Kezdőlap Világ Oldal 286

Világ

Hollandia főrabbija az antiszemitizmus felvirágzásától tart

0

„Izrael földje nem az ígéret földje hanem lopott föld!” – ezzel a kijelentéssel sokkolja olvasóit egy flamand nyelvű újság a De Morgen Belgiumban. „A zsidók nem lehetnek isten kiválasztott népe, mert ilyen csúnya nagy orrot egyetlen isten sem ad a híveinek!” – idézi Binyomin Jacobs főrabbi, aki cikket írt a Yedioth Ahronot című izraeli lapban.

Hollandia főrabbija ezekre az idézetekre hivatkozva azt hangsúlyozta, hogy mindez a harmincas évek hangulatát idézi föl amikor a nácik mintájára Európa sok országában felerősödött az antiszemtizmus, amely aztán népirtásba torkollott.

Hollandia főrabbija attól tart, hogy visszajöhetnek a harmincas évek amikor még a jószándékú emberek is azzal vádolták a zsidókat, hogy bűnösök Jézus Krisztus meggyilkolásában.  A főrabbi felidézi egy holokauszt túlélő emlékeit , akit gyerekként keresztény család bújtatott el a nácik megszállása idején, és ezzel megmentette az életét. Közben azonban a keresztény család gyakran elmondta a hatéves kisfiúnak , hogy bűnös nép tagja! Szülei és a többi felnőtt zsidó megérdemli az üldöztetést. Őt is csak azért mentették meg, mert még gyerek! A holokauszt túlélőt évtizedekkel később is kísérti ez az emlék Hollandiában.

A főrabbi hangsúlyozza, hogy sok keresztény barátja van, de aggasztja a közhangulat alakulása, mely őt a harmincas évekre emlékezteti. Mindez egybevág Benjamin Netanjahu miniszterelnök álláspontjával, aki kivándorlásra buzdítja az európai zsidókat mondván csakis ott érezhetik magukat biztonságban. Az európai államok vezetői – éppúgy mint az Európai Unió brüsszeli vezérkarának tagjai – azt hangsúlyozzák, hogy megvédik a zsidó polgárokat és zéró toleranciát tanúsítanak mindenfajta antiszemtizmussal szemben Európában.

A magyar határőrök különösen durván bánnak a migránsokkal

A többi között ezt a megállapítást tartalmazza a Returns Network jelentése, mely a migránsok helyzetével foglalkozik. A Frontex, az Európai Unió közös határvédelmi szervezete is gyakran nem humánus módon kezeli a migránsokat. A bolgár, a görög és a magyar határőrök durvasága különösen szembeötlő volt. A Frontex az elmúlt hónapokban egyetlen egy embert sem mentett ki a Földközi tengerből, ahol több mint ezer migráns lelte halálát.

Erre hivatkozva hétfőn útnak indult az Ocean Viking nevű hajó Marseille kikötőjéből. A célja az, hogy a Líbia körüli vizeken cirkáljon, és felszedje azokat a migránsokat, akiket vízbefúlás fenyeget. Kérdés azután, hogy mely országok fogadják be az ily módon megmentett migránsokat. Olaszország ugyanis még kikötni sem engedi azokat a hajókat, melyek illegális bevándorlókat szállítanak.

Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnöke, nemrég Rómában kijelentette: az Európai Uniónak újra kell gondolnia az egész migráns politikáját. Jelenleg a front országok viselik a bevándorlás fő terhét (Olaszország, Spanyolország és Görögország) miközben az Európai Unió legtöbb tagállama vonakodik attól, hogy migránsokat vegyen át tőlük. Ez az álláspontja Orbán Viktor miniszterelnöknek is, aki bár politikai szövetségese Matteo Salvini olasz belügyminiszternek, de éppúgy a zéró migráns politika híve mint ő. Olaszország ezt csak az új migránsokra érti, a régieket szeretné elosztani az uniós tagállamok között , de a jelentkezők száma vajmi csekély.

Lapot húzni tizenkilencre?

Boris Johnson nehéz helyzetbe került: immáron egy fős többsége van csupán a 620 fős Alsóházban. A walesi Brecon és Radnorshire választókörzetben tartott időközi választáson, amit Chris Davies képviselő ellen benyújtott visszahívási petíció miatt kellett megtartani Jane Dodds liberális képviselő nyert, így a toryk többsége csupán egy képviselőt jelent.

Boris Johnsonnak hivatalba lépése óta ezt az első akadályt kellett volna megugrania, ám kudarccal végződött. Ez okozza az új miniszterelnök nehéz helyzetét.

Az Északír unionisták külső támogatása nélkül egyfős szavazattöbbséggel betartani azt az ígéretet, hogy a Királyság akár megállapodás nélkül is kilép az október 31. határidő lejárta előtt, több mint bizonytalan vállalkozás. Johnson saját pártjában is jónéhány képviselő ellenzi az ilyetén módon történő kilépést. Ettől aztán igencsak kockázatos feltenni a megállapodás nélküli kilépést az alsóházbeli szavazásra. Az elutasítás könnyen az egész kormány bukásához, idő előtti választás kiírásához vezetne, ami a jelen pillanatban igencsak kevés esélyt jövendöl a Konzervatív Párt számára.

Boris Johnson biztosan számíthat Jane Dodds elutasító hozzáállására, a megegyezés nélküli kilépés elutasítására, aki már győzelme utáni első nyilatkozatában egyértelműen elutasította a megegyezés nélküli kilépés tervét.

Bolgár nő az EU jelöltje az IMF élére

Krisztalina Georgieva jelenleg a Világbank második számú vezetője. Egy amerikai-európai megállapodás alapján a Világbanknak mindig amerikai míg a Nemzetközi Valutaalapnak európai vezetője van. A francia Christine Lagarde asszony azért mondott le a Nemzetközi Valutaalap éléről, mert az Európai Központi Bank elnöke lesz.

Mindez része annak a csomagtervnek, melyet Emmanuel Macron francia elnök dolgozott ki az európai vezetői posztok elosztására. Így lett a német Ursula von der Leyen a brüsszeli bizottság elnöke és Christine Lagarde az EKB elnöke. Az Európai Unió keleti tagállamai azért támogatták ezeket a jelölteket, hogy aztán cserébe ők is kapjanak egy fontos tisztséget: ez pedig az IMF vezetői posztja. Ezért lett az Európai Unió jelöltje a Nemzetközi Valutalap élére Krisztalina Georgieva. Akinek a megválasztása egyáltalán nem biztos. Az amerikaiaknak és az európaiaknak ugyanis már nincsen többségük az IMF-ben vagyis szükség van néhány más állam meggyőzésére. Kína, Oroszország és más államok gyakran bírálták az amerikai-európai megállapodást a vezetői posztok elosztásáról. Lehet, hogy most megpróbálkoznak egy saját jelölttel, de annak igen nehéz lesz többséget szereznie az uniós jelölttel, a bolgár Krisztalina Georgieva-val szemben.

Moszkva moratórium bevezetését javasolta Washingtonnak

0

Moszkva azt javasolta Washingtonnak és a NATO-nak, hogy Oroszországhoz hasonlóan hirdessenek moratóriumot a közepes hatótávolságú nukleáris rakéták szárazföldi telepítésére – közölte Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a TASZSZ hírügynökségnek adott interjújában.

Rjabkov abból az alkalomból nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok kilépési szándéknyilatkozata értelmében augusztus 2-án érvényét veszti a szárazföldi telepítésű közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról kötött orosz-amerikai (INF-)szerződés.

Az orosz külügyminisztérium pénteken közölte, hogy a nap folyamán lejár az INF-szerződés hatálya. Az orosz diplomáciai tárca hangsúlyozta, hogy ez Washington kezdeményezésére történik.

Rjabkov szerint a közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris eszközökről szóló megállapodáshoz való visszatérést „senki sem vette le a napirendről”.

„Új tárgyalásokat nem ajánlunk az amerikaiaknak, ezt Vlagyimir Putyin elnök február 2-án világosan megmondta” – emlékeztetett a diplomata. Mint mondta, Moszkva ugyanakkor azt ajánlotta, hogy Oroszországhoz hasonlóan az Egyesült Államok és a NATO többi tagországa jelentsen be ugyanolyan moratóriumot a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek telepítésére. Vlagyimir Putyin korábban kijelentette, hogy amíg ilyen kategóriájú amerikai eszközök nem jelennek meg a világ valamely régiójában, addig Moszkva sem telepít ilyeneket.

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, 1988. június 1-jén lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes és rövidebb (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Az Egyesült Államok 2014 óta azt állítja, hogy Oroszország megsérti az INF-szerződést. Washington ezt tavaly úgy konkretizálta, hogy az oroszok a szárazföldi Iszkander-M rakétarendszer és a tengeri indítású Kalibr manőverező robotrepülőgép továbbfejlesztett elemeit tartalmazó 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével sértették meg a szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert.

Moszkva ezt tagadja, és azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített vagy telepítendő Aegis Ashore ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is mondja, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikusrakéta-elhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.

Donald Trump amerikai elnök tavaly augusztusban jelentette be a szerződésből való kilépés szándékát, decemberben pedig Mike Pompeo külügyminiszter ultimátumban követelte Oroszországtól a 9M729-es robotrepülőgép megsemmisítését vagy módosítását. Moszkva ezt elutasította.

Washington február 1-jén közölte, hogy felfüggeszti részvételét az INF-szerződésben, és kilép abból, ha Oroszország nem tér vissza annak tiszteletben tartásához. Putyin február 2-án bejelentette, hogy Moszkva tükörintézkedésekkel válaszol, szintén felfüggeszti részvételét, és tudományos kutatásokat indít új rakétatípusok kifejlesztésére.

Az USA új rakétákat telepít Európába

Mark Esper amerikai hadügyminiszter nyilatkozott újságíróknak hangsúlyozva, hogy az egyezményt az oroszok sértették meg. Hivatkozott Jens Stoltenberg NATO főtitkárra, aki többször is elmondta: az oroszok szisztematikusan megsértik azt az egyezményt, melyet még Gorbacsov és Reagan kötött meg a nyolcvanas évek végén.

Oroszország támadó kapacitást épített ki, mellyel szemben a NATO-nak is lépnie kell – hangsúlyozta a főtitkár. Az amerikai hadügyminiszter közölte: föld-levegő rakétákat telepítenek Európába, hogy ellensúlyozzák az orosz fejlesztéseket. Lengyelország és Románia már korábban jelezte, hogy szívesen állomásoztatna ilyen fegyvereket a területén.

A NATO szakértőit különösen a kalinyingrádi rakéták zavarják. Az egykori Kelet Poroszországba az oroszok olyan rakétákat telepítettek, melyek fenyegethetik a közeli NATO tagállamokat. Lengyelországban és a három kis balti államban ezért különösen komolyan veszik az orosz fenyegetést.

Moszkva természetesen mindent tagad, és az amerikaiakat hibáztatja a fejleményekért. Az oroszok szerint az amerikaiak gyűrűt építenek Oroszország köré. Moszkvában különösen nehezményezik azt, hogy a volt Szovjetunió egykori tagállamai közül néhány a NATO tagja lett (például a három balti állam), és az USA szeretné, ha Ukrajna és Grúzia is bekerülne.

Ezen a ponton Magyarország szerepe is érdekessé válik. Orbán Viktor ugyanis blokkolja Ukrajna NATO tagságát. A hivatalos indoklás az, hogy ennek oka a nyelvtörvény, mely hátrányos az Ukrajnában élő magyar kisebbség számára. Egyes NATO szakértők viszont azt gyanítják, hogy Orbán Viktor miniszterelnök valójában Putyin kérésének tesz eleget amikor megakadályozza Ukrajna NATO tagságát.

Von der Leyen Rómában: új uniós migráns politika kell!

A brüsszeli bizottság leendő elnökasszonya sorra látogatja a tagállamokat illetve találkozik azok vezetőivel. Nemrég Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is eszmét cserélt.

Akkor is felmerült a migráns kérdés hiszen Magyarország kategorikusan elutasítja a menekültek befogadását. Orbán Viktor miniszterelnök politikai szövetségese, Matteo Salvini ugyanezen az állásponton van, de ugyanakkor azt szeretné, hogy az uniós tagállamok vegyenek át migránsokat Olaszországtól. Erről Orbán Viktor hallani sem akar…

Ursula von der Leyen Rómában elismerte, hogy Olaszország mint frontország nehéz helyzetben van – éppúgy mint Spanyolország vagy Görögország. Ezért új migráns politikát javasol, melynek kidolgozását akkor kezdhetik meg Brüsszelben amikor Ursula von der Leyen vezetésével feláll az új bizottság. Ez valamikor ősszel következhet be, de addig is csinálni kell valamit, mert folyamatosan érkeznek a menekültek a Földközi tengeren át. „Tudjuk, hogy ez a probléma nem fog elmúlni hiszen globalizált világban élünk. Olyan új migráns politikát kell találnunk, mely egyszerre hatékony és emberséges” – hangsúlyozta Ursula von der Leyen miután tárgyalt Rómában Giovanni Conte olasz miniszterelnökkel.

Az új hiszékenység, avagy ki hisz a populistáknak?

Az amerikai elnök kijelentette, hogy Boris Johnson új brit miniszterelnök azért népszerű, mert ő a brit Trump. Mindketten populistának számítanak – ami a cinikusoknak annyit tesz, hogy szemtelenül hazudnak, ha ez szavazatokat hoz -, ennél azonban fontosabb, hogy Trump és a többi populista sikere arra látszik utalni, hogy a szavazók egyre hiszékenyebbekké válnak – írta Raj Persaud londoni író és pszichiáter.

Cikkének címe: „Az új hiszékenység, avagy ki hisz a populistáknak?” Csábító, hogy a közösségi oldalakat és a fake newst tegyük felelőssé, de egy friss lélektani kutatás más, meglepő irányba mutat. Általában azt feltételezik, hogy az emberek dühből és sértettségből szavaznak a populistákra. Most azonban a populizmus és a status quóval szembehelyezkedő pártok népszerűsége olyan időszakban nő, amikor a felmérések azt mutatják, hogy a szavazók még soha ne voltak boldogabbak.

Joseph Forgas, az ausztráliai New South Wales egyetem kutatójának egy friss munkája meggyőző választ ad: a boldog emberek hiszékenyebbek. Forgas kísérletek sorával kimutatta, hogy a negatív érzelmi állapot csökkenti, míg a jó hangulat növeli a hiszékenységet. A kutató szerint a választók nyitottsága az egyszerű, populista üzenetekre meglepően fontosnak bizonyult a legutóbbi politikai fejleményekben, a brexitben, Trump uralmában, vagy a populista autokraták törökországi és magyarországi megválasztásában. Korábbi klinikai

kutatások már kimutatták, hogy, hogy a rosszkedvű emberek könnyebben felismerik a nyelvi többértelműséget, amely a populisták egyik jellemző vonása.

A szerző ismertette Forgas kísérleteit, köztük azt, amikor a diákok egy tanár és egy váratlanul belépő nő közötti (megrendezett) heves szóváltás tanúivá váltak, majd erről az esetről egy héttel később félrevezető információkat kaptak. Forgas kimutatta, hogy a jó hangulat növelte a készséget a félrevezető információk elfogadásában, míg a rossz hangulat megakadályozta a tájékoztatás elfogadását. Egy másik kísérletből az derült ki, hogy a pozitív hangulatban lévő részvevők hajlamosabbak voltak értelmet felfedezni például a tudományos halandzsában. Egy további kísérletben arra kérték a résztvevőket, hogy értékeljék színészek által bemutatott arckifejezések – boldogság, düh, szomorúság, undor, félelem – igaz voltát. A jó hangulatban lévők hajlamosabbnak mutatkoztak igaznak minősíteni a látottakat, mint a rossz hangulatban lévők.

Forgas legfontosabb következtetése, hogy egy bizonyos depresszió kevésbé hiszékennyé teszi az embereket, főleg, ha a külvilágról van szó. Ez akár olyan túlélési mechanizmus is lehet, amely az evolúció során fejlődött ki. Egy vasállattal szembe kerülve a veszély félelmet keltett, és ez éberebbé tette az embert a veszélyekkel szemben. Ezzel szemben az elégedettség az jelentette, hogy az ember lazíthatott, és felhagyhatott azzal, hogy folyton a környezetet kutassa esetleges veszélyeket keresve.

A negatív érzelmek tehát úgy működnek, mint afféle enyhe evolúciós figyelmeztető jelzések. Élénkítik a figyelmet és az éberséget, ami fokozza a hamis és félrevezető információkkal szembeni érzékenységünket a politikai vitákban is.

Azt mondják, Boris Johnsont nem lehet nem kedvelni, ha az ember egyszer találkozott vele. Ám rokonszenves kisugárzása és tehetsége, hogy pozitív hangulatot ébresszen, eltereli a figyelmet kormányképességéről. Nem kizárt, hogy a Johnson féle populista politikusok sikerének titka a barátságosság, de az idézett kutatás szerint ez lehet veszélyes voltuk forrása is – írta a Spiegelben megjelent cikk szerzője.

Jogállamiság mindenkire kötelező! – Ez kimaradt az Orbán-féle interpretációból

0

Mindkét fél elégedetten nyilatkozott első hivatalos találkozójáról, melyen a magyar miniszterelnök megerősítette: Ursula von der Leyen megérti Közép Európát. Ezen a magyar miniszterelnök azt érti , hogy nem bírálja olyan nyíltan a magyar vagy a lengyel kormányt a különböző jogsértések miatt mint mondjuk Frans Timmermans , aki korábban jelölt volt a brüsszeli bizottság elnöki posztjára.

De a nyílt bírálat hiánya nem jelenti azt Ursula von der Leyen esetében, hogy nincsen tisztában a probléma súlyosságával. Twitteren ezt írta az Orbán Viktorral folytatott találkozóról: „a jogállamiság kulcskérdés , és ez mindenkire vonatkozik!” Erről Orbán elfelejtett beszélni a találkozó után. Különben a brüsszeli bizottság elnök asszonya úgy értékelte a találkozót, hogy az jól sikerült. Egyetértettek abban, hogy migráns ügyben újra kell kezdeni a közös gondolkodást. Meg kell erősíteni a közös európai védelmi rendszert. Ezenkívül javítani kell az Európai Unió tagállamainak versenyképességét a globális piacon. Közelebb kell hozni egymáshoz Brüsszelt és a nemzetállamokat.

Orbán Viktor miniszterelnök és szövetségesei támogatták Ursula von der Leyen megválasztását, és ez jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a német jelölt, akit Macron francia elnök javasolt  – Merkel kancellár egyértelmű támogatásával – megkapta az Európai Parlament jóváhagyását mindjárt az első szavazás alkalmából. A magyar kormányfő abban bízik, hogy ennek következtében a brüsszeli bizottság új elnökasszonya nem lesz olyan szigorú a jogállamiság vizsgálatában. Ez nyilván attól függ elsősorban, hogy a nagy uniós vitákban Orbán Viktor mennyiben alkalmazkodik a Merkel-Macron páros döntéseihez. Az európai ügyekben meglehetősen járatlan Ursula von der Leyen ugyanis minden bizonnyal a Merkel-Macron páros véleménye alapján ítéli meg a jogállamiság helyzetét Magyarországon vagy Lengyelországban.

Orbán-von der Leyen: Vak-randi

Nem volt közös sajtótájékoztató Orbán Viktor és Ursula von der Leyen első négyszemközti találkozóján. Orbán a legfontosabbról nem beszélt utána: a jogállamiságról is szó esett.

Jó döntés volt „az ideológiai gerillákat távol tartani” és pragmatikus életösztönű vezetőket választani – nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök Ursula von der Leyennel Brüsszelben folytatott csütörtöki megbeszélését követően az állami tévének.

Orbán: első a migráció

Nem volt tehát közös sajtótájékoztató, ki-ki maga mondta el, mit tartott fontosnak a találkozón. Orbán például első helyen azt, hogy az Európai Bizottság új elnökének kiválasztásával kapcsolatban „jó döntést hoztunk eddig”.

Orbán von der Leyent olyan politikusként jellemezte, „akinek a jövőről való gondolatai között ugyanazok a kérdések lebegnek, mint a mi fejünkben”. Ezek közé sorolta a gyermekek, a családok jövőjét és a biztonságot, de közös szándéknak nevezte egy közös európai haderő, hadiipar kifejlesztését is. És

érzékenyen közelít az olyan kényes kérdésekhez is, mint a migráció,

e tekintetben is képes a közép-európaiak fejével gondolkodni.

Az új bizottsági elnökről kijelentette azt is: szenvedélyes meggyőződése, hogy az Európai Uniónak fenn kell maradnia, ezért „ösztönszerűen” utasít el minden olyan ügyet, amely távolítja egymástól a tagállamokat.

A nehéz kérdésekben, például a klíma-, az energia-, a gazdaságpolitika vagy a migráció kérdésében is pragmatikus megközelítésre számít Orbán. Utóbbival kapcsolatban azt várja, hogy a viták értelmesebbek lesznek a jövőben. Az új bizottsági elnök ugyanis érti a nyugat- és közép-európaiak gondolkodása közti különbséget, azt, hogy míg a nyugat-európaiak a migránsok integrálásának kérdésével foglalkoznak, addig a magyarok és Közép-Európa azzal, hogy nem kíván multikulturális társadalmat létrehozni – tette hozzá.

Klíma-ügy:egyelőre nincs több vállalás

A kormányfő a klímacélokról szóló vitákról azt mondta: közös alap, hogy a jövőért közös a felelősségünk, de szerinte míg a gazdag országok tehetnek súlyos kijelentéseket ez ügyben, egy Magyarország méretű ország csak olyan vállalást tehet, amelyet be is tud tartani. Magyarország – vállalásának megfelelően – azt el fogja érni, hogy 2030-ra az energia 90 százalékát szén-dioxid-mentes forrásból nyerje, hiszen ennek terve, forrása rendelkezésre áll.

Az ország azonban nyomás alatt van, hogy kimondja: 2050-re eléri, egyáltalán ne legyen szén-dioxid-kibocsátása – fűzte hozzá. „Én készen állok arra, hogy egyszer ezt kimondjuk, de hogy most kimondjuk, arra semmilyen lehetőséget nem látok” – jelentette ki. Új, drága technológiára van szükség, amit legalább részben az uniónak kellene finanszíroznia.

Von der Leyen: a jogállamiság mindenkire vonatkozik

Nem beszélt viszont Orbán arról, ami még szóba került. Erről von der Leyen írt Twitter-üzenetében. Nem csak jót beszélgetett politikai irányelveiről a magyar miniszterelnökkel, hanem arról is szó volt, hogy a jogállamiság elengedhetetlen és mindenkire vonatkoznia kell.

Orbán úgy tett Brüsszelben, mintha a királycsináló találkozott volna illiberális kreálmányával, miközben erről messze nincs szó. Egy öregedő despota járt pávatáncot a belga fővárosban – írta üzenetében Ujhelyi István MSZP-s európai parlamenti képviselő. Most épp lelkes támogatónak mutatta magát például a közös európai hadsereg felállításával kapcsolatban, amelynek javaslatát korábban Kósa Lajos még „szocialista figyelemelterelésnek” nevezte.

Hiába, változnak az idők, Orbánék hitvallása és gerince pedig úgy hajlik, ahogy a német nagytőke szellője éppen fúj. Meglátjuk, hogy milyen Európai Bizottságot hoz tető alá Ursula von der Leyen, milyen magyar biztossal és portfólióval, illetve milyen programmal. Megismételte csak akkor fogja támogatni az általa vezetett bizottságot, ha kiáll a „szociális Európa” céljai mellett és nem alkuszik az Európa-ellenes erőkkel.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK