Itthon

Csodák nincsenek, csak csodálatos teljesítmények

2020-09-17

A világjárvány elején, amikor egyes tudósok azt jósolták, hogy koronavírus elleni vakcina 12-18 hónapon belül elérhető lesz hozzáértők csak forgatták a szemüket.

Az új betegségek elleni oltások nem készülnek el 12-18 hónap alatt. Évekbe telik.
Már 40 éve azt jósolják, hogy egy HIV/AIDS ellenes vakcina elkészítésének küszöbén állunk. Ez az optimizmus, ez a rendíthetetlen tudományba vetett töretlen hit a hajtóereje minden új kutatásnak…

Eltelt nyolc hónap. Nincs vakcinánk.

Donald Trump elnök állandó megnyugtatása ellenére rendkívül valószínűtlen, hogy az amerikai elnökválasztás napjáig vakcinával merne előrukkolni bárki, legalábbis nem olyan jó, szilárd, megbízható adatokkal, amelyek azt mutatják, hogy egyszerre biztonságos és hatékony.

Mára igencsak egyöntetű a szakemberek véleménye, hogy széles körben elérhető oltóanyag piacra kerülése egészen a következő év elejéig eltart.

De mára már nem szerforgató állítás, hogy hónapokon belül elkészül.

Elképesztő teljesítményt láthattunk az elmúlt nyolc-kilenc hónapban. A kutatók képesek voltak az egész tudományos világ összefogásával olyat alkotni, amelyre korábban azt hittük lehetetlen.

Sok előre nem látható probléma még adódhat – mint az Oxford-AstraZeneca tesztelésének közelmúltbeli rövid leállása -, de mindez mit sem változtat azon, hogy több mint fél tucat hatékonynak ígérkező oltóanyag van, amelyek közül hárommal már előrehaladott (III. fázisú) klinikai vizsgálatokat végeznek.

Talán egyik sem fog működni, vagy talán kevésbé lesz hatékony, mint reméltük. Ezek valódi lehetőségek, amelyeket tudomásul kell vennünk és készülnünk kell, hogy több terápiás kutatással a kipróbált közegészségügyi intézkedésekkel is hatékonyan védekezzünk, olyanokkal, mint a tesztelés és az érintkezés nyomon követése.

De minden egyes nappal közelebb kerülünk az oltóanyaghoz

Az eredmény részben a kutatócsoportok odaadásának és elkötelezettségének, kemény munkájának és hatalmas tudásának köszönhető egészen a laboratóriumi asztaltól a klinikai tesztelésig. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a koronavírus nem mutálódott olyan mértékben, hogy a tudósoknak el kellett vetniük az egyik hipotézist vagy oltási célt a másik után.

A Covid-19 még mindig Covid-19

Az oltás nem varázslat. Ez a betegség egy ideig velünk lesz, még akkor is, ha oltást kapunk. Lesznek disztribúciós hibák, ellátási hiányok, hibák – és félelmek és összeesküvés-elméletek. A legjobb esetben az emberek milliárdjainak immunizálása a világon időbe telik.

De egy vakcina, még akkor is, ha az elsők nem olyan erősek, mint szeretnénk, segíthet a vírus visszaszorításában, a halálozások csökkentésében. Ezt megkönnyítheti a közegészségügy utasításainak szigorú betartása és betartatása.

És bár egy oltóanyag feltételezve, hogy egy vagy több érkezik, nem közvetlenül politikai ígéretek, vagy egyetlen elnök sajátos nemzeti képessége vagy fellépésének következménye, de bármennyire nem szeretjük Trump elnököt az is igaz, hogy a Warp Speed hadművelettel a Fehér Háznak eddig többnyire igaza volt.

A Trump-adminisztráció támogatta a vakcinakutatás előmozdítását, és pénzt adott az ipar számára a gyártás megkezdéséhez.

Az összes állítás és viszontkereset arra vonatkozóan, hogy mikor készül el az oltóanyag, és mennyire biztonságos lesz – némelyek magától Trumptól származnak -, a rendszeres oltásellenes érzelmeken túlmenően nagy nyilvános tétovázást váltottak ki.

Joe Biden azt mondta:

„Bízom az oltásokban, bízom a tudósokban, de nem bízom Donald Trumpban.”

Jól hangzik, de ez már tisztán politika.

1553

Bauer Tamás

2020-09-16

Ennyi menekült befogadásáról döntött a német kormánykoalíció a görög szigetekről. Nem kerek szám, hanem konkrét családok, és nemcsak Leszboszról, hanem más szigeteken levő táborokból is.

Kompromisszum ez a szociáldemokraták és a CDU-CSU között. Az SPD több ezer menekültet szeretett volna fogadni, Seehofer belügyminiszter korábban csak százötvenet. Ennél több menekültet csak közös európai megoldás keretében vállalt volna. Csakhogy a CDU képviselőinek egy csoportja is a Moria tábori tűzvész után több menekült átvételét szorgalmazta.

Az ellenzéki pártok bírálják a kormánykoalíció kompromisszumos döntését. A zöldek és a Baloldal szégyenletesen kevésnek mondja a címben szereplő számot, az FDP (a liberálisok) nem helyeslik, hogy a német kormány nem várt addig, amíg közös európai vállalás történik, a szélsőjobboldali AfD viszont a menekülteknek szóló meghívásnak tekinti, és ekként utasítja el a döntést. Vagyis azt az álláspontot képviseli, amit a menekültügyben az Orbán-kormány képvisel 2015 óta.

A német kormány tehát nem fordított teljesen hátat 2015-ben követett humanista álláspontjának, vállalta az EU-tól függetlenül is menekültek fogadását, de csak korlátozottan. Még mindig a legtisztességesebb európai kormány, európai parlamenti többség.

Magyarország jelenlegi kormánya pedig a legtisztességtelenebb.

A helyzet kényszerei

Lovász Péter

2020-09-15

Az idén őszelőn a magyar társadalom minden szegmense válságban van, miközben a kormánypártok és a keresztény-illiberális kormány képviselői és hírszolgáltatása harsogva sorolják az egész világot lenyűgöző sikereink sokaságát. A kivéreztetett egészségügyi rendszer a járvány terheivel súlyosbítva a működőképesség határán létezik. Az oktatás az alsó tagozatoktól az egyetemekig …!

Az ellenzéki önkormányzatok inognak a kormány csapásai alatt, a kormánypártiak a fű alatt külön támogatáshoz jutnak, de az egész rendszer hovatovább összeomlik. Fegyverkezünk eszelős összegekért, jóllehet az országunkat érintő tényleges biztonsági fenyegetések ennek módját és eszközeit nem indokolják. Viszont nem segítünk a milliónyi nyomorgón és a tartósan munkanélkülieken.

Közben pedig vészesen megbillent az államháztartás egyensúlya, ismét külföldről kell kölcsönöket felvennünk, mert az ország gazdasági teljesítménye és jövedelme zsugorodik, a vírus elleni gazdasági védekezés jegyében hozott intézkedések jószerint hatástalanok, és a kormány ostobaságokra fecsérel tíz-húsz-százmilliárdokat!

Ráadásul a további gazdasági visszaesésnek komoly esélye van.

Közben pedig az MTA, az Index, az SZFE, a Klubrádió esete és más rémtörténetek annak igazolásai, hogy pártunk és kormányunk sziklaszilárdan halad a nagy nemzeti pöcegödör irányába.

És akkor?

„Akkor nemesb e a lélek, ha tűri balsorsa minden nyűgét, s nyilait, vagy kiszáll tenger fájdalma ellen…“

Ezen a hamleti kérdésen szerintem immár túl vagyunk. Irányt kellene váltani! Helyesebben:

irányt kell váltani! Még pontosabban kormányt és rendszert kell váltani!

No, idáig bárki demokrata, hazafiúi lélek eljuthatott, aki a mindennapok során a bőrén érzi a Fidesz és a kormány áldásos működését, és legalább valamelyest tájékozott közügyekben. A továbbiakat illetően a bölcs véleményformálók és a hatalom megszerzésére ácsingózók, nemkülönben a haza önzetlen megmentőinek mezében harcba induló közszereplők sokasága csak tétován botorkál a célravezető módszerek és eszközök kiválasztásakor.

E tétovaság mögött sokszor sejthető a rejtőző szándék:

„a mi politikai csoportosulásunk, főként pedig a mi jelöltünk legyen, lehet az egyesült ellenzék vezető ereje és majdani miniszterelnök-jelöltje.“

Ami a jelenleg még nagyon kesze-kusza állapotban levő ellenzék és a választók számára eddig világos: minden választókerületben egyetlen közös jelölt lesz. És előválasztásokat tartanak majd mindenütt, ahol kell, de hogy hol mindenütt, az még kérdéses. Formálódik egy közös program. Ennek tartalmát egyelőre ne feszegessük, de bizonyára érdekes lesz, mert a programalkotók között helyet kap majd a jobbközép nemzeti hitvallású Jobbik, a balliberális DK, a liberális-zöld Momentum, a magát a munkavállalók pártjának hirdető balos MSZP és egy sor kisebb párt és csoportosulás képviselője, valamint a szakértők.

Churchill is parolázott Sztálinnal, sőt elmondta, ha sikerülne szövetséget kötni Belzebubbal, alighanem szólna néhány jó szót a pokolról az alsóházban.

Szanyi, Thürmer, valamint Toroczkai követői biztosan kimaradnak ebből a csapatból valamint a kamupártok tucatjai, amelyek a Fidesz zsoldjában állva igyekeznek megosztani a választókat.

Ördög tudja, hol tart most a folyamat, talán maguk a résztvevők sem tudják. A választók alighanem világosabban látnak. Világosan látják a helyzet kényszereit, vagyis az ország állapotát, a kormány és a rendszer leváltásának kényszerét, amely csak a szervezett és tartalmi együttműködés révén lehetséges 106 közös jelölt, közös program, közös vezető révén.

2018. évi voksolás előtt Bokros Lajos egymás iránti türelmet kért az ellenzéki pártoktól a , de senki nem hallgatott rá.

A kényszerű összhang megteremtésének igénye most is érvényes lenne legalább a győzelem után az első-második évig, ameddig a fideszes romhalmazt eltakarítják, és újjáépítik a jogállamot, a gazdaságot, a nagy elosztási rendszereket és az Unióval fenntartott kapcsolatokat.

Ha egyáltalán lesz győzelem. Mert a kényszereket mihamarabb fel kell ismerni, el kell fogadni, s alkalmazkodni kell hozzájuk! Tűrni pedig nem kell, ami tűrhetetlen – írta valaha TGM!

Milliárdokért kínozzák az embereket

FüHü

2020-09-15

A gyógyszermentes pszichiátriai kezelés akár jobb eredményeket produkálhat, mint ha gyógyszerekkel tömik a pácienseket – erre a következtetésre jutott egy, a BMC Psychiatry című folyóiratban megjelent friss tanulmány.

A kutatók egy norvég kezdeményezést vettek górcső alá, amely azt vizsgálta: előnyére szolgál-e a pácienseknek, ha választást kínálnak nekik a terápiában, beleértve a gyógyszermentes verziót is. Mindeközben Magyarországon milliárdokat költünk ezekre a tudatmódosító szerekre, úgy, hogy szedésük sokszor erővel van a páciensekre kényszerítve.

A közhiedelemben sokféle elképzelés élhet arról, hogy mit lehet tenni egy zavart elméjű emberrel. Legtöbben talán egy zárt osztályt gondolnának megfelelő helynek számukra, ahol vagy helyrehozzák őket valamiféle „gyógyszerekkel”, vagy ott töltik életük hátralévő részét.

A gyakorlat nem áll túl messze ettől a képtől. Sokan valóban nem szabadulnak ki az ellátórendszerből, még akkor sem, ha nem egy zárt intézmény falai között töltik napjaikat, hanem szabadon élhetnek saját otthonukban. Az viszont szinte borítékolható, hogy folyamatosan szedniük kell egy bizonyos típusú pszichiátriai szert: az antipszichotikumokat.

Ez szolgálhat magyarázatul arra, hogy miért fizetett ki a társadalombiztosító közel 17 milliárd forintot az antipszichotikus szerekre a tavalyi évben Magyarországon – ez nagyságrendileg 100 ezer ember teljes évi adagjának felel meg.

Talán még így is rendben volna a dolog, ha ezek a szerek tényleg segítenének a „skizofréneken”, meggyógyítanák őket, vagy legalább teljes életet tudnának élni. Azonban bármilyen lelkesen is hangoztatják ezt a pszichiáterek, a valós helyzet eléggé messze áll ettől.

Gondolhatnánk, hogy az antipszichotikus szerek gondosan fejlesztett hatóanyagok, és kíméletesen rendbe teszik a betegek idegrendszerét. Ez volna talán az ideális kép. Ám a valóság sokkal inkább az, hogy ezek a kemikáliák nemes egyszerűséggel elnyomják az agy vegyi folyamatait, egyfajta „kémiai kényszerzubbonyként”, így egyebek között a pszichotikus tüneteket is képesek minimalizálni.

A mentális egészségügyben ma jóformán kizárólag tudatmódosító szerekkel és elzárással „kezelik” a pszichotikus tüneteket, gyakran akár a páciensek élete végéig. Ám még ennél is elkeserítőbb, hogy az esetek jelentős hányadában ezt akaratuk ellenére teszik az emberekkel. Az efféle kényszerkezelések pedig számos esetben rémálomszerű élményeket okoznak az ellátottaknak.

Mindezt az teszi igazán tragikussá, hogy valójában egyáltalán nem volna szükség ilyen eszközökre a „gyógyításhoz”. Erre élő bizonyítékul szolgálnak azok a

Norvégiában működő pszichiátriai intézmények, ahol a betegnek megadják a döntési szabadságot: választhat a tudatmódosító szerek és a gyógyszermentes pszichoterápia között.

Ez a megközelítés végre szakít azokkal az elnyomó gyakorlatokkal, hogy a „kezelés” érdekében figyelmen kívül hagyják a betegek emberi jogait.

A BMC Psychiatry nevű folyóiratban megjelent friss tanulmány szerint ezzel a módszerrel jelentősen hatékonyabban kezelhetőek a pszichotikus állapotok, sőt, az eredmények végre túlmutatnak a tünetek enyhítésén.

A tanulmány írói felmérést végeztek az ellátottak körében, és egyöntetűen pozitív visszajelzéseket kaptak azok között, akik maguk választhatták meg, milyen kezelésben akarnak részesülni. Nem is csoda, hiszen ezáltal a betegek megőrizhetik emberi méltóságukat, és gyakorolhatják emberi jogaikat, ami már önmagában is elősegítheti a javulást.

Az első ilyen intézményeket a norvég Egészségügyi Minisztérium utasítására hozták létre annak szellemében, hogy a betegek szabadon eldönthessék, akarnak-e antipszichotikus szereket szedni, vagy a gyógyszermentes terápiákat vennék inkább igénybe. Ugyanakkor egy ilyen intézményben az ellátottaknak arra is lehetősége nyílik, hogy a régóta szedett pszichiátriai szereket szakértői segítséggel elhagyhassák. Ezzel pedig egy olyan hiánypótló szerepet töltöttek be, ami rengeteg, mentális problémákkal küzdő ember életét mentheti meg.

A Medical Online nevű szaklap korábban ismertetett egy 2014-es tanulmányt, amely az antipszichotikumok hosszú távú hatásait vizsgálta. Kevesen gondolnák, hogy ezek a szerek amellett, hogy elnyomják a pszichotikus tüneteket (hallucináció, paranoid téveszmék stb.), rendkívül kellemetlen, olykor visszafordíthatatlan mellékhatásokat is okoznak. Egy ismert amerikai pszichiáter, Dr. David Healy szerint ezek a szerek „a legkellemetlenebb élményeket képesek okozni, amiket egy ember átélhet.”

Ebbe beletartoznak a kényszeres mozgások, izomgörcsök, az arc izmainak irányíthatatlan rángásai, amelyek olykor a szerek elhagyása után sem múlnak el. Az efféle mellékhatások miatt ezek a szerek ahelyett, hogy megelőznék az öngyilkosságokat, egyenesen belehajszolhatják a betegeket saját életük kioltásába.

Healy kutatásai szerint a skizofrének körében 100 évvel ezelőtt nem volt több az öngyilkosság a társadalmi átlagnál, napjainkban viszont minden tizedik skizofrén megöli magát.

Ráadásul az eredmények szerint azok, akik abbahagyják a pszichiátriai szerek szedését, kétszer nagyobb eséllyel nyerik vissza korábbi képességeiket, mint azok, akik tovább szedik a szereket.

Kérdés, hogy vajon kinek éri meg évi 17 milliárd forintot költeni olyan módszerekre, melyek mérhetetlen kínok között tarthatják hazánk lakosságának 1%-át, miközben élő példákat láthatunk arra, hogy a mentális zavarok tudatmódosító szerek nélkül is hatékonyak kezelhetőek. Tablettákkal és injekciókkal az emberek jó eséllyel életük végéig a rendszer rabjai maradnak. A beszélgetéseken alapuló módszerek segítségével viszont visszatérhetnének régi életükhöz, és újra a társadalom hasznos tagjai lehetnének.

Hosszú távon nem tűnik kétségesnek, melyik megoldás hozná a legtöbb hasznot a közösség számára. A norvég példa alapján nem elérhetetlen egy olyan mentális egészségügyi rendszer, ahol senkinek sem kell tartania igazságtalan kényszerítésektől és megaláztatástól.

*A teret adunk olyan véleménynek is amely nem tükrözi szerkesztőségünk álláspontját.

Völner Pál hazudott

FüHü

2020-09-14

A Magyar Helsinki Bizottság jóhírneve megsértése miatt személyiségi jogi pert indít Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára és a Magyar Hírlap ellen. A Magyar Helsinki Bizottságot a polgárok gyülekezési szabadsága érdekli, nem pedig a kormány színezete. A civil jogvédő szervezet 2006-ban is kiállt a békés tüntetés szabadsága mellett, ahogyan ma is ezt teszi.

A Magyar Helsinki Bizottság 2006-ban sokféleképpen lépett fel az állami szervek önkénye ellen. Felemelte szavát a futószalagon elrendelt előzetes letartóztatások ellen, más jogvédő szervezetek – pl. a TASZ – mellett ügyvédi segítséget adott a rendőri erőszak áldozatainak. Emellett több nemzetközi szervezetnek is jelentést tett a jogsértésekről, így az ENSZ Kínzás elleni bizottságának, az ENSZ Emberi jogi bizottságának, valamint az Európa Tanács Kínzás elleni bizottságának. (A Helsinki Bizottságnak a 2006-os rendőri brutalitással kapcsolatos szerteágazó jogvédő tevékenységéről itt részletesen is lehet olvasni.)

A Kossuth tér gyülekezési jogot sértő „preventív elkordonozásával” (műveleti területté nyilvánításával) szembeni fellépés keretében Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke személyesen próbált belépni az önkényesen lezárt közterületre, és miután a rendőrök azt megtiltották neki, rendőrségi panaszeljárást indított. A Legfelsőbb Bíróságot is megjárt ügyben a Fővárosi Bíróság megállapította: a rendőrség nem tudta megindokolni a tér nagy részére kiterjedő kordon fenntartásának szükségességét, ennek hiányában pedig a területlezárás jogsértő volt. Ennek nyomán a rendőrség végül elismerte, hogy törvényes indok nélkül zárta le a Kossuth teret.

Ilyen előzmények után nehezen érthető, miért nyilatkozta Völner Pál a Magyar Hírlapnak azt, hogy „utánanéztek”, és a 2006-os véres rendőrattak idején sem a TASZ, sem a Magyar Helsinki Bizottság nem kezdeményezett egyetlen eljárást sem a gyülekezési joggal összefüggésben a magyar állam ellen, és miért mondta, hogy e szervezetek alapjogi érzékenysége „kormányfüggő”.

Különös ez azért is, mert a Fidesz politikusai ellenzékben még többször szóltak elismerően a Magyar Helsinki Bizottság 2006-os tevékenységéről. Sőt 2010 őszén – már kormányon – más civil szervezetek mellett állami kitüntetésre javasoltak a Magyar Helsinki Bizottságot is a 2006-os jogsértések kivizsgálásában végzett munkájáért.

Tíz év nagy idő, de azért azt feltételezzük, hogy Völner államtitkár valójában nem feledkezett meg ezekről az tényekről. Ha pedig mégis ilyen rövid lenne a memóriája, nem tartott volna sokáig neki vagy kiterjedt minisztériumi apparátusának a Helsinki Bizottság honlapjának gyors átböngészésével, vagy a 2006-os eseményeket vizsgáló fideszes vezetésű parlamenti albizottság jelentésének felütésével megtalálni a fenti információkat.

Völner Pálnak vélhetően az csípi inkább a szemét, hogy a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ a strasbourgi ítéletek végrehajtását felügyelő Miniszterei Bizottsághoz egy helyzetelemzést nyújtott be. Ebből pedig egyértelműen látható, hogy az új gyülekezési jogi törvény sem biztosít minden tekintetben megfelelő garanciát az alapjogukkal élni kívánó polgároknak. Az önkényes jogkorlátozás korábbi ürügyei megmaradtak, sőt bővültek. És mivel az elemzésben foglaltakat nehezére esett volna érdemben cáfolni, inkább a szerzők hitelességét próbálta aláásni 2006-os tevékenységük eltagadásával, noha jogerős bírósági ítélet is bizonyítja, egyszerűen hazugság az a vád, hogy a Helsinki Bizottság tétlenkedett a 2006 tömeges rendőri brutalitás elítélésben, mivel a szervezet számos módon segítette a 2006-os áldozatok jogérvényesítését.

Ezért a Magyar Helsinki Bizottság személyiségi jogi pert kezdeményez Völner Pál ellen. És így tesz a Magyar Hírlappal szemben is, mert sem a Magyar Helsinki Bizottság jóhírnevét súlyosan sértő egyoldalú politikusi nyilatkozat közlése előtt, sem pedig utána nem kereste meg a jogvédő egyesületet, hogy kommentálja Völner kijelentéseit.

A koronavírus hatása a hitelpiacon

FüHü

2020-09-14

Hogyan befolyásolta a koronavírus a hitelpiacot? Hogyan reagáltak a piaci szereplők a kialakult helyzetre? Kire milyen hatással voltak a lépések, és ezek hogyan fognak hatni a jövőben? Ezekre a kérdésekre kereste a választ elemzésében a Hitelválasztó.hu.

Mint ismeretes, a koronavírus járvány okozta társadalmi sokk jelentős hatással bírt a pénzügyi-gazdasági területek, így a hitelpiac szereplőire is. Elsősorban munkaerőpiac kedvezőtlen változásai, és az ezzel párosuló gazdasági visszaesés következtében – főként a fogyasztók védelme érdekében – a kormány új szabályozásként bevezette törlesztési moratóriumot. Haladékot adva ezzel az esetleg nehezebb helyzetbe került hitelfelvevők számára, és egyben korlátozva a bankok kamatrésből befolyó nyereségét.

Ezen felül a moratórium végéig (december 31.-ig) maximalizálták egyes hitelek esetében a THM mértékét.

Hogyan hatottak az intézkedések a piacra?

A hiteltörlesztési moratórium elsősorban adósvédelmi szempontok miatt került bevezetésre, mivel a gazdaság – elsősorban a szolgáltatóipar és a turizmus – területén történt visszaesés miatt sokan kerültek váratlanul nehezebb anyagi helyzetbe. A rendelkezés főleg az ő eladósodásuk, és csődhelyzetük elkerülése végett történt, elősegítve pénzügyi stabilitásuk fenntartását. Habár maga a törlesztési moratórium nem is annyira, de az ezzel együtt bevezetett, jelenleg 5,6 %-os THM plafon (5% + mindenkori jegybanki alapkamat) már alaposan befolyásolta a piacot, mivel a bankok nem szívesen nyelték le a komoly, akár 15 %-os kamat veszteséget, ezért sokan közülük vagy felfüggesztették bizonyos személyi hitel termékek (elsősorban hitelkártyák) forgalmazását, vagy szigorúbb feltételekkel szűrték meg az igénylő ügyfeleket.

A lakáshitel piacon nem történt hasonló korlátozás, így ott ez nem okozott visszaesést. Ugyanez igaz, a babaváró és CSOK hitelekre is.

A járvány közvetlen hatása a hiteligénylésekre

A járvány következtében március óta sokak anyagi helyzete hátrányosan változott. Többen – akár ideiglenesen – elvesztették munkahelyüket, mások részmunkaidős foglalkoztatásba kerültek. Így sokan estek ki a potenciális hiteligénylők közül, részben azért, mert a csökkent jövedelem mellett nem engedhetik meg maguknak a hitelfelvételt, másrészt pedig azért, mert az esetleges új munkahelyen legalább 3 hónapos munkaviszony szükséges ahhoz, hogy valaki hitelképes legyen, nem is beszélve arról, hogy próbaidősöknek sem szívesen folyósítanak hitelt a bankok, emiatt akár 6-9 hónap munkaviszony is szükséges lehet ahhoz, hogy munkakezdés után hitelt igényelhessünk.

Mindemellett a pandémia pszichés gazdasági hatása, hogy a társadalom egy része biztonsági életmódra rendezkedik be, így a nem feltétlenül szükséges beruházásait – a fogyasztási hitelek zöme ilyen – elhalasztja, illetve pénzügyi téren is inkább tartalékolásra rendezkedik be. Minimális szinten ez is csökkenti a hiteligénylők számát, ennek következtében arányosan csökken a fogyasztás, befolyásolva így – igaz kis mértékben – a gazdasági növekedést.

Mit mutatnak a számok?

Az utóbbi időszak statisztikái szerint a megtakarítások drasztikusan nőttek: 2 hónap alatt 560 milliárd forinttal nőtt a lekötés nélküli bankbetét állomány, és ez a szám egyértelműen arra mutat, hogy a lakosság a jelenlegi, némileg kiszámíthatatlan gazdasági tendenciákat látva tartalékolásba kezdett, méghozzá könnyen hozzáférhető (likvid) tőke formájában.

Nem meglepő módon a hitelezési oldalon a lakáshitelezés 5, a személyi hitelezés a 2 évvel ezelőtti szintre esett vissza.

A lakáshitelek 28 %-kal 61,92 milliárd forintra, a személyi kölcsönök májusban 66,5 %-kal 18,68 milliárd forintra estek vissza az előző évi adatokhoz képest. Míg az első szám magyarázható egy általános lakáspiaci visszaeséssel, addig utóbbi fő oka a növekvő megtakarítások mellett az is, hogy a rendkívül alacsony kamatrés miatt a banki hitelkínálat ezen a piacon visszaesett.

Érdekes viszont, hogy a személyi kölcsönök iránti érdeklődés azonban nem változott nagy mértékben. A lakáshitelek piacán THM tekintetében nem történt kormányzati beavatkozás, mivel itt a kamatlábak már hosszabb ideje a személyi hiteleknél limitált maximális kamatszint alatt vannak (lakáshitelek már jelenleg 3,5%-tól elérhetők), ezért ezen a piacon nem számolhatunk kínálati visszaeséssel, a bankok részéről a lakáshitel ajánlatok továbbra is korlátlanul elérhetők. További meglepő adat, hogy a CSOK igénylés 84 %-kal növekedett az OTP adatai alapján. Ebben feltehetően nagy szerepe van a tavaly júliustól igényelhető falusi CSOK-nak is. A Babaváró hitel esetében viszont a termék megjelenése óta 28.7 %-os visszaesést láthatunk.

A használtautó piacon felvett hitelek esetében stabilizálódás tapasztalható: bár az előző évi adatokhoz képest 10%-os visszaesés keletkezett, de az április mélyponthoz viszonyítva 61 %-os növekedés látható, talán azért is, mert a használt autók ára és az átírási költségek akár teljes mértékben fedezhetők személyi kölcsönből, magáncélra lízingelni pedig már nem éri meg.

Míg a lakáshitelek kisebb fokú visszaesése az ingatlanpiac lassulását és az árak minimális csökkenését okozza, addig a személyi hitelek drasztikus csökkenése a fogyasztási cikkek kereskedelmének kis arányú csökkenését idézheti elő, az így csökkenő kereslet viszont negatív hatással lehet a gazdaság teljesítményére, ezáltal a GDP-re is.

Az, hogy a lekötés nélküli betéti állomány ilyen mértékű növekedése után mi várható, még nehéz megjósolni. Egyrészt, ha a járványhelyzet elhúzódik, az emberek biztosan nem kezdenek el költekezni, sőt ez az állomány még duzzadhat is. Másrészt a bankok nem nyújtanak olyan opciókat, amelyek befektetésre ösztönöznék a lakosságot: gyakorlatilag elenyésző hozamokra köthetjük le pénzünket. S hogy mi lesz ezzel a felhalmozott tőkével, ha visszaáll a világ rendje, az még megjósolhatatlan.

Miként hat a moratórium a zsebünkre hiteleinknél?

Az viszont sokakat érdekel, mi lesz a moratórium anyagi hatása egyes hitelek esetében, mert bár – előreláthatólag – 2020. december 31.-ig nem kell törlesztenünk, azonban ennek következtében a hitelszerződések futamideje meghosszabbodik. Felmerül tehát a kérdés jobban, vagy rosszabbul járunk így, és ha igen, akkor mennyivel.

Ha példaként veszünk egy 5%-os kamattal, 20 éves futamidőre felvett lakáshitelt, akkor a hátralévő futamidőt tekintve 5 évnél kb. 1 %-kal, 10 évnél kb. 2 %-kal, 15 évnél kb. 3%-kal kell majd többet visszafizetni.

Jövőbeni reálértéken számítva azonban ez nem feltétlenül jelent ekkora százalékos költséget, mivel például a 15 év múlva visszafizetendő +500 ezer Ft megfizetése mai érteken, évi 3 %-os pénzromlással számolva 320 ezer forintnak felel meg.

Személyi hitelek esetében a kamatok jóval magasabbak, viszont a futamidő rendszerint rövidebb.

Ha megnézünk egy olyan hitelt, amelyet jó másfél éve, 7 éves futamidőre vettek fel 12 %-os kamattal, (tehát kb. a futamidő negyedénél tartunk), azt látjuk, hogy kb. 7-7,5 % kell majd többet visszafizetnünk a teljes, meghosszabbított futamidő végén, ez jelenértékre számolva kb.6,2 %-os költségnövekedést jelent.

Mindkét esetben azonban vegyük figyelembe azt a nyereséget, hogy most 9 hónapnyi törlesztőrészlet összege maradhat a zsebünkben, amit bármire költhetünk, vagy befektethetjük, esetleg tartalékot képezhetünk belőle.

Vegyük figyelemben, hogy minden itt leírt számítás elsősorban tájékoztató jellegű, és a számítási feltételek is megváltozhatnak, ha…

De mi történik, ha…

Bár a jelenleg érvényes kormányrendelet értelmében a törlesztési moratórium 2020. december 31.-ig van érvényben, de ne felejtsük el, hogy ez nem kőbe vésett határidő, mivel a moratórium meghosszabbítható egy esetleges kormánydöntéssel! És hogy ez mennyire elképzelhető, arra Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter is sejtelmesen utalt az augusztus 28.-i Kormányinfóban.

Senki nem tudja ugyanis megmondani, meddig is tart majd a járványhelyzet, meddig kell korlátozásokat bevezetni, és mi várható január 1. után akár egészségügyi, akár gazdasági területen.

Mint ahogy arra is csak tippelni lehet, hogy egy esetleges meghosszabbított moratórium hogyan hat majd a bankszektorra, a fogyasztóbarát személyi hitelek bevezetésére, és nem utolsó sorban a lakosság anyagi jövőjére. A téma nyilvános napirendre hozatala nem véletlenül csúszik, hisz egy elhúzódó válság beláthatatlan következményeket vonhat maga után, és pont a pánikkeltésre nincs szükség most. Az azonban szinte biztos, hogy a kormány és a bankszektor képviselőinek, amennyiben rövid időn belül kedvező folyamatok nem következnek be a pandémiát illetőleg, hamarosan kemény tárgyalásba kell kezdeniük a jövő biztosítása érdekében.

Hallgatói nyilatkozat – 2020.09.14.

FüHü

2020-09-14

Mi, a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói tanulni akarunk. Eddig is ezt tettük és ezután is ezt fogjuk. Az átalakítással megfosztottak minket alapvető jogainktól, semmi sem biztosítja többé az egyetemi közösség számára az önrendelkezést – rajtunk kívül. Mi vagyunk az autonómia garanciája.

Mi a hallgatók, és a sztrájkbizottság továbbra is tartjuk magunkat a követeléseinkhez: sem a ránkerőltetett új vezetőket, sem a fejünk felett meghozott döntéseket nem fogadjuk el; a blokádot fenn tartjuk.

A mai napon az elfoglalt egyetemen, tanárainkkal egyetértésben, az oktatás hagyományos keretrendszeréből kilépve köztársaságot alapítunk.

A köztársaság valutája az „elfoglaltság” lesz, amiről mindenki önmaga dönthet, hogyan használja fel. Klasszikusnak számító oktatási egységek, zárt és nyitott kurzusok, kreatív és a társadalmi helyzetre reflektáló akciók, vagy a közösség szervezésében és a blokád fenntartásában végzett munka ugyanolyan értékes tevékenységeknek számítanak majd.

A feladatunk megragadni a rendelkezésünkre álló eszközöket, és újraértelmezni, hogy mire való a színpad, a kamera, a fény, a függöny, a díszlet, a jelmez, a báb, a nézőtéren a taps, és a saját hangunk. Hiszen a művészet természeténél fogva tükröt tart a mindenkori fennálló rendszernek – mindenképpen aktuális.

A köztársaságunk egy kísérlet arra, hogy a tanszabadság jegyében, intézetek, szakok és órák kötelékei nélkül alkothassunk együtt.

Önkifejezést tanulunk 155 éve: a választott hivatásainkon keresztül árnyaltan és őszintén beszélni arról, ami körülöttünk és velünk történik. Most ez történik velünk és körülöttünk, így erről tudunk és erről akarunk beszélni.

Köszönjük az összes szellemi és anyagi támogatást, inspiráló és nélkülözhetetlen erőt biztosítotok nekünk ezzel. Igyekszünk annyit adni mi is, amennyit csak tudunk, a demokrácia és az alkotás jegyében, a demokrácia és az alkotás eszközeivel.

Alkotóközösség vagyunk, így nincs szükségünk órarendre.

Jelen vagyunk, így jelenléti ívekre sincs szükségünk.

Rágalom balról

Bauer Tamás

2020-09-14

Valamilyen ismeretlen okból Havas Szófia, az MSZP egészségpolitikusa, egykor a János Kórház orvosigazgatója jelenik meg az ATV Startban, az első blokkban, ahol mindig két pártpolitikus válaszol aktuális kérdésekre.

Eddig a dolog rendben is lenne: ő is elindul az MSZP tisztújításán női társelnök-jelöltként, történetesen Kunhalmi Ágnessel szemben. Szóba kerül, hogy az egészségügyi ellátásért nemcsak az előre tervezhető kezelések estében kell fizetnie annak, akinek nincs rendben az egészségbiztosítása, hanem sürgős esetben, mondjuk egy közlekedési baleset esetén is.

Erről Havas Szófiának, aki következetes baloldali alternatívaként lép fel a tisztújításon, az jut eszébe, hogy „2007 körül ez volt a politikai vitának és később a koalíciós válságnak is a témája,, a fizetős, magánbiztosítós egészségügy megalapítása, kialakítása”, értsd: az SZDSZ az egészségbiztosítás privatizációjával fizetőssé akarta tenni az orvosi ellátást, a szocialisták viszont erre nem voltak hajlandók.

Ez így nem igaz, ez rágalom. A második Gyurcsány-kormány több dolgot is elindított az egészségügyben. Egyfelől bevezették a vizitdíjat és kórházi napidíjat, mégpedig az MSZP pozícióban levő egészségpolitikusainak kezdeményezésére. (Havas Szófia nem volt akkor pozícióban.)

Másfelől az SZDSZ – és személy szerint Molnár Lajos miniszter – programja szerint több, egymással versengő magánbiztosítóra bízták volna az egészségbiztosítást. Ezek a biztosítók vásárolták volna meg szolgáltatóktól – orvosoktól, kórházaktól – a náluk biztosított magánszemélyek számára az ellátást. Tehát a biztosítók fizettek volna azért, és nem a biztosítottak. A biztosítottaknak, az egészségügyi ellátás fogyasztóinak ugyanúgy nem kellett volna fizetniük, mint a reformot megelőzően.

A vizitdíj mint co-payment bevezetésének, amire 2007-ben valóban sor került, ehhez semmi köze. Co-payment egyébként mindig is volt Magyarországon mint a gyógyszerek térítési díja, ami lényegesen nagyobb teher, mint a vizitdíj és kórházi napidíj lett volna.

A Fidesz annak idején azzal vádolta a szocialistákat és szabad demokratákat, hogy „fizetőssé teszik az egészségügyet”, és ezt a vádat „fizetőssé tették volna…” formában mindmáig ismételgetik. Ebben a formában ez éppen a biztosítási reformra vonatkozik. A Fidesztől nem is várunk mást. Nagy kár, hogy ezt a hamis állítást, melyet nyugodtan nevezhetünk rágalomnak is, MSZP-s politikustól halljuk az ATV-ben.

Orbán média háborúja folytatódik

Kenderessy Milán

2020-09-13

Az ellenzéki Klubrádió frekvenciáját elveszi a médiahatóság, melyet a hatalom kézi irányítással működtet. A magyar miniszterelnök – miután elhárult a közvetlen veszély, hogy az Európai Unió pénzmegvonással büntetheti a demokrácia csorbítását – Magyarországon – újabb offenzívát indított a független intézmények ellen.

Először jött a színművészeti egyetem, majd pedig most a Klubrádió. A Reuters hírügynökség foglalta össze az eseményeket, beszámolva arról, hogy az európai szervezetek ezúttal is tiltakoznak mindkét hatalmi akció ellen, de a korábbi tiltakozások nemigen késztették meghátrálásra az Orbán kormányt.

„Demokráciákban fenn kell tartani a média sokszínűségét”

Erre hívta fel a magyar miniszterelnök figyelmét az Európa Tanács jogi biztosa a Klubrádió kapcsán. Dunja Mijatovics utalt arra is, hogy a sajtószabadság korlátozása az egyik oka annak, hogy az Európai Unió vizsgálódik a jogállami követelmények be nem tartása miatt a magyar kormánnyal szemben. Csakhogy az Európa Tanács tiltakozásának általában nem sok foganatja van, nem több erkölcsi ítéletnél.

A Der Spiegel a Klubrádió kapcsán arról írt, hogy az Orbán kormány szisztematikusan bedarálta a kritikus médiát az elmúlt 10 év során: először a közmédia következett 2011-ben, majd a Népszabadság, most pedig az Index és a Klubrádió.

Miért nyomul ily elszántan a miniszterelnök?

A médiában már hatalmas a kormányzati túlsúly. Orbán Viktor már csak a látszat kedvéért is ügyelhetne arra, hogy megmaradjanak a tiltakozás kis szigetei, melyeket fel lehet mutatni Brüsszel és az egész világ előtt. Csakhogy 2022-ben választások lesznek, és a jelenlegi gazdasági válság addig egyáltalán nem biztos, hogy elmúlik.

Akkor pedig a hatalomnak nemigen lesz módja, hogy a választók jóakaratát megvásárolja. Ráadásul az ellenzéki média arra figyelmeztetheti a kormánypárti szavazókat, hogy ők sem kapnak semmit. A nemzeti együttműködés rendszere ugyanis csak nagyon szűk körnek nyújt nagyon sokat.

A döntő többség a kormánypárti oldalon is csak morzsákat kap. Ha pedig nem lesz morzsa sem, akkor meginoghat a többség.

Putyin, Lukasenka és Erdogan népszerűségvesztése egyáltalán nem finom figyelmeztetés a magyar miniszterelnöknek. Orbán Viktor tehát előre menekül , hogy biztosítsa hatalmát, amely mögött nem állnak testvéri tankok mint Lukasenka mögött.

A Fidesz fű alatt tovább vállalhatatlan haverjainak

FüHü

2020-09-13

A Fidesz fű alatt tovább vállalhatatlan haverjainak

Tudjuk jól Orbán Viktortól, hogy nem azt kell nézni, amit mond, hanem amit tesz; de azért ez mégiscsak erős. A Fidesz vezérkar ugyanis miközben a nyilvánosság előtt igyekszik európai arcot mutatni, sutyiban azért tovább csencsel és asszisztál azoknak a haverjaiknak, akik vállalhatatlanságuk miatt kiiratkoztak az európai szalonból.

Mindez nem holmi magyarosan ügyeskedő pávatánc, hanem elvtelen üzletelés és veszélyes szövetkezés azokkal, akik a birodalom sötét oldalán állnak. Erről pedig jó, ha mindannyian legalább tudomással bírunk.

Legutóbb a Politico adta hírül és kevesen vették észre, hogy a Fidesz EP-delegációjának vezetője, Deutsch Tamás a néppárti közösség egyik legutóbbi ülésén a nyilvánosság előtt védte meg például az Orbán Viktorral jó barátságban lévő – szintén néppárti – bolgár miniszterelnököt, Bojko Boriszovot, mondván az Európai Néppártnak kollektíven kellene kiállnia a pártcsaládhoz tartozó kormányfő mellett az őt ért támadásokkal szemben.

Nos, ez a „támadás” annyit jelent, hogy számos EP-képviselő szolidaritást nyilvánított a bolgár ellenzék mellett, amely sokadik hónapja tüntet Boriszov ellen, a hatalmon lévőket maffiakapcsolattal, a korrupcióval szembeni reform megakadályozásával és a szólásszabadság elnyomásával vádolva. Az alapvetően békés demonstrációk során legutóbb több civil is megsérült a karhatalom fellépése miatt.

A Fidesz számára azonban mindez nem számít, a Boriszovval meglévő emberi és vélhetően üzleti viszony nekik bőven megéri, hogy szembemenjenek az európai értékekkel és elvárásokkal.

Lelkük rajta. De nem ez volt az egyetlen fű alatti lépés, a magyar kormány ugyanis a mai napig nem ítélte el hivatalosan, egyértelműen és világosan a belorusz rezsimet és a hatalmi erőszakot.

Igaz ugyan, hogy az Unióban megszavazták a Lukasenkával szembeni lehetséges szankciókat, de közben a pult alatt mindent elkövetnek, hogy kedvezzenek neki. És higgyék el, ez tényleg nem valami rafinált többkulacsos játék, amelynek a végén a magyarok szokás szerint előbb lépnek ki a forgóajtón, minthogy bemennek. Ez puszta pénzsóvár elvtelenség.

Amikor Orbán Viktor a V4-ek lublini találkozóján a belorusz kapcsolatokról beszélt, akkor persze gyorsan bebújt az ezügyben karcos véleményt képviselő lengyelek szoknyája mögé, de onnan kikukucskálva már inkább azt tartotta fontosnak, hogy a Lukasenkával meglévő gazdasági kapcsolatokat ápolni és fejleszteni kell.

Hogy közben vélhetően csalással maradt hatalmon a belorusz vezér, az ellenzékieket pedig hol megverik, hol állami csuklyások rabolják el és viszik Isten tudja hova, az Orbánnak ezek szerint vajmi keveset számít. Csak a pénz. Az legyen rendben, a többi mehet a szőnyeg alá.

Nincs az a diktatúra, amelyiknek nem hajtunk fejet, ha megfizetik.

Szomorú ez. Mert rövid ideig-óráig talán még hoz is némi hasznot – a haveri köröknek persze -, de hogy ezzel a magatartással hosszú távon teljesen elszigetelődünk az európai közösségben és végül visszafordíthatatlanul az európai szalonon kívül találjuk magunkat, az kétségbevonhatatlan.

Orbán legnagyobb tévedése nem is ez, hanem hogy azt hiszi, ezek az újdonsült barátai majd befogadják a körbe és megvédik, amikor szükség lesz rá. Pedig úgy fogják adott esetben arrébb pöckölni, mint a szotyihéjat szokták a felcsúti VIP-páholyban.

Továbbiak

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

Itthon

A világjárvány elején, amikor egyes tudósok azt jósolták, hogy koronavírus elleni vakcina 12-18 hónapon belül elérhető lesz hozzáértők csak forgatták a szemüket.

Eltelt nyolc hónap. Nincs vakcinánk.

De minden egyes nappal közelebb kerülünk az oltóanyaghoz

A Covid-19 még mindig Covid-19

A Trump-adminisztráció támogatta a vakcinakutatás előmozdítását, és pénzt adott az ipar számára a gyártás megkezdéséhez.

Ennyi menekült befogadásáról döntött a német kormánykoalíció a görög szigetekről. Nem kerek szám, hanem konkrét családok, és nemcsak Leszboszról, hanem más szigeteken levő táborokból is.

Magyarország jelenlegi kormánya pedig a legtisztességtelenebb.

Ráadásul a további gazdasági visszaesésnek komoly esélye van.

És akkor?

„a mi politikai csoportosulásunk, főként pedig a mi jelöltünk legyen, lehet az egyesült ellenzék vezető ereje és majdani miniszterelnök-jelöltje.“

A gyógyszermentes pszichiátriai kezelés akár jobb eredményeket produkálhat, mint ha gyógyszerekkel tömik a pácienseket – erre a következtetésre jutott egy, a BMC Psychiatry című folyóiratban megjelent friss tanulmány.

Ez szolgálhat magyarázatul arra, hogy miért fizetett ki a társadalombiztosító közel 17 milliárd forintot az antipszichotikus szerekre a tavalyi évben Magyarországon – ez nagyságrendileg 100 ezer ember teljes évi adagjának felel meg.

Norvégiában működő pszichiátriai intézmények, ahol a betegnek megadják a döntési szabadságot: választhat a tudatmódosító szerek és a gyógyszermentes pszichoterápia között.

A BMC Psychiatry nevű folyóiratban megjelent friss tanulmány szerint ezzel a módszerrel jelentősen hatékonyabban kezelhetőek a pszichotikus állapotok, sőt, az eredmények végre túlmutatnak a tünetek enyhítésén.

Healy kutatásai szerint a skizofrének körében 100 évvel ezelőtt nem volt több az öngyilkosság a társadalmi átlagnál, napjainkban viszont minden tizedik skizofrén megöli magát.

Hogyan befolyásolta a koronavírus a hitelpiacot? Hogyan reagáltak a piaci szereplők a kialakult helyzetre? Kire milyen hatással voltak a lépések, és ezek hogyan fognak hatni a jövőben? Ezekre a kérdésekre kereste a választ elemzésében a Hitelválasztó.hu.

Hogyan hatottak az intézkedések a piacra?

A járvány közvetlen hatása a hiteligénylésekre

Mit mutatnak a számok?

Miként hat a moratórium a zsebünkre hiteleinknél?

Ha példaként veszünk egy 5%-os kamattal, 20 éves futamidőre felvett lakáshitelt, akkor a hátralévő futamidőt tekintve 5 évnél kb. 1 %-kal, 10 évnél kb. 2 %-kal, 15 évnél kb. 3%-kal kell majd többet visszafizetni.

De mi történik, ha…

Valamilyen ismeretlen okból Havas Szófia, az MSZP egészségpolitikusa, egykor a János Kórház orvosigazgatója jelenik meg az ATV Startban, az első blokkban, ahol mindig két pártpolitikus válaszol aktuális kérdésekre.

„Demokráciákban fenn kell tartani a média sokszínűségét”

Miért nyomul ily elszántan a miniszterelnök?

A Fidesz számára azonban mindez nem számít, a Boriszovval meglévő emberi és vélhetően üzleti viszony nekik bőven megéri, hogy szembemenjenek az európai értékekkel és elvárásokkal.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA