Kultúra

Belga és osztrák fesztiváldíj az 1945-ért

0

Miami, Berlin, Budapest, Washington, Jeruzsálem, San Francisco, Freistadt, Vlissingen és Temesvár után újabb két nemzetközi filmfesztiválon – Bécsben és Waterlooban – díjazták Török Ferenc legutóbbi rendezését – tudatta a Filmalap.

 

Az 1945 című film kapta a bécsi zsidó film fesztivál (Jüdisches Filmfestival Wien) közönségdíját a hétégén. Az 55 alkotást felvonultató kéthetes nemzetközi rendezvénynek a magyar alkotás volt a nyitófilmje. A magyar alkotás a belgiumi Waterlooból, az idén ötödik alkalommal megrendezett történelmi filmek fesztiváljáról (Waterloo Historical Film Festival) pedig a kritikusok díját hozta el.

Török Ferenc filmje 1945 augusztusának egyetlen napján játszódik, témája a második világháború utáni újrakezdés a vidéki Magyarországon. Szántó T. Gábor novellájának filmes feldolgozása rendkívül erős színészgárdát vonultat fel: Rudolf Péter, Tasnádi Bence, Szabó Kimmel Tamás, Sztarenki Dóra, Angelus Iván, Nagy Marcell, Szirtes Ági, Szarvas József, Znamenák István és Nagy-Kálózy Eszter alakítják a fontosabb szerepeket. A görög tragédiákat idéző, mindössze néhány óra leforgása alatt játszódó dráma helyszíne egy felbolydult kelet-magyarországi falu, ahol ezen a napon mindenki a jegyző fiának az esküvőjére készül. A forgatókönyvet Szántó T. Gábor írta a rendező közreműködésével, az operatőr Ragályi Elemér, a zeneszerző Szemző Tibor volt.

Az 1945 a Filmalap és a Claims Conference támogatásával készült a Katapult Film gyártásában.

Török Ferenc filmjét április óta a hazai mozikban mintegy 35 ezren nézték meg, és továbbra is műsoron van.

Eddigi díjak

Az 1945 világszerte kiemelkedő siker a filmfesztiválokon: közönségdíjat nyert a Berlinalén, Miamiban, Washingtonban és a budapesti Titanic-on is. Meghívta programjába a nagy presztízsű Edinburgh-i és a jeruzsálemi filmfesztivál is, utóbbin a Yad Vashem Intézet díjával tüntették ki, San Franciscóban a kritikusok díját és a közönségdíjat is elnyerte. A freistadti filmfesztiválon a legjobb játékfilm díját kapta, a Temesváron megrendezett közép- és kelet európai filmszemlén a fődíjjal jutalmazták, és legutóbb a hollandiai Vlissingen fesztiváljáról hozta el a fődíjat.

Vadkacsa – Marton kedden folytatja?

A Vadkacsa voltaképpen az életet átszövő élethazugságok problematikája. A szereplők önámító szerepeket játszanak, amelyek lelepleződése törvényszerű, hiszen az igazság egyszer mindig a felszínre kerül, csupán az a kérdés, mekkora árat kell fizetni annak halogatásáért. 

Az itt olvasható összefoglaló, az egyik lehetséges, mondjuk így: a legáltalánosabban elfogadott értelmezése Ibsen drámájának. Hogy Marton László ebből a gondolatból mennyit emelt át a darabba, azt nem tudhatjuk, bár a rendezés, feltételezzük, nagyjából készen áll, ahogy én tudom csak az utolsó simítások vannak hátra. És most, hogy ideírom az utolsó simítások szót, mindjárt lelkifurdalásom is támad; minek használok kétértelmű kifejezéseket, pedig hát, esküszöm nem volt szándékomban. Pusztán annyit akartam jelezni: amikor elkezdte előkészíteni a Vígszínház novemberen bemutatandó  produkcióját, a rendezőnek, azaz Marton Lászlónak még fogalma sem lehetett arról, hogy milyen helyzetbe kerül október közepére. Hogy a saját életét is átszövi az élethazugságok problematikája; egyelőre azonban tisztázatlan, hogy kié is.

Szóval nem tudom, hogy Marton milyen felfogásban állította színpadra a Vadkacsát, és e pillanatban abban sem lehetünk biztosak, hogy valaha megtudhatjuk.

A művész körül kirobbant botrány, az egymás után jelentkező, állításuk szerint a Marton által meggyalázott, zaklatott nők történetei bizonyára fejtörésre késztetik a Vígszínház vezetését is. Egyelőre a színészek a kiírásoknak megfelelően, keddtől folytatják a próbákat, de vajon így marad-e. Ma és holnap pihenő-, illetve ünnepnap, ami egy szusszanásnyi időt, gondolkodási lehetőséget biztosít minden érintettnek, ám az ügy önmozgása most még oly erős, hogy inkább várható annak erőteljesebbé válása, mint elcsendesülése. Vagyis, nehezen megjósolható, hogy folytatódnak-e ténylegesen azok a próbák, odaül-e a rendező a nézőtérre, hogy instruálja színészeit,

avagy épp úgy elsodorja ezt is az abúzus terhe, mint az egyetemi közreműködését, vagy épp a Vígszínház főrendezői titulusát.

Ahogy mi tudjuk: a színészek készülnek, nekik bizonyára fontos, hogy a darab színre kerüljön, de vajon ugyanilyen fontos-e magának a színháznak? Ahogy mi tudjuk: itt is erős kérdőjelek vannak, de végső szót az ügyvédekkel való tárgyalás hozhat. Ha hoz egyáltalán.

A Vígszínház partnerének, a Bánáti János vezette ügyvédi irodának most elsősorban arról kell véleményt mondania; van-e a teátrum szempontjából kockázata a Marton rendezte színdarab előadásának? S bár ez nem jogi probléma, mindenképpen gondolni kell az esetleges következményekre:

vajon lesznek-e olyan fiatalok, idősek, igazságkeresők, jogvédők, női jogokért harcolók, akik képesek a premiert is elsöpörni annak érdekében, hogy ez az ügy még nagyobb nyilvánosságot kapjon.

Ebből a szempontból az előadás résztvevőinek mai szándéka és várakozása majdhogynem érdektelen; Eszenyi Enikő igazgatónak a Víg presztízse lesz a legfontosabb szempontja. És ebből a nézőpontból már mellékes lesz, hogy az igazgatói posztot épp Martontól vette át, és pont az iránta tanúsított tiszteletből nevezte ki főrendezőnek Ha úgy tetszik: ma ugyan egyre növekszik azok száma, akik a Marton által elkövetett zaklatásokról tanúskodnak – most heten vannak ilyenek -, de már messze nem csak a rendezőről van szó.

Kétségtelen, hogy ő áll a középpontban, de a női jogokért küzdők ezt a reflektorfényt igyekeznek kihasználni arra, hogy a társadalom is odafigyeljen a nők elleni erőszak általános jelenségeire.

Kétségtelen: egy Kossuth-díjas művész Magyarországon éppen annyira alkalmas lendületet adni egy ilyen harcnak, mint az Egyesült Államokban az Oscar díjas, nem mellesleg a francia becsületrenddel is kitüntetett Harvey Weinstein lebukása. És ebből a szempontból mellékes, hogy az eddig megismert esetekről ki mit gondol, hogy egyesek szerint az áldozatok maguk is tehetnek Marton – állítólagos – durva közeledéséről, a történetek végül is az áldozattá válásukról szól.

Így aztán mindazok áldozattá válásáról, akik bármely szakmában, de rendre ki vannak téve a hatalom – a főnök – akaratának.

Nincs értelme, és nem is lehet ilyenkor relativizálni az egyedi történeteket, avagy férfi-módra arról szólni, hogy az elmesélt helyzetek arról is szólnak, hogy a színésznő szerepet akart, a rendező meg nőt, a társadalmi hangulat a meggyalázottak mellé áll, és ennek így is kell lennie. Bármennyire is igyekeznek néhányan Schilling Árpád rendezőre, az abúzusról elsőként beszámoló Sárosdi Lilla férjére terelni a gyanút, mondván, nem véletlenül hívja őt a szakma Süsünek, a rendezői sikertelenségét palástolja a folyamatos társadalmi elégedetlenségek szításával, ebbe a kánonba még a hatalom sem állhat bele, még akkor sem, ha neki tetszene az általa nemzetbiztonsági kockázatként tételezett Schilling befeketítése.

Itt ugyanis valóban olyan problémával állunk szemben, amely nincs kibeszélve és egyelőre emiatt megoldások sincsenek rá.

Éppen ezért áll igen nehéz döntés előtt a Vígszínház és jogi csapata, de maguk a próbák folytatásában bízó színészek is. Hogy is volt az a bevezetőben említett mondat a Vadkacsa című darabról szólva?  Hogy az igazság egyszer mindig felszínre kerül, csupán az a kérdés, mekkora árat kell fizetni annak halogatásáért.

A darabban a Vadkacsával kellene végezni az egyik főszereplőnek, de e helyett magával végez. A Vígszínházbeli darabnak még nem látjuk a végét. Azt ugyanis most nem Marton, hanem az élet rendezi.

 

Déryné módjára járom az országot

Koltai Róbert új produkcióban, a Batangban, új színházi helyen, a Hungarikum pódiumon játszik. Még dédelget filmterveket, hiszen 9 filmjének, csak a mozikban 2,3 millió nézője volt. Azon meglepődött, hogy amikor Vámos Miklóssal benyújtottak egy forgatókönyvtervet, az első lehetőséget sem adták meg számukra, pedig tudható, hogy azért már mindketten letettek valamit az asztalra.

Szirtes Balázzsal már játszottál együtt és rendezted is őt a Lulu előadásában…

És Veszprémben, A gondnokban is együtt dolgoztunk, ő alakította Kiss Pista egykori szerepét, akivel még a főiskolán játszottam együtt Pinter darabjában. Szirtes csodálatos volt a produkcióban, egészen picit a mostani figura emlékeztet arra, akit Veszprémben alakítottam, mert az akit most megformál is egy kicsit agya beteg. Nagyon nagy belső élete van, nem mond ki dolgokat és ha beszél, annak különös jelentősége van.

Tulajdonképpen akkor logikus volt, hogy Szirtessel együtt mutattok be valamit?

Semmi sem feltéten logikus, mert a darabot tulajdonképpen Gaál Ildi hozta, és ő rendezte. Ildi odaadta nekem, és úgy döntöttünk, hogy megpróbáljuk valahol bemutatni. Nyáron csináltam néhány estet, amit az Esztrád Színház égisze alatt játszottunk. Így találkoztam az igazgatójával, Bezzegh Zoltánnal és szóba került, hogy lenne esetleg egy kétszereplős darab, amit Ildi rendezne. Erre, a legnagyobb meglepetésemre azt válaszolta, hogy ennél jobbat nem mondhattam, mert nekik most pontosan egy ilyen két szereplős darabra lenne szükségük.

A címbéli Batang egy távoli sziget…

Igen, talán Indonézián túl, talán innen, talán nincs is. Itt van egy idősödő ember, aki igazán jól tud beszélgetni a kitömött papagájával. Egy szenilis valakiről van szó, jócskán elindult a demencia felé. Tényleg hiszi azt, hogy élő az a papagáj, meg tud vele beszélni dolgokat. Közben Batangról álmodozik, mert képzeletében tengerész volt. De közben erről szó sincs, ő egy könyvelő volt, ahogy a darab végén kiderül. Ebbe az idillbe becsönget egy fiatalember, akinek tulajdonképpen csak azért nem kell börtönbe vonulnia, mert enyhítettek az ítéletén, börtön helyett szociális munkát kell végeznie. Emiatt nem börtönre, hanem szociális munkára ítélik. Szerepem szerint énhozzám érkezik erre a szociális munkára. Mint a tűz meg a víz, úgy illünk össze, miközben kiderül róla, hogy ő se százas. Végül már jól megértik egymást és az öreg elindul az ő képzeletbeli Batangja felé.

Olyan helyen mutattátok be a produkciót, ahol eddig még nem játszottak színházat.

Revük voltak ott, hungarikum show-k külföldieknek.

Ez a Gerbeud Cukrászda felett van.

– A cukrászda fölött az első emeleten van egy díszterem, ahol régebben is rendeztek fogadásokat. Ezt most megvette az Esztrád Színház. Hungarikum Pódium néven ez az első színielőadás. Érdekes, hogy Franciaországból nem sokára hazahoznak egy kamiont, ami színházi kamion. Nyolcvan személyes nézőterű, 4×5 méteres színpadot lehet belőle varázsolni egy gombnyomásra. A kamionban benne van a díszlet is. Eddig négy előadás volt a Hungarikum Pódiumon a Batangból, sírnak rajta a nézők, és kicsit mosolyognak is.

Pesten most azonkívül, hogy Haumann Péter helyett játszol A mi osztályunk előadásában a Kamrában, nem is nagyon vagy rendszeresen látható.

Azért már egy éve játszom Haumann helyett. És Thália is befogadott két előadást is, amelyeket rendeztem és színészként is jelen voltam bennük.

Nagyon régóta nem kötődsz igazán pesti színházhoz. Ez nem zavar?

Egyáltalán nem, mert nekem bejött a szabadúszás, például a József Attila Színházban tizennyolc év óta megy a Balfácánt vacsorára előadása.

De már csak havi egy-két alkalommal.

Nem bírnak több előadást egyeztetni, mert szanaszét van mindenki. Négy évig Szombathelyen nagyon jó dolgokat csináltam. Játszottam, rendeztem. Nemhogy nem vagyok elégedetlen, hanem totál elégedett vagyok. Azzal pedig pláne, hogy a Katona Kamrájában már egy éve lépek fel. Járom az országot, a Körúti Színházban rengeteget játszom, ezeknek a produkcióknak a jó részét rendeztem is. Tömegesen nézik az emberek, imádják, én meg vállalom, hogy Déryné módjára járom az országot. Ez is színház. Mindegy, hogy a Kaposvári Csiky Gergely, a Katona József Színház vagy a Körúti Színház jó esőadásairól van-e szó. Csak hát a Körúti Színház vidéki előadásaira nem jut el senki a szakmából. Egyébként, ha a Batangban játszott szerepem lenne az utolsó az életemben, akkor is nyugodtan mennék az eltávozott barátaim után.

A salgótarjáni Zenthe Ferenc Színházhoz is kötődsz. A Képzelt beteg címszerepét játszod.

Budapesten a RaM Colosseumban is többször játszottuk a Képzelt beteget, totálisan telt ház előtt, Bozó Andreával, Gyuriska Jánossal, aki az ország egyik legjobb színésze, ezt állítom. Bozó Andreával pedig megengedjük magunknak azt, hogy sokat rögtönözzünk, és Molière odafönt mosolyog.

Szóval akkor te most vándorszínész lettél?

Hát én mindig az voltam. Egy pillanatra nem állapodtam meg, amikor Pesten voltam, akkor sem. Most, amikor már a színészek egy jelentős része szabadúszó, már teljesen rendben van ez így. Csak a lustábbja nem nagyon vállal ilyesmit.

Nem vágysz már társulathoz? Nem érzed azt, hogy valamiből esetleg kiszorultál?

Mostanában egyáltalán nem érzek ilyesmit. Engem a négy év Szombathely, most a Batang és A mi osztályunk abszolút helyretesz. Sokan nem hiszik el, de magánszínházban is lehet jót csinálni. Például rendeztem most egy remek vígjátékot Ivancsics Ilona színtársulatánál, a Színházkomédiát. Szirtes Balázs abban akkorát játszik, hogy leszakad az ég. Rossz színészt játszik, zseniálisan. De abban az előadásban mindenki jó, Farkasházy Rékára valósággal meglepett.

Filmet csinálni már nem is szeretnél?

Még nem mondtam le róla teljesen.

Van terved és azzal már próbáltál pályázni, házalni?

Így konkrétan nem, de szó van dolgokról. Viszont ha azt mondom, hogy A vállalkozó című darabból, amit hatan játszottunk Babarczy László rendezésében, már öten meghaltak és csak én élek, akkor olyan baromi nagy filmterveim nem lehetnek, amikor három év jó esetben egy filmnek a gondolattól a moziig való eljutása. Most az van, hogy beleszólnak a forgatókönyvbe és ezt szinte mindenki elfogadja. Nekem eddig 2,3 millió nézője volt a kilenc filmemnek, és mégis beleszólnak, pedig ha Vámos Miklóssal közösen beadunk egy forgatókönyvet, akkor tudható, hogy már mindketten letettünk valamit az asztalra.

De hát erre azt lehetne mondani, hogy neked nyilván bejárásod van Andy Vajnához, akitől igencsak sok függhet a támogatás terén, hiszen A miniszter félrelép című filmnek, aminek ő volt a producere, te voltál az egyik főszereplője.

Nem, nem lehet ilyet mondani. Ha én jelentkeznék nála, akkor nem rúgna ki, de a film óta nincs semmilyen viszonyunk.

A miniszter félrelép forgatása óta nem is beszéltetek?

Beszéltünk, de mindenkinek azt mondja, hogy ő egy szavazat, nem szól bele.

Gondolod, hogy ez tényleg így van?

Nem gondolok semmit, biztos, súlya van, de ott van öt ember és ha erről most részletesen írnál, akkor elintéznénk, hogy soha többé ne legyen filmem. Ő tényleg nem szól bele, legfeljebb megérzik, hogy mit akar. Egy évvel ezelőtt volt egy nekiiramodásunk, akkor egyáltalán nem lepett meg, ami történt. Hogyha a második fordulóban kidobják azt, amit már egy kicsit komolyabban csináltunk, akkor nem lepődöm meg, de hogy az első lehetőséget sem adták meg, azon kicsit csodálkoztam.

Zaklatási ügy: újabb két lehetséges áldozat jelentkezett

0

Két újabb nő jelentkezett, akiket állításuk szerint Marton László zaklatott. Egyiküket a ’80-as években, a másikat viszont két éve. Utóbbi még nem évült el. Marton lemondott vígszinházi főrendezői tisztségéről.

A HírTV Alinda című műsorában a lavinát elindító Sárosdi Lilla volt a vendég, aki sok egyéb mellett elmondta, hogy a húsz éve vele megesett szexuális támadásban az autóban ülő „barát” nevét a napokban internetes csetelésben valaki elküldte neki.

A műsorba telefonon kapcsolódott be két hölgy, mindkettő – állításuk szerint – Marton László velük szembeni abúzusáról számolt be.

Az első alig két éve történt, sikertelen színművészeti egyetemi felvételije után kereste meg őt Marton, felajánlva, hogy eljárhat a Vígszínházba próbákra. Eleinte tapogatásokat tapasztalt, aztán Marton Belvárosban fenntartott lakására hívta úgymond monológpróbákra. Itt is tapizás, ölelgetés volt, ezért a második „próbán” rákérdezett a dologra.

„Maga többet is akar tőlem”

– mondta (kérdezte) a lány Martontól, aki azt válaszolta, hogy

„nem gondolod rosszul”.

Amikor aztán elsírta magát, a neves rendező azt mondta neki, hogy

„mennyire szép vagy, amikor sírsz”.

Végül abban maradtak, hogy nem találkoznak többé.

Ez az ügy, ha

megáll a lábán, még nem évült el.

A másik nő még a 80-as években ismerte meg Martont, amikor 21 éves egyetemista volt. Marton hívta a Vígszínházba próbákra, és lenyűgözte, hogy mekkora nevek közé kerülhet. A próbák után, a bemutatón maga mellé ültette őt,

kezét a sliccébe húzta.

A lány az előadás után elmenekült. Marton kinyomozta, hol lakik (édesanyjánál), és elérte, hogy találkozzanak. Marton rábeszélésére ismét elment próbára. Némi „csend” után egy darab utolsó előadásán a rendező felajánlotta egy barátjával, hogy elviszik még kocsival ünnepelni. (Ekkor a kamera Sárosdi Lillát mutatta, aki könnyek közt sűrűn bólogatott a „barát” szó hallatán.) Az autóval egy budai parkolóba vitték, ahol a lány fejét Marton rászorította nemi szervére.

Késő este Marton László lemondott vígszínházi főrendezői tisztségéről. Ezt írta Eszenyi Enikőnek:

„Tisztelt Igazgató Asszony, kedves Enikő!

Kijelentem, hogy a személyemmel kapcsolatos állítások valótlanok.

Mai nappal főrendezői állásomról lemondok a személyemet érintő ügy tisztázásáig. Kérem lemondásom tudomásul vételét.

Tájékoztatlak, hogy a tegnapi napon hasonló indokkal kértem a Színművészeti Egyetemen tanári működésem szüneteltetését.

Tisztelettel,

Marton László”

Pár órával korábban egy dramaturg, Lengyel Anna jelezte, hogy kész tanúskodni Sárosdi Lilla mellett. A részletek és az előzmények itt találhatók.

Tanú jelentkezett Sárosdi Lilla mellett

0

Tanúnak jelentkezett Sárosdi Lilla színésznő ügyében Lengyel Anna dramaturg, aki az ATV Egyenes Beszéd műsorában elmondta: 13-15 éve hallotta tőle a Marton Lászlóról szóló történetet. Szerinte Marton elnézést kérhetne, bár lehet, hogy nem emlékszik a történtekre. További két nő ma este a HírTV Alinda című műsorában lép nyilvánosság elé sértettként.

Tizenhárom-tizenöt éve a Krétakör (azóta megszűnt) színházban elmesélte neki Sárosdi Lilla azt a történetet, amit a múlt héten először név nélkül tett közzé a Facebookon, majd csütörtökön nevén nevezte Marton Lászlót – derült ki az ATV Egyenes Beszéd című műsorában péntek este. Sárosdi Lilla elmondása szerint az eset 20 éve, 18 éves korában történt.

Marton László rágalomnak nevezte mindezt, és jogi lépéseket helyezett kilátásba. A színésznő közölte, hogy áll elébe. Lengyel Anna jelentkezett, hogy, ha kell, bíróságon is kész tanúskodni.

A beszélgetés kettejük közt a Krétakörben zajlott, ahol Sárosdi színészként, Lengyel dramaturgként dolgozott. A beszélgetés több fontos részletére emlékszik, amelyek megegyeznek a most nyilvánosságra kerültekkel. Lengyel elmondta, hogy elfogult a színésznővel szemben, mert jól ismeri, szereti őt.

Lengyel Anna szerint

Marton László nem megy bíróságra,

mert ezzel saját maga ellensége lenne. De gyakorolhatna megbánást, kérhetne elnézést. Bár lehet, hogy nem emlékszik az esetre – tette hozzá.

A dramaturg reméli, hogy lesz több „elkövetői” név, ami nyilvánosságra kerül, az pedig

„fantasztikus lenne”,

ha valaki önmaga állna elő.

Lengyel Anna kárhoztatja a színművészeti egyetem működését. Nincs előre írásban rögzítve, milyen stúdiumokat, milyen tartalommal fognak oktatni a hallgatóknak, minden az osztályfőnököktől függ, akik általában híres rendezők, művészek.

A beszélgetésben egyébként elhangzott, hogy a HírTV Alinda című műsorában ma késő este megszólal két sértett Marton László kapcsán (erre utalt csütörtökön az Egyenesenben Sárosdi férje, Schilling Árpád rendező). Az egyik eset két éve történt.

Schilling szerint másokat is zaklatott Marton László

0

Csütörtök este a Hír TV-ben Kálmán Olga vendége volt Sárosdi Lilla férje, Schilling Árpád rendező, aki elmondta, hogy miért nevezte meg végül felesége a zaklatóját. Arról is beszélt, hogy sokan megkeresték őket Marton Lászlóról szóló hasonló történetekkel.

 

Schilling Árpád az Egyenesenben elmondta, hogy továbbra sem a zaklató személyét tartják fontosnak, hanem azt, hogy szó legyen a problémáról, de olyan sok üzenetet kaptak arról, hogy a feleségét zaklató rendező évtizedek óta folytatja tevékenységét, hogy

Sárosdi Lilla kötelességének érezte megnevezni Marton Lászlót.

Emellett az is hozzájárult ahhoz, hogy közzétegye a zaklató nevét, hogy nagy volt rajta a nyomás: sokan panaszkodtak ugyanis azért, hogy másokra is ráillik a leírás, amelyet a neves rendezőről adott.

Az is szóba került, hogy miért most osztotta meg Sárosdi Lilla a történetet. Erre a kérdésre Schilling Árpád elmondta, hogy felesége nemrég kétszer is összefutott Marton Lászlóval, akivel egyébként nincsenek beszélőviszonyban, nem volt köztük semmi kapcsolat a zaklatási ügy óta. Egyszer az utcán, egyszer pedig a Színikritikusok Díjának átadóján látta Sárosdi Lilla a rendezőt, és ezek a találkozások nagyon felkavarták az érzéseit. Illetve a hollywoodi zaklatási botrány is motiválta abban, hogy előálljon a történettel.

Schilling Árpád szerint ez az ügy mindenkit hozzásegíthet ahhoz, hogy megtanuljuk jobban kezelni a szexuális zaklatásokat. Ezért támogatni kell azokat, akik elő mernek állni a történetükkel, és nem megkérdőjelezni a szavahihetőségüket. Arról is beszélt, hogy nem akarja lejáratni a szakmát, de

felül kell vizsgálni azt, hogy hol kell meghúzni a határokat színész és rendező viszonyában, illetve a tanárok és diákok között. 

Szerinte, ha Marton László vállalja a pert, akkor lehet, hogy magára szabadítja azt a rengeteg embert, aki hasonló dolgokat élt át miatta. Hozzátette, hogy feleségét nem zavarná, ha perre kerülne a sor, mert végre kiderülhetne az igazság. Schilling elmondta, hogy azt szeretné elérni, ha Marton László „belátná, hogy itt a vége”, és visszavonulna a tanítástól és a rendezéstől is.

Arról is beszélt, hogy felesége megkönnyebbült, hogy végre napvilágra került a történet, azóta jobban érzi magát, ezért szívesen vállalja a következményeket is. Továbbá erőt ad neki a sok támogatás és megkeresés, mert úgy érzi, másokat is képvisel.

A beszélgetésből kiderült, hogy Sárosdi Lillát nemcsak Marton Lászlóról szóló történetekkel keresték meg a szakmából, hanem más rendezők neve is előkerült.

Sárosdi Lilla a bíróságon is hajlandó kiállni magáért – FRISSÍTÉS

0

Sárosdi Lilla a Független Hírügynökségnek nyilatkozott azzal kapcsolatban, hogy csütörtök reggel közzétette annak a rendezőnek a nevét, aki 18 éves korában szexuálisan zaklatta. 

„Abban a pillanatban, amikor megneveztem Marton Lászlót, biztos voltam benne, hogy az ügy folytatódni fog. Ez azt jelenti, hogy várom, és

állok a bírósági tárgyalás elé, ha valóban ezt akarja a rendező.

Ismétlem: nekem nagyon nem lenne ellenemre” – mondta a színésznő a FüHü-nek.

Sárosdi Lilla szombaton, a hollywoodi zaklatási botrány kapcsán számolt be arról a Facebookon, hogy amikor 18 éves volt, egy neves rendező orális szexre akarta kényszeríteni a kocsijában. A színésznőt többször kérték arra, hogy nevezze meg a zaklatót, de kezdetben visszautasította ezt mondván, hogy a rendező úgyis magára ismer majd. Csütörtök reggel végül a Facebookon közzétett videóüzenetben mondta el, hogy Marton Lászlóról, a Vígszínház egykori igazgatójáról van szó.

Marton László az MTI-nek közleményben reagált a színésznő vádjára: „Sárosdi Lilla állítása minden valóságalapot nélkülöz.

Rágalom! Ezért kénytelen vagyok a megfelelő lépések megtételére”

– írta.

Sárosdi Lilla posztja után több magyar színésznő is írt a színházi világban előforduló zaklatásokról, a színházak egy része pedig közleményt adott ki.

A hvg.hu értesülései szerint a Színház- és Filmművészeti Egyetem, amelynek Marton László professor emeritusa, és amely korábban szintén közleményben ítélte el a „bántalmazás minden formáját”, nem indít semmilyen vizsgálatot és nem tervez semmilyen más lépést sem annak kapcsán, hogy Sárosdi Lilla most már név szerint vádolja a rendezőt. Szerintük az intézménynek nincs joga eldönteni, hogy melyik fél állítása felel meg a valóságnak, ezért nem lépnek addig, amíg „független hatóság nem állapít meg jogsértést”.

A színművészetis hallgatók viszont petícióban fordultak a rektorhoz és a kancellárhoz, hogy függesszék fel Marton Lászlót addig, amíg be nem bizonyosodik bűnössége vagy ártatlansága – írja a 444.

A Vígszínház csütörtökön egy rövid közleményt adott ki Sárosdi Lilla vádja kapcsán, ebben azt írják, hogy „A Vígszínház a szabadság, a méltóság, valamint a becsület elleni minden támadást a leghatározottabban elítél. Ezen értékek védelme mindig is a legalapvetőbb feladataink közé tartozott és tartozik.” Marton László megnevezésére nem reagáltak, és azt is tagadják, hogy a színház igazgatója, Eszenyi Enikő újságíróknak beszélt volna az ügyről.

Marton László: Semmi nem igaz! – ÚJ RÉSZLETEK

0

„Sárosdi Lilla állítása minden valóságalapot nélkülöz. Rágalom! Ezért kénytelen vagyok a megfelelő lépések megtételére. Marton László” – ezt a közleményt bocsátotta ki Marton László színházi rendező.

Ma írt a fuhu.hu arról, hogy Sárosdi Lilla színésznő több nap után felfedte, ki volt az a „nagy tiszteletben álló rendező”, aki 18 éves korában orális szexre akarta biztatni, de ő visszautasította, mire a rendező dühödten otthagyta.

„Nagyon nehéz egy ilyen ügyben állást foglalni”– fogalmazott a Független Hírügynökségnek egy névtelenséget kérő rendező, aki dolgozott együtt Marton Lászlóval, jól ismeri kollégáját.

Szerinte előfordulhatott ilyen jelenet, nem pusztán Martonnal, bárkivel, hiszen szinte minden szakmában előfordulnak, s persze a szereplők nem pontosan egyformán emlékeznek a történtekre. Az általános az, mondta a rendező, hogy kölcsönös érdekek alapján történnek a dolgok, az ő szakmájukban például úgy, hogy a színésznő szerepet akar, a rendező meg olykor nőt.

„Nem akarok cinikus lenni, még ha úgy is hangzik, de nem egészen értem, hogy miért most lett ebből az ügyből ekkora vihar.”

Természetesen mi sem szeretnénk naivak lenni, a világirodalom teli van hasonló esetek feldolgozásával, a szereposztó dívány mint kifejezés nem most született, ezzel együtt nem mindegy, hogy ezek a kalandok a közös „érdek” mentén jönnek létre, vagy – mint ahogy Sárosdi Lilla esetében – zaklatással, váratlanul, kiszolgáltatott helyzetben.

A zoom.hu elérte Eszenyi Enikőt, a Vígszínház igazgatóját, aki azt mondta, hogy már beszéltek a zaklatásról Marton Lászlóval. Hosszabban pedig később reagálnak a vádakra.

A fuhu.hu megkereste a Színház- és Filmművészeti Egyetemet, a rektori titkárságon egyelőre azt se tudták megmondani, kívánnak-e véleményt nyilvánítani. Ha igen, azt azonnal közöljük.

Sárosdi Lilla megnevezte egykori zaklatóját

0

A Weinstein-ügy kirobbanása után nem sokat kellett várni, hogy idehaza is megszólaljanak a hasonló zaklatási ügyben érintett színésznők.

Elsőként Sárosdi Lilla törte meg a csendet, aki elmesélte, hogy 18 éves korában egy ismert és nagy tiszteletben álló rendező akarta orális szexre rávenni.

A színésznő akkor nem árulta el, hogy

ki lehet a rendező, aki fiatalkorában megpróbált visszaélni a kiszolgáltatott fiatal lány helyzetével.

Ezt követően többen – nemcsak színésznők – jelentkeztek hasonló történetekkel, és Sárosdit is sokan kérték, nevezze meg a rendezőt. Ő napokig ellenállt, azt mondta, hogy az illető tudja, hogy róla van szó, és a szakmában is biztosan sokan ráismernek.

Sárosdi Lilla végül csütörtökön reggel egy, a Facebookra feltett videóüzenetben elárulta, hogy ki volt az egykori zaklató: Marton László, a Vígszínház egykori igazgatója kezdett ki a fiatal, akkor még nem színésznőként dolgozó, ám a színházat szerető fiatal lánnyal.

A Weinstein-botrány után már politikusok is beszélnek arról, hogy szexuális zaklatás áldozataivá váltak.

Ez fájni fog

Törőcsik Mari arcán rajta van a világmindenség. A szörnyűséges kínok, és a szétáradó, sugárzó öröm egyaránt. Bámulom őt Mészáros Márta Aurora Borealis-Északi fény című új filmjében, és nem tudok betelni vele.

Törőcsik magába sűríti a Kelet-Közép-Európa-i létet, már akkor is azt tette, amikor Fábri Zoltán filmremekében, a Körhintában kitűnt, és ezzel megrendített minket, meg hírt vitt felőlünk nyugatra is. Ugyanolyan boldogan tud felragyogni az arca, mint egykoron.

Csak most már látszik rajta a nagyrészt leélt  életének az öröm- és szenvedéstörténete.

És ez kell Mária szerepéhez, akit játszik, aki rettenetes titkot őriz, mint ezen a tájékon olyan sokan, hiszen még mindig nem kibeszélt, feltárt kellőképpen a fasizmus, a háború, az ötvenhatos forradalom. A traumák, a szorongások, az elhallgatások viszont akár tudat alatt is öröklődnek, a zsigereinkbe ivódnak úgy, hogy esetleg nem is sejtjük, mi miatt örököljük ezeket őseinktől, akár hetedíziglen.

Törőcsik ezúttal olyan nagymama bőrébe bújik, aki a film elején Oroszországból kap egy levelet, aminek elolvasása után falusi házában rögvest rosszul lesz, elájul, kómába esik. Érdemes felfigyelni arra az apróságnak tűnő, de fontos momentumra, hogy postásként a levelet Monori Lili hozza, aki Mészáros több emblematikus filmjének az emlékezetben örökre rögződő főhőse. Most szinte stafétabotszerűen ő adja át a döntő fontosságú hírt, amitől Mária csaknem örökre jobblétre szenderül. Senki nem tudja, mi okozza ezt az iszonyú sokkot. Az orvos, akit Fekete Ernő játszik, azt se tudja, hogy az idős asszony még eszméletére tér-e.

Nagyobb méretért kattintson a kis képre!

A lánya pedig, aki Bécsben sikeres ügyvéd, és éppen egy tárgyalás közepén látjuk kosztümösen, disztingváltan, némiképp hivatalosan, fölöttébb határozottan megnyilvánulni, haza lohol, hogy mellette legyen, és belső ösztönétől mindinkább vezérelve, megpróbálja kideríteni, mi is történt. A Tóth Ildikó által remekül megformált gazdag, polgári jólétben leledző Bécsből, elegáns nőként viharzik a mi boldogtalanabb, feldolgozatlan traumákkal telítettebb, szegényesebben elkámpicsorodott világunk felé. Akár jelképesnek is tekinthető, hogy nálunk már pulóvert visel kosztüm helyett. Az ő arcára is ráközelít Piotr Sobocinski Jr. lengyel operatőr érzékeny kamerája. Megmutatja, hogy azon az emberen, aki udvariasan, de némiképp ridegen, kimérten, csaknem fapofával tárgyalt Bécsben, itthon, kiélezett helyzetben, kiütnek az érzések, és látszik rajta mennyire kételyekkel telien sebezhető. A Ladányi Jákob által játszott unokán is zavarodottság mutatkozik, amikor csodával határosan, ahogy egykor Törőcsik is a való életben, a nagymama magához tér. A fiú szintén mohón igyekszik kifürkészni a titkát. Mária hárít, mélységesen bezárkózik, igen hosszas unszolás, lelki ráhatás, kérlelés után kezd megnyílni, de megmondja előre, hogy ez fájni fog.

Visszarévedései a múltba megelevenednek. A háborúból nehezen ocsúdó ötvenes években járunk.

A fiatal Máriát Törőcsik Franciska személyesíti meg. A Wunderlich József megformálta szerelmével Ausztriába próbálnak szökni. Ákost az orosz katonák szökés közben lelövik. A halott férfi mellett megerőszakolják a lányt, akit Ákos unokatestvére fogad be Bécsben. A terhes Mária vívódik, nem gyűlölt orosz katonától van-e a gyerek. Szülés után kalandos módon, gyereket cserél. Ez az ősfőbűn. Ezt tudja meg Olga ennyi idő után. Az Oroszországból jött levél pedig az édes gyermekről adott hírt, akiről Mária azóta se hallott…

Rövid részlet a filmből.

Mészáros Márta arról csinált filmet, hogy a háborús és közvetlenül háború utáni gyermekek megrázkódtatása a mába ível. Kicsit régimódi eszközökkel, lassúdadan hömpölyögtetve a cselekményt, meséli el a megborzongató történetet. Akadhat, aki unja. Én nem tartozom közéjük, hiszen igen fontos dolgokról, sok tekintetben létkérdésekről beszél, miközben ezeket a témákat mifelénk még mindig sokan a  szőnyeg alá akarják söpörni.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK