Kezdőlap Világ Oldal 42

Világ

Lemond-e Észtország miniszterelnöke, mert a férje az oroszokkal üzletelt?

Az ellenzék lemondásra szólította fel Kaja Kallas miniszterelnökasszonyt, mert kiderült, hogy férjének cége azt követően is üzleti kapcsolatban állt Oroszországgal, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát. Oroszországot az agresszió miatt sok uniós szankció sújtotta. Ezeket Észtország miniszterelnök asszonya nemcsak, hogy helyeselte, de aktívan szorgalmazta is.

Kajla Kallas, aki a jobboldali liberális Reform Párt főnökasszonya, 2021 óta miniszterelnök Észtországban, ahol idén tavasszal újra megválasztották. A választási kampány során maximálisan kiállt Ukrajna támogatása mellett, és még több szankciót követelt az orosz agresszorok ellen.

A pici Észtország korábban a Szovjetunió része volt, ezért Putyin agressziója ott kicsapta a biztosítékot hiszen sokan tartanak attól, hogy az oroszok hasonló akciókra készülhetnek a Baltikum ellen is. Észtországban és Lettországban jelentős orosz kisebbség él, Putyin rájuk éppúgy hivatkozhat mint az Ukrajnában élő oroszokra. Más kérdés, hogy

Észtország tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak vagyis Putyin kétszer is meggondolná az agressziót a kis balti állam ellen, melynek határait az Egyesült Államok garantálja.

Az észt elit furcsa párosa

Míg a liberális Kajla Kallas a politikában nyomult addig férje az üzleti életben ért el sikereket. A férj a Stark Logistics pénzügyi főnöke és társtulajdonosa volt, a cég pedig továbbra is megtartotta üzleti kapcsolatainak egy részét Oroszországban működő vállalkozásokkal. A botrány hatására az észt miniszterelnök férje bejelentette, hogy eladja 25%-os részesedését a cégben, és lemond a pénzügyi igazgató posztjáról.

A férj azzal védekezik, hogy “meg akartunk menteni egy észt céget a csődtől.” Hangsúlyozta, hogy neje, a miniszterelnök nem tudott semmit sem az orosz kapcsolatokról. A miniszterelnök asszony 350 ezer eurós kölcsönnel támogatta a férje cégét azt követően, hogy az nehéz helyzetbe került az Oroszországot sújtó szankciók miatt. A férj most azt hangsúlyozta, hogy a miniszterelnök kölcsönét nemrégiben visszafizette a cég.

Észtország igen szoros pénzügyi kapcsolatban állt Oroszországgal a Szovjetunió felbomlása után is.

Putyin, aki akkoriban Szentpéterváron a főpolgármester gazdasági helyettese volt, Észtországban és Lettországban most tisztára azokat a rubel milliárdokat, melyeket maffia kapcsolataival szerzett az egykori Leningrádban.

Tallinnban lebukott a Danske Bank, amely több mint 130 milliárd eurós pénzügyi csalást hajtott végre. Ennek a legnagyobb része az orosz maffiák pénzének tisztára mosása volt Észtország fővárosában. Dánia legnagyobb bankja elismerte bűnösségét, és kétmilliárd dollár kártérítést fizet Dániának illetve az USA igazságügyi minisztériumának, amely feltárta a pénzügyi botrányt.

A sajtó azt is feltárta, hogy Putyin orosz elnök családtagjai is érintve voltak a pénzmosásban éppúgy mint a titkosszolgálat, az FSZB vezérkarának több tagja. Igor Putyin, az elnök unokatestvére is szerepel azon a listán, mely az érintett orosz pénzmosó maffia neveit tartalmazzák.

Miután a botrány kirobbant Tallinnban, akkor oroszul beszélő ügyfelek megfenyegették a Danske Bank tallini vezetőit: ”Magukat elsüllyesztjük a bankjukkal együtt!” Illetve:

”Gondolja, hogyha megindítja a vizsgálatot pénzmosás ügyben, akkor este nyugodtan hazasétálhat?”

A pénzmosás évtizedeken keresztül folyt Tallinnban, idén tavasszal kezdődött  meg a per hat vádlottal. Európában még sok országban tart a vizsgálat a szerteágazó pénzügyi botrányban. Észtország főügyésze a per kapcsán kijelentette, hogy az orosz befolyás nagy szerepet játszott a 130 milliárd eurós pénzügyi botrányban Észtországban.

Az eltévedt űrhajó

A pénzügyi piacok azt mondják, hogy a körültekintő Netanjahu, akit valaha ismertek, Putyin űrhajójához hasonlóan eltévedt és megszűnt létezni.

Micsoda zavar. Oroszország alig várta, hogy bejelentse az űrversenybe való visszatérését, ezért egy robotűrhajót lőtt ki a Holdra, de hamarosan elismerte, hogy a hajót elvesztette  és „megsemmisült”.

Figyelembe véve a kontextust – Oroszország katonai kudarca egy kisebb szomszéd legyőzésében és ipari kudarca az iráni minőségű drónok gyártásában legutóbb a holdraszállás kudarca leckét kínál a politikai kalandorkodás áráról, egy olyan leckét, amely most a zsidó államban is releváns.

Előző inkarnációjában, mint a Szovjetunió, Oroszország küldte a világűrbe az emberiség első műholdját és embereit; de az amerikai holdraszállással 1969-ben Moszkva elvesztette vezető szerepét az űrversenyben.

Most, ugyanazzal a nacionalista hiúsággal és birodalmi megszállottsággal, amely arra késztette, hogy megszállja kis és nagy szomszédait, Vlagyimir Putyin elnök elhatározta, hogy helyreállítja Oroszország helyét a kozmoszban. Csakhogy

Kudarcot vallott a mennyekben, ahogy kudarcot vallott a Földön Is.

Tavaly nyár óta a rubel folyamatosan veszített értékéből, olyannyira, hogy miközben az orosz űrhajó a Holdat kereste, valutájával már 100 rubel fizetett 1 dollárért, azaz egy centet ért egy rubel.

Ez a kalandorpolitika gazdasági ára. A devizapiacok egyértelműen azt mondják Oroszországnak, ha olyan dolgokat tesz, amiket képes megtenni, akkor olyan árat fizet, amelyeket nem engedhet meg magának.

A piacok Oroszországgal szembeni bánásmódja nem különleges. Az 1980-as években ugyanezt tették Izraellel, Libanon megszállása után. Izrael akkor azt tette, amit Oroszország tett tavaly: megszállt egy szomszédos országot, bízva abban, hogy gyorsan megváltoztatja, átrendezi kormányát a saját hasznára.

A katonai eredmények eltérőek voltak, a gazdaságuk reakciója azonban nem.

Hasonló volt a gazdasági visszaesés is

Miután többet nyelt le, mint amennyit meg tudott emészteni, az izraeli gazdaság kicsúszott az ellenőrzés alól, olyannyira, hogy az infláció 1985-re elérte a 415%-ot, és a devizatartalékok olyan gyorsan csökkentek, hogy Izrael elérte a fizetésképtelenség szélét.

Ugyanez a dinamika történt az Egyesült Államokban 1971-ben, amikor a vietnami kaland hiányt teremtett és felszította az inflációt, ami Richard Nixont arra késztette, hogy elvágja a dollár árfolyamát szabályozó aranystandardot.

A piacok büntetik Izrael legújabb kalandorságát

A shekel, amely idei évig a világ egyik legerősebb valutája volt, január 26. óta lassan, de folyamatosan csúszik, három héttel azután, hogy Yariv Levin igazságügyi miniszter bemutatta tervét a Legfelsőbb Bíróság hatalomtól való megfosztására és meghódítására.

Akkoriban az árfolyam 3,37 NIS volt a dollárhoz képest. Ezen a héten a sékel dollár árfolyama átlépte a NIS 3,8 küszöböt, ami összességében 13%-os értékcsökkenést jelent.

Szerencsére ez távolról sem hasonlít ahhoz, amin ez a gazdaság keresztülment az 1980-as években, vagy amit Oroszország most tapasztal.

Ráadásul az infláció, a munkanélküliség és a nagyjából 3,5%-os növekedés mellett ez a gazdaság egyelőre szilárd marad. Ezzel szemben Svédország, Hollandia és Németország jelenleg negatív növekedési rátával rendelkezik; A brit, osztrák és cseh inflációs ráta több mint kétszerese az izraeli szintnek, csakúgy, mint a munkanélküliség Franciaországban, Görögországban és Spanyolországban. Ennek ellenére

a sékel értékének csökkenése figyelmeztető jel.

A piacok szorosan követik, hogy mire készülnek az izraeli politikusok, és megérzik a baj szagát.

A sékel kiemelkedő szerepét elérni évtizedekbe telt, amelyet a 201 milliárd dolláros devizatartalék is tükröz, és amely az egyik legmagasabb egy főre jutó ráta a világon.

A sékel felemelkedése az 1985-ös megszorító tervvel kezdődött, és Jacob Frenkel, a Bank of Israel korábbi kormányzójának kemény monetáris vezetésével érlelődött az 1990-es években. A következő évtizedben aztán az akkori pénzügyminiszter, Benjamin Netanjahu piaci reformjaival érlelődött.

Az akkori Netanjahu gazdaságilag elvhű ember volt, aki gyakorlatilag azt mondta az ultraortodox férfiaknak, hogy menjenek dolgozni, miközben csökkentette a szociális kiadásokat, csökkentette az adókat, megreformálta a hosszú távon megtérülő ipart, és privatizálta az El Al-t, a ZIM-et, az olajfinomítókat és a nyugdíjalapokat.

Most a sékel egy másik Netanjahuval áll szemben, kétszer is tudatosan provokálta a piacokat: először, amikor a kincstár két szektás miniszter között ingadozott – az egyik messianisztikus fanatikus, a másik elítélt csaló; másodszor pedig, amikor zöld utat adott Levin igazságszolgáltatás-ellenes támadásának.

A sékel ereje ebben az évszázadban nemcsak Izrael technológiai eredetiségét és vállalkozói lendületét tükrözte, hanem igazságszolgáltatásának függetlenségét és megbízhatóságát is, amelyek kulcsfontosságúak a külföldi befektetők számára.

Szerencsére az igazságszolgáltatás elleni támadást megállították a tömegek, akik az utcára vonultak azzal az elhatározással, hogy megakadályozzák azt. Ezért nem omlott össze a sékel. Azonban lejtmenetet vett, jóval több mint 10%-kal csökkent alig 10 hónap alatt. Nem kell közgazdásznak lenni ahhoz, mi fog történni, ha az igazságszolgáltatás elleni támadás folytatódik és beérik.

Az írás a falon van, mivel a pénzpiacok azt mondják, hogy a körültekintő Netanjahu, akit valaha ismertek, – mint Putyin űrhajója – eltévedt és megszűnt létezni.

USA-Kína chip háború 

Az elsők között került feketelistára az Egyesült Államokban a Huawei, amely leleményesen próbálja meg kijátszani a szankciókat, melyek lehetetlenné teszik számára chipek vásárlását nemcsak az USA-ban, de a szövetséges országokban is hiszen Washington erre is figyel. Hamarosan Pekingbe érkezik az USA kereskedelmi minisztere.

Hogy játssza ki a Huawei az amerikai szankciókat? Közvetítőkön keresztül már két chipgyártó céget is felvásárolt a kínai óriás – írta meg külön külön a Bloomberg New Yorkban és a Nikkei Tokióban.

A kínai állam jüan milliárdokkal támogatja a Huaweit, amely titkos chip gyárak hálózatát hozza létre, hogy legyőzze az amerikai konkurenciát. A Bloomberg értesülései szerint 30 milliárd dolláros támogatást kap a Huawei, amely még kínai mércével mérve is hatalmas összeg. A Huawei, amely kezdetben a kínai hadsereg kutató laboratóriuma volt, már korábban jelezte: az USA szankciók 30 milliárd dolláros veszteséget jelentenek a cégnek. A 30 milliárd dollár még csak a kezdet, Pekingben állítólag 100 sőt egyes értesülések szerint 200 milliárdot irányoztak elő egy chip fejlesztési programra, amelynek zászlós hajója a Huawei.

A cél: utolérni majd megelőzni az Egyesült Államokat.

Számítások szerint az évtized végére Kína állítja majd elő a hagyományos chipek több mint ötven százalékát. Amerikai szakértők szerint a hagyományos chipek gyártásának fokozása során a kínaiak olyan tapasztalatokra is szert tehetnek, hogy önállóan is ki tudnak majd fejleszteni olyan korszerű chipeket, melyeket ma jórészt Tajvanon és az USA-ban gyártanak, és amelyek szerepelnek a szankciós listán. A Huawei az okostelefonok piacán minden estre javította pozícióját: 76%-kal növelte eladásait a második negyedévben. Richard Yu, az eladási igazgató büszkén kiemelte, hogy különösen jól teljesítettek a magas kategóriában, amely a legkorszerűbb chipeket használja fel. Az 5G okostelefon piacon kőkemény verseny folyik, és a Huawei itt is piacvezető pozícióra törekedhet. A kínai cég egyelőre a hazai piacon nyomul, de egyáltalán nem mondott le a globális terjeszkedésről.

Biden elnök egy éve 50 milliárd dolláros chip programot hirdetett

a hazai gyártás fejlesztésére, és egyidejűleg korlátozta a kínaiak beszerzési lehetőségeit külföldön. Az USA a világ chip gyártásának alig a 10%-át adja, és egyáltalán nem gyártja a legkorszerűbb félvezetőket, melyeket jórészt egy tajvani cég állít elő. A TMSC gyárakat épít az Egyesült Államokban és Németországban is. A berlini kormány jelentős összeggel támogatja a 10 milliárd eurós beruházást Németországban.

Hank Paulson, az Egyesült Államok egykori pénzügyminisztere, aki jelenleg Kína fő lobbistája Washingtonban, azt írta a Washington Postban, hogy

“fel kellene hagyni az állami iparpolitikával, mert ezt a kínaiak jobban csinálják. Az Egyesült Államoknak a magán szektorra kellene támaszkodnia.”

Lakmusz teszt az USA kereskedelmi miniszterének pekingi útja

Hamarosan a kínai fővárosba érkezik Gina Raimondo, az Egyesült Államok kereskedelmi minisztere, aki Yellen pénzügyminiszter után tesz látogatást Pekingben. Ebből az alkalomból a hatalom véleményét kifejező Global Times lakmusz tesztről ír. Az angol nyelvű kínai lap emlékeztet arra, hogy Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója csendben búcsút vett a decoupling szétválás elképzeléstől. A CIA igazgatója átvette az Európai Uniótól a derisking kifejezést, amely a kockázat csökkentését jelenti Kínával kapcsolatban.

Raimondo asszony indulása előtt megvitatta a két nagyhatalom gazdasági kapcsolatait Kína új washingtoni nagykövetével. Hszie Feng nagykövet “produktívnak és konstruktívnak” nevezte a tanácskozást, ahol

“mélyrehatóan elemezték a két állam gazdasági kapcsolatait.”

Raimondo az amerikai üzleti körök érdekeit képviseli – állapítja meg a pekingi lap, amely abban bízik, hogy az érdekek háttérbe szorítják a nemzetbiztonsági szempontokat, melyekre hivatkozva már Trump elnök megindította a kereskedelmi háborút Kína ellen, és Biden elnök még erre is rátett egy lapáttal.

Látványosan végzik Putyin ellenségei

Prigozsin egész vezérkarával “repülőgép szerencsétlenség” áldozata lett, korábban Nyemcovot, az orosz elnök utolsó fajsúlyos politikai ellenfelét Moszkvában a Vörös tér sarkán lőtték le. Putyin erős üzenetet küldött mindenkinek: az állam én vagyok! Prigozsin két hónapja furcsa puccsot kísérelt meg a hatalom ellen, tehát vesznie kellett. A kérdés csak az, hogy miért várt eddig Putyin?

Biden amerikai elnök sietett megjegyezni, hogy kevés fontos dolog történik Oroszországban Putyin tudomása nélkül. Az elnök rendőrállama jól működik, de minden más akadozik. Erre mutatott rá Prigozsin, akinek lázadása jelentős szimpátiára számíthatott nacionalista körökben Oroszországban. A Wagner zsoldos hadsereg fura ura arra a nyilvánvaló tényre mutatott rá, hogy Putyin akciója Ukrajnában szánalmas kudarc. Zelenszkij megőrizte hatalmát, és a NATO segítségével sikeresen áll ellen Oroszországnak. Moszkva elszigetelődött, a kibontakozás pedig nem tőle függ hanem Washingtontól.

Mit ér a teljhatalmú vezér, ha impotens

Ezt a kínos kérdést feszegette Prigozsin, akinek már csak ezért is vesznie kellett hiszen a macho magatartás szinte kötelező a vezér számára Oroszországban. A puccs idejére azonban Putyin eltűnt. Kiderült róla, hogy gyáva kukac. Hiába a magántestőrség mégiscsak retteg. Joggal. Mindenki eredményt vár tőle hiszen másfél éve tart a “különleges hadművelet” Ukrajnában. A veszteség óriási, az elszigeteltség egyre riasztóbb, eredmény pedig sehol. Oroszország, ha így folytatja, akkor Kína gazdasági függvényévé válik. Az orosz nacionalisták számára nehéz elképzelni ennél megalázóbb forgatókönyvet. Putyin éppúgy az életével játszik mint Prigozsin. Közben azt is tudja, hogy a CIA elszántan keresi az új vezért Oroszországban, aki visszatérítené a hatalmas országot Nagy Péter cár nyugati útjára. William Burns, a CIA igazgatója Moszkvában volt az USA nagykövete, jól ismeri az orosz elitet. Rendszeresen tárgyal telefonon Szergej Nariskin tábornokkal, az SZVR, az orosz hírszerzés főnökével, aki állítólag nem helyeselte az ukrajnai agressziót. A királycsináló erő Oroszországban a hadsereg és a titkosszolgálat. Ők hozták Putyint az ezredfordulón, és ők is vihetik…

Kis lépések is lépések

Megsemmisült több orosz S400-as rendszer a megszállt Krím-félszigeten – jelentette az ukrán hírszerzés. Robbanás történt Olenivka falu közelében a Tarkhankut-fokon, és megsemmisült több komplett nagy- és közepes hatótávolságú S-400 Triumph légvédelmi rendszer rakétáival és kezelőszemélyzetével együtt.

Amit a Prigozsin halálát okozó szerencsétlenségről tudunk

Jevgenyij Prigozsin a szerdán Oroszországban lezuhant repülőgép fedélzetén volt, és mindenki meghalt a fedélzetén? Az oroszországi Tver városában igazságügyi orvosszakértők dolgoznak azon, hogy megerősítsék az Oroszországot és azon túl is megrázó híreket.

Prigozsin, a Wagner orosz zsoldoscsoport vezetője az utaslistán szerepelt a lezuhant Embraer magánrepülőgép manifestjén. Ugyanígy volt Dmitrij Utkin, Wagner kulcsfigurája és Valerij Csekalov, Prigozsin vezető munkatársa is.

A repülőgép fedélzetén összesen tíz ember tartózkodott, mindannyian meghaltak, amikor a repülőgép lezuhant Moszkvából Szentpétervárra tartott. Orosz tisztviselők és állami média szerint azóta nyolc holttestet találtak. Az orosz hatóságok közölték, hogy erőfeszítéseket tesznek a tveri hullaház áldozatainak kilétének megerősítésére. Azóta kiderült, hogy Prigozsin mobiltelefonját megtalálták a roncsok között.

  • Törmelékmező: A Moszkvától északnyugatra lezajlott repülőgép-szerencsétlenség roncsai szétszóródtak egy 2 kilométeres törmelékmezőn – jelentette csütörtökön az orosz állami média.
  • „Sikló volt”: A katasztrófa egyik szemtanúja a Reuters hírügynökségnek azt mondta, hogy látott egy szárnyat a gépről, mielőtt az a föld felé indult volna. „Az egyik szárnyon siklott le. Nem orrba merült, hanem siklott” – mondta.
  • Orosz nyomozás: A Kreml egyelőre nem kommentálta a balesetet. Az Orosz Nyomozó Bizottság közölte, hogy „bűnügyi vizsgálatot” indított  az Embraer Legacy  repülőgép lezuhanása miatt. A Rosaviation orosz állami légiközlekedési hatóság pedig azt közölte, hogy egy speciálisan létrehozott bizottság „megkezdte a baleset körülményeinek és okainak kivizsgálását”.
  • Világszerte tapasztalható találgatások: Az orosz tisztviselők hallgatása ellenére egyesek Prigozsin halálát a balesetet megelőző két hónappal tartó, rövid ideig tartó felkeléshez kötik, amely Vlagyimir Putyin elnök uralmának legnagyobb kihívása az elmúlt két évtizedben. Joe Biden amerikai elnök, Bill Browder neves oroszkritikus és Mihajlo Podoljak ukrán elnöki segéd mind azt sugallták, hogy Putyin áll a baleset mögött, a repülőgép katasztrófájához az ukránoknak nincsen köze.

Orosz tisztviselők szerint Prigozsin szerepelt a lezuhant gép utaslistáján

Az orosz katonai vezetést júniusban megdönteni próbáló Wagner-zsoldoscsoport vezetője egy augusztus 23-án, szerdán lezuhant repülőgép fedélzetén tartózkodott, és az összes utas meghalt – közölték orosz tisztviselők. A Kreml és a védelmi minisztérium még nem reagált.

Jevgenyij Prigozsin rövid ideig tartó lázadását tartották a legnagyobb kihívásnak Vlagyimir Putyin orosz elnök hatalomra kerülése óta. Azóta bizonytalanság övezi Wagner és ellentmondásos főnökének sorsát. Az orosz rendkívüli helyzetekkel foglalkozó minisztérium szerdán bejelentette, hogy lezuhant egy Moszkva és Szentpétervár között közlekedő magánrepülőgép. Az előzetes információk szerint a fedélzeten tartózkodó mind a 10 ember meghalt, köztük a legénység három tagja – közölte a minisztérium.

Az orosz légiközlekedési ügynökség később közölte, hogy a Wagner-főnök a fedélzeten volt. „A légitársaság szerint a következő utasok tartózkodtak az Embraer-135 (EBM-135BJ) repülőgép fedélzetén:… Prigozsin, Jevgenyij” – mondta a Rosaviatsia, amely a Wagner műveleteit irányító és állítólag szolgálatot teljesítő Dmitrij Utkint is felsorolta az utaslistán szereplő személyek között.

A katasztrófa azután történt, hogy az orosz sajtó arról számolt be, hogy a Prigozsinhoz köthető vezető tábornokot elbocsátották a légierő parancsnoki posztjáról. A Wagnerhez kapcsolódó távirati csatornák meg nem erősített felvételeket tettek közzé, amelyeken a gép roncsai egy mezőn égnek. Az AFP képei szerint csütörtökön a hajnali órákban orosz rendfenntartók álltak őrt a baleset helyszínén, Tver régióban Kuzsenkino falu közelében.

Az AFP újságírói szerint Szentpéterváron az emberek Wagner-logóval ellátott virágokat helyeztek el a zsoldoscsoport főhadiszállása előtti rögtönzött emlékműnél.

A Rosaviatsia közölte, hogy külön bizottságot állított fel az MNT-Aero repülőgépe lezuhanásának kivizsgálására. A súlyos bűncselekményeket vizsgáló orosz Nyomozó Bizottság közölte, hogy vizsgálatot indított a balesettel kapcsolatban. A baleset helyszínén eddig nyolc ember holttestét találták meg – közölte a RIA Novosztyi a katasztrófavédelemre hivatkozva.

„Jel Putyintól”

Putyin közben beszédet mondott a második világháború kurszki csata 80. évfordulója alkalmából. Nem említette a balesetet, és üdvözölte „minden katonánkat, akik bátran és elszántan harcolnak” az ukrajnai különleges hadműveletben.

Kijev és Washington azonban gyorsan reagált a balesetről szóló első jelentésekre. „Prigozsin és a Wagner-parancsnokság demonstratív kiiktatása két hónappal a puccskísérlet után Putyin jelzése az orosz elitnek a 2024-es választások előtt.

„Vigyázat! A hűtlenség egyenlő a halállal”

– írta Mihajlo Podoljak ukrán elnökhelyettes a közösségi médiában.

Joe Biden amerikai elnök szerdán azt mondta, „nem lepődött meg” azon a híren, hogy Jevgenyij Prigozsin meghalt.

„Nem tudom pontosan, mi történt, de nem vagyok meglepve”

– ​​mondta Biden.

„Nem sok olyan történik Oroszországban, amitől Putyin ne állna mögötte” – mondta Biden újságíróknak.

Franciaország csütörtökön közölte, hogy „alapos kétségek” vannak a repülőgép-szerencsétlenség okát illetően.

„Még nem ismerjük ennek a balesetnek a körülményeit. Alapos kétségeink lehetnek” – mondta Olivier Véran kormányszóvivő a France 2 televíziónak. Arra a kérdésre, hogy Joe Biden amerikai elnök állítja, hogy „kevés dolog történik Oroszországban, aminek a hátterében ne Putyin ne állna”, Véran egyetértett azzal, hogy „ez általános szabályként megállapítható igazság”.

Prigozsin „az az ember volt, aki elvégezte Putyin piszkos munkáját. Amit tett, az elválaszthatatlan Putyin politikájától, aki Wagner fejeként súlyos bűnök és visszaélések elkövetését bízta rá” – mondta.

Prigozsin tömegsírokat hagy maga után. Zavarokat hagy maga után a világ nagy részén, gondolok Afrikára, Ukrajnára,

Szvetlana Tihanovskaja, a fehéroroszországi ellenzék száműzött vezetője – ahová néhány Wagner-harcos költözött rövid ideig tartó oroszországi lázadása után – azt mondta, Prigozsin nem fog hiányozni hazájából. „Gyilkos volt, nem szabad erről megfeledkezni” – mondta a közösségi médiában.

Leesik, mint a kő

Az áttekintett járatkövetési adatok szerint egy Prigozsin által korábban használt magánrepülőgép szerda este szállt fel Moszkvából, és a transzponderje percekkel később eltűnt. A jelzés hirtelen leállt, miközben a gép repülési magasságban volt és nagy sebességgel haladt. Egy Wagner-párti közösségi oldal által közzétett képen, amelyen égő roncsok láthatók, egy Prigozsin által korábban használt repülőgépnek megfelelő részleges farokszám látható.

“Kína gazdasági válsága világválságot okozhat”

“Emlékezzünk 2015-re amikor a kínai tőzsde összecsuklása az egész világon éreztette a hatását: mínuszba fordultak a tőzsdék az USA-ban és más fejlett államokban is” – írja az Egyesült Államok egykori pénzügyminisztere a Washington Postban.

“Ha Kína válságba kerül, akkor eláraszthatja olcsó termékekkel az egész világpiacot miközben a Kínába irányuló globális export leáll. Ami a globális pénzügyi helyzetet illeti: Kína nem lesz képes segíteni a világnak, hogy túljusson egy nagy pénzügyi válságon míg 2008-ban ezt megtette” – ez a véleménye Hank Paulson egykori amerikai pénzügyminiszternek, aki sokáig Kína fő lobbistája volt Washingtonban.

Hank Paulson nagyon is tudja, hogy miről beszél hiszen akkoriban épp ő volt a pénzügyminiszter Washingtonban.

“Az esetleges kínai válsággal szemben az USA egyáltalán nem maradna immunis annak ellenére, hogy a két állam kereskedelme mindössze az amerikai GDP 2%-át teszi ki. Elég arra utalni, hogy Kína birtokában van az amerikai államkötvények jelentős része.”

Peking most döntési helyzetbe került – hangsúlyozza Hank Paulson: “Hszi Csin ping elnök fokozta a kommunista párt irányító szerepét a gazdaságban, a nemzetbiztonság és a stabilitás érdekében  feláldozta a gazdasági növekedést. Pekingben előbb vagy utóbb dönteni kell: vagy marad a kommunista párt fokozott irányító szerepe vagy nagyobb teret engednek a piacgazdaságnak. A döntés kihathat az egész világra hiszen ha Kína úgy dönt, hogy a belső problémákért a külvilágot teszi felelőssé és megnöveli a nacionalizmust, akkor az USA-Kína kapcsolat a konfliktus irányában mozdulna el.”

Tegyük hozzá, hogy a pekingi Global Times már jelenleg is azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy tudatosan fékezni akarja Kína fejlődését a különböző szankciókkal, melyek tiltják a modern technológiák elérését a kínai gazdaság számára.

Mit kellene tennie az amerikai vezetésnek?

2021-ben a Biden adminisztráció első számú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát. A republikánus Hank Paulson ezzel éppúgy nem ért egyet mint a 100 éves Henry Kissinger, aki nemrég még Pekingbe is elrepült, hogy igyekezzen helyrehozni a két nagyhatalom kapcsolatát.

Mit javasol Hank Paulson?

“Erős a pozíciónk a világban. Cégeink és egyetemeink a legelsők a világon. Vezetünk a modern technológiákban, energia tekintetében nem függünk a világtól. A szomszédaink a szövetségeseink.”

Mi következik ebből Hank Paulson szerint?

Hagyjuk működni a piacot, és ne növeljük az állami szerepet!

“Nem kell állami ipar politika!” – hangsúlyozza az USA ex pénzügyminisztere bírálva a Biden adminisztrációt, amely hatalmas összegeket költ például a chip iparág fejlesztésére.

“Nem ezzel kellene foglalkoznia az amerikai kormánynak hanem a fenyegető adósságválsággal. Csökkenteni kell az államadósságot, mert ez jelenti az igazi fenyegetést az amerikai nemzetbiztonságra”

– érvel Hank Paulson, aki mint Kína fő lobbistája Washingtonban szépen csendesen elfelejtené a kereskedelmi háborút a két nagyhatalom között. Érdekes, hogy ez sokban hasonlít Yellen asszony álláspontjára. Az USA jelenlegi pénzügyminisztere nemrég erről tárgyalt Pekingben.

Biden elnök álláspontját e tekintetben leginkább Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó képviseli, aki Kínával kapcsolatban már régen lemondott a válásról – decoupling – és a CIA igazgatójához, William Burnshöz hasonlóan sokkal inkább a derisking kifejezést használja mondván “meg kell tenni pár yardot a kínai kereskedelem korlátozására nemzetbiztonsági okból, de nem többet.” Az elmúlt évek szankciói, melyeket még Donald Trump kezdett el Kínával szemben, minden estre már megtették a magukét: Peking már nem az USA első számú kereskedelmi partnere, mert két szomszédja: Mexikó és Kanada immár a kínai vetélytárs előtt jár ezen a fontos területen.

Létrejön -e a nemzeti együttműködés rendszere Szlovákiában?

Rendőrháború zajlik északi szomszédunkban, ahol hamarosan országos választást rendeznek. Négy magasrangú rendőri vezetőt is vád alá helyeztek: a titkosszolgálat jelenlegi igazgatóját, a nemzetbiztonsági hivatal vezetőjét, a titkosszolgálat egyik volt igazgatóját és az egyik volt országos rendőr főkapitányt. Daniel Lipsic különleges ügyész irányítja a tisztogatást, ő a Fico tábor mumusa.

Robert Fico, aki baloldali húrokat penget, de Orbán Viktorral barátkozik, azzal vádolja Lipsicet, hogy mint egykori kereszténydemokrata politikus azért tisztogat a rendőrségen és a titkosszolgálatnál, hogy rossz színben tüntesse fel őt és pártját, a Smert a választások előtt. Robert Fico a legutóbbi vizsgálatok kapcsán már egyenesen puccsot emlegetett:

”Ez az állam megdöntésére tett kísérlet. Hatalomátvétel hat héttel az országos választás előtt!”

Robert Fico tudja, hogy miről beszél hiszen Szlovákiában a rendőrség és a titkosszolgálat a függetlenség kikiáltása óta kulcsszerepet játszik a rendszer működésében. Ezt már Meciar miniszterelnök idejében is észrevehették a megfigyelők, de akkor annak érdekében, hogy az uniós belépéssel ne legyenek problémák, a titkosszolgálat és a rendőrség adott a látszatra. Aztán Robert Fico újrakezdte  a korrupt rendőr állam kiépítését, amely igyekezett uralni a médiát is. Jan Kuciak fiatal oknyomozó újságíró ezt a rendszert próbálta meg leleplezni, és emiatt maffia módszerekkel kivégezték nemcsak őt, de menyasszonyát is megölték. A felháborodás elsöpörte Fico rendszerét, de a nacionalista baloldali politikus visszakészül a hatalomba. Utódai ugyanis nemigen tudták megoldani Szlovákia problémáit, és ezért jelenleg Fico pártja a legnépszerűbb az országban.

Washington és Brüsszel Fico ellen

Az amerikai és a német nagykövetség Pozsonyban maximálisan a jelenlegi liberális kormányzatot támogatja, melynek miniszterelnöke jelenleg Szlovákia első magyar kormányfője, Ódor Lajos. Szlovákia jelenleg támogatja a NATO és az EU politikáját Ukrajnával kapcsolatban, és elveti Orbán Viktor Putyinbarát irányvonalát. Robert Fico azonban jóval megértőbb az orosz elnök iránt, ezért Washingtonban és Brüsszelben egy Orbán-Fico blokktól tartanak. Egyik ország sem olyan jelentős, hogy túlságosan nagy gondot okoznának, de egy illiberális blokk kialakulása problematikussá válhat az ukrajnai háború után. Amíg a háború tart addig Lengyelország kitart a NATO és az EU irányvonala mellett, de azt követően közeledhet Orbán Viktorhoz. Jelenleg az USA tanácsára Lengyelország és Románia erősíti együttműködését, és minthogy Washingtont csakis ez a két állam érdekli valójában ebben a térségben, ezért Orbán Viktor zavarkeltési képessége mérsékelt.

A magyar miniszterelnök számára jól jönne egy ikertestvér a határ túloldalán hiszen jelenleg a magyar diplomácia igencsak elszigetelt az Európai Unióban. Csakhogy Fico jóval ravaszabb annál minthogy Orbán útját kövesse, és nyíltan szembeszálljon Washingtonnal és Brüsszellel. Épp ellenkezőleg: Fico a kétszínű politika mestere. Valószínűleg ugyanazt csinálná mint Orbán korábban: bólogatna Washingtonban és Brüsszelben miközben szépen csendben sunyi módon kiépítené a nemzeti együttműködés rendszerét – szlovák módra. Ebben a rendszerben a nacionalista ideológia a kötőanyag, ez nem sok jót ígér a magyar kisebbségnek Szlovákiában. Miért érdekelné ez különösebben Orbán Viktort, ha a magyar kisebbség feje fölött vígan üzletelhetne szlovák cimborájával, Robert Ficóval?

“Állítsuk le a támogatást Ukrajnának!”

Andy Harris republikánus képviselő, akinek ukrán édesanyja a második világháború után menekült el hazájából, Putyin agresszióját követően a legelszántabb támogatója volt az önvédelmi háborút folytató Ukrajnának. Társelnöke lett annak az Ukrajna albizottságának, amely szervezte a támogatás szavazatainak összegyűjtését a kongresszusban Washingtonban.

Választási kampány zajlik az Egyesült Államokban, és a magyar felmenőkkel is rendelkező Andy Harris republikánus képviselő hirtelen rádöbbent arra: az USA-nak gyorsan nő az államadóssága, ezért immár nem engedheti meg magának Ukrajna nagyvonalú támogatását. Ősszel Biden elnök újabb 24 milliárd dolláros támogatáshoz kéri a washingtoni kongresszus támogatását. A képviselőházban a republikánusok többségben vannak, ezért ott ezek után nehéz lesz támogatást szerezni ehhez a hatalmas összeghez.

“Az ukrajnai háborút nem lehet megnyerni, ezért le kell állítani a támogatást, és arra kellene rávenni Zelenszkij ukrán elnököt, hogy kezdjen béketárgyalásokat Putyinnal”

– hangsúlyozta választási nagygyűlésén a republikánus politikus. A washingtoni Politico szerint amikor egy választópolgár azt kérdezte a képviselőtől, hogy mi a véleménye a nagy ukrán offenzíváról, akkor Andy Harris így válaszolt: ”őszinte leszek, az offenzíva kudarcot vallott. Ezért is kellene leállítani a támogatást Ukrajnának.” Majd hozzátette: ”sajnálom, de egész egyszerűen nincs erre pénzünk!”

Hogy lehetne békét kötni?

“Tudom, hogy Zelenszkij elnök nem akarja ezt, de a mi segítségünk nélkül csúnyán elveszítené a háborút, a mi segítségünkkel viszont nem nyer. Most patthelyzet alakult ki a fronton Ukrajnában.”

Mind a CIA mind a Pentagon úgy értékelte, hogy az ukrán offenzíva megbukott. A támadás célja nyilvánvalóan az volt, hogy elfoglalják Melitopol városát vagyis elvágják a Krím félszigetet az Ukrajnában állomásozó orosz csapatoktól. A Pentagon egyetlen nagy támadást javasolt, de ezt az aknazár miatt az ukránok nem vállalták. A sok apró támadással viszont nemigen jutottak előre, még mindig nagyon messze vannak Melitopoltól. Az oroszok az időt húzzák. Putyin nemrég tanácskozást tartott a katonai vezetőkkel a helyszínen, és megállapodtak az új időhúzó stratégiába: a közvetlen cél az, hogy őszig elhúzzák a védekezést az ukrán offenzíva ellen, mert akkor azután az időjárás megakadályozza a harckocsik előrenyomulását a felázott talajon. A háromszoros védőgyűrűt az oroszok annyira elaknásították, hogy katonai szakértők szerint az ukránok még hatalmas véráldozattal sem tudnák áttörni.

Az amerikai fegyveres erők vezérkari főnöke már többször kijelentette, hogy a diplomáciának kellene átvennie a főszerepet Ukrajnában, mert a katonai erők patthelyzetet alakítottak ki.

A CIA főnöke, aki korábban az USA moszkvai nagykövete volt rendszeresen tárgyal telefonon Szergej Nariskin tábornokkal, az SZVR, a hírszerzés vezetőjével valamiféle ukrajnai rendezésről.

Zelenszkij ukrán elnök többször is úgy nyilatkozott az amerikai televízióknak, hogy “Biden elnök öt percen belül békét teremthetne Ukrajnában, ha elfogadná a területet békéért elvet. Mi viszont nem fogadnánk el a területet békéért elvet” – hangsúlyozta Ukrajna elnöke.

NATO diplomácia?

Jens Stoltenberg kiszivárogtatott egy béke tervezetet, melynek lényege az lenne, hogy Ukrajna abban az esetben lehetne a NATO tagja, ha elfogadná a területért békét elvet. A NATO főtitkára azután sajnálkozott a kiszivárogtatás miatt, de nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok nélkül nem találnának ki ilyen terveket az ukrajnai rendezésre. A washingtoni Politico korábban már felhívta a figyelmet arra, hogy az Ukrajna jövőjével kapcsolatos terveket nem a külügyminisztérium dolgozza ki Washingtonban hanem Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó és Bill Burns, a CIA igazgatója.

Washingtonban Tony Blinken külügyminiszter számít Ukrajna legelszántabb támogatójának míg a nemzetbiztonsági tanács és a CIA inkább hajlik valamiféle egyezségre Putyin orosz elnökkel.

Biden elnök nehéz döntés előtt áll a választási kampányban: mi hoz több szavazatot? Ha Ukrajnát támogatja akkor is, ha a háború megnyerésére minimális az esély vagy pedig béketeremtőként lép fel a választási kampányban? Valószínű ellenfele, Donald Trump azzal dicsekszik: ő a maga részéről öt perc alatt békét teremtene Ukrajnában. A háború másfél éve tart, mindkét oldalon sok az áldozat. Ukrajna kétségbeejtő gazdasági helyzetbe jutott: a katonákat, a tanárokat és a többi állami alkalmazottat csakis külföldi támogatásból tudja fizetni. Az Európai Unió legutóbb már 50 milliárd eurós támogatást ígért, de egyelőre senki sem tudja, hogy miből.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK