Kezdőlap Világ Oldal 16

Világ

Levadásszák

0

Amikor kedden két drónnal kilőtt rakéta becsapódott egy bérházba Bejrút déli részén, megölve a militánsok egyik legfelső vezérét és hadnagyait, úgy tűnt, ez egy elmozdulást jelez Izrael Hamász elleni háborújában – írja a Washington Post.

Izrael három hónapon keresztül teljes körű katonai inváziót hajtott végre Gáza ellen, az övezet nagy részét ellenőrzése alá vonva, és több mint 22 000 embert megölt az Izrael elleni október 7-i támadást tervező és végrehajtó fegyveresek üldözése során. A mai napig nem lépett fel egy másik többször is hangoztatott háborús cél érdekében: a Hamász felsővezetőinek kiiktatására „bárhol legyenek is”

Most, amikor a konfliktus a negyedik hónapjába lép, Izrael láthatóan megkezdte a kiiktatásnak megvalósítását. Egy szélesebb körű háborút kockáztat libanoni határa mentén, annak ellenére is, hogy megkezdte csapatait kivonni Gázából.

Katonai vezetők azt mondták, hogy a részleges kivonulás lehetséges most, hogy a támadások meggyengítették a Hamaszt északon, és ez lehetővé teszi, hogy több ezer tartalékos hazatérjen és munkába álljon. Washington hónapok óta nyomást gyakorol Izraelre, hogy lépjen vissza a Biden elnök által válogatás nélküli bombázásnak minősített akcióktól, és csökkentse a polgári áldozatok számát.

Az események közvetlenül érintik a háború gazdasági veszteségeit, valamint a tiltakozások és a belpolitikai intrikák fokozatos visszatérése miatti növekvő aggodalmakat. Bár kevés elemző látja a gázai erőszak végét, némi változás észlelhető.

„A 3. szakaszhoz értünk” – mondta Chuck Freilich volt izraeli nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettes, utalva a hadviselés azon szakaszára, amely az októberi támadásokra adott kezdeti választ, valamint az enklávé belsejében zajló tartós légi és földi háborút követi.

„Úgy gondolom, hogy egy új módozatba lépünk, ami közelebb áll ahhoz, amit az Egyesült Államok a kezdetektől szorgalmazott.”

Az izraeli hadsereg már hónapok óta kijelentette, hogy készen áll egy kétfrontos háború megvívására, miután csapatokat és tankokat vont össze a libanoni határ mentén, és legalább 70 000 lakost evakuált. Az Izraeli Védelmi Erők egységei gyakran váltottak tüzet a Hezbollah-hal, az iráni felállású libanoni fegyveres csoporttal, de a csapások és ellencsapások soha nem közelítették meg Bejrútot – egészen keddig.

Izrael nem volt hajlandó megerősíteni vagy cáfolni bármilyen szerepet Száleh Arouri, a Hamász száműzött tisztviselője meggyilkolásában, aki összekötőként működött Iránnal és a Hezbollah-hal. De rajta volt a nemzeti listán.

„Kétségtelenül ez volt a legjelentősebb Hamász vezető meggyilkolása a szervezet tisztségviselői ellen a háború október 7-i kezdete óta” – írta Avi Issacharoff palesztin ügyek szakértője szerdán a Yedioth Ahronot című újságban.

Míg Izrael azt állítja, hogy megölt számos Hamász parancsnokot és tisztviselőt Gázában, de Jehiya Sinwart, akit az október 7-i támadás kitalálójának tartanak, számos más vezetővel együtt még mindig szabadlábon van.

Libanoni és nemzetközi tisztviselők szerdán tülekedtek, hogy megfékezzék a Hezbollah várható megtorlását. A csoport a mai napig ellenállt a Hamász könyörgésének, hogy teljes mértékben lépjen be a háborúba. A névtelenséget kérő izraeli tisztviselők, akik nem jogosultak nyilvánosan nyilatkozni az ügyben, azt mondták, remélik, hogy a Hezbollah vezetője, Haszan Naszrallah önmérsékletet tanúsít, tekintettel arra, hogy egyik tisztje sem halt meg a csapásban.

Naszrallah „válaszra és büntetésre” figyelmeztetett szerdai beszédében, de kevés utalást adott arra, hogyan reagálnának harcosai.

Az északi Haifa kikötőváros izraeli lakosainak azt tanácsolták, hogy tervezzenek menedéket a támadás során. Katonai elemzők szerint a csapatok levonása Gázában valószínűleg több erőforrást tesz lehetővé Libanon felé.

„Nagyon felkészültek vagyunk mindenféle forgatókönyvre”

– mondta Daniel Hagari, az IDF szóvivője Arouri meggyilkolása után.

Kedden Eilonban, a libanoni határtól egy mérföldre délre, néhány percenként izraeli tüzérséget lövedékeket indítottak „terrorista célpontok” felé. A kiürült falvakban a Hezbollah páncéltörő rakétáit elfogták.

Északon a helyi biztonsági osztagok egy közelgő háború miatt gyakorlatoznak. Az evakuálások lehetővé tették az izraeli hadsereg szabad működését a területen, mezőgazdasági területekről lőve.

„Egy olyan háborúba keveredünk, amelyet nem kértünk”

– mondta egy ott élő lakos.

A libanoni merényletet széles körben üdvözölték Izraelben, bár a becslések szerint még mindig Gázában fogva tartott 133 izraeli szószólói szerint attól tartanak, hogy a támadás kisiklatja az újabb túszcseréről szóló tárgyalásokat.

Az IDF a múlt héten közölte, hogy öt dandárt von ki a Gázai övezet északi részéből, ami potenciális elmozdulást jelent a széles körben elterjedt bombázástól az enklávén kívül állomásozó csapatok célzottabb rajtaütései felé. Ennek ellenére izraeli tisztviselők többször hangoztatták, hogy a harcok valószínűleg hónapokig folytatódnak.

A bombák és a lövöldözések zaja visszhangzott szerdán a dél-gázai Hán Yunisz városában, ahol szemtanúk elmondták a The Washington Postnak, hogy a harcok továbbra is olyan hevesek, mint valaha. A mentők oda-vissza száguldoztak egész nap, szállítva a halottakat és a sebesülteket.

„Az emberek itt már hozzászoktak a bombázás zord látványához” – mondta. „A napi küzdelem azonban inkább az élelem, a víz és az alapvető szükségletek biztosítása körül forog.”

Izraelben azonban a háború már nem érződik annyira mindent felemésztőnek, és a polgárok elkezdtek teret találni a szélesebb körű politikai vitáknak. Hétfőn az ország legfelsőbb bírósága megváltoztatta Benjámin Netanjahu miniszterelnök koalíciójának szavazását a bíróság kulcsfontosságú bírósági felülvizsgálati jogosítványainak megvonásáról, amelyet kritikusai az izraeli demokrácia győzelmeként ünnepeltek.

A tavalyi év nagy részében az országot megrázó, de október 7-e után felfüggesztett kormányellenes tüntetések pedig visszatértek. Tel-Avivban és Jeruzsálemben szombaton tömegek skandálták az új választások követelését, miközben a harag Netanjahu ellen irányul, akit széles körben vádolnak azért, mert nem tudta megakadályozni a Hamász támadását, és akinek a közvélemény-kutatások során támogatottsága jelentősen zuhant.

Egyre jobban láthatók a szakadások a rendkívüli háborús kabineten belül, amelyben Netanjahu megosztja többek között a hatalmat politikai riválisával, az IDF volt vezérkari főnökével, Benny Gantzcal.

Gantz és Yoav Gallant védelmi miniszter nem volt hajlandó Netanjahuval együtt megjelenni néhány közelmúltbeli sajtótájékoztatón. Mindketten nyitottabbnak mutatkoztak a Biden által javasolt háború utáni gázai kormányra, amely a visszaállított palesztin hatóságra támaszkodik, és ezt az elképzelést Netanjahu és koalíciójának szélsőségesebb tagjai elutasították.

Gantz, akinek népszerűsége megugrott, azt mondta, hogy a politikának és az október 7-i kudarcok kivizsgálásának meg kell várnia, amíg a háború enyhül. Miközben egyes csapatok kivonulnak Gázából, a politikai megfigyelők szorosan figyelik, nincs-e jele annak, hogy készen állna a lépésre. Gantz új választásokat indíthat el, ha ráveszi a koalíció öt tagját, akik közül sokan kritizálták Netanjahut, hogy csatlakozzanak egy bizalmi szavazáshoz.

Abban a pillanatban, amikor Gantz úgy érezi elhagyhatja a háborús kabinetet, a hógolyó gurulni kezd. Ez egyre lehetségesebbnek tűnik, ahogy a gázai helyzet stabilizálódik.

Persze, ha lesz egy második front a Hezbollah-hal, akkor minden újra megváltozna.

Németország idén is Európa beteg embere marad

Azt jósolják azok a szakértők, akik a közszolgálati Deutsche Wellenek nyilatkoztak, hogy Németország továbbra is beteg gazdasági eredményeket produkál az idén. A Kieli Világgazdasági intézet igazgatója egyenesen úgy fogalmazott, hogy Németország az út végére ért, mert elmúlt az olcsó orosz gáz, dinamikusan fejlődő kínai piac és a Pax Americana ideje.

“Nem akarok vitatkozni azon, hogy a német GDP+ vagy -0,2%-ot mutat-e, a lényeg az, hogy stagnálunk” – foglalta össze Németország gazdasági jelenlegi helyzetét a Landesbank Baden Württemberg vezető közgazdásza. Moritz Kraemer hasonlata:

“olyanok vagyunk mint a hullámlemez, mozgunk ugyan, de padlót fogtunk.”

Miért?

Az első és legfontosabb ok az infláció: a vásárlók visszafogják magukat, és nem költenek. A második ok a világgazdaság helyzete, ahol ugyanez tapasztalható: csökken a kereslet a német áruk iránt pedig az export szokta kirántani Németországot a bajból.
Harmadik tényező: a magas energia árak miatt sok beruházást felfüggesztettek, mert a döntéshozók kivárnak. Vagy ami még rosszabb: külföldre viszik a beruházásokat, elsősorban az Egyesült Államokba vagy Kínába, távol Európától.
Negyedik ok: a zöld átmenet sokba kerül különösen, hogy a német gazdasági miniszter, a zöldek vezetője is.

Amikor már mindenki azt hitte, hogy ennél rosszabb már nem lehet a helyzet, akkor az alkotmánybíróság úgy döntött, hogy alkotmányellenes egy 60 milliárd eurós költségvetési tétel, amely a zöld átmenetet és a korszerűsítést szolgálta volna a 2024-es költségvetésben.

A parlament mindenütt másutt megtehetné, hogy új költségvetési törvényt szavaz meg, de nem Németországban, ahol a törvény plafont szab az államadósság növekedésének. Ez a 2009-es törvényt szigorúan határt szab az épp aktuális kormány kiadásainak, mert előírja a kiegyensúlyozott költségvetést. A 60 milliárd eurót úgy sikerült korábban elfogadtatni, hogy a pandémia miatt átmenetileg felfüggesztették ezt a törvényt.

Hosszas viták után a kormány úgy döntött , hogy meghosszabbítja a költségvetési plafon felfüggesztését 2023-ra, a 2024-es költségvetést pedig jelentős mértékében megnyirbálták. Ez legkevesebb 0,5%-kal csökkenti az idei gazdasági növekedést – jósolja a gazdasági minisztérium Berlinben.

“Az alkotmánybíróság döntése után a kormány megszorító intézkedésekre kényszerül, és ez visszafoghatja a növekedést”

– hangsúlyozza Thomas Gitzel. A VP Bank vezető közgazdásza szerint ezzel Németország igencsak nagy bajba juthat.

A baj az, hogy Brüsszel már az alkotmánybíróság döntése előtt is azt jósolta, hogy 2024- ben a német gazdaság növekedése mindössze 0,8% lesz. Hivatalosan a német kormány 1,4%-os növekedést tervez 2024-re, de sokan kételkednek ebben.

Az OECD szerint a német GDP mindössze 0,6%-kal növekedhet az idén.

Az ukrajnai háború nagy csapás a német gazdaságra

“Az energiaválság jóval nagyobb hatással van Németországra mint más államokra, mert a német gazdaság rendkívüli mértékben függött az orosz gáztól. Erre építette hosszú távú elképzeléseit a német ipar, amely most jóval drágább energiával kevésbé versenyképes a világpiacon mint korábban. Ennek következtében a német gazdaság hosszú távon stagnálhat, 2024-ben pedig még csökkenhet is a GDP. Ezt jósolja a Deutsche Bank szakértője. Stefan Schneider szerint a német gazdaság idén is mínuszban lesz.

A problémákat így összegezte a Kieli Világgazdasági intézet igazgatója:

“A német gazdaság hosszú távon azzal számolt, hogy olcsón importálhat földgázt Oroszországból. Berlinben ezenkívül úgy vélték, hogy tovább folytatódik a kínai gazdaság dinamikus növekedése, Németország legjelentősebb kereskedelmi partnere továbbra is kiemelkedően teljesít, harmadszor pedig a német döntéshozók végtelennek tekintették a Pax Americanat vagyis, hogy a világgazdaság békés körülmények között fejlődhet, mert az Egyesült Államok garantálja Európa biztonságát. Mindhárom feltevés megdőlt, ezért Németország az út végére jutott” – fejtetteki Moritz Schularick a Kieli világgazdasági intézet igazgatója.

A kínai BYD legyőzi a Teslát?

A kínai óriás, amely Magyarországon is épít gyárat, már második éve több autót gyártott mint a Tesla, amelynek vezére a világ leggazdagabb embere, Elon Musk.

Valamivel több mint 3 millió autót értékesített a BYD – Build Your Dreams – kínai óriás, a Tesla még nem tette közzé a tavalyi eredményeket. Háromnegyed év alatt a Tesla 1,35 millió elektromos autót adott el, nem valószínű, hogy elérte volna a 3 milliós határt 2023- ban. A kínai cég már tavalyelőtt  is megelőzte a Teslát, mert 1,88 millió elektromos autót állított elő míg Elon Musk gyárainak csak 1,37 milliót sikerült.

Ez a statisztika persze kissé beugrató, mert a Tesla kizárólag elektromos autókat gyárt míg a BYD hibrideket is.

Ráadásul a kínai cég autói többnyire az olcsóbb kategóriában vannak, ezért is oly kelendők viszont kisebb profitot hoznak. A BYD eredményeinek közzététele után csökkent a cég részvényeinek árfolyama, mert az éves célkitűzés 3,05 millió autó volt, és ezt nem érték el noha ebben reménykedtek.

A hétfőn közzétett jelentés szerint a BYD tavaly 3,02 millió autót gyártott, ebből 1,6 millió volt elektromos és 1,4 millió hibrid. A kínai cég 2022 márciusában megszüntette a benzines és dízel autók gyártását.

Óriási a verseny a világ legnagyobb autós piacán, a kínain

A legnagyobb Tesla gyár Sanghajban működik, ezért Elon Musknak kiváló kapcsolata van a kínai vezetőkkel. A jelenlegi miniszterelnök Sanghaj élén állt akkor amikor Elon Musk megszerezte az autógyár építési engedélyét Kína legnépesebb városában. A dél-afrikai születésű amerikai üzletember gyakran keresi fel Kínát annak ellenére, hogy az USA 2021- ben első számú stratégiai ellenfélnek nevezte Pekinget. A kínai fővárosban Elon Muskot a legfelső szinten fogadják, és ő mindig siet hangsúlyozni, hogy nem ért egyet azokkal a szankciókkal, melyeket az Egyesült Államok alkalmaz Kína ellen.

A kínai elektromos autós piacon késhegyig menő harc folyik – írja a CNBC gazdasági televízió tudósítója. A Xiaomi, amelyet a világ eddig mint okostelefon gyártót ismert, az év utolsó hetében jelentette be, hogy be akar törni az elektromos járművek piacára. A Li Auto eladási rekordokat jelentett az elmúlt hónapokban, és közölte, hogy a hibrid autók után piacra dob egy tisztán elektromos autót márciusban.

A Li Auto egy startup cég, melynek hibrid autói igen népszerűek Kínában hiszen messzebbre lehet eljutni velük mint a tisztán elektromos járművekkel.

A Li Auto decemberben 50 ezer hibrid autót adott el, 2023-ban pedig összesen 376 ezret. A növekedés egy év alatt 182%!

A Huawei, amely okostelefon gyártóból lett autógyáros, szintén rekordokról számolt be: új M 9 SUV elektromos autóját máris több mint 30 ezren akarják megvásárolni pedig csak egy hete jelentették be, hogy az új autó februárban piacra kerül. Az Aito- a Huawei elektromos autógyártó cége – több mint 94 ezer elektromos autót állított elő tavaly. A Geely elektromos autót gyártó cége, a Zeekr James Bond nyomán 007-re keresztelte új elektromos autóját. Ez a vállalat tavaly 65%-kal fokozta az elektromos autók eladását.

A kínai elektromos autógyártók Európában is nyomulnak

242 ezer elektromos járművet exportált a BYD tavaly jórészt Európába, ahol ötféle elektromos autót kínál , és ehhez hamarosan három új típus is csatlakozik. A CNBC  is megemlíti , hogy a BYD autógyárat épít Magyarországon azzal a nyilvánvaló céllal, hogy innen árassza el olcsó elektromos autókkal az Európai Uniót és a kontinens többi országát.

“A kínai elektromos autógyártó cégek számára ez az egyetlen út. Nemcsak szállítani kell külföldre hanem ott, a piac közelében kell gyárat létesíteni. Csakis így érhetnek el sikert hosszú távon a globális piacon” – nyilatkozta a CNBC televíziónak a Nomura China autóipari szakértője. Joel Ying hozzátette:

”A BYD-nek már működik egy autóbusz gyártó cége Magyarországon, ezért jelentősen csökkenti a kockázatot, hogy az első elektromos autógyárat az Európai Unióban a kínai cég Magyarországon építi fel.”

Meghalt a Moszad vezér, aki figyelmeztette kormányát a Jom Kippur háborúra

0

98 éves korában meghalt Moszad Zvi Zamir volt izraeli tábornok és az izraeli titkosszolgálat korábbi igazgatója. Cvi Zamír, aki 1968 és 1974 között vezette az izraeli hírszerző szolgálatot figyelmeztette Golda Meir kormányát, hogy Egyiptom és Szíria arra készül, hogy megtámadja a zsidó államot Jom Kippur idején.

A Moszad főnöke  is az utolsó pillanatban kapott hírt erről amikor Londonban találkozott Nasszer egyiptomi elnök vejével, aki együttműködött a Moszaddal. Nemcsak a tervezett támadást, de annak részletes haditervét is leleplezte az egyiptomi elnök veje, de Golda Meir kormánya nem hitt az információnak, és nem mozgósította a hadsereget Jom Kippur idején. Egyiptom és Szíria épp azért időzítette a nagy zsidó vallási ünnepre a támadást, mert az arab vezetők tudták, hogy az izraeli kormány csak nehezen tudja mozgósítani a hadsereget ilyenkor. A támadás időzítésének tippjét Egyiptom és Szíria állítólag a Szovjetuniótól kapta, amely mindkét arab állam katonai tanácsadója volt akkoriban. Henry Kissinger amerikai külügyminiszter viszont kihasználta Egyiptom katonai vereségét arra, hogy átállítsa a legnépesebb arab államot a Nyugat oldalára.

