„A megtámadott Ukrajna hibáztatása a folyamatban lévő háborúért az egyik leggyakoribb tézis, amely az orosz propagandát és a hibrid hadviselést támogatja Európában”

– áll a közleményben.

A nagykövetség hangsúlyozta, hogy Ukrajna védelmi felszerelésekkel való ellátása nem vezet az áldozatok számának növekedéséhez és pusztításhoz, hanem éppen ellenkezőleg, több hétköznapi állampolgár életének megmentését teszi lehetővé.

A bolgár miniszterelnök mindezt megértette, vajon a miénk mikor fogja?

Emirátusok kontra Katar

Az Európai Parlament korrupciós botrányában szerepet játszott a katari pénz is, a Der Spiegel összeállításából kiderül: Abu Dhabi egy svájci céget fizet azért, hogy mószerolja Katart. Egyesült Arab Emirátusok kontra Katar – az emírek egymást áztatják miközben befolyást akarnak szerezni Európában.

5,7 millió eurót kapott eddig az Alp Services Svájcban az Egyesült Arab Emirátusoktól azért, hogy lejárassák Katart – írja a hamburgi Der Spiegel. Katar emírje támogatta a Muzulmán Testvériséget, amely Egyiptomban egy rövid időre át is vette a hatalmat miután megnyerte a választásokat. Aztán jött Sziszi tábornok, és “helyreállt a rend” Egyiptomban.

Európában Katar mesteri húzása a futball világbajnokság megszerzése volt Sarkozy francia elnök és Platini, az UEFA akkori elnöke és a FIFA alelnöke segítségével.

Platini belebukott az ügybe, Sarkozy ex elnök ellen folyik a vizsgálat, de Katar emírje vígan szövögeti a szálakat. A futball világbajnokságon kibékült ősi ellenfelével, Mohamed bin Szalman szaúdi trónörökössel, az olaj monarchia irányítójával. A mindössze 200 ezer lakosú Katar látványos nemzetközi szereplése fölöttébb zavarja az Egyesült Arab Emirátusokat, melyek sok mindent megmozgatnak annak érdekében, hogy Katarnak az orrára koppintsanak. Ezért fizetnek a svájci szervezetnek, mely készséggel egyengeti az útjukat elsősorban Németországban, az Európai Unió legfontosabb államában, ahol sok muzulmán él.

Terrorista szervezet-e az iszlám segély szolgálat?

2019-ben az Islamic Relief Worldwide nemkormányzati szervezet 2,5 millió eurót kapott a német államtól és még 2,3 milliót az Aktion Deutschland Hilft-től.

Az Egyesült Arab Emirátusok megbízták a svájci Alp Service-t, hogy járassa le az Iszlám Segélyszolgálatot mondván: az kapcsolatban áll a Muzulmán Testvériség terrorista szervezettel, melyet Katar támogat.

A szorgos svájciak kutakodtak, és rátaláltak arra, hogy az Iszlám Segélyszolgálat németországi vezetője korábban a londoni Times-ban dicsőítette a Kasszam Brigádokat, akik a Hamász fegyveresei a Gázai övezetben és Ciszjordániában. A leleplezés hatására a szervezet vezetője gyorsan lemondott.

Az Alp Services közvetítők útján rávett egy CDU képviselőt, hogy lépjen fel az Iszlám Segélyszervezet ellen. A CDU akkoriban kormánypárt volt Németországban. 2020-ban a német kormány be is jelentette, hogy felfüggeszti az Iszlám Segély támogatását.

Az Alp Services az Egyesült Arab Emirátusok 400 ellenfeléről készített listát Európában. Feladat: az ő kikészítésük. Az Alp Services-nek 2025-ig élő szerződése van az Egyesült Arab Emirátusokkal vagyis még szép pénzt vághat zsebre – írja a hamburgi Der Spiegel.

„nem halad olyan gyorsan”

Az ukrán ellentámadás „nem halad olyan gyorsan” – ismerte el Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kabinetfőnöke pénteken újságírók egy csoportjának nyilatkozva.

„Ha látjuk, hogy valami nem stimmel, akkor azt mondjuk. Senki nem fogja szépíteni” a helyzetet – folytatta, biztosítva, hogy Ukrajna nyugati szövetségesei nem tanúsítottak türelmetlenséget. „Nincs nyomás, csak egy kérdés: „Hogyan tudunk még segíteni?” Mindenki megérti, hogy lehetetlen nyomást gyakorolni Ukrajnára.

Andrij Jermak szintén kizárt minden tárgyalást Moszkvával mindaddig, amíg az orosz csapatok Ukrajna területen tartózkodnak. „Az álláspontunk nagyon világos. Ezekre a tárgyalásokra gondolni is csak azután lehet, hogy az orosz csapatok elhagyják területünket. Mindenki megérti, hogy nem fogunk beszélni az oroszokkal ” – tette hozzá.

Lehúzza a rolót az USA legrégibb kézműves sörfőzdéje

127 év után búcsúzik az Anchor Brewery, mely San Franciscoban készítette kézműves sörét, de nem bírt a konkurenciával.

“2016 óta csökkennek az eladásaink, és ezért nem tudtunk megfelelni a gazdasági kihívásoknak” – írja búcsú közleményében az Egyesült Államok legrégebbi kézműves sörfőzdéje. A CNN gazdasági rovata ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy a fogyasztói szokások sokban megváltoztak, és a Covid pandémia megviselte a szállítói láncokat is, ezért sok kézműves sörfőzde ment csődbe az elmúlt években az Egyesült Államokban.

Az Anchor Brewery San Franciscóban már a pandémia előtt is gondokkal küzdött, ezért eladták a japán sörfőző óriásnak, a Sapporonak. A japánok jöttek, láttak és vesztettek San Franciscóban. Az amerikai sörfőzde szerint “a japánok nem értették meg, hogy az Egyesült Államokban más az ízlés, mások a sörözési szokások.”

2021-ben a japánok újratervezték az egész Anchor Brewery brandet, de ez nem jött be, mert az új variáns túlságosan is messze esett a régitől.

Ezért rákényszerült a zárásra az Egyesült Államok legrégebbi kézműves sörfőzdéje:

”Nagyon nehéz döntés volt ez számunkra. Hónapokig töprengtünk rajta, de végülis nem találtunk más megoldást”

– jelentette be a döntést a cég szóvivője. Sam Singer azzal indokolta a sörfőzde bezárását, hogy “az infláció különösen magas volt San Francisco környékén, ahol nagyon kiélezett a piaci verseny, ezért nem tehettünk mást.”

Mi lesz a sörfőzde 61 munkatársával?

Mind megkapták a felmondást hatvan napos határidővel. A cég segíti őket az átmeneti időszakban amíg új munkahelyet találnak. Ezenkívül mindenki megkapja a neki járó végkielégítést.

A sörfőzde már a múlt hónapban megszüntette az országos eladást, és kizárólag Kalifornia területén forgalmazta a söröket. Bejelentették azt is, hogy a jövőben nem készítik már a sörfőzde legismertebb italát, a Christmas Ale-t, melyet ötven éven keresztül árultak szerte az Egyesült Államokban. Akkor még abban bíztak, hogy ennek a neves, de már nem igazán kelendő sörnek a leállításával egyensúlyba tudják hozni a céget, de tévedtek.

“A kiadásaink továbbra is nagyobbak maradtak mint a bevételeink”

– magyarázta a szomorú helyzetet a szóvivő.

Mit tettek a japánok? A Sapporo már egy éve árulta a 127 éves működő sörfőzdét, de nem akadt olyan vevőre, aki neki megfelelt volna. A sörfőzde munkatársai még nem adták fel végképp a reményt: “ a felszámolási eljárás során még jelentkezhet valaki, aki úgy dönt, hogy folytatja a sörfőzést az Anchor Brewery-ben” – reménykedik a szóvivő.

A baj az, hogy amióta a Sapporo átvette a sörfőzdét San Franciscóban, az minden évben veszteséges volt – kivéve 2021-et.

Az egész kézműves sörfőzde iparág gyenge eredményeket produkál az elmúlt években az Egyesült Államokban.

“Szomorú nap ez az USA sörfőző történelmében” – mondja az országos sörfőző szövetség lapjának főszerkesztője. Harry Schumacher a CNN tudósítójának elmondta: “a kézműves sörök eladása az Egyesült Államokban  egy év alatt 4%-kal csökkent.”

Az egész ágazat bajban van: ”ellenszélben kell boldogulnia a kézműves sör cégeknek, de tulajdonképp mindenkinek a söriparban, mert az alumínium vámot emelték, ez pedig csapás a dobozos sörökre. A másik oka az ágazat gyengélkedésének az, hogy a likőrök és a whiskyk előállítói adókedvezményt harcoltak ki maguknak, ezért a söriparban mindenki nagy kihívás elé került“ – nyilatkozta a CNN gazdasági rovatának Brian Crawford, a Beer Institute igazgatója.

Egymilliárd dollár a mesterséges intelligencia megtanulására

Egymilliárd dollárból akarja a Wipro indiai cég összes alkalmazottját megtanítani a mesterséges intelligencia profi kezelésére. India másik nagy informatikai cége, a Tata Consultancy Services 25 ezer informatikusát akarja átképezni a mesterséges intelligencia profi használatára.

A Wipro arra számít, hogy az egész informatikai szektorban sőt azon túl is nagy fordulat következik:

”A mesterséges intelligencia minden ágazatban alapvető változásokat indíthat el”

– hangsúlyozza Thierry Delaporte. A Wipro főnöke azt is közölte, hogy felgyorsítják a beruházásokat olyan startup vállalkozásokban, melyek a mesterséges intelligencián alapulnak.

Elon Musk Kínát is bevonná a nemzetközi együttműködésbe

A Bloomberg emlékeztet arra, hogy a Tesla alapítója a mesterséges intelligencia első támogatói közé tartozott. Elon Musk nemrég Kínában járt, ahol a Tesla legnagyobb gyára működik Sanghajban. Kína legnagyobb városában egy konferencián Musk hangsúlyozta: ellenzi az USA és Kína gazdaságának szétválását, épp ellenkezőleg

a két nagyhatalomnak együtt kellene működnie a mesterséges intelligencia fejlesztésének terén.

Az “Emberiség közös házában” közösen kellene szabályozni a mesterséges intelligencia működését – hangsúlyozta Elon Musk. Hozzátette: a kínai vezetőkben megvan a hajlandóság erre – írja a Bloomberg, amely utal arra, hogy Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter a hétvégén fejezte be látogatását Kínában.

Amit fontos tudni Dnyeszteren túlról

Transznisztria ellenőrzi a Dnyeszter folyó és a moldovai–ukrán határ közötti keskeny földsáv nagy részét, amely az 1990-es évek elején, a Szovjetunió összeomlása idején a legfurcsább háború színhelyévé vált. 

Az 1990-es években több etnikai konfliktus történt Közép-Ázsiában és a Kaukázusban.

A Dnyeszteren túli háború azonban más volt. Elitek háborúja volt, valódi etnikai háttér nélkül.

A moldovaiak voltak és maradnak a legnagyobb nemzeti csoport Transznisztriaban. A régió vezetői azonban szinte kizárólag oroszok voltak, akik nem voltak hajlandók alávetni magukat Kisinyovnak. A szovjet (később orosz) 14. gárdahadsereget Tiraszpolban, a régió legnagyobb városában helyezték el. 1992-ben a háború meghatározó ereje lett.

A szovjet propagandagépezet a szokásos mítosszal állt elő a „Románia elleni támadás veszélyéről” beszélt és démonizálta a románokat, hogy háborúba csábítsa az embereket. Ez a propaganda soha nem volt népszerű: még a több véres összecsapások sem váltottak ki ellenségeskedést a Dnyeszter folyó partjai között.

Az 1992-es háború az Oroszország és Moldova közötti tűzszüneti megállapodás aláírásával ért véget. Oroszország nyert.

Először is Moldova megosztott maradt, Oroszország pedig megtartotta katonai bázisát a megszállt régióban, Európa közepén.

Másodsorban pedig az éppen függetlenné vált Moldova hibái és tapasztalatlansága miatt Oroszország eltorzíthatta jogi státuszát, és agresszorból „közvetítővé” és „béketeremtővé” változott. A következő 30 évben az orosz propaganda még egyes moldovai állampolgárok körében is megerősítette ezt a felfogást.

Hogyan tudta Moldova gazdaságilag életképessé tenni a régiót 30 év alatt?

Egyedülálló üzleti modell bukkant fel kifejezetten rá, a csempészetre és az ingyenes gázra alapozva. Az utolsó túl fontos. A Gazprom egy csövön szállít gázt Dnyeszteren túli régióba és Moldova többi részére. Transznisztria nem fizet a rá eső részért, és Moszkva évek óta „Moldova adósságaként” számolja el ezeket a pénzeszközöket. De Kisinyov nem ismeri el ezt az adósságot.

Ennek eredményeként Transznisztria ingyen kap gázt. A Gazprom és Moldova végtelen vitákat folytat a 8 milliárd dollár feletti adósságról. Furcsa módon ez az abszurdum sok éven át mindenkit kielégít.

Konfliktus, amelyet erőszakkal nem lehet megoldani

Ukrajna meglepte a világot katonai sikereivel. Kijev éppen ezért csodálkozik azon, hogy a Dnyeszteren túli konfliktust miért nem lehet katonai eszközökkel megoldani.

Az orosz erők a megszállt Moldova régióban katonai értelemben gyengék. Csak régi szovjet felszereléssel vannak felfegyverkezve, a katonáknak nincs tapasztalatuk. De Moldova hadserege még gyengébb. Maia Sandu elnök egyenesen elismerte, hogy Moldovának nincs harcképes hadserege.

Kisinyov elméletileg katonai segítséget kérhetne Kijevtől. De gyakorlatilag lehetetlen. Moldova mind a társadalomban, mind a politikusok konszenzusát mutatja a Dnyeszteren túli erő alkalmazásának (természetesen nem háborúzásnak!) megengedhetetlenségével kapcsolatban. Bármilyen körülmények között, bármi áron kerülni kell az erőszak alkalmazását, helyette a tárgyalások az egyetlen út. Minden moldovai kormány évtizedek óta erre alapozta Dnyeszteren túli stratégiáját – oroszbarát és nyugatbarát egyaránt.

Az Ukrajna elleni véres orosz agresszió csak erősíti a moldovaiak azon vágyát, hogy mindenáron elkerüljék a háborút.

Nincsenek olyan körülmények, amelyek mellett Kisinyov hozzájárulna Ukrajna Fegyveres Erőinek fogadásához a területén. Az a politikus, aki ezt hivatalosan javasolja, politikai öngyilkosságot követ el.

Az oroszok által ellenőrzött Transznisztria Moldova területe. Ezt mondja ki a nemzetközi jog, ami alapvető Ukrajna számára, ellenáll az orosz agressziónak.

Az egyetlen lehetőség, amikor az ukrán hadsereg végrehajthatja Dnyeszteren túli terület katonai megszállását, ha az orosz hadsereg megtámadja Ukrajnát erről a területről, és feljogosítja Kijevet a katonai válaszlépésre. Úgy tűnik, ez nem fog megtörténni.

Ezért Moldova csak a nem katonai módot részesíti előnyben a helyzet felszámolására. De Kisinyov még ebben az esetben sem mutat semmilyen különösebb vágyat ennek megvalósítására.

Meglehetősen paradox módon, de a moldovai társadalom nem igyekszik visszaszerezni földjét.

Ennek több oka is van

Először is, a furcsa 1992-es háború nem hozta az „elveszett föld” érzését Moldovában. Szinte minden menekült azonnal hazatért. Transznisztria határa átlátszó, átjárható így nem váltak el a családok a két parton.

Másodszor, 30 év alatt a Dnyeszter folyó két partja elvesztette érdeklődését egymás iránt. Nincs ellenségeskedés, de idegenek lettek. A társadalom nem akar semmiféle egyesülést.

Évtizedek óta Moldova egyetlen vezető pártja sem írt bele választási kampányába a Dnyeszteren túli terület reintegrációját. Egyetlen párt sem talál ki stratégiát a megszállt föld visszaszerzésére.

Moldovában nemzeti konszenzus alakult ki a „ne nyúlj semmihez” opcióval.

„Veszélyes” egyesülés

Fontos megérteni, hogy a moldovai politikai pártok nem az Orosz Föderáció Dnyeszteren túli katonai jelenléte miatt lépnek fel a Dnyeszteren túli kérdésben. Ennek több gazdasági és politikai oka van, mint katonai.

A Dnyeszteren túli ország évek óta pénzügyileg előnyös a moldovai hatóságok számára. A csempészet pénzeszközöket termelt a kormánypártok számára. Ez most változik. Sandu kormányának nincs bevétele a csempészetből, ebben minden megfigyelő biztos. Maia Sandu többször is kijelentette óhaját az orosz csapatok kivonásának tekintetében.

Maia Sandu moldovai elnök a közelmúltban azt mondta, hogy az EU-tárgyalások fő témája a reform volt, nem a Dnyeszteren túli területek.

„Reméljük, hogy a közeljövőben lesz geopolitikai lehetőségünk a konfliktus megoldására”.

A Dnyeszteren túl

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) arra kérte az Orosz Föderációt – a szövetségesek vilniusi csúcstalálkozójának keddi sajtóközleményében -, hogy vonja ki valamennyi csapatát a Moldovai Köztársaság területéről, amelyek Kisinyov hozzájárulása nélkül állomásoztak a Dnyeszteren túli régióban.

„Megismételjük, hogy támogatjuk a Moldovai Köztársaság területi integritását és szuverenitását nemzetközileg elismert határain belül, és arra kérjük Oroszországot, hogy a Moldovai Köztársaság beleegyezése nélkül elfoglalt területekről vonja ki  – a Dnyeszteren túli régióban – ott állomásozó haderejét.”

Határozottan támogatjuk a Moldovai Köztársaság azon jogát, hogy külső beavatkozás nélkül döntsön saját jövőjéről és külpolitikájának irányáról, és teljes mértékben tiszteletben tartjuk a Moldovai Köztársaság alkotmányos semlegességét.

„A NATO fokozza politikai és gyakorlati támogatását az ellenállás erősítése és a politikai függetlenség megőrzése érdekében, a romló biztonsági környezet mellett”

– áll a NATO-vezetők közleményében.

Ugyanakkor „a szövetségesek üdvözlik a Moldovai Köztársaság erőfeszítéseit a demokratikus reformok előmozdítása érdekében, és elkötelezettek a Moldovai Köztársaság támogatása mellett, ahogy halad előre az európai integráció útján.

„A NATO továbbra is gyakorlati segítséget nyújt a megerősített védelmi kapacitásépítési programján keresztül, mivel a Moldovai Köztársaság fellép biztonsági és védelmi képességei megerősítése, valamint fegyveres erői modernizálása érdekében”

– szögezi le a közlemény.

A Moldpres sajtóügynökség emlékeztet arra, hogy Nicu Popescu moldovai miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter és európai integrációs miniszter is részt vesz a NATO július 11-12-i vilniusi csúcstalálkozóján. A keddi megbeszélésen a moldovai tisztségviselő ismertette a regionális biztonsággal kapcsolatos fejleményeket, az Orosz Föderáció által Ukrajna ellen indított háború által generált kockázatokat, valamint a Kisinyov által a Moldovai Köztársaság biztonságát érő összetett kihívások leküzdésére tett intézkedéseket.

Míg Ukrajna a déli és keleti régióit megszálló Putyin erőkkel harcol, egy másik orosz csapatcsoport állomásozik délnyugati határa mentén 30 éve.

Ez Transznisztria, Moldova keleti régiója, ahol egy önjelölt „állam” él, amely valójában Oroszország tényleges ellenőrzése alatt áll. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának határozatai megerősítik ezt a státuszt.

Kijev egyszerűen figyelmen kívül hagyta a Dnyeszteren túli kérdést, és egyes hatóságok profitáltak ebből a csempész „fekete lyukból”. Minden megváltozott a teljes körű orosz invázióval. Nyilvánvaló, hogy a határ közelében egy befagyott konfliktus veszélyezteti a nemzetbiztonságot, és korlátozza Ukrajna és Moldova európai jövőjét.

Ukrajna meg tudja és meg is kell oldania Transznisztria kérdését. Ellenkező esetben lehetetlen lenne véget vetni a háborúnak Európában.

Drága bírálat: 230 milliárd dollárt veszített Kína leggazdagabb emberének cége

Jack Ma három éve bírálta Peking gazdaságpolitikáját. Cége, az Ant most tette közzé jelentését arról, hogy mennyibe került számára a bírálat. A veszteség  mai tőzsdei értéke:  230 milliárd dollár!

Megdöbbentőbb szám jön ki akkor, ha együtt kezeljük Jack Ma két cégét: az Alibabát és az Antet, mert akkor a veszteség 877 milliárd dollár! És még nincs vége: a pekingi pénzügyi felügyelet pénteken 7,1 milliárd jüanos büntetéssel sújtotta az Ant-et – ez 984 millió dollárnak felel meg.

Hogy reagált az Ant? Szombaton közölte, hogy visszavásárolja részvényeinek egy részét. Az egyik főrészvényes az Alibaba, mely az Ant részvényeinek egyharmadát birtokolja. Ennek hallatára hétfőn emelkedni kezdtek a high tech cégek részvényei a tőzsdén: az Alibaba például 3,2%-kal erősödött, mert sokan bizakodnak: Peking szigorú felülvizsgálati kampánya véget ért. Igaz, már tavaly is azt hitték:

novemberben akarták tőzsdére vinni az Antet miután korábban azt a pekingi pénzügyi hatóságok leállították. 34,2 milliárd dollár lett volna az új részvények kibocsátási összértéke vagyis világrekord, mely megdöntötte volna a szaúdi Aramco eredményét. Ám két nappal a tervezett részvénykibocsátás előtt Peking ismét megakadályozta, hogy a sanghaji és hongkongi tőzsdén kibocsássák az Ant részvényeket.

Mit mondott Jack Ma amivel kicsapta a biztosítékot Pekingben?

Kína akkori leggazdagabb embere, aki igen jó kapcsolatban állt Hszi Csin-ping elnökkel, Sanghajban a Bund konferencián nem kertelt:

”Kína pénzügyi rendszere nem felel meg a huszonegyedik század követelményeinek!”

– hangsúlyozta az Alibaba alapító atyja. Jack Ma abban a tartományban alapította meg internetes kereskedő cégét, melynek élén akkor Hszi Csin-ping állt, aki 2012-ben azután Kína első embere lett. Jack Ma, aki New Yorkban vitte tőzsdére az Alibabát, mert újra nagyot álmodni: új bankrendszert akart Kínában. Ennek lett volna a zászlós hajója az Ant. Jack Ma azzal vádolta a kínai bankokat, melyek a legnagyobb közé tartoznak a világon, hogy

“óvatos üzletpolitikájuk olyan mint a zálogházaké, és nem támogatják a feltörekvő startup cégeket, melyek a technológiai fejlődés jövőjét jelentik.”

A beszéd után Pekingbe rendelték Jack Ma-t és az Ant tőzsdei indulása lekerült a napirendről. Hosszú ideig nem is lehetett hallani Jack Máról, aki elveszítette büszke címét: már régen nem ő Kína leggazdagabb embere. Pedig ebben a minőségében előbb találkozott New Yorkban a megválasztott Trump elnökkel mint Hszi Csin-ping kínai államfő.

 “Ketten együtt Jack-el nagy dolgokat viszünk majd végbe!”

– harsogta akkor Donald Trump.

Jack Ma a Trump korszakban állt hatalma és gazdagsága csúcsán, 2021-ben megindult a lejtmenet, mely nemcsak őt hanem az egész pénzügyi és kereskedelmi szektort érintette Kínában. Pekingben attól tartottak, hogy az átláthatatlan hitel piramis rendszer összecsuklik, ezért általános felülvizsgálatot rendeltek el: 3 ezer milliárd dollár tűnt el a kínai piacról!

Az Alibaba részvények 2020-ban voltak a csúcson, mai értékük 70%-kal kisebb mint akkor volt. Ebben persze része volt a hatóságok szigorán túl a Covid járványnak is, mely hosszú időre lefékezte a kínai gazdaságot, a világ más részeit pedig recesszióba taszította.

Mi lesz most? A CNN gazdasági rovata által megkérdezett szakértők szerint most újra megpróbálkozhatnak azzal, hogy tőzsdére vigyék az Antet, de “az már nem képvisel új értékrendet hanem csak egy unalmas bank lehet a többi közül Kínában.”

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!