Kezdőlap Itthon Oldal 606

Itthon

Metrófelújítás: a helyesírási hibát is javítják

Göncz Árpádról nevezik el a 3-as metró Árpád hídi megállóját – olvasható a felújítás honlapján. Egyúttal a helyesírási szabályokkal összhangban kijavítják az Újpest-Központ állomás nevét.

Az Árpád híd összes tömegközlekedési megállója a Göncz Árpád városközpont nevet viselheti a XIII. kerület kezdeményezése nyomán, ennek megfelelően a 3-as metróé is – olvasható a metrófelújítás honlapján.

A felújítási projektigazgatóság közleményéből az is kiderül, hogy a jelenlegi Újpest-Központ nevet kijavítják, hogy az megfeleljen a helyesírás szabályainak: Újpest-központra. Újpest-Városkapu állomás helyett Újpest vasútállomás, Kőbánya-Kispest állomás helyett Kőbánya-Kispest vasútállomás.

120 perc – 2018. január 22. 14:00

0

Feljelentést tett a budaörsi polgármester

„Budaörs város polgármestereként határozottan elutasítom a kormányzati média hazug sejtetését, miszerint Budaörs Város Önkormányzatának vagy a Polgármesteri Hivatalnak bármiféle köze lenne választási csalás előkészületeihez.” – írja közleményében Wittinghoff Tamás budaörsi polgármester a „kormányhű TV2 országos televízió 2018. január 19-én este sugárzott Tények c. Hírműsorának” egy riportjára reagálva, amely egy olyan, a budaörsi kormányablaknál történt eseményről számol be, amely felveti a bevezetőben említett bűncselekmények alapos gyanúját. Wittinghoff feljelentést tett.

 

FELJELENTÉST TETT BUDAÖRS POLGÁRMESTEREFeljelentést tett a budaörsi polgármester választási csalás előkészületének gyan…

Közzétette: Szeretlek Budaörs – 2018. január 22.

Nyomozást rendelt el az ügyészség az Elios ügyében

A Pest Megyei Főügyészség hétfőn elrendelte a nyomozást az Elios Innovatív Zrt. ügyében. A főügyészség szóvivője, Gyugyi Csilla elmondta: az Európai Unó Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) igazságügyi ajánlásai esetén követett protokollnak megfelelően, a Pest Megyei Főügyészség nyomozást rendelt el, amelynek teljesítésével a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodát bízta meg. A Legfőbb Ügyészség közlése szerint az OLAF jelentése három – 2009 és 2014 között kibocsátott – KEOP-pályázat vizsgálatáról szól. (MTI)

Letette az olimpiai esküt a magyar csapat

Letették az olimpiai esküt a phjongcshangi téli olimpiai és paralimpiai játékokon résztvevő magyar sportolók. A magyar csapatot szinte biztosan ugyanúgy 16 fő alkotja majd, mint négy éve Szocsiban, bár a sízők kvótája ezen a héten válik majd hivatalossá. (MTI)

Paksifüles – Jávor: precedensper lesz – BŐVÍTETT

Ausztria keresetet nyújt be az Európai Bíróságnak Paks II ügyében. Az Európai Bizottság engedélyező határozatának megsemmisítését kéri. Jávor Benedek szerint precedensper lesz ez a szabad piac szempontjából, de nincs halasztó hatálya az építésre.

Az osztrák környezetvédelmi minisztérium keresetet nyújtott be a paksi atomerőmű bővítése ellen hétfőn. Az osztrák kormány azt kéri, hogy a bíróság semmisítse meg az Európai Bizottság határozatát, mellyel jóváhagyták a bővítést – mondta el egy minisztériumi szóvivő.

„Az Európai Bizottság rossz üzenetet küld az energiapolitikában azzal, ha habozás nélkül jóváhagyja az atomerőmű építéséhez nyújtandó támogatást”

– szólt a tárca indoklása.

Ausztria azt készül a bíróság előtt megkérdőjelezni, hogy a közösség érdekeit szolgálja a bizottság döntése. Az osztrák környezetvédelmi minisztérium szerint az atomenergia támogatása csak ebben az esetben fogadható el. A bizottsággal szemben a bécsi kormány nem fogadja el a budapesti kabinet érvelését.

Ausztria kezdettől kifogásolta a közbeszerzési eljárás elmaradását, és ahogyan a hivatalos nyilatkozatból kiderül, környezetvédelmi okból is ellenzi az atomerőművet: szerintük Magyarország más forrásból is fedezni tudná energiaigényét.

Most is ez utóbbi miatt fordult az Európai Bizottsághoz Ausztria – mondta a Független Hírügynökségnek Jávor Benedek (Párbeszéd) európai parlamenti képviselő -, a tender elmaradását más piaci szereplőknek kellett volna megkérdőjelezniük.

Ausztria nem fogadja el a bizottság érvelését,

hogy bár van jókora állami támogatás a paksi beruházáson, tehát a majdani áramárban is, ez nem torzítja az európai energiapiacot.

Ebből a szempontból precedensper lesz a paksi – mondta Jávor. A tagállamok kialakítják-e az egységes energiapiacot, vagy

megmaradnak az egyes országokban az államilag befolyásolt árak.

Az osztrák kormány február 25-ig nyújthatja be keresetét a bíróságnak.

A pernek nincs halasztó hatálya a paksi építkezésekre, de sok beszállítót elbizonytalaníthat, mi lesz a sorsa az egész beruházásnak. Ennél is fontosabb azonban, hogy a beruházónak, az orosz Roszatomnak és a magyar kormánynak kell végiggondolnia,

belemegy-e ezermilliárdok kifizetésébe,

amely évek múltán esetleg feleslegesnek bizonyul. Az egyes beszállítók akár nyugodtan szerződhetnek is, bízva abban, hogy a két állami bukszából úgyis kifizetik őket.

Ausztria a második atomerőmű-beruházást akaszthatja meg. Legutóbb a brit Hinckley Pointban állította le a magánberuházó, miután az osztrákok benyújtották keresetüket az Európai Bírósághoz. Ott is az állami támogatás miatt.

Nemrégiben már az első igazán fontos részmunkába is hiba csúszott Pakson: a turbinára kiírt mintegy 250 milliárd forint értékű tendert az amerikai General Electric és a francia Alstom alkotta konzorcium nyerte, de az eljárásból kizárt orosz Szilovije Masini pert indított ez ellen.

Magyarországgal szemben 2015-ben kezdődött kötelezettségszegési eljárás amiatt, hogy közbeszerzés nélkül állapodott meg a magyar kormány a Roszatommal az új paksi blokkok építéséről. Az Európai Bizottság 2016. november 17-én végül megszüntette az eljárást, s tavaly tavasszal az állami támogatást is jóváhagyta.

Már az előbbi is több sebből vérzett. Mint kiderült – nagyrészt Jávor Benedek kutakodása nyomán -, hogy lényegében a bizottságban „mondták tollba”, hogy a kormány a műszaki kizárólagosságra hivatkozzon az oroszok tender nélküli kiválasztása mellett. Vagyis arra, hogy a jelenlegi blokkokat is az oroszok szállították, ezért a bővítésre is ők az egyedül alkalmasok, holott műszakilag teljesen önálló a tervezett egység.

Hétfőn reggel a Paksi Atomerőmű 3. blokkján villamosberendezés meghibásodása miatt automatikus védelmi működés történt, amelynek következményeként a reaktorblokk leállt. Az esemény kivizsgálása folyamatban van, a szakemberek dolgoznak a probléma megoldásán – olvasható az erőmű honlapján.

120 perc – 2018. január 22. 10:00

0

Szél Bernadett szakértője cáfol és feljelent

Közleményben cáfolta a Fidesz-KDNP i és a propagandamédia hamis állításait az LMP országgyűlési frakciójának külpolitikai tanácsadó-szakértője, Dr. Janan Mirwais. Leszögezi: Kabulban született, 4 éves kora óta él Magyarországon, 2003 óta magyar állampolgár. Az LMP országgyűlési frakciójának a munkatársa, a Migszol nevű szervezettel pedig soha, semmilyen jogviszonyban nem állt – szögezi le a jogi diplomát az ELTE-n szerzett szakértő, aki életútját végigvezetve a végén rámutat: a nemzetbiztonsági bizottság munkájában nem vett részt, mivel az átvilágításom eredménye negatívan zárult. „Személyem nem minősül nemzetbiztonsági kockázatnak, hanem a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésein nem vehetek részt. A biztonsági kockázatok tekintetében  – mivel minősített információkról van szó – egyéb információval nem rendelkezem” – mutat rá a közlemény. Dr. Janan Mirwais jogi lépéseket tesz polgári és büntetőügyben is, közölte.

Szabadon beléphetett Dániába Puigdemont

Nem tartóztatták fel a koppenhágai repülőtéren Carles Puigdemont önkéntes száműzetésben Brüsszelben élő volt katalán miniszterelnököt. Pedig a spanyol ügyészség vasárnap még azt mondta, hogy őrizetbe vételét fogja hivatalosan kérni, ha valóban elhagyja Brüsszelt, hogy Koppenhágában részt vegyen egy általa moderált vitafórumon. (Reuters)

Australian Open: Babosék negyeddöntősök, Fucsovics kikapott Federertől

Bejutott a női párosverseny negyeddöntőjébe a Babos Tímea, Kristina Mladenovic kettős az ausztrál nyílt teniszbajnokságon. A magyar, francia duó két szettben, másfél óra alatt győzte le a Viktorija Golubic, Nina Stojanovic svájci, szerb kettőst. Fucsovics Márton pedig 6:4, 7:6 (7-3), 6:2-re kikapott a 19-szeres Grand Slam-bajnok Roger Federertől a nyolcaddöntőben. A 25 éves magyar teniszező Grand Slam tornán még soha nem jutott el idáig, várhatóan a 62-63. helyre jön fel a világranglistán. (MTI, FüHü)

120 perc – 2018. január 22. 8:00

0

Civil áldozatai is vannak a  török támadásoknak

Legalább tizennyolc civil vesztette életét a török hadsereg két napja tartó, kurdok elleni hadműveletében az északnyugat-szíriai Afrín térségében – közölte a harci eseményeket nyomon követő, Emberi Jogok Szíriai megfigyelőközpontja (OSDH) nevű aktivistahálózat. Törökország szombaton Olajág néven légi hadműveletet indított Afrínban az YPG ellen, vasárnap pedig a szárazföldi beavatkozás is megindult. Ankara a törökországi kurd szakadár Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) szövetséges terrorszervezetnek tartja az YPG-t, miközben utóbbi Washington támogatását élvezi. A háttérről itt, a nemzetközi reakciókról pedig itt olvashatja elemzésünket. (MTI, FüHü)

Folytatódik  huzavona az USA-ban

Kormányhivatalnokok százezrei kényszerülnek ma is távol maradni munkahelyüktől, miután az Egyesült Államok Szenátusa továbbra sem volt képes elfogadni a szükséges költségvetést. Pénteken éjfélkor kezdődtek a lezárások, akkor járt le a szükséges határidő. Vasárnap sem sikerült kompromisszumot kötnie a kérdésben a két pártnak. A szavazást magyar idő szerint ma délután öt órára halasztották. (BBC)

Tiltakozások Észak-Korea olimpiai részvétele mellett

Kis, de annál hangosabb tüntetőcsoport fogadta azokat az észak-koreai küldötteket, akik hazájuk dél-koreai téli olimpián való részvételét készítik elő. Kulturális és sportdelegáció tartózkodik jelenleg Észak-Koreában. Tüntetők az észak-koreai vezető képét égették a szöuli vasútállomáson. (Reuters)

Jöhet még fordulat a devizahitelesek ügyében?

A szlovén devizahitelesek már fellélegezhetnek, ott jogerősen semmissé nyilvánítottak egy svájci frank alapú hitelszerződést. Az indoklás szerint a bank nem tájékoztatta ügyfelét az ilyen devizahitelek kockázatairól. Itthon azonban nem lehet ilyesmire számítani a szakértő szerint, mert egészen más a helyzet és a jogi környezet. A kormányzópártok viszont az ATV híradójának a kérdésére azt mondták, megvizsgálják a szlovén döntést, hogy annak milyen hatása lehet a magyar devizahiteles perekre nézve. Itthon 900 ezer, Szlovéniában 18 ezer devizahitel szerződést kötöttek az elmúlt évtizedekben. (ATV)

Súlyos büntetést szabna ki Magyarországra az OLAF

Súlyos szabálytalanságokat és összeférhetetlenséget állapított meg az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF az Elios Innovatív Zrt. által, 2011 és 2015 között elnyert közbeszerzéseknél. Ebben az időszakban Orbán Viktor veje, Tiborcz István érdekeltségébe tartozott a cég. A 24.hu információi szerint az OLAF 43,7 millió euró, vagyis több mint 13 milliárd forint uniós támogatás megvonását javasolja. A portál mindezt a hivatal pénzügyi ajánlására hivatkozva írja, melyet az Európai Bizottságnak tettek. Kormányközeli forrásaik szerint a dokumentumot még karácsony előtt írta alá az OLAF vezetője, Nicholas John Ilett. A jelentést a kormány eddig még nem hozta nyilvánosságra. Lázár János kancelláriaminiszter a múlt hét csütörtöki Kormányinfón azt mondta, vizsgálják a hatóság javaslatait. (Euronews)

Időközi választások eredményei      

Három helyen tartottak időközi választást vasárnap Magyarországon. Szentlőrinckátán polgármestert választottak a lemondott vezető helyett– egy független jelölt, Szabó Viola nyert. A választásra jogosult 1531 főből 588-an adták le szavazatukat, közülük  302 voksot vitt el. Hat induló volt, köztük öt független.

A 150 fős Nemeskisfaludban – ahol a képviselőtestület feloszlatta magát – is független diadalmaskodott: Zenger Zsolt 38, míg szintén független vetélytársa, Rubecz Lóránt 3 érvényes szavazatot kapott. Képviselőket is választottak: nyolc független jelölt közül tette ezt a mintegy nyolcvan választásra jogosult polgár. független jelölt nyerte a polgármester-választást a Somogy megyei Nemeskisfaludban, ahol a képviselő-testület négy tagját is megválasztották a vasárnap tartott

S végül a baranyai Gerényesen is polgármesterválasztást kellett tartani: ott az egyedüliként újraindult Kiss Árpádra a 182 választásra jogosult közül 72-en megszavazták. Ő ezúttal a Lendülettel Magyarországért párt színeiben mérettette meg magát. (MTI, FüHü)

 

Lapszem 2018. január 22.

0

Ma a Vincék és az Artúrok ünneplik névnapjukat. Egyre borúsabb lesz ismét az idő, délután már előfordulhat kisebb havazás, havas eső. Szél helyenként lesz csak. A hőmérséklet nappal 1 és +4, késő estére -7 és +2 fok között alakul. Nézzük, miről írnak a mai lapok!

Népszava:  Az MSZP oligarchaadót javasol

A menekültellenes kormánypropagandával szemben a magyar társadalom legnagyobb gondja ma az, hogy a Fidesz -kormányok alatt drámai módon nőtt az egyenlőtlenség, a bérből és fizetésből élők kiszolgáltatottak, míg a kormánypárt kegyencei elérhetetlen luxusban élnek. Ezzel indokolta a Népszavának Harangozó Tamás szocialista képviselő, hogy

várhatóan ma benyújtja a parlamentnek a kormány legújabb bevándorlóellenes csomagjára adott válaszként az MSZP Stop, oligarcha! néven szombaton beharangozott törvénycsomagját.

A hárompontos törvényjavaslattal a szocialisták célja az intézményesített korrupció megtörése, a közbeszerzések átláthatóságának növelése, az összejátszások megakadályozása, a beszerzési és támogatási szerződések teljes nyilvánosságának megteremtése.

A  nyertes és a vesztes közbeszerzési pályázatok szövegét és a részletes értékeléseket is teljes egészében nyilvánossá kellene tenni, ennek elmaradása esetén az egész pályázatot érvényteleníteni kellene.

A következő javaslat az osztalékjövedelmekre az általános 15 százalékos adókulcsnál jóval magasabbat, 75 százalékos adót írna elő abban az esetben, ha a jövedelem akár uniós, akár hazai közpénzből finanszírozott munka elvégzéséből származik.

A letelepedési államkötvényt végleg megszüntetnék és nyilvánosan elszámoltatnák az ezek forgalmazásával foglalkozó cégeket. Elvárás lenne, hogy a kötvények eladásával szerzett extraprofit nagyobbik részét fizessék be a költségvetésbe.

Magyar Nemzet: Szigetvári Viktor: Visszalépünk két LMP-s javára

Visszalépnek az Együtt jelöltjei az LMP két társelnöke, Szél Bernadett és Hadházy Ákos javára az egyéni választókerületeikben, vagyis Budakeszin és Szekszárdon – ezt Szigetvári Viktor jelentette be a Magyar Nemzetnek adott interjújában. Az Együtt választmányi elnöke, egyben miniszterelnök-jelöltje arról is beszélt, hogy habár ezek a visszalépések egyoldalúak, attól még szeretnék, ha más pártok az ő jelöltjeiket támogatnák, például Csepelen Szabó Szabolcsot. Reálisnak látja a Fidesz kisebbségbe szorítását április 8-án, akkor pedig meg kell szakítani „a rezsim” jogfolytonosságát, egyfajta új rendszerváltást képzel el.

Bajnai Gordon is szóba került az interjúban, Szigetvári elmondta, hogy a volt kormányfő, az Együtt alapítója érti, hogy miért úgy politizál most a párt, ahogy.

Bajnai bizonyos jelöltjeik mellett a kampányban szórólapon vagy kiadványon meg fog jelenni, de ennél komolyabb szerepre nem készül.

Ő az Együtt tagja, fizet tagdíjat, támogatja is a pártunkat, én még szakpolitikai kérdésekben is ki szokták kérni a véleményét.

Szigetvári végül meggyőződését hangoztatta, hogy a párt be fog jutni a Parlamentbe.

Magyar Idők: Jól keres a frakción a Jobbik holdudvara

Több mint 40 milliót fizetett ki tavaly a Jobbik országgyűlési frakciója a Vona Gáborral szoros kapcsolatot ápoló Forrai Richárd érdekeltségeinek – közpénzből. Jól keresett a frakción Sneider Tamás felesége és a párt kommunikációs igazgatójának családi vállalkozása is.

A párt képviselőcsoportja 162 milliót költött, nagyrészt a Jobbikhoz köthető cégeknél és magánszemélyeknél.

Mindez a lap cikkéből derül ki – ebben, a 168 óra adataira hivatkozva górcső alá veszi a Jobbik holdudvarának közpénzből származó jövedelmi forrásait.

A képviselőcsoport tavaly összesen 162 081 934 forintot költött el. A szerződések túlnyomó többségét a párthoz köthető cégekkel és magánszemélyekkel kötötték meg. A javadalmazottak körében számos vidéki jelöltjük mellett megtalálhatók a párt ifjúsági tagozatának egyes vezetői vagy éppen a pártlap, az Alfahír egyik újságírójának cége.

Cél szerinti bontásban megállapítható, hogy 2017-ben az Iránytű Intézet szakpolitikai anyagaira 34,67 millió forintot, további hasonló munkákra 4,42 millió forintot költött el a Jobbik. Szakpolitikát érintő szaktanácsokra 38 796 400 forintot fizettek ki. Reprezentációra 16 297 538, autóbérlésre pedig összesen 15 564 175 forintot költött el a képviselőcsoport, amely hat ügyvédnek adott 18 507 410 forint összértékű megbízást. Tolmácsolásra és fordítási feladatokra ugyanakkor 20 115 687 forintot, kommunikációra pedig 11 034 246 forintot adott ki a Jobbik.

Rogán Antal esete a muszlimokkal és a zsidó közösséggel

A Stop Soros néven ismert törvénycsomagról nyilatkozott Rogán Antal a közrádió Vasárnapi Újság című műsorában. A tavalyelőtti helikopterezés miatt rövid időre száműzött miniszter nem kevesebbet állított, minthogy a törvénycsomaggal kapcsolatban „nyugodtan kihúzható az antiszemitizmus vádja, mert a magyar kormány nemhogy nem antiszemita, hanem segíti a hazai zsidó közösséget. Amikor a túlnyomórészt muszlim származású migránsok ellen védekezünk, akkor valójában pont a magyarországi zsidó közösségnek a védelme érdekében tesszük a legnagyobb lépést”.

A magyar zsidó közösség nem olyan hülye, mint amilyennek Rogán Antal és a kormány látja és láttatja őket. Ha a „muszlim származású migránsok” (sic!) nagy tömegével érkeznének Magyarországra, akkor bizonyára a zsidó közösség is aggódna. Erről azonban, és ezt Rogán Antal is jól tudja, szó sincs. Sem muszlim, sem más származású menekültek, nem jönnek Magyarországra, ha rövid időre mégis, akkor, ahogy tehetik, továbbállnak.

Magyarországon egyébként élnek muszlim vallású emberek, többségük magyar származású, ám velük a zsidó közösségnek – sem a zsidó közösséghez nem tartozó magyaroknak – nincs bajuk. Az a néhány ezer muszlim, akik többségükben régóta magyar állampolgárok, elfér az országban és békében megvan a zsidó (és nem zsidó) közösséggel.

A zsidó közösség mostanában leginkább attól tart, hogy a Soros György elleni gyűlöletkeltés, röviden a sorosozás felszínre hozhatja a majd minden társadalomban, így a magyarban is meglévő antiszemita indulatokat. Amikor az adófizetők pénzéből fizetett milliárdokból egy köztudottan zsidó származású amerikai-magyar milliárdos arcképével plakátolják tele az országot, és mellé még odaírják, ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén, akkor a zsidó közösségben rossz emlékű idők idéződnek fel. Amikor pedig egy vidám társaság egy Ő VOLT A SOROS felirattal kidekorált leölt disznó mögött állva mosolyog, akkor a zsidó közösségben felvetődik, hogy ez most komoly, merthogy viccnek túlságosan durva.

A magyar kormány, ahogyan azt Rogán Antal nem kevés tisztánlátással megállapította, nem antiszemita, de nincs ellenére, hogy a sorozosással erősödjön az antiszemitizmus. Nem azért, mintha a magyar kormánynak baja lenne a zsidókkal, hanem azért, mert azt gondolja, hogy akárcsak a cigányok, a devizahitelesek, vagy bárki más, a zsidó közösség is tart valakiktől, és ezért a kormányhoz fut védelemért.

Rogán Antal úgy tesz, mintha nem tudná, hogy a magyar zsidó közösség nem a Magyarországot messze elkerülő muszlimoktól fél, hanem azoktól a populista politikusoktól, akik még az antiszemita indulatokat is hajlandók felerősíteni annak érdekében, hogy az emberek ne Magyarország valódi problémáiról beszéljenek. A hatalmas méreteket öltő korrupcióról például, amely miatt a gazdaság a saját lehetőségeihez mérten csak lassabban tud fejlődni. És hogy emiatt hiába minden maszatolás és bűvészmutatvány, nemcsak Európától, de a régió más országaitól is egyre jobban lemaradunk.

A magyar zsidó közösség nem a muszlimoktól tart, hanem attól, hogy lesznek olyan – nem a zsidó közösséghez tartozó – magyar emberek, akik a Stop Soros néven ismert törvénycsomag két kezdőbetűjét egybeolvasva bíztatást éreznek ki a kormány megnyilvánulásaiból.

Túlburjánzik az állam, kiszámíthatatlan a jogi környezet

Brutális, hogy ma Magyarországon mintegy 4,4 millióan dolgoznak, közülük 1,3 milliót az állam tart el – állítja Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének a főtitkára, hozzátéve: az Orbán-kormány többször is felvázolt terveket e felduzzasztott létszám csökkentésére, történni azonban nem sok történt. „Nem látok az ellenzéki pártok programjaiban olyan lépés-sorozatokat, amelyek a gazdaság számára rendkívül nagy ígéretet hordoznának” – reagált arra a felvetése, hogy ugyan több ponton bírálja a VOSZ a jelenlegi kormány lépéseit, de nem áll ki az ellenzék mellett demonstratívan, ahogy tette azt nyolc évvel ezelőtt az akkor még ellenzéki Fidesz mellett. A vállalkozók  a gazdaság egyik neuralgikus pontjának a munkaerő-piaci helyzetet tartják: évente negyvenezer fővel szűkül a kínálat a munkaerőpiacon a 15-64 év közötti korosztályban, ami krónikus munkaerőhiányhoz fog hamarosan vezetni. Az állam túlburjánzása és a kiszámíthatatlan jogi, működési környezet is komoly problémákat okoz – állítja Dávid Ferenc.

 

Mit tartanak a magyar vállalkozók a gazdaság neuralgikus pontjainak?

Ma Magyarországon az elsőrendű kérdés a munkaerő-piaci helyzet, ennek két vetülete van: az egyik munkabérekkel kapcsolatos folyamatok, a másik pedig a szakképzett munkaerő rendelkezésre állása. Ami az előbbit illeti – két év alatt jelentősen megnőtt a minimálbér és a garantált bérminimum, ami nagyon sokakat – elsősorban a hazai tulajdonú kis- és középvállalatokat – kifejezetten megvisel, s ellehetetlenít. Tavaly 15, illetve 25, az idén pedig további 8, illetve 12 százalékkal emelkedtek ezek a bérek, s ez a versenyszférában több mint egy millió foglalkoztatottat érint. Messze nem mindenki tudja kigazdálkodni ezt, különösen nem a vidéki, kistelepülések vállalkozói, kisvállalkozásai, ott, ahol jellemző a nyugdíjasok, az álláskeresési támogatásban részesülők és a közfoglalkoztatottak nagy aránya. Ezeken a településeken a helyi boltos, vendéglátós, fodrász számára például nincs növekedés a keresleti oldalról, honnan tudná tehát kitermelni a megemelt bérek fedezetét? A másik ilyen neuralgikus pont a szakképzés és az elvándorlás egymással szorosan összefüggő kérdése –

a kreatív, szakképzett, vállalkozó szellemű fiatalok elmentek, a képzetlenek, a digitális analfabéták maradtak itthon;

s főként az ország észak-keleti megyéiben már nagyon nehéz foglalkoztatható új munkaerőt találni. Ez olyan problémát fog hosszú távon okozni, amit kezelni szinte lehetetlen lesz, különösen, ha elérkezik a negyedik ipari forradalom.

A demográfia mennyire számít mindebben?

Ez is rátesz egy lapáttal. Hiszen míg az ötvenes évek közepén évi 220 ezer gyerek született, napjainkban számuk nem éri el a 90 ezret sem.

Évente negyvenezer fővel szűkül – az elvándorlás és a fenti tényező együttes hatására – a kínálat a munkaerőpiacon a 15-64 év közötti korosztályban.

Nem kell nagy tudomány ahhoz, hogy kiszámítsuk: mekkora problémát okoz ez már ötéves távlatban is – krónikussá fog válni a munkaerőhiány.

A munkaerőpiac negatív fejleményei mellett mit bírálnak a leginkább a vállalkozók?

A bírálatok, panaszok másik központi kérdése az állam túlburjánzása. Éppen ezen a héten hozta le a 168 óra a döbbenetes összesítést, amin még mi is meglepődtünk, pedig nap mint nap foglalkozunk ezzel a kérdéssel: ma már több mint 1,3 millióan kapják a fizetésüket közvetlenül az államtól vagy állami és önkormányzati vállalatoktól. Ez brutális! A térségben is mindenki előtt járunk ezzel – nem mintha ez dicsőség lenne. Ráadásul nálunk köztudottan magas az adószint, s még inkább az élő munka adóztatása. Logikus tehát, hogy

amiatt kell magasan tartani az adókat, hogy ezt az elképesztő állami vízfejet el lehessen tartani.

Nem a rendőrökről, nem az orvosokról, tanárokról beszélek – hanem a vízfejről, amely nem csak lusta, de sok pénzünkbe is kerül, s megnyomorítja az életünket, a bürokrácia miatt. Gondoljon csak bele!

Ma Magyarországon mintegy 4,4 millióan dolgoznak, közülük 1,3 milliót – azaz közel a harmadot – az állam tartja el.

Köztük van egyébként 300 ezer állami és önkormányzati tulajdonú vállalat alkalmazottja is, akik nem versenypiaci körülmények között dolgoznak. Ez a harmados arány komoly versenyképességi hátrányt jelent a magyar gazdaság számára.

Megjegyzem, még az „elmúlt nyolc év” előtt a VOSZ nagyon sokszor és demonstratívan fellépett az akkori kormánnyal szemben az állam által eltartottak nagy száma miatt – pedig az a mai számnál nem kevéssel volt alacsonyabb…

Az Orbán-kormány emberei – élükön Lázár Jánossal és Csepreghy Nándorral – többször is felvázoltak terveket e felduzzasztott létszám csökkentésére. Van is abban logika, hogy karrierhíddal irányítanák át az üzleti szférába a leépített közszolgákat. Történni azonban nem sok történt.

Visszatérve a vállalkozók véleményéhez milyen egyéb nehezítő tényezőket emlegetnek a leggyakrabban?

Azt, hogy az adórendszer évről évre, de gyakran év közben is változik, s általában véve is a gazdaság jogi környezete folyamatos mozgásban van. Ma egy magyar kisvállalkozó, vagy akár nagyvállalkozó nem tudhatja, hogy egy-két-három hónapon belül mi történik a szabályozási környezetben, beleértve a vagyonbiztonságot – gondoljon csak a takarékszövetkezetek vagy a trafikok ügyére. Hogyan lehet így vállalkozni, befektetni, bővíteni, munkaerőt felvenni? Távol áll tőlem, hogy dicsérjem a kormány gazdaságpolitikáját, de tény, hogy Magyarország növekedési pályán van, forrásbőség van, olcsón lehet hitelhez is jutni, ám a kisvállalatok mégsem mernek előre lépni, pusztán azért, mert nem tudják, mit hoz számukra a másnap jogi környezete.

Szkeptikusak a vállalkozók, nincs bizalmuk, nem mernek vállalkozni – ez pedig hosszútávon negatív hatással jár.

S e három nagy terület – a foglalkoztatással összefüggő anomáliák, az állami vízfej és bürokrácia, valamint a jogi környezet – mellett több probléma is irritálja a hazai kkv-kat. Ilyen a közbeszerzés, s az, hogy szemmel láthatóan nem a teljesítményen múlik, hogy a versenyben hol végzek, hogy piachoz jutok-e vagy sem, hogy megszerzek-e egy-egy üzletet, hanem elsősorban a kapcsolatrendszeren dőlnek el ezek a kérdések. Ez persze összefügg az állam túlburjánzásával.

Már előbb is pedzegettem, ismét nekifutok: nyolc-kilenc évvel ezelőtt teljes mellszélességgel kiállt a VOSZ – élén Demján Sándor elnökkel – az akkor még csak választásokra és győzelemre készülő Orbán Viktor mellett. Mert hogy nagyon sok bírálni valót láttak a megelőző szocialista kormány tevékenységében. Most is sok a bírálat, de nem látszik demonstratív kiállás. Miért hallgatnak?

Orbán Viktor az az ígéretet tette a 2010-es választás előtt – nyilvánosan és a nem nyilvános tárgyalásokon egyaránt –, hogy talpra állítja a gazdaságot. Ez a vezérszava volt, a legfőbb céljának nevezte. És 2011-12-ben valóban történtek is olyan intézkedések, amelyek arra engedtek következtetni, hogy pozitív irányba viszik a gazdaságot. Ilyen volt például a kisadók kivezetése, a vállalkozói vagyon illetékmentes (átadási,) öröklési lehetősége, stb.. Ám megfordult a helyzet és én ezt – bevallom, igen szubjektív módon – ahhoz kötöm, hogy szinte teljesen megszüntették a társadalmi párbeszéd intézményét. Ugyan ez nem forintosítható, de ettől még nagyon fontos, hogy felszámolták a munkaadók és a munkavállalók, valamint a kormány tárgyalási fórumát, az Érdekegyeztető Tanácsot.

Ma nincs érdemi és rendszeres gazdasági érdekegyeztetés, nincs fórum, amelyen minden, objektív mérés alapján megállapított reprezentatív érdekképviselet részt venne.

Ez azt jelenti, hogy nincs is formális kapcsolat a munkaadói, munkavállalói érdekképviseleti szervek s a kormány között?

Vannak, de ritkábbak, s persze az informális kapcsolatok megmaradtak. Sajnos azonban az olyan szervezetek, mint amilyen a VOSZ is, emiatt erejüket veszítették, hiszen ahogy erősödik a központosítás, úgy van egyre kevésbé szükség klasszikus, pártoktól független önkéntes szerveződésekre, arra, hogy ezek hallassák a hangjukat. Nem mondom, vannak fórumok – például a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma és a Vállalkozásfejlesztési Tanács –, de egyre nehezebb eredményeket elérni. A vasárnapi zárva tartás bevezetése nem volt jó történet, és nem a szociális partnerek és a Kormány megállapodásán alapult, de tiltakozásunk végül is sikeres volt.

Lesz-e olyan nyilvános kézfogás a mai ellenzékkel, mint amilyen volt az akkori ellenzékkel 2010-ben?

Mielőtt erre válaszolnék szeretném leszögezni: mi akkor hittünk abban, hogy az új kormány – mert azért azt lehetett tudni, hogy új kormány jön – kezelni fogja az alapbetegségeket, s központi kérdéssé teszi a gazdaság talpra állítását. Az elején ez így is indult. Sajnos azonban a lendület kifulladt, s a hosszú évek távlatában a kapcsolataink is kicsit megfáradtak. Ami pedig a mostani ellenzéket illeti – én tisztességgel végigolvastam a programjukat, s nem látok olyan lépés-sorozatokat, amelyek a gazdaság számára rendkívül nagy ígéretet hordoznának. A szociális ígéretekkel tele van a padlás – állampolgári jogú nyugdíj, garantált jövedelem, négynapos munkahét, minimálbér-emelés, stb.. Ezek azonban csak viszik a pénzt, a fedezetének a forrását sehol nem látom.

Ez a szociális licit egy vak licit, gazdaságilag nincs megalapozva.

Rémisztő még csak gondolni is rá, hogy olyan dolgokat ígérnek, mint Medgyessy a száz napos programban, amit bevezettek, például a 13. havi nyugdíjat, majd tarthatatlansága – fedezethiány miatt – nekik kellett kivezetni. Informális tárgyalásaink persze vannak, de ilyen körülmények között nincs értelme intézményesíteni a kapcsolatainkat az ellenzékkel.

Akkor az nem is számít politizálásnak hogy oda odaálltak, ide meg nem?

Mi pártszimpátiák alapján nem politizálhatunk! Ha azt tennénk, legyengülnénk és/vagy szolgai sorba kényszerülnénk.

A mi feladatunk az, hogy megpróbáljuk szakmai alapon meggyőzni azokat, akik szinte meggyőzhetetlenek. Olyan időket élünk, amikor nagyon alacsony szintre süllyedt a vitakultúra.

Tisztában vagyunk azzal, hogy az érdekképviseleteknek nincs végrehajtói hatalmuk, de abban hiszünk, hogy a jó döntésekhez mindig meg kell hallgatni a másik felet is, jelesül minket is. Az érdekegyeztetésnek nem szabadna levelező tagozatnak lennie – ma pedig az, igen szomorú, hogy idáig jutottunk. Mi valódi társadalmi párbeszéd révén szeretnénk meggyőzni a mindenkori hatalmat, hogy nem vagyunk az ellenzéke. A kormánynak pedig tudatosítani kellene, hogy csak akkor sikeres, amikor a gazdaság is sikeres.

Hogyan tudják kezelni, hogy meggyengült a lobbierejük?

A VOSZ-nak hosszútávra kell berendezkednie, s ezért tudomásul kell vennünk, hogy vannak idők, amikor nem kíváncsiak arra, amit mi a hazai kkv-k képviseletében mondanánk.  Szakmai alapon kell maradnunk, őszintén kell szakpolitizálnunk.

Nekünk pártpolitikával nem, csak gazdaságpolitikával kell foglalkoznunk.

Nem kell, hogy szeressenek minket, csak használjanak. S azért azt se felejtsük el, hogy érünk el részsikereket – például sikerült, legalábbis ideig-óráig megakadályozni a tavaly tavasszal bedobott újabb kereskedelmi csomagot, benne a reklámszórólapok megadóztatásának, a hipermarketek előtti parkolók fizetőssé tételének, területarányos foglalkoztatási kényszernek a gondolatát. Ott legalább kármentő funkciókat el tudtunk tehát látni. De pozitív történet a kormánypártok által kezdeményezett és általunk is ösztönzött nyugdíjas szövetkezetek létrehozása – hogy még egy jó példát említsek arra, hogy a VOSZ ma is képes jó ügyeket felkarolni és tudja hallatni a hangját.

120 perc – 2018. január 21. 18:00

0

Németország: Rábólintottak a koalíciós tárgyalások megkezdésére

A Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségével folytatandó hivatalos koalíciós tárgyalás elkezdése mellett döntött Bonnban a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) rendkívüli kongresszusa, a 642 küldött közül 362 a tárgyalás megkezdésére, 279 pedig ellene szavazott, 1 küldött tartózkodott. Az SPD és a CDU/CSU várhatóan kedden kezdi el a tárgyalásokat, amelyek nagyjából két hétig tarthatnak. Ha sikerül kidolgozni egy koalíciós szerződést, a mintegy 450 ezres tagságú SPD pártszavazással, a tagság voksai alapján dönt arról, hogy ismét koalícióra lép-e a CDU/CSU-val. Az új német szövetségi kormány így húsvét körül alakulhat meg. Ez lenne a harmadik nagykoalíció, és a negyedik kormány, amelyet Angela Merkel, a CDU elnöke vezet. (MTI)

Több volt a halálos áldozat Kabulban

Az előzetesnél magasabb volt a halálos áldozatok száma a kabuli Intercontinental szálloda elleni terrortámadásnak. Legfrissebb jelentések szerint 14 külföldit öltek meg a terroristák. A fegyveresek egyébként kifejezetten külföldiekre vadásztak: üvöltözve kérdezték, hogy ki külföldi. A halálos áldozatok között 9 ukrán, s egy-egy német, görög és kazah állampolgár volt, kettőt még nem azonosítottak. Magyar közlés szerint magyar áldozat nem volt köztük. (BBC-FüHü)

Szegeden a pályaudvar is határsávba esik

„Nem tudni pontosan, hogy a Stop Soros törvénycsomagnak milyen hatása lesz a szegediek életére, azonban az, hogy a határsáv gondolata és emberek kitiltása saját szülővárosukból felmerülhet, önmagában felháborító” – hangoztatta a szegedi pályaudvarnál tartott sajtótájékoztatón Mihálik Edvin, a Momentum szegedi országgyűlési képviselőjelöltje.  A szegedi pályaudvar a szerb határtól nagyjából 7 és fél kilométerre található, az és Szeged területének egy jelentős része beleesik abba a kormány által kijelölt 8 kilométeres sávba, melyből a Stop Soros törvénycsomag értelmében a kormány kitilthatja a civileket támogató állampolgárokat. (FüHÜ)

LMP: Kockázatos Paks II. felépítése

Joggal aggódnak a magyarok a paksi beruházás biztonsági kockázatai miatt – állítja az LMP elnökségi tagja. Ferenczi István egy földtani elemzésre hivatkozva azt mondta: kérdéses, hogy biztonságosan felépíthető-e az atomerőmű. A telephely vizsgálata során ugyanis kiderült, hogy vannak földrengésveszélyre utaló nyomok. A politikus elavultnak nevezte a telephely engedélyezéséhez szükséges vizsgálatokat. (HÍR TV)

 

 

Bréking nyúz, január 21. – Tudósítás a másik valóságból

0

Az indexesek az igazi propagandisták, a jobboldali sajtó történelmet ír

Az ellenzék most rosszabb állapotban van, mint 2014-ben volt, de ez nem is lényeges, mert a kormánypártoknak az áprilisi választásokon nem az ellenzék lesz az igazi ellenfele, hanem Soros György és Brüsszel – jelentette ki a PestiSrácok Polbeat című élő műsorában G. Fodor Gábor, a Századvég elnökhelyettese, a 888.hu főszerkesztője. G. Fodor a magyar médiahelyzetről és az ellenzéki újságírók által mantrázott propagandistázásról is beszélt. Szerinte az Index és a 444.hu újságírói az igazi propagandisták. Stefka István és Szarvas Szilveszter a Polbeatben Habony Árpádról, a politikai termékekről, a polgári Magyarországról és az illiberális demokráciáról is kérdezte G. Fodor Gábort.

Nincs felső határ a migránsoknak, ha az SPD kormányra lép

A migránssimogató bukott EP-elnököt nem érdekli Németország és Európa biztonsága – olvasható az Origo cikkének a kiajánlójában, amelyben Martin Schulznak, az SPD elnökének Bonnban, a párt rendkívüli kongresszusán elhangzott beszédéről számol be. Ezen döntik el, hogy elkezdjék-e a hivatalos koalíciós tárgyalást a CDU/CSU-val.  A közös kormányzásról folytatott előzetes egyeztetés eredményét összefoglaló megállapodásról „legendák” kezdtek terjedni, amelyekkel szemben az igazság az, hogy a szociáldemokrata párttal semmi esetre sincs felső határ a menekültek számára –emelte ki Schulz szavaiból a portál,  amely megjegyzi: „ilyen kijelentések után kicsit sem lehet azon csodálkozni, hogy a nagy múltú SPD jelenleg 18%-on áll a közvélemény-kutatások szerint. Az Európai Parlament (EP) bukott elnöke ennek ellenére kormányozni szeretne, és megmaradt szimpatizánsait migránssimogatással próbálja megtartani”.

Szél Bernadett válasz helyett rasszizmust emleget

Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje szerint az Országgyűlés vezetőinek nem lenne szabad engedniük, hogy a Fidesz-KDNP ellehetetlenítse az egyik legfontosabb bizottság, a nemzetbiztonsági működését. Az ellenzéki politikus budapesti sajtótájékoztatóján nem válaszolt arra a kérdésre, hogy miért vett maga mellé egy nemzetbiztonsági kockázatot jelentő szakértőt. Szél Bernadett annyit mondott: őt átvilágították és nála nem találtak problémát. Az LMP politikusát részben azért tartaná távol a fideszes Németh Szilárd a bizottságtól, mert korábban az egyik Soros-szervezet, a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesületben dolgozott és a programvezetője is volt. Pénteken pedig az is kiderült, hogy Szél Bernadett a migrációs válság közepén egy afgán származású külsős szakértőt jelölt a nemzetbiztonsági bizottságba, aki Soros György egyik leginkább bevándorláspárti szervezetében, a MigSzolban dolgozott korábban. Ez az a szervezet, amely tüntetést szervezett a Röszkén rendőrökre támadó Ahmed H. szabadon bocsátásáért.  Az LMP társelnöke szombati sajtótájékoztatóján arra a kérdésre nem válaszolt, hogy miért vett maga mellé egy nemzetbiztonsági kockázatot jelentő szakértőt, csak azt hajtogatta, hogy őt átvilágították és nála nem találtak problémát.

 

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!