Kezdőlap Világ Oldal 10

Világ

Putyin luxusautót ajándékozott Kim Dzsong Un-nak

Múlt szeptemberben találkoztak az orosz Távol Keleten, akkor tetszett meg a duci diktátornak az orosz jármű. Sztálin hozta létre az észak-koreai kommunista rendszert, melyet 1945 óta a Kim dinasztia irányít. Putyin agressziója Ukrajna ellen felértékelte az észak-koreai nemzeti kommunista rendszert Moszkva szemében hiszen mindkét államot nyugati szankciók sújtják.

Hosszas stagnálás után növekedésnek indulhat Észak Korea szankciók sújtotta gazdasága, mert a duci diktátor előnyös fegyver üzleteket kötött Putyin orosz elnökkel. Kim Dzsong Un-t Oroszország távol-keleti vidékén vendégelte meg 2023 szeptemberében  az orosz diktátor, akinek az ukrajnai háborúhoz rengeteg fegyverre és lőszerre van szüksége.

Egymillió tüzérségi lövedéket szállított Észak Korea augusztus óta Oroszországnak – állapította meg a hírszerzés Dél Koreában. Az amerikai műholdak megfigyelései szerint észak-koreai rakétákat is használ az orosz hadsereg Ukrajnában. Moszkvában és Phenjanban hallgatnak illetve tagadnak mindent, hogyha a fegyverszállítások szóba kerülnek, de a dél-koreai hírszerzés szerint augusztus óta tíz nagyobb fegyver szállítmány érkezett Észak Koreából Oroszországba.

Azt nem lehet tudni, hogy Moszkva mennyit fizet mindezért, de minden pénz jól jön Észak Koreának, amely tökéletesen elszigetelődött miután újrakezdte nukleáris és rakéta kísérleteit, és emiatt az ENSZ szankciókkal sújtja a világ utolsó szovjet típusú gazdaságát, melynek 2022 es GDP-jét a dél-koreai hírszerzés 24,5 milliárd dollárra becsülte, amely szánalmasan kevés Dél Korea teljesítményéhez képest – 1900 milliárd dollár.

A lakosság 60%-a nyomorog Észak Koreában

A 24 milliós állam hadigazdaságára borzalmas csapást mért a Covid pandémia, mert az ország határait lezárták, és csak 2023 nyarán  nyitották meg újra. Kezdetben Kim Dzsong Un kijelentette: Észak Koreában nincs járvány! Aztán a duci diktátor majdnem belehalt a vírusfertőzésbe, és ezért hermetikusan lezárták a határokat. A lakosság éhezni kezdett, mert a hazai mezőgazdaság képtelen volt ellátni a piacot. A pandémia után Kim Dzsong Un könnyezve kérte népe bocsánatát: ilyen még sohasem fordult elő a nemzeti kommunista rendszer történetében.

A Kim dinasztia 1945 óta uralkodik Észak Koreában, Kim Dzsong Un a harmadik a sorban. Abban mindhárom diktátor egyetértett, hogy a hadiipar abszolút prioritást élvez. Észak Korea hadiiparát még a japánok teremtették meg 1910 és 1945 között, majd pedig a Szovjetunió vette át az irányítást. Észak Korea fegyverzete szinte teljes mértékben szovjet típusú, így az orosz hadsereg könnyen felhasználhatja a lőszert. Putyin a szankciók miatt kényszerhelyzetben van, ezért Moszkva számára Észak Korea felértékelődött. Sojgu orosz hadügyminiszter személyesen is elment Észak Koreába, hogy tető alá hozza a nagy észak-koreai – orosz fegyver üzletet.

“Észak Korea gazdasága az elmúlt öt évben mínuszban volt, idén egy százalékos növekedés várható”

– nyilatkozta a közszolgálati Deutsche Wellenek a Fitch szakértője. Anwita Basu csakis becslésekre támaszkodhat hiszen Észak Korea nem közöl statisztikai adatokat. Phenjan szerint permanens háborús helyzet áll fenn azóta, hogy a koreai háborúban fegyverszünetet kötöttek 1953-ban. Sztálin halála tette lehetővé a fegyverszünetet, amelyet azóta sem követett békeszerződés.

Hogy lehet információkhoz jutni a világtól elzárkózó Észak Korea gazdaságáról? Egyrészt hírszerzői jelentésekből másrészt pedig a partner országok információinak elemzéséből.

Kína a legfontosabb gazdasági partnere Észak Koreának: a kereskedelem elérte a pandémia előtti szintet vagyis a 2,3 milliárd dollárt. Az ukrajnai háború kitörése óta Oroszország sem közöl statisztikai adatokat, de fegyver üzlet Észak Koreával számukra is fontos hiszen máshonnan nemigen tudnának ilyen nagy mennyiségű kompatibilis lőszert beszerezni.

“Tekintve Észak Korea gazdaságának helyzetét és méreteit az orosz fegyverüzlet számukra óriási lehetőséget jelent”

– hangsúlyozza a Fitch szakértője.

“Ennek az észak-koreai – orosz fegyver üzletnek nemcsak az ukrajnai háborúra lesz nagy hatása hanem az egész biztonsági helyzetre Kelet Ázsiában” – írta a világ egyik legrégebbi stratégiai kutató intézete. A Royal United Services Institute – Rusi – szerint “ez a nagy fegyverüzlet Oroszországgal is megmutatja, hogy Észak Korea milyen komoly fenyegetést jelent az egész világra.”

Kim Dzsong Un a szuverenitását védi

Észak Korea diktátora attól retteg, hogy éppúgy leveszik a sakktábláról mint Szaddám Huszeint Irakban vagy Kadhafi elnököt Líbiában. Ezért fejleszti minden erővel a nukleáris elrettentő kapacitást, mellyel sikerült elérnie, hogy Donald Trump szóba állt vele. Az USA akkori elnöke többször is tárgyalt Kim Dzsong Un-nal – eredménytelenül. Putyinhoz hasonlóan Kim Dzsong Un is visszavárja a Fehér Házba Donald Trumpot, aki nem zár ki egy újabb találkozót Észak Korea fura urával.

“Észak Korea két célt akar elérni: egyrészt azt, hogy ismerjék el a világban, másrészt pedig, hogy a hadiipar ne csak vigye a pénzt, de a lehetőség szerint mindinkább önfenntartó legyen. Ez a nagy orosz fegyver üzlet mindkét szempontból ideális”

– hangsúlyozza a Fitch szakértője.

Mindebből mi haszna lehet a nyomorgó észak-koreai millióknak? “Jóformán semmi. Észak Korea éppoly autokrata állam marad, ahol óriási a korrupció. Megnőhet viszont az élelmiszer és gyógyszer behozatal hiszen hála a nagy orosz fegyver üzletnek Észak Korea nemzetközi fizetőképessége javul. Kérdés, hogy mi jut az élelmiszer és gyógyszer behozatalból a népnek, és mennyit nyúl le az elit Észak Koreában?” – nyilatkozta a Fitch szakértője.

Nem áll le a Katargate vizsgálat Brüsszelben

Újabb gyanúsított a Katargate botrányban: Maria Arena belga képviselőnő. Már több mint egy éve nyomoz a belga rendőrség, de most először hallgatták ki gyanúsítottként Maria Arena belga képviselőnőt annak ellenére, hogy kiváló kapcsolatban állt a korrupciós hálózat fő szervezőjével. Pier Antonio Panzeri korábban maga is az Európai Parlamentben képviselője volt.

“Ne szállj ki a játékból, mert veled együtt nagy pénzt csinálhatok”

– mondta 2022 augusztusában egy pizzériában Brüsszelben Panzeri Maria Arenanak.

Panzeri vádalkut kötött a hatóságokkal: mindent elmond, ha enyhébb büntetésre számíthat. Panzeri vallomása alapján a rendőrség tavaly nyáron házkutatást tartott Maria Arena brüsszeli lakásában. Jelen volt Roberta Metsola, az Európai Parlament elnökasszonya is. Sokan arra számítottak ezután, hogy meggyanúsítják Maria Arena képviselőnőt is, de ez csak most következett be. A szocialista képviselőnőt kihallgatták, de az Európai Parlamenthez egyelőre nem érkezett meg olyan kérés, hogy függesszék fel a mentelmi jogát – írja a Politico.

Az Európai Parlament egy tagját csakis úgy vehetik őrizetbe a belga hatóságok, ha képviselő társai felfüggesztik a mentelmi jogát. Három képviselő járt eddig így: Eva Kaili, Andrea Cozzolino és Marc Tarabella.

Mi is az a Katargate botrány?

2022 decemberében a belga rendőrség razziát indított egy olyan korrupciós ügyben, melyben részt vállaltak az Európai Parlament egyes képviselői is. A rendőrök a többi között 16 pénzzel megrakott bőröndöt foglaltak le a razzia folyamán.

Miért fizetett Katar emírje? Az volt számára a fontos, hogy a szintén pénzért vásárolt futball világbajnokság körülményeit ne kifogásolják az Európai Parlament képviselői. A 200 ezer lakosú emírségben vendégmunkások építették a stadionokat rémes munkakörülmények között. A katari emír úgy szerezte meg a futball világbajnokságot, hogy megvásárolta Nicolas Sarkozy akkori francia elnök kedvenc futballcsapatát a Paris Saint Germaint. Katar emírje nem szerette volna, ha ez a téma felmerül az Európai Parlamentben hiszen Franciaországban is vizsgálódtak Sarkozy elnök korrupciós ügyeiben.

Később a belga rendőrök kiderítették, hogy nemcsak Katar emírje hanem Marokkó és Mauritánia is vesztegetett meg képviselőket az Európai Parlamentben.

Panzeri mellett egy furcsa pár állt a Katargate botrány középpontjában: Eva Kaili, görög szocialista képviselőnő és Francesco Giorgi, Panzeri egykori titkára Brüsszel arany párosává váltak a megvesztegetési pénzekből. Cserében Eva Kaili aktívan lobbizott Katar mellett.

Amikor 2022 végén Katar munkaügyi minisztere Brüsszelbe jött, hogy személyesen védelmezze hazája ügyét, akkor Panzeri írta meg a beszédét olaszul, majd  Francesco Giorgira bízta az angol fordítást.

Eva Kaili közös gyerekükkel a karján meg akart jelenni az Európai Parlamentben amikor Katar munkaügyi minisztere elmondta beszédét, de párja lebeszélte erről mondván: kilógna a lóláb. Eva Kaili otthon is maradt, de a belga rendőrség ekkor már nyomon volt, és hamarosan lecsapott.

A csapat csekély 4 millió eurót várt szolgálataiért a katari emírtől – emlékeztet a brüsszeli Politico.

Panzeri és Giorgi le is bukott hiszen nem tagadhatták részvételüket a korrupciós botrányban, de Eva Kaili mindent tagad. Ellene kevés a bizonyíték hiszen mindent Giorgi intézett, aki akkor már ötödik éve az élettársa volt.

A pénzzel teli bőröndöket általában Giorgi vette át a megbízóktól: gyakran többszázezer euró lapult egy ilyen bőröndben, melyet a pár, ahol az olasz fiatalember nyolc évvel fiatalabb volt, gyakran a saját lakásán őrzött. Mihez kezdtek a pénzzel? Eva Kailinak, aki korábban televíziós műsorvezető volt, már a nevén szerepelt két lakás Athénben összesen 400 ezer euró értékben. Egy lakása volt Brüsszelben is – Eva Kaili szerint ennek értéke 160 ezer euró. Egy 145 ezer eurós lakás Giorgi nevén szerepelt, és a rendőrségi razzia előtt újabb ingatlanok vásárlását fontolgatták.

A Katargate miatt az Európai parlament megnövelte a transzparenciát, és megszigorította az etikai normákat. Nem utolsósorban azért, mert európai választások lesznek júniusban, és a választópolgárok általában negatívan ítélik meg a korrupciós ügyeket, melyekből a Katargate volt a legnagyobb az Európai Parlement történetében.

Soha ennyit nem fektettek be a németek  Kínában

Bár az Egyesült Államok arra ösztönzi szövetségeseit, hogy csökkentsék függésüket Kínától, melyet Washington stratégiai ellenfélnek tekint, de Németország beruházásai tavaly minden rekordot megdöntöttek – írta a Reuters.

4,3%-kal nőttek a direkt német beruházások Kínában, ahol elérték a 11,9 milliárd eurót. Kína részesedése ily módon meghaladta a 10%-ot a német közvetlen beruházásokban 2023-ban – büszkélkedik a Hszinhua hírügynökség. Amely hozzáteszi, hogy 2014 óta nem volt ilyen magas Kína részesedése a német beruházásokban. Ez azért is figyelemreméltó, mert Ázsiában másutt stagnált a német beruházási kedv.

“A német cégek az elmúlt három év során ugyanannyit fektettek be Kínában mint a megelőző hat év során“

– állapítja meg a Bundesbank jelentése.

A dinamikus növekedés a kínai piacon kontrasztban áll azzal, hogy a német direkt beruházások értéke tavaly jelentősen csökkent: 170 milliárd euróról 116 milliárdra.

Kína nyolc éve Németország legjelentősebb kereskedelmi partnere. Az elmúlt húsz év során az USA is így volt ezzel, de tavaly már Mexikó megelőzte Kínát, mert a kereskedelmi háború szankciói jelentősen visszavetették a kínai exportot.

A Volkswagen Kínából exportál elektromos autókat Európába

“A mi stratégiánk az, hogy Kínában gyártsunk és ott is adjunk el”

– hangsúlyozta Erwin Gabardi, a Volkswagen Anhuj elnök vezérigazgatója, aki a Hszinhua hírügynökségnek nyilatkozott.

Anhuj tartományban nemrég megkezdte működését a Volkswagen elektromos autókat előállító gyára – írja a Hszinhua hírügynökség, amely siet hozzátenni, hogy az autók többségét nem Kínában, a világ legnagyobb autós piacán akarják értékesíteni hanem Európában. A Volkswagen már az ötvenes években autógyárat épített Sanghajban megelőzve ezzel minden külföldi vetélytársát.

30 milliárd jüanból – 4,22 milliárd dollárból – építette fel új gyárát Hofejben, Anhuj tartomány fővárosában a Volkswagen, amely a gyártás mellett a kutatást – fejlesztést is ide telepítette. 1200 szakember dolgozik a Volkswagen kutatás – fejlesztési részlegén Hofejben.

Pekingben a kormány minden eszközzel támogatja az új iparágakat: a BMW akkumulátor gyárat épített Senjang városában, a Siemens nemrég nyitotta meg szoftverkutatási és fejlesztési telephelyét Sencsenben, a Tesla legnagyobb gyára Sanghajban működik.

Elon Musk gyakori látogató Kína legnagyobb városában, ahol siet közölni a sajtóval: nem helyesli azt a kereskedelmi háborút, melyet az Egyesült Államok Kína ellen folytat.

Kínában dinamikusan nőttek  tavaly a direkt külföldi beruházások, melyek értéke meghaladta a 1,13 ezer milliárd jüant – közölte a kereskedelmi minisztérium Pekingben, ahol a döntéshozók pontosan tudják: még nem érték el a Covid pandémia előtti értéket.

Harvard professzor: fordult a kocka

Eddig Kína utánozta az USA-t, most viszont Biden koppintja Kínát. Ezzel a kicsit meglepő gondolattal állt elő Dani Rodrik a Project Syndicate oldalon.

A Harvard Egyetem közgazdász professzora arra mutatott rá, hogy a kínaiak óriási állami támogatással fejlesztették ki az iparukat, melynek olcsó termékeivel elárasztották a világpiacot. Húsz évig az Egyesült Államoknak is Kína volt a legfontosabb szállítója, és ez csak az elmúlt évben változott meg amikor Mexikó ugrott az élre épp a Biden kormány gazdaságpolitikájának eredményeképp.

Hszi Csin-ping elnök a G 20 Kínában megtartott csúcstalálkozóján bejelentette, hogy Peking célja a G 2 világrend vagyis Kína az USA-val együtt akarja kormányozni a világot. Obama amerikai elnök csak mosolygott ezen a kínai bejelentésen, de Donald Trump már megkezdte a kereskedelmi háborút Kínával szemben. Büntetővámokat vezetett be, melyeket utóda Joe Biden nemhogy eltörölt volna, de tovább szigorított. Az USA meg akarja fojtani a kínai chip fejlesztést nehogy ezen a téren a stratégiai ellenfél előnyhöz jusson.

2021-ben az Egyesült Államok elsőszámú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát.

“Kis udvar magas kerítés”

Ez a Biden kormányzat gazdaságpolitikája, amely éppúgy mint korábban Peking óriási összegekkel támogatja a hazai ipar fejlesztését, és vámokkal védi azt a kínai konkurenciától.

Mi következik ebből?

“Az USA továbbra is gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi és nemzetbiztonsági aggályait fogja előtérbe állítani a kínai kereskedelemben, a kínaiak nyilvánvalóan nem adják fel az állam által irányított piacgazdaság modelljét. Nem az együttműködés lesz napirenden, de picit

könnyebbé válhatna a helyzet, ha mindkét nagyhatalom felismerné: gazdaságpolitikájuk nem is tér el oly nagyon egymástól, és nem feltétlenül káros a másik számára“

– írta Dani Rodrik, a Harvard Egyetem közgazdász professzora, ahol arra nem utalt, hogy a kínai gazdasági csodából az amerikai cégek óriási mértékben profitáltak. Most pedig India lett számukra az új Kína. Már Donald Trump is lepaktált Narendra Modi indiai miniszterelnökkel, akit korábban nem fogadtak Washingtonban mondván véreskezű rasszista politikus, aki pogromokat szervezett a muzulmán kisebbség ellen. Biden elnök már szövetséget is kötött Narendra Modival mondván:

“a világ két legnagyobb demokráciája szövetkezik egymással.”

A Wall Street pedig átállt Kínáról Indiára: a kínai tőzsdék hároméves mélyrepülésben 6000 milliárd dollárt veszítettek miközben India jön felfelé. Tavaly Kína gazdasága 5,2%-kal nőtt, India több mint 7%-kal – hála az USA nagyvonalú támogatásának.

Irán is pénzeli a Hamászt

Arra talált bizonyítékokat az izraeli hadsereg, mely folyamatosan tárja fel a barlangrendszert a gázai övezetben, ahol a Hamász terrorista alakulatai rejtőzködnek, hogy Irán is pénzeli a terrorszervezetet. Már nyomára akadtak Szinvarnak, a Hamász katonai vezetőjének is, aki elindította az október hetediki terrortámadást Izrael ellen.

Biden elnök kívánságával szemben az izraeli hadsereg nem áll le, tovább folytatja a harcot a Hamász ellen, ráadásul tárgyaló küldöttsége kivonult a kairói fegyverszüneti tárgyalásról. Biden elnök magánbeszélgetésben seggfejnek titulálta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.

Izrael mindinkább Iránt tekinti fő ellenségnek, amely folyamatosan uszítja ellene a Hezbollahot Libanonban és a huszikat Jemenben miközben továbbra is elszántan támogatja a Hamászt.

Irán külföldi terrorista szervezeteit egy kis hamburgi bankon keresztül pénzelte

Így jutott pénzhez a libanoni Hezbollah, mely rendszeresen támadja Izraelt, és a jemeni huszik, akik rakétáikkal akadályozzák a forgalmat a Vörös tengeren – írja hírszerzői jelentésekre támaszkodva a brüsszeli Politico.

A hamburgi Varengold bankban átfogó vizsgálat folyt, mert a hírszerzőszervezetek értesítették a német bankfelügyeletet, hogy a nemzetközi szankciók által sújtott Irán mire is használja a bankot. A hírszerzőügynökségek szerint Irán előszeretettel használ európai bankokat különböző illegális pénzügyi műveletekre, mert Európában nem oly szigorú az ellenőrzés mint az Egyesült Államokban. A német bankfelügyelet tavaly jelezte, hogy átfogó vizsgálatot folytat a Varengold bankban, de arról egy kukkot sem szólt, hogy ennek oka elsősorban, hogy Irán terrorista szervezetek finanszírozására illetve pénzmosásra használta a kis hamburgi bankot. A Varengold szerint semmi ilyesmi nem történt:

”A mi üzleti partnereink globális élelmiszer és gyógyszer nagykereskedők. Hiteleket nyújtunk olyan esetekben amikor sürgős humanitárius szállítmányról van szó, de természetesen figyelembe vesszük azokat a szankciókat, melyeket az Európai Unió vagy az Egyesült Államok alkalmaz” – közölte a bank szóvivője a Politicoval.

Csakhogy a lap hírszerzői forrásokból úgy értesült, hogy a hamburgi bankot használta az iráni Al Kudsz, amely nem más mint a Forradalmi Gárda külföldi szervezete, amely ellenőrzése alatt tartja a Hezbollahot és a huszi terrorista szervezeteket.

Az Al Kudsz korábbi parancsnokát, Szulejmani tábornokot az amerikaiak lőtték ki Irakban, ahol helyi terrorista vezetőkkel tárgyalt.

Irán nem közvetlenül finanszírozza a terrorista szervezeteket külföldön hanem átad nekik bizonyos mennyiségű olajat, melyet azok eladnak – általában Kínának -, és ebből csinálnak pénzt, melyet azután több helyen megforgatnak, hogy a nyugati hírszerzőszervezetek elveszítsék a nyomot. A vevő is jól jár hiszen lényegesen olcsóbban olajhoz ily módon mintha a piacon vásárolna.

A Varengold bank rendszeres pénzügyi kapcsolatban állt olyan Irán által létrehozott fantom cégekkel, melyeket USA szankciók fenyegetnek. Kettő közülük már szerepelt is az Egyesült Államok szankciós listáján, a többi vizsgálat alatt áll.

Miért nem vette ezt észre a bank auditálását végző PwC könyvvizsgáló cég? A Politico kérdésére egyelőre nem kívántak válaszolni.

“Irán számára pénzügyi csomópont lett a Varengold”

Ezt mondta egy magát természetesen megnevezni nem kívánó magasrangú hírszerző a brüsszeli lap tudósítójának, aki csodálkozott azon, hogy “senki sem kötötte össze a pontokat.”

A Varengold nem tartozik a Hansa város régi pénzintézetei közé – valószínűleg ezért is szemelte ki magának Irán. Hamburgban 1995-ben alapítottak vagyonkezelő cégként, amely azután 2013-ban vált bankká. Csak 600 millió eurós alaptőkéje volt, ezért kifejezetten kis banknak számított, amely megpróbált találni magának valamilyen fejlődési területet, és ez lett az üzletelés az iráni fantom cégekkel. A Közel Kelet és Kelet Európa volt a fő csapásirány, mert ezekben a régiókban elég jelentős a szürke zóna: a nem egészen törvényes pénzek forgatása.

“A banknak ezekben a régiókban előnye van, mert szóba áll olyan partnerekkel is, melyeket mások elutasítanak”

– írta a Varengold igazgató tanácsának jelentése.

2018-ban Trump elnök felrúgta az iráni atomalkut, és újra szankciókat vezetett be Irán ellen. Ezt követően felélénkült az Al Kudsz terrorista tevékenysége. Az iráni fantom cégekből a Varengold banknak jelentős bevételei származtak.

2015-ben a külföldi ügyletek még csak 4 millió euró hasznot hajtottak a banknak, de 2021- ben ez már 45 millió euróra nőtt. Azt nem lehet tudni, hogy ebből mennyi volt az iráni pénz.

A német bankfelügyelet leállított minden külföldi ügyletet, ezért a Varengold el kellett hogy bocsássa  a munkaerő mintegy egyötödét körülbelül száz embert.

Mekkora összegről lehetett szó az iráni bizniszben? A Politiconak nyilatkozó hírszerzők szerint több milliárd euróról!

Hongkongban bejegyzett cégek és török vállalkozások előszeretettel használták a Varengold iráni számláit, és ebből arra lehet következtetni, hogy ezek fantom cégek, iráni ellenőrzés alatt állnak, és olyan pénzügyi labirintust alkotnak, melyben könnyen el lehet veszíteni a pénz nyomát.

“Irán egész hálózatot üzemeltet a nyugati szankciók kijátszására, és ezeknek a fantomcégeknek  fő feladata az, hogy eljuttassák a szállítmányokat Oroszországba vagy Kínába. Ezeket a szállítmányokat humanitárius segélynek tüntetik fel, mert erre nem vonatkoznak a szankciók“

– hangsúlyozza a német bankfelügyelet jelentése a Varengold hamburgi bankról.

Trump búcsút int a NATO-nak

0

“A NATO szart sem ér!” – mindig is ez volt a véleménye Donald Trumpnak az észak-atlanti szerződésről, de elnöksége idején mindig volt valaki, aki lebeszélje a kilépésről – írja Anne Appelbaum az Atlantic című folyóiratban.

Az amerikai szakértő, aki a lengyel külügyminiszter neje, úgy véli, hogy amennyiben Trump visszakerül a Fehér Házba, akkor Európa elveszítheti az USA védelmét akár úgy, hogy formálisan is kilép a NATO-ból, akár úgy, hogy nem alkalmazza az ötödik cikkelyt, mely az USA-t is arra kötelezi, hogy siessen a megtámadott tagállam segítségére.

Washingtonban a kongresszus úgy határozott, hogy az elnök nem dönthet egyedül a kilépésről, de azt nem írhatja elő Trumpnak, hogy alkalmazza az ötödik cikkelyt vagyis harcba küldje az amerikai hadsereget.

Trump ezért is mondhatta vígan a választási kampánya során:

“az oroszokat arra buzdítom majd, hogy fenyegessék támadással azokat a NATO tagállamokat, melyek nem tesznek eleget a biztonságuk érdekében.”

Putyin minden bizonnyal örömmel hallgatja Trump nyilatkozatait, nem véletlen, hogy az ukrajnai háború kitörése óta Tucker Carlson az első nyugati riporter, Trump kedvenc partnere, akinek hosszú interjút adott. Tucker Carlson, aki Orbán Viktor miniszterelnökkel is készített interjút, alkalmat adott Putyinnak, hogy kifejthesse álláspontját az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Az orosz elnök megerősítette: el akarja foglalni egész Ukrajnát! Felszólította a Nyugatot, hogy fejezze be Ukrajna támogatását!

Mennyire forrón eszik a kását?

Trump úgy tesz mintha az USA-nak már nem lenne szüksége Európára, mintha az amerikaiak nem azért szálltak volna partra 1944-ben Normandiában, hogy megakadályozzák: Sztálin tankjai elérjék az Atlanti óceánt! Azóta persze Európa leértékelődött, régi világhatalmi szerepéből semmi sem maradt, de egy egységes kontinentális birodalom az Atlanti óceántól a Csendes-óceánig Európa, Oroszország és Kína részvételével elfogadhatatlan az USA világhatalmi érdekei szempontjából. Washington szempontjából épp ez a jelentősége az ukrajnai háborúnak. Az amerikaiak a céljukat már elérték: Európa és Oroszország kapcsolatai hosszú távra súlyosan károsodtak. Zelenszkij, a már mehet, Trump köthet alkut a feje fölött Putyinnal. Azt ugyanis mindenki tudja, hogy Oroszország nem fenyegeti Európát, mert ahhoz túlságosan is gyenge, még Ukrajnával sem bír el.

Abban minden stratégiai szakértő egyetért Washingtonban, hogy egy kontinentális birodalom, melynek része Európa, Oroszország és Kína súlyos fenyegetést jelentene az Egyesült Államok világhatalmára. Ezért is repült a 100 éves Kissinger Pekingbe. Washingtonban azt is mindenki tudja, hogy Kína a fő ellenfél: az USA már elérte, hogy húsz év után nem Peking a legfőbb szállítója. Erre akarja rávenni az Európai Uniót is. Kínából hazatérve erre válaszolta Macron francia elnök:

”nem akarunk az USA vazallusai lenni!”

Csakhogy az ukrajnai háborúval Európa már az lett: az olcsó orosz földgáz helyett megjött a drágább amerikai, az európai cégek pedig kitelepülnek az Egyesült Államokba, ahol olcsóbb az energia, kevésbé szigorú a környezetvédelem és nagyobb az állami támogatás.

“Németország arra építette stratégiáját évtizedekig, hogy Oroszországból jön az olcsó energia, Kína piaca korlátlanul bővül és az USA garantálja Európa biztonságát. Mind a három előfeltétel megszűnt. Új modellt kell találunk!” – foglalta össze a helyzetet a Kiel-i Világgazdasági Intézet igazgatója. Új modell egyelőre nincs, az Európai Unió zászlóshajója, Németország tavaly nulla növekedést produkált, és az előrejelzések szerint idén sem lesz jobb a helyzet.

Európai főügyész: a pénzügyi visszaélések legkevesebb 50 milliárd eurós kárt okoznak évente  az Európai Uniónak

Hatalmas pénzügyi visszaéléseket fedett fel az Európai Ügyészség. Erről beszélt elsősorban a brüsszeli Politiconak adott interjújában Laura Codruta Kövesi, aki Romániában a korrupció elleni küzdelem vezére volt, és két éve áll az Európai Főügyészség élén.

Magyarország, melyet a Transparency International az Európai Unió legkorruptabb államának nevezett, nem lépett be az Európai Főügyészségbe, amely nálunk nem nyomozhat.

“Több mint 50 milliárd eurót veszít az Európai Unió pénzügyi visszaélések miatt egy évben” – hangsúlyozta az európai főügyész. Idézte ezzel kapcsolatban az Europolt, mely szerint ez a nagyságrend már nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet.

Milyen európai pénzeket céloznak meg elsősorban a különböző érdekcsoportok?

Jelenleg az Európai helyreállítási alap a legfontosabb célpont – mondta Laura Codruta Kövesi. Ezt a 750 milliárd eurós alapot a Covid pandémia utáni helyreállításra szánták Brüsszelben, de az európai ügyészség többszáz vizsgálatot folytat jelenleg is, mert erős a gyanú a jogtalan pénzfelvételre. 135 ügyész dolgozik jelenleg, de több kellene hiszen rengeteg a kivizsgálásra váró ügy. Érkezik is utánpótlás Lengyelországból, ahol az Európa-barát Tusk kormányzat elődjével ellentétben támogatja az Európai Főügyészséget. Svédország is jelentkezett, de Magyarország távol marad – írja a brüsszeli Politico. Amely felveti:

Európai FBI kellene?

“Az európai pénzek védelmére létrehozott rendszert egy kissé át kellene alakítani” – fogalmaz óvatosan a főügyész. Aki tudja, hogy nagyon érzékeny területről van szó. Neki is azért kellett távoznia Romániából, mert a korrupció miatt gyakran vizsgált elit végül is megbuktatta őt.

“Mi megváltoztatjuk az európai rendszert. Már eddig is több milliárd eurót szereztünk vissza. Közben együttműködésre törekszünk az OLAF-fal”

– mondja Laura Codruta Kövesi, aki pénzt kér Brüsszeltől az eddig eredményekre hivatkozva.

“Az Európai Főügyészség joggal várhatja azt, hogy megemeljék a költségvetését, mert az eredményei igazolják a teljesítést, de az OLAF esetében nem egészen ez a helyzet” – így értékeli  a két szervezet munkáját  egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú uniós diplomata. Elmondta, hogy májusban megnyílik az Európai Főügyészség akadémiája, ahol továbbképzik a különböző tagállamokból érkező ügyészeket. Az olasz pénzügyőrség pénze és szakmai támogatása segített az akadémia létrehozásában. Olaszországban a pénzügyőrség élenjár a korrupciós és maffia ügyek leleplezésében. Ők jól képzett pénzügyi szakemberek vagyis képesek átlátni a bonyolult nemzetközi ügyleteket is. Erről az akadémiáról kerülnek ki azok az ügyészek, akik nem csak egy országban nyomozhatnak hanem szinte az Európai Unió egész területén.

Európai FBI-t akar a főügyészség vezetője?

“Nagyra tartom azt, amit az FBI csinál, de mi európaiak vagyunk, megvannak a saját eszközeink arra, hogy megvédjük a polgárainkat”

– válaszolja óvatosan Laura Codruta Kövesi. Akinek megvannak a saját tapasztalatai arról, hogy miképp működik a rendszer. Görögországban személyesen próbált meg kivizsgálni egy gyanús esetet: súlyos vasúti balesetben 57 ember meghalt. Uniós pénzeket vettek igénybe a kártérítés során, de felmerült a visszaélés gyanúja. Hiába mutattak erre rá az Európai Főügyészség emberei, hiába utazott oda Laura Codruta Kövesi, mert közölték velük: a görög törvények szerint balesetek során csakis hazai szervek nyomozhatnak! Az Európai főügyész abban maradt a görög kormánnyal, hogy hamarosan megváltoztatják a törvényt nehogy újra falakba ütközzenek az Európai Főügyészség emberei. A brüsszeli bizottság nemrég adott ki egy jelentést arról, hogy számos tagállamban akadályozzák az Európai Főügyészség munkáját a nemzeti jogszabályokra hivatkozva.

Szlovákiában visszalépés van ezen a téren, mert a Fico kormány jogi reformot hajt végre, és feloszlatta a korrupció ellen küzdő hatóságot.

“A szlovákiai változás nagyon nagy mértékben érint bennünket, írtam is egy levelet erről a brüsszeli bizottságnak. Korábban Szlovénia esetében tapasztaltuk, hogy olyan jogszabályokat hoztak, amelyek csak enyhe büntetést szabtak ki korrupció esetén, sőt olykor egyenesen amnesztiát adtak” – nyilatkozta a főügyész.

Mi van akkor, ha magát a brüsszeli bizottságot kell vizsgálni?

A Pfizergate a brüsszeli bizottság elnökasszonyát érinti. Ursula von der Leyen a Covid pandemia idején amerikai gyógyszergyáraktól szerzett vakcinát – Pfizer és Moderna. A vizsgálat tárgyát az Ursula von der Leyen és a Pfizer elnök vezérigazgatója közötti levelezés képezi.

Hol tart a vizsgálat? Nem áll-e nyomás alatt az Európai Főügyészség? Ezek most különösen érzékeny témák hiszen júniusban európai választásokat tartanak. Laura Codruta Kövesi válasza a Politico kérdéseire:

”Ha lesz nyomás felülről az Európai Főügyészségre, akkor azt mindenki megtudhatja majd, mert azonnal közzétesszük.”

Végül pedig Laura Codruta Kövesi mindenkinek üzent, aki európai pénzeket kíván lenyúlni:

“senki nem alhat tőlünk nyugodtan!”

Orbán: “Oroszország sosem tűrne el egy NATO és EU tag Ukrajnát”

A magyar miniszterelnök egy új lap kérdéseire válaszolva közölte a világgal Ukrajna számára nem rózsásak a háború végkimenetelének kilátásai. Persze ezzel a véleményével nincsen egyedül, ahogy a spanyolviaszt sem ő találta fel.

A European Voices számára egy volt osztrák kancellár készített interjút a magyar miniszterelnökkel, aki jövőbelátó diplomatának állította be magát. Orbán Viktornak ehhez kétségkívül megvan a tapasztalata és a tehetsége is csakhogy a világot a nagyhatalmak irányítják, és a magyar diplomácia szinte sosem tudta őket megérteni. Ebből is következett a két világháború, 1956 és a rendszerváltás kudarca. Romániai, amelynek diplomáciája sokkal jobban megértette a nagyhatalmakat, ezért járt mindig sokkal jobban. Románia jelenleg rendíthetetlen szövetségese az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak, és ehhez megfelelő támogatást is kap Washingtontól és Brüsszeltől. Orbán Viktor Magyarországát azonban leírták…

Stoltenberg: évtizedekig is elhúzódhat a NATO konfliktusa Oroszországgal

A NATO főtitkárának nyilatkozata a Welt am Sonntagban arra mutat, hogy a Nyugat elszánta magát arra: mindenképp rákényszeríti Oroszországot arra, hogy elfogadja Ukrajna NATO és EU tagságát vagyis pontosan az ellenkezőjét állítja annak mint Orbán Viktor.

A magyar miniszterelnök jól látja, hogy Putyin Oroszországa sokkal erősebb mint Zelenszkij Ukrajnája, amely nyugati segítséggel is épphogy tartani tudja magát az orosz csapatokkal szemben. Csakhogy a modern háborút nem a csapatok létszáma vagy a tankhadosztályok száma dönti el hanem az informatika. Ebben Ukrajna sokkal jobban  teljesít – hála a nyugati segítségnek. Putyin ugyan azt állítja, hogy sohasem fogadna el egy NATO és EU tag Ukrajnát, de erről szó sincs. Az erőviszonyok nem neki hanem a NATO-nak kedveznek, a háború felemészti Oroszország erőit, amely így elveszíti a jövőjét.

Az orosz közvélemény egyre inkább békét akar – ez derült ki Nagyezsgyin elnökjelöltségéből. Nyugaton is egyre nagyobb a háborús fáradtság és senki sem tudja, hogy miből fizesse ki az Ukrajnának ígért dollár és eurómilliárdokat. Ezért Ukrajna feje fölött nyugodtan fegyverszünetet köthet az Egyesült Államok, ahogy erre John Walt, a Harvard egyetem professzora rámutatott. Szerinte akár Biden akár Trump lesz az USA következő elnöke, az első dolga lesz lezárni a megnyerhetetlen háborút Ukrajnában.

Legkésőbb egy év múlva kiderül, hogy a három jóslat közül melyik igazolódik be: Orbán Viktor oroszbarát jövőképe, a NATO főtitkár elhúzódó háborúja Oroszország ellen vagy pedig a kompromisszum, amely véget vetne a háborúnak úgy, hogy Oroszország megtarthatná a meghódított területeket Ukrajnában cserében viszont el kellene fogadnia Ukrajna NATO és EU tagságát?…

43 milliárdos vállalatbirodalmát irányítja Kelet Európa leggazdagabb üzletasszonya?

Amikor férje meghalt egy helikopter balesetben Alaszkában, akkor senki sem ismerte feleségét az üzleti életben, de ma három évvel később Renata Kellnerova már határozottan irányítja a PPF vállalat birodalmat – írja a Bloomberg, amely e mail interjút készített Kelet Európa leggazdagabb üzletasszonyával. Ez az első interjú a feleségből sikeres üzletasszonnyá vált Renata Kellnerovaval. Az is kiderül, hogy a sikeres cégnél nőuralom van…

“Férjem halála után rájöttem, hogy a vállalat, a PPF számomra személyes ügy, melyet átadhatok a gyermekeimnek. Az a küldetésem, hogy a gyerekeimet felkészítsem arra: egy napon majd ők vehetik át a cég vezetését” – írta az 56 éves Renata Kellner, aki nehéz időkben kellett, hogy bizonyítson a PPF élén hiszen férje, Petr Kellner Csehországon kívül elsősorban Oroszországban és Kínában terjeszkedett márpedig ezt a két nagyhatalmat az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította. 2022 februárjában Putyin megtámadta Ukrajnát, és ezt követően az Európai Unió is  szankciókkal sújtotta Oroszországot. Renata Kellner döntött: a céget a nyugati piacokra irányította át – írja a Bloomberg.

Új üzletpolitikához új emberek kellenek: Renata Kellnerova új vezérigazgatót nevezett ki a PPF élére – a cég nagyon sok területen érdekelt: a pénzügyektől, a telekommunikációtól az internetes kereskedésig -, és megvált sok  vezetőtől, akiket még a férje választott  ki.

Megváltozott a PPF tulajdonosi szerkezete is: a 43 milliárd dolláros cég teljes mértékben családi tulajdonná vált azt követően, hogy Kellnerova asszony kivásárolta a két megmaradt részvényest. Egyidejűleg létrejött a nőuralom is: Kellnerova asszony és a három lánya bekerült az igazgató tanácsba.

“Szorosan együttműködünk Jiri Smejc vezérigazgatóval, így egyetlen hétvégén fontos üzleti döntéseket hozhatunk meg.”

A PPF új üzlet politikája elsősorban az uniós piacokra irányul: részesedést szereztek a ProSieben média vállalkozásban és egy lengyel internetes kereskedő cégben.

A PPF sok médiavállalkozását eladta Közép és Kelet Európában Abu Dhabi telekommunikációs cégének 2,15 milliárd dollárért. A PPF megvált pénzügyi vállalkozásaitól Indonéziában és a Fülöp szigeteken, ezért 615 millió eurót kapott.

A kivonulás az orosz piacról igen komoly veszteséget okozott a PPF-nek, emiatt a 2022-es év rosszul is sikerült: 406 millió eurós mínuszban zártak. Sokkal jobban végződött  2023 első féléve: a nyereség meghaladta a 709 millió eurót.

A Kellner család vagyona 11,8 milliárd dollár

Ennyire becsülte a Bloomberg dollármilliárdos indexe. A főnökasszony nagyon fontosnak tekinti a magánélet szentségét, ezért nemigen szerepelnek sem ő sem a lányai a nyilvánosság előtt. Az egyetlen kivétel a 27 éves Anna, aki lovas bajnok, részt vett a tokiói olimpián is.

A négy Kellner nő a gondolatait is megtartja magának. Amikor a Bloomberg megkérdezte e mailben Renata Kellnerovat, hogy mik az üzleti tervei, akkor csak azt a semmire sem kötelező választ kapta, hogy

“kitartunk négy alapvető terület mellett: pénzügyi szolgáltatások, telekommunikáció, média és internetes kereskedelem. Ez persze nem jelenti azt, hogyha másutt látunk valamilyen előnyös üzleti befektetési lehetőséget, akkor azt nem használjuk ki.”

A Kellner család hosszú távra tervez:

”mi megengedhetjük magunknak, hogy türelmesek legyünk. Ezért nálunk az üzleti döntések során a gyors profit nem jelent meghatározó szempontot.”

A PPF a privatizáció során nőtt naggyá: az akkori Csehszlovákiában Petr Kellner 1991-ben már 202 vállalatban szerzett részesedést. A legjövedelmezőbb húzás az volt, hogy 20%-os részesedést vásárolt az ország legnagyobb biztosító társaságában. Petr Kellner 2013-ban adta el ezt a részesedését az olasz Generalinak 3,3 milliárd dollárért. Ekkoriban az asszony a lányok nevelése mellett jótékonysággal foglalkozott, ő vezette a Kellner családi alapítványt, amely az egyik legelső ilyen szervezet volt Csehországban. Kellner asszony számára a szociális szempontok azóta is nagyon fontosak:

”a PPF olyan vállalkozás, amely az üzleti szférán túlmenően társadalmi felelősséget is érez”

– fogalmazta meg Kelet Európa leggazdagabb asszonya, Renata Kellnerova.

“Putyin célja Ukrajna bekebelezése”

Az a véleménye Németország egyik legkiválóbb Oroszország szakértőjének, aki még Putyin agresszióját követően is járt Moszkvában, ahol kezdetben megdöbbentek az Ukrajna elleni támadáson, de mára már sokan úgy vélik: Putyinnak igaza volt és van, amikor egész Ukrajnát akarja.

Sabine Fischer beszélt erről Kölnben, ahol bemutatta új Oroszország könyvét. Szerinte Oroszország belpolitikája, a modernizáció hiánya a fő oka annak, hogy Putyin háborút indított Ukrajna ellen nem pedig az, hogy az orosz elnök meg akarta akadályozni a szomszédos állam NATO tagságát. 2017-ben Sabine Fischer részt vett a Valdaj konferencián, ahol Putyinnal találkozhatnak a megválogatott külföldi szakértők és újságírók. A német szakértő kérdésére válaszolva Putyin elnök kifejtette:

“Oroszország legnagyobb hibája a Szovjetunió bukása után az volt, hogy megbízott a Nyugatban!”

Putyin arra utalt, hogy a NATO mind közelebb került Oroszország határaihoz, Moszkva viszont egyenjogúságot követelt. Ez utalás arra, hogy Obama elnök nyíltan megmondta Putyinnak, hogy Oroszország immár nem világhatalom, nem szólhat bele globális ügyekbe hanem Washingtonban kizárólag a regionális politikában tartják számon az egykori világbirodalmat. Obama realista megközelítése nyilvánvalóan sértette Putyin és az orosz elit önérzetét noha csak azt fogalmazta meg, ami nyilvánvaló: a modernizációra képtelen Oroszország gazdaságilag oly gyenge, hogy teljesen versenyképtelen nemcsak az Egyesült Államokkal, de a feltörekvő Kínával és Indiával szemben is.

“Putyin el akarja foglalni Ukrajnát“

Ezt mondta egy orosz szakértő Sabine Fischernek Moszkvában egy kávéházban négy hónappal Putyin Ukrajna elleni agressziója után. Sabine Fischer érthető módon nem említette az orosz szakértő nevét nehogy a kolléga az orosz Windows program áldozata legyen: kiessen az ablakon. Mit mesélt el az orosz szakértő 2022 nyarán német kollégájának?

“Putyin célja Ukrajna bekebelezése. Azt még nem tudja, hogy miképp lehet ezt elérni, de el van szánva erre. Egy fegyverszünet csak időleges akadály lenne ezen a téren.”

Sabine Fischer elmondta Kölnben, hogy Putyin emberei már 2021-ben tehát jóval az agresszió kezdete előtt 600 ezer orosz útlevelet osztottak ki a Donbaszban, melyet azután Oroszországhoz csatoltak.

Az USA már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot noha akkor még Putyin csak tervezgette az agressziót Ukrajna ellen. A NATO azt állítja, hogy Putyin hadserege Európát fenyegeti, de a német szakértő csakis arra utalt, hogy az orosz elnök vissza akarja szerezni azokat az oroszok által lakott területeket, amelyek a Szovjetunió bukása után függetlenné váltak.

“Putyinról azt hittük, hogy megőrült amikor megtámadta Ukrajnát, de aztán rájöttünk, hogy csak türelmes, hosszú távra játszik”

– mondta az orosz kolléga Sabine Fischer német szakértőnek.

Nemes Gábornak, a Klubrádió tudósítójának kiváló összeállításából nem derül ki, hogy mi a véleménye a német szakértőnek a kibontakozásról Ukrajnában? Megnyerheti-e valaki a megnyerhetetlen háborút?

Köthet-e az USA fegyverszünetet Zelenszkij elnök feje fölött? Ezekre a kérdésekre egyelőre az Oroszország szakértők sem tudják a választ…

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!