Fontos

A hülyeség megtörtént, (ne) felejtsük el – II.

Csak az nem hibázik, aki nem dolgozik – mondta cinikusan a felelősök védelmében az igazság legfőbb őrnője, valamint a heti észosztók szószólója. És különben is örüljünk, hogy egyetlen szóval sem hangzott el a felelősök között Soros vagy hazai alteregója Gyurcsány neve sem.

Múlt héten szerda hajnalban több rendőrautóval vitték be a rendőrségre Csóka-Szűcs János gyulai Momentum-tagot. Rémhírterjesztéssel vádolták, mert megosztotta Hadházy Ákos egy bejegyzését, és hozzátette: a kormány a gyulai kórházban is kiüríttetett 1170 ágyat.

A vádat végül pénteken ejtették, a „Momentumos János” pedig a mai napon kapta vissza a lefoglalt informatikai eszközeit, valamint a rendőrségi dokumentumokat. Ezekből

kiderült, hogy a feljelentést maga Görgyényi Ernő, Gyula fideszes polgármestere tette meg.

Fekete-Győr András az alábbiakat nyilatkozta az esetről:

Gulyás Gergely és Varga Judit is cinikusan reagált az esetre. Azt mondták, hogy jogállamban ilyen előfordul, az ügyészség pedig tette a dolgát, és megszüntette az eljárást. Csakhogy ma kiderült, hogy jóval többről volt szó, mint egyszerű rendőri túlbuzgóságról: maga a fideszes polgármester, Görgényi Ernő jelentette fel Jánost.

Ez az eset jól mutatja, milyen is a helyi fideszes kiskirályok világa:

az 50-es évek házmester-mentalitását képviselő polgármester feljelenti, majd saját rendőreit küldi a város egyik polgárára, ha az neki nem tetszőt posztol.

A rendőrség pedig még túl is teljesíti a “Polgármester Úr” kérését, és hajnalban, több autóval száll ki a rémhírterjesztőhöz.

Pontosan ebből lett elege több millió magyarnak a tavalyi önkormányzati választásokon – és ebből lesz elege még többeknek 2022-ben és 2024-ben.

Gyula polgármesterének viszont ennyi idő sem jár: a feljelentéssel méltatlanná vált a pozíciójára és a közéleti szerepvállalásra. Azonnal távoznia kell Gyula éléről.” – áll a Momentum elnökének közleményében.

Balhé lesz a Fideszben!

Ujhelyi István az Mszp Európai Parlament-i képviselője szokásos nyílt levelében igen érdekes momentumra hívta fel a figyelmet.  Az Európai Parlament ezen a héten rendhagyó plenáris ülést tartott és online formában számos ügyben szavazott a Ház. A szavazások során jónéhány olyan témában is igennel szavaztak a Fidesz képviselői melyekről a korábbiakban igencsak elutasító álláspontra helyezkedtek.

Az elfogadó szavazatukat adó Fidesz képviselők vagy súlyosan benéztek valamit a plenáris ülésen, vagy megvilágosodtak és bátor harcot indítottak a korrupt Orbán-kormány és oligarcha-hálózata ellen.

Ebből komoly balhé lesz a Fideszen belül, más olvasata nemigen lehetséges.

Az egyik napirenden lévő dosszié a 2018-as pénzügyi évre vonatkozó zárszámadási jelentés volt, ennek egyik néppárti felelőse egyébként maga Deutsch Tamás volt.

„Az állami pénzen kitartott nyaloncmédiában Deutsch kolléga csak annyit dörmögött, hogy az elfogadott dokumentum „egyértelműen kimondta, hogy Magyarországgal kapcsolatban a 2010 előtti időszakban gyökerező rendszerszintű pénzügyi visszaélések és korrupciós ügyek jelentik a legfőbb problémát”.

Hogy jobban értsék: Deutsch kolléga szerint minden korrupció a tíz évvel ezelőtti baloldali kormányzás alatt történt, de legalábbis ott gyökeredzik. Azt most tegyük is félre, hogy a tegnap még kommunista-sorosista birodalmi központnak nevezett Európai Parlament hogyan lett hirtelen hiteles hivatkozási pont és azt is csak röviden említsük meg, hogy Deutsch kolléga – szokásának megfelelően – erősen csúsztat a magyarázatban.

Ez a jelentés ugyanis valóban a 2007–2013 közötti időszak vizsgálatáról számol be, de azt a Fidesz delegációvezetője már nem teszi hozzá, hogy a kritizált periódusok jelentős része a Fidesz kormányzására esik, ahogyan a hivatkozott magas bírságösszeg és OLAF-vizsgálatok magas száma is a fideszes időszak eredményei.

A hivatkozott jelentésben azonban nem ez a legszebb és legsúlyosabb a Fidesz esetében.

A kormánypárti kommunikáció ugyanis azt elfelejtette megemlíteni, hogy ugyanez a dokumentum – amelyet a Fidesz képviselői is megszavaztak – olyan megállapításokat tesz, amelyeket eddig Orbánék üvöltve kifogásoltak.

A Fidesz által megszavazott jelentés például kimondja, hogy az „Uniónak képesnek kell lennie arra, hogy megfelelő intézkedéseket vezessen be, amelyek ilyen esetekben magukban foglalják az uniós finanszírozáshoz való hozzáférés felfüggesztését, csökkentését és korlátozását”, de fontos előrelépésnek nevezi az Európai Ügyészség létrehozását is.

Ugyancsak ez a dokumentum kifogásolja, hogy

a kohéziós források „néhány tagállamban kevés kedvezményezett kezében összpontosulnak” és határozottan elítéli, hogy „egyes tagállamokban oligarchikus struktúrákat hoztak létre”.

Utóbbi ellen az Európai Parlament határozata (a Fidesz támogatásával) azt javasolja, hogy a forrásokat osszák el méltányosan és ne egyetlen személy érdekeltségei kapjanak százmilliós értékű támogatásokat. Ennek első lépéseként a dokumentum szerint nyilvánosságra kell hozni minden tagállamban a legtöbb uniós pénzt elnyerő személyek és vállalatok listáját.

Bamm! Deutsch kolléga és fideszes társai épp most vágtak Mészáros Lőrinc és a többi narancs-stróman alá egy hatalmasat!

Az mindenképpen örömteli, hogy a Fidesz EP-képviselői végre az európai értékek oldalára álltak és szembeszállnak a fideszes oligarcha-hálózattal, valamint a NER korrupt világával. Ez egy valóban hazafias cselekedet!

Csak nehogy lófejet kapjanak a brüsszeli ágyaikba vagy, ami még rosszabb: kiderüljön, hogy továbbra is simán falaznak a korrupt Fidesz-kormánynak és egyszerűen csak nem vették észre, hogy mit is szavaznak meg.

Reggeli vírusjelentés – 2020. május 17. vasárnap

Magyarországon 3509 regisztrált megbetegedést és 3 újabb halálesetet jelentettek, így összesen 451-re nőtt az új koronavírus halálos áldozatainak a száma. A hajnali összesítés alapján az új megbetegedettek  száma  a világban 93 ezerrel növekedett, azaz 4.547.622 igazolt megbetegedést regisztráltak. 

Budapesten regisztrálták a fertőzöttek több, mint 60%-át, összesen 1672 fertőzöttet tartanak nyilván. A főváros után Pest megye (473 fertőzött), és Fejér megye (356 fertőzött)  a legfertőzöttebb gócpont.

Az Egyesült Államokban  több mint 1.467 ezer, Oroszországban 272 ezer, Nagy Britanniában 241 ezer, Spanyolországban 233 ezer, Olaszországban pedig 230 ezer, míg Brazíliában 224 ezer, a franciáknál 179 ezer, a németeknél 175 ezer igazoltan új koronavírussal fertőzött beteget tartanak nyilván. Örömteli, hogy Nyugat Európában lecsengőben a járvány, míg sajnálatosan Oroszországban és Brazíliában jelentősen nőtt a betegek száma.

  • 3509-re nőtt Magyarországon a beazonosított fertőzöttek és az elhunytak száma 451-re emelkedett 
  • A ma reggeli  járvány világhelyzet: igazoltan fertőzöttek: 4.640.622 elhunytak: 311.943  felgyógyultak: 1.697.505

Mit ér a vita döntés nélkül?

Ezen a héten plenáris ülések sorozata van az Európai Parlamentben, melyen a koronavírus miatt személyesen viszonylag kevés képviselő van jelen, de online felületen ugyanúgy folyik a munka.

Az elmúlt napok történéseiről, valamint a magyar kormány felhatalmazási törvénye miatti vitáról Donáth Anna ma online számolt be a sajtónak és követőinek.

A mai plenáris vita fő témája a magyar felhatalmazási törvény volt. Donáth kihangsúlyozta, hogy “a demokrácia által biztosított nyilvánosság és a demokratikus eszközök egy vészhelyzet esetén még fontosabbak! Pontosan az ellenkezőjét kellene csinálni, mint amit a magyar kormány tesz:

ilyenkor nem elhallgattatni és börtönnel fenyegetni kell az embereket, hanem az emberek biztonságérzetének növelése miatt minél sokszínűbben kell bemutatni a valóságot!”

A videóban szóba került az elmúlt napok Varga Juditot érintő diplomáciai konfliktus is. Az Európai Parlament álláspontja egyértelmű volt: ha a miniszterelnök részt vesz a vitán, meghallgatják a véleményét, de ez elsősorban az európai parlamenti képviselők vitája volt. Donáth felhívta a figyelmet: a miniszter Brüsszelben a magyar kormánypropaganda szócsöveként funkcionál, így valódi szakmai vitát nem is folytathatna az Európai Parlamenttel. Ettől még természetesen kiderült a kormánypárt álláspontja: az első felszólalók között volt a Fidesz képviselője, valamint az RMDSZ képviselője is megszólalt, így nevetséges az az érv, hogy elhallgattatták a kormánypártot és nem lehetett bemutatni a kormány álláspontját.

A mai vitán világossá vált: Vera Jourová biztos mellett az Európai Parlamenti képviselők többsége is elítélő, kritikus hangnemet ütött meg a felhatalmazási törvénnyel kapcsolatban. A legtöbben elismerték, hogy

rendkívüli helyzetben rendkívüli szabályokra, eszközökre van szükség, de az arányosság és a mértékesség elveit ez a törvény abszolút nem képviseli.

A felhatalmazási törvény mellett a legtöbb képviselő a rémhírterjesztéssel kapcsolatos Btk. módosítást ítélte el – még a Fidesz frakciójából, a Néppártból is.

Jelenleg egyetlen eszköz van az EU kezében, amivel bármilyen szinten nyomást tud gyakorolni az antidemokratikus eszközökkel élő államokra: a források megvonása. Az Európai vezetés előtt most egy nagy feladat áll, a következő 7 éves ciklus költségvetését kell meghatározniuk. Ezzel kapcsolatban a Renew Europe frakció egy 10 pontból álló javaslatcsomagot dolgozott ki – ebből most Donáth néhány fontos pontot emelt ki:

  • Ha egy ország ellen 7. cikkely eljárás folyik és/vagy amikor a hivatalban lévő kormány felelős az EU alapvető értékeinek súlyos megsértéséért, akkor a járvány utáni helyreállításra elkülönített uniós pénzeket az Európai Bizottság közvetlenül az érintett tagállam kedvezményezettjeinek (központi vagy helyi hatóságoknak, civil szervezeteknek, önkormányzatoknak, vállalatoknak és állampolgároknak) ossza ki.
  • A „rugalmas” uniós finanszírozást az EU Ügyészséghez csatlakozáshoz kell kötni. Ez azt jelenti, hogy innentől csak kölcsönös lehet a bizalom: szabadabban használhatod fel az EU pénzét, ha vállalod, hogy arra az Európai Ügyészség is ráláthat.
  • Az EU hozzon létre egy támogatási alapot a független média megsegítésére. Ezt magyarázni sem kell annak, aki az elmúlt hónapokban a magyar sajtóból, az állami hírügynökség és a propaganda rémhíreiből próbált tájékozódni.

Donáth beszélt emellett az Európai Bizottság technokrata működéséről is: mint az Európai Parlament képviselője, üdvözölné, hogy

ha már a Bizottságot Európa kormányának nevezik, akkor az vállalja fel a politikai döntéseket és ne csak a jogszabályok mentén működjön.

Ők azok, akiknek meg kell védeniük a közös értékeket, a közös irányokat. Erről a mai parlamenti vitán is szó volt, sok képviselő egyetértett abban, hogy a Tanácsnak erősebb eszközökkel kellene például a 7-es cikkelyes eljárásokat intézniük, illetve, hogy a Bizottság ne csak állásfoglalásokat tegyen, hanem sokkal inkább megoldásokra irányuló intézkedéseket.

Elmarasztalták a Figyelőt

A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletben marasztalta el a Figyelőt, mert valótlanságokat állított Bene Márton kutatóról, és ezzel nem vagyoni kárt okozott a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelének. A jogerős döntés azonban negyedére csökkentette a korábban első fokon megítélt kártérítés összegét, ami a hazugságok miatt rendszeresen pert vesztő, közpénzzel kitömött orgánumokra aligha hat visszatartó erővel. – áll a Helsinki Bizottság közleményében.

 

„A Figyelő 2018 nyarán tette közzé az „akadémiai fekete listáját” Bevándorlás, homoszexuálisok jogai és gendertudomány – ezek foglalkoztatják leginkább az MTA munkatársai” címmel, amelyben Bene Márton kutatóról valótlan és a jóhírnevet sértő állításokat közölt. Erről a fuhu.hu is írt korábban.

Nem kutatási iránya vagy „liberális elfogultsága” miatt volt vele gondja a Figyelőnek. Hanem azért került fel az éppen akkor aktuális feketelistára, mert az újság szerint tudományos eredményeiről keveset publikál. A hetilapcikk tényként rögzítette, hogy a politikatudós legutóbbi tanulmánya 2016-ból származott, úgy állítva be a kutatót, mint aki adófizetői pénzből élve közel két éve semmit sem csinált. Ehhez képest 2017-ben 8, 2018 júniusig pedig 4 publikációja is szerepelt a nyilvános akadémiai publikációs adatbázisban (MTMT), amelyet állítólag a Figyelő újságírója áttanulmányozott. Ráadásul az összesen 12 tanulmányból 6 nemzetközi folyóiratban jelent meg, egyik korábbi írásáért 2017-ben elnyerte az MTA TK legjobb publikációjáért járó díjat. Az MTA TK Politikatudományi Intézet egyenesen úgy fogalmazott vele kapcsolatban, hogy a Figyelő által kipécézett kutatók között van az intézet nemzetközi publikációkban legsikeresebb kutatója is.

A tudós Facebookon jelezte a valótlanságra alapított manipulációt, és másnap aztán a rá vonatkozó rész eltűnt a lap portáljáról. De akkor már több honlap átvette a hamis, rágalmazó, őt kutatói méltóságában sértő „értesülést”. Bene Márton, a Magyar Helsinki Bizottság ügyfele ezek miatt azt kérte a bíróságtól, hogy állapítsa meg, hogy a Figyelő valótlan állításával megsértette a jóhírnévhez fűződő jogát, és kötelezze a Figyelő kiadóját nyolcszázezer fontos sérelemdíj megfizetésére és a portál címoldalán történő elégtételadásra.”

A jogerős ítéletről

Tavaly elsőfokon a keresetnek teljesen helyt adott a Fővárosi Törvényszék. A minap kézbesített jogerős ítélet azonban ezt részben megváltoztatta, és a sérelemdíjat 800 ezerről 200 ezer forintra szállította le. Ezen túl kötelezte ügyfelünket összesen 56 ezer forint illeték megfizetésére. Ez azt jelenti,

ha ügyvédi díjat is kellett volna fizetnie a jogi képviseletért, akkor neki kellett volna a végén fizetnie két év után azért, mert hazudtak róla és ezért perelt.

Azt a jogerős ítélet is kimondta, hogy az elsőfokú bíróság a jogsértés súlyát okszerűen mérlegelte, az a perbeli esetben jelentős volt, a jogsértés nagy nyilvánosság előtt valósult meg, a valótlan és sértő tartalmú tényállításokat elsőként a Figyelő jelentette meg, és hogy ezek miatt Bene Márton szakmai környezetében, az ismerősei, a diákok körében negatív színben tűnhet fel, magyarázkodásra kényszerülhet, ami nem vagyoni károsodást okozott neki.

Ugyanakkor a sértő állítás 12 órán belüli eltávolítása mellett azt értékelte a bíróság a jogsértés súlyát – és ezért a sérelemdíjat a negyedére – csökkentő körülménynek, hogy megjelentek a cikkben foglaltakat cáfoló írások is, sőt az MTA PTI tiltakozó nyilatkozatot is kiadott a kutató védelmében. – tér ki az Ítélőtábla indoklására a közlemény.

A Helsinki Bizottság meggyőződése, hogy a 2020-as értékviszonyok mellett ilyen mértékű sérelemdíjakkal semmilyen visszatartó erőt nem lehet gyakorolni az egyébként közpénzből kitömött és a hazugságok miatt rendszeresen pert vesztő orgánumokra, akkor különösen nem, ha egy ilyen per is közel két évig tart.

Ujhelyi: forradalmasítjuk az európai egészségügyi ellátást!

Több pénzt és több uniós kompetenciát követelünk az egészségügyben, erről szól az Európai Egészségügyi Unió programja – jelentette be Ujhelyi István szocialista EP-képviselő a közösségi oldalán tartott online sajtótájékoztatóján.

Az erről szóló dokumentumot kedden fogadta el az Európai Parlament szociáldemokrata frakciója (S&D), benne azokkal a minőségi minimum-követelményekre vonatkozó javaslatokkal, amelyeket a magyar politikus szorgalmazott az elmúlt időszakban.

Ujhelyi az „Európai Egészségügyi Unió” vitaanyagát ismertetve elmondta: fontos pillére az átfogó programnak, hogy minden tagállami kormányt az egészségügyi rendszereik stressz-tesztelésére szólítanak fel.

„Az eredmények alapján szorgalmazzuk egy olyan uniós irányelv megalkotását, amely az egészségügyi ellátás minimum-követelményeiről szól, és amely egyértelmű utat mutat az EU minden régiójában a különleges egészségügyi ellátás biztosításához”

– ismertette Ujhelyi István.

Az MSZP európai politikusa és a program egyik kidolgozója hozzátette: az S&D frakció által most elfogadott csomagban egy egészségügyi reagálási mechanizmus létrehozására is javaslatot tesznek, amely az EU már létező protokolljainak megerősítésével hatékonyan tudja majd segíteni a betegek és egészségügyi dolgozók mobilitását a vészhelyzetek idején. A szociáldemokraták szorgalmazzák a közös európai közbeszerzési eljárás megerősítését is, csökkentve ezzel az árspekulációt és elkerülve, hogy a tagállamok egymással versengjenek a gyógyszerek és egészségügyi eszközök beszerzése során.

A számos programpontot tartalmazó javaslatcsomagot ismertetve Ujhelyi István kiemelte még, hogy az Európai Egészségügyi Unió megteremtése során nagyságrendekkel növelni kell az egészségügyre fordítható források mértékét: az EU hétéves költségvetésében és a tagállami ráfordítások esetében egyaránt. Ugyancsak tartalmazza a program annak szorgalmazását, hogy minél szorosabban hangolják össze és integrálják a kutatás-fejlesztési kapacitásokat a hasonló pandémiás esetek minél hatékonyabb leküzdése érdekében.

Ujhelyi István elmondta: büszke arra, hogy magyarként részese lehet az S&D-frakció egészségügyi reformprogramjának és ezzel megnyílt a lehetőség korábbi vállalása, a minőségi minimum-követelmények megteremtésére az egészségügyben. „Az Európai Parlament szociáldemokrata frakciója úttörő ebben a kérdésben, most várjuk, hogy a többi képviselőcsoport is csatlakozzon a kezdeményezéshez.

Bízom abban is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Tanácsban támogatni és nem elbuktatni fogja majd ezt a forradalmi programot!” – fogalmazott Ujhelyi István.

Az MSZP képviselője az Európai Parlament csütörtöki napirendjén szereplő „magyar-vita” kapcsán a sajtótájékoztatón azt mondta: az Orbán-kormány tevékenysége egyértelműen szembemegy az európai értékekkel, a fideszes felhatalmazási törvény pedig példa nélküli korlátlan hatalmat adott a magyar kormányfőnek. Ujhelyi hangsúlyozta, hogy az EP-vitát nem a magyar ellenzéki képviselők kezdeményezték.

„Személyes véleményem, hogy ezek a viták nem visznek előre, de legalább az állami propagandával szemben feketén-fehéren kiderül, hogy milyen diktatórikus módszerekkel próbálja a kormány elhallgattatni a vele egyet nem értőket” – fogalmazott.

Ujhelyi hozzátette: ha ő dönthetne a kérdésben, akkor szót adna Varga Judit igazságügyi miniszternek a holnapi vitában, mint mondta, legalább így megpróbálhatná elmagyarázni azokat a túlkapásokat, amelyeket a kormány tett a válsághelyzetre hivatkozva. „Orbán Viktor egyébként meghívást kapott az ülésre, ha igazán akarna, akkor felülhetne valamelyik magán- vagy kormányzati repülőjére és elmehetne Brüsszelbe” – tette hozzá Ujhelyi István.

Szijjártó és az alapjogok

A nemzetközi sajtó rendkívül széles körben beszámolt arról, hogy Szijjártó Péter bekérette a külügyminisztériumba az észak-európai államok nagyköveteit, akiknek országait Magyarországról szóló „hamis hírek” terjesztésével vádolta meg. A közlések a világ minden táján többnyire hírügynökségi jelentések alapján kerültek a sajtóba, és mindenekelőtt Szijjártó Péter vonatkozó kijelentéseit idézték szó szerint.

A brit Reuters hírügynökség jelentésében – amely még a találkozó előtt készült -, megállapította:

a nagykövetek beidézésének hátterében az áll, hogy országaik bírálták azt a törvényt, amely módot ad Orbán Viktornak a rendeleti kormányzásra.

A jelentés szó szerint idézte Szijjártó Péter vonatkozó megnyilvánulásait, majd megállapította: a törvényt széles körben bírálták a jogvédő szervezetek és az EU Bizottsága egyaránt.

Jeppe Kofod dán külügyminiszter a Reuters kérdésére írásban leszögezte:

„Kitartunk amellett, hogy fel kell hívni a figyelmet arra, ha egy országban arra használják a járványhelyzetet, hogy aláássák az alapvető jogokat. A probléma természetesen nem csak az új koronavírussal kapcsolatos, de a helyzet romlott, mert a magyarok egész sor olyan lépést tettek, amelyek egyebek között a sajtószabadság aláásását kockáztatják”.

A dán miniszter rámutatott: következményekkel – köztük pénzügyiekkel – kell járnia, ha nem tartják tiszteletben az alapvető értékeket.

Elsőként az Európai Tanács figyelmeztetett a magyarországi demokratikus visszacsúszásra Marija Pejcinovic Buric főtitkár március 24-én kelt levelében. Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország külügyminiszterei egy május 6-án kelt levélben támogatásukról biztosították Buric állásfoglalását.

Ara-Kovács Attila

Reggeli vírusjelentés – 2020. május 13. szerda

Magyarországon 3341 regisztrált megbetegedést és 5 újabb halálesetet jelentettek, így összesen 430-re nőtt az új koronavírus halálos áldozatainak a száma. A hajnali összesítés alapján az új megbetegedettek  száma  a világban 85 ezerrel növekedett, azaz 4.266.444 igazolt megbetegedést regisztráltak. 

Budapesten regisztrálták a fertőzöttek több, mint 60%-át, összesen 1609 fertőzöttet tartanak nyilván. A főváros után Pest megye (456 fertőzött), és Fejér megye (338 fertőzött)  a legfertőzöttebb gócpont.

Az Egyesült Államokban  több mint 1.369 ezer fertőzöttet tartanak nyilván, Spanyolországban majdnem 228 ezer koronavírusos emberről tudtak, Nagy Britanniában pedig 227 ezer, Olaszországban pedig 221 ezer,  míg a franciáknál 178 ezer, a németeknél 173 ezer fölé emelkedett a számuk. Új, dinamikusan növekvő számú megbetegedést jelentettek Oroszországból, ahol a ma reggeli adatok szerint 232 ezer, Brazíliában 178 ezerrel Covid 19 fertőzöttet regisztráltak.

  • 3341-re nőtt Magyarországon a beazonosított fertőzöttek és az elhunytak száma 430-ra emelkedett 
  • A ma reggeli  járvány világhelyzet: igazoltan fertőzöttek: 4.266.444 elhunytak: 292.084  felgyógyultak: 1.497.012

Reggeli vírusjelentés – 2020. május 12. kedd

Magyarországon 3313 regisztrált megbetegedést és 4 újabb halálesetet jelentettek, így összesen 425-re nőtt az új koronavírus halálos áldozatainak a száma. A hajnali összesítés alapján az új megbetegedettek  száma  a világban 74 ezerrel növekedett, azaz 4.181.944 igazolt megbetegedést regisztráltak. 

Budapesten regisztrálták a fertőzöttek több, mint 60%-át, összesen 1595 fertőzöttet tartanak nyilván. A főváros után Pest megye (445 fertőzött), és Fejér megye (338 fertőzött)  a legfertőzöttebb gócpont.

Az Egyesült Államokban  több mint 1.347 ezer fertőzöttet tartanak nyilván, Spanyolországban majdnem 227 ezer koronavírusos emberről tudtak, Nagy Britanniában pedig 224 ezer, Olaszországban pedig 219 ezer,  míg a franciáknál 177 ezer, a németeknél 172 ezer fölé emelkedett a számuk. Új, dinamikusan növekvő számú megbetegedést jelentettek Oroszországból, ahol a ma reggeli adatok szerint 221 ezer, Brazíliában 169 ezerrel Covid 19 fertőzöttet regisztráltak.

  • 3313-ra nőtt Magyarországon a beazonosított fertőzöttek és az elhunytak száma 425-re emelkedett 
  • A ma reggeli  járvány világhelyzet: igazoltan fertőzöttek: 4.181.944 elhunytak: 286.448  felgyógyultak: 1.459.796

Reggeli vírusjelentés – 2020. május 11. hétfő

Magyarországon 3284 regisztrált megbetegedést és 8 újabb halálesetet jelentettek, így összesen 421-re nőtt az új koronavírus halálos áldozatainak a száma. A hajnali összesítés alapján az új megbetegedettek  száma  a világban 78 ezerrel növekedett, azaz 4.107.268 igazolt megbetegedést regisztráltak. 

Budapesten regisztrálták a fertőzöttek több, mint 60%-át, összesen 1587 fertőzöttet tartanak nyilván. A főváros után Pest megye (438 fertőzött), és Fejér megye (333 fertőzött)  a legfertőzöttebb gócpont.

Az Egyesült Államokban  több mint 1.329 ezer fertőzöttet tartanak nyilván, Spanyolországban majdnem 224 ezer koronavírusos emberről tudtak, Nagy Britanniában pedig 220 ezer, Olaszországban pedig 219 ezer,  míg a franciáknál 177 ezer, a németeknél 171 ezer fölé emelkedett a számuk. Új, dinamikusan növekvő számú megbetegedést jelentettek Oroszországból, ahol a ma reggeli adatok szerint 209 ezer, Brazíliában 162 ezerrel Covid 19 fertőzöttet regisztráltak.

  • 3284-re nőtt Magyarországon a beazonosított fertőzöttek és az elhunytak száma 421-re emelkedett 
  • A ma reggeli  járvány világhelyzet: igazoltan fertőzöttek: 4.107.268 elhunytak: 282.828  felgyógyultak: 1.415.367

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK