Hasznos

Ennyit pihenhetünk pluszban 2018-ban

0

Szünnapból, pihenőnapból és szabadságból soha nem elég! Különösen jól jön az embernek, ha egy adott naptári évben úgy esnek az ünnepnapok hétköznapokra, hogy hosszú hétvégéket lehet belőlük kreálni. 2018-ban nem lesz okunk a panaszra! Lesz egy ötnapos hosszú hétvégénk is!

 

Megjelent a 9/2017. (V. 19.) NGM rendelet a 2018. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről, amiből kiderül, mire számíthatunk jövőre a munka- és szünnapokat illetően, pontosabban, hogyan alakulnak azok a hétvégék, amelyeket munkanap-áthelyezéssel hosszabbítanak meg, tekintettel az ünnepekre.

A jó hír: lesz egy darab ötnapos, 4 darab négynapos és egy darab háromnapos ünnepünk, mégpedig az alábbiak szerint:

MÁRCIUS 15.:

Március 15. csütörtöktől tart a pihenés március 18. vasárnap estig, igaz a megelőző hét egy nappal hosszabb lesz, mert 10-én szombaton le kell dolgozni a négy napba beleeső pénteket.

MÁJUS 1.:

Ekkor is négy napot pihenhetünk; április 28.-a szombaton kezdődik az összevont hétvége és tarta keddre eső május 1-i ünnepnapig. 30.-a hétfő helyett pedig április 21.-én, szombaton kell majd dolgozni.

OKTÓBER 23.:

Ez is négy egybefüggő napnyi pihenést kínál, mivel október 20.-a szombatra, 21.-e vasárnapra esik, a 22.-e hétfőre eső elvben munkanapot 13.-án, szombaton előre ledolgozzuk, október 23.-a pedig – mint tudjuk – ünnepnap Magyarországon.

HALOTTAK NAPJA:

November 2.-a jövőre péntekre esik, így lesz háromnapos az ünnep. A péntek helyett 10.-e szombaton dolgozik majd Magyarország.

KARÁCSONY:

Igazi kuriózum (bár korábban volt már rá példa): ezúttal ötnapos lesz az ünnep, ami tart december 22.-e, szombattól egészen 26.-a szerda estig. Csak némi üröm az örömben, hogy december elsején, szombaton dolgozni kell majd a 24.-e helyett.

Kérdés, mennyire változik a már meghirdetettekhez képest a helyzet, ha sikerült átverni a kezdeményezést december 24.-e munkaszüneti nappá nyilvánításáról. Népszavazást szeretnének elérni e kérdésben, s már gyűjtik az aláírást a Magyar Szakszervezeti Szövetség aktivistái. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) is napirenden szerepel  a kérdés.

SZILVESZTER – ÚJÉV:

Az év legvégére is jut még egy kis hosszabb pihenőidő: december 29.-e szombattól, január 1.-je, kedd estig lehet mienk a világ. Ám december 15.-e szombat munkanap lesz.

Hosszú a nagy és tartós adósok listája

0

Továbbra is sok tartós adósa van a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV). Szeptember végén 2889 magánszemély és egyéni vállalkozó tartozott egyenként több mint 10 millió forinttal, és 1856 társaság, szervezet egyenként több mint 100 millió forinttal 180 napon keresztül, folyamatosan az adóhatóságnak.

 

Az adóhatóság negyedévente teszi közzé a tartós adósok listáit, amelyek csak az adózó nevét és címét, illetve székhelyét, valamint a társaságok, vállalkozók esetében az adóazonosítót tartalmazzák, a fennálló tartozás összegét nem ismertetik.

A most feltett lista szerint  magánszemélyek és egyéni vállalkozók  a 10 milliós küszöbértékkel számolva mintegy 28,9 milliárd forinttal, a szervezetek a 100 milliós küszöbbel 185,6 milliárd forinttal tartoztak szeptember végén, együttes minimális tartozásuk mintegy 214,5 milliárd forintra rúgott.

A valóságos tartozás azonban ennél nagyobb, hiszen vannak milliárdos tartozású cégek és olyan magánszemélyek is, akikkel szemben több száz milliós – egyes esetekben milliárdos – követelése van az adóhatóságnak.

A 10 millió feletti tartozással rendelkezők közül 2146 magánszemély, 716 egyéni vállalkozó, 27 adós pedig lakcím nélküli – jegyzi meg az MTI. 

A tartósan nagy összeggel tartozó nem magánszemély adózók közül 501 működik, illetve csődeljárás alatt áll, 631 kényszertörlés alatt, 689 felszámolás alatt, 35 pedig végelszámolás alatt van.

Magyar devizaadósság – minden rendben van

0

Az előzetes menetrendnek megfelelően pénteken megvizsgálta a hosszúlejáratú magyar deviza államadósságot a Moody’s, ám nem jelentett be módosítást sem magára az osztályzatra, sem pedig annak a kilátásra. Tavaly novemberben került a magyar besorolás a befektetői kategóriát jelentő Baa3-ba, stabil kilátása. Azaz úgy látják: a pénzügyi kötelezettségek teljesítését a kedvezőtlen gazdasági feltételek vagy változó körülmények gyengíthetik, van tehát kockázat, de még ajánlott a befektetés.

Mint a FüHü korábban megírta: a hosszú lejáratú magyar szuverén (azaz állami) devizaadósságot jelenleg már mind a három nagy hitelminősítő – a Standard&Poor’s, a Moody’s és a Fitch – befektetői kategóriában, igaz, annak legalsó sávjában tartja nyilván.

A három nagy közül egyedül a Standard&Poor’s –nál van pozitív kilátással ellátva a besorolás – ami annyit jelent, hogy felminősítésre látó jeleket érzékel a hitelminősítő. A másik kettőnél stabil a kilátás.

Bankokat is minősítettek

Több bankok is megvizsgált a Moody’s, s több esetben lépett is – pozitív irányban.

Az OTP Bank hosszú és rövid lekötésű forintbetét-állományának osztályzatát az addigi “Baa3/Prime-3”-ról egy fokozattal “Baa2/Prime-2”-re emelte, egyidejűleg a bank alapszintű adósminőség-értékelésének (baseline credit assessment, BCA) mutatóját “ba2”-ről szintén egy fokozattal “ba1”-re javította – írja az MTI.

A K&H Bank hosszú és rövidtávú, forintban és devizában elhelyezett betétállományának osztályzatait javította az eddigi “Ba1/Not Prime”-ról egy fokozattal “Baa3/Prime-3”-ra, egyidejűleg a bank BCA-mutatóját “b1”-ről “ba3”-ra, a kiigazított BCA-minősítést ba2-ről ba1-re emelte, a K and H hosszú távú forintbetét-besorolásának kilátását pedig stabilról pozitívra javította.

A hitelminősítő tavaly júniusban pozitívra javította a magyar bankrendszer egészére adott kilátását is. E pozitív kilátást a múlt hónap végén megerősítette, és ehhez fűzött elemzésében kiemelte, hogy várakozása szerint a szektorszintű nem teljesítő kinnlevőség-ráta a teljes hitelportfolió 9 százaléka körüli szintre csökken 2018 végéig a tavalyi év végén mért 14,7 százalékról – emlékeztet az MTI londoni tudósítója.

 

Karácsony előtt nemigen lesz szociális tűzifa

Országos tűzifahiány van, de a szociális támogatásra szánt kontingens rendelkezésre áll, ám lehetséges, hogy csak karácsonyra fogják megkapni az érintettek – mondta a fuhu.hu-nak a TÖOSZ elnöke. Schmidt Jenő szerint az egész rendszer rossz. A piaci alapú tűzifa ára közben az egekben, az import is késik. A becslések szerint 500-800 ezer olyan háztartás lehet, amelyben tudnak vagy szoktak fával fűteni.

A tűzifa országos hiányáról sok írás jelent meg az elmúlt időben, mi is foglalkoztunk vele. Akik az elmúlt két hónapban próbálták beszerezni a télire valót, azzal szembesültek, hogy nincs vagy alig van fa, az ár pedig rohamosan emelkedik: először köbméterenként 13-14 ezerről 15 ezer forint fölé, majd 18 ezerre, most pedig már 20-24 ezer forinttal is találkozni. És ebben még nincs benne a házhoz szállítás és – szükség esetén – a felhasogatás költsége, ami újabb 10-15 ezer forint is lehet házanként.

Egy nagyon szerény körülmények közt élő családnak (vagy egyetlen lakónak), ha csak egyetlen szobát fűt, négy-öt köbméter fára biztosan szüksége van a télen – mondta a fuhu.hu-nak Komjáthi Imre, a Közmunkások Szakszervezetének elnöke, aki az elmúlt hetekben a tűzifa ügyében is járja az országot. Szerinte a 40-50 ezer forint nyugdíjból élő idősek és a jórészt csak szociális támogatáshoz jutó több gyerekes családok

képtelenek százezer forint körüli összeget kifizetni tűzifára.

A Belügyminisztérium két hete hirdette ki a szociális tűzifa és szén beszerzéséhez az önkormányzatok számára kiadott pályázat eredményét. Már az is sokat mondó, hogy 2255 önkormányzat (a 3200-ból) pályázott. Mindannyian nyertek, de az igényelt 6,1 milliárd forint helyett csak az előzetesen meghirdetett négymilliárdot kaphatják meg. A BM a kemény lombos fa köbméteréért bruttó 19 ezer forint támogatást ad, de az önkormányzatnak is be kell szállnia egy ezres önrésszel.

A pénznek a helyhatóságok számlájára mostanában kell megérkeznie, ezután foghatnak hozzá a fa beszerzéséhez – mondta el Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, egyben Tab község polgármestere. Mint mondta, a TÖOSZ-nak nincs országos gyűjtése arról, hányan vannak, akik szociális tűzifát kapnak, de becslése szerint átlagosan

a téli fűtési igény negyedét lehet fedezni a szociális keretből,

a többit a piacról kell megoldaniuk az embereknek.

A keret méretét mutatja, hogy ellátottanként (vagyis támogatásban részesülő személyenként) 2 köbméter járt (a rossz minőségű, gyorsan elégő lágy lombos fából 3 köbméter, amelynek támogatása mintegy 40 százalékkal kisebb), de háztartásonként legfeljebb 5 köbméter lehetett.

A TÖOSZ-elnök szerint a 22 állami erdőgazdaság félretette a szociális tűzifa mennyiségét, tehát az országos hiány ezt minden bizonnyal nem fenyegeti. De becslése szerint lehet, hogy csak karácsonyra jutnak hozzá a támogatottak a fűtésre való fához.

Schmidt szerint az egész rendszer rossz. A költségvetésben a pénz elkülönítve rendelkezésre áll, semmi akadálya se lenne annak, hogy tavasszal beszerezzék a fát, amit a közmunkások segítségével maguk az érintettek is ki tudnának termelni, önkormányzati segítséggel pedig hazaszállíthatnának – mondta.

Az országos hiány oka elsősorban az, hogy

a tavasszal kitermelt fát nyáron értékesítették,

az újabb nagy favágások pedig ez után várhatók. Ugyancsak szűkíti a mennyiséget az, hogy a biomassza erőművek miatt egész területeken végeznek tarvágást, az új telepítésről pedig nem mindenütt gondoskodtak. Emellett rengeteg erdő került magánkézbe, ami az árak felhajtásában is szerepet kap – sorolta Komjáthi Imre. Schmidt Jenő ezt megtoldja azzal, hogy a közúti szállítmányokat ellenőrző ekáer-rendszer miatt lényegében leállt a szlovákiai illegális import.

Azt senki se tudja, megközelítőleg hány háztartás és mennyi ember élhet Magyarországon, akik kimaradtak az elmúlt évek rezsicsökkentéseiből, és egyre többet kénytelenek fizetni a fáért. Statisztikai adatok erről nincsenek. A KSH népességszámlálásának eredményéből tudhatjuk, hogy a mintegy négymillió lakásból másfél millió az egyedi helyiségfűtésű, de ennek jelentős része a régi építésű gázkonvektoros lakás.

A lakások jellemzői közül a falazat és a komfortfokozat adataiból lehet következtetést levonni. A tégla, kő, kézi falazó elemes készítésű épületből 2,6 millió van. Jellemzően ebből kerülnek ki azok a házak-viskók, amelyekben gyakran közművek sincsenek bevezetve, a fűtés pedig „mindenevő”. A KSH kimutatása szerint két éve

317 ezer volt a nem elfogadható minőségű lakások száma.

Sok több gyerekes család él az ilyen építményekben: összesen 540 ezer gyerek érintett.

A sokszor nem is lakás célra épült – és lakcímet is nélkülöző -, ezért a nyilvántartásokból is hiányzó épületekben élők száma 500-800 ezer háztartásban bőven egymillió fő felett lehet.

Idén is gondol a kormány a nyugdíjasokra

Ebben az évben is kapnak karácsonyi Erzsébet-utalványt a nyugdíjasok. A kormány először fizet nyugdíjprémiumot, amit még a Bajnai-kabinet rendelt el.

A kormány javasolja, hogy a tavalyi évhez hasonlóan idén is kapjanak karácsony előtt 10 ezer forint értékű Erzsébet-utalványt a nyugdíjasok – mondta Orbán Viktor az Idősek Tanácsa ülésen, az Országházban.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy először Magyarország történetében nyugdíjprémiumot fizet a kormány novemberben, ilyen még nem volt, ez előrelépés – mondta.

A nyugdíjprémiumot még a Bajnai-kormány idején rendelte el jogszabály – amikor az egyensúlyjavító intézkedések miatt megszüntették a 13-ik havi ellátás megszüntetését. Ennek első rendű feltétele az, hogy

a gazdasági növekedés érje el a 3,5 százalékot.

Ezt egészíti ki idén az év elején tervezett és a valóságos infláció közti különbözet miatti korrekció, januárig visszamenően.

Ha ismer valaki egy embert, szóljon

Már egy egyszerű lift építése is nehézségbe ütközik, hónapokat csúszik a szakemberhiány miatt, mert nincs, aki elkészítse a zsaluzatot. A munkaerő megtartása éppen az építőiparban és a kicsi cégeknél a legnehezebb, miközben az ágazat száguldani látszik. A cégek fele a helyzet súlyosbodásával számol.

Horrorisztikus történeteket mesélnek arról, hogyan szipkázzák el egymástól a munkaerőt cégek, elsősorban az építőiparban: látatlanban ígérnek rá 100-200 ezer forintot a fizetésre. Hiány van szinte minden munkakörben. Már egy „egyszerű”, belpesti bérház liftjének építése is hónapokat csúszott, mert nem volt, aki megcsinálja a zsaluzatot az új liftszekrényhez.

Közben pedig az építőipar szinte megállíthatatlanul száguld: a legújabb statisztika szerint az ágazat augusztusban

egy év alatt csaknem 37 százalékkal növelte teljesítményét,

a megelőző hónaphoz képest pedig közel 10 százalékkal (a szerény tavalyi adatok ismeretében is komoly növekedés ez). Ám mind gyakrabban érkezik hír hónapokat csúszó vagy el se induló építkezésekről.

A szakember-hiány viszont általános. A magyarországi cégek 36 százaléka szembesült ezzel az elmúlt egy évben, legnagyobb mértékben (43 százalék) az 50 fősnél kisebbek küzdenek ezzel, a létszám növekedésével kissé enyhül ez a nyomás – derül ki a Magyar Kereskedelmi Kamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének nyári adatokat tartalmazó felméréséből. Ennél is több, 38 százalék az üzletvitel egyik legnagyobb akadályaként a munkaerő-hiányt jelölte meg. Az ábrán látszik, hogyan szökell felfelé évek óta.

A válaszadók megoszlása aszerint, hogy cégüket mely esetekben érintették a munkaerőhiányra visszavezethető nehézségek. N=144 (százalék)

És emberhiány van (a régi reklámszlogent idézve) minden szinten szinte minden. Se új, se régi, se fiatal, se tapasztaltabb nincs elegendő.

A válaszadók megoszlása aszerint, hogy cégüket mely esetekben érintették a munkaerőhiányra visszavezethető nehézségek (százalék)

A vállalkozások tipikus reakciója a fizetésemelés, amely minden más eszközt megelőz. A sor végén a részben inkább hangulatjavító intézkedések vannak. Az ábrából kitűnik, hogy a cégek júliusban már alig terveztek további béremelést (januártól kell a 15 és 25 százalékkal megnövelt minimálbért és garantált bérminimumot fizetniük).

A vállalkozások meglévő munkahelyei megtartása érdekében tett, illetve tervezett lépései (százalék)

A nagy (250 fős feletti) cégek a legkisebb arányban éltek a fizetések emelésének eszközével, igyekeztek a többi lehetőséget (például cafeteria, továbbképzések) arányosan elosztani – valószínűsíthetően ebben a vállalatméretben relatíve a legjobbak a javadalmazások amúgy is.

Az adatokból az is kihámozható, hogy eddig a nagyobb méret mellett az exportáló és a valamilyen arányban külföldi tulajdonú cégek vették viszonylag legkönnyebben a szakember-hiány okozta akadályt.

A pici, belső piacra dolgozó hazai tulajdonú cégek vannak ezzel szemben a legsanyarúbb helyzetben. S ezen belül is

az építőipar számít igazán válság sújtotta vidéknek: a béremelésen kívül szinte semmilyen

egyéb eszközzel se tudtak élni a munkaerő megtartása-megszerzése érdekében.

A válaszadó cégvezetők 49 százaléka arra számít, hogy a következő egy évben romlani fognak a munkaerő-hiányból fakadó problémák, 45 százalék stagnálást vár, alig 5 százalék remél javulást. És 2018-ban jön az újabb 8 százalékos (minimálbér) és 12 (szakmunkás bérminimum) kötelező emelés.

A lakosság negyede, a fiatalok harmada veszélyeztetett

0

Magyarországon 2016-ban a teljes lakosság 26,3 százalékát fenyegette az elszegényedés vagy a társadalmi kirekesztettség, a 18 éven aluliaknak pedig már a harmada. Az Európai Unió egészében 23,4, illetve 26,5 százalék volt a két adat. Mind a magyar, mind az uniós helyzet javult az egy évvel korábbihoz képest. De eltérő módon.

Az alábbi három feltétel közül legalább egynek megfelel az EU 117,5 millió európai uniós polgára: jövedelmi elszegényedés, anyagi megfosztottság, munkához jutás alacsony szintje. Mindez az Eurostat jelentéséből derül ki, amelyet a szegénység elleni küzdelem világnapjához időzített az EU statisztikai hivatala.

Javul a helyzet

A trend lefelé mutat az EU-ban, ahol 2009 és 2012 között nőtt az érintettek aránya, ám azóta folyamatosan csökken, s ma már alig 0,1 százalékponttal van elmaradva a 2009-es mélyponttól. Ezen belül az elszegényedés által fenyegetettek aránya 0,7 százalékponttal, a munkához jutás alacsony szintjével küzdőké pedig még mindig 1,2 százalékponttal volt magasabb 2016-ban, míg a megélhetéssel küszködők aránya 1,0 százalékponttal esett a nyolc évvel korábbihoz képest.

Magyarországon némileg ellentétes a mozgás: az elszegényedés által fenyegetettek aránya 2,1 százalékponttal volt magasabb 2016-ban, mint a válságot megelőzően. A másik két kategóriában 1,7, illetve 3,8 százalékpontos javulást mértek.

A leginkább Lengyelországban, Lettországban és Romániában javult, illetve Görögországban, Cipruson és Spanyolországban romlott a helyzet a válság előtti időszakhoz képest.

Elszegényedés vagy társadalmi kirekesztettség által fenyegetettek
(a teljes lakosság százalékában, 2016.)

Forrás: Eurostat

Aki az adatok között szeretne böngészni, az itt megteheti.

Fogyasztóbarát lakáshitel: ez se ajándék

Mára lényegében mindenki hozzáférhet az úgynevezett minősített fogyasztóbarát lakáshitelhez (MFL), amely jelenleg valamivel alacsonyabb kamattal vehető igénybe, mint az egyéb piaci hitelek, igaz, biztosan csak a szerződött kamatperióduson (például öt éven) belül. A jegybank számítása szerint egy 20 évre adott 10 milliós, 5 éves fix kamatú hitellel havonta mintegy háromezer forint spórolható meg. Az időközbeni kamatemelkedés viszont nehezen kalkulálhatóvá teszi az évekkel későbbi törlesztő-részletek összegét.

Fél éve hirdette meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az MFL-programot, amelyhez folyamatosan nyújtják be pályázataikat a pénzintézetek. Mostanra lényegében minden jelentős hitelintézetnek elfogadott konstrukciója van: 52 kereskedelmi bank és takarékszövetkezet 104-féle fogyasztóbarát hitelt kínál 3, 5, 10 éves rögzített kamatperiódussal vagy a teljes futamidőre fix kamattal. Az MNB adata szerint ezek a hitelintézetek folyósították tavaly a teljes lakossági hitelállomány 80 százalékát.

Az elmúlt időszak javuló versenyének köszönhetően az ajánlatok között az átlagos hitelkockázatú ügyfelek már 5 százalék alatti teljes hiteldíjmutatóval (THM) is találhatnak 3 vagy 5 éves rögzített kamatú kölcsönt. A 10 éves kamatperiódusú akár 6 százalékos, a végig fix kamatú típus pedig 7 százalék körüli THM-mel érhető el számukra.

Az MNB jelenleg nyilvántartott banki kínálatai alapján egy átlagos, 10 millió forintos, 20 éves futamidejű, 5 éves rögzített kamatperiódusú kölcsönnél a legjobb piaci feltételű lakáshitel THM-je 4,46 százalék, míg azonos feltételekkel a legkedvezőbb minősített fogyasztóbarát lakáshitelé 3,89 százalék.

Vagyis utóbbi fél százalékos kamatelőnye azt jelenti, hogy a kölcsönt felvevőnek a futamidő alatt összességében 698 101 forinttal kevesebbet kell fizetnie a hitelért. Ez havi 2 909 forint, éves szinten 34 908 forinttal kisebb törlesztő-részletet jelent.

Kamatperiódus: amelynek ideje alatt a szerződésben rögzített havi THM nem változik, akkor se, ha nő vagy éppen csökken a banknak a szerződésre számított költsége. A nem rögzített, hanem változó kamatozású megoldásnál a havi törlesztés azonnal követi a piaci folyamatokat.
THM: a kölcsön összegére járuló összes költség (hitelbírálat, szerződéskötés satöbbi) díjával „egybecsomagolt” havi kamat.
Előtörlesztés: amikor az adós egyszerre fizet be egynél több havi törlesztést, és hozza előre a szerződés lejártát (ennek „minősített” esete a végtörlesztés, amikor egy összegben fizeti vissza a hátralékot) – ilyenkor a bankot komolyabb veszteség érheti, mert az előzetesen számítottnál kisebb összeget tud másutt elhelyezni kamatra.

Az MNB azt ajánlja a kölcsön iránt érdeklődőknek, hogy a THM és a havi törlesztőrészlet mértéke mellett – a jelenlegi, történelmi mélyponton lévő kamatszint időszakában – a megfelelő hitel választásakor

célszerű minél jobban mérsékelniük az esetleges későbbi kamatemelkedés kockázatát is.

A hitelt felvevő a változó (referencia-kamathoz kötött) kamatozással azt vállalja, hogy a hosszú futamidő alatt esetleg nőhet a kamat, és így az ő terhei is. Ha viszont (legalább a kamatperióduson belül) a fix, nem emelhető törlesztőrészletű konstrukciót választja – és az MFL csak ilyen lehet –, akkor kezdetben kicsit többet fizethet, de csökkenti vagy megszünteti a jövőbeni kamatemelés kockázatát.

Az MNB szerint a mai kamatkörnyezetben egyértelműen a minél hosszabb kamatperiódusú vagy a futamidő teljes idejére fixált kamatozású hitelek biztonságosak. A rövidebb kamatperiódus választása – bár a THM alapján olcsónak tűnik – kifejezetten kockázatos lehet – állítja a jegybank.

A minősített fogyasztóbarát lakáshitel feltételei: a havi törlesztő-részletek egyenlők, a kamatperiódus hossza 3, 5, 10 év, vagy a futamidő végéig tartó kamatrögzítés; a hitelbírálati határidő az értékbecslés elkészülte után legfeljebb 15, a folyósítás a feltételek teljesítésétől számított két munkanap; a banknak az általa választott referencia-értékhez (például a bankközi kamat, az úgynevezett BUBOR) viszonyított kamatfelára legfeljebb 3,5 százalékpont; a folyósítási díj maximum a hitelösszeg 0,75 százaléka, de legfeljebb 150 ezer forint, az előtörlesztési díj nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg 1 százalékát, lakástakarék-pénztári betétből pedig a szerződés szerint elérhető megtakarítás, a hozzá kapcsolódó állami támogatás és az azokra jóváírt kamat mértékéig az előtörlesztés díjmentes.

Ez azért nem ennyire egyszerű. A valahány évre rögzített kamat ugyan nem engedi beépülni az „árba” a kamatemelkedés többletét (de a csökkenés enyhítő hatását is kirekeszti), ám a kamatperiódus (3, 5 vagy 10 év) letelte után az addig „jegelt” különbözet menthetetlenül beépül a következő periódus THM-jébe. A banki gyakorlat az, hogy minél nagyobb a kiszámíthatatlan tényező, az annál drágábbá teszi a kölcsönt. Vagyis

ingyenebéd se így, se úgy nincs.

Jelenleg soha nem látott mélyponton van a jegybanki alapkamat a 0,9 százalékkal, a banki hiteleknél referenciaként választott bankközi kamat ennek is következtében lényegében nulla. Nagy Márton, az MNB alelnöke a minap egy konferencián azt mondta, hogy 2020-ig biztosan fennmarad a jelenlegi alapkamat, és 2019 elejéig a nulla közeli 3 havi BUBOR is.

Nem osztja mindenki ezt az álláspontot. Csak az elmúlt napokban jó nevű elemzőintézetek – egyaránt a gyorsuló inflációval számolva – belátható időn belüli komolyabb alapkamat-emelkedést jeleztek.

A brit TD Securities elemzői szerint 2018 közepének tájékán el kell kezdeni az MNB monetáris politikájának szigorítását. Az ugyancsak brit Capital Economics prognózisa szerint a jövő év végéig 1,5 százalékra, 2019 végéig 3 százalékra emelkedik az alapkamat. A Fitch Grouphoz tartozó BMI Research azt valószínűsíti, hogy az MNB 2019-ben kamatemelésbe kezd, és az év végére 2 százalékra emeli alapkamatát.

Vagyis

a mostani fogyasztóbarát lakáshitelek kamatai csak ideig-óráig lesznek ennyire alacsonyak,

a hosszabb (öt-tíz évi) kamatperiódusok esetében a bankok hamarosan eleve be fogják számítani a várható, és átmenetileg át nem hárítható növekvő költségeket. Ezek havi összege ugyanúgy havi több ezer forint lesz, mint a jelenlegi megtakarítás.

Nyugdíjprémiummal kényeztetik az időseket

0

Novemberben nyugdíjprémiumot is küld a kormány, együtt a tényleges inflációval korrigált visszamenőlegesen korrigált nyugdíjjal. Húsz-harmincezer forint is összejöhet egy összegben.

A gazdaság jó teljesítményének köszönhetően az idén először nyílik lehetőség az idősek számára nyugdíjprémium kifizetésére – közölte Varga Mihály egy idősotthonban az MTI-vel.

Varga Mihály elmondta: idén nemcsak nyugdíjkorrekció lesz, hanem először nyílik lehetőség nyugdíjprémium kifizetésére. Az inflációs kiigazítás amiatt válik időszerűvé, hogy erre az évre 1,6 százalékkal emelték a nyugdíjat, holott az átlagos drágulás már most csaknem egy százalékponttal magasabb. A kipótolt összeget januárig visszamenőleg kell kifizetni.

Varga szerint 125 ezer forintos átlagnyugdíj esetében évente mintegy 12 ezer forint, az inflációs korrekció nyomán a nyugdíjba beépülő emelés és plusz mintegy 12 ezer forint egyszeri kifizetése várható. Elmondta, hogy az emelt nyugdíjat, illetve a prémiumot novemberben kapják meg a nyugdíjasok.

A nyugdíjprémiumot még a Bajnai-kormány írta elő – amikor kényszerűségből visszavonták a 13-ik havi ellátást – arra az esetre, ha a gazdaság éves növekedése eléri a 3,5 százalékot. A Portfólió arra a következtetésre jutott, hogy a kormány változatlanul 4,1 százalékkal számol, bár az elemzők többsége ennél jó kéttized-százalékponttal kevesebbel kalkulál.

Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyekért is felelős államtitkára is megerősítette, hogy novemberben kapják kézhez a nyugdíjasok a nyugdíjprémiumot, valamint a nyugdíjkorrekció összegét.

Elmondta, hogy azért döntöttek a nyugdíjprémium fizetése mellett, mert “a kormány törődik az idősekkel és megbecsüli őket”, és természetes, hogy a gazdaság jó teljesítményéből azok is részesülnek, akik évtizedeket dolgoztak keményen az országért, a mostani generációkat felnevelték és segítik őket.

A nyugdíjprémium kiosztása 2,6 millió embert érint.

A nyugdíj-kiegészítésről pedig azt mondta az államtitkár, hogy a célja most is az, hogy megőrizzék a nyugdíjak vásárlóértékét és a tényleges éves inflációhoz igazítsák a nyugdíjemelés mértékét. Ez a kormány egyik fontos vállalása volt az idősek felé – hangsúlyozta Novák.

A nyugdíj-kiegészítés és a nyugdíjprémium összegéről hamarosan dönt a kormány, de az már biztos, hogy a novemberi nyugdíjjal ezek is megérkeznek.

Karácsonyi munkaszünet: 60-80 milliárd tét

A munkaadók tiltakoztak a december 24-e munkaszünetté nyilvánítása ellen, a kormány nem foglalt állást a konzultáción – mondta fuhu.hu-nak Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. A tét: 60-80 milliárd forint kiesés a gazdaságban. A munkáltatók terheik gyorsabb csökkentését kérték a kormánytól. Itt 90 milliárdról van szó.

A munkáltatók tiltakoztak a Versenyszféra és Kormány Konzultációs Fórumán (VKF) csütörtökön, hogy munkaszüneti nappá nyilvánítsák december 24-ikét – mondta el a fuhu.hu-nak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Dávid Ferenc közölte, hogy az unió tagállamai közül mindössze hatban nem dolgoznak Karácsony első napján.

Tiltakoznak az ötletszerűen előhúzott újabb munkaszünetek bevezetése ellen, mert hol lesz a határ: később

bemondja valaki vízkeresztet, hamvazó szerdát, Nagyboldogasszony napját?

– kérdezte a VOSZ-főtitkár. Ha bevezetnék 24-ikét, jó eséllyel állna össze négy egybefüggő nap, akkor meg 23-át akarná valaki pihenőnappá tenni – mondta el.

Hatvan-nyolcvan milliárd forint termeléskiesésről van szó naponta – szögezte le Dávid Ferenc. A kormány nem foglalt állást a már népszavazáson lévő kezdeményezésről.

A munkáltatók azt kérték a VKF-en, hogy a foglalkoztatókat terhelő járulék gyorsabban, lehetőleg három év alatt csökkenjen – mondta el Dávid Ferenc. Erre akkor van lehetőség, ha bírja a költségvetés, márpedig minden egy százalékpont 90 milliárd forintot „ér” – mondta el. Erről bővebben itt írtunk.

Beszéltek a minimálbér emelésének tapasztalatairól, bár, mint az korábban már tudható volt, részletes és megbízható adatok nincsenek arról, hogy a körülbelül 12 százalékos emelkedés a minimálbér (15 százalék) és szakmunkás bérminimum (25 százalék) átlagában ágazatonként, területenként, vállalati méret szerint.

Így a munkáltatók is csak abból az általános tapasztalatból indulhatnak ki, hogy a hazai tulajdonú, vidéki és kicsi (főként 10 fő alatti) cégek vannak általában is a legnehezebb helyzetben, ezért körükben várható, hogy ezt a pénzt nem tudják kigazdálkodni a jó esetben 3 százalékos bevétel-gyarapodásból. Elsősorban a kereskedelmi és ipari “kicsik”, amelyek külföldi bérmunkáik é s hazai multi-beszállítói áraiban nem tudják elismertetni a béremelés miatti többletköltséget.

Az ideit jövőre újabb, 8, illetve 12 százalékos kötelező emelés következik.

Az elemzők egy része sokezer vállalkozás csődjét vizionálja a tehernövekedés miatt.

A január elseje óta élő minimálisbér-emelés első tapasztalatairól készültek felmérések tavasszal kérdőíves megkereséssel, ezekből azonban még nem lehet messzemenő következtetést levonni. Jelenleg azt sem tudja senki pontosan, mi az oka annak, hogy a belső fogyasztás a keresetek nagy arányú bővülésétől komolyan elmaradva, alig 4-5 százalékkal futott fel eddig.

A felméréseket korábban készítő kutatóintézetek a fuhu.hu-nak egyaránt azt válaszolták, hogy az elmúlt hónapokban nem indult újabb vizsgálat. (Ötezer cégre kiterjedő kérdezés tízmillió forintba is belekerülhet.) A VOSZ pedig azért nem tud többet, mert tagjaik nem válaszolnak az ilyen kényesnek tartott tudakozódásra.

Az idei alapadatokból, például a mérlegbeszámolókból jövő nyáron fog tudni valamilyen első elemzést készíteni a NAV. Ebből azonban nem derül ki, hány embert érintenek a változások, a bérekre vonatkozó adatok feldolgozására két évre lesz szükség, a cégbezárások hátterének feldolgozása pedig három évig is eltarthat – mondták el az egyik kutatóintézetben.

A legfrissebb rövid vizsgálatot a Kopint-Tárki készítette nemrégiben. Ebből is mindössze az derül ki, hogy Magyarországon a feldolgozóiparban az összes alágazat kilátása igen jó, bár a termelési prognózisok folyamatosan, trendszerűen rosszabbodnak, de még így is jóval a sok évi átlag felett vannak. A magyar feldolgozóipar legnagyobb problémája jelenleg a polarizáltság. „Statisztikailag jól megfogható, szignifikáns különbség van a kis- és a nagyvállalatok között, ez utóbbiak javára. A 10 fő alatt foglalkoztató vállalatok sokkal rosszabb helyzetben vannak, mind a szubjektív, mind az objektív mutatók alapján. Az ágazat legkomolyabb akadályozó tényezője a munkaerőhiány, amellyel a kisebb cégek vélhetően nem tudnak megküzdeni.”

Ami bizonyosnak látszik, az a munkáltatói és alkalmazotti adók egy részének mérséklődése 2018-tól. A törvényjavaslatot szerdán nyújtották be az Országgyűlésnek. A munkaadók tiltakoztak a december 24-e munkaszünetté nyilvánítása ellen, a kormány nem foglalt állást a konzultáción – mondta fuhu.hu-nak Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. A tét: 60-80 milliárd forint kiesés a gazdaságban. A munkáltatók terheik gyorsabb csökkentését kérték a kormánytól. Itt 90 milliárdról van szó.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK