Kezdőlap Itthon Oldal 587

Itthon

Megszólal a Putyin miatt lemondott professzor

1

Mindegy az ok, abszurd az egész – mondta a fuhu.hu-nak Vajda Mihály, aki lemondott a Debreceni Egyetemen viselt professor emeritusi címéről. A filozófus a Vlagyimir Putyinnak adományozott tiszteletbeli díszpolgári cím miatt tiltakozott.

A Széchenyi-díjas magyar filozófus azért mondott le, mert az egyetem – a szenátus elsöprő többségének a szavazatával – díszpolgári címet adományozott Vlagyimir Putyin orosz miniszerelnöknek, amit azzal indokoltak, hogy “mind a magyar kormányzat, mind az Orosz Föderáció jelentős szerepet szán a Debreceni Egyetemnek a Paks 2 beruházásban”.

A döntés után nagy tiltakozási hullám kezdődött, részben a diákok, részben pedig a tanárok részéről. Ez utóbbi sorba tartozott, hogy elhatárolódott a kitüntetéstől az egyetem alkotmányjogi tanszéke.

Vajda Mihály mostani bejelentésekor azt írta: hogy

“Nem szeretnék semmilyen kapcsolatot tartani olyan intézménnyel, amelynek díszpolgára Vlagyimir Putyin.”

Vajda Mihály a fuhu.hu-nak elmondta, külföldön volt, csak most értesült a történtekről, ezért ennyi idő elteltével választotta a tiltakozásnak eme módját. Putyin címének indokolásáról azt mondta, hogy az mindegy, abszurd az egész kitüntetés. A tudományokhoz nincs köze ennek, bár, hallotta, sokaknak nem tetszett a Debreceni Egyetemen sem – mondta. “Öreg vagyok, rég nem járok oda” – fogalmazott végül a filozófiai tanszék egykori vezetője.

Vajda Mihály életútja

Vajda Mihály András (Budapest, 1935. február 10.) Széchenyi-díjas magyar filozófus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Munkásságát elsősorban a fenomenológia, a 20. századi német filozófia és a totalitariánus társadalmak elmélete terén fejtette ki. 1996 és 2000 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem Filozófiai Intézete, 2005 és 2009 között az MTA Filozófiai Kutatóintézet igazgatója.Több mint nyolcvan publikációja jelent meg, ezeket elsősorban magyar, angol és német nyelven adja közre.

 

 

Elkezdik a 3-as metró felújítását

0

Napokon belül kezdődhet a 3-as metró felújítása az északi szakaszon, aláírták a megállókra és az alagút felújítására a szerződéseket a Strabaggal és a Swietelskyvel nettó 71,9 milliárd forintról. Tarlós István “ostobaságnak” nevezte, hogy nincs fedezet a folytatásra.

A BKV a Strabag Építőipari Zrt.-vel és a Swietelsky Vasúttechnika Kft.-vel írta alá a szerződést Tarlós István főpolgármester jelenlétében. Tarlós elmondta, hogy az Újpest-Központ és Dózsa György út közti északi szakaszon az állomások felújítására nettó 24,1 milliárd forintra, az alagúti munkákra nettó 47,8 milliárd forint értékben szerződtek. Az állomásoknál a műszaki átadás-átvétel megkezdésének határideje 2018. október 31-e, az alagút esetében 2020. július 24-e.

A jelenlegi a harmadik kiírás a 3-as metróra: az eddigi tenderek sikertelenek voltak, mert az állami támogatásként odaítélt 137,5 milliárd forintnál sokkal magasabb ajánlatok érkeztek. A legkevesebbel, 15 százalékkal drágult a vágányépítés, az északi szakasz állomásainak felújítására érkezett ajánlatok 23 százalékkal lettek nagyobbak. Tarlós

„kétségbeesett ostobaságnak” nevezte, hogy megkezdendő munkáknak ne lenne meg a fedezetük,

noha a középső és a déli metrószakasz állomásainak felújítására korábbi hírek szerint 44, illetve 47 százalékkal magasabb ajánlatok érkeztek.

Az állomások akadálymentesítéséről Tarlós István azt mondta, hogy annak örülnének a legjobban, ha minden állomáson teljes akadálymentesítést tudnának végezni, de annyit csinálnak meg, amennyi pénzük van erre. A kérdés az, ha most a legmodernebb, legteljesebb körű akadálymentesítést nem tudják megcsinálni, akkor

„jelentkezzen az, aki azt mondja, hogy maradjon el a 3-as metró felújítása”

– mondta Tarlós.

A főpolgármester azt ígérte: a lehetőségük, a mozgásterük végső határáig elmennek az akadálymentesítésben. De ha nem lesz teljes körű az akadálymentesítés, akkor sem tudunk lemondani a 3-as metró felújításáról – fűzte hozzá.

Így aztán az északi szakaszon lifteket építenek az Újpest-Központ, az Újpest-Városkapu, a Gyöngyösi utca és Forgách utca állomásokon. Az Árpád-híd állomásnál már van lift, egyedül a Dózsa György úti állomáson nem lesznek felvonók, de a meglévő lépcsők mellé mozgólépcsőket építetnek.

A BKK a felújítás három évig terjedő idejére társadalmi egyeztetést indított az ideiglenes forgalmi rendre.

Először a metróvonal északi szakaszát, az Újpest-Központ és a Lehel tér közötti részt zárják le, várhatóan egy évre. Ez idő alatt a szerelvények csak Kőbánya-Kispest és a Lehel tér között közlekednek. Az északi szakasz felújítása alatt esténként és hétvégente az M3-as metró helyett annak teljes vonalán pótlóbusszal lehet utazni.

A BKK megvizsgálta, hogy az Újpest-Központ–Lehel tér szakasz felújítása alatt várhatóan hogyan rendeződik át a forgalom az érintett hálózaton, ennek alapján lakótérségekre bontva részletes mobilitási tervet dolgozott ki. Ezek jellemzője, hogy a belváros elérésének érdekében az utasok igénybe vehetik az Újpest-Központ és a Lehel tér között közlekedő metrópótló autóbuszokat és a belváros gyorsabb elérését lehetővé tevő alternatív eljutási lehetőségeket. Részletek a BKK térképes oldalán olvashatók.

Álpuccsra gyanakszik a DK, az Együtt magyarázatot követel

0

Vegyük komolyan Kövér László és Rogán Antal fenyegetését! – ad jó tanácsot a Demokratikus Koalíció, amely felszólítja az Orbán-kormányt és a Fideszt, hogy ne szervezzenek utcai zavargásokat.

Gréczy Zsolt szóvivő azzal kapcsolatban hívta össze a sajtótájékoztatót, hogy Kövér László után már Rogán Antall is zavargásokat vizionál.

“Mire készül a Fidesz idén ősszel?”

A DK szóvivője rögvest meg is válaszolta a saját maga által feltett kérdést. A forró őszről kétféleképpen lehet előre tudni: az egyik, hogy a Fidesz immáron jósdaként is működik, a másik, hogy maga a Fidesz készül 2006 után újra utcai zavargásokra. Az embereik megvannak hozzá: elég csak 2006-ra, vagy a Nemzeti Választási Irodát elfoglaló kopaszokra gondolni.

A Demokratikus Koalíció éppen ezért is felszólítja az Orbán-kormányt és a Fideszt, hogy ne szervezzenek utcai zavargásokat! Ne szervezzenek álpuccsot, ne dobáljanak rendőröket, ne gyújtogassanak autókat! Ha Budapest utcáin újra ilyen történne, az azt jelenti, hogy a Fidesz berezelt a választásoktól és a zavarkeltésben látja a megerősödés reményét – szögezte le. Mint leszögezte:

 “Ebben az országban a Fidesz az egyetlen párt, amely valaha erőszakos utcai zavargásokat szervezett.”

Időközben Szabó Szabolcs, az Együtt országgyűlési képviselője írásbeli kérdéssel fordult Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterhez és Pintér Sándor belügyminiszterhez, hogy kiderüljön mire alapozva tett ilyen kijelentéseket a propagandaminiszter.

Rogán Antalhoz:

Milyen információkra hivatkozva, mire alapozva tett ilyen kijelentéseket? Van-e bármiféle jelentés, titkosszolgálati anyag, ami alátámasztja ezeket?

Illetve Pintér Sándorhoz:

Tud-e bármi olyan információról, amely Rogán Antal kijelentését alátámasztja?Szolgáltatott-e a Belügyminisztérium, vagy az ahhoz tartozó bármely szervezet olyan információkat Rogán Antal számára, amelyekre alapozva zavargásoktól tarthat?

Nyílik a budapesti Hyde Park

0

Hétfőn délelőtt nyit a demokratikus ellenzéki pártok egyeztetéseinek közös fóruma, az Agora Budapesten. A Közös Ország Mozgalom kezdeményezésére a Kossuth tér mellett, az Alkotmány utcában zajlanak majd a nyilvános politikai viták.

A pénteki hivatalos megnyitón nyolc ellenzéki párt elnöki szinten képviseltette magát, s abban egyetértettek, hogy meg kell változtatni a választási rendszert.

A hogyan-ban már nagyok a véleménykülönbségek, ám a cél közös: október 23-ig egy a jelenlegi, sokat bírált választási rendszert felváltó igazságos tervezetet készíteni és az Országgyűlés elé terjeszteni. Ígérik, ha nem szavazzák ezt meg a képviselők, akkor a mozgalomhoz csatlakozók polgári engedetlenségi mozgalmat indítanak Magyarországon.

Ha érdekli, mit mondtak az egyes pártok vezetői ötperces péntek esti beszédükben az egyezetések megnyitóján, itt megnézheti.

Akit pedig a programok érdeklik, itt megtekinthetik.

 

LAPSZEM 2017. szeptember 4.

0

Ma Rozália napja van, sajnos az időjárás nem sok jóval kecsegtet. Érdemes tehát inkább a szélmentes, kellemes szobában maradni és olvasgatni. A napilapok közül akár az alább szemlézett cikkeket is.

Népszava: Mától közérdekből fájhat

A fogorvosok ma kezdődő országos tiltakozó akciójáról ír a Népszava. A lap szerint várhatóan az ország délnyugati sarkában lesz ez az akció a leglátványosabb. Csaknem 2800 közfinanszírozott praxisból 700-ban vállalták, hogy három napon át csak a sürgős beavatkozásokat végzik el a tb-támogatott rendeléseken. Minden egyéb fogászati problémákkal a magánrendelőkben kérhető ellátás. Az orvosok az ellen tiltakoznak, hogy évek óta sokkal kevesebb pénzt kapnak a betegellátásra, mint amennyiből praxisaik még működtethetők – olvsaható az összeállításban. Az akció szervezője, Nagy Ákos keszthelyi fogorvos a lapnak azt mondta: most az egészségügyi kormányzat évente, átlagosan 2800 forintot hajlandó költeni egy polgár ellátására. Miközben egy fogtömésért a magánrendelőben 10-15 ezer forintot is elkérnek, az egészségbiztosítótól a lyuk nagyságától függően a közfinanszírozásban 1800-2200 forintot adnak.

Magyar Nemzet: Ma érkeznek üdülni az első menekültek Esztergályhorvátiba

Ma kezdi meg üdülését az első hét-nyolc menekült, akik a Migration Aid segélyszervezet szervezésében egy-két hétre utaznak a Balatonhoz, a szervezet egy osztrák orvosnőtől kapott felajánlást a tábor kialakítására – olvasható a Magyar Nemzet mai közállapotokat nagyon is jellemző cikkében. „A falu egy emberként fog összefogni ez ellen” – véli a település polgármestere, Rékasi Csabáné. Felidézte, hogy tavaly az is felkavarta a helyiek hétköznapjait, mikor egy külföldi átutazóban járt a faluban, ezért másnap már arról beszéltek, hogy Esztergályhorvátiban is megjelentek a migránsok. Rékasi Csabáné szerint az indulatokat az ismeretlentől való félelem táplálja, mivel a helyiek nem tudják, hogy pontosan mivel kell számolniuk.

Magyar Idők: Kicselezik a jogot a Soros-szervezetek

Egyetlen forrásból több mint 3,5 millió dollár, napi árfolyamon számolva csaknem egymilliárd forint össztámogatásban részesültek az elmúlt két évben azok a szervezetek, amelyek nemrég az Alkotmánybírósághoz fordultak a civil átláthatósági törvény miatt. E tetemes összeg a nemzetközi tőzsdespekuláns, Soros György magánalapítványától, az Open Society Foundationstől (Nyílt Társadalom Alapítványok, OSF) érkezett különféle programokra, s nem egy esetben a hálózatépítés, közösségszervezés és a 2010 előtti balliberális kurzus visszaállításának elősegítésére – írja a kormányhű Magyar Idők. A New York-i székhelyű társaság jelentéseire hivatkozik a lap.  Az alkotmányjogi panaszbeadványt a Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság jogászai szerkesztették, és 23 szervezet írta alá. Közülük tizennégy részesült a fent említett támogatásból, de nagyrészt a többit is szorosabb-lazább kapcsolat fűzi a hagyományos értékek és a nemzetállamok felszámolásáért küzdő Soros hálózatához.

Magyar Hírlap: Értelmetlen akció az ellenzéki Agóra

A demokratikus pártok ma kezdődő közös akciójával, az október 23.ig tartó Agoráva is foglalkozik a jobboldali Magyar Hírlap hétértékelője, amelyről Kiszelly Zoltán, a Századvég politológusa azt állította, hogy csupán a budapesti liberális értelmiség leszerelése végett jöttek össze a balos pártok vezetői a Gulyás Márton-féle mozgalom színpadán, amelyen együtt értekezett a választási rendszer igazságtalanságairól Gyurcsány Ferenc, a DK, Molnár Gyula, az MSZP elnöke, Orosz Anna Momentum-vezető, az LMP-s Hadházy Ákos, Bokros Lajos a MoMa színeiben, Fodor Gábor a liberálisok, továbbá Karácsony Gergely a Párbeszéd és Juhász Péter az Együtt képviseletében. A szakértő szerint a fellépők ugyanakkor továbbra is leginkább egymással vetélkednek és veszekednek, nincs esély a belengetett választási bojkottra, így az egész akció lényegében értelmetlen.

 

 

Tíz éve történt: Beomlott az épülő négyes metró alagútja

0

Egy gáz- és egy vízvezeték is eltört, amikor beomlott a föld az épülő négyes metró Tétényi úti megállójánál – írta tíz évvel ezelőtt, 2007. szeptember 4-én a Független Hírügynökség. Napokra le kellett állítani a fúrópajzsokat.

300 méteres körzetben le kellett zárni az állomás környékét, miután

az omlás miatt eltört vezetékből szivárgott a gáz.

Horváth Éva, a DBR Metróprojekt szóvivője a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy a fúrópajzsokat az automata-rendszer azonnal leállította, a pajzsok nem sérültek meg. A két fúrópajzs a felszíntől tíz méterre dolgozott, egymástól négy-öt napnyi távolságra.

Regőczi Miklós, a BKV akkori kommunikációs igazgatója azt mondta:

a talajviszonyok miatt omlott be a föld.

Szerinte az első vizsgálatok szerint olyan porlékony agyagtalajba ütköztek a szellőzőrendszer építése közben, amire ezen a területen nem lehetett számítani. Az éjszakai műszakban dolgozók időben észrevették a földcsuszamlást és el tudták hagyni a területet, így senki nem sérült meg.

Azt is mondta: a közműtérképen még nem volt rajta ez a gázvezeték, amelyet két éve éppen a metró építése miatt helyeztek át.

Orbán újabb méregpohara

0

Nem kell ahhoz ma már Finkelstein, Isten nyugosztalja, hogy igazi mérget keverjenek a nekünk beadott kommunikációs italba. Nem a véletlen, nem egy kósza gondolat hozta elő Orbán Viktorból az ötletet: kérjünk pénzt az Uniótól az általunk felhúzott határvédő kerítésre.  A miniszterelnök, vagy az ötlet kitalálója, pontosan tudta, hogy ezt a kérést Brüsszel úgy sem fogja teljesíteni, mégpedig, mindenki számára átlátható módon, több okból.

 

Először is: a magyar kormánynak eszébe sem jutott egyeztetni az Unió megfelelő szerveivel, vezetőivel, hogy márpedig mi kerítést húzunk a déli határra. Most nem érdemes vitát nyitni a fölött, hogy szükséges volt-e ez a kettős, most már többes védelem a (be)vándorlók ellen, mert a vita tévútra visz. A lényeg: Orbán, a magyar kormány, erőteljes politikai retorikát használva húzta fel a déli határszakaszra a kerítést. A mondás az volt: ha Európa nem is, mi magunk megvédjük saját hazánkat. Ezért így, ezzel a módszerrel állunk ellen a nyomásnak; ide egyetlen idegen se tegye be a lábát.  Akkoriban többen arra hívta fel a figyelmet, Berlin, Párizs, vagy éppen Brüsszel, hogy nem lehet önálló akciókkal védekezni, összehangolt akcióra, cselekvési programra van szükség. Csakhogy Orbánék – talán az akkor még élő és aktív Finkelstein tanácsadóval az élen – úgy ítélték meg: belpolitikai haszonszerzésre éppen alkalmas a kétségkívül egyre erősödő migrációs nyomás. Tudták, hogy Magyarország soha nem lesz az általuk csak migránsnak nevezett vándorlók célpontja; ők pontosan annyit akartak, hogy átvándorolhassanak Magyarországon, valahol másutt meglelve igazi hazájukat.  A magyar kormányfő szinte elsőként ismerte fel a párizsi terrortámadás után, hogy a félelem beköltözött Európába, és ha nem vagyunk célpont, beköltözött Magyarországra is.  Azóta vált hazánkban folyamatos kampánytémává a migránsok elleni harc, kezdetben csak a mi országunkat védendő, utóbb egész Európát.

Itt érkeztünk el az újabb kommunikációs fordulathoz: innen kezdve a kerítés már nem pusztán Magyarország védelméül szolgált, sőt, nem is elsősorban arra, hanem Európától hárította el a tömegeket.

Mi lettünk azok, akik lényegében megvédtük a kontinenst, a mi módszereinkkel, de hatásosan, eredményesen.

A migránsozás, kiváltképp Soros György képbe emelése után, újult erővel folytatódott, még akkor is, ha a határainkon már nem kellett bevándorló seregeket föltartóztatni. (A kormány által manipulált hírekben négy ember felbukkanása is, mint például a vasárnapi hírekben lehetett hallani, tömegként van megénekelve…) Az orbáni tematika ily módon háromkomponensűvé vált:

1. a magyar kormány megvédte az országot, 2. a magyar kormány megvédte a keresztény Európát, 3. Soros György a civilszervezeteken és az Unión keresztül pénzeli az illegális vándorlókat.

És most innen sikerült továbblépnie Orbán Viktornak. Kérjük meg az árát, hogy megvédték Európát, Brüsszel adja oda a kerítés árának a felét. (Egy minapi közlésből tudjuk, hogy annak építése során is furcsa, követhetetlen összegek kerültek napvilágra, csak annyi feltételezhető, hogy jókora mennyiség eltűnt valahol a rendszerben, vagy a zsebekben…)

A pénzt Brüsszel nem fogja odaadni. Mint ahogy ezt gyorsan jelezte is az unió. Megismételjük: azért, mert nem kért ilyen kerítést, azért mert a magyar kormány nem kért előzetes véleményt, és azért mert a magyar kormány mindeddig kitért a közös gondolkodás, cselekedet elől.

De: hazánk, mint tudjuk, nyolc hónap múlva választ. És sokszor tűnt már úgy, hogy a kormánypárt ötletei elfogytak, nincs új gondolat, akció, amellyel hatni lehetne a választókra. Ha csak a migránsok-Brüsszel-Soros háromszögben nem találnak új fogást. És találtak: a brüsszeli elutasítás alkalmas arra, hogy bizonyítsuk:

1. az Unió Soros György kezében van, 2. Soros György számára az illegális bevándorlók betelepítése a legfontosabb cél, 3. Brüsszel számára fontosabb a milliárdos, országokat romba döntő oligarcha, mint Európa védelme.

Erre a gondolatkörre építi a kampányának jelentős részét a Fidesz és a magyar kormány.  Ez alkalmas lesz arra, hogy kormányzati tájékoztató plakátok jelenjenek meg, amelyek elítélik azokat, akik nem védik meg a hazát és Európát; alkalmas lesz arra, hogy nehéz helyzetbe hozza az ellenzéket: hajlandó-e együtt követelni a pénzt a Fidesszel Brüsszeltől, vagy Soros csatlósaként nemzetárulóvá válik; csak Orbán Viktor képes feltartozatni a migránsokat, Brüsszellel szemben is védelmet nyújtani, valamint rávilágítani Soros mesterkedéseire.

A Független Hírügynökség úgy tudja, hogy nemzeti konzultációt, bár felmerült, mint lehetőség, már nem indítanak, kevés lenne rá az idő, de a megfelelő szlogenek, kampánymondatok már készülőben vannak.

Orbán pontosan tudja: a többség nem lát át a kerítésen…

Gyorsabb lesz a növekedés a vártnál

0

Emelte az idei évre szóló növekedési prognózisát a GKI Gazdaságkutató Zrt.. Tette ezt annak ellenére, hogy – mint legfrissebb előrejelzésében írja – az idei második negyedéves gazdasági növekedési dinamika érezhetően lassult, ám a beruházások látványos bővülése folytatódott.

Az idén, a második negyedévben a magyar gazdaság – szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva – 3,6%-kal bővült, 0,2  százalékponttal elmaradva az előző év adatától – írja a GKI az előrejelzésében, amely – ahogy mindig – gyorsfényképet ad az előző időszak magyar gazdasági fejleményeiről. Mint összegzi: az idén a második negyedévben a bruttó adatok alapján az iparban és a külkereskedelmi áruforgalomban lassulás, az építőiparban, a kereskedelemben és a turizmusban gyorsulás következett be. Jelentős lehet a visszaesés a mezőgazdaságban, ezen belül is a növénytermelésben. Az első félévben euróban számolva a behozatal mintegy 1,5 százalékponttal gyorsabban bővült a kivitelnél.

A beruházások az első negyedévi 23% után a második negyedévben 27%-kal bővültek, nagyon alacsony bázishoz képest. Az elemzés megjegyzi, hogy

kiugró, 60% körüli a közigazgatás-védelem (ide tartozik a határvédelem) valamint a szállítási ágazat (ide tartoznak az útépítések) bővülése.

A kimutatott munkanélküliség 2017. május-júliusban az egy évvel korábbihoz képest 0,8 százalékponttal, 4,2%-ra csökkent. Ez a negyedik legalacsonyabb az EU-ban, a tavaly év végéhez viszonyítva azonban a mérséklődés már csak minimális. A GKI nyári felmérése szerint a cégek minden ágazatban a munkaerő-hiányt tartják a növekedést fékező legfontosabb tényezőnek.

A munkaerő-hiány mellett elsősorban a minimálbéremelés következménye, hogy a bruttó bérek az első félévben közel 12%-kal emelkedtek. A második negyedévben a reálkeresetek kb. 2,5 százalékponttal gyorsabban nőttek, mint az elsőben, ami az áprilisban szokásos béremeléseknek és az átmenetileg mérséklődő inflációnak volt a következménye.

A második negyedévben a kiskereskedelmi forgalom növekedése is gyorsult, azonban csak kb. 1 százalékponttal. Végeredményben, az első félévben a reálkeresetek 9%-os emelkedésével szemben a kiskereskedelmi forgalom még 4%-kal sem bővült.

Ez részben arra utal, hogy a minimálbér-emelés a szürke jövedelmek csökkenésével jár együtt, másrészt a lakosság valószínűleg mérsékelte az adósságait – írja a kutatóintézet.

És akkor lássuk az előrejelzést, összehasonlítva azza, amilyet a legutóbbi prognózisban várt a kuttóintézet.

Forrás: GKI

Átadták a felújított szegedi zsinagógát

0

A csaknem egy éve elkezdődött munkálatok során helyreállították a kupolás tornyos szerkezetű épület tetőszerkezetét, a külső homlokzatot, a kerítést, elvégezték a bádogosmunkákat, megszépültek az ólomüveg ablakok és ajtók, a tornyokba kerültek a szociális helyiségek.

Heisler András, a Mazsihisz elnöke hangsúlyozta, sikerült a magyar zsidó történelem egy szakrális gyöngyszemét eredeti szépségében helyreállítani. Az épület a magyar szecesszió remeke, Európa egyik legszebb zsinagógája – mondta az elnök, aki reményét fejezte ki, hogy hamarosan a belső felújítás is elkezdődhet.

Botka László (MSZP) polgármester beszédében emlékeztetett arra, hogy

236 éve kapott letelepedési engedélyt az első zsidó ember Szegeden.

Néhány év alatt erős zsidó közösség alakult ki a városban, amely meghatározó hatással volt az iparosodásra, a kereskedelem fejlődésére, a polgárosodásra, az árvíz utáni újjáépítésre. Értéket adtak a városnak és az utókornak, Szeged általuk is lett az, ami – tette hozzá.

Szeged nem felejtette el, mivel tartozik egykori zsidó polgárainak és mai utódaiknak –

mondta a polgármester.

Jószéf Amrani, Izrael Állam budapesti nagykövete szerint a szegedi zsinagóga nemcsak a zsidó közösség értéke, hanem az egész magyar építészet és kultúra számára kiemelt jelentőségű.

„Az igazi épületeknek, ahogy az embereknek is, lelke van, ezt ápolni kell” –

mondta a diplomata, aki szintén a zsinagóga belső rekonstrukciójának fontosságát hangsúlyozta.

A Szegedi Zsidó Hitközség elnöke, Lednitzky András elmondta, az épület külső rekonstrukciójának első lépéseként a Szegedi Zsinagógáért Alapítvány 50 millió forintos támogatásával a két tornyot újították fel. Ezt követően a kormány 950 millió forint támogatást biztosított a beruházásra.

A szegedi új zsinagóga Löw Immánuel rabbi iránymutatásával, Baumhorn Lipót tervei alapján 1903-ban készült el. A monumentális, 48,5 méter magas mór-szecessziós stílusú épület Európa negyedik, Magyarország második legnagyobb zsinagógája. Az épület üvegkupolája és a zsidó ünnepeket bemutató ólomüveg ablakok Roth Miksa alkotásai.

Orbán rosszkor és rossz helyen szidta a külföldieket

0

Ha jobban belegondolunk, Orbánnak teljesen mindegy is, hogy hol és mit mond: a lényeg, hogy benne legyen a beszédében az ellenség, akitől meg kell védeni a nemzetet. Tényleg mindegy, hogy ez most Brüsszel, Soros György, Hollandia vagy épp a multikulturalizmus.

Kalmár Péter írja a Szabad Pécs portálon: a miniszterelnök a Pécsi Tudományegyetem jubileumi eseményén elhangzott beszédében azt tudta mondani, hogy:

„A magyar jövőt azok a fiatalok jelentik, akik elég bátrak, hogy a családot, közösséget, nemzetet válasszák a multikulturalizmussal szemben,

a hagyományos és bevált európai értékek mellett döntsenek a mindent egynemű masszává gyúró szellemi divatirányzatok helyett.”

„Onnan küldi üzenetét a multikulturalizmust kárhoztatva, ahol pont az egyetem vezetése hangsúlyozza, stratégiai célként megfogalmazva a külföldi hallgatók számának növelését, erősítve ezzel a város befogadó megítélését. Abban a városban beszél a multikulturalizmus ellen Orbán – persze tudjuk, ez most kormányzati szitokszó Brüsszel mellett -, ahol néhány évvel ezelőtt pont ez volt az egyik alappillére az Európa Kulturális Fővárosa projektnek.

Ott beszél Orbán a sokszínű társadalom ellen, ahol a közel 3000 külföldi egyetemi hallgató él, akik nem kevés pénzt fizetnek itt tandíjra, szállásra, különböző szolgálgatásokra.

Azt is elfelejtette a miniszterelnök és a beszédírója, hogy Pécsen kormányzati program keretében érkeznek (vagy érkeztek) jordán vagy akár iráni hallgatók. És ők nyilván nem migránsként jöttek. És persze azt sem tudhatja, hogy városunkban jó néhány kisebbség él nagyon régóta együtt, erősítve ezzel azt a nyitottságot, amely a város egyik erőssége volt mindig, és ami most is vonzóvá teszi Pécset a külföldiek előtt.”

„Ha jobban belegondolunk, Orbánnak teljesen mindegy is, hogy hol és mit mond: a lényeg, hogy benne legyen a beszédében az ellenség, akitől meg kell védeni a nemzetet. Tényleg mindegy, hogy ez most Brüsszel, Soros György, Hollandia vagy épp a multikulturalizmus. Lehet a szavakkal még játszani egy ideig, meg cserélgetni az ellenségeket, és bármikor lehet találni másikat, de egy idő után elfogy az utálni való. Aztán majd elfogy a levegő is. Már nagyon várjuk.”

FRISS HÍREK

Új mélyponto...

Bennfentes i...

Nincs társbé...

Élőben a USA...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!