Fontos

Háromezer forintot emel a minimális béren a Tesco

0

Háromezerrel 179 ezer forintra emelné a legkisebb bért a Tesco a szakszervezeteknek küldött ajánlatban – tudatta a legnagyobb érdekképviselet. A másik szakszervezet azt közölte: a 15 százalékos létszámnövelés nincs benne az ajánlatban.

A szeptember első felében tartott kétnapos Tesco-sztrájk után a vállalat ma éjfélig ígérte elküldeni jelentését a cég helyzetéről, továbbá béremelési és létszámnövelési ajánlatát. Ezt megelőzően az egyik érdekképviselet keményebb eszközöket helyezett kilátásba. A Tesco az MTI érdeklődésére kiemelte, hogy a dokumentumban üzleti titoknak minősülő információkat osztott meg tárgyaló partnereivel, ezért a társaság a jelentés pontos tartalmáról részleteket egyelőre nem árul el.

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) arról számolt be, hogy a Tesco elfogadja a béremelésre vonatkozó szakszervezeti követeléseket és szeptember 1-től

visszamenőleg bruttó 179 000 forintra emeli a legkisebb keresetű munkavállalók bérét.

(Eddig ez 176 000 forint volt.) A társaság elküldte a munkavállalói létszámra vonatkozó komplex anyagot is, ezt a szakszervezeteknek még át kell vizsgálniuk, mert ez képezi a további tárgyalások kiindulópontját.

Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke elmondta, a Tesco által átküldött jelentésben a szakszervezetek 15 százalékos

létszámemelésre vonatkozó sztrájkkövetelése nem teljesül.

A szakszervezeti követelések közül kiemelte a 25 százalékos béremelést és a 15 százalékos létszámbővítést. A szakszervezetek a 2016. évi tescós bérek 25 százalékos emelkedését tartják szükségesnek, hogy a legalacsonyabb keresetű dolgozók fizetése is érje el a bruttó 180 ezer forintot.

A tárgyalások az eredeti megállapodás szerint, október 2-án, hétfőn folytatódnak, addig nem szerveznek újabb sztrájkot.

Jogerős felmentés a „kémperben”

0

Nem bűnös kémkedésben és bűnpártolásban Szilvásy György volt titkosszolgálati miniszter és a Nemzetbiztonsági Hivatal két egykori főigazgatója – döntött a Fővárosi Ítélőtábla.

Jogerősen felmentette a kémkedés, illetve bűnpártolás vádja alól a Fővárosi Ítélőtábla hétfőn kihirdetett másodfokú döntésében Szilvásy György volt titkosszolgálati minisztert, Galambos Lajost és Laborcz Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatóit és egy civilt.

Az ügyben egy évtizeddel ezelőtt, a Gyurcsány-kormány idején történt események miatt emelt vádat az ügyészség, a 2010-es kormányváltás után. A vádlottak tagadták bűnösségüket.

A kémper államtitok miatt mindvégig zárt ajtók mögött zajlott, csupán a bírósági határozatok rendelkező része nyilvános.

MTI/FüHü

Botka megtette ajánlatát

Listás helyeket ajánlott fel az MSZP potenciális szövetségeseinek: ha ezt elfogadják, akkor az LMP, a Demokratikus Koalíció, a Momentum, az Együtt, a Magyar Liberális Párt és a Párbeszéd közösen a listás helyeknek valamivel kevesebb, mint a felére állíthatna saját jelöltet. A javaslatukat a nap folyamán elküldik mind a hat ellenzéki pártnak.

Botka László, a szocialisták miniszterelnök-jelöltje jelentette be ajánlatát hétfő délelőtti budapesti sajtótájékoztatóján, amelyet közösen tartott Molnár Gyula pártelnökkel és Hiller Istvánnal, az MSZP választmányának elnökével. “A demokratikus pártok együttműködéséről címmel tartott” tájékoztatón kiállt Botka mellé Komáromi Zoltán, az Együtt egészségügyi szakpolitikusa, Ács Sándorné, az Élőlánc Magyarországért elnökségi tagja, Szent-Iványi István, a Magyar Liberális Párt politikusa és Büttl Ferenc, a Párbeszéd tagja is.

Ajánlat listás helyekre (harmadonként):

MSZP: 16-17,

DK: 5-6

LMP: 4

Momentum: 2-3

Együtt: 2

Liberálisok: 1

Párbeszéd: 1

A konkrét arányokat Botka a választói támogatottsággal indokolta, a március és augusztus közötti közvélemény-kutatási adatok alapján határozták meg – idézte szavait az MTI. A szocialista politikus közölte,

ha ajánlatukat elfogadják, akkor minden demokratikus ellenzéki párt ott lehet a parlamentben, nagyon jó választási szereplés esetén pedig önálló frakciójuk is lehet.

Ami pedig a 106 választókörzetet, a közös jelöltek állítását illeti – a szocialista miniszterelnök-jelölt szerint erről már régebb óta folynak a tárgyalások, abban meg fognak tudni állapodni. A választást a 106 egyéni körzetben lehet megnyerni. Az a fontos, hogy mind a 106 körzetben olyan jelöltet találjanak, aki leginkább alkalmas a győzelemre.

“Megvan az ideje a versengésnek és megvan az ideje az együttműködésnek”

– fogalmazott Botka László, hozzátéve: a választópolgárok többsége csak akkor fog a demokratikus ellenzéki oldalra szavazni, ha egyértelműen azt látja, hogy ezek a politikai erők valóban győzni akarnak.

Szavait némileg megkérdőjelezheti, hogy Molnár Gyula egy,  Gyurcsány Ferenc DK-elnök szerepét firtató kérdésre  azt mondta, egy tárgyalás kezdetére készítettek ajánlatot, s az út elején nem szeretnék az út végét meghatározni

Elmondta, nem változtak azok a feltételek, amelyek „áldozatokat követelnek mindenkitől”.

Az Együtt is ajánl

Elévágott Botka ajánlatának Juhász Péter, aki vasárnap tudatta: ezen a héten az Együtt megkeresi az LMP, a Párbeszéd és a Momentum vezetőit, hogy mielőbb egyeztessenek elképzeléseikről és az együttműködés lehetséges formáiról. Az Együtt politikusa leszögezte, hogy szombaton bebizonyosodott: a választási rendszer megváltoztatásában sikerült konszenzusos megállapodásra jutnia nyolc pártnak. S meggyőződése, hogy négy párt – de akár több is – képes lenne egységre jutni a választási együttműködésben is. Az Együtt  Pólus koncepciója értelmében az LMP-vel, a Párbeszéddel és a Momentummal közös listát kellene kiállítani, s ezért is fontos, hogy már most megkezdődjenek erről a tárgyalások https://fuhu.hu/wp-admin/post.php?post=9905&action=edit

– fűzte hozzá.

Tóth Zoltán: nagyrészt helyes a „nyolcak” nyilatkozata

0

Többségében támogatja a Közös Ország Mozgalom választójogi elképzeléseit a szakértő. Tóth Zoltán szerint az arányosabb szabályok helyesek, de a női kvótát először a pártokon belül kellene elfogadtatni. Ő változatlanul a német modell híve.

Az ismert választási szakértő nagyrészt egyetért a Közös Ország Mozgalom által kezdeményezett és nyolc párt által aláírt nyilatkozatban foglaltakkal, amelyben azok a jelenlegivel szemben arányosabb választási szabályokat sürgetnek, átláthatóbbá, tisztábbá változtatnák a kampány lefolytatását és finanszírozását.

Az első fontos pont, amely megszüntetné a túlhatalmat biztosító győzteskompenzációt, amely a korábbinál is jobban honorálja a nyertest. Ide tartozik a határon túli és a külföldön tartózkodó állampolgárok szavazási lehetőségének különbsége, amelyet az aláíró pártok megszüntetnének. Tóth Zoltán a fuhu.hu-nak teljes egyetértését fejezte ki ezzel.

A „nyolcak” bevezetnék a női kvótát a választási rendszerbe, bár részleteket erről sem tudni. Tóth Zoltán enélkül is úgy fogalmazott, hogy ezt

a pártoknak előbb saját magukon belül kellene elérniük,

mert jelenleg a tagságok többsége nem támogatja ezt a gondolatot. Amíg a Fideszben a tagságon belül a nők tudomásul veszik az egyenlőtlenséget és alávetettséget, addig ez nehezen fog menni – mondta Tóth Zoltán. Szerinte a pártok közjogi szabályozásba tolnák át a probléma megoldását.

A nemzetiségi kisebbségek képviselete mindmáig megoldatlan, a tervezet eltörölné a kényszerű választási kötelezettséget a nemzetiségi és pártszavazás között. Lenne listás és egyéni kerületi voksuk, s ezen túlmenően nyílna lehetőség a nemzetiségi jelöltre szavazni. Tóth Zoltán úgy véli, hogy ez akkor fogadható el, ha maximálnák a harmadik, a nemzetiségi szavazással elérhető mandátumok számát.

Összefoglalóan Tóth Zoltán támogatja a jelenlegi nagyon nagy egyenlőtlen eredményt hozó szabályok kiiktatását. Hozzáteszi azonban, hogy

a mostani választási rendszer inkább kedvez az ellenzéknek,

mert szűkebb többséggel is nagy különbségű győzelem érhető el. Ő személy szerint – miként 1989-ben, a kerekasztal-tárgyalásokon – a német modellt ajánlja, amely az egyéni jelöltek megválasztásával együtt is lehetővé teszi a választási eredmény és a mandátum-kiosztás szinte teljes egyenlőségét.

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 13. A Kossuth tériek az SZDSZ volt vezetőinek a segítségét kérik

Ahogy közeledett október 23-a, úgy durvult el a politikai közbeszéd. A Fidesz bejelentette: provokációnak tartja, ha Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felszólal a forradalom ünnepén. Az ellenzéki párt ebben az esetben távolmaradását helyezte kilátásba.

A Kossuth téri tüntetők egykori szabaddemokrata vezetőkhöz fordultak segítségért, bebörtönzött társaik szabadon bocsájtásért. Az ORTT – a mai Médiahatóság elődje – egymillió forintra bírságolta a Hír Tv-t a Szabadság téri tudósításáért. Az indoklás szerint a műsorszolgáltató nem tájékoztatott tényszerűen és tárgyilagosan.

A Független Hírügynökség eredeti, szó szó szerinti szövegeit dőlt betűkkel közöljük.

A Magyar Nemzeti Bizottság Kőszeg és társai segítség kéri

Nemzetközi emberjogi és társadalmi szervezetekhez fordulnak a Kossuth téri tüntetők. Csütörtökön a demonstrálók egy csoportja a német IGMF emberjogi szervezet aktivistáival együtt a Markó utcai börtönhöz vonul, hogy tüntessenek a korábbi zavargások miatt fogva tartott, szerintük ártatlanul börtönbe zárt fiatalok szabadon bocsátásáért – közölte Molnár Tamás a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 ügyvivője szerdai sajtótájékoztatóján.

A fogva tartottak szabadulása érdekében

Molnár Tamás nyilt levélben kért segítséget több egykori szabad demokrata politikustól, így Kis Jánostól, Tamás Gáspár Miklóstól, és Kőszeg Ferenctől.

Arra kérte őket, hogy a fiatalok szabadon bocsátása érdekében vessék latba nemezetközi tekintélyüket.

Takács András a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 elnöke elmondta: október 14-én szombaton, a motorosok újabb demonstációt terveznek, körülbelül 1000 motoros részvételével.

A fegyveres és rendvédelmi dolgozók is tüntetnek

Megtartja október 14-re tervezett, másfél hónappal ezelőtt bejelentett figyelmeztető demonstrációját a 42.000 tagot számláló Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, közölte Kónya Péter a szövetség elnöke. Elmondása szerint, miután több kérdésben sem sikerült megállapodásra jutniuk a kormánnyal, nem volt más választásuk, a Parlament előtt 11 óra és dél között figyelmeztető demonstrációjukon minden rendvédelmi szervezettől százan képviselik majd a szövetséget, így összesen nyolcszázan tüntetnek majd.

Ha ezt követően sem sikerül megyezésre jutni, akkor október 24-én már a teljes tagságot mozgósítva szerveznek demonstrációt. Kónya Péter hozzátette, a tárgyalásokon több területen is sikerült kompromisszumot kötni, de nem kaptak garanciát a bérek kívánt mértékű emelésére, a pótlékok rendszerének felülvizsgálatára, illetve a bérek vásárlóerejének megőrzésére. Kónya szerint, megengedhetetlen, hogy a rendvédelmi dolgozók egy része akár 450 óra túmunkát végez egy hónapban. Sok büntetésvégrahajtási alkalmazott rosszabb körülmények között dolgozik, mint a fogva tartottak, olykor havi netto 65 ezer forintért.

Ahol Gyurcsány van, ott a Fidesz nincs

A Fidesz közölte: október 23-án délután kettőtől tartja saját megemlékezését Budapesten. A helyszín azonban még nem dőlt el – mondta a párt szóvivője, Szíjjártó Péter.

A Fidesz arra szólítja fel Gyurcsány Ferencet, hogy ne szólaljon fel az 1956-os forradalom emlékére szervezett egyetlen ünnepségen sem, mert az a Fidesz szerint nyílt provokáció az emberek felé. Amennyiben mégis megszólal a kormányfő, akkor a Fidesz nem vesz részt azokon az eseményeken.

Szíjjártó kiemelte, hogy azokon a rendezvényeken, melyeken Sólyom László beszél, részt vesznek. Arra a kérdésre azonban nem tudott válaszolni, hogy ha az államfő beszél, a kormányfő pedig nem, de Gyurcsány Ferenc jelen van az eseményen, akkor részt vesz-e a Fidesz. Az biztos, hogy a parlamentbe szervezett emlékülésre nem megy el az ellenzéki párt, mert ott beszél a miniszterelnök.

Szijjártó szerint Gyurcsány Ferenc minden egyes megszólalása október 23-án nyílt provokáció az emberek és 1956 szellemisége ellen.

A Fidesz szerint ugyanis ’56-ban az akkori emberek a gátlástalanság, a hazugság és a hatalomhoz való mániákus ragaszkodás ellen harcoltak, és a miniszterelnök ma ugyanezeket testesíti meg. Szíjjártó szerint Gyurcsány ma nem kívánatos személy a magyar közéletben és súlyos tehertétel minden október 23-i szerepvállalása.

Megbírságolták a Hír TV-t a Szabadság téri tudósítás miatt

Egymillió forintra bírságolta az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) a Hír TV-t, mert a csatorna több törvényt is megsértett az MTV-székház három héttel ezelőtti ostroma közvetítetéskor – olvasható az ORTT szerdai közleményében.

A Testület szerint a Hír TV a tényszerű és tárgyilagos tájékoztatásról szóló törvényt sértette meg, valamint a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének tiszteletben tartását előíró követelményt.

Az ORTT indoklása szerint a csatorna helyszíni tudósítója az incidenseket forradalmi eseményekként próbálta bemutatni. Eközben többször is azt sugallta, hogy a rendőrség fegyverrel fogja leverni a megmozdulást.

A határozat indoklásában az ORTT kifejti: a Hír TV forradalmi, háborús helyzetként számolt be a történésekről, miközben teljes mértékben megfeledkezett a demonstrációk törvényes kereteiről, az események jogállamban szokásos értelmezéséről. A műsorszolgáltató nem tájékoztatott tényszerűen és tárgyilagosan akkor, amikor háborúról, forradalomról, új ’56-ról beszélt.

Az ORTT – közleménye szerint – a szankció kiszabásánál figyelemmel volt a törvénysértés súlyosságára, ugyanakkor mérlegelte azt a körülményt is, hogy a Magyarországon eddig még nem tapasztalt zavargásokról való tudósítás milyen feladat elé állította a műsorszolgáltatót.

A sorozat néhány korábbi cikke itt olvasható.

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-osszel-budapestet/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-osszel-budapestet/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-3-politikusok-beszallnak-buliba/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-osszel-budapestet-4-hegyekbe-hordani-hazugsagot/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-6-permanens-forradalom-kossuth-teren/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-7-kossuth-teri-helyzet-fokozodik/

Ma zárul az őszi ülésszak

0

Ma délelőtt 11-kor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik és este hatig tart az Országgyűlés első őszi ülésének utolsó napja. A képviselők a kérdések és azonnali kérdések keretében összesen két és fél órában kérdezhetik a kormány képviselőit.

A kormánypárti padsorokból a fideszes Ágh Péter arra kérdez majd rá a nemzeti fejlesztési miniszternél, hogy milyen ütemezéssel történhet meg a Szombathelyet Kőszeggel összekötő közút fejlesztése – írja az MTI a parlament honlapján elérhető információkra hivatkozva.

Ellenzéki oldalról a szocialista Varga László a diósgyőri egészségügy jövőjéről kérdezi az emberi erőforrások miniszterét, a Jobbikból Lukács László azután érdeklődik a belügyminiszternél, hogy lesz-e börtön Kunmadarason, az LMP-s Demeter Márta a paksi bővítésért felelős tárca nélküli minisztertől kérdez Paks kibervédelméről.

A Ház ülése napirend utáni felszólalásokkal ér véget.

 

Lapszem – 2017. szeptember 25.

Ma a ritka nevet viselő Eufrozinák és Kendék ünneplik a névnapjukat. Továbbra is borongós lesz idő, csak elszórtan fordulhat elő csapadék, s 20 fokig is felmelegszik a levegő. Na de lássuk, hogy miről írnak a napilapok.

 Népszava: Ez csak Orbán és Simicska plakátharca

Akármi is legyen a Jobbik üzleti szándéka, közpénzt felhasználva jutottak óriásplakátokhoz, magyarán minden, az üzlethez kötődő információ közérdekből nyilvános, Vona Gábor és pártja nem titkolhatja el részleteit – szögezi le a Népszava, amely terjedelme írást közöl a párt plakátbizniszéről. A Jobbik megkeresésére sem volt hajlandó elárulni részleteket az üzletről – még annyit sem, mint korábban az Indexnek –, ám annyi egyértelművé vált a lap számára, hogy a reklámhelyeket – köztük óriásplakátokat – nem hitelből, hanem állami támogatásból finanszírozzák.

A Fidesz már szombaton azzal állt elő: feljelentést tesz tiltott pártfinanszírozás miatt, feltételezve, hogy a Jobbik ajándékba kapta a plakáthelyeket Simicska Lajostól.

A radikális párt azonban nyilván számolt ezzel a feltételezéssel, s aligha elképzelhető, hogy ne rendelkezne számlával a bevásárlásáról. Az 1100 óriásplakát vélhetően egyébként csupán része lehet egy nagyobb tervnek, hiszen hiába tiltotta meg költségvetési pénzből működő szervezetek listaár alatti hirdetéseit megtiltó, botrányosan megszavazott törvény a Jobbik tavasz óta zajló kormányellenes kampányát, néhány napon belül megjelentek a „magánmegrendelő megbízásából közzétett társadalmi célú üzenetek.

Már csak ezért szigorított tovább a kormány, jelezve: településképi bejelentési eljárást folytathatnak majd ugyanis le a polgármesterek a reklámok és reklámhordozók elhelyezéséről – az erről szóló jogszabály-módosítást Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes múlt hétfőn nyújtotta be a Háznak. Simicska Lajos, aki jelentős, sok tízezer közterületi reklámhordozóval rendelkezik vélhetően arra számít, hogy a fideszes önkormányzatok sok helyütt “felülvizsgálják” majd a plakáthelyeket, s így több ezer reklámhordozójának eltávolításáról dönthetnek. Ha pedig alig néhány hét múlva ezek a felületek amúgy is a elvesznek, vélhetően nem olyan fájdalmas ezektől megválni “jelképes” összegért, ezzel is borsot törve Orbán Viktor és kormánya orra alá – írja a Népszava.

Magyar Nemzet: Végső döntésre várnak a Római-part civiljei

A Fővárosi Közgyűlés szerdán dönthet a Római-partra tervezett mobil gát megépítésének a megkezdéséről; a műtárgy a jelenlegi tervek szerint változatlanul a fás Duna-part mentén épülhet meg. Csütörtök délután 14 órakor közmeghallgatást tervez a főváros. Gadó György Pál aktivista szerint a munkaidő közepére szervezett fórum mindössze színjáték. Mindezt úgy, hogy egyre több bizonyítékot tudnak felmutatni arra, nem jó megoldás a városvezetés által szorgalmazott nyomvonal – tette hozzá. Vasárnap ismét tüntetést tartottak civilek, amelyen elhangzott, hogy összetett, tájépítészek, környezetvédők és szociológusok által készített alternatív megoldást is készítettek, de azt is semmibe vette a főváros. Már 18 ezer aláírást gyűjtöttek petíciójukhoz, hogy a városvezetés vegye figyelembe javaslataikat „Fát lehet vágni a hátunkon, de csak egy ideig” – mondta Lányi András, a tiltakozó mozgalom vezetője. Úgy látja,

a főpolgármester azt szeretné elkerülni, hogy párhuzamot vonhassanak az emberek a nagymarosi erőmű elleni tiltakozásokkal, amelyek hozzájárultak a rendszerváltáskor a hatalom bukásához.

A tüntetők vasárnapra az újpesti vasúti hídnál terveznek vonulást.

Magyar Idők: Soros-Hálózat: A migráns az első

A kormánylap  visszatér egy korábban már taglalt témára, arra, hogy az utóbbi időben a tolmácsokra is kivetették hálóikat a nyílt társadalom úttörői. Mint írja, ha a Helsinki Bizottságnak sikerül keresztülvinnie tervét, akkor a Soros György támogatását élvező szervezetek döntő befolyást szerezhetnek a hatósági tolmácsolás területén – írja a kormánylap, amely egy idei keltezésű tanulmányt idéz: kívánatos lenne, hogy a jövőben csak vizsgázott tolmács vehessen részt a menekültügyi eljárásokban, s munkájukra egy kötelező erejű etikai kódex vonatkozzék. Az elsőre megfontolandónak, sőt indokoltnak, szakmailag előremutatónak tűnő követelést rögtön összekapcsolták azzal, hogy a tolmácsokra vonatkozó vizsgakövetelményeket és a magatartási szabályokat a Menekültügyi Hivatalnak, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának, a területen működő tapasztalt civil szervezeteknek, valamint a tolmácsok szakmai szervezetének közösen kell kidolgozniuk.

A felsoroltak közül az ENSZ-testület eddig is együttműködött a Soros-hálózattal, és alighanem a civil szervezetek miatt sem kellene aggódniuk a helsinkiseknek

– állítja a cikk, amely azt is megjegyzi, hogy a tolmácsok három szakmai szervezete, a Professzionális Fordításszolgáltatók Egyesülete (Proford), a Magyar Fordítók és Tolmácsok Egyesülete (MFTE), valamint a Szabadúszó Fordítók, Tolmácsok Egyesülete (Szoft), ugyancsak az idén állt elő a hatósági tolmácsolásra vonatkozó reformjavaslataival.

Magyar Hírlap: Interjú Pokorni Zoltánnal

„Van huszonhárom kerület Budapesten, amelyek lába leér a földre és tudja, merre mennek az utcák, és hol kell játszóteret vagy óvodát felújítani. Ez fővárosi szintről nem belátható” – mondta a Magyar Hírlapnak Pokorni Zoltán, a XII. kerület fideszes polgármestere. Beszélt arról is, hogy az oktatás ügyében mindig elfogult lesz, Tarlós István főpolgármestert pedig az elvégzett munkájáért nagyon tiszteli, ám nem volt köztük mindig gördülékeny a munkakapcsolat. Beszélt arról, hogy nem feltétlenül érzékeli, hogy az önkormányzatok  nagyobb önállóságot élveznének: sok területen ugyanis az állam a korábban átengedett hatósági feladatait visszahúzta. Ugyanakkor állami kézbe került az egészségügy, a szociális terület és az oktatás is. „Nincs egyedül üdvözítő rendszer. Lehet önkormányzati szinten is jól vagy rosszul irányítani, de az állami centralizáció is lehet intelligens és fegyelmezett.” – véli. A Fővárosi Önkormányzat is átalakult, a polgármesterek közvetlenül képviselik a kerületüket a közgyűlésben, ami radikális változást jelentett és mindenképpen jó hatása volt a munkára. A kétszintűséget szerencsére nem oldotta fel, vagyis van huszonhárom kerület Budapesten, amelyek lába leér a földre, és tudja, hogy merre mennek az utcák, és hol kell játszóteret vagy óvodát felújítani. Ez fővárosi szintről nem belátható.

A kérdésre, hogy indul-e ismét, 2019-ben, azt mondta, hogy ez a terve.

 

 

Tíz éve történt – Tízezer NDK-s kémkedett a nyugatnémet hírszerzésnek

0

2007. szeptember 25-én a Független Hírügynökség beszámolt arról, hogy az egykori Német Demokratikus Köztársaságból (NDK) körülbelül 10 ezer embert szervezett be a nyugatnémet hírszerzés, hogy információkat szerezzen a kommunista államban zajló eseményekről, illetve az ott állomásozó szovjet csapatokról.

A Berliner Zeitung keddi számában nyilatkozó Matthias Uhl német történész szerint a nyugat-német titkosszolgálat egyebek között a berlini fal 1961-es felépítéséről is idejekorán tudomást szerzett, de hiába értesítette a politikusokat, azok nem hittek nekik.

A történész egy kollégájával azt vizsgálta meg, milyen módszerekkel dolgozott a szövetségi hírszerzés az 1949 és 1989 között létezett NDK-ban. A két tudós pénteken jelentet meg egy tanulmányt a nyugatnémet titkosszolgálat néhány éve kutatható archívumában talált dokumentumok alapján.

A kutatás szerint 1955-ben már több mint 4 ezer keletnémet kémkedett a Nyugatnak, az ő feladatuk volt a csaknem 500 szovjet katonai létesítmény megfigyelése.

A berlini fal 1961-es megépítéséig a nyugatnémet hírszerzés viszonylag könnyen be tudta szervezni az embereket

– sokat segítettek a korábbi, egységes Németország idején kialakult ismerettségek, barátságok, többek között a Wehrmacht egykori katonái, felettesei vették fel egymással újra a kapcsolatot.

A kommunista NDK negyven éve alatt több mint 10 ezer keletnémet vállalkozott hosszabb-rövidebb ideig arra, hogy kémkedjen; a hírszerzés veszélyes, de jól fizető munka volt.

A Nyugat 50 és 1000 német márka közötti összegeket fizetett az információkért.

Összehasonlításként: az NDK-ba rokonlátogatásra utazó nyugatnémetek maximum 100 márkát, plusz költségtérítést kaptak, ha jelentettek valamit. A keletnémetek kémek levélben tudósítottak, a sorok között láthatatlan tintával írták jelentéseiket.

A berlini fal 1961-es felépítése után már nehezebben ment a beszervezés. A keletnémet állambiztonsági minisztérium fokozottabban figyelte a gyanús embereket, néha szándékosan szivárogtattak ki hamis információkat, hogy tőrbe csalják a kémet.

A lebukott hírszerzők komoly büntetést kaptak,

1977-ben 12 évre ítéltek egy idős tanárt,

aki feleségével együtt másfél évtizeden keresztül jelentett szovjet katonai bázisokról.

A keletnémet titkosszolgálat, a Stasi körülbelül 6 ezer emberrel kémkedett Nyugat-Németországban.

Íme a nyolcak nyilatkozata

0

A Közös Ország Mozgalom feltette Facebook oldalára az új, igazságos választási rendszerről nyolc demokratikus párt konszenzusával elfogadott memorandumot. Esélyegyenlőség minden tekintetben – ezt célozza a nyilatkozat minden szava.

 

A zárónyilatkozatban foglaltak szerint megszűnne a győzteskompenzáció, a manipulált választókerületek, véget érének a határon túl élők és a külföldön tartózkodók szavazási különbségeiben mutatkozó diszkrimanatív különbségek, tiltanák a médiához való egyenetlen hozzáférést és a korrupt kampányfinanszírozási rendszert. Ezen túl –  ahogy korábban a FüHü is beszámolt róla – a dokumentum kitér a női kvóta bevezetésére is. A kampányfinanszírozás is külön bekezdés a dokumentumban: a többi között megtiltanák a bújtatott pártreklámot és a harmadik fél bújtatott kampánytevékenységét, s kilátásba helyezik az elszámoltathatóságot. Emellett külön kitér a nyilvánossághoz való hozzáférésre, a média-lehetőségekre is.

A Demokratikus Koalíció záradékkal látta el a dokumentumot – ezt Gyurcsány Ferenc Facebook posztjában meg is indokolta. „Továbbra sem értünk egyet azzal, hogy azok, akik nem itt élnek életvitelszerűen (vagy nem itt éltek az elmúlt években), szavazhassanak. Ne dönthessenek rólunk – mondjuk mi -, mert nem viselik döntésük következményeit. Azé a jog, akié a kötelesség.

NE HATÁROZHASSA MEG, HOGY MILYEN LESZ A MAGYAR NYUGDÍJRENDSZER, OKTATÁS, VAGY AZ ADÓSZABÁLYOK, AKINEK KÉSŐBB NEM EZEN SZABÁLYOK KÖZÖTT KELL ÉLNIE.

Mi lesz most?

A „Megállapodás egy új és igazságos választási rendszerről” című dokumentum kidolgozását szeptember 4-én kezdte meg nyolc demokratikus ellenzéki párt. Pénteken jelentette be az ATV-ben Gulyás Márton a Közös Ország Mozgalom (KOM) vezetője, hogy elkészült a dokumentum, s szombaton aláírják azt. Jelezte, hogy a Demokratikus Koalíció, az Együtt – a Korszakváltók Pártja, a Lehet Más a Politika, a Magyar Liberális Párt, a Magyar Szocialista Párt, a Modern Magyarországért Mozgalom, a Momentum Mozgalom és a Párbeszéd Magyarországért Párt vezető képviselői látják el kézjegyükkel a memorandumot.

A terv az, hogy a dokumentumot a nyilvánossággal is ismertetik, egyfajta társadalmi vitát kezdenek róla, majd a végleges, a pártok által elfogadott tervezetet beviszik a Parlamentbe, s megpróbálják átverni. Kétharmados törvény lévén, erre szinte nullával egyenlő az esélyük, viszont ebben az esetben – ahogy Gulyás Márton, a kezdeményező és szervező Közös Ország Mozgalom vezetője pénteki televíziós interjújában jelezte – békés, erőszakmentes polgári engedetlenségi mozgalmat indítanak.

 

Ez volt a hét – 2017. szeptember 18-24

0

Hétfő

Orbán beszéde a parlamentben

MTI Fotó: Máthé Zoltán

A magyar gazdaság helyzetéről beszélt Orbán Viktor kormányfő a parlamentben, az őszi ülésszakot nyitó napirend előtti beszédében. Ezután tért rá a kormány legfontosabb üzenetére, a menekültügyre

és arra, miért támogatja a nemzeti konzultációt az úgynevezett “Soros-tervről”, és elmondta véleményét a bevándorló és nem bevándorló országokról.

Vona Gábor Jobbik-elnök despotának nevezte Orbánt, aki szerinte Rákosi és Kádár emlékét csempészi vissza. Az MSZP frakcióvezetője, Tóth Bertalan szerint

Orbán a saját démonaival küzd.

Szél Bernadett LMP-társelnök azt mondta: „nem a Fidesz fogja megvédeni Magyarországot, nekünk kell megvédenünk az országot a Fidesztől.”

Viszontválaszában Orbán Vonának mindössze annyit mondott:

“A KORMÁNYZÁSHOZ KOMOLYABB ESZKÖZÖK KELLENEK, MINT SZEMÖLDÖKCSIPESZ”.

 

Kedd

Kicselezte a kormány a népszavazást kezdeményezőket

Kedden délelőtt a parlament egyhangúlag, 170 igen szavazattal elfogadta azt a törvénymódosítást, amely 8-ról 12 évre emeli a korrupciós bűnügyek elévülési határidejét.

MTI Fotó: Máthé Zoltán

A Jobbik által benyújtott és a házszabálytól eltérő gyorsasággal tárgyalt törvény elfogadása gyakorlatilag ellehetetlenítette a Vágó Gábor által kezdeményezett és a Kúria által is szentesített népszavazást.

ALÁÍRÁSOKAT ETTŐL PERSZE MÉG LEHET GYŰJTENI, ÁM A NÉPSZAVAZÁS A ETTŐL KEZDVE ÉRTELMETLENNÉ VÁLT.

Orbán Viktor kormányának nem ez az első trükkös eljárása a népszavazások megakadályozására. Amikor az üzletek vasárnapi zárva tartásáról kezdeményezett népszavazást az MSZP, akkor is a parlamenti többség sietett a kormány segítségére.  Az idei év elején a Momentum gyűjtött össze a szükségesnél jóval több aláírást, hogy lehessen népszavazást tartani a budapesti olimpia rendezéséről, ám ekkor a kormány hirtelen visszavonta a korábban benyújtott olimpiai pályázatot, s ezzel kifogta a szelet az ellenzék vitorlájából.

Börtönbe vonult Császy Zsolt

Kedden délelőtt bevonult a börtönbe Császy Zsolt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egyik volt vezetője, hogy megkezdje kétéves börtönbüntetését. Társa, Tátrai Miklós, volt vezérigazgató már néhány héttel ezelőtt elkezdte letölteni a büntetését.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Császyt ötven-hatvan ember kísérte el, többek között Gyurcsány Ferenc a DK elnöke, Herényi Károly a Császy Zsolttal közösen alapított Nemzeti Bilincs egyesület alelnöke, volt MDF-es országgyűlési képviselő és ott volt Iványi Gábor az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője.

Szerda

Kétszáznál is több halottja van a mexikói földrengésnek

Nagy erejű földrengés rázta meg kedden Mexikó középső részét. A helyi idő szerint kora délután bekövetkezett, 7,1-es erősségű földmozgás épületek tucatjait döntötte romba a sokmilliós mexikói fővárosban.

MTI/EPA/Mario Guzman

A polgári védelem vezetője, Luis Felipe Fuente közlése szerint késő estig országosan 150-re emelkedett a halálos áldozatok száma, de a Milenio tévé legutóbbi híradásában már 204 halálos áldozatról adott hírt.

A LEGTÖBB HALOTTAT MEXIKÓVÁROSBÓL JELENTETTÉK,

ahol mentők százai az éjszaka is folytatják a kutatást a romok között rekedt esetleges túlélők után, és a mentésben civilek százai is részt vesznek.

 

Csütörtök

Októberben jön a konzultáció a “Soros-tervről”

Az úgynevezett Soros-tervről kér véleményt a kormány a várhatóan októberben kezdődő újabb nemzeti konzultációban – mondta a kormányülés nélküli Kormányinfón Lázár János. A kancelláriaminiszter megismételte az úgynevezett Soros-terv sarokpontjait, amikről szólni fog a kampány: 1 millió bevándorló évente, nekik két év alatt fejenként 30 ezer euró juttatás, amelynek finanszírozására akár kölcsönt is vegyen fel Európa. A valódi Soros-tervről itt írtunk.

MTI Fotó: Illyés Tibor

A konzultáció arról szól, hogy kitartsunk-e amellett, hogy

MAGYARORSZÁG NE LEGYEN BEVÁNDORLÓORSZÁG

– mondta Lázár, aki azt is újólag leszögezte: a kormány minden erővel azon van, hogy megakadályozza a bevándorlást. Egyúttal ismételten kétarcúsággal vádolta a magyar kormánnyal erősen kritikus országokat, mondván a szűk egy hét múlva lejáró határozatot a kötelező kvótáról ezek se tartják be, Németország például 28 százalékot teljesített.

Péntek

A miniszterelnök szokásos rádiós megnyilatkozása: halk ima Merkel győzelméért

Orbán Viktor visszautasította, hogy a Brüsszellel folytatott viták miatt uniós forrásokat vonjanak meg Magyarországtól.

Orbán a rádióban
MTI Fotó: Illyés Tibor

Az ilyen típusú fenyegetéseknek semmilyen jogalapja nincs az uniós jogrendszerben, ezért törvénytelen lenne, hogy Magyarország pénzbüntetést kapjon azért, mert nem akar bevándorlókat befogadni – mondta Orbán. Szerinte azok az európai vezetők, akik erről nyilatkoznak, jogsértést követnek el.

A miniszterelnök ismét elmondta azt is, szerinte

MAGYAR NÉZŐPONTBÓL AZ A LEGJOBB, HA ANGELA MERKEL JELENLEGI KANCELLÁR NYERI A KÖZELGŐ NÉMETORSZÁGI VÁLASZTÁST.

Szombat

Aláírás az Agorában

Nyolc demokratikus ellenzéki párt közösen kezdeményez egy új, a jelenleginél arányosabb, igazságosabb választási rendszert. Erről szóló memorandumot írtak alá szombaton Budapesten a Parlamenttel szemben szeptember eleje óta működő Agorában. A dokumentumot – amely kitér a többi között a külföldön élő magyarok szavazására és a női kvótára is – véleményezésre bocsátják, s azért dolgoznak, hogy a Parlament is elfogadja azt.

Fotó: Facebook (Közös ország Mozgalom)

A  „Megállapodás egy új és igazságos választási rendszerről” című dokumentum kidolgozását szeptember 4-én kezdte meg a nyolc demokratikus ellenzéki párt. A Jobbik nem vett részt a munkában. Pénteken jelentette be az ATV-ben Gulyás Márton a Közös Ország Mozgalom (KOM) vezetője, hogy elkészült a dokumentum.

Gulyás Márton pénteken az ATV Egyenes beszéd című műsorában a többi között elmondta, hogy

a Jobbik nem vett részt a kidolgozásban, de jelezte, hogy megnézik majd, mire jutottak, s ha egyetértenek az előterjesztéssel, támogatni fogják azt.

Azt is közölte, hogy ha nem lesz meg a szükséges Fidesz-támogatás – kétharmados törvényről van ugyanis szó –, akkor jön a polgári engedetlenség. Példaként említette saját önfeljelentő akcióját.

Vasárnap

Merkel vagy Merkel

És a hét legvégén a legfontosabb esemény: a németországi választások. Minden jel arra utal, hogy az urnák bezárása után, 18 órakor kiderül: ismét Angela Merkel kereszténydemokratái nyernek. A kérdés: kivel fognak koalícióra lépni.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK