Fontos

Egy ember, akit nem véd az államtitok

Tíz éve folyamatos pereknek van kitéve, de beszélni alig beszélhet róluk, mert amivel vádolják, az államtitok – ez derül ki abból a beszélgetésből, amelyet a Független Hírügynökség folytatott Szilvásy Györggyel, volt titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszterrel. Az utolsó ügy, az úgynevezett kémper ugyan lezárul, méghozzá jogerős felmentő ítélettel, ám az ügyészség felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához. Hogy mi lesz belőle, még nem tudni, még az is elképzelhető, hogy minden kezdődik elölről. Mert az ügyészég nem nyugszik. Nem hagyja őt, de a családot sem.

 

Amikor először beszéltünk a hírről, hogy az ügyészség felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, az ön, az önök ügyében, azt mondta, hogy még semmiféle hivatalos értesítést nem kapott róla. Azóta sem?

Most kaptam meg, ön látja először postai értesítést; a Kúria adta fel, tehát valószínűleg ebből fogok értesülni a dologról. Az ügyvédem persze tájékoztatott arról, hogy milyen eljárás várható.

Mikor is kezdődött ez a bizonyos „kémper”?

2011-ben kezdődött.

Mikor érzete úgy, hogy le van zárva, maga mögött hagyta ezt az egészet?

Én mindig a legrosszabbra készültem. Amikor legelőször meggyanúsítottak, 2009-ben  – az egy másik ügy volt -, én azóta mindig a legrosszabbra készültem. Most is. És miután a felülvizsgálati lehetőség az egy létező jog, készültem erre, hogy ez be fog következni. Természetesen titkon reméltem, hogy a jogerős ítélettel lezárult a procedúra, de ezt csak nagyon titkon. Inkább tényleg azzal kalkuláltam, hogy ez be fog következni.

Azért, mert ismeri ezeknek az ügyeknek a mechanizmusát, tudja, hogy a vádhatóság nem akar veszíteni?  Vagyis úgy zárult le ez hétéves tortúra, hogy bebizonyosodott nem kém, nincs bűncselekmény, sem ön, sem a társai nem követtek el semmit.

Az utolsó fordulóban már nem kémkedéssel vádolt az ügyészség, hanem azzal, hogy a feljelentési kötelezettségemet elmulasztottam. A részleteket nem mondhatom el, mert azok titkosítva vannak. Azt azonban igen, és talán érdemi körülménynek is számít az ügyben, hogy az a téma, amiről ez a per szól hét éve, egyáltalán nem új: annak idején, 2008-ban, amikor még funkcióban voltam, kivizsgáltuk, hogy úgy mondjam, tokkal vonóval. Vagyis, amit elővettek az egy kész anyag volt 2008-ban. Erre mondják azt, hogy én nem tettem feljelentést, illetve elmulasztottam feljelentést tenni. Pedig akkor, még 2008-ban, az összes illetékes azt mondta, hogy nem történt bűncselekmény, és ezt erősítette meg immár jogerősen is a bíróság 2017-ben, vagyis nem mulaszthattam el a kötelességemet megtenni. Tehát a végén már ez volt a módosított vád, és éreztem, hogy az ügyészség még lépni fog.

Mert?

Mert fontos számára, hogy legalább egyszer, egy ügyben elmarasztaljanak engem.

Mit lehet különben elmondani a nyilvánosság előtt ezekről az ügyekről, amelyekben Önt meggyanúsították, ha amúgy az anyagok titkosak?

Két titkos ügyem volt: ez, illetve volt még egy, aminek csak a tényéről beszélhetek, hogy abban meg voltam gyanúsítva, de az abban a szakaszban el is halt, nem lett belőle vádemelés.

Ennek ellenére nem mondhatja meg, hogy miről van szó?

Nem, csak annyit mondhatok, hogy egy ügy. Ezen felül volt az elhíresült, UD Zrt.- ügy, még 2009 áprilisából. Ez volt ugye az a szervezet, amely a Fidesz, úgymond, árnyék titkosszolgálati háttere volt. Miután lebukott a társaság, a Fidesz indított ellenem, meg Laborcz Sándor ellen egy olyan támadást, amelyet az ügyészség segítségével jogi útra tereltek. A büntető ügy a személyiségi jogok megsértése körül forgott.  Többszörös eljárás volt az is, első fok, másodfok, visszaeső első fok, másodfok, de ez  mindig felmentéssel zárult le. Amikor már látszott, hogy az UD Zrt-s esetből nem lesz semmi, akkor meggyanúsítottak egy magántermészetű ügyben, ama bizonyos faültetésről van szó, ha emlékszik még rá. Ez a kreálmány is jogerős felmentéssel záródott, majd jött ez a kémper. Első fok, másodfok, visszaeső első fok, másodfok, és most felülvizsgálati kérelem. Az elsőfokú, debreceni ítélet elmarasztalt, még az eredeti vádban, de olyan formai és tartalmi hibái voltak az ítéletnek, ami miatt a másodfok nem tehetett mást, mint visszaadta első fokra, Kaposvárra. Ott felmentettek, ez történt másodfokon is. Az ügyészség közben módosított a vádon: már nem felbujtóként, hanem feljelentési kötelezettség elmulasztásáért vádolt meg. Hogy most mi van a felülvizsgálati kérelemben, azt nem tudom, még nem láttam.

Ha nagyközönségnek röviden el kellene mondania, hogy mi az ügy a kémperben, akkor mit mondana?

Hát abban semmi sem nyilvános. Mint említettem, egy olyan ügyről van szó, amelynek a körülményeit mi annak idején kivizsgáltuk, és következményei is voltak.

Azaz?

Azt nem mondhatom el, mert nem nyilvánosak. Ugye itt egy 2007-2008-as vizsgálatról van szó, amelyet 2010-ben, a kormányváltás után elővettek, mégpedig azzal az egyértelmű céllal, hogy a Laborczot és engem levadásszanak. Laborcz egyébként csak kisebb mértékben volt benne, Galambos Lajos volt az elsőrendű vádlott.

De miről szól az ügy?

Ismétlem: azt nem mondhatom el, mert titkos. Hoztak persze belőle részleteket, de ezt mind a kormányzati sajtó csinálta. Náluk ennek nincs következménye, de ha én mondanám el, annak lenne. A kormányzati sajtóban egyébként a legtöbb állítás hamis volt, talán ezért nem indult ellenük eljárás államtitoksértés miatt.

Ön meg nem tudja cáfolni…

Nem tudom cáfolni, mert akkor ugye megint ott vagyunk az államtitoksértésnél. Annyit tudok mondani róla, hogy nem igaz. Amúgy hajmeresztő összeesküvés-elméleteket tartalmazó írások jelentek meg a kormánysajtóban, mégpedig azért, hogy valahogy elfogadtassák a hazai és a nemzetközi közvéleménnyel, hogy itt valóban kémkedésről van szó. Ha ugyanis azt írták volna le, amit mi kivizsgáltunk, abból nehezen lehetett volna kihozni azt, hogy engem, meg a többieket vezetőszáron, bilincsbe verve vigyenek el. Évekkel később, amikor már senkit nem érdekelt, hogy mi van velünk, illetve a felmentő ítélet sem, akkor már a háttér sem volt fontos.

Mennyi időre van titkosítva az ügy?

Azt hiszem negyven évre.

Ha viszont azt mondja, hogy a felmentő ítélete már nem volt érdekes senki számára, miért érdeke most bárkinek felmelegíteni az ügyet? Pláne, hogy már nem is kémkedés a vád.

Nekem úgy tűnik, most már csak az ügyészségnek áll az érdekében ez a felmelegítés.

Az ön szerepe elsősorban azért volt fontos, hogy utolérjék valahogy Gyurcsány Ferencet?

Közvetve mindenképpen. Szempont lehetett, hogy ha már Gyurcsányt személyesen nem tudják, akkor a második emberét el lehet kapni.  Ennek ugyebár az lett volna a jelentősége, hogy a második ember csak úgy csinálhat bármit, hogy az első is tud róla. De engem folyamatosan támadtak és üldöztek, előtte is. Volt például még egy büntetőügy, amelybe engem is bele akartak keverni, de, amikor nem sikerült, és első fokon a vádlottakat felmentették, nem is fellebbezett az ügyészség. Vagyis, nélkülem már nem volt érdekes. És, sajnos, a testvéremre is kiterjesztették ezt a hajtóvadászatot, már nyolc éve ő is büntetőeljárás alatt él, „természetesen” koholt vádak alapján.

Arról lehet-e beszélni, hogy a kúria vajon akceptálja-e a felülvizsgálati kérelmet?

Az ügyvédek szerint, ha az ügyészség ilyen kéréssel fordul a Kúriához, akkor mindenképpen tárgyalnia kell. Az ügyvédem szerint szakmailag nonszensz a felülvizsgálati kérelem, de még ő sem látta, hogy mi van leírva.

Az is bekövetkezhet, hogy újra bíróság elé kell állnia?

Ezen a mostani tárgyaláson nem kell megjelennem, de természetesen el fogok menni. A Kúria dönthet úgy, hogy elutasítja a kérelmet, de akár vissza is adhatja az egész ügyet újratárgyalásra. 

Ad abszurdum, elindulhat az egész elölről?

Annyira alapos tárgyalások volt ezek, mind első, mind másodfokon, annyira részletesen mindenre kitértek, hogy nem létezik, hogy törvénytelenséget követett volna el a bíróság. Mert csak ebben az esetben van helye a felülvizsgálati kérelemnek. De ad abszurdum, ahogy mondja, még azt is lehet képzelni, hogy elindul minden a kezdetektől.

Sokat mosolyog, én gondolom kínjában, amikor erről az egész ügyről beszél…

Pszichológus lett?

Nem, csak így képzelem, mert nem annyira mulatságos a dolog. Szóval hogyan lehetett elviselni évek meghurcoltatásait?

Nagyon nehéz erről beszélni, pláne, hogy öregszem, és egyre érzékenyebbé válok…

Mert hány éves?

A napokban töltöm be a hatvanat… Inkább nem beszélnék az érzelmeimről.  Legyen elég annyi, hogy mindenféle szempontból megviselt engem, a feleségemet, akinek nagyon sokat köszönhetek, és a családomat is, nem tudtam őket megvédeni.  A kisfiam, aki most tizenegy éves, nem tudja, hogy mi van, de érzi. Négy éves volt, amikor mentünk fagyizni, és ahogy kihajtottunk volna az udvarról, 3-4 fekete autóval találtuk magunkat szemben. Kiszállítottak bennünket, és mondták, hogy a gyereket vitessük el, ne lássa, hogy házkutatás lesz, és az apját elviszik. Egy hét múlva, miután a bíróság elutasította az ügyészség indítványát, és elengedtek az őrizetből, újra elindultunk, hogy akkor tényleg fagyizzunk, a gyerek megkérdezte: a rendőr bácsik most engedni fognak bennünket? Később mesélte, hogy rendszeresen azt álmodta, üldöznek bennünket feketeruhás emberek, és hol őt zárják be, hol engem. Hogy honnan tudta négy-öt évesen, hogy mi az a börtön, fogalmam sincs. Szóval a gyerek szinte minden megérzett, ami körülötte zajlott.

A civil életét hogyan tudja menedzselni?

Ez sem volt könnyű, bár az emberek többsége kifejezetten pozitívan viszonyult hozzám, inkább szurkoltak nekem. Nem akartam magyarázkodni, eléggé visszahúzódtam a társasági életből.

És munkát is talált?

El tudtam helyezkedni, de csak most vagyok vezető állásban, mert két éve egy könyvkiadót vezetek. Előtte is jó munkám volt. A munkatársaim fantasztikusak voltak, nehéz erről is meghatottság nélkül beszélnem. Egzisztenciálisan is rendben voltam, bár ehhez sok segítséget adott a Fidesz: megnyertem a 98 százalékos pert, ami ugye a végkielégítésemet illette, a munkaügyi peremet, aminek következtében visszamenőleg két éves munkabéremet kellett kifizetniük, nagyon sok pénzt nyertem a kártérítési perekben. Amikor hazudtak rólam, és ezt gyakran megtették, akkor én pereltem. Nyertem Budai Gyula ellen, Németh Szilárd ellen, Rogán Antal ellen, az összes újságíró ellen, aki hazugságot írt.

Ezekről nem sokat olvashattunk…

Nem, mert már sem a jobb, sem a baloldalnak nem voltam fontos. Az MSZP, azok után, hogy 2010-ben azt tűzte a zászlajára, hogy a múlttal le kell számolni, a politikai szintre emelt szolidaritást nem vállalta, mert nem akart belőlem hőst csinálni. Én a múlt, a Gyurcsány embere voltam. Így aztán mind a két oldal abban volt érdekelt, hogy elhallgassa a pozitív fordulatokat az ügyeimben. Személyesen többen mellém álltak az MSZP-ből is, politikailag azonban már csak a Demokratikus Koalíció.

Pedig ön demonstratívan nem politizált…

Nem igazán, pedig kellett volna, miután miniszter lettem, de abban a pozícióban is szakemberként viselkedtem. Nem is volt jó döntés az, és erről többször nyilatkoztam, hogy politikai állásra adtam a fejem. A rendszerváltás óta a közigazgatásban voltam, egészen 2006-ig, és akkor vállaltam el a miniszteri posztot. Nem volt jó döntés. A feleségem óvott is tőle. Sajnos igaza volt. Azt gondolom, hogy jó közigazgatási szakember voltam.

Nyilván ezért dolgozhatott az Antall-kormányban is.

Igen, de fontos tudni, hogy az MSZP-től kaptam hozzá az engedélyt. Tagja voltam a pártnak, bár felfüggesztették, közös döntés alapján a pártagságomat. Tegyük hozzá gyorsan: ezt Antall József elfogadta. Ez a mai világban teljességgel elképzelhetetlen. Az még egy más politikai kultúra volt. Hogy mennyire más politikai kultúra volt, emlékszem rá: ’94-ben, amikor az MDF elvesztette a választást az első fordulóban, megkeresett engem Boross Péter – tudván az MSZP-s kötődésemről – , hogy próbáljam meg elintézni a szocialisták vezetésével, hogy a Magyar Nemzetet, amely egy állami cég birtokában volt, megvehesse a jobboldal. Tehát a kérés az MDF-kormánytól érkezett és az MSZP-kormány hagyta jóvá. Mindezt nem vertük nagydobra, de a Magyar Nemzet így tudott kijönni az állami felügyelet alól.

Vannak még politikai kapcsolatai mostanság?

Vannak, csak politikai ambícióm nincs már, semmilyen irányban. Politikus nem akarok lenni, de azért sokat beszélgetek politikusokkal.

Tehát nincs kizárva.

Nem is voltam soha. Itt pusztán arról van szó, hogy az én ügyeimmel kapcsolatban csinált-e politikát a baloldal, vagy nem. Hát nem csinált.

Ez a könyvkiadó, amit vezet, erről mit lehet tudni?

Művelt Nép Könyvkiadó.

Ilyen létezett valamikor.

Igen, mint könyvterjesztő cég. Az én édesapám a Móra Könyvkiadónak volt az igazgatója, de azt privatizálták, a Művelt Nép pedig partnere volt apámnak. Legközelebbi kollégám édesapja pedig a Művelt Nép egyik vezetője volt, így az ő emlékükre lett ez a neve. Jó két éve létezünk.

Milyen profillal?

Vegyes, de alapvetően szórakoztató irodalom a női közönség számára. Krimik, sci-fik, romantikus regények, de vannak politikai-közéleti kiadványaink is.

Nem akarja megírni az élettörténetét?

Gondoltam rá, de nem biztos, hogy meg tudnám úgy írni, hogy ne keltsek csalódást. Mint említettem az ügyeim jelentős része államtitkot érintenek. Azok nélkül pedig értelmetlen lenne könyvet írni. Miniszterségem alatt például a legérdekesebb szituációk minősített adatot érintenek. Pár éve a nemzetbizottsági bizottság ülésén elmondtam, hogy az ott ülők mindegyikéről tudok valamit. Ha óhajtják, én ezeket mind elmondom, ha kapok felmentést a titoktartási kötelezettség alól. Nem óhajtották. Csak azt akarom mondani, hogy úgy megírni valamit, amiről tudok, hogy csak jelzem a tudást, semmi értelme.

És fikcióként?

Nagyon sok ügy van, és előbb-utóbb ráismernének arra, akiről írom.

Így viszont az élete egy regény, de egy rossz regény.

Nem rossz. Miért lenne rossz?

Azért, mert a főszereplő élete folyamatos lelki terrornak van kitéve, de mindezt nem lehet könyv formájába önteni.

Természetesen azt a vonulatát az életemnek, ami a meghurcoltatást jelentette és jelenti, nagyon rosszul élem át, azt viszont nagyon jól, ahogy az emberek viszonyulnak hozzám. Hogy mindenhol segítenek, támogatnak, elfogadnak. A család szintén nem a rossz része az életemnek; a feleségemet nem ismertem volna meg, ha nem dolgozom az államigazgatásban. Nem mondhatom persze, hogy a bírósági rész nem visel meg, mert megvisel, éppen úgy, mint a börtönnel való fenyegetettség. Sokszor átéltem és álmodtam azt, hogy a börtönben vagyok, és ott mit kell csinálnom, illetve hogyan tudok gondoskodni a családról, ha bent vagyok.

Ugye három napot töltött cellában?

Igen, azt a bizonyos 72 órát. Akkor fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy nem kívánom ezt a sorsot azoknak sem, akik ezt tették velem. Semmilyen bosszúvágy nincs bennem. Pedig én nem követtem el semmilyen bűnt, koholt vádak alapján hurcoltak meg. Lehet, hogy épp ez a magyarázat: nem kívánok a politikai ellenfeleimen ilyen módon bosszút állni, hiszen velem is ez történt.

Egyébként hogy élte át azt a három napot?

Szörnyű volt. A feleségem készített össze csomagot, először nem engedték be, de aztán bekönyörögte magát. És beadott egy könyvet, hogy olvashassak, a könyvbe beletett egy fényképet, ahol hárman vagyunk a gyerekkel. Alig tértem magamhoz tőle. Már csak azért is, mert nem tudtam, hogy mi lesz velem, látom-e egyáltalán őket, két évig, tíz évig, száz évig, életfogytig… Nem tudtam, hogy mi fog történni. És ez mindenkit megviselt, az egész családot, szülőket, gyerekeket, testvéreket egyaránt.

Az orvos testvérét, ha jól tudom, 2010-ben ön miatt dobták ki az igazgatói állásából.

Igen, miközben az egyik legjobb szakember és vezető volt az egészségügyi szférában. Érdekes talán, hogy amikor én döntéshozói pozícióban voltam, nem engedtem őt kinevezni, pont azért, nehogy támadjanak bennünket emiatt. Pedig megnyerte az akkor még létező BM kórház főigazgatói posztjára kiírt pályázatot. Jogilag nem lett volna törvénybe ütköző, erkölcsileg azonban nem vállalhattam. Később, amikor elkerültem a Belügyminisztériumból, kinevezték, és kiváló munkát végzett ott is, majd a Központi Állami Kórházban is. Tudja az, hogy engem bántanak, az egy dolog, de hogy a környezetemet is, az nehezen elviselhető. A feleségem közvetlen munkatársait is sorban rugdosták ki az állásukból.

Úgy tudom, május végén dönt a Kúria, így van?

A hétvégén megyek el a Postára kiváltani az értesítőt, lehetséges.

És mikor lesz hatvan éves?

Vasárnap, és összejövünk: család, barátok. Már most tudom, hogy boldog születésnap lesz.

Bemutatkozott az LMP frakció

0

Szél Bernadett lesz az LMP kilencfős parlamenti frakciójának vezetője – jelentette be a párt társelnöke pénteken Siófokon az LMP kihelyezett frakcióülését követően.

Szél Bernadett hozzátette: a képviselőcsoportból Demeter Márta, Keresztes László Lóránt és Schmuck Erzsébet frakcióvezető-helyettesként fog dolgozni.

Az Országgyűlésben az LMP adja a fenntartható fejlődés bizottságának elnökét. Szél Bernadett szavai szerint a posztra a frakcióülésen megválasztott Schmuck Erzsébet azért dolgozik majd, hogy a zöld civil szervezetek hangja az eddiginél jobban behallatszódjon a parlamentbe.

Elmondta, a frakcióülésen arról is döntöttek, hogy a honvédelmi bizottságba Demeter Mártát a költségvetési bizottságba pedig Csárdi Antalt jelölik alelnöknek.

Hozzátette: emellett „különböző huszonegyedik századi” és „hagyományos talpalós” eszközökkel is rendelkezésre állnak választóknak, illetve egy honlapot is fejlesztenek azért, hogy megközelíthetőek legyenek országgyűlési képviselőik minden állampolgár számára.

Gémesi György, aki az Új Kezdet és az LMP választási együttműködésének köszönhetően jutott be az Országgyűlésbe, a sajtótájékoztatón közölte: megtartja gödöllői polgármesteri tisztségét.

Szabó Szabolcs az Együtt csepeli-soroksári választókerületben mandátumot nyert politikusa arról beszélt: mivel pártja nem jutott be a parlamentbe, úgy döntött, nem függetlenként folytatja az Országgyűlésben, hanem egy olyan csapathoz, az LMP-hez csatlakozik, akikkel leginkább egyet tud érteni politikai-ideológiai szempontból. Hozzátette, az LMP-vel az új pólus kiépítésének szükségességét is hasonlóan látják.

„Tisztséget sem a frakcióban, sem a pártban, sem a parlamentben nem fogok betölteni. Ahogy eddig is, továbbra is kifejezetten támogatni fogom a parlamenti pártok közötti és a parlamenten kívüli ellenzéki résztvevőkkel való együttműködést” – írta Facebook-oldalán a párt eddigi társelnöke, Hadházy Ákos.

Bréking nyúz, 2018. április 27. – Tudósítás a másik valóságból

0

A német nyelv háttérbe szorulása miatt aggódik az Origo. Nem is akárhol, hanem a német börtönökben. 888.hu megírta, hogy hogyan „támadták Magyarországot Európa hóhérai”. A Pesti Srácok bemutatja a “fertőző rohadt almát”.

Origo: Idegen nyelvvé vált a német a németországi börtönökben a migránsok miatt

A németországi börtönökben fokozatosan nő a migránsok miatt az államnyelvet nem beszélők aránya. Ennek következtében tolmácsokat kell alkalmazni.

Horst Hund, a börtönőrök bizottságának az elnöke szerint a felmérések alapján

a Hamburgban fogvatartottak körében 58% a migráns hátterűek aránya, Berlinben ez 47%, Bajorországban pedig 42,3%

– közölte a Berliner Morgentpost című lapban.

A bajor tartományban 2012-ben a börtönbüntetésüket töltőknek még csak a 30,2%-a volt nem német etnikumú.

A külföldi elítéltek száma a 2015-ben kezdődő migránshullám után nőtt meg jelentősen.

888.hu: Így támadták Magyarországot Európa hóhérai

Ők azok, akik szerint Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata, így indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti jogállamisági eljárás megindítása.

A heves indulatoktól hangos ülésen számos európai hóhérpolitikus élesen bírálta a magyarok által elsöprő többséggel megválasztott nemzeti kormányt és Magyarországot.

(…) Egyedül a lengyelek álltak ki a magyar nép mellett

Marek Jurek, az Európai Konzervatívok és Reformerek frakció képviselője arról számolt be, hogy olyan ügyekben állítják pellengérre a magyar kormányt, amelyek sok más tagállamban is problémát jelentenek. Példaként a kisebbségi jogokat hozta fel, miközben szerinte Magyarországon többet tettek a romák helyzetének javítására, mint számos más európai országban.

Pesti Srácok: “Fertőző rohadt alma” – Soros zsoldosai írták az Orbán-ellenes nyílt levelet Merkelnek

Soros György zsoldosainak, ideológiai szekértolóinak és a milliárdos spekulánshoz több szállal kötődő embereknek a tucatjai írták alá azt az Angela Merkelnek írt Orbán- és magyar kormányellenes nyílt levelet, amelyben a nagyon “független” akadémikusok, újságírók és aktivisták azzal vádolták meg a német kancellárt, hogy “bűnrészessé válik a magyar demokrácia leépítésében” – nézett utána a PestiSrácok.hu. Kiderítettük, a nyílt levél kétszáz dühös aláírójából valójában mindössze 94 mondhatja el magáról, hogy független, a többiek jól ismert Orbán-kritikusok, egy részük pedig egyértelműen Soros György embere. Az Angela Merkelt kérdőre vonók között a 444.hu-t kiadó cég igazgatótanácsi tagja, a prágai Soros-alapítvány korábbi programigazgatója, Maria Nemcova is felbukkan, de a CEU-ról is jól ismert figurák, sőt nyílt drogliberalizálók, a pedofília kriminalizálását elutasító uszítók is beszálltak a Soros-buliba.

A Fidesz újabb kétharmados választási győzelme után egy héttel tette közzé a Politico című brüsszeli politikai lap azt a kétszáz akadémikus, újságíró, értelmiségi és aktivista által aláírt nyílt levelet, amelyben Angela Merkel német kancellárnak címezve az áll, hogy a politikus “bűnrészessé válik a magyar demokrácia leépítésében, bűnrészessé válik a csendben, tétlensége pedig az antidemokratikus és antiszemita erők hatékony szövetségessé teszi”. A levél szerzői számon kérik Merkelt, amiért nem ítélte el “Orbán antiszemita megnyilvánulásait”, sem “a demokratikus intézményekre mért támadásait”, inkább gratulált neki a választási győzelemhez.

Itt az új kormány névsora

0

Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke az MTI-nek küldött közleményében azt írja: Orbán Viktor lezárta konzultációit a kormányalakításról.

MTI Fotó: Soós Lajos

A közlemény szerint Orbán Viktor Áder János köztársasági elnök felkérésének megfelelően az elmúlt napokban konzultációt folytatott a kormányalakításról. Ez lezárult, eredményéről a miniszterelnök tájékoztatta a Fidesz és a KDNP elnökségét. Az új kormány az Országgyűlés alakuló ülését követő hetekben áll fel.

A közlemény szerint a kormány névsorára Orbán a következő javaslatot teszi (a közleményben szereplő sorrendben). Félkövérrel az új minisztereket jeleztük:

  • Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes
  • Pintér Sándor belügyminiszter
  • Varga Mihály pénzügyminiszter
  • Benkő Tibor honvédelmi miniszternek
  • Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter
  • Palkovics László nemzeti innovációs és technológiai miniszter
  • Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter
  • Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter
  • Trócsányi László igazságügyi miniszter
  • Nagy István agrár- és vidékfejlesztési miniszter
  • Kásler Miklós emberi erőforrásokért felelős miniszter
  • Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter
  • Süli János paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter

A közlemény szerint „Magyarország új kormánya nemzeti kormány lesz, mely Európa és Magyarország keresztény értékeken alapuló kultúrájának megőrzését, az ország határainak megvédését, a teljes foglalkoztatottság megteremtését, a gyermekvállalás támogatását és hazánk idős polgárainak megbecsülését tartja elsődleges feladatának”.

Soros György fia szerint Orbán mániákus lett

2

„Kihasználnak minket, minden válságért, hibáért, korrupciós botrányért minket hibáztatnak” – ezt mondta egy izraeli lapnak Alex Soros. Szerinte Magyarországon már nincs ellenzék, nincs sajtószabadság, Orbán pedig nem racionálisan cselekszik, hanem mániákus lett.

Alex Soros
Forrás: Facebook

A 87 éves Soros György fiáról, Alex Sorosról több, lejáratónak szánt írás is megjelent a múlt héten a magyar kormánymédiában – volt köztük olyan is, amellyel újabb mélységeket értek el. A Jediót Ahronót izraeli napilap most annak kapcsán kereste őt meg, hogy elemzést írtak arról, sokan miért is gyűlölik annyira Soros Györgyöt. Ezzel egyébként mi is foglalkoztunk már, korábbi cikkünket itt olvashatja el.

A lap Soros Györgytől is interjút kért, de ő maga helyett 32 éves fiát javasolta, aki a Nyílt Társadalom Alapítványok alelnöki posztját is betölti. Alex Soros egyébként több izraeli cégbe is befektetett korábban (ezeken sokat is bukott), saját alapítványa pedig dollármilliókat adományoz zsidó szervezeteknek.

A lap azt írja, a Soros-alapítványok olyan szervezeteket támogatnak, amelyek

az emberi jogokat, a szólásszabadságot, az átláthatóságot, a kisebbségek támogatását, a zsarnokság és a korrupció elleni küzdelmet hirdetik.

Ez szerintük magyarázza, hogy egyesek miért gyűlölik annyira – de nem magyarázza a gyűlölet mértékét.

Megemlítik Orbán Viktor kampányát, amelyet a Soros György elleni hadjáratra alapozott, de több más országból is hoznak hasonló példákat. Erre mondta Alex Soros, hogy mindenért őket hibáztatják.

Alexander Soros (@alexsoros) által megosztott bejegyzés,

Rákérdeztek arra az esetre is, amikor Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök fia egy olyan, antiszemita ihletésű rajzot posztolt, amely szerint Soros György a gyíkembereken keresztül irányítja a világot. Erről azt mondta: „Úgy tűnik, hogy Jair Netanjahu

semmit nem tanult a történelemből,

(…) mindenkit megsértett, aki tiszteli a szabadságot és a toleranciát.”

Mint mondta, már gyerekkorában azt érezte, hogy az apja elleni támadásoknak antiszemita éle van, de beszélt arról is, hogy jobboldali szervezeteket is támogattak.

Alex Soros beszélt a CEU elleni magyarországi támadásokról is, valamint a tervezett újabb civilellenes törvényről, a Stop Sorosról. Mint mondta: „Sokan megkérdezik apámat, hogy miért fektet be ennyi pénzt egy olyan országban, amely üldözte és most is üldözi. Ő azt feleli:

Segíteni akarok azoknak, akik szenvednek, akiket elnyomnak abban az országban.

Ezt tanította neki a zsidó hagyomány: a személyes vagyon nem helyettesítheti az értékeket.”

Alex Soros szerint Orbán nem az apja elleni támadások miatt nyerte meg a választást. Ahogy fogalmaz:

„Már nincs ellenzék Magyarországon, nincs szabad média. A fiataloknak nincs jövője, és gyorsan el is hagyják az országot.”

A kérdésre, hogy ha egyszer alig vannak muszlim bevándorlók az országban, akkor miért erre építette Orbán a kampányát, Alex Soros azt válaszolta:

„Mert már nem racionálisan cselekszik. Megőrült, mániákus lett.”

A lap megemlíti azt is, hogy Orbán egyike volt annak a 3200 magyarnak, aki ösztöndíjat kapott a Soros Alapítványtól, hogy külföldön tanulhasson. Azt is írják: egyesek szerint ezért is gyűlöli: abba a kézbe harap, amelyik etette.

Alex Soros azt mondta, nagyon csalódott volt, amikor Netanjahu az antiszemita kampány ellenére meghívta Orbánt Izraelbe. Szerinte egyébként apja teljesen különbözik attól a képtől, amilyennek sokan elképzelik.

Szelényi Iván: A mai ellenzék semmilyen választási rendszerben nem tudná legyőzni a Fideszt!

„A magyar politikában csak akkor lesz változás, ha létrejön egy olyan baloldali, de a jobbközépet is lefedő néppárt, amely ha megerősödik, képes a választásokon legyőzni a Fideszt. Ennek azonban még a magvát sem látom”- nyilatkozza a Független Hírügynökségnek Szelényi Iván, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Yale Egyetem tanára. Szelényi szerint a mai ellenzék pártjai hitelt vesztettek, képtelenek megtörni a Fidesz uralmát.

Még a választás előtt az nyilatkozta, hogy a rendszerváltás óta először szavaz, és a Karácsony-féle MSZP listát választja. Az eredményt látva, csalódott?

Az a helyzet, hogy megijedtem, és nem mentem szavazni.

Azt hittem, hogy a tudósok között kevesebb a bizonytalan. Ez nem csak a tájékozatlan ember sajátja?

Nézze, én nem voltam bizonytalan, Karácsony rokonszenves, mindig mosolygós. Imádtam, amikor azt mondta, hogy a győzelem után bebiciklizik majd a miniszterelnöki hivatalba. Persze ő legalább olyan jól tudta, mint én, hogy erre nem lesz módja.

Talán mások is visszahőköltek az utolsó pillanatban, ahogy ön is. De mitől ijedt meg?

Rádöbbentem, hogy mégsem akarok azokra a szocialistákra szavazni, akik már annyi mindent csináltak ebben az országban. Évtizedek óta ülnek a parlamentben, s nem találták meg az utat a választópolgárokhoz. Ráadásul a korábbi kormányzásuk és a programjaik is taszítottak. Ennek a pártnak előbb fel kéne támadni, hogy képes legyen érvényes üzeneteket küldeni a társadalomnak. Karácsony nagy kincs lehetne a magyar politika számára, bár az is lehet, hogy túl korán került elő.  És róla azt sem tudhatjuk, hogy van-e benne kellő hatalomvágy, ami szükséges egy olyan párt felépítéséhez, amely aztán tényleg legyőzi a Fideszt.

Összességében az ellenzék több szavazatot kapott, mint a Fidesz. Egyértelmű önnek, hogy a Fidesz nyert, vagy az ellenzék vesztett?

A lényeget tekintve mindegy: a Fidesz nyert. De ezen a választáson az is kiderült, hogy Orbán Viktort és pártját le lehet váltani, mert a „migránsozás” nem tart ki sokáig. De most még ezt akarták hallani a választók.

Vagy inkább az ellenzéki sajtó gyengesége miatt csak ezt hallották…

Sokakkal beszéltem, szerintem azt akarták hallani, hogy a kormány mindenkit megvéd, mert a bevándorlóktól való félelmet a Fidesz felerősítette. Ha előveszi a mai Népszavát, abban vastagbetűvel szedett hír közli, hogy egy migráns megerőszakolta volt barátnőjét. A ma már egyetlen ellenzéki lapban is ez a vezető hír…

Tudjuk, kormányhirdetések is vannak a Népszavában, ezek szerint migránsozással is támogatják a hatalom céljait. Talán ez a fennmaradásuk feltétele.

Ha a Magyar Idők teszi ezt, akkor értem. De, hogy az egyetlen baloldali liberális napilap is, attól egyszerűen eldobtam magam.

Ne csodálkozzon, ilyen állapotban van ma a magyar sajtó, de az ellenzék sincs jobb bőrben, hisz a választás előtt képtelen volt összefogni, inkább vállalta a kétharmados Fidesz győzelmet.

Számomra már az is teljes mértékben elfogadhatatlan, hogy egyetlen ellenzéki párt vezetője sem mert nyíltan fellépni a „migránsozás” ellen! Pedig kérem, nézzenek szembe a valósággal: Magyarország öregedő társadalma nem lesz képes a nyugdíjakat kifizetni, ha nem lesznek bevándorlók, akik között jól képzett szakmunkások épp úgy vannak, mint egyetemi tanárok. Tessék odafigyelni Ferenc pápára: kutya kötelességünk az életveszélyben lévő emberek befogadása!

Professzor úr, abban a fokozott bevándorlók elleni őrült gyűlöletben még rosszabbul is szerepelhetett volna az ellenzék, nem gondolja?

Tudom! Ezen vesztett volna szavazatokat az ellenzék, de legalább morális tőkét tudott volna gyűjteni! Később ugyanis kiderül, hogy a kormány által felkorbácsolt félelemre nincs ok. De ezt a kockázatot nem vállalták, az ellenzék pártjai vagy hallgattak, vagy cáfolták a kerítés lebontásának vádjait. Ők sem akartak „migránsokkal” együtt élni. Még arra sem törekedtek, hogy legalább kerüljék a kormányzat szókészletét, s menekülteket mondjanak inkább.

A bevándorlók ügyében érdemes lett volna szavazatokat veszíteni.  Churchill tudta, mikor kell szavazatokat veszteni, hogy aztán megnyerhesse később a választást.  Annyi bölcsesség azonban nem volt az ellenzékben, hogy a jövőre gondolva morális erőt gyűjtsön.

Orbán és a Fidesz már a harmadik választást nyeri egymás után. Felmerül, hogy ebben a választási rendszerben tényleg le tudja győzni valamikor az ellenzék?

Ez az ellenzék semmilyen választási rendszerben nem tudja legyőzni a Fideszt. Ha arányos lenne a rendszer, akkor legfeljebb koalícióra kényszerült volna Orbán Viktor. De tessék elhinni, akadt volna partnere a meglévő pártok között; az LMP vagy a Jobbik erre is biztosan hajlandó lett volna.

Viszont a mai ellenzék együtt teljesen kormányképtelen, Gyurcsány és Vona elképzelhetetlen egy kormányban. Nekem az mondták, hogy szakértői kormány lett volna. Ugyan, ez vicc, senki nem gondolhatja komolyan, hogy a szavazatok ötödét megszerző Jobbik minden befolyásról, tisztségről lemondana? Ezt nem hiszem. Az így megalakuló kormányban állandó lett volna a parlamenti szóváltás, s jöhetett volna egy új választás, ami fölényes Fidesz győzelmet eredményez.  Vagyis a ma meglévő ellenzéki pártstruktúrában nem lehet a Fideszt leváltani. Nincs olyan választási törvény, amelyben ez megtörténhetne. A legnagyobb probléma az, hogy ma nincs olyan párt, amelyik a Fidesz váltópártja lehetne.

Helyette egy működésképtelen, kaotikus koalíció létezik, amelynek egyes szereplői egykor gárdista egyenruhában vonultak fel a parlamentben, s most tőlük várjuk, hogy liberálisokkal és állítólagos szocialistákkal kormányozzanak együtt?

Talán épp ezért érezzük azt, hogy nyert a Fidesz, s közben a választópolgár az ellenzéket leváltotta. De vajon kialakulhat-e az ellenzék abból a százezer emberből, akik hétvégeken a parlament elé vonulnak? További kérdés, hogy lehet-e Márki- Zay Péter az ellenzék vezére?

Csak egy dologban vagyok biztos: a magyar politikában akkor lenne változás, ha létrejönne egy olyan baloldali, de jobb-középig terjedő néppárt, amely megerősödve valóban képes lenne a Fideszt a választásokon legyőzni. Ennek még a magvát sem látom. Azt ugyanis teljesen reménytelennek tartom, hogy a jelenlegi ellenzéki pártok, tehát a DK, az MSZP, a Jobbik, és az LMP összefognak, és ez a formáció legyőzheti a Fideszt. Erre semmi esély, ez ma már egy lejáratódott, sikertelen politikai garnitúra.

Pedig az ország számára létszükséglet lenne egy baloldali, liberális értékeket is képviselő, jobbközépig tartó politikai erő megalakítása. Olyan politikai pártra lenne szükség, olyan politikusokra, mint Jeszenszky Géza, Bod Péter Ákos, és az MDF más nemzeti konzervatívjai is szavazni tudnának.

Miközben pedig a mai ellenzék a parlamentben teljesen eszköztelen, politikai befolyás nélküli, bármi megtehető nélküle. Gondolja, hogy helyüket átveszi majd az utcán gyülekező tömeg?

Lehetséges, sőt kívánatos lenne, ha a parlamentbe jutott politikusok meg tudnának fogalmazni egy olyan koherens világképet, amely üzenet a társadalomnak. Egy morálisan vállalható, egységes politika kellene, amelyet a magyar választó képes támogatni. A parlamenti bojkott – amiről olvasok – az a választók cserbenhagyása lenne.

Az együttműködéstől korábban elzárkózó LMP a választás után elkezdte szervezni az ellenzéket. Egy vállalható ellenzéki stratégiát akartak kidolgozni. Gondolja, hogy ezzel le tudják mosni azt az egyesek szerint történelmi bűnt, amelyet azzal követtek el, hogy jelöltjeiket nem léptették vissza, s ezzel biztosították a Fidesz kétharmadát?

Az LMP szerepéről csak azt tudom mondani, hogy ha ez a párt nem létezne, akkor ezt írná fel receptnek az orvos Orbán Viktor számára. Az LMP azt csinálta, ami a Fidesz számára fontos. Persze, Orbán nélküle is nyert volna, de ehhez az LMP nagyon jól bedolgozott.

De ha a jelenlegi ellenzék képtelen lett volna együtt kormányozni, attól még az ellenzéki feladataikat el tudják látni közösen?

Azért nem mentem el szavazni, mert nem látom a lehetőséget, hogy ebből a négy pártból valami kijön. Négy balszerencsés pártból, legfeljebb négyszeresen balszerencsés politikai erő válhat.

Korábban szó volt arról, hogy az ellenzéki pártok mindegyikében van olyan politikus, aki inkább a Fidesz érdekeit képviselte, mint a saját pártjáét. Ezt Botka is mondta, aki azóta minden pártbeli tisztségéről lemondott. Meglepi?

Nézze, én nem vagyok a konspirációs elméletek híve, de abból, amit némely politikus művelt, valóban az a logikus következtetés, hogy Orbánnak dolgozott. Persze ez összefügghet a nézeteikkel is, talán tényleg ők is utálják a bevándorlókat, esetleg rettegnek a muzulmánoktól, még az is elképzelhető, hogy nem hívei a képviselő-jelöltek visszalépésének.

Ha az ellenzék azt folytatja, amit korábban elkezdett, az hova vezet?

Sehová. Simicskának az az ötlete, amely a szélsőséges Jobbikot a politikai centrum felé tolta, amivel a Fidesz szélre szorult, kiváló gondolat volt. Csak ezzel a gárdával elképzelhetetlen, hisz Vona vezetése alatt vonultak gárdamellényben a parlamentbe. Senki ne mondja nekem, hogy szélsőjobbosból valaki néhány hónap alatt Angela Merkel lesz.

Akkor rosszabb a helyzet, mint gondolnánk?  

Új párt kell, Gyurcsánynak ebben igaza van. Felvetette ugyanis, hogy egy olyan nagy ellenzéki erő kéne, amilyen az Egyesült Államokban a Demokrata Párt. Ennek az ötletnek csupán az a baja, Gyurcsány Ferenc legalábbis azt hitte, hogy ezt a pártot neki kéne vezetni. Pedig ebben a pártnak mindenkire szükség lenne, csak Gyurcsányra nincs. Félreértés ne essék, szerintem Gyurcsány Ferenc éles eszű, felkészült, de karaktergyilkosság áldozata, és a megsemmisítéséhez ő maga is hozzájárult.

Marki-Zay Péter azt mondta a százezres tömegnek, hogy „ti vagytok az ellenzék”. Lehet, hogy már a magyar választó is jobban hisz a tömegnek, s az utca dönti majd el, hogy mi történik az országban?

Az utca óriási szerepet játszhat, láttuk az arab tavaszt, vagy az ukrán változásokat, de 2006-ban sem volt forradalmi helyzet Magyarországon, csak a szélsőjobboldal, illetve a Fidesz által megszervezett népi ellenállás. Ez rettenetesen meggyengítette a kormányzatot, de lemondásra nem kényszerítette.

Ma a nyomát sem látom a forradalmi helyzetnek, pedig akik máshová szavaztak szomorúak, elégedetlenek.

A Fidesz által vallott ideológiának – amit nemzeti radikalizmusnak nevezek – komoly társadalmi háttere van.

A leendő kormányról keveset tudunk, legfeljebb az sejthető, hogy ki nem lesz tagja. Elképzelhetőnek tartja, hogy Orbán Viktor igyekszik konszolidálni a helyzetet, vagy inkább a március közepén emlegetett leszámolással megyünk tovább az orbáni úton?

A konszolidációban már 2014-ben is reménykedtünk, de annak ellenkezője következett. A kormányról valóban keveset tudunk, azt tudjuk, hogy nem lesz kancellária miniszter Lázár János, aki többet akar a gyerekével lenni, és ez roppant tiszteletre méltó. De szerintem inkább azért távozik, mert túlságosan erőteljes politikus, s jelezte: ha szükség lenne rá, akkor az egész országot képes lenne elvezetni. Lázárt Hódmezővásárhelyre száműzik, mások, Navracsics és Áder Brüsszelbe került. Az unió fővárosa kicsit jobb hely, mint az egyébként biztosan vonzó Hódmezővásárhely. Talán Lázárnak nem volt módja eldönteni, hol tölti a „lehűlés éveit”, ahonnan van visszaút, hiszen Áder János is visszatérhetett néhány év „büntetés után”.  Azóta viszont szorgosan aláírja a törvényeket, ellenállása pedig kimerül abban, hogy a jóváhagyással az utolsó napig kivár. Ezzel is jelzi, nem Schmitt Pál ül már az államfő székében, aki mindent azonnal aláír.

Sejthető, hogy egy megváltozott kormány merre vezeti az országot, főleg, ha az első törvények egyike a „Stop-Soros”, amely a demokrácia további, jelentős leépítését szolgálja?

Ez a rendszer egy illiberális rendszer, éppúgy, mint Putyin, Erdogan, vagy épp a Kaczynszki berendezkedése.

Az illiberalizmus lényege szerintem a végrehajtó hatalom rendkívüli mértékű megerősítése. Választási törvényekkel, propagandával, a média megregulázásával képesek megteremteni azt a helyzetet, amelyben olyan törvényeket fogadnak el, amilyet akarnak.

Fontos még a végrehajtó hatalom alá rendelt ügyészség függetlenségének felszámolása, – látjuk erre Trump is tesz sikertelen kísérletet – Magyarországon viszont már jó ideje nem indul olyan per, amely a végrehajtó hatalom számára kínos lehetne.

De még mindig vannak független bírák, akik „okoskodnak”, s a lehető legtisztességesebb ítéletek meghozatalán fáradoznak. Valószínű, a bírák nagyobb része nem akar behódolni. Velük nem tudnak mit kezdeni, mert a bíróság függetlenségének fenntartására kényes leginkább az Európai Unió.

Vagyis törvényesen betilthatóak a civil szervezetek?

Kérdés, hogy

meddig mernek elmenni. Civil szervezetek még Szaud Arábiában is léteznek, ezeket ellehetetleníteni, a Helsinki Bizottságot megbélyegezni nem kockázatmentes döntés az Európai Unió egyik tagállamában.

Világos, hogy a maradék két pont, amit az illiberális állam projektjét Orbán Viktornak eddig nem sikerült megoldani, pedig Putyin már ezen is túl van: az a civil szervezetek, és a bírák függetlenségének a megszüntetése. Ezen a két területen persze még lehet változás. Itt lesz nagy harc, hogy a következő négy évben a kétharmados kormánytöbbség tud-e olyan alkotmánymódosításokat végrehajtani, amit le lehet nyeletni az Európai Unióval úgy, hogy a 6 milliárd eurós támogatást továbbra is megadják.

Megkezdődött Orbán uniós ámokfutása?

0

Hideg zuhanyként érte a többi uniós tagállam képviselőit, hogy a magyar kormány váratlanul megvétózta azt a megállapodást, amelyet az EU afrikai országokkal kötne a migráció megfékezése céljából. Az eset szerdán történt az uniós nagykövetek értekezletén, csak egy héttel a Marrákesban tartandó ünnepélyes aláírás előtt.

A marokkói városban május 2-án EU és számos afrikai ország vezetői tárgyalnának. Az együttműködés fő célja, hogy az EU pénzt ad az afrikaiaknak, és ők cserébe igyekeznek gátolni a migrációt. Ezt az alkut segélyprogramok, vagy éppen az embercsempészek elleni rendőri együttműködések szegélyezik – tudta meg a 444.hu diplomáciai forrásokból.

Az együttműködések folytatásáról egy közös nyilatkozatot fogadtak volna el az EU és az afrikai országok kormányai, az egész csúcs előkészítése már egy éve tartott. Ebben a helyzetben közölte a magyar kormány, hogy megvétózza, hogy az EU nevében alá lehessen írni a dokumentumot.

A magyar álláspontot Várhelyi Olivér nagykövet tolmácsolta, a többiek látható megrökönyödése közepette.

A magyar kormánynak az volt a baja a megállapodással, hogy abban nem ítélik el elég hangsúlyosan a migrációt,

Illetve a magyarok szerint nem tettek elég éles különbséget a menekültpolitika és a bevándorláspolitika közé. Ezt annak ellenére is kifogásolta Budapest, hogy egyébként az egész folyamat egyik fő célja az illegális bevándorlás mérséklése volna.

A vitában a belga, a portugál és az olasz kormány képviselői felháborodottan utasították vissza, hogy az egy éve előkészítés alatt álló szövegen az utolsó héten módosításokat követelnek a magyarok.

A német, a francia és a ciprusi kormány képviselői egyenesen azt követelték, hogy

szenteljenek külön vitát annak, hogy a magyar viselkedést elemezzék.

Az Európai Bizottság képviselője pedig azon értetlenkedett, hogy az új megállapodás csupa olyan dolgot rögzít, amelyekben 2015-ben egy máltai csúcson az EU és az afrikaiak már megegyeztek, ezek folytatásáról van szó csupán, nincsenek új célok vagy vállalások. Az érvelés mögött az van, hogy a 2015-ös máltai megállapodást a magyar kormány is elfogadta még.

A magyar követ csak azt tudta ismételgetni, hogy kormánya álláspontja szerint túl puha a szöveg.

A múlt hónapban Kína ügyében vétózott egyetlen tagállamként a magyar kormány, amikor nem hagyta, hogy az EU országai egységesen figyelmeztessék Pekinget az emberi jogok betartására.

Brüsszeli beszámolók szerint még soha nem volt olyan éles a magyarok és a többiek szembenállása, mint most. A magyarokra mostanra belső ellenségként tekint a nyugati kormányok nagy része, de a keletiek is egyre bizalmatlanabbul nézik az ámokfutást.

LIBE: Indokolt a hetes cikk – Szijjártó: Minősített hazugság

0

Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata, ezért indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti jogállamisági eljárás megindítása – áll az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságában (LIBE) készülő magyar különjelentés Brüsszelben bemutatott tervezetében.

A bizottsági ülésen több képviselő is élesen bírálta a magyarországi helyzetet. Judith Sargentini zöldpárti jelentéstevő a tervezetet bemutatva hangsúlyozta: mindenekelőtt azt vizsgálják, hogy a magyarok alapjogai hogyan érvényesülnek, az állam miként bánik a polgáraival, s ezt látva az EU-nak kötelessége cselekedni.

Roberta Metsola néppárti árnyékelőadó egyebek mellett a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó magyar törvényről beszélt, mely szerinte aránytalanul súlyosan érinti az NGO-k működését és ellentétes az unió értékeivel.

„Minősített hazugságok gyűjteményének” nevezte a Magyarországról szóló különjelentés tervezetét Szijjártó Péter, aki kijelentette, hogy annak összeállításakor nem vették figyelembe a tényeket és a valóságot.

Felszólalásában a külgazdasági és külügyminiszter úgy vélekedett, hogy a tervezet „egy koncepciós eljárás dokumentumának is elmenne”.

Kijelentette: azért bírálják Magyarországot, mert az ország útjában áll „a szélsőséges bevándorláspárti terveknek”.

Orbán akár zsarnoki hatalommal is felruházhatja magát

Az alkotmányozó hatalom is egy embernél összpontosul, és ez hatalmas hatalom – mondja Szentpéteri Nagy Richard,  a Méltányosság Politikaelemző Központ politikai elemzője a Független Hírügynökségnek adott interjújában. Többek között ezért sem nevezhető ma Magyarország alkotmányos demokráciának. És mert minden egy emberen múlik, állítja az elemző -, az is, hogy Orbán át akarja-e alakítani a rendszert, valami mássá. Semmi nem szól amellett, hogy prezidenciálissá  formálja,  arra van esély, hogy félprezidenciálissá. Egy ilyen rendszerben a hatalom birtokosa akár zsarnoki jogosítványokkal is rendelkezhet. Az egyébként tévhit, hogy ez együtt járna a közvetlen elnök-választással, megoldható az átalakítás anélkül is.

 

Ön szerint hozzányúl az alkotmányhoz Orbán Viktor?

Már a kérdésben is benne rejlik a különös helyzetleírás. Mert valóban az a helyzet, hogy az alkotmány sorsa kizárólag Orbán Viktoron múlik. Ő dönti el, hogy a parlament hozzányúljon-e a szöveghez, és ha belepiszkál, mit változtasson rajta. Ez kétségkívül hatalmas hatalom: az alkotmánymódosító és az alkotmányozó hatalom is egy embernél összpontosul. E

hatalomnak pusztán az érzete is erőt ad. A hatalmas erő ugyanis nem a hatalom gyakorlásában van, hanem a hatalom gyakorlásának a lehetőségében.

Sokszor éppen az biztosítja a tekintélyt, ha a hatalom nem él azzal a lehetőséggel, amivel élhetne. Gondolom, van már döntés arról, hogy mely pontokon kell változtatni a rendszeren. De arról is van döntés, hogy ez a döntés csak akkor szülessék meg, amikor leginkább szükséges, mert a vezér bármikor dönthet úgy is, hogy a döntést nem hozza meg. Az egész politikai rendszer az ő kezében van.

Nevezhető-e ma Magyarország alkotmányos demokráciának?

Erre a kérdésre egyértelmű a nemleges válasz. Ez talán már az eddigiekből is világos volt. Egyébként a rendszer maga sem tart igényt erre az elnevezésre. A rendszer megalkotója és névadója ugyancsak nem használja ezt a kifejezést. Azon lehet vitatkozni, hogy a nemzeti együttműködés rendszere demokratikus-e, de azon nem folyik vita, hogy alkotmányos-e. Még akkor sem, ha alkotmányosan jött létre. Az természetesen lehetséges, hogy valaki egy másik alkotmányfogalommal dolgozik, mint a liberális konszenzus. De az nem lehet, hogy ne tudna viszonyulni ehhez a fogalomhoz, amikor nevet ad a szüleménynek Az illiberális jelző az alkotmánytalanított politikai rendszer jelzője, hiszen a nyugati hagyományban a liberális demokrácia az alkotmányos demokrácia szinonimája. És mivel a modern nyugati demokrácia liberális, vagyis alkotmányos demokrácia, ezért a nem ilyen rendszereket nem is tartja demokráciáknak.

Hol sérült az elmúlt nyolc évben a demokratikus rend?

Az eddig mondottak alapján azt állíthatjuk, hogy az elmúlt nyolc év az alkotmányos rendben hozott változást, és ez hatott ki a demokráciára. Márpedig az alkotmányos rendben tengernyi változás volt, kezdve az Alkotmánybíróság hatásköreinek megnyirbálásával és bezárva a választási visszaélésekkel. Mindezek összességükben egy gyökeresen új – a korábbihoz képest más – politikai rendszert hoztak létre, miközben a felszín, a formális struktúra látszólag alig változott. Az alkotmánytalan rezsim az alkotmányos kulisszák mögött épült ki, méghozzá nem is egyik napról a másikra, hanem fokozatosan. Ezért a közvélemény jószerivel meglepődni sem tudott, nemhogy örülni vagy tiltakozni.

Tudományos megközelítésben minek nevezné azt a rendszert, ami létrejött?

Hát, eddig arról beszéltünk, hogy minek nem nevezhető a rendszer, és amikor most konkrét elnevezést keresünk, akkor azt hiszem, továbbra is a bevett fogalmakhoz viszonyítva kell nevet alkotnunk vagy találnunk. Talán van, aki tudja, hogy egy rádióműsorban évek óta foglalkozunk ezzel a kérdéssel. Néhány évtizeddel ezelőtt sokkal kevesebb fogalom állott rendelkezésünkre, mint most. A politikatudomány újabban sokat fejlődött, de megítélésem szerint nem eleget. Ma már széles körben elfogadott, hogy a demokráciák és a diktatúrák között van egy köztes mező, egy szürke zóna, egy hibrid állapot, amelybe sok rezsim belefér. Talán bevallhatom, hogy igyekszem követni a kérdés nemzetközi és hazai szakirodalmát, de az a benyomásom, hogy újabban a hibrid rezsimek fogalmát kissé túlzottan tágan értelmezik. Korábban szinte semmilyen rezsimet nem soroltak ebbe a körbe, ma pedig szinte minden országot ide gyömöszölnek bele, amelyik egy kicsit is kilóg innen vagy onnan. Jelzem, ez a fogalmi bizonytalanság ugyancsak kedvez a magyar rendszer működtetőinek. Ez a hatalom nagyon szerencsésnek mondható. De hogy letegyem valahova a voksomat: el tudom fogadni, hogy a magyar rendszert köztes rezsimnek nevezzük, és azt is, hogy ennek a furcsa, köztes rendszernek érdekes, hangzatos vagy ötletes nevet adjunk. Azt azonban nem tudom elfogadni, hogy ennek érdekében különbséget tegyünk a rendszer és a rezsim kategóriája között, mert ez a különbségtétel megkerüli a problémát, és nem tudományos, hanem politikai célt szolgál.

Van-e olyan terület, ahol Orbán Viktor vigyáz arra, hogy ne lépje túl a határt?

Igen, a pávatánc valódi művészet, amelyben megtervezett lépések összessége adja ki a könnyed spontaneitás artisztikus látszatát. Különleges a rendszer abban is, hogy nem őszinte. Tulajdonképpen lopva és titkolva rajzolja meg magát, még a hívei is mindig utólag tudják meg, hogy ők minek is a hívei. A korszellem nem kedvez az őszinteségnek, a látszatok sokszor megtévesztők. A leíró tudomány szerencséje, hogy a rendszer irányítója – az egyedüli ember, aki megengedheti magának az őszinteséget, hiszen még az alvezérek sem mernek nyíltan beszélni a szándékokról – időnként odadob egy-egy morzsát az elemzőknek, amikor új politikai rendszert, illiberális államot vagy pávatáncot említ, mert ezekkel a kifejezésekkel sokat segít a megértésben. Általában két területen van, ahol a miniszterelnök képes visszavonulni: ahol Európa ma még erősebb, és ahol a közvélemény jelentősen ellenáll. Ezek igazán kis területek, és kevés példa volt arra, hogy ténylegesen visszakozni kellett.

Miért nézi el neki az EU, hogy illiberális államot épít?

Tulajdonképpen nem nézi el. De nem tesz, nem tehet semmit. Sokat adna azért, ha nem kellene ezzel a rendszerrel számolnia. Tisztában van azzal is, hogy a példa ragadós, a rendszer attraktív más autoriter vezetők számára, és vonzó lehetőség a kontinens egész keleti felén. Az EU minden rendű és rangú vezetői a hátuk közepére kívánják ezt a problémát, és készek lennének áldozatokat is hozni azért, hogy megszabaduljanak tőle. De nincs valódi eszköz a kezükben, és nincs kellő elvük egy olyan hatalom ellen, amely rendszeresen választásokat nyer, és amelyet a nép nagy része támogat. Sok illúzió volt a magyar közvélemény szemében az EU erejéről. Valójában az EU egy gyenge hatalom, amely nincs rendesen kitalálva, és amely napjainkban egyébként is nehéz helyzetben van. Nem arra jött létre, hogy belső ellenségekkel foglalkozzék, amikor még külső ellenfelekkel sem tud elbánni. Egyedül abban képes gondolkodni, hogy legalább ne finanszírozza euró-milliárdokkal a kebelén belüli kémet. De mire a gondolkodást tett követi, addigra maga az EU is meginoghat. Európa malmai iszonyú lassan őrölnek.

Van-e annak realitása, hogy Orbán mondjuk két év múlva prezidenciális rendszerré alakítja át Magyarországot?

A beszélgetésünk elején tisztáztuk, hogy a rendszernek éppen az a lényege, hogy bármikor bármi lehet belőle. A döntés kizárólag egyetlen ember érdekén múlik. Hangsúlyozom, hogy itt a legprimerebb érdek játszik szerepet. Természetesen a kormányforma megváltoztatása is szolgálhatja ezt a személyes politikai érdeket, de jelenleg nem látszik elég indok a módosításra. Arra alig van érv, hogy prezidenciális rendszerre térjünk át. Arra több érv van, hogy úgynevezett fél-prezidenciális rendszer legyünk, de pillanatnyilag ez sem áll Orbán érdekében. Ám a dolgok változhatnak. A változtatáshoz nemzetközi példák egész sora áll rendelkezésre, jó és rossz példák egyaránt. Tudomásom van arról, hogy a miniszterelnök a reform lehetőségét többször is komolyan mérlegelte, és feltételezem, hogy akár most is fontolgatja. Miért is ne fontolgatná? Az országnak nem érdeke ugyan, de neki személyesen opció lehet arra az esetre, ha a Fidesz jelentősen meggyengül. Ez a helyzet természetesen éppúgy bekövetkezhet, mint ennek az ellenkezője. Mindenesetre, ha ez a helyzet előállna, akkor az átállást nagyon egyszerűen le lehetne bonyolítani, és Orbánnak királyi útja lehet a Sándor-palotába vagy a Várba.

Mik a veszélyei egy ilyen rendszernek?

Ennek a kérdésnek hatalmas irodalma van, és az egyes országok tapasztalatai is számosak. Egy fél-elnöki rendszerben az elnök nagyon erős, és szinte korlátlan, kontrollálatlan és komoly eszközök vannak a kezében. Maga az elnevezés tulajdonképpen megtévesztő is, hiszen egy fél-prezidenciális rendszerben az elnök akár még erősebb is lehet, mint egy elnöki rendszerben. Ha más mechanizmusok nem korlátozzák – mint Franciaországban –, akkor a hatalma zsarnokivá is válhat – mint Kelet-Európa despotikus köztársaságaiban. Csakhogy Orbán Viktornak – mint jeleztük – jelenlegi pozíciójában is korlátlan hatalma van – mint pártelnök, a frakciószövetség elnöke és miniszterelnök –, és ez egyedülállóvá teszi a mai magyar kormányformát szinte az egész világon, holott esetünkben olyan országról van szó, ahol a parlamentáris hagyományok a térségben szinte egyedülállóan fejlettek, és százötven évre tekintenek vissza.

Van-e olyan kockázata Orbán Viktornak, hogy egy közvetlen elnökválasztáson nem választják meg?

Persze, de Orbán Viktornak nem kell ilyen kockázatot vállalnia. Bár a fél-elnöki rendszer definíciójához szokták sorolni a közvetlen elnökválasztást, valójában a fél-elnöki rendszerhez nem szükséges, hogy az elnököt a nép válassza. De Gaulle az első elnöki ciklusának teljes hét évét úgy töltötte ki, hogy nem a nép választotta, a rendszer mégis már fél-elnöki szisztémaként működött. Magyarországon a köztársasági elnököt a parlament választja, sőt a második fordulóban a megválasztáshoz relatív többség is elég. A jelenlegi elnök mandátuma 2022-ben jár le, még a parlamenti választások előtt. Vagyis az új elnököt (Áder nem indulhat harmadszor) a most összeülő parlament fogja megválasztani öt évre. Még kétharmad sem kell majd hozzá. Mindez azonban csak addig áll, amíg nem nyúlnak az alaptörvényhez, amihez viszont kell – és meg is van – a kétharmad. De talán nem érdemes most ennyire előreszaladni. Négy év alatt még sok minden történhet.

 

Közéleti (h)arcképcsarnok I. – Lázár János

Lázár János nevét a szélesebb közvélemény 2011 februárjában ismerte meg. A hódmezővásárhelyi polgármester azzal került az újságok címlapjára, hogy kiderült: szolgálati gépkocsijára lézerblokkoló van fölszerelve.

Persze, nem ez volt a legnagyobb gond Lázár János szolgálati autójával, hanem az, hogy a korábbi kormányok pazarló politikájáról papoló Lázárnak a havi 30, más források szerint 40 millió forintot érő gépjárművet hatszázezer forintért bérelték, a díj egyik felét a Fidesz frakció, másik részét a hódmezővásárhelyi önkormányzat állta.

A lézerblokkoló amúgy a hatályos jogszabályok szerint nem szabálytalan, használata inkább csak etikátlan. Főként azért ütközik a jó erkölcsbe, mert a lézerblokkolók többnyire nem valamiféle nemes, a haza javát szolgáló célt szolgálnak, még csak nem is a nemzet jobbá tétele okán szokás ilyet felszerelni, hanem azért, hogy az autó tulajdonosa a törvény által előírt, és minden jogkövető állampolgár számára kötelező sebességhatárokat ne legyen kénytelen betartani.

Ő volt a polgármester akkor, amikor Hódmezővásárhely az ország legeladósodottabb városaként került be a közelmúlt krónikájába.

Igaz, utóbb az állam átvette az adósság nagy részét, így a Lázár vezette önkormányzat áldozatos munkájának gyümölcseit az ország összes adófizetője a saját zsebén keresztül is élvezhette. Lázár amúgy azzal is kitűnt a többi politikus közül, hogy volt olyan parlamenti ciklus, amikor – ellenzéki képviselőként – ő vette fel a legtöbb képviselői költségtérítést, négy év alatt mintegy 18 millió forintot.

Mindez persze csupán egy röpke epizód Lázár János rövid, ám annál tartalmasabb politikai pályafutásából. A hódmezővásárhelyi évek után frakcióvezető lett a Fideszben, a harmadik Orbán-kormányban pedig a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Egybehangzó vélemények szerint ő volt a kormány legtöbbet dolgozó embere, munkabírása gyakorlatilag nem ismert határokat.

Ez tette őt Orbán Viktor számára pótolhatatlanná, és ugyanez a tulajdonsága okozhatta mostani vesztét – Orbán Lázár esetleges túlhatalmától tartva akart megszabadulni tőle.

Az sem véletlen, hogy Tarlós István, egyike azon nem keveseknek, akiknek feszült volt a viszonya Lázárral, többször is panaszkodott a sajtónak a kancelláriaminiszterre. A főpolgármester szerint Orbán Viktor szereti Budapestet, segítene is a fővárosnak, ám az ügyek mindig elbuknak valahol a kormányfő környezetében.

Lázár János és Tarlós István. MTI Fotó: Kovács Attila

Tarlós utalásaiból nem volt nehéz kivenni, hogy Lázár Jánosra gondol. A főpolgármester szavaiban volt némi igazság, nem mintha Lázár ártani kívánt volna Budapestnek, hanem úgy, hogy a kancelláriaminiszter valóban igyekezett távol tartani őt a miniszterelnöktől. Tarlós ezt nem vette jó néven, különösen a 3-as metró felújításának kapcsán éleződött ki a konfliktus közöttük.

Ami viszont biztos: Lázár János kinőtte magát Orbán mellett.

Olyannyira, hogy volt idő, amikor egyes elemzők szerint gyakorlatilag Lázár döntött a legfontosabb ügyekben, míg mások ezt épp ellenkezőleg látták: szerintük a kancelláriaminiszter – másokhoz hasonlóan – csupán egy bábu volt Orbán kezében.

Az első opció szerint a Miniszterelnökséget vezető miniszter okos, ügyes, dörzsölt, és főképp ravasz. Már megszerzett mindent, övé minden hatalom, ráadásul úgy, hogy még a főnöke sem vette észre. A miniszterelnökhöz csak az ő testén keresztül vezet az út, engedélye nélkül senki sem férhet Orbánhoz, ő osztja be a programját, dönt arról, hogy kivel, és miről tárgyal.

Csak az alkalomra vár, hogy mikor lépjen elő az árnyékból. A várakozás, szerelmesek tudják ezt igazán, gyakran édesebb, mint maga a beteljesülés.

Orbán Viktor két alkalommal is Lázár János házában aludt.

Lázár még vár, hogy belépője minél hatásosabb legyen. Hogy minél többen lássák, és lehetőleg felállva tapsoljanak, amikor majd átveszi mostani főnöke szerepét.

Lázár egy másik olvasata szerint ő valójában egy balek, a miniszterelnök kedvenc játékszere, Orbán rajta szereti kiélni kegyetlen hajlamait. Mint a macska az egérrel, úgy játszik ezzel a maga kreálta lénnyel. Nem öli meg azonnal, mert a stressz ízletesebbé teszi a húsát. Ha Orbán akarná, már rég felfalta volna, nem állna neki semmiből, a fél fogára sem volna elég.

Csak játszogatott vele, mint jóllakott napközis a tányérján lévő ebéddel. Tologatta, néha rászúrta a villájára, esetleg még a szájába is bevette, (hogy azután szépen visszaköpje), közben meg élvezte, hogy mások utálkoznak.

Lázár János szorgalmasan gyűjtötte a barátokat és az ellenségeket.

Épp távozása kapcsán írt arról a Független Hírügynökség, hogy Lázár, a kormány és a Fidesz más tagjaival ellentétben, jó kapcsolatot tartott fenn a sajtó munkatársaival. Tudta, hogy a közvélemény fontos, és a sajtót a saját érdekei szerint használta. Nem bujkált, nem menekült az újságírók elől, a kormányinfókon sokakat közülük a nevükön szólított.

A politikusokkal és a gazdasági élet más szereplőivel azonban még ennél is ellentmondásosabb volt a viszonya. Rogán Antallal, akit a választási kampányban gyakorlatilag eldugott a Fidesz, közismerten nem szívelték egymást. Olyannyira nem, hogy Rogán botrányos ügyei – helikopterezés, letelepedési kötvények, a Pasa parki lakás körüli visszásságok – Lázár János köreiből szivároghattak ki.

Lázár János és Failoni Donatella, a vadásztársaság illusztris tagjai

Rogán stábja ezt a „baráti tüzet” Lázár luxusutazásainak megszellőztetésével, valamint sokmilliós fácánvadászatának kiszivárogtatásával viszonozta, s nem kizárt, hogy az ő keze van abban is, hogy, nem sokkal a hódmezővásárhelyi polgármester-választás előtt a Lázár család birtokai által körülvett, ám nem az ő nevükön lévő vadászkastély meglebegtetése is Rogán ellenlépéseként értékelhető.

Lázár János és Tiborcz István

A miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal barátian kávézó Lázárnak Csányi Sándorral is sikerült összerúgnia a port. Az első ütést Csányi vitte be, az OTP első embere azt találta mondani: láthatjuk, hogy Lázár János tehetséges politikus, lám, ezt a trafik-ügyet is milyen szépen elintézte. Csányi ezzel a megjegyzéssel ráadásul nem csupán Lázárról mondott véleményt, de a megfogalmazásból az is kiderül, hogy a trafik-ügyet tisztességtelennek tartja.

Erre Lázár azzal vágott vissza, hogy Csányit az ország első számú uzsorásának nevezte, majd még hozzátette: hiába páváskodik Csányi a devizahitelesektől szerzett milliárdjaival.

Lázár soha nem tartozott a kormányzat héjái közé, ám a választás kampányba – vélhetően Orbán Viktor kérésére – ő is beszállt. Emlékezetesre sikerült az a bécsi videója, amikor egy utcán arról vizionált a kamera előtt, hogy Bécs koszos és élhetetlen város, ahol mindenki retteg a migránsoktól. Ezt a videót a bécsiek kikérték maguknak, és Lázár utóbb hiába kért bocsánatot, addigra már közröhej tárgya lett.

Lázár most távozik a kormányból és visszatér egykori sikerei színhelyére, Hódmezővásárhelyre. Országgyűlési képviselő lesz, vagyis, szűkebb pátriájáért fog dolgozni. Ismerve habitusát, valamint elképesztő munkabírását, nagyon csodálkoznánk, ha a jövőben csak a hódmezővásárhelyi ügyek kapcsán találkoznánk a nevével. Már csak azért is, mert nemrégiben tett egy nehezen félreérthető megjegyzést: azt mondta, hogy húsz év múlva még csak 63 éves lesz.

Hogy ezzel mire célzott? Gondoljon mindenki azt, amit akar.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!