Bizarr ügynek minősíti a lap azt a pert, amelyben három férfi áll bíróság előtt terrorizmus vádjával az ungvári magyar konzulátus elleni merénylet miatt. A feltételezés az, hogy Oroszország biztatta fel a szélsőjobboldaliakat a gyújtogatásra, hogy békétlenséget szítson az ukrajnai kisebbségek körében.
A cikk részletesen ismerteti a történetet. Eszerint a gyújtogatók maximálisan gondatlanul jártak el, mintha az lett volna a cél, hogy lebukjanak. Saját útlevelükkel utaztak Ukrajnában, saját néven béreltek szállást. Amikor az első kísérlet egy Molotov-koktéllal kudarcot vallott, a közeli benzinkútnál vettek benzint, és egy azzal átitatott kabátot gyújtottak meg. Nem is törekedtek arra, hogy ne legyenek felismerhetők, és ez eléggé szokatlan konspiráció keretében fellépők között. Ráadásul elutazásukkor nagyobb mennyiségű cigarettát vásároltak, és az ukrán vámosok elkapták őket. Vajon a megbízók terve eleve az volt, hogy az illetők lelepleződjenek? – tette fel a kérdést a lap.
Mi lett volna az üzenete annak, hogy lengyel szélsőjobboldaliak támadást intéznek az ungvári magyar konzulátus ellen? És mi állhat amögött, hogy állítólag az orosz titkosszolgálatok zsoldjában álló német újságíró lett volna a felbujtó? Az eleve az elbizonytalanítást és többértelműséget célzó hibrid hadviselés korában nem segít a józan mérlegelés. A lengyel nyomozók nem sokkal a merénylet után „a baráti szolgálatokkal való együttműködésnek köszönhetően” elfogták a tetteseket. Az elmúlt hétvégén a TVP lengyel tévéadó prezentálta a több hónapos kihallgatások eredményét. Az ügyészség terrorcselekménynek minősítette a történteket, és arra jutott, hogy az egész mögött az orosz titkosszolgálatok állnak, amelyek viszályt akarnak szítani Magyarország, Ukrajna és Lengyelország között. Közismert, hogy Moszkva alkalmaz ilyen módszereket, és hogy szervezkedik számos európai országban.
A fő vádlott a lengyel Michal P. biztonsági szakember, aki kapcsolatban áll a szélsőjobboldali Falanga szervezettel és a Zmiana oroszbarát párttal. Ő bízta meg Adrian M. 22 éves krakkói villanyszerelőt azzal, hogy az ungvári épület falára fessen horogkeresztet és a „Heil Hitler” köszönésre célzó 88 jelképet, majd gyújtsa fel az egészet. Később P. felbérelte Tomasz Sz. 26 éves fordítót, hogy mindezt vegye videóra, és küldje el neki. Mindkét férfi a krakkói szélsőjobb szimpatizánsa. Az állítólag közvetítő német újságírót még keresik. Michal P. 500 euró honoráriumot küldött Adrian M.-nek azzal, hogy a pénz Magyarországról van. Később biztosított nekik névhez nem köthető mobil telefonokat. M. és Sz. 2018. február 3-án Ungvárra utazott, majd 4-én M. felfestette az említett jelképeket, és megpróbálta felgyújtani az épületet. Ez azonban nem sikerült, és az elküldött videóra azt a visszajelzést kapták, hogy ez így nem elég, „a magyarok elégedetlenek”. Ezért a két férfi egy közeli benzinkútnál hajnali négykor benzint vásárolt, és ezzel sikerült lángra lobbantani az épületet. Az újabb videóra azt a választ kapták: „Így rendben van”.
Reggelre a tüzet eloltották. Michal P. visszakérte a mobil telefonokat, valamint az 500 eurót is, és fejenként ezer zlotyt – mintegy 233 eurónak megfelelő összeget – fizetett a két gyújtogatónak. Ezek szerint az ilyen szereplőkkel folytatott hibrid hadviselés elég olcsó is. Adrian M. február 22-én a lengyel titkosszolgálat kezére került, vádalkut kötött, részletesen kipakolt, még aznap őrizetbe vették két társát, és most koronatanúként szerepel.
„Tizenegy hónappal a történtek után még mindig tanácstalanság uralkodik abban, hogy valójában mi történt. Mindenesetre a jelek szerint a merénylet a célját nem érte el: Ungváron béke van a magyarok, az ukránok és a lengyelek között” – írta a szerző.
„A magyarok illiberálisok” – ezzel a címmel közölte az osztrák konzervatív lap tudósítója, Boris Kálnoky cikkét. A szerző szerint Orbán Viktor körkörös csapást intézett Európa, Németország, Macron és a migráció ellen.
Áprilisi választási győzelme óta ez volt az első eset, hogy a magyar miniszterelnök kiállt a sajtó elé, és láthatólag jókedvűen válaszolt a kérdésekre. Arra a felvetésre, hogy mit tervez még illiberálisabbá tegye országát, „szemrebbenés nélkül” ezt válaszolta: az egy dolog, hogy ő mit tervez, de „a lényeg, hogy a magyarok illiberálisak”.
Kálnoky beszámolt arról, hogy az ismerősei és rokonai meggazdagodásával kapcsolatos kérdésekre Orbán többször is azt válaszolta: a kormány nem kommentál magánüzleteket, és „állította, hogy a korrupcióval szemben zéró tolerancia van”. A szerző szerint ebben az Orbán kegyelméből való oligarcháknak szóló figyelmeztetés is érzékelhető: egyetlen üzletember se higgye, hogy beavatkozhat a politikába.
Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU új elnöke címére enigmatikus megjegyzést tett, miszerint Kohltól azt tanulta, hogy Németországot csak úgy lehet stabilan kormányozni, ha a kancellári és a pártelnöki tisztség egy kézben van, ezért érdekes most látni, hogy a két tisztség ilyen hosszú időre elválik, és kíváncsian várja, hogy kiderüljön, ennyire megváltoztak-e az idők Németországban. „Ez úgy hangzott, mintha azt várná az új pártelnöktől, vagy egyenesen azt tanácsolná neki, hogy ne várjon a következő választásig, hanem mielőbb szorítsa ki Angela Merkelt” – írta Kálnoky.
Részletesen szólt arról, hogy Orbán kijelentette: a magyar migrációs politika célja, hogy minden európai intézményben a migrációellenes erők kerüljenek többségbe, és ebből a szempontból üdvözölte az olasz-lengyel együttműködést. Idézte a szerző, hogy Orbán Viktor kötelességének érzi a harcot Emmanuel Macron francia elnök ellen, de ez nem személyes ügy, hanem amit Macron akar a bevándorlás kérdésében, az rossz Magyarországnak. Kálnoky azt is részletesen idézte, hogy Orbán Viktor szerint jelenleg két tábor áll szemben Európában: a hozzá hasonló kereszténydemokraták, vele szemben pedig a keresztény-muzulmán vegyes civilizáció támogatói, és a miniszterelnök egyenesen modellnek minősítette Jair Bolsonaro új brazíliai elnököt.
Az ellene irányuló tiltakozási hullámot Orbán Viktor aggasztónak nevezte, mert „átlépik az erőszak határát, és ebben parlamenti képviselők járnak az élen”. Az erőszakot a két vitatott törvényről szóló szavazás kapcsán az országgyűlésben lejátszódó jeleneteket jelölte meg, és azt mondta, „ez nem jó a nyilvános diskurzus alapvető hangvételének”. „Úgy tűnt, Orbán nem fél az ellenzék növekvő nyomásától. Azt mondta, ha közös listát állítanak az európai választásra, a saját sírjukat ássák.
Kifejtette, hogy pártja az európai választásra Magyarországon is bevezeti a csúcsjelölti rendszert: a Fidesz csúcsjelöltje Trócsányi László igazságügyi miniszter, és így egyben ő a várományosa az EU-biztosi tisztségnek is. Ezzel Magyarország azt kívánja elősegíteni, hogy az EU-Bizottság nagyobb demokratikus legitimációval rendelkezzen” – írta Kálnoky, és megállapította: ezt úgy kell érteni, hogy az EU instanciáinak nehéz lenne elutasítani Trócsányit.
Fontos köztisztviselő megsértése miatt 13 hónap és 15 nap börtönre ítélte a bíróság Törökországban a német közszolgálati Deutsche Welle tudósítóját, akinek ezenkívül még 8600 líra pénzbüntetést is be kell fizetnie az államkincstárba (1370 euró). Pelin Ünker szerint várható volt az ítélet, mert Törökországban manapság ez a sorsa egy újságírónak, ha megír valamilyen kínos pénzügyi visszaélést a hatalom valamelyik fontos emberéről.
Miért van Yildirim miniszterelnöknek és két fiának öt offshore cége Máltán ?
Eziránt tudakozódott az újságírónő amikor még az ellenzéki Cumhuriyet lap munkatársa volt. Nem magányos akció volt ez hanem a híres Panama papír botrány része. Sok európai lap összefogásával hosszú kutatómunka után listát tettek közzé azokról a politikusokról, gazdasági vezetőkről és hírességekről, akik panamai ügyvédi irodák segítségével dollár milliókat mentettek offshore számlákra külföldön. Nagyon sokan – mint Binali Yildirim miniszterelnök is – közeli rokonaik nevére nyitottak offshore számlákat.
Málta miniszterelnöke például neje számlájára kérte a pénzek átutalását. A máltai újságírónőt, aki erről írt, felrobbantották. A főügyész, aki a kormányfő hű embere, természetesen nem látott semmiféle összefüggést. Az EU felháborodott: még Antonio Tajani az Európai parlament elnöke is Máltára utazott, hogy vizsgálatot követeljen. A vizsgálat lezárult, a kormányfő a helyén maradt Máltán.
Törökországban Yildirim miniszterelnök beperelte a szerencsétlen újságírónőt. Akire a bíróság példás ügybuzgalommal ki is mondta az ítéletet. Pelin Ünker újságírónő ugyan fellebbez, de tudja, hogy reménytelen. A bíróságokat éppúgy Erdogan elnök irányítja, mint csaknem minden mást Törökországban.
Yildirim a szultán jobbkeze
Binali Yildirim tavaly júliusig Törökország miniszterelnöke volt és hűen szolgálta Erdogan elnököt, akit új szultánnak neveznek hazájában szinte korlátlan hatalma miatt. Miután egy népszavazás Erdogan hatalmát megerősítette, átalakították a rendszert. Immár nincs miniszterelnök, mert Erdogan egyszemélyben tölti be a két legfontosabb tisztséget. És mi lett a hűséges Yildirimmel? Jelenleg ő a parlament elnöke Ankarában. Azután pedig pályázik a metropolisz, Isztambul polgármesteri posztjára. Így érthető, ha nem igazán örült annak, hogy az offshore számlái után érdeklődtek.
Megmenti-e Merkel kancellár a börtönbüntetésre ítélt újságírónőt?
A Deutsche Welle a német közszolgálat része, ennek a munkatársa volt a most elítélt újságírónő. Igaz, hogy nem emiatt ítélték el hanem korábbi leleplező írásai miatt. Dehát épp azért lett a Deutsche Welle tudósítója, mert lapja megszűnt. Aki tudott a szerkesztőségből az Németországba menekült. Az újságírónő abban bízott, hogy a Deutsche Welle talán megvédi őt az ex miniszterelnök bosszújától. Tévedett. Korábban Merkel kancellár többször interveniált újságírók ügyében, akiket börtön fenyegetett Törökországban. A Deutsche Welle szóvivője most is igen határozottan ítélte el a török bíróság döntését mondván a sajtószabadság elleni támadásról van szó! Dehát hol van ma Törökországban sajtószabadság? Merkel kancellár reálpolitikus: bár többször összecsapott Erdogan elnökkel, de az EU nevében megkötötte vele azt a migráns egyezményt, amely ma is távol tartja Európától a menekülni vágyók döntő többségét. Erdogan elnök zsarolási potenciálját növeli, hogy Németországban sokmillió török él, akik közül sokan szimpatizálnak a szultán politikájával. Ettől függetlenül Merkel kancellár kísérletet tehet a börtönbüntetésre ítélt török újságírónő megmentésére, akinek egyetlen bűne volt: megírta hazája miniszterelnökéről, hogy annak offshore számlái vannak külföldön …
Csak vágy volt a sárgamellényesek mozgalmának lankadása az ünnepek között; korai volt múlt időben beszélni róla.
A VIII. felvonás intenzitása január 5-én jel arra, hogy „a társadalmi lázadás tartósságával kell számolni és a legitim erőszak célpontjává vált állam változatlanul szegényes szókincsbe, a ‘lázadók’, ‘megosztottak’ vagy ‘agitátorok’ szavakban merül ki.” Ezzel a mondattal kezdte adását vasárnap a France Culture déli hírek vezetője. Néhány perccel később a La république en Marche, a kormánypárt meginterjúvolt egyik képviselője kritikusan beszélt a kormány jelenlegi reakcióiról, „kölcsönös a megvetés”, mondta, a kormány és a sárgamellényesek között. „A fő kérdés ma az, hogy hogyan lehet visszanyerni az emberek kormányba vetett bizalmát?”
A bizalom hiánya nem csak a sárgamellényesekre és támogatóikra – még mindig 70-75 % – és az ellenzékre jellemző: az országos konzultáció felelős elnöknője egy héttel a január 15-én elinduló konzultáció előtt lemondott. Sokan felháborítóan illetlennek tartották a szegények panaszainak összegyűjtésére, rendszerezésére és ezek alapján javaslatok megírására kinevezett elnöknőnek 2019-re kiutalt fizetését, az 176.518 eurot, ami a konzultációban vélemény nyilvánításra meghívottak átlagfizetésének mintegy a tízentötszöröse. De elsősorban az zavarta, nyilatkozta lemondásakor az elnöknő, hogy nem látott elég garanciát arra, hogy a konzultációban elhangzottakra a kormány valóban oda akar figyelni, hogy munkájának bármi értelme lenne. A konzultáció helyi szervezésének felelősei, a polgármesterek is komoly feltételekhez kötik részvételüket, és még nincs nyert ügye a kormánynak.
Az Elnök saját táborában, pártjának képviselőinél is észlelhető a csalódás
Egyre-másra adnak hangot a Macron másfél évvel ezelőtti ígéreteibe, a politikai élet megújításába, az elődei avitt módszereivel szembeni teljesen új világba vetett bizalmuk gyengülésének. Az elnök emlékezetes újévi beszédéből kihallatszó gyűlöletet és a tüntetők megzabolázására hetek óta tehetetlennek bizonyuló rendőrség erőszakos beavatkozásait a hatalom gyengeségének jeleként értelmezik. Tegyük hozzá, ezt a gyengeséget illusztrálja a minisztériumában szombaton megtámadott, titkos ajtón való menekülést választó kormányszóvivő, Benjamin Griveaux vasárnapi kirohanása, vádaskodása a sárgamellényesek mozgalmát támogató ellenzék és általában, a kormány mellett ki nem álló értelmiségiek ellen.
A tüntetés VIII. nagyszabású felvonása két új elemet hozott. Első: a szervezők, most először, Párizsban hivatalosan engedélyt kértek a tüntetésre. Így akarták elkerülni a „vadtüntetés” vádját, és főleg a rendőri erőszakot, embercsonkító, súlyos sebesüléseket okozó és a tüntetők haragját, támadásait szító erőbevetéseit. Számításuk részben bevált, délelőtt nyugton hagyta őket a Champs Elysée különböző pontjaira kivezényelt rendőrség, délutánra azonban utasítást kaptak, hogy avatkozzanak be, vessenek véget a tüntetésnek. Ekkor szabadult el ismét az erőszak. Az egyik tragikomikus epizód: a tüntetőket körbezáró rendőrök ellen egy hivatásos boxoló tüntető lépett fel, puszta kézzel jól irányított, a rendőr védőpajzsát semlegesítő ütéseivel visszakozásra kényszerítette a rendőrcsapatot. Ugyanilyen box-akció Toulouse-ban is volt, de míg a párizsi ellentámadó boxoló maga ment el a rendőrkapitányságra, hogy nevét leadja, és a YouTube-on elmondja, mi késztette a rendőr boxolására, addig a toulouse-it még körözi a csendőrség.
Volt már női tüntetés is
A másik új elem, hogy a tüntetéseken és gyűléseken eddig is feltűnően nagy számú nő vasárnap sárgamellényes nő-tüntetést szervezett. „Vadtüntetésük” találkozópontját a Facebook-on egy órával a tüntetés előtt küldték szét, ennek ellenére 11-re már az építkezés alatt álló Bastille-téren volt a rendőrség. „Vadtüntetés” volt, de békés, a rendőrséget kedvességre, jóindulatra, barátságosságra utasította a prefektus (várható volt, hogy itt kisgyerekek is lesznek). Csak egy helyen blokkolták le a Marseillaise-t éneklő tüntetőket, de nem tartott sokáig, és a tüntetők türelmetlensége ellenére nem fajult el a menet megállítása. Újságírók kérdéseire válaszolva a tüntetők elmondták, hogy miért ez a külön tüntetés. Osztoznak az általános tüntetéseken megfogalmazott követelésekkel, mondták, megfogalmazásukban ők maguk is aktívan részt vettek, de azt akarják, hogy a nők sajátos szociális követeléseit is hallja Macron, és reform-tevékenységében vegye figyelembe őket.
Három nappal később, január 9-én került nyilvánosságra a francia nagyvállalatok (CAC 40) részvényeseinek részesedése 2018-ban: 57 milliárd euro volt. Másnap, január 10-én értesült a sajtó a Renault-Nissan japán börtönben őrzött vezérigazgatója, Carlos Ghosn körüli botrány újabb eleméről, miszerint az évi 15 millió eurot kereső vezérigazgató nem francia lakós, 2012-ben Hollandiában telepedett le (havi 8000 euroért bérel lakást), mert ott jóval alacsonyabb adót fizethetett, mint Franciaországban. Nos, minderre válaszolt egy afrikai származású sárgamellényes tüntetőnő vasárnap. „Ahogy mindenki, én se vagyok az erőszak híve. De megértem a reményvesztést és a türelmetlenséget, a követeléseinkkel szemben mutatott süketség láttán. A tüntetők többsége békés ember, de november 17-e óta sokaknak elegük van abból, hogy akár bejelentett a tüntetés, akár nem, a rendőrség gumilövedékekkel, könnygázbomákkal akarja hallgatásra, takarodásra kényszeríteni a tüntetőket.”
Rengeteg a rendőri erőszak
Egy a rendőrségre szakosodott ismert újságíró, David Dufresne a MediaTV-nek adott hosszú interjújában elemezte a kormány erőszakpolitikáját. Az újságíró egy internet platformot állított fel a filmre vett rendőri erőszakcselekmények jelentésére. Január 7-ig a platformon 206 filmen dokumentált illegális, büntetendő, 2000 sebesülést okozó, 400 feljelentés tárgyát képező rendőrcselekmény volt látható, anélkül, hogy mostanáig bármelyik rendőr ellen eljárás indult volna, szemben a tüntetők gyors pereiben tapasztalt szigorúsággal. Ami meglepő, folytatta, ellentétben az EU-ban ma általánosan elfogadott és alkalmazott elvvel, amely kimondja, hogy a rendőrség feladata a rend fenntartása, a tüntetéseken a tüntetőkkel való „testi kontaktus” elkerülése, addig Franciaország – amely 1968 után ennek a stratégiának kidolgozója és majdnem negyven évig minta-országa volt – Sarkozy, Holland és Macron elnöksége alatt, tehát tizenkét év alatt, az EU legdurvább országává vált, ahol a rendőrség a tüntetők provokálására, majd a velük való nyílt, támadó, a tüntetők testi épségét veszélyeztető fegyverek használására, konfliktusok keresésére kap utasítást.
A Jura hegység egyik kisvárosában, Mossongy-ban (ejtsd Moszonzsi), két szegény de élénk képzelőerővel megáldott testvér, a 12 éves Clément és 10 éves öccse, Mathis levelet ír az V. Köztársaság nyolcadik elnökének, Macronnak. Megírják neki, hogy mire, milyen világra vágynak, és fejükbe veszik, hogy levelüket személyesen elviszik neki Párizsba, kiegészítve a Champs Elysée-hez vezető 600 km-es úton megismert gyerekek vágy-listájával. Édesapjuk, Pascal, bólint rá, és a téli szünet első napján, december 22-én elemózsiával, pulóverekkel, hálózsákokkal megpakolják biciklijüket, és irány Párizs. A biztonsági előírásoknak megfelelően sárga mellényben karikáznak az országutakon. Több forgalmi csomóponton hasonló sárga mellényt viselő, melegszívű emberrel találkoznak, éjszakára szállást kapnak, majd reggel folytatják útjukat. A csomópontok sárgamellényesei értesítéseinek köszönhetően, minden új csomóponton ovációval fogadják Clément-t, Mathis-t és Pascal-t. Útközben nem felejtették el Monsieur Macron-nak megírni útjuk célját, hogy az elnök úrnak legyen ideje felkészülni a fogadásukra. Közben a tizenkét napi biciklizés estéin mind bővebb lett a gyerekek vágylistája.
Január 3-án végre megérkeznek Párizsba. Nincsenek egyedül a csillogó-villogó, még karácsonyi fényben tündöklő fővárosban, az őket váró új sárgamellényes barátaik vezetik őket egészen az Elysée palotát őrző, állig felfegyverzett, átlátszó pajzsuk mögé bújó rendőrökig. Itt a két testvér megmondja az egyik pajzsa mögül előbújó de nagyon szigorú arcú rendőrnek, hogy mi járatban vannak és váltig állítják, hogy Macron úr már várja őket. A nagyon szigorú arcú rendőr tanácstalan, kollégáihoz fordul, tanácskozik velük, majd visszajön a gyerekekhez közölve, hogy ők ebbe palotába be nem fogják tenni a lábukat, és azonnal kotródjanak el, különben iziben le fogják tartóztatni őket rendzavarás vádjával.
A nagyon szigorú arcú rendőr szívét nem sikerült megpuhítaniuk
„De, mondja a két testvér, mi, és országa sok gyereke írtunk neki, 600 kilométert karikáztunk hóban-esőben (napsütésben is), hogy személyesen kezébe adjuk a levelünket, hogy tudja meg, mire, milyen országra vágyunk!” A nagyon szigorú arcú rendőr és kollégái szívét nem sikerült megpuhítaniuk, Clément és Mathis lógó orral, kezükben a vágylistával, apjuk és a sarkon váró új sárgamellényes barátok társaságában kerestek és találtak vigasztalást.
Nem akarom ezt a vezetéket, de azt sem akarom, hogy úgy látszon: mi amerikaiak diktálunk! Azt szeretném, ha maguk az érintettek állnának el ettől! – nyilatkozta meglehetősen kevéssé diplomatikusan az USA berlini nagykövete a Handelsblatt portálnak.
A portál összeállítást szentelt az ügynek mondván: ha Trump komolyan akarja, akkor megtorpedózhatja a gázvezetéket, mely kétszer annyi orosz gázt hozna Németországba mint a korábbi vezeték. Ez nyilvánvalóan megnövelné Németország és az egész Európai Unió függőségét Oroszországtól. Csapás lenne Ukrajnának, amelyen keresztül eddig érkezett az orosz földgáz jelentős része. Varsóban egyenesen új Molotov-Ribbentrop paktumot emlegetnek. Hitler és Sztálin 1939-ben kötött megnemtámadási egyezményt egymással és szép csendben felosztották egymás között Európa keleti felét. Nem sokkal később megindultak a német és a szovjet csapatok Lengyelország ellen.
Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter ezért is oly kritikus a Északi Áramlat 2 földgáz vezetékkel szemben. A Handelsblattnak egyenesen úgy nyilatkozott, hogy „ez a vezeték megölné Ukrajnát!” Arra gondolt, hogy Ukrajna nemcsak elveszítené egyik legfontosabb bevételi forrását, de a Északi Áramlat 2 megfosztaná a biztonsági garanciáktól is. Vagyis Putyin úgy érezheti szabad kezet kap Ukrajna megrendszabályozására. A baltiak is hasonló érvekkel ellenzik az 1220 kilométeres tengeralatti gázvezetéket. Az USA erre hivatkozva biztonsági kockázatot lát az egész NATO-ra illetve az Európai Unióra nézve. Trump ezt meg is mondta amikor Európában járt. Persze egyidejűleg mindjárt amerikai cseppfolyósított földgázt ajánlott szövetségeseinek. A lengyelek le is csaptak erre bár tudták: drágább mint az orosz gáz. Arról nem is beszélve, hogy nagy pénzért speciális kikötőt kell építeni hozzá.
Hogy tudná Trump megtorpedózni a Északi Áramlat 2-t?
Ha a németek nem állnak le, akkor szankciókkal fenyegeti meg azokat a külföldi cégeket, melyek résztvesznek a vezeték építésében. A szankciók veszélye ilyenkor mindig fennáll- nyilatkozta vigyorogva a Handelsblatt-nak Richard Grenell amerikai nagykövet. Két külföldi cég lehet a célkeresztben. Az egyik az olasz Saipem, de az már elvégezte a munka nagyrészét. A másik, a svájci Allseas Group viszont mégcsak a munkálatok elején tart. Őket telibe találhatják az amerikai szankciók. Ha ők leállnak, akkor az egész építkezés fuccsba mehet vagy legalábbis lényeges késedelmet szenved.
Ez így nem kóser
Ez a Handelsblatt véleménye. A portál megírja: egyetért a vezetékkel kapcsolatos bírálatokkal, de ilyen amerikai beavatkozást megengedhetetlennek tart Németországban és általában Európában. Ugyanez a véleménye a külügyi államtitkárnak is. Andreas Michaelis emlékeztet rá: az USA 2017-ben megígérte Németországnak, hogy nem alkalmaz szankciókat a Északi Áramlat 2 vezeték építésének a megakadályozására. Berlinben persze tudják, hogy mit érnek Trump ígéretei, ezért aktívan lobbiznak Washingtonban. A német külügyi államtitkár egyértelműen fogalmaz:
nem akarjuk, hogy Európa energiapolitikáját Washingtonban döntsék el!
Csakhát nagyon sok van még hátra az építkezésből. Trump pedig kiszámíthatatlan. Egy korábbi nemzetbiztonsági tanácsadó Washingtonból arra hívta fel a figyelmet a Handelsblatt-ban, hogy a demokraták többsége a képviselőházban korlátozhatja Trump hazai aktivitását. Lehet tehát, hogy a jövőben aktívabb lesz a diplomáciában. Katasztrofális döntése Szíriával kapcsolatban jól mutatja, hogy mit is jelent ez a gyakorlatban. Hiába ellenezték a tábornokok és a szövetséges Izrael, Trump mégiscsak bejelentette a csapatok kivonását. Hasonló lendülettel bejelentheti a szankciókat a Északi Áramlat 2 építkezésen résztvevő cégekkel szemben. Irán esetében a manőver sikerült. A külföldi cégek csaknem mind lemondták tervezett iráni beruházásaikat, mert féltek az amerikai szankcióktól. Az Európai Unió hiába ígért védelmet, mert nem tudta kivédeni a csapást. Németország persze nem Irán, de hogyha az USA nagykövete egyértelműen közli, hogy nem akarja a Északi Áramlat 2 gázvezetéket, akkor ezt nagyon komolyan kell venni Berlinben és Brüsszelben is. Ahol csendben abban reménykednek, hogy a kereskedelmi háború Kínával szemben leköti Trump figyelmét és inkább ott vitézkedik, mert az összeveszés Európa vezető hatalmával túl nagy ár egy kétes PR sikerért a diplomáciában.
Lengyel-olasz-tengelyt hirdetett meg Matteo Salvini Varsóban. A két belügyminiszter az „új európai tavaszt” az Orbántól hallott szavakkal jellemezte, de a magyar miniszterelnökről szót se ejtettek az EU „reformját” ismertetve.
Lengyelország és Olaszország az új európai tavasz hősei lesznek, a májusi európai parlamenti (EP) választások után új európai egyensúly megteremtésére törekednek – jelentette ki szerdán Varsóban Matteo Salvini. Az olasz miniszterelnök-helyettes és belügyminiszter Joachim Brudzinski lengyel belügyminiszter meghívására érkezett Varsóba.
Az MTI tudósítása alapján az Orbán Viktor által rendszeresen hallott tartalom és megfogalmazás, szófordulatok köszöntek vissza a sajtótájékoztatón.
– Európában éveken át a francia-német-tengely volt túlsúlyban, Varsó és Róma azonban „új európai egyensúly” megteremtésére törekszik.
– Ennek érdekében Salvini szeretné, ha létrejönne egy „lengyel-olasz-tengely”.
– Az „új európai tavasz” során „a valódi európai értékek reneszánsza jön”, „kevesebb lesz a pénzügy és a bürokrácia, több a munka és több a családügy, és mindenekelőtt több a biztonság”.
– A két ország közös tervet dolgoz ki, mely
„friss vérrel, új erővel, új energiával”
erősíti meg Európát.
– Salvini szerint a lengyelek többször arról beszéltek, hogy Európának vissza kell térnie identitásához, a zsidó-keresztény gyökereihez. Ezt Brüsszelben „őrült módon elutasítják, és elutasítják a család értékét is”.
– Az EP-választások után egy olyan európai közösség kezd formálódni, mely
„más ütemben, más irányba vezet mindnyájunkat, mint a ma a bürokraták által irányított Európa”.
– Lengyelország és Olaszország semmiképpen sem készül az EU elhagyására. „Akik abban reménykednek, hogy szélsőséges, Európa-ellenes pozícióba szorítanak bennünket, csak annyit mondhatunk: ez lehetetlen vállalkozás” – mondta Salvini.
– „Olyan reformot akarunk, hogy az EU az állampolgárokhoz álljon közelebb, és kevésbé az elithez”.
– Gondoskodni kell Európa „széles értelemben vett belső és külső” biztonságáról, mindkét ország az EU határországának számít, e téren hasonló problémáik és tapasztalataik vannak „a nyilvánvaló különbségek mellett” (Olaszországban Lengyelországban éppúgy nincsenek menekültek, mint Magyarországon).
– Salvini soha nem egyezik bele újabb migránsok befogadásába, majd aláhúzta: fel kell gyorsítani a bevándorlók már folyamatban lévő visszatoloncolását Európából.
A magyar állami hírügynökség tudósítása alapján a két politikus egyetlen szót se ejtett arról, hogy ebben az „uniós reformban” szerepet szánnak a magyar kormánynak is.
Ebben szerepe lehet annak, hogy a lengyel kormánypárt (PiS) és a Salvini-féle Északi Liga az Európai Parlament két erősen euroszkeptikus pártcsaládjának, az Európai Konzervatívok és Reformerek, illetve a Nemzetek és Szabadság Európája frakciónak tagja, a Fidesz pedig az Európai Néppárténak.
A magyar miniszterelnököt az ellenzéki Polgári Platform (PO) képviselője, Mariusz Witczak hozta szóba. Szerinte az egyeztetés célja „az EU szétverése”, és a kormányzó lengyel Jog és Igazságosság (PiS) párt „kétségtelenül újabb egzotikus szövetséget épít”. A PiS szövetségesei közé sorolta többek között a Brexitre készülő Egyesült Királyságot, a „Putyin-párti Orbán Viktort”, valamint a francia Nemzeti Tömörülés (korábbi nevén Nemzeti Front) élén álló Marine Le Pent.
Az ellenzék Brüsszelben, az Európai Unió központjában is tüntetést szervezett. A demonstráción beszédet mondott Judith Sargentini.
A holland zöldpárti európai parlamenti képviselő szerint az EU-nak meg kellene üzennie: Orbán Viktor, nem bánhatsz így a saját polgáraiddal! Ő volt az, aki jelentést készített a magyar jogállam leépítéséről, a 7-es cikkely szerinti eljárást kezdeményezve.
„Egyre rosszabb a helyzet Magyarországon, a CEU elköltözik, bevezették a rabszolgatörvényt, és az Európai Tanács, amelynek az épülete itt áll mellettünk, beletörli a lábát a jelentésembe. Arra kérem a román uniós elnökséget, hogy tegyenek lépéseket. A magyar kormány nem hallgat a csendre, nekik világos jelet kell küldeni arról, hogy túl messzire mentek” – mondta Judith Sargentini
A demonstráción részt vett az MSZP, a DK és az LMP, a Párbeszéd Magyarországról, a Momentum Mozgalom, valamint a Radikális Európai Demokraták nevű szervezet.
Ujhelyi Istán EP-képviselő szerint a Fidesz legyőzhető a májusi EP-választáson.
„Az ellenzéki pártok a magyar politikatörténetben egy eddig elő nem fordult dologban egyeztek meg tegnap az én kérésemre, javaslatomra. Egy közös mozgósító kampányunk lesz például az európai parlamenti választás előtt. Olyan pártoknak, akik korábban szóba se tudtak állni egymással. És nyilván az Európai Parlamentben más frakcióban fognak ülni, de meghatározzuk azt a közös minimumot, amelyben egyet tudunk érteni Magyarország és Európa viszonyában, és közösen mozgósítunk. Többen leszünk ott május 26-án, mint Orbán választói” – mondta Ujhelyi István, szocialista EP-képviselő.
A kormány közleménye szerint a tüntetést a Soros-hálózat szervezte, Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója szerint pedig a magyar ellenzék „egy az egyben” beállt a bevándorláspárti táborba.
A kormányszóvivőnek is pucolnia kellett amikor a sárga mellényesek egy különösen agresszív csoportja betörte a kaput és megtámadta az irodáját Párizsban. Benjamin Griveaux kormányszóvivő a miniszterelnök hivatalában, a közeli Matignon palotába keresett védelmet.
A rendőrség hamarosan helyreállította a rendet – közölte a belügyminiszter. Macron elnök hangsúlyozta: a köztársaságot érte támadás, ezért az igazságszolgáltatás lesújt az elkövetőkre.
Teljes mértékben elítélem az erőszakos akciókat, melyeket kis szélsőjobboldali csoportok hajtanak végre – hangsúlyozta Ian Brossat kommunista vezető, aki elmondta a BMF televíziónak, hogy a sárga mellényesek döntő többsége békésen tiltakozik. Nem a kormányt akarja megbuktatni, hanem az életszínvonalát akarja megvédeni! – hangsúlyozta a baloldali politikus, aki a kommunisták listáját vezeti az európai választásokon.
„A baj az, hogy a kormánynak semmilyen forgatókönyve sincs a válság megoldására”
Nyolcadik hete tart a sárga mellényesek tiltakozó akciója Franciaországban. A hétvégén több mint 300 embert vettek őrizetbe. A kemény mag folytatni akarja mindaddig amíg Macron elnököt meg nem buktatják. A többség viszont csak a vásárló erejét védelmezi – hangsúlyozta a kommunista politikus, aki szerint a kormánynak semmilyen forgatókönyve sincsen a válság megoldására. Ehhez ugyanis pénz kellene…
Miért nem vezetik be a vagyonadót ?
A franciák 77%-a amellett van, hogy legyen újra vagyonadó. Ezt sürgetik a sárga mellényesek is. A Fizessenek a gazdagok! jelszó népszerű Franciaországban, de a kormány elzárkózik ettől. Puszta demagógiának tartja, mely károsan befolyásolná a gazdasági életet. Bruno LeMaire pénzügyminiszter újra megismételte:
Attól nem lesz kevesebb a munkanélküli és nem nő a vásárló erő, ha a gazdagokat megadóztatják!
A szegénység és a munkanélküliség okait kell megszüntetni – jelentette ki Bruno LeMaire pénzügyminiszter, aki ismét hitet tett a költségvetési fegyelem és a gazdaság liberális reformja mellett.
Folyamatosan cseréli le kutyáit az amerikai Közlekedésbiztonsági Hivatal. A reptereken szolgáló kutyák zöme ma már lógó fülű fajták, köztük magyar vizslák. Kevésbé ijesztik meg a gyerekeket, mint a hegyes fülűek.
Évek óta kutyacsere zajlik az amerikai repülőtereken szolgálatot teljesítő (az utasokat figyelő, valamint drogot és bombát kiszagoló) 1200 négylábú körében – derül ki a Washington Examiner cikkéből. A hegyes fülű fajtákat lógó fülűekre cserélik. Az amerikai Közlekedésbiztonsági Hivatalban (Transportation Security Administration – TSA) úgy találták, hogy a lógó fülű kutyák fogadtatása az utasok részéről kedvezőbb a hegyes fülűekénél.
„Nem ijesztik meg a gyerekeket”
– nyilatkozta a TSA részéről David Pekoske. A TSA egyébként a szövetségi ügynökségek között a második legtöbb kutyát alkalmazza. (Naponta legalább 20 ezer belföldi fel-és leszállló, kétezer nemzetközi járat utasait ellenőrzik a TSA emberei a kutyák segítségével is.)
Az amerikai reptereken szolgáló kutyák 80 százaléka már lógó fülű fajta. A tervek szerint a nyugdíjba vonuló kutyák pótlásakor is csak ezeket állítják szolgálatba.
Jelenleg már csak két hegyes fülű kutya dolgozik a reptereken: német juhász és belga malinois. A lógó fülűek besorolásuk szerint sport- és vadászkutyák: labrador és golden retriever, német rövid szőrű és drótszőrű pointer, valamint magyar vizsla (a pointerek és a vizslák rokon fajták, utóbbiaknak is van számtalan „nemzeti” változata, a TSA a magyart használja).
A kutyák egyharmada az utasokat figyeli, kétharmada robbanóanyagokat és drogokat keres. Egy állat és gazdája kiképzése 26-42 ezer dollárba (kerekítve 7-12 millió forintba) kerül. Egyébként minden egyes kutya, amelyik a TSA tenyésztési programjában született, egy 9/11-es áldozatról kapja nevét.
20 eurós órabért akarnak a repülőterek dolgozói Berlinben, ahol hétfőn rövid munkabeszüntetést tartottak a szakszervezet felhívására. A Verdi szakszervezet szerint a munkaadók ajánlata tökéletesen elfogadhatatlan! Jelenleg egy átlagos dolgozó 17 eurónál valamivel többet keres óránként Berlin két repülőterén. Ahol nyolcvan járat nem indult el a sztrájk miatt. A szakszervezet újabb munkabeszüntetést tervez, ha nem kapják meg a 20 eurós órabért – számol be a Deutsche Welle közszolgálati portál.
Vége a bőség korának – nyilatkozta Olaf Scholz pénzügyminiszter a Bild am Sonntag című lapnak. A szociáldemokrata pénzügyminiszter arra utalt, hogy tavaly még jelentős többletet produkált a költségvetés, de idén már nem fog. Hosszú idő után ugyanis
csökkent a GDP növekedése tavaly a harmadik negyedév során
Ezért az állam a jövőben kisebb adóbevételekre számíthat. Olaf Scholz pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy ragaszkodik elődje, Wolfgang Schäuble szigorú költségvetési politikájához. Vagyis nem enged sem a hazai sem pedig a külföldi nyomásnak és semmiképp sem kockáztat költségvetési deficitet mint ahogy azt oly sokan szeretnék.
A sárga mellényesek tiltakozó akcióira hívják fel a figyelmet Németországban is hiszen Franciaországban nyolcadik hete tüntetnek Macron elnök szigorú költségvetési politikája ellen. Franciaország költségvetése és egész gazdasága sokkal gyengébb formában van mint a német, de a tiltakozókat ez hidegen hagyja. Ők az életszínvonaluk megőrzését és javítását akarják, és úgy vélik: az állami költségvetés fő feladata épp ennek a biztosítása!
A GDP növekedése nem hozott életszínvonal emelkedést a globalizáció veszteseinek
Erre hívják fel a figyelmet a sárga mellényesek Franciaországban. Matteo Salvini miniszterelnök helyettes épp azzal védelmezte Róma költségvetését Brüsszellel szemben, hogy csakis így tudják elkerülni a sárga mellényes mozgalom átterjedését Itáliára. Végül Olaszország populista kormánya kompromisszumot kötött Brüsszellel, mert mindkét oldal belátta, hogy túlságosan nagy a tét, mindkét fél sokat veszíthet. Brüsszel megértően fogadta azt is, hogy Macron elnök engedményeket adott a sárga mellényeseknek. Ezzel pedig végképp elúszott a remény, hogy Franciaország idei költségvetésének a hiánya belül marad a három százalékon.
Németország a tavalyi többletből viszont felpörgethetné a hazai gazdaságot és lendületet adhatna az egész uniónak – javasolják sokan Olaf Scholz pénzügyminiszternek. Aki azonban hajthatatlan: vége a bőség korszakának, mindenki készüljön fel a nehéz időkre! – tanácsolta a Bild am Sonntag interjúban.
Ki fog a szociáldemokratákra szavazni?
A szigorú költségvetési politika nem növeli feltétlenül a baloldali választópolgárok bizalmát. A Verdi szakszervezet 23 ezer tagja, akinek nevében Berlinben sztrájkoltak hétfőn a repülőtereken, nem ilyen gazdaságpolitikát vár. Régebben a szakszervezetek voltak a szociáldemokraták legfőbb politikai támogatói, de egyáltalán nem véletlen az egykor baloldali párt mélyrepülése az elmúlt évtizedben. Amióta a szociáldemokrata kancellár bevezette a Harz reformokat, vagyis a munkaadók kívánságára létrehozták a rugalmas munkaerő piacot és befagyasztották a reálbéreket Németországban, a szociáldemokraták népszerűsége egyre mélyebbre zuhan. Megerősödnek viszont a jobb és baloldali szélsőségek, melyekben közös, hogy ellenzik a szigorú költségvetési politikát. Franciaországban a baloldal és a szélsőbal áll elsősorban a sárga mellényesek tiltakozó akciói mögé, de a szélsőjobb is rokonszenvvel figyeli azt.
Macron elnök reformjai végképp eltűnnek ?
Németországban sokan eleve szkeptikusak voltak a reformokkal szemben, de a mai körülmények között megvalósíthatatlannak tartják őket. Márpedig Németország nélkül nem lehet megreformálni az eurozónát. Olaf Scholz pénzügyminiszter azonban újra egyértelművé tette: szó sem lehet arról, hogy Németország bármiféle garanciát vállaljon olyan szövetségesek csillagászati adósságaiért mint Franciaország vagy Olaszország. Miért változtatnánk, ha így is mennek a dolgok? – tette fel a költői kérdést Angela Merkel kancellár. Macron elnök pedig nincsen abban a helyzetben, hogy sürgesse a reformot hiszen Franciaországban a sárga mellényesek a nyolcadik hétvége után is folytatni akarják a tiltakozást, a kemény mag pedig el van szánva: meg akarják buktatni a fiatal elnököt, aki igazában még el sem tudta kezdeni a reformjait…
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Volt már női tüntetés is
Végül egy 
