Kezdőlap Világ Oldal 334

Világ

Nyelvtörvény: feszültség Magyarország és Ukrajna között

0

Szijjártó Péter berendelte a Külgazdasági és Külügyminisztériumba (KKM) Ukrajna Budapestre akkreditált nagykövetét hétfőre, mert személyesen is tájékoztatni kívánja, hogy “szégyennek és gyalázatnak” tartja az ukrán oktatási törvény módosítását – közölte Menczer Tamás, a tárca szóvivője.

A külgazdasági és külügyminiszter utasításba adta, hogy

a magyar diplomácia semmilyen nemzetközi szervezetben nem támogathat egyetlen ukrán kezdeményezést sem,

és Magyarország nem támogat semmilyen, Ukrajna számára fontos döntést.

Az ENSZ, az EBESZ és az Európai Unió minden fórumán felveti Magyarország az ukrán törvénymódosítás ügyét, és meggátolja az Ukrajna számára fontos ügyek magvalósítását.

A szóvivő hangsúlyozta: az intézkedések fő oka az oktatási törvény módosítása, amely ellehetetleníti a nemzetiségek anyanyelvű oktatását. Ugyanakkor ok az is, hogy a közelmúltban Tallinnban az Európai Unió és a keleti partnerség külügyminisztereinek találkozóján Szijjártó Péter felvetésére az ukrán külügyminiszter elfogadhatatlan választ adott.

Mianmar: újabb áldozatai vannak a taposóaknáknak

0

Két újabb akna robbant ma fel, így már három, a rohingják menekülőútvonala közelében fekvő területről tudni, ahova a mianmari hatóságok szárazföldi aknákat telepítettek. A mai egyik robbanásban egy fiatal férfi lába leszakadt.

A húszas éveinek elején járó bangladesi farmer egy Baish Bari nevű falu mellett lépett az aknára ma reggel, amikor a csordáját terelte. A szemtanúk szerint egy rohingja férfit pedig egy bangladesi kórházba szállítottak, miután egy másik akna a bangladesi Amtali falu mellett felrobbant ma alatta.

Minden jel arra mutat, hogy

a mianmari hatóságok szándékosan azokra a helyekre rakták az aknákat, ahol a rohingja menekültek átkelnek a határon.

Ez egy kegyetlen és aljas lépés, amely csak tovább növeli az üldözött emberek szenvedését.” – mondta Tirana Hassan, az Amnesty International krízisekkel foglalkozó kutatója, aki a határon van.

A mai tragikus események csak megerősítik, hogy ez a probléma nem fog magától véget érni. A mianmari hatóságoknak

azonnal véget kell vetniük ennek a szörnyű gyakorlatnak,

és meg kell engedniük, hogy az aknamentesítők megtisztítsák a terepet.”

A mai robbanások is a határ mellett történtek, ahol az ENSZ becslése szerint az elmúlt két hétben már 290 000 rohingja menekült kelt át. A helyiek szerint a mianmariak gyakran járőröznek a környéken.

A mianmari hadsereg Észak-Korea és Szíria mellett egyike még azoknak a kevés országoknak, amelyek nyíltan használnak taposóaknákat. Ezeket a fegyvereket 1997-ben egy nemzetközi egyezmény betiltotta.

Szeptember 8-án az Amnesty International megerősítette, hogy a mianmari hatóságok taposóaknákat telepítettek a Bangladessel közös határ északi részére, két forgalmas útvonalra Taung Pyo Let Wea (másnéven Tumbro) közelébe.

Legalább hárman, köztük két gyerek súlyosan megsérült.

A robbanások mindegyike nagy forgalmú utak mellett következett be.

Ahelyett, hogy tagadják a felelősségüket, a mianmari vezetésnek garantálnia kell az emberek biztonságát. Jó oka van, hogy a taposóaknákat betiltották: válogatás nélkül gyilkolják és bénítják meg az embereket, hiszen nem tudnak különbséget tenni katonák és civilek között.” – mondta Tirana Hassan.

Az ENSZ szakértőit be kell engedni a területre, hogy kivizsgálhassák a Rakhine államban történt jogsértéseket, köztük a betiltott aknák alkalmazását. A felelősöket bíróság elé kell állítani.”

Forrás: Amnesty International Magyarország

A gyíkembereken keresztül irányítja Soros a világot a miniszterelnök fia szerint

0

Az izraeli kormányfő fia, Jáir Netanjahu posztolt a Facebookon egy olyan képet, amely szerint Soros György a gyíkembereket, ők az illuminátusokat, ők pedig az izraeli ellenzék vezetőit irányítják.

Nem csak Magyarországon divat a sorosozás és háttérhatalmazás a kormánypárt vezetői körében. A Háárec vette észre, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök 25 éves fia, Jáir posztolt a Facebook-oldalára egy meglehetősen furcsa képet, amelyhez csak annyit írt: „tápláléklánc”.

A képen Soros György a Földet lebegteti egy gyíkember előtt, aki egy alkimista szimbólumot lógat egy fekete ruhás, az antiszemita karikatúrákra emlékeztető figura elé, aki valószínűleg az összeesküvés-elméletek kihagyhatatlan alakjait, az illuminátusokat akarja jelképezni. Ő három alakot irányít: Ehud Barak volt miniszterelnökök, Eldad Janivot, a Netanjahu-ellenes tüntetések egyik vezéralakját, és Meni Naftalit, aki a miniszterelnök felesége, Szara Netanjahu elleni vádemelés kulcsfigurája.

A posztolt fotó egy nyíltan antiszemita kép „továbbfejlesztett” változata,

amely főleg rasszista és összeesküvés-elméleteket terjesztő oldalakon tűnt fel. Egyik első megosztója egy olyan fehér felsőbbrendűséget hirdető férfi volt, aki neonáci és Holocaust-tagadó szervezetekkel áll kapcsolatban. Az eredeti képen még nincs Soros, ott a gyíkember az illuminátuson keresztül egy, antiszemita karikatúraként ábrázolt ortodox zsidót irányít, aki egy hamburgert lógat egy amerikai pólót viselő rozmár elé.

Jair Netanjahu posztját

az amerikai szélsőjobboldal egyik prominens alakja, a Ku-Klux-Klán egy korábbi vezetője,

David Duke már népszerűsíti is a Twitteren. Duke egyébként Donald Trump régi támogatója – erről itt írtunk korábban.

Megemlékezett róla a neonáci Daily Stormer című lap is, ők többek között „igazi testvérnek” (total bro) nevezik az ifjabbik Netanjahut.

Jáir Netanjahu leadja szavazatát, szülei társaságában
Fotó: MTI/EPA/Pool/Uriel Sinai

Miután a Háárec cikke megjelent, Jáir Netanjahu tagadta, hogy antiszemita lenne, szerinte épp az újság az. Az egyik érintett, Ehud Barak annyit írt a Twitteren, hogy a miniszterelnök fiának pszichiáterhez kellene fordulnia. Arra lenne kíváncsi, hogy

„ezt hallják a gyerekek otthon? Ez öröklött, vagy egy spontán mentális betegség?”

Jáir Netanjahunak nem ez az első botránya. Többször is voltak már furcsa Facebook-posztjai, nemrég pedig egy szomszédjával veszett össze. A szomszéd ugyanis észrevette, hogy nem szedi össze a kutyája után az ürülékét, és amikor ezt szóvá tette, Jáir Netanjahu egyszerűen bemutatott neki.

Azóta egyébként eltávolította a fotót:

שרשרת המזון

Közzétette: Yair Hun – 2017. szeptember 8.

Egyiptom szintén beállt a “paksozók” sorába

0

Szeptember 5-én az egyiptomi kormány bejelentette, hogy elfogadta Moszkva feltételeit és zöld jelzést adtak az első atomerőmű megépítéséhez. Ezzel párhuzamosan Abdel Fattáh al-Szíszí egyiptomi elnök meghívta Vlagyimir Putyin orosz elnököt is, hogy vegyen részt azon az ünnepségen, amelyen lerakják a létesítmény alapjait. Ezzel lényegében pont került a 2015 óta zajló egyiptomi-orosz tárgyalások végére, amelyeknek a tétje az volt, hogy Kairótól 130 kilométerre fekvő és a Földközi-tenger partvidékén elhelyezkedő ed-Dabaa régióban egy orosz atomerőművet építsenek.

 

A finanszírozás módja hasonlatos a magyarországi Paks-2 projekthez:

az orosz Roszatom atomenergetikai vállalat építené meg az atomerőművet, amelyhez Oroszország 25 milliárd dollárnyi kölcsönt biztosít. Az orosz hitel a beszerzésekkel és az építkezésekkel kapcsolatos szerződések 85 százalékát teszi ki, a fennmaradó költségek 15 százalékát az egyiptomi félnek kell állnia. Az orosz kölcsönt az egyiptomi kormány 2016 és 2028 használhatja fel, amelynek éves kamata 3 százalék. A törlesztés 2029. október 15-től veszi kezdetét, és az arab országnak mintegy 22 éven át kell törlesztenie. Az előzetes számítások szerint 2024-ben áll üzembe az első reaktor és amennyiben mind a négy reaktor elkészül, akkor a létesítmény 4800 MW elektromos áramot lesz képes előállítani. Ez akár 50 évre elegendő árammal is képes lenne ellátni az országot, amely már egy ideje szenved a nem elegendő energiahordozókból, az áramkimaradásoktól és szabotázsakcióktól, amelyek a csővezetékek vagy villanyvezetékek ellen hajtanak végre.

Több évtizedes álom

Az egyiptomi kormányok már a hidegháború első évei óta vágytak egy saját atomerőműre. Gamal Abden Nasszer egyiptomi elnök 1955-ben elrendelte az Egyiptomi Atomenergetikai Bizottság (későbbi nevén: Egyiptomi Atomenergetikai Hatóság, EAEA) felállítását. Nasszert elsősorban a békés célú felhasználás érdekelte, s ezen a téren nem kis mértékben támaszkodott az akkori szövetségére, a Szovjetunióra. A szovjet mérnökök és atomtudósok segítségével 1958-ban egy kísérleti reaktort építettek meg Insászban. Az évtized végén egy 150 megawatt teljesítőképességű reaktort kezdtek el építeni Alexandria mellett, de azt a 1967-es hatnapos háborúban elszenvedett vereség miatt végül nem fejezték be.

Egy korai elképzelés a dabaai atomerőműről. A kép forrása: meobserver.com

Anvár Szadat, Nasszer utódját, már kevésbé érdekelte a nukleáris energia, és az akkori fő szövetségesnek számító Egyesült Államok sem rajongott túlságosan az ötletért, ezért igyekezett visszafogni Egyiptom minden ilyen jellegű próbálkozását. Hoszni Mubárak már sokkal nagyobb érdeklődést mutatott az atomenergetika iránt, aki 1981-ben újraindította az atomprogramot, de végül a csernobili katasztrófa miatt ezt leállították és inkább nem kértek a szovjet fejlesztésű reaktorokból.

Mubárak egyiptomi elnök 2006-ban, miután Amr Músza, az Arab Liga akkori főtitkára felszólította az arab államokat, hogy – mivel nem képesek elérni Izrael nukleáris arzenáljának a leszerelését – kezdjenek békés célú nukleáris programokba, Egyiptom más arab országokkal (Szaúd-Arábiával, az Egyesült Arab Emírségekkel, Jordániával) együtt bejelentette atomerőműépítési szándékát. Kairó elképzelése az volt, hogy a következő években tíz atomreaktort fognak megépíteni: ha nem amerikai–francia segítséggel, akkor argentin, kínai vagy orosz hozzájárulással. 2010-ben ismét az oroszokkal kezdtek el tárgyalni, de ezek a 2011-es események és Mubarák bukása miatt elakadtak. 2013-ban Abdel Fattáh al-Szíszí államcsínye után a hatalomra kerülő egyiptomi vezetés bejelentette a nukleáris programjának a folytatását. Végül  Egyiptom és Oroszország 2015.november 19-én kötött megállapodást az első egyiptomi atomerőmű megépítéséről.

Medve a piramisoknál

Az egyiptomi kormány úgy jellemezte az döntését, mint egy hatalmas előrelépést az egyiptomi-orosz kapcsolatokban, amely már 2013 óta látványos javuláson ment keresztül, annyira, hogy sok elemző

Kairó és Moszkva együttműködését már az ötvenes és hatvanas évekhez hasonlítja 

Putyin és Szíszi együtt szemlézik meg az orosz fegyvereket. A kép forrása: wikimedia.

Kétségtelen, hogy ebben van igazság, főleg ha részletesen megvizsgáljuk a két ország kapcsolatának egyes területeit. Egyiptom legelőször fegyvervásárlási ügyben kereste meg Oroszországot még 2013 novemberében: 2 milliárd dollár értékben szeretett volna orosz légvédelmi és tankelhárító eszközöket vásárolni. Egy évvel később a fegyverüzlet 3,5 milliárd dollárra bővült, amely MiG-29M/M2 vadászbombázókat, Mi-35M harci helikoptert, továbbá Mi-8/17-es szállítóhelikoptereket és K-300P-es föld–víz rakétákat tartalmazott. Ezzel párhuzamosan a két ország közös hadgyakorlatokat is tart, legutóbb 2016. októberében zajlott ejtőernyős gyakorlat, amelyen 500 egyiptomi-orosz légideszantos vett részt.

A katonai szektoron kívül gazdasági területen is komoly sikereket értek el a felek. A két ország kereskedelmi volumene 2016-ban 3,5 milliárd dollárt tett ki. Oroszország leginkább gabonát (2015-ben az Egyiptomban elfogyasztott gabona 40 százaléka a kelet-európai országból származott) és energiahordozókat (cseppfolyós földgáz – LNG) szállít  Cserébe Kairó egy év alatt 30 százalékkal (460 millió dollárral) növelte az Oroszországba irányuló mezőgazdasági termékexportját, főleg narancsot, burgonyát, hagymát és fokhagymát szállítottak az orosz piacra. Az orosz vállalatok eddig mintegy 1,5 milliárd dollárt fektettek be az egyiptomi energetikai iparba, valamint Moszkva bejelentette, hogy egy 4,6 milliárd dolláros beruházást eszközöl egy saját ipari park létrehozására a Szuezi-csatorna térségében.

Egyiptomi katonák vizsgálják a 2015. október 31-én Sarm es-Sejkből felszállt Metrojet Flight 9268-as repülőgépnek roncsait. A terrortámadásban 212 orosz állampolgár vesztette életét, és miatt Oroszország felfüggesztette az Egyiptomba tartó légijáratokat, amelyek azóta sem álltak helyre a két ország között. Ez súlyos következményekkel járt az egyiptomi turizmusra nézve, hiszen 2014-ben hárommillió orosz turista kereste fel Egyiptomot. A kép forrása: wikimedia 

Továbbá nem szabad figyelmen kívül a politikai dimenziót sem: a két ország nagyon sok közel-keleti kérdésben nemcsak egyetért, hanem aktívan együttműködik egymással. 2014 óta Putyin és Szíszi legalább hatszor találkozott egymással, legutóbb  a kínai Xiamenben tartott BRICS (Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság) államfőinek találkozóján folytattak beszélgetést.

Kairó kiemelten támogatja Moszkva közel-keleti szíriai hadműveleteit, valamint évek óta közvetítő szerepet tölt be a szíriai kormány és az ellenzék között, ami azt jelenti, hogy gyakran sikerül fogolycseréket, szabad elvonulásokat és tűszüneti megállapodásokat tető alá hoznia. Ugyanúgy szoros együttműködés van Egyiptom és Oroszország között Líbia terén is, többek közt pár hónapja felröppent az a hír, hogy az egyiptomi  Sidi Barrani légitámaszponton állítólag orosz drónokat és speciális alakulatokat állomásoztattak, felkészítve őket egy líbiai beavatkozásra.

Geopolitikai pofon

Korántsem a véletlen műve, hogy az egyiptomi kormány a múlt hétre időzítette a bejelentését az orosz atomerőműprojekt megvalósításáról. Kétségtelen, hogy ehhez közrejátszottak a jó egyiptomi-orosz kapcsolatok, vagy Oroszország részéről tapasztalt intenzív “nukleáris diplomácia“:

2015 óta Iránnak, Jordániának és Törökországnak épít atomerőművet, de még az olyan országok is érdeklődnek az atomenergetikai együttműködés után, mint Szaúd-Arábia.   

Ennek hátterében a hirtelen hűvössé váló amerikai-egyiptomi kapcsolatok állnak. Kairót teljes mértékben felkészületlenül érte, hogy augusztus 23-án a Trump-adminisztráció törölte az Egyiptomnak szánt 95 millió dollárnyi gazdasági (főleg élelmiszer) segélyt, és visszatartott 195 millió dollár értékű katonai támogatást. A Fehér Ház hivatalos közlése szerint erre azért került sor, mert Egyiptomban komoly emberjogi aggályok merültek fel és az ország demokratikussága is rengeteg kívánnivalót hagy maga után. Egyiptom addig ugyanis átlagosan 1,3 milliárd dollárnyi katonai segélyt és 250 millió gazdasági támogatást kapott az Egyesült Államoktól.

Ez azért volt sokkoló az egyiptomi vezetés számára, mert úgy tűnt, hogy Donald Trump megválasztásával helyreállnak a két ország közötti kapcsolatok. Még a második Obama elnökségének idején megvétózták az országnak szánt katonai segélyeket, mert több száz egykori Muszlim Testvériség tagot halálra ítéltek. Az egyiptomi vezetés ekkor úgy érezte, hogy Washington „cserbenhagyta őt”, pont akkor, amikor az egyiptomi hadseregnek a leginkább szüksége lett volna az amerikai fegyverekre, hiszen harcolt az Iszlám Állam (ISIS) nevű terrorista szervezet Sínai-félszigeten lévő szövetségesei ellen. Később ugyan ezt a tilalmat részlegesen feloldotta a Fehér Ház, de Obama elnökségének végéig nem álltak helyre az amerikai-egyiptomi kapcsolatok.

A 2017 májusi találkozó egyik leghírhedtebb képe: az előtérben Szalman, Szaúd-Arábia uralkodója, Szíszi és Trump, amikor megfogják a Gömböt. A kép forrása: tumblr.

Donald Trump megválasztásával viszont úgy tűnt, hogy új időszámítás veheti kezdetét Kairó és Washington kapcsolatában és Egyiptom ismét az Egyesült Államok legfontosabb arab szövetségesévé válhat. Trump még az elnökválasztás előtt találkozott Szíszivel, és a beszámolók szerint nagyon jó hangulatban telt és főleg terrorizmus elleni harc fontosságáról beszéltek, miközben – ellentétben Hillary Clintonnal – kerülték az olyan kényes kérdéseket, mint az emberjogi helyzet Egyiptomban. 2017 áprilisában Szíszi Washingtonba utazott és találkozott Trumppal. Az amerikai elnök ismét dicsérte és támogatásáról biztosította az egyiptomi kormányt, kerülve az emberjogi problémákat. Sőt, a májusi rijádi találkozón, úgy tűnt, hogy az Egyesült Államoknak sikerült Egyiptomot és Szaúd-Arábiát teljesen maga mellé állítania a közel-keleti kérdésekben és ez a három ország szorosan fog egymással együttműködni a térségben.

Csakhogy a gazdasági és a katonai segély felfüggesztése véget vethet az ilyenfajta elképzeléseknek. Ugyanis Egyiptom nem fog az Egyesült Államoknál könyörögni a tilalom feloldásáért vagy fog változtatni az országban uralkodó belpolitikai helyzeten. Helyette még inkább Oroszország felé fog közeledni, hiszen Moszkvától megkaphatja a gazdaság számára fontos nyersanyagokat és terrorizmus elleni harchoz szükséges fegyvereket, miközben Putyin aligha szól majd bele egy közel-keleti ország emberjogi helyzetébe. Ezért az orosz atomerőmű megépítésének híre már lényegében csak hab a tortán, amely Egyiptom részéről legalább olyan fontos geopolitikai üzenet, mint amennyire energetikai szükségszerűség.

Irma megérkezett Floridába

0

Megérkeztek a Florida Keys szigetcsoportra az Irma hurrikán első orkán erejű széllökései – közölte szombat éjjel az amerikai országos hurrikánközpont (NHC).

Az NHC adatai szerint az egyik állomáson előbb óránkénti 119 kilométeres szelet regisztráltak. Az Irma közepe óránkénti 200 kilométeres széllel Florida Keys felé tart, és kevesebb mint 160 kilométerre van a szigetcsoporttól. Az NHC időközben négyes erősségűre felminősítette a trópusi ciklont.

Floridában már az első károk is bekövetkeztek. Rick Scott kormányzó arról számolt be, hogy az erős szél és esőzés miatt 76 ezer ember maradt máris áram nélkül. Scott figyelmeztetett, hogy a vihar életveszélyes. A hatóságok több mint hatmillió embert szólítottak fel, hogy menjenek biztonságos helyre a vihar útjából.

Az NHC adatai szerint az Irma hurrikán átmérője több mint 560 kilométer, és a központja feltehetően az állam nyugati részét érinti majd, de a Florida keleti partján fekvő Miami sincs biztonságban. Az NHC ráadásul arra számít, hogy a hurrikán tovább erősödhet, mert miután elhagyta Kubát, olyan vízfelület fölé ért, amelynek hőmérséklete meghaladja a 30 Celsius-fokot, és a “kádmeleg” víz tovább táplálja a hurrikán erejét.

Autonóm Székelyföld térképét árulják Romániában a Mol kutakon

0

A MOL benzinkutak bojkottjára szólította fel a romániai autósokat Traian Basescu, a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke, aki azt sérelmezte, hogy a benzinkutaknál az autonóm Székelyföld térképét forgalmazzák. A ML Románia közleményben reagált.

A volt román államfőnek a pártja ifjúsági szervezete által szervezett nyári egyetemén tett kijelentéseit az Agerpres hírügynökség idézte szombaton. Basescu a Székelyföldi legendárium térképét kifogásolta.

Traian Basescu kijelentette: a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium kapcsán kialakul román-magyar konfliktusnak tulajdonképpen egy bírósági ítélet képezi az alapját, és Romániában “egyelőre senki nem vonja kétségbe a bírósági ítéleteket” – idézte Basescut a hírügynökség.

Azt kifogásolta azonban még hangsúlyosabban, hogy “a MOL benzinkútjainál az autonóm Székelyföld térképét forgalmazzák az ország közepén”. Basescu hangsúlyozta, hogy mindezt “Magyarország kereskedelmi társasága teszi”, amelyet Románia készségesen fogadott a területén.

Nem csak Székelyföldi látnivalók szerepelnek a térképen

Fazakas Szabolcs, a Székelyföldi legendárium projekt vezetője elmondta: a 2011-ben készített négy nyelvű, román-magyar-német-angol térképen Székelyföldnek és környékének turisztikai látványosságait tüntették fel úgy, hogy az illető látványosságnak egy-egy kis ikonját is lerajzolták. Megjegyezte: nem csak Székelyföldi látnivalók szerepelnek a térképen. Rajta van például a Bucsecs hegység legmagasabb csúcsa, az Omul, és szerepelnek a Buzau megyei iszapvulkánok is.    

A MOL Románia reagálása    

A MOL Románia szombat esti közleményében közölte: vállalati politikájának része az ország különböző régióiban élő közösségek és kisebbségek tiszteletben tartása, s ez a töltőállomásaikon történő többnyelvű kommunikáció révén valósul meg. A közlemény szerint a MOL 208 romániai töltőállomásán a turistákra való tekintettel helyeztek el olyan térképeket, amelyek az egyes régiók látványosságait népszerűsítik.

“Ilyen térképek vannak kihelyezve Moldovában és Brassóban is” – közölte a Mol Románia, hozzátéve, hogy a térképek azért négynyelvűek, hogy ezáltal is hatékonyabban népszerűsíthessék az ország különböző régióiban található legérdekesebb turisztikai látványosságokat.

Kicsoda Heiko Maas?

0

Az MTI délelőtt hírében Heiko Maas német belügyminiszter szavait idézi. A távirati iroda által baloldalinak és belügyminiszternek nevezett politikus arról beszél, hogy akár meg is vonhatják Magyarországtól a pénzügyi támogatást, amennyiben nem hajtja végre a bíróság kvótaperben hozott ítéletét.

Délutánra kiderült, hogy Szijjártó Péter magyar külügyminiszter válaszolt Heiko Maas német igazságügyi miniszter szavaira.

Az ember, főleg, ha hétvégén is dolgozik, csak kapkodja a fejét. Hogy mi is Heiko Maas valódi titulusa? A belügyekért felel, mint idehaza Pintér Sándor, vagy az igazságügyekért, mint minálunk Trócsányi László.

Nem lehet kizárni persze azt sem, hogy a német kormányban két Heiko Maas van: az egyikük belügyminiszter, a másik igazságügyi miniszter.

És még az is elképzelhető, hogy Heiko Maas délelőtt még valóban belügyminiszterként dolgozott, de délutánra kinevezték igazságügyi miniszterré.

Legyenek nagyon óvatosak, mert minden megtörténhet!

P.s.: A Fidesz frakció közleményében nemes egyszerűséggel csak baloldali politikusnak nevezi Heiko Maas-t.

P.s.2.: 17.28-kor felszállt a fehér füst, az MTI kiadott egy javítást. Eszerint Heiko Maas igazságügyi miniszter.

Szijjártó válaszolt a német igazságügyi miniszternek

0

Ellentétben azzal, amit a baloldali német igazságügyi miniszter állít, az Európai Bíróság döntése nem kötelezi Magyarországot semmire – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton.

A magyar miniszter Heiko Maas szavaira reagált ezzel, aki úgy fogalmazott, ha Magyarország a migrációs válságban továbbra is ragaszkodik a konfrontációhoz, akkor szükség esetén meg kell vonni Magyarországtól uniós pénzeket.

Szijjártó Péter válaszában aláhúzta, a bíróság döntését tudomásul veszik, de továbbra is elutasítják az illegális bevándorlást, és nemet mondanak a kötelező betelepítési kvótára.

A Magyarországnak szerződések szerint járó uniós forrásokat összekötni az illegális bevándorlással sumák dolog – közölte a magyar tárcavezető, hozzátéve, különös tekintettel igaz ez arra, hogy a Magyarországra érkező forrásokból jelentős mértékben nyugati, például német cégek profitálnak.

“És ne hallgassuk el azt a tényt sem, hogy képmutatás Magyarországot számon kérni, amikor az uniós tagállamok a kvóta szerinti vállalásaik mindössze 25 százalékát teljesítették” – tette hozzá Szijjártó Péter.

A miniszter megjegyezte továbbá, “megtisztelő, hogy a német választási kampányban Magyarországgal foglalkoznak, ugyanakkor felhívjuk a német igazságügyi miniszter figyelmét, hogy Magyarország a magyar emberek adóforintjaiból védi a schengeni határt, s vele együtt Németországot is”.

“Érdekes, hogy a szolidaritásnak ez a fajtája nem kelti fel egy német miniszter figyelmét” – zárta közleményét a miniszter.

Irma, te mérges

0

Letarolta péntekről szombatra virradóra az Irma hurrikán Kuba középső részének több északi part menti városát, de az első jelentések nem szólnak halálos áldozatokról.

Az orkán éjszaka vonult át Villa Clara, Ciego de Ávila és Camagüey tartományok partvidékén. Az egyik leginkább érintett kikötő a nemzeti építészeti örökségbe sorolt hangulatos Caibarién, amelynek a tengerpart felőli utcáit,

a város közel felét elnyelték az 5-6 méteres hullámok.

Ez a város már soha nem tér magához – jósolta egy lakos.

A szintén a nemzeti örökséghez tartozó, hét kilométerrel beljebb fekvő Remediosban a hullámok helyett a 260 kilométeres sebességet is elérő szél pusztított, és csak a Kubában épült egyik első katedrális, a San Juan de los Remedios (1570) maradt épségben. A város a nagy tömegeket vonzó fesztiváljairól híres. A károkat még sehol sem mérték fel Kubában.

Az Irma 1932 óta az első 5-ös – legerősebb – fokozatú hurrikán,

amelynek a központja, a “szeme” kubai földet ért. Havannát a szombat esti órákban éri el, de már csak hármas fokozattal. A fővárosban azzal számolnak, hogy az óriási hullámok áttörnek a parti védműveken, és akár ötszáz méterre is behatolnak az épületek közé. Havanna repülőteréről már csak Mexikó felé indulnak járatok. A hatóságok a fokozott készültséget egy kivételével az összes tartományra kiterjesztették.

A szomszédos szigetország, Bahama áram nélkül maradt a vihar miatt. Floridába vasárnap reggelre várják az ismét felerősödő orkán érkezését. Az Egyesült Államok szárazföldi területét 1851 óta csak háromszor érte el 5-ös erősségű hurrikán.

A Karib-térséget dúló másik orkán, a Katia trópusi viharrá “gyengült”, de kelet felől már közelít a 4-es fokozatú José is, amely miatt a francia hatóságok maximális készültséget rendeltek el szombat este Saint-Barthélemy és Saint-Martin szigeten. Mindkét szigeten 150 fővel megerősítik a csendőrséget, mert gyakori fosztogatásról érkeztek hírek Párizsba, ahol emiatt összeült a biztonsági kabinet.

Megvonná az uniós pénzeket Magyarországtól a német miniszter

0

Ha Magyarország a migrációs válságban továbbra is ragaszkodik a konfrontációhoz, akkor szükség esetén meg kell vonni Magyarországtól uniós pénzeket – szögezte le a dpa német hírügynökség szombat hajnalban megjelent interjújában Heiko Maas szociáldemokrata német igazságügyi miniszter.

„Nagyobb nyomást kell gyakorolni azokra az országokra, melyek úgy gondolják, hogy az érvényes jog fölé helyezhetik magukat.

Ha valaki megsérti a jogot, azt szankcionálni kell” – vélekedett Maas.

A dpa azt írja: Maas nem akarja megengedni a magyar miniszterelnöknek, hogy az Európai Bíróság ítélete ellenére kitartson elutasító hozzáállása mellett a menekültek befogadása terén.

„Ha valaki semmibe veszi a bíróság ítéletét, annak pénzügyi következményei kell, hogy legyenek. Aki a menekültkérdésben megbontja az európai összetartást, az ne számítson anyagi kérdésekben európai szolidaritásra” – húzta alá a német belügyminiszter. A szociáldemokrata politikus azt is hozzáteszi, hogy “aki független bíróságok ítéletét nem tartja tiszteletben, az a jogállamiság minden elvének búcsút int”.

Az Európai Bíróság szerdán úgy döntött, elutasítja Magyarország és Szlovákia keresetét,

melyben Budapest és Varsó az Európai Unió miniszteri tanácsának a menekültek elosztására vonatkozó határozatának megsemmisítését kérte.

Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth Rádióban kijelentette, hogy a bíróság ítéletét tudomásul kell venni, de ez nem ok arra, hogy Magyarország megváltoztassa bevándorláspolitikáját, és nem fogja engedni, hogy Magyarországot “bevándorlóországgá” változtassák.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK