Fontos

Orbánnak csak az lesz a gondja, melyik palotába költözzön (1.)

„Csicskaügyészség  nincs tovább, az alkotmánybíráskodásnak is el kell majd indulnia a kollektív bölcsesség irányába, nincs többé ÁSZ uralom, és nincs többé cinkelt Nemzeti Választási Bizottság. Nincs tovább kilenc, majd újabb kilenc évre meghosszabbított Fidesz-kinevezettek a független intézmények élén, és legfőképpen nincs tovább a parlamentben napirendi diktatúra.” – ezt mondja Haraszti Miklós, egykori parlamenti képviselő, az ENSZ választási raportőrje, az új választási törvényért küzdő politikus a Független Hírügynökségnek adott interjújában. És ezt akkor is mondja, ha az a törvény, amely mindezt lehetővé teszi egyelőre csak papíron létezik. Szerinte most egy reális cél állhat a pártok előtt: megakadályozni a Fidesz újabb kétharmadát. Ellenkező esetben Orbán még további lépéseket tesz a közjogi rendszer átalakítására, az illiberális rendszer teljes kiépítéséhez, ahol ő lényegében teljhatalmú elnök lesz, és csak azt kell eldöntenie, hogy a Sándor Palotát, vagy a Karmelita Kolostort válassza.

 

 Nem érzi azt, hogy csúfos kudarcot vallott?

Történelmi sikerrel felérő kudarc ez. Siker, mert az ellenzéki pártok a Közös Ország Mozgalom szervezésében előállították az arányos választási törvény-tervezetet.  Ez a törvény megmarad, meg fog valósulni előbb vagy utóbb, és biztosítja majd, hogy ebben az országban túlhatalmat soha többé nem szerezhet senki.   Kikényszeríti a konszenzuspolitikát. Így tudunk majd átmenni a vezérdemokráciából, a szavazatokkal ki nem érdemelt fölényből, a hatalommegosztás és a független intézmények elsöpréséből vissza a hatalommegosztás birodalmába.

Ön tehát elégedett azzal, hogy papíron létezik egy olyan törvénytervezet, amely biztosítja Magyarországon az egyenlő feltételeket a választásokon, de a valóságban viszont nincs ilyen. Mire akkor ez a nagy elégedettség?

Mert a javaslat fideszes lesöprésekor világossá vált, hogy itt egyetlen egy párt diktátuma az élő választási törvény minden más párt ellenében. Volt már ilyen, s tudjuk mi lett a vége1989-ben. Ennek is ez lesz a sorsa; a jövendő Magyarországa erre a törvényre fog épülni.

Ez lesz az igazi rendszerváltás. Ugyanis felesleges új ellen-kétharmadról, új elsöprésről, megváltásról álmodozni. Nem lesz mindent vissza, csak a konszenzus-demokrácia felé van kimenet.

Ez a hatalommegosztás uralma alá helyezi majd a politikát, és ez nem kevés, hanem az egyedül kívánatos. Nem kell Fidesz rendszer más logóval. Például csicskaügyészség nincs tovább, az alkotmánybíráskodásnak is el kell majd indulnia a kollektív bölcsesség irányába, nincs többé ÁSZ uralom, és nincs többé cinkelt Nemzeti Választási Bizottság. Nincs tovább kilenc, majd újabb kilenc évre meghosszabbított Fidesz-kinevezettek a független intézmények élén, és legfőképpen nincs tovább a parlamentben napirendi diktatúra. Ennek a törvénynek az elfogadásával már most itt tartanánk. Persze, ha belementek volna a pártok az egyetlen lehetséges kitörésbe, vagyis az ilyen közös játékszabály elfogadásához kötötték volna választási részvételt.

Vagyis bojkottálják a választást, nem?

Nem. Mert szerintem a Fidesz az, aki bojkottál.

A demokrácia ugyanis két lépésből áll: először a szereplők megállapodnak a közös játékszabályokban, a másodikban pedig betartják ezeket.

Aki nem vett részt már az elsőben sem, az a Fidesz. A többi párt bebizonyította, hogy ilyen közös játékszabályra vágynak, meg is alkották, csak végigvinni nem merték.

Miért nem?

Mert Stockholm-szindrómában szenvednek, belesodródtak a rendszerbe. Az önsorsrontó nem-akarásuk miatt az én javaslatom kivihetetlen volt, fordítva ült a lovon.  Én ugyanis azt javasoltam, hogy a pártok addig ne vegyenek részt a választásokon, amíg nincs közös törvény a választási rendről. De Gulyás Márton mozgalma megtalálta a folytatást: megszervezték a pártok közös munkáját. Gulyás azt mondta: csináljuk meg, ne várjunk a Fideszre. Már csak azért is, mert az ellenzéki pártok valójában az ország többségét képviselik. 2014-ben például a Fidesz egy arányos választási rendszerben nem tudott volna kormányt alakítani; 45 százaléka volt, míg az ellenzéknek együttesen 55. Ugyanakkor azt láttuk, hogy egyharmadnál kevesebb erejük lett a törvényhozásban, a Fidesznek meg kormányalakításhoz sem elegendő többséggel alkotmányerejű mandátumfölénye lett.

A Fidesz viszont azt állítja, hogy Magyarországnak stabil kormányzásra van szüksége, márpedig ehhez ilyen választási rendszer kell.

Ez történelmileg is hazug, meg, hogy úgy mondjam államtanilag is hazug. A kormányozhatóságot nem az igazságtalan aránytalansággal, hanem két dologgal kell biztosítani, és mindkettő megvan a kidolgozott arányos rendszerben is. Az egyik, hogy ne aprózódjék el a parlament, ezt az ötszázalékos küszöbbel biztosítják, a másik pedig a konstruktív bizalmatlanság. A német rendszerben is megtalálható meg ez a két elem, és tökéletesen stabil a kormányzás. Nem szükséges hozzá, hogy egyetlen párt kétharmados többséghez jusson.

Ma már szinte hihetetlen, de igaz, hogy az 1989-ben és 1990-ben éppen azért került be a megállapodásokba egy sor kétharmados törvény, hogy ne lehessen senkinek túlhatalma, s hogy a kardinális kérdésekben ki kelljen kérni a parlament véleményét.

De az MSZP-SZDSZ kormány, ugyan két párt koalíciója volt, de kihasználta a kétharmadát, a parlamenttel szemben…

Egyetlen egyszer, az önkormányzati törvényben. Bevezette a közvetlenül választott főpolgármester rendszerét, ami akkor kétségtelenül Demszky Gábornak kedvezett, az meg viszont a Fidesznek, hogy a polgármesterek egyben országgyűlési képviselők is lehessenek. De ez az egy alkalom is nagy válságot váltott ki az SZDSZ-ben, Petri György költő barátom ki is lépett a pártból. Ekkor határozta el a koalíció, Horn Gyula nagy bosszúságára, hogy az ellenzék közreműködése nélkül soha többé nem fogja használni a kétharmadot. A Fidesz viszont ezt az egyszeri népszerűséget igazi posztszovjet, illiberális módon, a hatalommegosztás felszámolására, a fékek és ellensúlyok kikapcsolására használta. Az abszolút hatalom jegyében, forradalomnak hazudva ezt a szerencsés szavazást, átalakította a rendszert. A pártok ezek után megértették, hogy csak egy új választási rendszer lesz képes megszüntetni ezt a mély demokrácia-válságot.

De mikor? Mi tudja majd ezt kikényszeríteni?

Hogy el lehet-e indulni e felé, az azon múlik, hogy sikerül-e elkerülni az újabb Fidesz-kétharmadot. Vaskos önbecsapás azt állítani, ahogyan számos párt és szakértő most hitegeti, hogy ha a Fidesz meg tudta szerezni a kétharmadot, akkor ez a rendszer szembe is fordulhat a megalkotójával, és más is meg tudja szerezni.

A valódi kibontakozás útja felismerni, hogy most a szimpla győzelem sem esélyes, hanem az a tét, hogy maradjon politikai élet az országban, s ennek kulcsa, hogy ne legyen kétharmada a Fidesznek.

Csak ebben az esetben van értelme a pártok mostani magatartásának, hogy behúzódnak a fűtött irodahelyiségeikbe, és a 2022-es választásra készülnek. Ha nem akadályozzák meg a kétharmadot, ami viszont a hatalmukban áll a körzeti koordináció útján, akkor lebegjen az összes párt előtt a Jobbik példája. Magyarországon megtették most először azt, ami Kazahsztánban, Azerbajdzsánban, Tádzsikisztánban, minden választás előtt megtörténik, hogy a legfőbb ellenzéki erőt valamilyen hamis ürüggyel kicsinálják. Az éppen legerősebb ellenzéki pártnak mindig ezzel kell majd szembenéznie. Hiú remény, hogy az egyharmad alatt van élet és kibontakozás.

Akkor mi a megoldás?

Három fontos elemet említenék, és abból talán kiderül az is, hogy miért nyújt reményt a kétharmad megakadályozása.  Az egyik a Nyugat reakciója. A véleményük ismerten igen rossz, és különösen az lesz, ha most kialakul a német-francia tengely.  De

amíg az ellenzék és az általa képviselt valódi többség képtelen szembefordulni ezzel a beteg rendszerrel, amelyben csak a választási törvény manipulációi miatt jut kormányzó többséghez a Fidesz, addig a magyar nép helyett senki nem fogja kikaparni a gesztenyét.

Más lesz a külpolitikai helyzet, ha megérkezik az a nagyon fontos üzenet, hogy a Fidesz nyolcévi totális hatalom után nem tudta ezt újra elérni. A másik, ami nagyon fontos dolog, hogy mi vár ránk, ha újra magunkra engedjük a kétharmadot.  Hiú remény, hogy a győztes választás után majd lecsillapodik Orbán Viktor. Elmondhatatlan közjogi változások következnek. Íme, néhány: a bíróságok el fogják veszíteni maradék függetlenségüket is. Újabb kétharmados törvényekkel, intézmény-átalakítás révén fogják megtörni a bírók ellenállását, nem pedig leváltásokkal. A következő lépés: rohanunk a keleti típusú elnöki köztársaság felé. A Fidesz, ha ismét alkotmányozó hatalma lesz, el  fogja fogadni néhány botor ellenzéki párt javaslatát, a közvetlen elnökválasztást. Persze az alkotmánymódosítás nem protokolláris, hanem valódi hatalmat adományoz majd az így megválasztott elnöknek. Ebben az esetben Orbán azt fogja mondani: nem bánom, lemondok a pártelnökségről, leszek köztársasági elnök. Vele szemben a pártok saját elnökaspiránst fognak jelölni, lesz majd elnökválasztási álverseny, amelyben az nyer, egyfordulós szavazáson, aki több szavazatot kapott. Gyakorlatilag teljhatalmú elnökként Orbán felviszi magához a Budai Várba az összes kétharmados törvényt, a többit meghagyja a parlamentnek. Ezek után csak egyetlen gondja lesz: melyik palota legyen az övé, a Sándor-palota, vagy a Karmelita kolostor. Én az EBESZ tisztségeim miatt húsz éve járom a posztszovjet világot, látom, hogy

minden illiberális rendszer elkerülhetetlenül elmegy az elnöki köztársaság irányába.

A pártválasztáson alapuló legitimációról áttérnek egy népszavazás-szerű hatalom-magyarázatra, amelyet az addiginál demokratikusabbnak állítanak be, mondván, az emberek közvetlenül, a pártok felett állva fejezték ki, hogy kinek a személyébe vetik bizalmukat. Ezek után pedig gyakorlatilag rendeleti kormányzásba foghat. Magyarországon eleve megásta a demokrácia sírját az a visszaélés, hogy a kétharmados törvényeket a Fidesz az abszolút hatalom zálogaként kezelte, nem pedig a konszenzus kikényszerítésére, ahogy ez eredetileg tervezve volt. Az elnöki hatalom ezt még inkább bebetonozná.

Említett egy harmadik elemet is…

Ez pedig az internet szabadsága. Az internetre is ki fog terjedni az oligarcha felvásárlás Putyintól tanult rendszere, így szerezték meg a TV2-t, a vidéki médiát is.

A globális médiára is kiterjed majd a „magyarítás”. Például ahogyan az Oroszországban történik, internetes média csak hazai szerverről lesz működtethető, így kerül majd ez is magyar tulajdonba, Pénztáros Lőrincen keresztül például…

Pénztáros Lőrinc?

Igen, Pénztáros Lőrinc, a Népszabadság mészárosa… A tíz magyar titkosszolgálat – mert már ennyi van – jogot kap arra, hogy megszerezze az összes hazai felhasználó összes adatát. Igaz ugyan, hogy az internet globális marad, s igaz ugyan, hogy az interneten tartalmat jogállami módon nem lehet korlátozni, ennek ellenére működni fog a félelem ostora. Aki kritikus tartalmat akar közölni, az tudja majd, hogy félni kell.

Bréking nyúz, május 28. – Tudósítás a másik valóságból

0

A Pesti Srácok talált helyet Korózs Lajosnak; Fritz Tamás a Magyar Időkben kifejtette, hogy itt van a valódi rendszerváltás ideje; a Lokál szerint is a “Stop Soros” egy szuverenitást védő csomag; a kormány szakértője úgy véli, hogy „a 21. század új városi gerillái, szellemi terroristái az emberijog-védő civil szervezetek”.

Pesti Srácok

Találtunk egy helyet Korózs Lajosnak, ahol megcsinálhatja a maga forradalmát!

Nem tudom, mit szed dr. Korózs Lajos, de hogy nagyon ütős szer lehet, az tuti. A szocialista politikus a minap az ATV-ben azt boncolgatta, hogy forradalmat kéne csinálni, amihez szüksége van (a háta mögé) 300 ezer emberre, plusz 50 parlamenti képviselőre, s akkor végre elfoglalhatná a Parlamentet és Kövér László házelnöki trónusát. Doktor Korózs tünetei kínos hasonlóságot mutatnak a többi ellenzéki párt politikuséival, ami arra utal, legalább a szerhasználat terén megvalósult a hőn áhított teljes ellenzéki összefogás. Ha engem kérdeznek: van egy épület, amelynek az elfoglalását mindenképpen engedélyezném neki(k)…

(…) Ha pedig mindenképpen épületfoglalásra vágyik, van egy ingatlan, amelyet szívesen fölajánlanék neki. Ott nyugodtan megcsinálhatja a maga forradalmát. Korábban egy sikeres intézmény otthona volt, míg Korózsék uralma idején meg nem szüntették. Jelenleg üresen áll. Nagy, sárga ház Budán…

Magyar Idők

Fritz Tamás: A valódi rendszerváltás ideje

(…) Végül a harmadik elem: a németek korábban bevezették a Leitkultur – azaz vezető, domináns kultúra – fogalmát, amely egy ország többségének kultúráját jelenti; a domináns kultúra igényt tart arra, hogy iránymutató, közös alap legyen az ország határain belül. Nem akar elnyomni más (szub)kultúrákat, nem a kirekesztés a célja, viszont felajánlja értékrendjét az ország „háromharmadának” (lásd Orbán Viktor kormányfői beszédét), és igényt tart arra, hogy legitimitása és széles elfogadottsága okán formálja a demokratikus Magyarország szellemi-kulturális-társadalmi karakterét.

A magyar történelemben 1867 óta gyakran fordult elő, hogy a nemzeti-konzervatív oldal vezető, domináns kultúrává vált. Éppen ezért is gondolom, hogy a dahrendorfi hatvan év a társadalmi-kulturális rendszerváltásra jócskán lerövidíthető.

Lokál

A “Stop Soros” a szuverenitást védő csomag

Az “úgynevezett jogvédő civil szervezetek” a nemzetállami szuverenitás elleni támadás új eszközei, ezért a “Stop Soros” identitás- és szuverenitásvédő csomag – jelentette ki az Alapjogokért Központ igazgatója a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában hétfőn.

Szánthó Miklós annak apropóján beszélt erről, hogy a kormány kedden kívánja benyújtani a “Stop Soros” törvénycsomagot az Országgyűlésnek.

Az elemző úgy vélekedett: “a 21. század új városi gerillái, szellemi terroristái az emberijog-védő civil szervezetek”.

Mint elmondta: a 21. századra a nemzetállamok új szuverenitás kihívásokkal szembesülnek és ezekre új típusú válaszokat kell adni.

Magyar Hírlap

Amerikából jöttem

(…) Mostanában csúcsideje volt ennek a játéknak, hiszen itt járt Wes Mitchell, Steve Bannon, Milo Yiannopoulos, és hamarosan megismerkedhetünk az Egyesült Államok új budapesti nagykövetével, David Cornsteinnel.

Cornstein eddig mindent megtett, hogy nehezebbé tegye a játékot: a republikánus jelölt az üzleti életből jött, szenátusi meghallgatásán mégis mondott olyan dolgokat, amik aggasztóak lehetnek az Orbán-kormány számára. Az pedig, hogy felmondta a leckét a demokratáknak, vagy egy részét komolyan gondolja, csak akkor derül ki, amikor elkezd dolgozni Budapesten.

A játék felcserélt szerepekkel is zajlik: amerikai politikai vezetők időnként megpróbálják kitalálni, mi zajlik Magyarországon, és hozzászólni. Legutóbb épp Cornstein szenátusi elfogadása kapcsán Benjamin Cardin demokrata szenátor érezte úgy, hogy ki kell fejeznie aggodalmát a magyar demokráciáért.

Cardin egyébként még a tájékozottabbak közé számít hazánkat illetően, de sajnos elköveti azt a hibát, amit nagyon sok külföldi politikus: csak a vele egy politikai platformon lévőket kérdezi meg. Így lehetséges a párhuzamos valóságok létezése: Steve Bannon és Milo Yiannopoulos Magyarországán minden tökéletes, Ben Cardinén viszont már a demokrácia utolsó bástyái is leomlóban vannak.

Simicska: Orbán maffiaállamot, egy despotikus diktatúrát épít

0

„Semmilyen titkos fegyverről nem tudok, nem is értem a kérdést” – válaszolta az ATV-nek adott telefonos interjújában Simicska Lajos. Arra próbált rákérdezni a riporter, hogy van-e kormánybuktató fegyver a birtokában. Azt követően keresték meg, hogy ma több plakátot teleírt „Orbán egy g…” szöveggel. Az RTL Klubnak azt fejtegette, hogy Orbán maffiállamot, egy despotikus diktatúrát épít.

 

Ritka nap vot a keddi: Simicska Lajos két televíziós csatornának is nyilatkozott: ráadásul mind az ATV-vel, mind pedig az RTL-lel hosszabban volt hajlandó beszélni. Nem véletlenül, üzeneteket akart eljuttatni – miként a mai plakát-graffittizós akciójával is.

„Mi korábban rendszerváltásra és a demokrácia kiépítésére szövetkeztünk, de Orbán véglegesen elárulta azokat az értékeket és célokat, amelyeket kitűztünk magunk elé – mondta az RTL-nek, aláhúzva:

ő ma már egy despotikus diktatúrát épít.

Az ő világa nem az én világom – tette hozzá.

Kérdésre válaszolva kifejtette, hogy Simicska személyes felelősséget érez abban, hogy az ország ide jutott és maffia államot épít ki,

Részt vettem benne támogattam, segítettem, nem ismertem fel időben.

Mészáros Lőrincről becsmérlően beszélt, mind mondta: ugye senki nem gondolja, hogy azok a százmilliárdok az övék lennének. Mészáros, akármennyit is iratnak a nevére egy tehetségtelen senki marad – mondta megvetéssel a hangjában.
Arra a kérdésre, hogy vannak-e iratai, amelyek árthatnának Orbánnak, Simicska úgy válaszolt:

Ha a feltételezésből indulok ki, hogy ilyen van, és érdekes feltételezés, öngyilkosnak tart maga engem? Ha van ilyen és én lehoznám, ön szerint…

Azt is mondta, hogy atombombák ebben az országban nincsenek, csak az emberek tudnak változtatni a folyamtokon.

Simicska az ATV-nek is elkente az egyenes választ a kérdésre, hogy meg tudná-e buktatná Orbán Viktort. Ugyanis visszakérdezett,

hogy jön ez ide, a plakát telefirkálásából nem következik titkos anyag.

Hozzátette: régóta bosszantják a plakátok, ráadásul felszólították a magyarokat, hogy mondják el a véleményüket, hát ő most elmondta.

Arra a kérdésre, hogy szerinte létezik-e Soros-terv, Simicska ismét csak visszakérdezett:

„Soros terv van-e? Soros terv? Viccel? Komolyan kérdezi?”

Szerinte egyébként a kormány már betelepített húszezer embert letelepedési kötvénnyel, s további százezer kínait, meg szíriait akar behozni az országba. Simicska ezt ellenzi, nem kell ide letelepedési kötvényes – húzta alá.

Algyő szembe ment Lázár Jánossal

Az alig több, mint ötezer lelkes Algyőn volt a múlt vasárnap teljes önkormányzati választás. A szavazásra azért volt szükség, mert a testület a belső konfliktusok okán működésképtelenné vált, a tagok jószerivel semmiben nem tudtak megegyezni, ezért inkább feloszlatták magukat.

Meglehetősen hosszú és a mai Magyarországra sajnálatosan jellemző, nincs rá jobb szó, mocskos kampány után Molnár Áron lett a polgármester újra, és hiába volt minden támadás ellene, a testületbe is – a fideszesek helyett – a vele együtt gondolkodni képes jelöltek kerültek. Mondhatni: az algyői lakosok kidobták a Fideszt… A hajdan volt jobbikos, ma független régi-új polgármesterrel készítettünk interjút.

  • Mennyiben politikai kérdés manapság egy polgármesteri cím megszerzése?
  • Amennyiben manapság minden ilyen tisztség a politika tárgykörébe sorolandó. Én persze szeretném elterelni magamról ezt a vélekedést, azt szeretném hinni, hogy közszereplő vagyok, de nem politikus. Ez természetesen nehéz ügy, mivel ma már átitatja a politika a települések életét is. Ez sajnos nagyon is meglátszott most itt Algyőn.
  • A kampány miatt mondja?
  • Nézze, amióta pártok jelen vannak a közéletben és meg akarnak hódítani minden várost, falut, azóta együtt kell élnünk azzal, hogy minden átpolitizálódik. De, ami most az utóbbi időben itt történt, az minden határon, minden normalitáson túlment.
  • Miben jelentkezett ez most az algyői kampányban?
  • Zanzásítva kaptuk a nagypolitikából már ismert média-, és marketing elemeket, amelyek korábban nem voltak jelen Algyőn; a kampánynak a mocskolódó, uszító, lejárató fogásait. Hazugságok, személyeskedések, nos ezek korábban nem voltak részei az algyőiek életének.
  • És mindez elsősorban önt érintette?
  • Igen, engem meg a családomat, mivel hát én voltam a polgármester. Szórólapokon és általuk újságnak nevezett kiadványokon keresztül támadtak, rágalmaztak folyamatosan.
  • Nyilván ezeknek nem voltak gazdái. Vagyis elbújtak a rágalmazók egyfajta névtelenség mögé, nem?
  • De igen, bár a végén már ezt sem lehetett megtenni, elég egyértelművé vált, hogy ki, kik állnak a hadjárat mögött.
  • A Fidesznek miért volt annyira fontos Algyő megnyerése? Mert hiszen ez a párt állt a kampányfogások mögött…
  • Ezt inkább tőlük kellene megkérdezni; amúgy a Fidesz politikájából következik, hogy mindent meg akarnak nyerni, bármi áron. Azt azonban feltehetően látták, hogy pártlógóval nem biztos a győzelmük, ezért Fideszként nem is indultak, polgármestert sem jelöltek. Ugyanakkor akkora médiakampány uralta el a falut, hogy kizárható, hogy mindez magánpénzekből történt.
  • Óhatatlan, hogy ne hasonlítsuk össze a két közelmúlt önkormányzati választását, az önökét és a picivel korábban lezajlott paksit. Pakson a Fidesz nagy fölénnyel nyert, mint mondják, többek között azért is, mert a város lakosságának jelentős része függ az atomerőműtől. Algyőn öntől félnek?
  • Hát nem hinném… A két települést elég nehéz összehasonlítani, bár vannak összevethető elemek; nálunk a MOL ad munkát az embereknek, de a MOL-nál most nincsenek olyan politikai elemek, mint az atomerőműnél. Szóval igazán nem látok párhuzamot. Nálunk döntő elem volt, hogy én negyvennégy éve élek itt, tősgyökeres algyői vagyok, az emberek ismernek, van, aki szeret, van, aki nem, de annyi feltétlenül kiderült ebből az eredményből, hogy nem hiszik el a nyilvánvaló hazugságokat. Vagyis ez a rágalomhadjárat inkább visszafelé sült el.
  • A mostani siker az egy dolog, viszont a neheze ezután jön. A kormányzattal szemben nyerni kockázatos. Nem tart attól, hogy büntetésbe fogják helyezni Algyőt, azaz elzárják a pénzcsapokat?
  • Benne van a pakliban. De ez Lázár Jánosnak sem lenne jó, hisz ő a térség országgyűlési képviselője. Vele különben normál beszélőviszonyban voltam, nagyjából fél évvel ezelőtt történt valami, ami fordulatot hozott, lényegében megszűnt közöttünk a kapcsolat, megszűnt az együttműködés. A kérdésére most nem tudok válaszolni, nem tudom, hogy éri-e retorzió Algyőt. Aki azonban ebben érdekelt, az nem hajlandó tudomásul venni az algyői emberek nagy többségének akaratát.
  • Ezek szerint az algyői emberek valahogy magasabb erkölcsi tartással rendelkeznek, ha szembe mernek menni a kormányzati akarattal…
  • Ez egy fantasztikus üzenet volt a választó polgárok részéről és nagyon nagy hitet ad nekem. A kampány végén, bevallom, már elbizonytalanodtam; hogy vajon ez a sok mocskolódás hogyan hat az emberekre. Mennyire hiszik el azok, akikkel nap, mint nap találkozom, boltban, iskolában, vagy bárhol a településen, hogy lehet-e ennek foganatja? A sok-sok borzalom hallatán, tényleg elbizonytalanodtam, hogy vajon működhet-e ez a szörnyű propaganda. Vagyis igen: az algyőiek kiálltak valami és valaki mellett, ez fantasztikus dolog.
  • Helyrehozhatónak látja-e a viszonyát Lázár Jánossal, főként azok után, hogy ő beszállt a kampányba, mégpedig ön ellen.
  • Nézze, nem vesztünk össze, csak egyszerűen megszűnt a kapcsolat. Hogy miért nem tudom, csak feltételezéseim vannak. Az egyik az, hogy én csak közvetítőkön keresztül jutottam el hozzá, így aztán lehetséges, hogy ezek a közvetítők szándékos torzításai okozták a törést, a másik az a görög vegyi üzem problematikája lehetett, amit a mai napig nem értek. Népszavazás döntött volna arról, maradjon e településen ez az üzem, amelyet egyébként a kormány is támogatott, én is támogattam, ám egyszercsak megjelent között a helyi Fidesz frakció, amely viszont ellenezte. A népszavazás végül ugye elmaradt, a görögök váratlanul távoztak; itt valami kisiklott, pedig hát a helyi Fidesz került szembe a kormánnyal. A kérdésre sajnos nem tudok válaszolni, nem tudom, mit hoz a jövő, én abban vagyok érdekelt, hogy azt tegyem, ami az algyőieknek jó.

Rogán válthatja Matolcsyt a jegybank élén

0

Amennyiben a Fidesz nyeri a 2018-as választást, és Áder János államfő Orbán Viktort kéri fel kormányalakításra, változások várhatók a kabinet összetételében.

Az atv.hu magas rangú kormányzati forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy a Fidesz szempontjából kedvező választási eredmény esetén a negyedik Orbán-kormányban Varga Mihály a költségvetésért és az államháztartás egyensúlyáért felelős pénzügyminiszter lesz,

Matolcsy György pedig visszakapja régi posztját és nemzetgazdasági- és stratégiai miniszterként folytatja.

Ebben a felállásban Rogán Antal lehet a Magyar Nemzeti Bank elnöke, bár, legalábbis az atv.hu értesülése szerint, ez Rogán döntése lehet. Ha Rogán nem kívánja megörökölni Matolcsy jelenlegi posztját, maradhat mostani beosztásában, azaz, továbbra is a kormányzati kommunikációért felelős miniszterként ténykedhet tovább.

Orbán már megint brüsszelezik

Orbán Viktor most a Kossuth rádió Vasárnapi újság című rádióműsorában bírálta a brüsszeli politikusokat. Szerinte meg kell mutatni a brüsszelieknek, hogy Magyarországon az történik, amit a magyar emberek akarnak.

A kormányfő arra kérte a magyar embereket, hogy ha szeretik a hazájukat, ha ki akarnak állni a hazájuk érdeke mellett, vegyenek részt a május 26-i európai parlamenti választáson. „Mutassuk meg Brüsszelnek, álljunk ki Magyarország mellett” – mondta Orbán Viktor.

„Meg kell mutatni a brüsszelieknek, hogy Magyarországon az történik, amit a magyar emberek akarnak, és nem Brüsszelben fogják mindenfajta, éppen balra húzó és tolódó pártok meg Soros György-féle „ilyen civil szervezetek” irodáiban eldönteni, mi történik Magyarországon és Európában” – jelentette ki Orbán Viktor.

Hangsúlyozta továbbá: „mi nem vagyunk hajlandóak azt csinálni, amit Brüsszel diktál, ha az a magyaroknak nem jó”.

Kifejtette: Brüsszel 2010-ben megszorításokat követelt, amire a magyar kormány válaszképpen hazaküldte az IMF-et és adót csökkentett. Aztán azt akarták – folytatta -, hogy „a bankok a devizahiteleket százszorosan bevasalhassák az embereken”, ám a kormány ehelyett elszámoltatta a bankokat. Brüsszel magas rezsit is akart, Magyarország ehelyett rezsicsökkentést vezetett be – tette hozzá.

„Aztán azt mondták, engedjük be a migránsokat, mi meg kerítést építettünk. Aztán most azt mondták, hogy fogadjuk vissza a migránsokat, mi meg nem vagyunk hajlandóak elfogadni a kötelező betelepítési kvótát” – mondta Orbán Viktor.

Szerinte Merkel is bevándorláspárti

Arra a felvetésre, hogy Angela Merkel német kancellár szerint nem lehet, hogy egyes tagállamok nem fogadnak be migránsokat, a kormányfő úgy reagált: a bevándorláspárti országok és azok vezetői nem adták fel azt az elképzelésüket, hogy Közép-Európát is átalakítják. Szerinte azonban az erkölcsi előny Közép-Európánál van, mert a Nyugattal szemben a közép-európaiak nem akarják ráerőltetni a nyugatiakra a saját életükről szóló elképzelésüket.

„Rázhatja az öklét akárki (…), Magyarország nem fog engedni abból az alapvető jogából, amiből ezer éve nem engedünk”, vagyis továbbra is a magyarok fogják eldönteni, mi történjen az életüket meghatározó fontos kérdésekben – hangsúlyozta.

Szavai szerint a brüsszeli bürokrata elit egy buborékban él

Elveszítette a kapcsolatát a valósággal, azonban „nekünk itt két lábbal kell állnunk a földön, a nemzeti érdekekből kell kiindulni”. A brüsszeli bürokraták „nem mondhatják meg nekünk, hogy mit csináljunk, mi mondjuk meg nekik, hogy mit kell tenniük” – fogalmazott.

A néppárti felfüggesztéssel szerinte időt nyertek

A Fidesz európai néppárti (EPP) tagsága ügyében a pártelnök-miniszterelnök úgy fogalmazott: „időt nyertünk”, és onnan nézve, hogy 13 párt kezdeményezte a Fidesz eltávolítását az EPP-ből, a végkifejlet elfogadható. „Majd az európai választások után eldöntjük a Fideszben, mi jó Magyarországnak, a néppárton belül kell-e folytatnunk, vagy valamifajta új pártszövetségben van inkább a helyünk” – mondta. Hozzátette: a szóban forgó 13 párt kivétel nélkül bevándorláspárti, a migrációt nem megállítani, hanem törvényesíteni akarják.

Megismételte: a Fideszt nem lehet sem kizárni, sem felfüggeszteni, a Fidesz negyedik kormányzati ciklusát tölti, és az elmúlt három EP-választáson a legsikeresebb európai párt volt. Így, ha a vita odáig jutott volna, hogy nem találnak megoldást, akkor a Fidesz kilépett volna, ezért is volt ott a néppárti vita alatt a kezében a hivatalos kilépési nyilatkozat – fejtette ki.

A néppárt bevándorláspárti szárnya összejátszik a baloldallal

A Fideszt támadók egy bevándorláspárti platformhoz tartoznak, amely pártokon keresztülhúzódó, „belóg a lába az EPP-be is” – fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint ennek az a következménye, hogy az egész EPP folyamatosan balra tolódik.

Jelezte: a bevándorláspárti szárny nem csinál titkot abból, hogy egy bevándorláspárti nagykoalíciót akar az EP-választás után. Sőt, a színfalak mögött ez a csoport „lényegében lepacsizta a dolgot”, és a zöldekkel, a liberálisokkal és a szocialistákkal egy bevándorláspárti nagykoalíciót akarnak. Azt is tudják, hogy a Fidesz sosem támogatna egy ilyet – mondta, hozzáfűzve: idehaza sem kötnek semmilyen koalíciót a volt miniszterelnök pártjával, a DK-val, és nem akarnak ilyen helyzetbe kerülni az európai színtéren sem.

A kormányfő szerint az EPP már nem az az erős párt, mint ami Helmut Kohl idején volt, hanem „szerencsétlen sorsúvá vált”, elveszítette a szuverenitását, és baloldalról diktálnak neki, sőt együttműködni akar a baloldallal, amiből az fakad, hogy eltűri a kettős mércét, különösen ha közép-európai országokkal szemben alkalmazzák. Az EPP-nek vissza kell nyernie a szuverenitását, nem lehet egy ilyen „félbaloldali, sodródó párt” – mondta, hozzátéve: amikor az EP-választás után a Fidesz dönt arról, hogy a néppártban folytatja-e, akkor az egyik döntő szempont éppen az lesz, hogy folytatódik-e a kettős mérce alkalmazása, bevándorlásellenes lesz-e az EPP, kiáll-e a keresztény értékek védelme mellett, vagy tolódik továbbra is balra. Utóbbi esetben a Fidesznek valami új dolgot kell csinálnia – jelentette ki.

Közölte: „semmilyen pártfegyelem érdekében nem adom fel azokat a fontos dolgokat, amelyeket a magyar emberek eldöntöttek”, így a keresztény kultúra védelmét és a migráció megállítását.

Orbán Viktor megjegyezte, hogy egyébként a fontos dolgok nem a pártmegbeszéléseken, hanem a miniszterelnökök tanácsában dőlnek el, ezért „az érdekérvényesítő befolyásunkra ennek nincs semmilyen hatása”.

Orbán beszólt Macronnak és Timmermansnak is

Azzal kapcsolatban, hogy Emmanuel Macron francia elnök szerint a „törzsi logika” érvényesült a Fidesz-tagság ügyében az EPP-ben, a miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a francia elnök egy másik pártszövetséghez tartozik, ezért felvetődik a kérdés, hogy „aztán már Önnek mi köze van ehhez”, inkább „söprögessen a saját portája előtt”.

A kormányfő arra is kitért a rádióinterjúban, hogy elvesztette felsőházi többségét a kormánykoalíció a hollandiai tartományi választásokon, amiről azt mondta: az európai szocialisták csúcsjelöltjének, a „Timmermans nevű, buborékban élő embernek” a pártja „akkorát bukott, mint az ólajtó”, elveszítette az emberek bizalmát.

Eközben azonban Frans Timmermans Budapestre és más európai fővárosokba jár, hogy „kioktasson bennünket demokráciából, miközben otthon az emberek éppen útilaput kötöttek a pártja talpára” – mondta.

Orbán Viktor szerint, ha az EU folytatja azt, hogy „politikai elfekvőnek használja” a fontos uniós döntési pozíciókat, és a saját hazájában megbukott embereket küldenek Brüsszelbe, azzal nem növelik az emberek bizalmát az EU iránt, hanem radikálisan csökkentik. „Ilyen Timmermans-típusú embereknek, akiket otthon elzavarnak a választópolgáraik, azoknak nem szabad pozíciót adni Brüsszelben, mert ezzel az egész EU-s együttműködést gyengítjük le” – fogalmazott.

Orbán: lelepleztük, mire készül Brüsszel

Az EP-választásig hátralévő két hónapról Orbán Viktor azt mondta: „kicsit dühösek ránk Brüsszelben” az uniós migrációs tervekről szóló kormányzati tájékoztató kampány miatt, mert „lelepleztük, mire készül Brüsszel”. De muszáj emlékeztetni az embereket arra, hogy néhány hete például az EP-ben, a magyar baloldali képviselők szavazatával is, elfogadták, hogy a következő hétéves költségvetési ciklusban emeljék háromszorosára a migrációs alap büdzséjét – fejtette ki.

Ezért a feladat most az – közölte a miniszterelnök -, hogy folyamatosan tájékoztassák az embereket, mire készül Brüsszel, „nem szabad meghátrálni, megijedni”.

Orbán Viktor azt várja, hogy az EP-választás után „egy új Európa felépítésében aktív magyar részvétellel jöjjenek szebb idők”. (FH/MTI)

A Momentum vállalja

Havasi Gábor, a Momentum budafok-tétényi polgármesterjelöltje a másik két budapesti momentumos polgármesterjelölt, Déri Tibor és Soproni Tamás társaságában a mai napon vállalást tett arra, hogy ha megválasztják őket, akkor az első önkormányzati ülésen kihirdetik a klímavészhelyzetet. Emellett az összes megválasztott momentumos képviselő be fogja nyújtani az erre vonatkozó előterjesztést, amint lehetséges.

A klímaváltozás az emberiség eddigi legnagyobb kihívása. A magyar kormány számára azonban ez is csak egy ellenzéki világösszeesküvés. Velük szemben a Momentum tudja, hogy a klímaváltozás megfékezése és a világunk mentése érdekében azonnali tettekre van szükség, rögtön cselekedni kell. Ezért a Momentum polgármester- és képviselőjelöltjei nem várnak a klímatagadó Kormányra, hanem elkötelezik magukat amellett, hogy az önkormányzati testületekben azonnali lépéseket tesznek a fenntartható önkormányzatokért és közösségekért.

A Momentum összes polgármester- és képviselőjelöltje vállalja a zöld akciótervben megfogalmazottakat:

  1. Minden önkormányzat nulla kibocsátású lesz 2050-ig, a szükséges lépéseket már idén elkezdjük.
  2. Átállunk a körforgásos gazdasági modellre, az önkormányzat területén felhasznált termékeket vagy azok egyes részeit újrahasznosítjuk és visszanyerjük az ezeket alkotó alapanyagokat és energiát.
  3. Növeljük a közösségeink energiahatékonyságát energiahatékonysági programokkal, az önkormányzati lakásállomány felújításával, valamint a panelprogram újraindításával.
  4. Klíma- és közlekedésbarátan fejlesztünk, olyan településfejlesztési irányelveket követünk, melyek támogatják a biciklis és gyalogos közlekedést, valamint a kisebb energiaszükséglettel rendelkező közlekedési formákat.
  5. Megvédjük a lakókat a klímaváltozás veszélyeitől, a városi kánikula és heves esőzések káros hatásaitól fásítással, zöld homlokzatokkal, ivókutakkal és könnyen fenntartható zöldfelületek segítségével.

Közmunkára ítélték a ligetvédőt bántó biztonsági őrt

0

A biztonsági őr tavaly júniusban ütötte meg az aktivistát, most született döntés az ügyében. 

A Liget Budapest Projekt ellen tiltakozó Ligetvédő-csoport egyik aktivistája június 30-án délelőtt tiltakozásképpen felmászott a Közlekedési Múzeum már bontás alatt álló épületének tetejére.

A biztonsági őrök felszólították, hogy hagyja el a tetőt, a férfi azonban ennek nem tett eleget. Szóváltás alakult ki, majd az aktivistát az utána mászó őr ököllel gyomszájon ütötte. A vádirat szerint az aktivista az ütéstől a földre esett, és nyolc napon belül gyógyuló, könnyebb sérüléseket szenvedett.

A Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség 2017 augusztusában nyújtott be vádiratot a biztonsági őr ellen garázdaság, valamint könnyű testi sértés miatt. Az Pesti Központi Kerületi Bíróság az ügyészség vádiratával egyetértve, tárgyalás mellőzésével döntött, és 250 óra közérdekű munkát szabott ki az őr ellen. A döntés egyelőre nem jogerős.

Gyanúsítottá válhat a csengeri asszony

A Független Hírügynökség olyan infókhoz jutott Csengerről és térségéből, hogy a rendőrség nagy erőkkel keres olyan károsultakat, akiket Szabó Gáborné, a Kósa Lajossal szerződést kötött asszony megkárosíthatott. Tudjuk, hogy Kósa, ha éppen nem bujdokol, akkor azt nyilatkozza, hogy ő is áldozata Szabónénak, aki szerinte csaló.

 

A helyiek úgy vélik, hogy a rendőrség azért akar találni károsultakat, hogy igazolva legyenek a volt debreceni polgármester, ma tárca nélküli miniszter állításai.

Arról is hallani lehet, hogy miközben a rendőrség ismeretlen tettes ellen folytat nyomozást, a hét közepére Szabónét gyanúsítottként kívánja meghallgatni.

A Független Hírügynökségnek nyilatkozó szakértő szerint a csengeri asszony  gyanúsítotti kihallgatás után azonnal őrizetbe kerül majd, és kérni fogják a bíróság hozzájárulását az előzetes letartóztatáshoz.

A cél elég nyilvánvaló: jegelni az ügyet legalább a választásokig, s fenntartani annak a látszatát, hogy Kósa egy csaló áldozata lett, őt magát pedig – amennyire lehet – elrejteni a nyilvánosság elől.

A szakértő véleménye szerint nehéz a csalás tényállását megállapítani, mivel nem történt semmiféle pénzmozgást, ahogy azt mind a két fél elismeri.

Ugyanakkor, ha valami egyértelműen bizonyítható, az Kósa haszonszerzése,

hiszen először a felesége számára, utána az édesanyja nevére kért és kapott közjegyző előtt tett nyilatkozat formájában biztosítékokat arra, hogy a létrejövő üzletből ő 800 millió forintnyi összeget kap.

Joggal lehet attól tartani – mondta a szakértő –, hogy a rendőrség nagy igyekezetét kihasználja néhány kalandor lelkű ember, megalapozatlan követelésekkel állhat elő a nővel szemben, ami kapóra jöhet a rendőrségnek.

A Független Hírügynökség információi szerint jelenleg Svájcban, illetve Németországban intézi az állítólagos több milliárd eurós hagyatékkal kapcsolatos ügyeket Szabó Gáborné. A jövő héten tervez visszatérni, annak ellenére, hogy attól tart, ha Magyarországra jön, letartóztatják.

Idegengyűlölettel vádolta Orbánt az ENSZ emberi jogi főbiztosa

0

Zeid Raad al-Husszein Orbán saját szavait idézve vádolta rasszizmussal a magyar miniszterelnököt. Szijjártó Péter szerint ezért le kellene mondania.

Zeid Raad al-Husszein, az ENSZ emberi jogi főbiztosa (MTI/EPA/Salvatore Di Nolfi)

Ma kezdődött Genfben az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 37. ülése, amelyen Zeid Raad al-Husszein többek között arról beszélt, hogy az elnyomás megint „divatos” lett, és

a világ egyre több régiójában fenyegetik az alapvető szabadságjogokat.

Azt mondta: idegengyűlölők és rasszisták hangoztatják zavartalanul a nézeteiket, mint például Orbán Viktor, akinek egy néhány héttel ezelőtti beszédét idézte, amikor a miniszterelnök arról beszélt: „nem akarunk sokszínűek lenni úgy, hogy összekevernek bennünket, a saját színünket, a saját hagyományunkat, a saját nemzeti kultúránkat összekeverik”.

Az emberi jogi főbiztos így folytatta: „Nem tudják, mi történik a kisebbségekkel olyan társadalmakban, amelyek vezetői etnikai, nemzeti vagy faji tisztaságot akarnak? Amikor egy választott vezető a zsidókat okolja a Holocaust elkövetéséért, ami nemrég megtörtént Lengyelországban, és amely szégyenteljes rágalomra oly kevés figyelmet fordítottunk, meg kell kérdezni:

mindannyian teljesen megőrültünk?”

A magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter válaszul azt mondta: „Ez elfogadhatatlan egy nemzetközi szervezet tisztségviselőjétől, méltatlan és felháborító a vád, a főbiztosnak le kell mondania”. Szerinte al-Husszein nem először „vádaskodott” Magyarország ellen.

Al-Husszein valóban

nem először bírálta a magyar kormányt és személy szerint Orbán Viktort.

2015 júniusában szégyenletesnek nevezte a menekültek démonizálását, 2016 szeptemberében pedig a populista politikusok közé sorolta Orbánt, Donald Trumppal, Geert Wildersszerl, Marine Le Pennel, Milos Zemannal és Nigel Farage-zsal együtt. Róluk azt mondta:

ideológiájuk közel áll az Iszlám Állam szellemiségéhez,

mert megvalósíthatatlan módon akarják a múltat feltámasztani, és felháborítják a féligazságok és a manipuláció. Szijjártó Péter már akkor is azt mondta: al-Husszein alkalmatlan arra, hogy bármilyen pozíciót is betöltsön az ENSZ-ben.

Az emberi jogokat védő főbiztos mandátuma egyébként idén lejár.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK