Világ

Nem szüntetik meg a szupergazdagok 45%-os adókulcsát Nagy Britanniában 

A konzervatív kormánypárt fellázadt, és Liz Truss miniszterelnök visszavonulót fújt. A gazdagoknak kedvező adóreform megbukott.

Megkaptuk az üzenetet és odafigyelünk rá – írta Twitteren az adóreform atyja, Nagy Britannia pénzügyminisztere.

“Ezennel bejelentem, hogy nem szüntetjük meg a 45%-os adókulcsot”

– közölte Kwasi Kwarteng pénzügyminiszter. A 45%-os jövedelemadó azokat sújtja Nagy Britanniában, akiknek az éves jövedelme meghaladja a 150 ezer fontot.

A pénzügyminiszter mindennek ellenére tagadta, hogy az a mini költségvetés, melynek keretében az adócsökkentést bejelentették, kudarc lenne. Pedig az IMF és az USA is figyelmeztette emiatt Nagy Britanniát. A font árafolyama történelmi mélységekbe süllyedt a dollárhoz képest, a brit államadósság jelentősen növekedett.

A 45 milliárd fontos adócsomagnak a legnagyobb baja az, hogy semmivel sem ellensúlyozták vagyis lehúzza a költségvetést. A BBC 4 műsorvezetője meg is kérdezte ezt a pénzügyminisztertől, aki így válaszolt:

“nem ismerem el, hogy ez hiba volt. Nagyon gyorsan kellett cselekednünk.”

Kwarteng pénzügyminiszter a kedvezőtlen nemzetközi körülményekre hivatkozott, de végül annyit mondott, hogy “boldogan magamra vállalom a megaláztatást az adócsomaggal kapcsolatban.”

Miért lépett vissza az utolsó pillanatban Liz Truss miniszterelnök asszony és pénzügyminisztere?

Azért, mert rájöttek arra, hogy olyan sok konzervatív képviselő ellenzi az adócsomagot, hogy a törvényjavaslat megbukott volna a parlamentben – írja a londoni Guardian.

Kwarteng pénzügyminiszter elmondta, hogy a hétvégén megvitatták a helyzetet Liz Truss kormányfővel, és ekkor döntöttek a visszavonásról.

“Úgy láttuk, hogy a 45%-os adókulcs megszüntetése elsüllyesztene egy erős adócsomagot, egy olyan törvényjavaslatot, mely hat az energiaárakra is.”

Több újságíró megkérdezte a pénzügyminisztert, aki alig három hete ül a székében, és első törvényjavaslata ilyen látványos kudarcot szenvedett, hogy nem akar-e lemondani? Kwarteng brit pénzügyminiszter mindenkinek úgy nyilatkozott, hogy nem.

“100%-ig a növekedési tervre koncentrálok”

– jelentette ki Kwasi Kwarteng brit pénzügyminiszter.

Sokan meghaltak egy pakisztáni merényletben

0

Legalább 15 ember meghalt, miután egy bomba robbant a délnyugat-pakisztáni Kvetta városában.

Egy katonai teherautóra támadtak terroristák, nyolc katonát és hét civilt öltek meg. 25-en megsebesültek, köztük 15 civil. Helyi tisztviselő szerint a halottak száma még emelkedhet.

A hadsereg szerint

a merénylő gyújtóbombát használt, amelytől kigyulladtak a robbanás körzetében lévő autók is.

A tűzszerészek szerint öngyilkos merénylet történt.

A katonák útban voltak a kaszárnyájukba, amikor a pokolgép működésbe lépett a város egyik buszmegállójában.

Egyelőre senki nem vállalta a merényletet. Kvetta mintegy száz kilométerre fekszik az afgán határtól. A tartományban, Beludzsisztánban nacionalista és szakadár szervezetek tevékenykednek, de a múltban elkövetett támadásokért gyakran a tálibokat, vagy más szélsőséges mozgalmakat tettek felelőssé a hatóságok.

MTI/FüHü

Gleccseromlás az Alpokban

0

Leszakadt vasárnap a svájci Wallis kantonban elterülő Trift-gleccser egy része, a gleccserjéglavina az előzetes félelmek ellenére nem érintett lakott területeket

A svájci hatóságok elővigyázatosságból több mint 220 lakost kitelepítettek a Trift gleccser térségéből az 1600 méter magasan fekvő Saas-Grund településről és lezárták a térségbeli közkedvelt kiránduló utakat, hegymászó útvonalakat.

A geológusok a közelmúltban megfigyelték, amint a Trift-gleccser nyelvének mozgása felgyorsult,

naponta mintegy 130 centimétert csúszott.

A gleccserjég omlása a szakemberek számításai szerint veszélyeztette Saad-Grundot, amely közvetlenül az alpesi ország déli részén húzódó gleccser alatt terül el. Szombaton a gleccser mozgása továbbgyorsult és vasárnapra virradóra egy része lavinaszerűen leomlott.

A jéglavina azonban nem érintette Saas-Grundot, így a lakosok már vasárnap visszatérhettek otthonaikba.

A rendőrség vasárnapi közlése szerint a Trift nyelvének egyharmada még instabil, az érintett térséget tovább figyelik.

A Trift-gleccsert 2014 októbere óta tartják megfigyelés alatt a szakemberek, akkor a térséget három hétre lezárták a jégomlás veszélye miatt. Azóta azonban hidegebb volt a térségben, a gleccser stabilizálódott, nem jelentetett veszélyt.

Augusztus elején egy hatalmas kőomlás lavinát indított el a Svájci Alpokban, Bondo közelében nyolc hegymászó halálát okozva.

Az elmúlt 30 évben az Alpok térsége jelentősen melegedett, a jégtakaró 1850 óta 54 százalékkal csökkent.

A Zürichi Egyetemen működő gleccserfigyelő világszolgálat kutatása szerint a gleccserek jégvastagsága évente 0,5-1 méterrel csökken, ami körülbelül 2-3-szor akkora, mint a 20. századi átlag.

Saját katonáit is átverte az izraeli miniszterelnök

0

Izrael minden fegyverüzlet esetén kiköti: hasonló technológiát nem kaphat a szállító cégtől más közel-keleti állam. Jócskán megle-pődtek hát az izraeli hadügyben, amikor a hírszerzés jelentette, hogy Egyiptom ugyanolyan tengeralattjárókat kap Németországtól mint Izrael.

Ya’alon akkori védelmi miniszter megkérdezte Netanjahu miniszterelnököt, aki közölte: semmit sem tud az ügyről. Ezek után az izraeliek rohantak reklamálni Németországba: miért nem tartják be a megállapodást? Miért adnak el olyan korszerű tengeralattjárókat Egyiptomnak, mint amilyeneket Izraelnek? A Thyssen művekben csodálkoztak: de hiszen Netanjahu embere rábólintott az ügyre!

Jichak Molcho jogászról van szó, Netanjahu egyik bizalmi emberéről. Aki rokona a miniszterelnök egy másik bizalmasának: David Simronnak. Jelenleg ő az első számú gyanúsított a tengeralattjáró botrányban. Mellyel kapcsolatban Ya’alon ex-hadügyminiszter úgy nyilatkozott: Netanjahunak is vállalnia kell a felelősséget!

De miért vállalt ekkora nemzetbiztonsági kockázatot Izrael miniszterelnöke? Miért verte át a katonákat? A Yediot Ahronot című lap úgy érzi megtalálta a választ: három oldalú megállapodás született. Egyiptom megkapja a korszerű tengeralattjárókat, Izrael pedig jóval olcsóbban jut hozzá négy őrhajóhoz, melyek a nagy közös tengeralatti gázmező felett őrjáratoznak. A Thyssen ugyanis vállalta: egyharmaddal olcsóbb lesz az őrhajó üzlet, ha Izrael nem ír ki tendert.

Így is történt: a németek két zsíros üzlethez jutottak hiszen

Egyiptom 2 milliárd eurót fizetett a tengeralattjárókért, Izrael 127 millió euróval olcsóbban kapta meg az őrhajókat.

Mindenki jól járt tehát. Bár az izraeli lap megjegyzi: Egyiptom flottája mintha kissé túl erőssé vált volna. Jelenleg Sissi elnök Izrael-barát politikát folytat, de amikor Murszi volt az elnök Kairóban, akkor az izraeliek fejveszetten rohantak Németországba: ne szállítsátok le a korszerű tengeralattjárókat az iszlamista rendszernek! A németek széttárták a karjukat: már késő, a szerződést nem szeghetjük meg.

Aztán persze megszületett a megoldás: a szerződést nem szegték meg, de olyan lassan készültek el a korszerű tengeralattjárók, hogy csak akkor érkeztek meg az egyiptomi kikötőbe amikor Egyiptom elnökét már Sissinek hívták.

Mennyiben fenyegetik Netanjahu miniszterelnök pozícióját ezek a kínos ügyek? A kormányfő irodája szerint semennyire. Az ellenzéki pártok és újságok más véleményen vannak. Osztják Ya’alon ex hadügyminiszter véleményét: a vizsgálatoknak el kell vezetniük a miniszterelnökhöz, aki bizalmasain keresztül intézi a legfontosabb ügyeket miközben – ha kell – belehazudik a saját katonái arcába is. Izraelben a nemzetbiztonsággal nemviccelnek, hiszen az ország állandó fenyegetettségben él megalapítása, vagyis 1948 óta. Benjamin Netanjahu a leghosszabb ideig hatalmon levő miniszterelnöke az országnak, aki túlélt már sok botrányt. De a fegyverkezéssel kapcsolatos gyanús ügyek nem számíthatnak elnézésre Izraelben, ahol a nemzetbiztonság a szó szoros értelmében lét vagy nemlét kérdése.

Orbán és a hibrid háború

Magyarországon hibrid háború zajlik, melynek célja az, hogy „bedarálja” a Fideszt. A támadások egyes számú célpontját a miniszterelnök jelenti – írta Horváth József egykori titkosszolgálati tábornok a Magyar Nemzetben. Aki szerint „Magyarország a hibrid hadviselés célkeresztjébe került.”

A hibrid hadviselést Geraszimov tábornok, orosz vezérkari főnök találta ki, és Ukrajnában kezdték meg alkalmazni azt követően, hogy Putyin szövetségesét elzavarták Kijevből. Horváth József tábornok egyáltalán nem Oroszországra gondol hanem épp ellenkezőleg az Egyesült Államokra. Csakhát ezt nehéz kimondani hiszen az USA Magyarország legfontosabb katonai szövetségese. Blinken amerikai külügyminiszter épp a napokban tájékoztatta a NATO kelet és közép-európai tagjait Biden és Putyin tárgyalásairól.

A választások befolyásolása

Horváth József tábornokot, aki a Magyar Nemzetben fejtette ki álláspontját elsősorban nyilvánvalóan az zavarja, hogy az USA nagykövetsége aktívan támogatja Márki-Zay Pétert, aki Orbán Viktor ellenjelöltje a tavaszi választásokon. Erről nem ír, viszont utal rá, hogy térségünkben fontos politikai változások következtek be külső hatásra. Bulgáriát, Csehországot és Ausztriát említi. Bulgáriában az új miniszterelnök a Harvard egyetemen végzett, és nyilvánvalóan élvezi az USA támogatását. Csehországban a Moszkvában végzett Babis miniszterelnököt egy kormánykoalíció váltotta, amely egyertelműen nyugatbarát. Fenntartásokkal szemléli Orbán Viktor Brüsszel és Washington ellenes irányvonalát. Ausztriában megbukott Kurz kancellár, aki korábban jó kapcsolatokra törekedett Orbán Viktorral. Strache alkancellár még korábban egy titkosszolgálati leleplezés áldozata lett. Mitől tart Horváth tábornok és valószínűleg Orbán Viktor is?

Össztűz az ellenzékre

„A baloldali véleményvezéreket, a köztudottan külföldi kézben levő közösségi hírportálokat, az ott megszólalók jelentős részét külföldről finanszírozzák, az őket megtámogató, mintegy hitelesíteni szándékozó politikai erők pedig mind egy rendszernek a  tagjai, amelynek a célja az, hogy bedarálja a Fideszt.”

Nehéz nem visszaemlékezni Kövér Lászlóra, aki 2019 februárjában az ellenzéket nevezte a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatnak a titkosszolgálatok összejövetelén. A beszéd csak nemrég szivárgott ki, jelezve, hogy nem mindenki ért egyet Kövér Lászlóval a titkosszolgálatok vezetői közül sem.

Hogy lehet „bedarálni” a Fideszt? A korrupcióról Horváth tábornok nem tesz említést pedig az ellenzék nem véletlenül választotta ezt a témát. Mind az Európai Unió mind Washington számára ez a legalkalmasabb fegyver különösen akkor, ha az infláció egyre jobban destabilizálja a társadalmat. Jake Sullivan  Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója többször is utalt rá: a korrupció az autokrata rendszerek gyenge pontja, ott lehet megfogni őket.

Kanári Kazahsztánban

A Reuters hírügynökség arra célzott a kazahsztáni lázongások kapcsán, hogy energia árak elszabadulása valamennyi egykori szocialista ország számára igen komoly figyelmeztetést jelentenek hiszen a lakosság életszínvonala mindenütt alacsony. Az infláció a húsukba vág. A bányákban kanárit tartottak vészjelzőként. Most Kazahsztán mutatja meg, hogy egy viszonylag szilárd és nem is sikertelen autokrata rendszer is meginoghat, ha kiderül : a rendszerváltás óta eltelt időszakban igazában csak egy nagyon szűk elit gazdagodott igazán, csak kevesen érték el az európai életszínvonalat miközben a döntő többség a megélhetésért küzd. A választásokat eldöntő többség ráadásul azzal a perspektívával néz szembe, hogy gyermekei sem élnek majd sokkal jobban: számukra is álom marad az európai életszínvonal.

A magyar illiberalizmus már a Nyugat-Balkánt fertőzi

0

Az EU-ba igyekvő balkáni nemzetek éberen figyelik, hogy Orbán egypártrendszert épít ki. Azt is látják, hogy az európai vezetők nem tudnak szembeszállni vele és megfékezni zabolátlan korrupcióját – írja Srđan Cvijić, a Nyílt Társadalom Intézet politikai elemzője a Politico európai kiadásában.

A kilencvenes évek vége felé egy csoport szerb független újságíró és ellenzéki Slobodan Milošević diktatórikus rendszeréből menekülve Magyarországon talált menedéket. Egy, a budai Vár alatti teraszon álmodtunk a demokratikus Szerbiáról. Ironikus, hogy éppen Orbán Viktor kormánya nyújtott nekünk menedéket.

Azóta a feje tetejére állt a világ.

Egy hónapon belül olyan törvénycsomagot fogadnak el Magyarországon, amely felhatalmazza a rendőrséget, hogy razziázzon minden olyan szervezetnél vagy aktivistánál, amely vagy aki a belügyminisztérium értelmezésében veszélyt jelenthet. Ez megkoronázza a kétéves rágalmazási kampányt azon civil szervezetek ellen, amelyek támogatást nyújtottak a menekülteknek, beleértve saját szervezetemet, a Nyílt Társadalom Alapítványt.

Emiatt kényszerültünk bejelenteni, hogy székhelyünket Budapestről Berlinbe helyezzük át.

Az EU-ba igyekvő balkáni nemzetek éberen figyelik, hogy Orbán egypártrendszert épít ki.

Azt is látják, hogy az európai vezetők nem tudnak szembeszállni vele és megfékezni zabolátlan korrupcióját. A régió erős emberei hinni kezdenek abban, hogy büntetlenül importálhatják a hamis demokrácia orbáni modelljét, retorikájával és taktikájával együtt. Ha az EU megengedi, hogy Magyarország tovább süllyedjen a kleptokráciába, nyugodt lehet, hogy a Balkán követi.

Orbán „illiberális demokráciája” azért annyira fertőző, mert nem igényel semmilyen ideológiát.

Egyszerűen csak egy másikat utasít vissza. A magyar miniszterelnök semmilyen állásfoglalásra nem kényszerül, csupán arra, hogy olyan ellenség ellen harcoljon, amely nem is létezik.

A recept egyszerű: először a barátaiddal vásároltasd fel a médiát, majd a nagyvállalatokat, a bíróságokat pedig helyezd pártkontroll alá. A rektorokat, dékánokat, iskolaigazgatókat, a kulturális intézmények vezetőit párthű katonákra váltsd fel. Végül, hogy elhallgatass minden független véleményt, vezess be Putyin-féle törvényeket, amelyek a független szervezetek működtetését veszélyes tevékenységgé változtatják. Használd fel az elképzelt ellenségeidet, hogy mindezt igazold.

Orbán illiberális forgatókönyve nagyon is ismerős számunkra,

akik Milošević igáját nyögtük a kilencvenes években. A különbség csak az, hogy akkor ezt az autokratikus gyakorlatot az unióban keményen elítélték.

Amennyiben az EU képtelen meggátolni az egypártrendszerek kialakulását a már csatlakozott országokban, akkor olyan utat választ, amelynek végén az unió a demokráciák és autokráciák gyülekezete lesz, amelyet csak a szabadkereskedelem ígérete tart össze. Ez nem lehet az a jövő, amit Brüsszel akar.

Srđan Cvijić, a Nyílt Társadalom Intézet politikai elemzője (Politico)

 

Két sorosozás között 500 millió

Az újvidéki Magyar Szó fél éves költségvetését kapja ajándékba a magyar kormánytól (magyarországi adófizetőktől).

Névlegesen fejlesztésre menne a támogatás, de hát azt is tudjuk, hogy dübörög a határon túliak mozgósítása a jövő évi választásokra. Belgrád sem panaszkodhat: áfa címén az összeg 20 százaléka a szerb költségvetésbe megy.

Az 500 milliós támogatásra vonatkozó kormányrendelet a múlt hét végén jelent meg hivatalosan, Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes aláírásával. A FüHü megpróbált tudakozódni a várományosnál, az Újvidéken (meg Szabadkán és Zentán) székelő napilap illetékesénél, de választ nem kaptunk. Vajdasági magyar ellenzéki körökből viszont azt megtudtuk, hogy

az alig néhány ezer példányszámban megjelenő napilap 2016-os pénzügyi tervében összegként 377 millió dinár szerepel. Azaz magyar forintra lefordítva: 957 millió HUF.

A már említett ellenzéki örök, amelyek hivatalosan még nem foglaltak állást az ügyben, nem tudják, hogy a Magyar Szó mihez kezd ezzel a pénzzel. A történethez hozzátartozik, hogy a lap teljes mellbe dobással támogatja, sőt propagálja az itteni legnagyobb magyar pártot, a Vajdasági Magyar Szövetséget, amely kitűnő kapcsolatokat ápol a Fidesszel és a Szerbiában egyeduralkodó Szerbiai Haladó Párttal.

A lap csak akkor kerül skizofrén helyzetbe, amikor a migránsokról (a menekült szó ennek a lapnak a hasábjairól is eltűnt) van szó, a szerb politika feléjük (az EU felé igazodás miatt elsősorban) ugyanis, látszólag legalábbis, sokkal megengedőbb.

Azonban mégis csak győz a nemzeti összefogás szelleme és a Magyar Szó már évek óta élen jár Vajdaságban a „migránsbűnözés” leleplezésében. Ezért kár volt még 500 milliót kiadni, megy ez magától is, nemzeti önszorgalomból.

Mint ahogy szorgalmasok voltak azok a magyarországi illetékesek is, akik Szent István napja alkalmából tisztelték meg a szerb közvéleményt magvas hazai gondolataik megosztásával. Így Pintér Attila, a belgrádi magyar nagykövet a kormánypárti Politikának nyilatkozva

kitért Soros György akcióira is és megítélése szerint a Soros-hálózat folyamatosan támadja Magyarországot, támogatja a migránsok Európába telepítését, ami – Pintér véleménye szerint – rossz politika, amely „ellentétben áll Magyarország érdekeivel”.

Simicskó István honvédelmi miniszter, aki nemcsak Budapesten, hanem néhány órával korábban Szabadkán (pontosabban Palicson) is méltatta az államalapítót, már nem pendítette meg a vajdaságiakat és az anyaországiakat egyaránt gyötrő Soros Györgyöt.

Viszont Pásztor István, a VMSZ elnöke már az újabb 500 milliós adomány tudatában mondhatta:

„Egy határon túli magyar politikusnak, pártelnökként sokszoros felelősséggel, az a legnagyobb jó, ha… nem éreztetik azt, hogy kilincselni és kuncsorogni kell Budapesten, mert

a támogatást nem alamizsnaként adják, teherként és nyűgként élve meg a határon túl élő magyarságot, hanem azért, mert a közjogi értelemben egységes magyar nemzet közös építkezésének ez a módja.”

Akkor most már világos: az 500 millió forint azért megy a Magyar Szónak, hogy a közös nemzeti építkezésben részt vegyen. És ugyan ki tehet arról, hogy a közös építkezésbe beletartozik a Fideszre való szavazás propagálása is. Így kerek a nemzet.

Trollgyár kiiktatva…

Az amerikai kibervédelmi parancsnokság a tavaly őszi félidős választások napján blokkolta a hírhedt szentpétervári orosz trollgyár internet-hozzáférését, és ezzel leállította tevékenységét – jelentette internetes felületén a The Washington Post.

A lap meg nem nevezett hírszerzési forrásokra hivatkozva kedden közölte az exkluzív információt az Internet Research Agency (IRA) nevű trollgyár elleni amerikai kibertámadásról, amely az első volt a maga nemében.

A lap szerint a Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz köthető egyik oligarcha, Jevgenyij Prigozsin által működtetett trollgyárat tavaly november 6-án, a félidős választások napján „kiiktatták az internetes térből”.

Az IRA célja az volt, hogy befolyásolja az amerikai választást. Ennek eléréséhez a cég alkalmazottai amerikaiként jelenítették meg magukat a közösségi portálokon és terjesztettek álhíreket.

Az amerikai védelmi minisztérium kiberháborúval foglalkozó részlege és a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) – amely együttes erőfeszítésekkel igyekszik gátat vetni az internetes térben elkövetett bűncselekményeknek – nem kívánta kommentálni a lap értesüléseit. A kiberháborúval kapcsolatos információk mindig titkosítottak, csak nagyon ritkán hoznak nyilvánosságra vonatkozó részleteket.

A The Washington Post megjegyezte: ez volt az első nagyobb akciója a Pentagonnak és az NSA-nek azóta, hogy Donald Trump amerikai elnök és a kongresszus kiterjesztette hatáskörüket „csapásmérő” képességük erősítése érdekében. Az amerikai elnök tavaly egy nagyszabású, általános elhárítási hadműveletet hagyott jóvá a félidős választásokba történő orosz beavatkozás kivédése és semlegesítése érdekében.

„Nem a véletlen műve volt, hogy a 2018-as választások orosz beavatkozás nélkül zajlottak le” – nyilatkozott a lapnak Mike Rounds dél-dakotai republikánus szenátor. (MTI)

Pénzügyi gondok a szélsőjobboldalon Németországban

A német ellenzék legnagyobb pártja, az Alternative für Deutschland pénzügyi problémákkal küzd, mert a bíróság 400 ezer eurós büntetésre ítélte a választási törvény megsértése miatt. Az történt, hogy a szélsőjobboldali szervezet elfogadott pénzt egy svájci hirdetési cégtől is a választási kampány során.

Németországban csakis uniós államok cégeitől illetve szervezeteitől érkezhet pénzügyi támogatás.

Az Alternative für Deutschland kincstárnoka most körlevélben szólította fel a párt több mint 38 ezer tagját, hogy a szokásos tagdíjon túl még fizessenek be 120 eurót a pártkasszába.

A német hatóságok szigorúbban ellenőrzik a törvény betartását mint korábban

Az Alkotmányvédelmi hivatal hívta fel arra a figyelmet, hogy a szélsőjobboldali szervezetek és mozgalmak kihasználják azt, hogy a hatóságok elég elnézőek, a törvények megszegését nem vizsgálják meg elég alaposan. Ezért is szaporodhattak el a szélsőjobboldali szervezetek Németországban.

Az Alternative für Deutschland különösen az egykori NDK-ban népszerű, ahol a felzárkózás a fejlettebb nyugati részekhez csak félsikernek mondható. Ezért most Angela Merkel pártja, a CDU dilemma előtt áll: kössön – e helyi koaliciót az egyes tartományokban az Alternative für Deutschland mozgalommal? A berlini központ ezt határozottan ellenzi ámde helyben sokan vannak azon a véleményen, hogy meg lehet állapodni az Alternative für Deutschlanddal, mely ellenzi a bevándorlást, iszlám ellenes politikát folytat, nem ítéli el határozottan az antiszemitizmust, és nem határolja el magát egyértelműen a náci rezsimtől, amely az európai zsidóság kiirtását tűzte ki célul.

Netanjahu lehallgattatta a Moszad főnökét?

0
  • Izrael miniszterelnöke arra adott utasítást a belső elhárítás főnökének, hogy hallgassa le a Moszad vezetőjét és a vezérkar főnökét. Ezt a szenzációt közölte egy oknyomozó televízió Izraelben.

  • Benjamin Netanjahu miniszterelnök szerint mindez aljas hazugság.

A belső elhárítás /Shin Bet/ főnöke állítólag vonakodott eleget tenni Netanjahu miniszterelnök utasításának, mondván, hogy ez nem szerepel a szolgálat kötelezettségei között. De minthogy Yoram Cohen szolgálati ideje a vége felé járt, végülis minden mindegy alapon megszervezte Benny Gantz korábbi vezérkari főnök és Tamir Pardo egykori Moszad paramcsnok lehallgatását.

„Aljas hazugság!”- közölte a Twitteren Benjamin Netanjahu miniszterelnök, akit nem más, mint Obama egykori amerikai elnök nevezett hivatásos hazudozónak. Benjamin Netanjahu rávette a Shin Bet korábbi vezetőjét, hogy adjon ki cáfolatot az ügyben.

A cáfolat meglehetősen kétértelműre sikeredett, mert annyit közöl: nem kaptam különleges utasítást a miniszterelnöktől a vezérkari főnök és a Moszad főnök lehallgatására.

Az ellenzéki sajtó rögtön lecsapott erre a kétértelmű fogalmazásra, sőt rá is tett egy lapáttal: lehet, hogy a hadsereg és a Moszad vezetőit rendszeresen lehallgatják Benjamin Netanjahu miniszterelnök utasítására?

Izraelben a honvédelem szent – tekintettel az ország stratégiai fekvésére, viharos történelmére és állandó fenyegetettségére.

Épp ezért a bizalom a fegyveres erők, a titkosszolgálatok és a politikai vezetés között létfontosságú.

Ha az oknyomozó televízió bizonyítani tudja, hogy Netanjahu rendszeresen lehallgattatta a hadsereg és a hírszerzés vezetőit, akkor ezzel súlyos csapást mér a miniszterelnök presztízsére, melyet már amúg yis megtépázott az a négy korrupciós ügy, mellyel szembe kell néznie Benjamin Netanjahunak.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK