Kezdőlap Itthon Oldal 439

Itthon

A nap kérdése: Meddig gyengül a forint?

0

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint gyengül-e a forint 330,-Ft/1 EUR-ig?
×

Díszpolgárrá avatta Tarlós a büntiben lévő MTA-elnököt

0

Mások mellett Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke lett Budapest új díszpolgára. Olyanok társaságában, mint Babos Tímea teniszező és Horváth Charlie rockzenész. Lovász most éppen kemény vitában van a kormánnyal az MTA jövője ügyében.

Átadta Budapest díszpolgári címeit Tarlós István főpolgármester a Fővárosi Közgyűlés keddi ünnepi ülésén. Az elismerő címben nyolcan részesültek, akik

a főváros életében jelentős, meghatározó szerepet töltenek be, kiemelkedő teljesítményükkel Magyarországnak, Budapestnek dicsőséget szereztek.

Díszpolgári címet kapott Babos Tímea világbajnok és Grand Slam-győztes teniszező, Horgas Eszter fuvolaművész, Horváth Károly, művésznevén Charlie, Liszt Ferenc-díjas magyar előadóművész, Lovász László Széchenyi-nagydíjas matematikus, MTA-elnök, Mészöly Kálmán volt válogatott labdarúgó, szövetségi kapitány és Vásáry Tamás Kossuth-díjas zongoraművész, karmester, a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek tiszteletbeli örökös főzeneigazgatója, zenei főtanácsadója.

A kitüntetés posztumusz díjazottja Burger Barna fotóművész (korai haláláig Orbán Viktor hivatalos fotósa) és Hazay István Kossuth-díjas geodéta, az MTA tagja.

A napokban derült ki, hogy a következő évi költségvetésben elvenni tervezik az MTA kutatásra szánt tízmilliárdjait az újonnan alakult Innovációs és Technológiai Minisztérium javára. Emiatt az MTA vezetése tiltakozik és rendkívüli közgyűlésre készül.

Miért hívta meg Merkel Orbánt?

„Orbán Viktor április 8-án biztosította (túl)hatalmát belpolitikai téren, a reálpolitika pedig azt diktálja a nemzetközi partnereknek, hogy ezt el kell fogadni; szeretni ugyan nem kell a magyar miniszterelnököt, de együtt kell vele működni” – kommentálta Jeszenszky Géza történész, volt külügyminiszter a Népszava értesülését, hogy Orbán meghívót kapott Angela Merkeltől. Orbán pragmatikus politikus, s amíg tud, igyekszik lavírozni Oroszország és a nyugati partnerei között, ám mi az egyik tábor része vagyunk, s komoly határai vannak, hogy merre és meddig lehet kacsingatni – szögezte le.

 

A Népszava Fideszes és kormányzati forrásból értesült arról, hogy Angela Merkel nyitottságát nyilvánította ki egy kétoldalú találkozóra Orbán Viktorral (bár a hétvégén váratlanul kitört német koalíciós válság miatt egyelőre bizonytalan a magyar miniszterelnök látogatásának az időpontja).

Fotó: Wikimedia

A Független Hírügynökség megkeresésére Jeszenszky Géza pozitívan nyilatkozott a fejleményről, mert – mint mondta –,történészként és külpolitikusként szilárd meggyőződése, hogy a tárgyalásoknak nincs alternatívája, a vitákat így kell rendezni. A magyar-német kapcsolatokban pedig vannak nézeteltérések, és sokan bírálták is Merkelt amiatt, hogy nem állt a sarkára és nem teremtette le Orbánt – nyilvánosan legalább is nem –, de azért az érzékelhető volt, hogy feszültség van a két politikus között. Sőt,

nem csak a német kancellárnak, de az Európai uniós számos vezetőjének sem tetszik az, ami Magyarországon folyik.

Ugyanakkor látható módon a kemény szavak lepattantak Orbánról, s Merkel most azt az utat látszik választani, hogy inkább a barátkozást erősíti, s Orbán megszelídítésének nem a bírálat, esetleg az Európai Néppártból történő kizárás útját választja, hanem szót próbál inkább érteni vele – véli az Antall-kormány volt külügyminisztere, aki szerint azért

vélhetően nem bájos, semmitmondó csevegés lesz Merkel és Orbán találkozóján.

Jeszenszky szerint a felszínen Orbánnak igaza volt a bevándorlással kapcsolatban, hiszen nem csak Magyarországon, de a nemzetközi szintéren és az európai közvélemény szemében is nagyobb megértést és egyetértést váltott ki – az már más kérdés, hogy ez azért ennél sokkal bonyolultabb problematika.

Szerinte egyébként szét kell választani a bevándorlás kérdését és az Orbán-rezsim autoriter vonásainak az erősödését – e kettő nem függ össze.

Mindazonáltal Jeszenszky szerint Orbán joggal érzi úgy, hogy nem csak itthoni, hanem nemzetközi pozíciója is erősödött, ám Jeszenszky szerint inkább az történt, hogy

Európában romlás következett be, s Magyarország ebben a közegben bizonyos értelemben szebb képet mutat, mint korábban.

Erről a történész Jeszenszkynek két példa jutott az eszébe. Az egyik, hogy a II. Világháború idején, Európa német megszállása alatt a Horthy rendszer a maga szabad sajtójával és parlamentáris berendezkedésével ha rövid ideig is, de pozitívabban jelent meg, mint sok más ország. De akár a Kádár-korszak vége tájt, amikor némileg enyhült a rendszer, Magyarország szebb képet mutatott, mint a szocialista táborhoz tartozó többi ország.

Kérdésünkre, hogy nem tűnik-e számára úgy, mintha Orbán maga is valamifajta finomhangolásként némileg távolodna Putyin Oroszországától, s közeledne az Európai Unióhoz és az Egyesült Államokhoz, Jeszenkszky  leszögezte:

„Orbán pragmatikus politikus, ha sikert lát benne, manőverezik a két tábor között”

– véli a volt külügyminiszter, hozzáfűzve: egyet nem szabad elfelejteni, nevezetesen, hogy Magyarország az egyik tábor tagja, s ez komolyan behatárolja, hogy merre kacsingathat”. Magyarországtól elvárható lenne, hogy erősítse a nyugati, NATO-beli szerepvállalását, beleértve a költségvetési hozzájárulást és bizonyos, Oroszországnak szánt figyelmeztető akciókban való részvételét. Jeszenszky egyébként Paks 2-őt tartja vízválasztónak, de – mint mondja – kevésbé észlelhető nyomás az EU részéről ennek visszamondására. Pedig ez a magyar-orosz viszonyban kulcskérdés.

Kamatemeléstől tart az MNB, szigorított a feltételeken

Jelentősen szigorított a jövedelemarányos lakástörlesztő-részleten a nemzeti bank, nettó 400 ezres jövedelem alatt már csak ennek negyedére rúghat a havi teher a rövidebb kamatperiódus esetén. Az MNB arra számít, hogy emelkedhetnek a kamatok, ami súlyosan érintheti a törlesztéseket.

Aki októbertől vesz fel lakáshitelt, annak arra kell számítania, hogy a jövedelméhez képest esetleg sokkal kisebb összegre rúghat a havi törlesztés engedélyezett plafonja. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) bejelentette, hogy az úgynevezett adósságfék-szabályon módosítanak az új kölcsönök esetében.

A jegybank hosszú ideje hangoztatott célja

a minél hosszabb kamatperiódusú (vagyis meghatározott időre rögzített kamatú) hitelekre ösztönzés,

továbbá a megfelelő jövedelem/törlesztési arány fenntartása.

Ennek megfelelően októbertől az öt évnél rövidebb kamatperiódusú lakáshitelek esetében a nettó 400 ezer forint alatti havi jövedelem esetében felére, 25 százalékra, 400 ezer felett pedig 30 százalékra csökken a megengedett törlesztő-összeg (vagyis a jövedelem ekkora hányadát nem lépheti túl a havonkénti teher). Az 5 és 10 év közötti kamatperiódusnál ezek az arányok 35, illetve 40 százalék. Aki viszont legalább 10 évre fixált kamatot választ, annak nem változik a két index: 400 ezer alatt 50, afelett 60 százalék lehet a havi törlesztés jövedelem-arányos összege.

A változó, illetve rögzített kamatú kölcsönökről bővebben írtunk itt. A lényeg az, hogy aki egy évnél rövidebb időre szólóan változó kamatot választ, annak ugyan a legolcsóbb lesz a hitel, de a kamat módosulása ezen idő leteltével azonnal beépül a havi törlesztésbe.

A kamatperiódus alatt a bank semmiféle változást sem hajthat végre az ügyfél kamatán erre hivatkozva,

ennek ára azonban az, hogy minél hosszabb ez az időszak, annak észrevehetően magasabb a kamata.

A kamatváltozás természetesen két irányú lehet, de mostanában inkább az emelkedés lehet napirenden.

Az MNB is ezzel számol, amikor azt hangoztatja, az októberi feltétel-változás célja, hogy

„a kamatkockázatnak kitett ügyfelek is megfelelő jövedelmi tartalékkal rendelkezzenek, felkészülve ezzel a törlesztőrészletek kedvezőtlen megváltozására”.

Ezt szemlélteti az az ábra, amely az egy évnél rövidebb kamatperiódusú lakáscélú hitelek törlesztési terhének alakulását mutatja azokban az esetekben, amikor a kamat 1, 2 vagy 3 százalékponttal feljebb kúszik.

Forrás: MNB

Ahogyan azt az MNB magyarázza jelentésében, a kamatszint mérsékeltebb, 1–3 százalékpontos változása is drasztikusan, mintegy egyharmadával emelheti a törlesztési terheket. A kamatszint ekkora növekedése után a szerződések törlesztőrészlete 10-30 százalékkal is drágulhat egy 10 millió forintos, 20 éves futamidejű hitel esetén.

Az MNB eddigi szabályváltoztatásai eredményeképpen a mostanában felvett lakáshitelek háromnegyede már valamilyen hosszabb időre, legalább egy évre rögzített kamatozású. Ennek megfelelően már csak minden ötödik szerződés tartozik az egy év alatti kamatperiódusúak közé.

Legkomolyabban ez utóbbiakat, a rövid idő alatt megváltoz(hat)ó kamatozású kölcsönök felvevőit fogja érinteni az új előírás. Közülük nyilván sokan fogják megváltoztatni a szerződést, hosszabb kamatperiódust választva, illetve akinek már most is ilyen, mondjuk egy évre rögzített a hitele, az feljebb megy 3 évre, és így tovább. Ennek azonban az a korlátja lehet, ezzel rögtön növekedni fog a kamat és a visszafizetendő tőke összege. Ennek akár olyan hatása is lehet, hogy sokan újragondolják kölcsön-felvételi tervüket, és a magasabb kamatú, ám biztonságosabb hosszú kamatperiódus mellett kevesebb pénzt igényelnek a banktól.

Sajátságos logika dönthet a TV2-ről (is)

0

„A Gazdasági Versenyhivatal feladata fellépni a piaci, a Médiahatóságnak pedig a véleménymonopólium ellen, így jogállami működés mellett fel sem merülhetne, hogy egy kézbe kerüljön két országos televízióscsatorna, illetve a mérhető olvasottsággal rendelkező megyei lapok teljes portfoliója”  mondta a FüHü-nek a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke. A Népszava tegnap írta meg, hogy információi szerint ilyen lehetőséget fontolgat a hatalom. A Gazdasági  Versenyhivatal – egyelőre legalábbis – semmitmondó választ adott megkeresésünkre.

Ha a Népszava értesülései helytállók az egyelőre terv szintjén létező elképzelésekről, akkor akár már nyáron jelentős átrendeződések lehetnek a Fideszhez tartozó médiabirodalomban. Hírek szerint ugyanis Orbán Viktor nem elégedett a TV2-vel, s felpörgetné a hatalmi- és gazdasági médiakoncentrációt. Több forgatókönyv létezik, az egyik szerint Mészáros Lőrinchez kerülhet a jelenleg Andy Vajna érdekeltségébe tartozó TV2 és a két megyei napilap, a Kisalföld és a Délmagyarország. Egy másik elképzelés szerint egy-egy cégbe szerveznék át az összes kormányközeli nyomtatott lapot, a rádiócsatornákat és a televíziókat is, hogy „átláthatóbb legyen a rendszer működése.

Fotó: Flickr.

Hargitai Miklós az esetleges fúzió kapcsán portálunknak úgy vélekedett, hogy

jelenleg Magyarországon alapvetően nem a jogszabályok, hanem valamilyen más logika mentén születnek a verseny- és médiahatósági döntések az ilyen fúziós ügyekben.

Példaként említette, hogy amikor a Népszabadságot is tulajdonló Ringier egyesülni akart az Axel Springerrel – ahogy egyébként az európai piacon mindenütt ez a felállás –, akkor a Gazdasági Versenyhivatal öt éven át vizsgálta az ügyet, s kemény feltételeket szabott, közte a portfoliók szétválasztását, amely egy részének értékesítéséből jött egyébként létre utóbb a MédiaWorks. Ugyanakkor amikor Mészáros Lőrinc szándékozott felvásárolni még a második legnagyobb megyei lapokat birtokló Pannon Lapok Társaságát is, akkor egy hónap alatt lezavarva engedélyezte a  tranzakciót.

A Gazdasági versenyhivatal portálunk kérdésére tegnap úgy nyilatkozott, hogy hozzájuk nem érkezett bejelentés a Népszava által megírt tranzakciókkal kapcsolatban. Elvi jellegű kérdésünkre pedig úgy reagáltak: „meghatározott összefonódással kapcsolatos konkrét kérdések vonatkozásában a GVH elméleti síkon nem foglal állást tekintettel arra, hogy nem tudni, egy esetleges piacvizsgálatnak – amelyhez jelenleg sem adatokkal, sem információkkal nem rendelkezünk – milyen eredményei lehetnek”.

Hargitai Miklóstól éppen azért rákérdeztünk, hogy a MÚOSZ lépne-e, ha a fúziós tervek igaznak bizonyulnának. Az újságírók szövetségének az elnöke azt mondta, hogy ők maguk is kezdeményezhetnek verseny- és médiahatósági vizsgálatot. Magánvéleményként azonban hozzáfűzte:

a két hatóságnak hivatalból, magától kellene észrevennie és vizsgálatot indítani, ha  hogy ilyen ügy kézzel fogható közelségbe kerül. Ám, ha maguktól nem vizsgálódnának a MÚOSZ megfutná a szükséges köröket.

Mit keres Szijjártó Stockholmban?

0

Egy Svédországban megjelent és Orbán Viktor Magyarországáról szóló könyv bemutatóján történtek kapcsán kerestük a rendezvényen résztvevő magyar diplomatát, a nagykövet első helyettesét, aki közölte: nem tud most munkatársunk rendelkezésére állni, mert Szijjártó Péter külügyminiszter Stockholmban van, őt kíséri a különböző programokra.

Nem tudtunk Szijjártó Péter svédországi látogatásáról, de ez önmagában nem jelent semmit. Elkerülhette a figyelmünket az esemény, van ilyen. De azért érdekelni kezdett bennünket, hogy mások tudnak-e arról, hogy a magyar külügyminiszter Svédországban van. Az interneten sehol sem találtunk hírt arról, hogy Szijjártó Stockholmban lenne, az MTI utoljára tegnap, azaz június 18-án adott ki a külügyminiszterrel kapcsolatba hozható információt. Szijjártó akkor a Velencei bizottságnak arra a közleményére reagált, amelyben felkérik a magyar parlamentet, hogy egyelőre ne tárgyalják a Stop Sorosnak nevezett törvénycsomagot. A távirati iroda Szijjártó Péter: a migránsok ne legyenek fontosabbak, mint az itteni kisebbségek! című beszámolójában még azt is megjegyzi, hogy „a miniszter erről telefonon beszélt az MTI-nek.”

Elképzelhető tehát, hogy az MTI-nél tudtak arról, hogy Szijjártó Stockholmban tárgyal, de nem kizárt, hogy őket sem tájékoztatták erről a látogatásról.

Kerestük az információt a Külügyminisztérium honlapján, de Szijjártó svédországi utazásáról ott sem találtunk erről semmit.

Lehet, bennünk van a hiba, és nagyon naivak vagyunk, de nem gondolnánk, hogy a svéd-magyar kapcsolatokban olyan titkos megállapodásokra kellene gondolnunk, amelyekről a magyar közvéleményt az illetékesek nem kívánják tájékoztatni. Sokkal inkább azt gondoljuk, hogy miután a két országnak eddig semmilyen általunk ismert problémája nem volt egymással, Szijjártó Péter mosolyogni ment Stockholmba, hogy vidáman és barátságosan együtt fotóztassa magát az ottani kollégákkal.

Persze, az is lehet, hogy mindez múltidő, és a napsütést némileg beárnyékolja egy kisebb, újonnan feltűnt felhő. Jelesül az a botrány, amiről a Független Hírügynökség is beszámolt. És mellyel kapcsolatban Győri Pétert, a nagykövet helyettesét kerestük Stockholmban.

A magyar kormányt és az MTI-t sem érdekelte a magyar filozófus nemzetközi díja

2

Heller Ágnes filozófus Manès Sperber-díjat vehetett át Bécsben, a kancellári palota dísztermében. A magyar állam részéről senki nem volt ott, az MTI sem tudósított az eseményről.

Az Osztrák Köztársaság 1985 óta két- vagy ötévenként adományozza a díjat azoknak, akiket az irodalom, a pszichológia vagy a társadalomtudomány területén kiemelkedőnek értékelnek. A névadó Manès Sperber osztrák-francia író, szociálpszichológus és filozófus volt a múlt század elején.

Heller Ágnes Széchenyi-díjas filozófus, esztéta, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémiarendes tagja. Kutatási területei az etika, az esztétika, a történet- és kultúrfilozófia, valamint a filozófiai antropológia köré szerveződnek. A Budapesti Iskola nevű szellemi csoportosulás egyik jelentős személyisége.

Ezt az elismerést korábban két magyar szerző, Konrád György (1990-ben) és Esterházy Péter (2009-ben) kapta meg.

A 2018. június 14-i díjátadón Ausztria kancelláriaminisztere és a német nagykövet is jelen volt, ám a magyar állam részéről senki nem jött el, az MTI sem adott hírt a rendkívüli eseményről.

A június 14-i díjátadón Radnóti Sándor mondta a laudációt.

A Gyárfás-ügyben nem érzi a politikát

Tizenkét éve a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, előtte a Budapesti Kamarát vezette, tizennégy évig Dr.Bánáti János ügyvéd, aki a kamarai szerepvállalása mellett az egyik sztárügyvéd a büntető ügyekben; vele készített interjút a Független Hírügynökség.

  •  Százszoros jövedelmi különbségek is vannak
  •  Ellenáll a politikai megosztódásnak
  • A magyar közélet rosszabb lett
  • A listázást kikéri magának
  • Az emberek szerint a büntető-ügyvéd a rossz oldalon áll

 

Mikor kezdődött az ügyvédi pályája melletti kamarai karrierje?

1992-ben, a rendszerváltást követően lettem a Budapesti Kamara elnöke, de magát a rendszerváltást főtitkárként éltem át. 2006-ig voltam a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, 2006 óta pedig a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke. 

Ez választott tisztség, ugye?.

Választott tisztség, igen.  Négyévenként választunk, tehát kiszámolhatja, hogy hányszor választottak újra. Persze nyilván vannak, akik szerint már elég hosszú időt töltöttem a szervezet élén, én magam is azt gondolom, hogy természetesen ez nagyon jelentős idő. Viszont a hozzám eljutó jelzések szerint a többség számára elfogadható az elnöki hitvallásom, különben nem szavaztak volna ennyiszer bizalmat számomra.

Mi ez a hitvallás?

Először is világosan kell látni, hogy az Ügyvédi Kamara elnöke, mindenkit kell, hogy képviseljen, aki annak a közösségnek a tagja. Ez azért is fontos, mert az ügyvédi kar kiemelkedően érdekes és heterogén összetételű. Mások a jövedelmi viszonyok; hihetetlen különbségek vannak. Akadnak szó szerint megélhetési gonddal küszködő ügyvédek, nem is kis számban és vannak nagyon jelentős, nagy megbízásokkal rendelkezők. Százszoros különbség is előfordul. Az is nyilvánvaló, hogy szakmailag is hihetetlen sokszínűség van, hiszen a jogági sokszínűség is leképeződik az ügyvédi karban, de mégis ezekben a szakmai kérdésekben is lényegében mindenkit képviselni kell. Végül, de nem utolsó sorban az ügyvéd, és ez történelmi hagyomány, kiemelkedő közéleti szerepet vállalt mindig és mindenhol. Én, mint elnök egy dolgot világossá tettem: a sokszínűséget, amennyire lehet, integrálni kell, de a politikai sokszínűséget nem a kamarán belül kell gyakorolni. Éppen azért, mert az ügyvédnek ezer féle lehetősége van, hogy ezt a politikai sokszínűséget megélje és vállaljon közéleti szerepet önkormányzatnál, adott esetben már magában a parlamentben. Vagyis van elég fórum a közéleti szerepre, viszont nincs szükség arra, hogy a politikai sokszínűség éket verjen a kollégák közé, végső soron akár szétrobbantsa a kamarát. Éppen ezért mindvégig ellenálltam – és talán sikerrel – annak, hogy a politikai megosztódás megjelenjen a kamarában.

Ez mostanság különösen nehéznek tűnik, amikor a politika részéről érkeznek támadások az ügyvédekkel szemben, hogy milyen ügyeket képviselnek, vagy képviselhetnek, vagy tart a politika elfogadhatónak.

Kamarai elnökként fölállítottam magamnak egy mércét, hogy miként kezeljem az ilyen helyzeteket, hogy milyen közéleti kérdésekben szólaljak meg. A vezérfonal az ügyvédi függetlenség védelme, mert az egyik legfontosabb, mondhatnám vívmányunk, hogy mi tényleg függetlenek vagyunk. Éppen ezért egyetlen egy forint költségvetési támogatás, vagy pályázati pénz nem érkezik a köztestülethez. Ez a függetlenségnek nagyon fontos része. Mindennek, az oktatástól, a kamarai apparátus fenntartásáig, a dologi kiadásokig a kamarai tagdíj a fedezete. Ennek az önkormányzatiságnak és a függetlenségnek a védelme az egyik fő motívum, és természetesen a bíróságokkal kapcsolatos alapkérdések, hiszen a bírói függetlenség nélkül és a bíróság működésébe vetett bizalom nélkül lényegében okafogyottá válna az ügyvédi működés. Természetesen akadnak olyan helyzetek, amikor a megszólalás szükségszerű.

Mondana arra példát, hogy mikor tartotta fontosnak, hogy megszólaljon?

Ilyen volt például az ügyvédi eskü kérdése. Az eskü szövegét egy jogalkotói – most már mondhatom – lázálom megváltoztatta, és nem arra kellett esküt tennünk, hogy titkot tartunk, hogy az  ügyfél érdekeit képviseljük, hanem lényegében a köztisztviselők esküjét emelték át, miszerint a jogszabályokat megtartjuk és megtartatjuk. Ez teljes abszurditás volt. Fölszólaltam, és viszonylag gyorsan a jogalkotó azt mondta, hogy igazunk van, és módosították. Ilyen fontos kérdés volt annak idején a bírák 62 éves korban való kényszer nyugdíjazása, ami ténylegesen a bírói függetlenséget veszélyeztette. Kiálltunk, kiálltam ilyen értelemben a kamara képviseletében a bírói függetlensége mellett. És megszólaltam akkor is, amikor Bárándy Pétert nagyon méltatlan támadás érte egy ügy vállalása miatt. Akkor teljesen egyértelműen világossá tettem, hogy ilyen nem létezhet. Nem vagyok köteles minden ügyet vállalni, de azért megróni valakit, hogy vállal egy védelmet, ami mindenkinek jár, az egyszerűen elfogadhatatlan.

Mint ahogy az is, ahogy nemrégiben megtámadták a Budapesti Ügyvédi Kamarát…

Ez a bizonyos csoport, amely listázott és megtámadta az önkormányzatiságot, az ügyvédi függetlenséget, támadta azt a szerepet, amit az ügyvédségnek be kell töltenie. A magyar történelem sok szomorú példáját ismeri a listázásoknak, gondoljunk csak a deportáláshoz vezető listákra, majd a „kulákok” listázására, de folytathatom a sort – az aktuális évforduló kapcsán – az ’56-os forradalom leverését követő megtorlások alapját képező listákig. De mondok egy példát az ügyvédség történelméből, melyhez személyes emlék is köt. 1958-ban az Ügyvédi Kamarába az állam bizottságokat hozott létre, hogy „kiszűrjék” a megbízhatatlanokat. Listák készültek, ahol több száz ügyvéd neve mellé a „nem alkalmas” megjelölés került. A Budapesti Kamara elnökeként találkoztam közülük számossal, akiket ’92-ben rehabilitáltak és megismertem, hogy a listázás milyen szívszorító élethelyzeteket okozott nekik, ezért is kellett az újabb próbálkozásnál megszólalnom. Kikérjük magunknak, hogy névtelenségbe burkolózó „szerzők” neki menjenek és elkezdjék lenyomozni, hogy az oktatók között például az egyik kolléganő 15, vagy 20 évvel ezelőtt egy olyan alapítványban vállalt tisztséget, amit ők most idekötnek, vagy odakötnek, ez egy olyan abszurditás volt, hogy azt mondtam, hogy kikérjük magunknak.

De mostanában egyre többet találkozunk ilyen abszurditásokkal. Tehát, hogy igenis az ügyvédeket, főként, ha politikai ügyeket vállalnak, akkor elkezdik őket stigmatizálni.

Ezért tartom fontosnak, hogy ha ilyet észlelek, akkor megszólaljak, mint ahogy fontosnak tartottam, hogy a 4 évvel ezelőtti Budapesti Kamarai választásnál megszólaljak annak okán, hogy kormány-közeliséggel „vádolt” ügyvédek listázása kezdődjön meg, felróva nekik az állami megbízásokat.

Nehezebb-e ma az ügyvédi kamarát vezetni, mint korábban? Éppen a politikai sokszínűség miatt.

Nehezebb, mert még többen vagyunk és még sokszínűbbek. Január 1-je óta az úgynevezett kamarai jogtanácsosok kamarai tagok lettek. Ez a jogtanácsosi karnak nem az egésze, de egy jelentős része. A munkaviszonyban, közszolgálatban dolgozók, közöttük nem is kevesen vannak, akik köztisztviselők, közalkalmazottak, NAV-nál dolgozó jogászok, miniszterelnökségen, minisztériumban dolgozók. Ők ugyanúgy kamarai tagok. Egy-egy ilyen megszólalásnál most már erre is figyelemmel kell lennem. Ez egy objektív nehézség. De nyilván vannak szubjektív nehézségek is. Hogy például a magyar közélet sajnos, hangszínében mennyivel rosszabb lett. Olyan kifejezések, olyan pocskondiázások hangzanak el, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak, például épp a mai napon megjelent egy írás, amely néhány felmentő büntető ítélet kapcsán bírák listázásába fogott. Minden alap nélkül fenyegetőzve „komcsinak” minősít néhányukat. Szóval a válaszom az, hogy igen, nehezebb. De éppen a hihetetlen hosszú elnöki periódus, ami azt mutatja, hogy valahogy megbirkózom a feladattal, normális munkakapcsolatot tudok kialakítani a változó kormányokkal is.

Logikus lenne, hogy a különböző törvényhozásokban, amelyek az ügyvédséget érintik, az ügyvédi kamara elnökét meghallgassák. Meghallgatják?

A jogalkotásról szóló törvény előírja a közigazgatási egyeztetést. Tehát minden olyan törvényt, ami minisztériumi, tehát kormányzati előterjesztésre kerül a parlament elé, ott meghallgatnak. Az egyéni képviselői indítványnál nem, mert ott kikerülik az egyeztetést. Kifogásoltam is, hogy túl sok, túl fontos olyan törvény került így a parlament elé, amiről mindenki tudta, hogy a képviselő egyedül képtelen lett volna a jogszabály előkészítésére, és hogy csak az egyeztetés kivédése lehetett az igazi cél.

Már, hogy így kivédik a közigazgatási egyeztetés kényszerét?

Így van. Ahol viszont meg kell tenni, ott a Magyar Ügyvédi Kamarát megkeresik. A Polgári Törvénykönyv, a Büntető Törvénykönyv, a két nagy anyagi törvény, polgári eljárási törvény és a büntető eljárás: ezekben kodifikációs bizottságok alakulnak a minisztériumokban, mindig kamarai részvétellel. Van a következő szint, ami nem ilyen nagy kódex, de az Igazságügyi Minisztérium felügyelete mellett készülő szakmai törvények, azokat megkapjuk a közigazgatási egyeztetés során. Hozzáteszem, hogy néha nagyon rövid a határidő, tehát érdemben van olyan, amire néha azt kell válaszolnom, hogy négyszáz szakaszhoz nem tudunk hozzászólni ennyi idő alatt. De ez azért a kivétel.

És az alaptörvény módosításai, vagy a civiltörvény?

Ezek a törvényjavaslatok nem voltak a közigazgatási egyeztetés részei, az Ügyvédi Kamara véleményét nem kérték ki.

Amikor dönt arról hogy ügyvédként elvállal-e egy ügyet mérlegeli azt is, hogy az ügyvédi kamara elnöke?

Őszintén szólva nem.

Büntető védő vagyok, akinek szembe kell néznie a  a társadalmi előítéletekkel, azaz azzal, hogy a közvélemény jelentős hányada úgy tekint a büntető eljárásra, hogy „minek annyit vacakolni, minél gyorsabban, minél szigorúbban ítéljék el”. Egészen addig, amíg a családban nem történik valami, mert akkor bizony nagyon fontos a védő,  hogy segítsen.

 Azt is lehet mondani, hogy büntetőügyekkel foglalkozó ügyvéd a társadalom szemében mindig a rossz oldalon áll?

Pontosan. Voltak már ellenem tüntetések is, a Baumag  károsultjai például.

Ad abszurdum lehet, hogy egy kamarai tag, ügyvéd kollega bíztatta őket arra, hogy tüntessenek ön ellen?

Akár így is lehetett, hiszen, a sértetteket meg egy másik ügyvéd képviseli. A tárgyalóteremben számtalan ilyen van, hogy sértetti képviselőként ott ül egy kolléga.

Olyan előfordulhat – kollégáktól hallottam ilyet -, hogy kimondja egy ügy kapcsán, ez politikai koncepciós per?

Perbeszédben adott esetben kimondom. A tárgyalóteremben igen, ott ki lehet és ki kell mondani, ha az ember úgy gondolja, úgy érzi. A sajtóban, egyéb nyilatkozatokban azonban nem, mert ezzel a napi politikai csatákba bocsátkoznék bele, amit kamarai tisztségem folytán nem engedek meg magamnak.

A Gyárfás-ügyben viszont az ügyfelének nem engedte, hogy nyilatkozzon a sajtónak.

Én csak tanácsot adok. Azért, mert az ügy ura, az ügyfél. Azért, mert

az ügyeket, és ezt Gyárfás Tamás is elmondta, nem az újságban kell megnyerni.

Számomra az a megfelelő, ha egy ügyről a sajtóban nem jelenik meg semmi, nem ott számolunk be arról, hogy mi a mi védekezésünk lényege.  Még akkor sem, ha az ügyfél hozzájárul. Ezt abszurdnak tartom. Ha a sajtóban megjelenik valami, kiszivárgott, levélszekrénybe beesett jegyzőkönyv másolatok alapján, akkor persze, van egy védekezési reflexe az ügyfélnek. Az az érdeke, hogy egy másik variációt is ismerjen a nyilvánosság. Akkor megszólalok. A Gyárfás-ügyre térve, ott az volt az elképzelésem, hogy miután ismerjük az érintettet, aki a médiában nőtt föl, a kisujjában van a média, de most róla van szó. Ez ugyanolyan, mint amikor azt szoktuk mondani, hogy egy ügyvéd lehetőleg ne képviselje saját magát, még a közvetlen családtagját sem. Mert kívül kell állni az ügyön, különben elveszted. Ez ugyanúgy vonatkozna szerintem arra, aki egész életében média szereplő, médiát irányított, szervezett, alapított, kézbe tartott, az nagyon nehezen tud kettős szerepben is látni. A dolgot úgy látja, mintha másnak a helyzetét kéne neki most irányítani. Ezért gondoltam azt, hogy jobb, ha nem üzengetünk a sajtóban, meg nem megyünk elébe, hogy mi most kitaláljuk, hogy esetleg mi lehet a bizonyíték a nyomozóhatóság kezében. Az más dolog, hogy ha megjelenik egy valótlan rosszindulatú híradás, arra legyen reflektálás. Most itt tartunk.

A Gyárfás-ügy egyben politikai ügy is?

Én még mindig nem érzem benne a politikát. A politikának annyi köze van hozzá, amit abszolút abszurditásnak tartok, hogy van egy olyan vonulata, hogy 97-ben kb., tehát a Fenyő János tragikus halála előtti hónapokban politikai szereplők is úgymond közvetítgettek közöttük és ebben a szálban keresik állítólag néhányan a Fenyő gyilkosság politikai szálát, ami szerintem teljesen elképesztő. De abban én semmilyen politikai szálat nem vélek felfedezni, hogy Gyárfás Tamás ellen miért pont most indult eljárás.     

Szanyi: nagyon erősen balra húzódott az MSZP vezetése

A „bezárni és újraalapítani a pártot” felhívásnak nem volt támogatása a tagságban, ezért „elengedte” ezt Szanyi Tibor, az MSZP új alelnöke. Szerinte az új elnökséggel mutatkozik esély igazi baloldali fordulatra. Szanyi úgy gondolja, hogy vannak politikai osztályok és van osztályharc,  s a tagság azt üzente, hogy „tessék balra menni”.

A tabula rasával előállt Szanyi Tibor európai parlamenti képviselő is helyet kapott az MSZP új vezérkarában, amelynek élére viszonylag szűk, 54-46-os többséggel Tóth Bertalan parlamenti frakcióvezető került a korábbi pártelnök Mesterházy Attilával szemben a vasárnapi kongresszuson.

A három új alelnök egyike Szanyi Tibor, aki nemrégiben azzal állt elő, hogy szerinte be kellene zárni a pártot, majd újraalapítani. Most mégis pozícióra jelölte magát, és meg is választották Komjáthi Imre, a Közmunkás Szakszervezet vezetője és Hegyi Gyula, közismert elkötelezett baloldali (egykori EP-képviselő) társaságában; elnökhelyettessé Szakács Lászlót emelték, aki Mesterházy kabinetfőnöke volt.

Nem ő volt az egyetlen, aki felvetette ezt a radikális javaslatot, Gőgös Zoltán, eddigi elnökhelyettes a tagságnak küldött levelében ugyanezt írta – mondta a Független Hírügynökségnek Szanyi Tibor. Az ötletnek azonban nem volt aktív támogatása a tagságban, ezért

„elengedtem, amíg más fel nem veti”

– mondta a politikus.

Ezzel kapcsolatban egyetért azzal, hogy az MSZP manapság „rossz brand”, miközben a lakosság bő egyharmada baloldalinak vallja magát, és még többen vannak, akik nézeteikben baloldaliak, de akiknek az MSZP általi képviseleti képességük ez alatt van. Ezért vállalta azt jelölti fellépésében, hogy ezen változtatni kell testvérvárosi, kisvárosi együttműködésekkel.

A vidéki lakosság kirekesztve érzi magát a társadalomból, ez vezetett a Brexithez, Donald Trump megválasztásához, nálunk pedig a Fidesz sikeréhez a legnyomorultabb helyeken- von nagy ívű párhuzamot Szanyi Tibor.

Sokak szerint csak idő kérdése, hogy a különféle erővonalak képviselői a pártvezetésben egymás torkának ugranak. Szanyi erről úgy véli, hogy a kongresszus „elrendezte a párt akaratát”, de elismeri, hogy nem nagy arányban választott elnököt. A beszédekben azért a főbb elgondolásokban átfedések voltak.

Az elnök mellett négy komoly baloldali elkötelezettségű ember van, az MSZP vezetése nagyon erősen balra húzódott

– szögezte le Szanyi.

Nemzetközi-történelmi kitekintéssel a politikus arról beszélt, hogy a szociáldemokrácia súlyos kompromisszumokat kötött a jóléti állam kialakulásakor, a Szovjetunió felbomlása után pedig feltört a neoliberalizmus, amely a Gerhard Schröder, Tony Blair, Bill Clinton nevével fémjelzett irányzatban öltött testet. Ennek hazai képviselője volt Lendvai Ildikó és Kovács László (volt MSZP-elnökök – a szerző).

A klasszikus baloldali erők felőrlődtek ebben, idehaza pedig ebbe „rondított bele” előbb Medgyessy Péter, de főleg Botka László. Utóbbi „fizessenek a gazdagok!” szlogenjének szóhasználatával nem értett egyet, mert „gazdagot egymilliárdos vagyon alatt ne keressünk” – fogalmazott.

Szanyi szerint szocialista értékeket kezelő, baloldali programot adó vezetés állt össze az MSZP-ben, amelynek alapján

van esély igazi fordulatra.

Személy szerint változatlanul szembe megy a tőkével, de elismeri ennek realitását. „Nem örülök neki, de elfogadom. Ők az ellenfeleink” – fogalmaz. Vannak politikai osztályok és van osztályharc – teszi le a garast. Szerinte a fontos az, hogy

az MSZP nem támogathatja a neoliberális gazdaságpolitikát.

Az ötfős elnökségből négyen garantáltan baloldaliak, ennek oka a tagságtól az a

„kemény üzenet, hogy tessék balra menni”.

Tóth Bertalan pártelnökről azt mondta, hogy tőle eddig nem lehetett hallani ideológiai megnyilatkozást, de az elnökség összetétele az ő mozgásterét is kijelöli.

Botrányt csapott a magyar diplomata a svéd Orbán-könyv bemutatóján

0

Megjelent Svédországban az Orbánisztán című, a magyar közállapotokról szóló könyv. A stockholmi könyvbemutatón megjelent a helyettes magyar konzul, aki hosszan bírálta a szerzőt, többen pedig dühösen kiabáltak.

Joakim Medin svéd újságíró könyvének bemutatóján több, Svédországban lakó magyar is megjelent, derül ki a hvg.hu beszámolójából. A lapnak Medin azt mondta: közülük többen

hangosan és agresszívan viselkedtek,

trágár bekiabálásokkal szidták a könyvet.

Ezután Győri Péter helyettes konzul ragadta meg a mikrofont, és, ahogy Medin elmondta, arról beszélt, hogy minden következtetése hibás, Magyarország megvédte az Uniót, a Soros-kampány pedig nem antiszemita. A botrányról beszámoló egyik svéd lap azt írja: saját bevallása szerint egyébként Győri nem olvasta a könyvet.

A helyettes konzul kérdéseket nem tett fel,

csak egy hosszú monológot tartott,

végül úgy kellett elvenni tőle a mikrofont.

Az újságíró szerint volt olyan érdeklődő, akire azért tettek megjegyzést, mert zsidó. Ez a kiadó közleményében is szerepel.

Medin szerint a bemutató után Győri még azt mondta neki: a következő években inkább ne írjon Magyarországról.

A svéd újságíró a magyar médiumok közül először a Független Hírügynökségnek nyilatkozott a könyvről. Azt is elmondta, mit tapasztalt Magyarországon, az interjút ide kattintva olvashatja el.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!