A Hamász múlt októberi meglepetésszerű támadását sokan hasonlítják a Jom Kippur háborúhoz hiszen a Moszad most is elkésett. Vezetői vállalták is ezért a felelősséget. Benjamin Netanjahu miniszterelnök bírálói viszont azt állítják, hogy sokkal inkább Pearl Harborról volt szó amikor Roosevelt elnök tudott a tervezett japán támadásról, de hagyta azt megtörténni, hogy mozgósítsa az USA közvéleményét a háború mellett. Benjamin Netanjahu és szélsőjobboldali támogatói végképp meg akarják semmisíteni a palesztin állam esélyét, ezért el akarják tiporni a Hamászt.

Cvi Zamír vadászta le a müncheni olimpiai terroristákat

A Fekete szeptember palesztin terrorista szervezet elfoglalta az izraeli csapat szállását a müncheni olimpián 1972-ben, és ott túszokat ejtett. Több izraeli sportoló meghalt, és Izrael bosszút esküdött. A most elhunyt Moszad vezér irányította a hajszát a palesztin terroristák után. Ali Hasszan Szalamat, a terrorakció irányítóját  a Moszad 1979-ben likvidálta. Korábban ugyanis egy rá igen hasonlító pincért lőttek le Norvégiában.

Zamír 1925-ben született Lengyelországban, családjával együtt kivándorolt. Ő már Palesztinában nőtt fel. Egyik legjobb barátja, akivel együtt futballozott nem volt más mint Jichak Rabin izraeli miniszterelnök, aki 1967-ben a győztes izraeli hadsereget irányította. Rabin miniszterelnököt egy szélsőjobboldali izraeli terrorista megölte, mert elvben beleegyezett egy palesztin állam létrehozásába.

Cvi Zamír, a Moszad most elhunyt ex vezére, benne volt abban a vizsgálóbizottságban, amely Rabin meggyilkolásának körülményeit tárta fel. Izraelben a palesztin probléma azóta sincsen megoldva…

Csődbe megy-e Argentína az új szélsőjobboldali elnökkel?

2,6 milliárd dollárt kellene törlesztenie a 44 milliárd dolláros IMF hitelből Argentínának, de nincsen ennyi pénze az új kormányzatnak sem.

Milei elnök csak nemrég került hatalomra, és villámgyorsan leértékelte 50%-kal a pesot valamint számos szigorító intézkedést jelentett be.

Például azt, hogy január elsejétől a kormány nem támogatja a tömegközlekedést vagyis az árak az egekbe szöknek. Argentínában az infláció 150% fölött járt tavaly, de lehet, hogy az év végére elérte a 200%-ot is. Emiatt választották meg a szélsőjobboldali jelöltet, aki radikális liberális kúrát ígért Argentínának: maximális privatizációt mondván az állam rossz gazda. A szakszervezetek a tavalyi év végén tüntettek idén januárban pedig általános sztrájkot hirdettek meg át argentin Bokros csomag ellen. Az argentin Trump nem hátrál: közölte, hogyha a Kongresszus és a szakszervezetek nem fogadják el a megszorító csomagot, amely brutális életszínvonal csökkentést jelent, akkor népszavazást ír ki. A szélsőjobboldali elnöknek nincsen többsége sem a képviselőházban sem a szenátusban, de emberei szorgosan dolgoznak, hogy ezt megszerezzék. Az argentin törvények szerint elég hogyha a Kongresszus egyik háza támogatja a törvényt, az máris életbe léphet.

Mit mind az IMF? A Nemzetközi Valutaalapnak régi kuncsaftja Argentína, amely világrekordot döntött a pénzügyi csődökből, de kilábalni belőlük sohasem sikerült. Miért nem?

Nem működik a liberális recept

Az argentin elnök Milton Friedman Nobel díjas amerikai közgazdász liberális elveit próbálja meg alkalmazni a gyakorlatban. Ez a híres neves chicagói iskola, melynek ifjú közgazdászai Chilében próbálták ki a liberális elveket a gyakorlatban. 1973-ban a véres puccs után, melyet az USA támogatott egy demokratikusan megválasztott kormánnyal szemben, Pinochet tábornok került hatalomra, aki Franco spanyol diktátor rendszerét tekintette iránymutatónak. A nacionalista államkapitalista rendszerrel szemben a chicagói iskola a liberális elveket javasolta Pinochet tábornoknak, aki Henry Kissinger amerikai külügyminiszter unszolására rábólintott a kísérletre. Ez kezdetben sikeres is volt, mert a diktatúra megakadályozott mindenfajta tiltakozást, legyilkolta a baloldal embereit – köztük Pablo Neruda Nobel díjas költőt is. Aztán a diktatúra megbukott, és kiderült, hogy a demokrácia körülményei között nemigen működik a rendszer, mert a munkavállalók képviselhetik az érdekeiket. A legutóbbi elnökválasztáson már egy erőteljesen baloldali jelölt kapta a legtöbb szavazatot. Ő szakítani akar a korábbi gyakorlattal, melyet az IMF és az USA támogatott. A baloldali elnöknek óriási politikai ellenállással kell megküzdenie hiszen az ellenzéket az Egyesült Államok is támogatja, amely Latin Amerikában ma is csaknem mindenható.

Mi a véleménye a Biden adminisztrációnak Milei argentin elnökről?

Washingtonban senkinek sem kerülte el a figyelmét, hogy Milei Donald Trumpra hivatkozik, és olyan politikusokat hívott meg az elnöki beiktatására mint Bolsonaro szélsőjobboldali brazil ex elnök, aki Trumphoz hasonlóan minimális mértékben, de vereséget szenvedett a választásokon.

A másik sztár meghívott Orbán Viktor magyar miniszterelnök volt Buenos Airesben, aki közismerten szintén Trumpnak szurkol, akinek vannak is esélyei az idei novemberi elnökválasztáson.

A Biden adminisztráció emiatt nem szereti Milei argentin elnököt, azt viszont az új argentin kormányzat javára írja, hogy Dél Amerika második legnagyobb gazdasága nem lép be a BRICS-be. A Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél Afrika laza szövetségébe több új jelölt kérezkedett be a legutóbbi csúcson, melyet Johannesburgban rendeztek meg Dél Afrikában. Szaúd Arábia már taggá is vált, de Argentína visszalépett. Ezt Washingtonban kedvezően értékelték hiszen a Biden adminisztráció szerint Kína Amerika ellenes szervezetté kívánja tenni a BRICS-et.

A baj az, hogy Argentína problémáit sem az IMF sem az USA sem pedig a BRICS nem tudja megoldani. Latin Amerika az USA gazdaságának perifériája, amely 200 éve próbál felzárkózni – sikertelenül. Sokan ezért az Egyesült Államokat hibáztatják, mások a helyi elitek korrupcióját és impotenciáját tartják felelősnek. A viták évtizedek óta tartanak, de eredmény az nincsen. Ezek után senki sem csodálkozik, hogy Argentína újra tárgyalásokat kezd az IMF-el a csőd elkerüléséről.

Károly angol király is köszöntötte a százéves magyar holokauszttúlélőt

Lily Ebert Bonyhádon született, és onnan hurcolták el 1944-ben a családjával együtt Auschwitzba. Édesanyját, bátyját és nővérét ott ölték meg. Ő túlélte, és bosszújának azt tekinti, hogy tíz unokája és 36 dédunokája született.

Lily Ebert világszerte előadásokat tartott a haláltáborban töltött időkről. A Tiktokon jelentős követői tábora van.

Károly angol király levélben gratulált a századik születésnapra

“Az Ön életműve az volt, hogy mint azoknak a borzalmaknak a túlélője emlékeztesse a későbbi nemzedékeket: milyen mélyre képes elsüllyedni az ember romlottságban és gonoszságban akkor amikor elhagyja az ész, az emberség és az igazság.

Azzal, hogy továbbra is emlékezteti a világot azokra az elképzelhetetlen szörnyűségekre, melyeknek a szemtanúja volt pozitív szerepet játszik, és még inkább azzal, hogy igazi nemeslelkűséggel és gyűlölet nélkül élte le az életét, mindnyájunknak példát mutat. Rendkívüli lelkierejét és bátorságát jobban csodálom mint azt elmondhatnám” – írta Károly angol király a százéves magyar holokauszt túlélőnek.

Hogy ünnepelt Lily Ebert?

“Soha nem gondoltam, hogy túlélem Auschwitzot. Most a századik születésnapomat ünnepelem nagy és szerető családom körében tehát a nácik nem győztek!” – hangsúlyozta a magyar holokauszt túlélő, aki dédunokájával együtt könyvet adott ki 2021-ben ezzel a címmel:

Hogyan éltem túl Auschwitzot és találtam meg az erőt az élethez.

Erdő Péter Szent Péter trónján?

A magyar bíborosnak komoly sokak szerint esélye lehet rá, hogy utóda legyen Ferenc pápának, aki nemrég ünnepelte 87-ik születésnapját. Erdő Péter jóval fiatalabb, 1952-ben született, de már több mint húsz éve Esztergom bíboros érseke, aki egy ideig az európai katolikus konferencia elnöke is volt.

Kiválasztása annak idején kompromisszum volt a baloldali-liberális magyar kormányzat és a Vatikán között, ahol II. János Pál, az óvatosan haladó lengyel bíborosból konzervatív pápává lett óriási tekintélyű, de öreg és beteg vezető dönthetett erről. A magyar baloldali-liberális kormányzat Várszegi Asztrikot javasolta volna, de tisztában kellett lennie azzal, hogy II. János Pál nem fogadta volna el a pannonhalmi főapátot a magyar katolikus egyház élére. Egyrészt, mert a pápa számára nézetei túlságosan progresszívak voltak, másrészt pedig II. János Pál tudta, hogy a magyar katolikus egyházon belül ezek a nézetek kisebbségben vannak. Ezért aztán a Vatikán a nemzeti katolikus többség és a progresszív kisebbség jelöltje helyett, a centrumhoz tartozó kánon jogászt kreálta bíborossá noha Erdő Péter a hierarchiában eléggé alul helyezkedett el, és meglehetősen fiatal volt e magas tisztségre. II. János Pál maga is fiatalon lett Krakkó bíboros érseke, és csak 58 éves volt amikor elfoglalhatta Szent Péter trónját, ahol 28 évet tölthetett el, majd vatikáni mércével mérve villámgyorsan szentté avatták.

Az esélyes jelöltekből ritkán lesz pápa

Ezt így tartják a Vatikánban, ahol 120 80 évesnél fiatalabb bíboros választja meg az új pápát. Egy olasz portál szerint Erdő Péter bíboros  esélyes volt már 2013-ban is, mert őt támogatta az a szövetség, amely a kelet-európai, német és USA bíborosokból állt, és amelyik megválasztotta II. János Pált és XIII. Benedeket. A latin-amerikai bíborosok azonban legyőzték  ezt a szövetséget, és Buenos Aires érsekét választották meg, aki már korábban ellenjelöltje volt XIII-ik Benedeknek.

Ferenc pápa progresszív irányvonalával sokan nem értenek egyet Európában, Észak Amerikában és Afrikában.

A jelenlegi pápa irányvonalát  Pietro Parolin  vihetné  tovább, de vatikáni  államtitkár  ritkán  lesz  pápa bár  XII-ik Piusnak ez sikerült. Az olasz portál szerint Közép Európából még Schönborn bécsi bíboros-érsek is esélyes, de ő 1945-ben született vagyis elég idős már. Ezenkívül hercegi família tagja, az ő családja kapta meg Rákóczi Ferenc óriási birtokát Kárpátalján miután a felkelés elbukott. Jelölése emiatt a múltat idézné holott a bíboros nézetei meglehetősen progresszívek: élesen szembekerült például Ausztria akkori kancellárjával, Sebastian Kurz-cal, aki szigorú migránsellenes törvényt akart elfogadtatni, melyet az osztrák katolikus egyház nem helyeselt. A kancellár megfenyegette a katolikus egyházat, hogy megvonja az állami támogatás egy részét, ha a bíboros nem változtat a magatartásán. Schönborn bíboros nemet mondott a törvényre, amelyből ebben a formában nem lett semmi. Kurz kancellár zsarolása viszont kiderült, és ez hozzájárult a bukásához.

Olaszországot egyetlenegy jelölt képviseli a pápa jelöltek listáján holott évszázadokon át ez olasz belügy volt.

Az olasz bíborosok azonban olyan intenzíven vettek részt a belpolitikai harcokban, hogy a többi bíboros úgy döntött: a világegyház érdeke immár az, hogy ne olasz bíboros üljön Szent Péter trónján. A szakítás 1978-ban történt a lengyel II. János megválasztásával, és az olasz bíborosok befolyása azóta folyamatosan csökken. Egyiküket nemrég elítélte a Vatikán bírósága korrupcióért. Így érthető, hogy míg korábban szinte az összes jelölt olasz volt, és csak mutatóban szerepelt egy-két külföldi a pápa jelöltek között, mára már csak egy: Matteo Zuppi bíboros maradt. Ő fiatal, 1955-ben született. Bologna érseke és az olasz püspöki konferencia elnöke. Aktívan együttműködött a Szent Egyed közösséggel, amely a világban igyekszik közvetítő szerepet játszani. 2019-ben a pápa ennek a közösségnek vezetőjévé nevezte ki Zuppit. Aki Ferenc pápa személyes képviselője az ukrajnai válság rendezésére. Zuppi bíboros már találkozott Zelenszkij ukrán elnökkel, de Putyinnal még nem viszont Kirill pátriárkával igen. Az orosz ortodox egyház feje, aki az állambiztonság magasrangú tisztje, aktívan támogatja Putyin ukrajnai háborúját. A magyar diplomácia ennek ellenére elérte, hogy vegyék le Kirill pátriárkát az uniós fekete listáról.

Most az olasz portál megemlíti, hogy Erdő Péter pápai esélyeit erősíti az, hogy a magyar katolikus egyház közvetítő szerepet játszik a Vatikán és az orosz ortodox egyház között.

Kirill pátriárka az orosz ortodox egyház korábbi “külügyminiszterét” nevezte ki a Magyarországon élő orosz ortodox közösség élére, hogy ily módon is erősítse a kapcsolatot Magyarországgal.

Új kínai hadügyminiszter, aki már tárgyalhat Amerikával

A lebukott előd, Li Sang-fu 2018 óta amerikai feketelistán volt, mert orosz fegyvereket vásárolt. Hszi Csin-ping elnök tavasszal ennek ellenére mégiscsak kinevezte hadügyminiszternek, amely Kínában diplomáciai posztnak számít: ő tartja a kapcsolatot más államok hadügyminisztereivel.

A hadsereg valódi irányítója maga Hszi Csin-ping elnök, aki pályafutását azzal kezdte, hogy ő volt az akkori hadügyminiszter kabinetfőnöke. Hszi Csin-ping elnök farkas diplomáciát folytatott az Egyesült Államokkal szemben vagyis támadó pozícióba helyezkedett azt követően, hogy Washingtonban stratégiai ellenfélnek jelölték ki Kínát 2021-ben. Ezt a farkas diplomáciát képviselte a bukott hadügyminiszter és külügyminiszter, akik aztán gyorsan eltűntek a nyilvánosság elől. A farkas diplomácia megbukott Pekingben két okból: a kommunista párt veteránjai keményen bírálták az új USA ellenes stratégiát augusztusban amikor a kínai vezetők összeülnek, hogy megvitassák a politika irányát. A veteránok azt hányták Hszi Csin-ping szemére, hogy a farkas diplomácia jelentős károkat okozott Kína gazdaságának, és Peking ellenes szövetségeket hozott létre Ázsiában vagyis a világ második számú nagyhatalma jelentősen meggyengült. Hszi Csin-ping megértette a kritikus megjegyzéseket, és kirúgta a farkas diplomácia két szimbolikus alakját: a hadügyminisztert és a külügyminisztert. Bukásuk másik oka egy furcsa kém história.

Az USA túl sokat tudott Kína titkaiból

Putyin egyik külügy-miniszterhelyettese hozta a hírt Moszkvából Pekingbe: a kínai külügyminiszter szeretője brit ügynök! A hír bombaként robbant Pekingben hiszen a nő gyereket is szült a külügyminiszternek. A kémnőt hazacsalták Londonból, és Pekingben a kínzások hatására mindent bevallott a Kínában működő brit kémkedésről. Kiderült, hogy a hadsereg is érintett. Ezért rúgott ki Hszi Csin-ping két parancsnokot a rakéta csapatok éléről. Most újabb tábornokokat menesztett.

Kína lebukott külügyminisztere állítólag öngyilkos lett vagy belehalt a kínzásokba. A lebukott hadügyminiszter sorsa ismeretlen. Ki az utód?

Admirális az új hadügyminiszter

Hszi Csin-ping manapság leginkább a haditengerészetben bízik: a stratégiai rakéta haderőnem élére is közülük választott tábornokot, most pedig a hadügyminiszter is onnan került ki. Tung Csün admirális 2021 óta állt a kínai haditengerészet élén, egyúttal pedig a délkeleti hadszíntér helyettes parancsnoka volt. A délkeleti hadszíntér elsősorban Tajvant jelenti, melyet Kína saját területének tekint. Ezt az USA el is ismerte amikor paktumot kötött Mao elnökkel még 1972-ben. Most azonban az amerikaiak rohamtempóban fegyverzik föl Tajvant, hogy ellen tudjon állni egy esetleges kínai támadásnak. Hszi Csin-ping elnök szeptemberben amikor Biden elnökkel találkozott San Francisco mellett, állítólag letette a nagyesküt:

”amíg én vagyok hatalmon, addig nem indítunk katonai támadást Tajvan ellen!”

Ezt az új irányvonalat kell képviselnie a most kinevezett hadügyminiszternek. Nem lesz ez oly nehéz a számára hiszen a kínai haditengerészet tanulmányt készített egy esetleges partraszállás esélyéről Tajvanon, és megállapította: a kínai fegyveres erők erre nincsenek felkészülve. Nem tudnak olyan fölényt kialakítani mint MacArthur tábornok a Fülöp szigeteken a második világháború idején vagy a D nap alkalmából a szövetségesek a nácik ellen Normandiában 1944 júniusában.

Enyhülés kezdődhet az Egyesült Államok és Kína kapcsolatában, az amerikai és kínai tábornokok most először folytattak komoly megbeszéléseket azóta, hogy megszakadtak a katonai kapcsolatok a két nagyhatalom között, mert Nancy Pelosi a képviselőház akkori elnöke Tajvanra látogatott 2022-ben.

“Az USA fenyegeti leginkább a szabályokon alapuló világrendet”

Nem Kína nem Oroszország nem is Irán a legnagyobb fenyegetés arra a szabályokon alapuló világrendre, amely a második világháború után kialakult hanem az Egyesült Államok, amely Trump és Biden alatt letért a korábbi útról – állítja Fareed Zakaria, akinek tanulmánya a Foreign Affairs jövő évi első számában jelenik meg, de részleteket közölt belőle lapjában, a liberális Washington Postban.

Idézi Jake Sullivant, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadóját, aki Trump ex elnökhöz hasonlóan azt fejtegette, hogy az USA a globalizációval sokat veszített, és ezért az America First politikát kell alkalmazni vagyis erőből megoldani a problémákat nem pedig versenyezni a vetélytársakkal nemzetközileg elfogadott szabályok alapján.

Ennek megfelelően az USA ellenfélként határozza meg Kínát és Oroszországot: a washingtoni képviselőház olyan plusz szankciókat javasol Peking ellen, melyek 1900 milliárd dolláros veszteséget okoznának az amerikai gazdaságnak, csakis azért, hogy ily módon gyengítse Kínát. Mire jó ez? Kína nem rabló állam mint Oroszország hanem a gazdasági erejéhez méltó nemzetközi szerepet akar játszani. Hszi Csin-ping elnök kijelentette a Pekingben látogató amerikai szenátoroknak, hogy

“Kínának ezer oka van az együttműködésre az USA-val, és egyetienegy sincsen, amely ellene szólna ennek!”

A 100 éves Kissinger ex külügyminiszter jól látta ezt, és halála előtt nemsokkal elrepült Kínába , hogy megpróbálja helyreállítani az együttműködést Peking és Washington között.

Az USA nem hanyatló világhatalom

Fareed Zakaria tényekkel bizonyítja, hogy az Egyesült Államok vetélytársai erősödtek ugyan az elmúlt évtizedekben, de az USA nem gyengült meg. Részesedése ma is ugyanakkora a világ GDP-jében mint 1980 körül, közben viszont Kína részesedése 20%-ra nőtt. Demográfia szempontjából az USA jobban áll mint vetélytársai: a szaporodási mutató 1,7, melyet évi egymillió legális és legalább ennyi illegális bevándorló egészít ki miközben a vetélytársak leszálló ágban vannak, mert egyre öregszik és fogy a népesség. Zakaria szerint nincsen oka az USA-nak, hogy kételkedjen magában hiszen a technológiai versenyben kifejezetten jól áll különösen ami az informatikát illeti. Ennek ellenére az amerikai diplomácia Trump és Biden idején abból indul ki, hogy az USA gyengül, és ezért védekeznie kell olykor a nemzetközi szabályok felrúgásával. Zakaria idézi a WTO nigériai főnökasszonyát, aki szerint

“a gazdag országok felhúzták a létrát amikor akadályozzák a szabadkereskedelmet, így a fejlődő országok nem tudnak fejlődni, és egyre jobban elmaradnak a gazdagoktól, akik élén az USA áll.”

Zakaria utal rá, hogy az amerikai diplomácia nem épp sikersorozat az elmúlt 25 évben. A NATO tag Törökország például egyre jobban önállósul, ezért amikor Bush elnök elhatározta a bevonulást Irakba, akkor megdöbbenve kellett észlelnie, hogy a törökök azt nem támogatják. Szaúd Arábia ugyanígy egyre önállóbb külpolitikát folytat.

Azzal, hogy Trump elnök felrúgta az Iránnal megkötött atomalkut az USA megerősítette kivonulási szándékát a térségből. Csakhogy ezután Kína teremtett békét Irán és Szaúd Arábia között. A gázai háború pedig szinte megoldhatatlan feladat elé állította az amerikai diplomáciát.

Ukrajnában a háború megnyerhetetlen nemcsak Putyin, de az USA számára is – Zakaria nem oly merész, hogy ezt kimondja, de fejtegetéséből ez következik.

“Az amerikai belpolitika keresztülhúzhatja Biden elnök számításait, ha Trump kerül hatalomra, aki nyíltan csodálja Putyint.”

Orbán, az ordító egér

Orbán Viktor miniszterelnök elejtett megjegyzéseiből arra lehet következtetni, hogy a diplomáciai stratégiát nem Szijjártó Péter külügyminiszter dolgozza ki, akinek ideje sincs gondolkodni hanem Orbán Balázs, a politikai igazgató, aki nemrég könyvet adott ki a nemzetközi helyzet alakulásáról. Ebben azt fejtegeti, hogy Magyarországnál nem érdeke az, hogy blokkok jöjjenek létre, ahogy azt Washington és Brüsszel szorgalmazza hanem valamiféle közvetítő szerepet kellene játszania a világpolitikában Kelet és Nyugat között.

A hidegháborús amerikai diplomácia bírálatában Orbán Balázs Henry Kissingert követi hiszen a 100 éves korában nemrég elhunyt veterán diplomata teljes mértékben elvetette azt az elképzelést, hogy az USA-nak ellenfélnek kell tekintenie egy időben Kínát és Oroszországot. Kissinger Fareed Zakariához hasonlóan azt állította, hogy a globalizáció, a hidegháború lassú megszűnése mindenkinek a javára vált: megbukott a Szovjetunió, Kelet Európában demokratikus államok alakultak, az amerikai-kínai együttműködés pedig mindkét félnek és az egész világgazdaságnak a hasznára vált.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió joggal bírálja Orbán Viktort oroszbarát magatartása miatt, de a magyar miniszterelnök sem téved amikor elveti a hidegháborús amerikai diplomáciát, melyet az Európai Unió – ha félszívvel is, de támogat. Csakhogy a másik fél bírálata nem garantál semmiféle diplomáciai sikert: az USA és szövetségesei két megnyerhetetlen háborúval küszködnek Ukrajnában és a gázai övezetben. Orbán Viktor pedig elszigetelődik Nyugaton miközben nem veszik komolyan Keleten, és ezért két szék közt a pad alá eshet.

Amíg azonban az USA és az Európai Unió diplomáciája sikertelen Orbán eljátszhatja az ordító egér szerepét, de a miniszterelnök hiúságán kívül más nemigen látja ennek a hasznát.

Amerikai ejtőernyősök román támaszponton

200 amerikai ejtőernyős érkezett a Mihai Kogalniceanu légi támaszpontra Romániába, hogy egész Délkelet Európát védelmezze az orosz fenyegetéssel szemben – közölték Washingtonban.

A védelmezett NATO tagállamok között felsorolva Magyarországot is. A közlésből kiderül, hogy nem újdonságról van szó: az amerikai ejtőernyősök gyalogos alakulatot váltanak fel a Mihai Kogalniceanu légitámaszponton Romániában. Putyin Ukrajna elleni agressziójának kezdete óta az Egyesült Államok fontosnak tartja, hogy értésére adja Oroszországnak: eddig és ne tovább! Az USA megvédi a NATO határait! Ez a gesztus azért fontos, miután  Trump elnökségének idején kétségek merülhettek fel, mert az America First diplomácia pénzre akarta váltani az amerikai támogatást vagyis az európai szövetségesekkel megfizettetni az amerikai védelem árát. Románia ennek megfelelően több mint kétmilliárd dollár értékben vásárolt amerikai fegyvereket, és lojalitása a NATO-hoz egy pillanatra sem kérdőjeleződött meg. Nem úgy mint Orbán Viktor esetében. A magyar miniszterelnök oroszbarát politikája immár kockázati tényező a NATO-ban, de Magyarország nem olyan fontos tagállam, hogy ez komolyan izgatná a stratégiai tervezőket Washingtonban.

Románia fontos Magyarország nem

Az Egyesült Államok stratégiai szempontjai szerint térségünkben mindössze két fontos állam található a NATO szövetségesek közül: Lengyelország és Románia. Mindkét állam sokat profitál is ebből: a rendszerváltás ebben a két országban sikeres volt. Mind Lengyelország mind pedig Románia nagyot lépett előre az elmúlt 33 évben ellentétben Magyarországgal, amely a rendszerváltáskor az Egyesült Államok kedvencei közé tartozott, de helyzeti előnyét már réges-régen elveszítette. Miután Romániában nyugatbarát fordulat következett be Ceausescu bukása után Washington komolyan hozzájárult ahhoz, hogy az új elit lojalitása a NATO-hoz 100%-os legyen. Laura Codruta Kövesi főügyész az amerikai nagykövetség információira támaszkodva végzett jelentős tisztogatást az elitben Romániában. A kommunista titkosszolgálatot a Szovjetunióban alakították ki – ahogy erről Pacepa tábornok beszámolt. A román kommunista hírszerzés Amerikába dezertált főnöke megírta például, hogy a Cseka alapításának évfordulóján osztották ki az éves prémiumokat a Securitateban is. A radikális tisztogatás eredményeképp a román titkosszolgálat, amely állam az államban, teljesen lojálissá vált a NATO-hoz. Olyannyira, hogy most akciót indított az AUR szélsőjobboldali nacionalista mozgalom ellen, amely Orbán Viktor lelkes híve, és kapcsolatban áll Moszkvával.

Az AUR vezetőjét ennek megfelelően orosz ügynöknek titulálja a titkosszolgálat által irányított és ellenőrzött román média. A titkosszolgálat mindenképp meg akarja akadályozni, hogy az AUR a hatalom közelébe kerüljön. Jövőre négy választás is lesz Romániában: új parlamentet, önkormányzatokat és elnököt választanak, ezenkívül szavaznak az Európa Parlamenti képviselőire is.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió semmiképp sem akar még egy Orbán Viktort a NATO-ban vagy az Európai Unióban – különösen nem Romániában, mely Lengyelország mellett a régió kulcs országának számít.

Miért folytat oroszbarát politikát Orbán Viktor?

A nyugati elemzők véleménye megoszlik: egyesek szerint Putyin elnök zsarolja valamivel a magyar miniszterelnököt. A KGB 1990-ig itt volt Magyarországon, egyik magasrangú tisztje felügyelte a magyar belügyminisztériumot. Feltehetően vaskos dossziéja volt a fiatal Orbán Viktorról is, aki az orosz csapatok kivonását elsőként követelte a nyilvánosság előtt, és ezzel nagy presztízsre tett szert. Hogy került a rendszerváltó elitbe a tehetséges fiatalember? Palmer amerikai nagykövet orosz kollégájától kért egy listát arról, hogy ki fogja levezényelni a rendszerváltást Magyarországon? Az orosz nagykövet listáján rajta volt Orbán Viktor neve is. A Fidesz ifjú vezetője kalauzolta Bush amerikai elnököt Budapesten 1989-ben. Az USA bizalma akkoriban teljes volt az ifjú liberális politikusban, aki Soros ösztöndíjjal tanult Cambridgeben. Mi változott?

A fiatal Orbán Viktor észrevehette, hogy Washingtonban leírták Magyarországot. Az USA számára immár Lengyelország mellett Románia a fontos térségünkben, Magyarország elveszítette a jelentőségét. Mindez megmutatkozott abban, hogy Lengyelország és Románia számára sokkal előnyösebb helyzetet teremtett az Egyesült Államok a gazdasági fejlődésre és az életszínvonal emelésére.

Mindkét állam mélyebbről indult mint Magyarország, és mára elhúzott a korábbi mintadiáktól.

Orbánnak csak a szegényház királysága jutott.

A magyar diplomáciát mindenütt negligálták amíg Orbán Viktor ki nem játszotta az orosz és a kínai kártyát. Egyáltalán nem veszélytelen vállalkozás ez, de a magyar miniszterelnök így növelhette a diplomáciai mozgásterét. Mi haszna ebből Magyarországnak? Szinte semmi. Kára viszont annál több. Mire jó ez Orbán Viktornak? Washingtonban és Brüsszelben elfogadhatatlan a korrupciónak az a mértéke, amely Orbán rokonainak, barátainak és üzletfeleinek előnyére szolgál. Mészáros Lőrinc a nulláról indulva lett az ország leggazdagabb embere, immár dollár milliárdos. Ilyesmire más uniós államban nincs példa. Laura Codruta Kövesi Romániában gondoskodott erről, most ő az Európai Unió főügyésze. Nyilvánvalóan Magyarországon is megtenné ezt, de Orbán Viktor a szent szuverenitásra hivatkozva nem lépett be az európai ügyészségbe.

A szuverenitás ebben az esetben a lopás szabadságát jelenti: Orbán rokonai, barátai és üzletfelei csekély 10 milliárd eurót nyúltak le az uniós pénzekből az elmúlt hétéves költségvetési periódus során. Ez a Magyarországnak jutó uniós euró milliárdok egyharmada.

Putyin ehhez még tapsol is: “Milyen ügyes”.

Orbán Putyin bábuja lenne a NATO-ban és az Európai Unióban? – ahogy ellenfelei állítják. Hívei szerint a magyar miniszterelnök csak a mozgásterét bővíti amikor Putyinnal paktál. Az orosz elnök ezenkívül valószínűleg meg is fizeti. Most már újra érkeznek az uniós pénzek is vagyis a válságot elkerülheti a nemzeti együttműködés rendszere.

Igaz, hogy az életszínvonal csökken, de a következő választásokig összegyűlik annyi, amennyivel meg lehet venni a szavazópolgárok többségét mint 2022-ben.

Közben pedig Orbán rokonai, barátai és üzletfelei vígan tovább gazdagodhatnak.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!