Érdekes

A nap kérdése: Mi lesz a Jobbikkal?

0

Döntött a Jobbik etikai bizottsága Toroczkai László ügyében: kizárták a pártból. Az elmúlt hetekben többen azt feltételezték, hogy ha ez megtörténik, akkor kettészakad a Jobbik. Szavazzon: Ön szerint mennyien hagyják ott a pártot?

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint a Jobbik-tagok hány százaléka hagyja ott a pártot Toroczkai kizárása után?

Bréking nyúz, 2018. 06. 07. – Tudósítás a másik valóságból

0

A PestiSrácok – lapigazgató Stefka István, a pártállami belügyminisztérium kitüntetett tudósítója – a Heti Válasz megszűnésén örvendezik, mindeközben a migránsok Horvátország felől támadják az értékeinket, de nincs semmi baj, Európa, csöppet se aggódjál, a Figyelő cikkéből kiderül, hogy Magyarországra mindig lehet számítani, a 888 szerint inkább egy szoknyában parádézó fiú balett-táncos, mint egy, a fideszes csajok orális örömszerzési (888-ék szopásnak írják) szokásairól dicshimnuszokat zengő Jeszenszky Zsolt.

A PestiSrácok örül, hogy néhány kollégának nem lesz munkája

„Az identitását, becsületét és hitelét vesztett Magyar Nemzet után végre lakat kerül a Heti Válaszra is. Már csak a Hír TV-n dünnyög tovább Kálmán Olga, minden este emlékeztetve bennünket arra, hogy az árulásnak nincs felső korlátja. Reméljük, ott sem sokáig. A Heti Válasz megszűnésével végre távozik a magyar közéletből a gyomorforgató kétszínűség, az egyfelől-másfelől újságírás hamissága, a mindenhol bő nyállal lefetyelő, de mindenkit lenéző, üres, álértelmiségi, álkonzervatív, áltisztességes, álalapos, álérdekes újságírás. .. Borókai egész szakmai élete egy nyálkás mocsár. Amiben semmi sem az, mint aminek látszik.”

Nem szoktuk minősíteni az olvasó számára általunk feltálalt csemegéket, most sem tennénk, ám itt az embertelenségnek és a bunkóságnak olyan magaslataivak állunk szemben, amely átível világnézeteken, pártállásokon, egyszóval tahóság a köbön. (PestiSrácok: Borókai még búcsúzni sem képes ordas hazudozás és kétszínűség nélkül)

Figyelő: Magyarország az új migrációs útvonalon is kész megvédeni Európát

„Egyre nagyobb migrációs nyomás nehezedik Horvátországra, a rendőrök pedig nem tudják hatékonyan védeni a horvát-boszniai határt – idézi Schmodt Mária lapja a Vecernji List című horvát napilap csütörtöki cikkét. Akár rendőri erők kirendelésével is támogatja Magyarország az új migrációs útvonalon levő államok határvédelmét – ezt már Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója mondta csütörtökön. Az új útvonalon levő országok határvédelméről szerdán tárgyaltak a nyugat-balkáni országok rendőri vezetői, akik szerint a határok védelmére a hadsereget kellene bevetni – tette hozzá.

Elmondta: a határvédelmi tevékenységek támogatásáról rövid időn belül belügyminiszterek tanácskoznak majd. Az új migrációs útvonal Albániából, Montenegrón és Bosznia-Hercegovinán keresztül Horvátországba, Szlovéniába, Ausztriába és onnan Olaszországba vezet.

A főtanácsadó arra is kitért, hogy jelenleg egyre nagyobb számban érkeznek illegális bevándorlók a török-görög határon, a megszokott tengeri útvonal pedig háttérbe szorult.” (Figyelő: Magyarország az új migrációs útvonalon is kész megvédeni Európát).

888: Inkább ma egy buzilobbi, mint holnap egy Jeszenszky Zsolt

„Tény, hogy a buzilobbi egyre több formában férkőzik be mindennapjainkba, a magassarkú már gendersemleges, lassan már a háziállatunkat is feleségül vehetjük, mert az a kapcsolat is csak egy betű lesz az LMTBQI között. Az újabban a tinédzserek nemi identitásáért aggódó „közírók” és politikai hobbisták viszont úgy tűnik, nem figyeltek eléggé a középiskolai biológiaórán, vagy a tanultakat minimum XX. század eleji tankönyvekből szedték. Ez mondjuk megmagyarázná azt is, milyen lealacsonyítóan beszélnek a nőkről, az ilyen viccesnek eladott attitűd azonban sokkal nagyobb károkat okoz. A nőket lealacsonyító, kizárólag szexuális tárgyként kezelő viselkedés például sokkal vonzóbb lehet egy, a sérelmei miatt a lányokra dühös fiatal fiú számára, mint egy homoszexuális szerep kipróbálása.

Ráadásul a tévéből azt is láthatja, hogy a macsó szerepet díjazzák: Jeszenszky Zsoltot nemcsak hogy elmarasztalás nem éri a „A fideszes csajok, ők nagyon jól szopnak. A jobbikosok borzasztó rosszul.” mondatáért, de hetekkel később még mindig megismételheti a gondolatmenetét, csaknem szó szerint. Egy tizenéves gondolkodása még a tekintélyelven alapszik, aki pedig megmondóember, tévében szerepel vagy híres, annak van tekintélye. Sokkal károsabb tehát egy ilyen szereplés, egy ilyen karakter az identitásfejlődés szempontjából (is), mint egy szoknyában parádézó fiú balett-táncos. Arról nem beszélve, hogy Jeszenszky viselkedésével kapcsolatban más kérdések is felmerülnek.
(888: A macsó, a nők és a buzik)

Hetilapszem – 2018. június 7.

0

Épp hogy elkezdtük a hetilapok szemlézését, egyik alanyunktól máris búcsuznunk kell. Ma jelent meg a Heti Válasz utolsó száma, nyomtatásban legalábbis nem találkoznak a jövőben ezzel a lappal az olvasók. Béke soraira! A HVG-ben arról olvashatnak, hogy menekülnek a diákok az állami közoktatásból, a magán- és alapítványi iskoláők alig tudnak megbirkózni a korábban soha nem tapasztalt túljelentkezéssel. A 168 órában Juhász Péter, a megszűnt Együtt egykori elnöke arról beszél, hogy a Fidesz mozgatja a szocialistákat, de az LMP politikájára is hatással van.

 

Heti Válasz: Korszakzárás a Heti Válasznál

„A múlt héten visszakoztak Amerikából. Egy magyar gyökerű, republikánus üzletember mondott le a választások után eladósorba került Heti Válasz megvásárlásáról. Arra kellett rádöbbennie, hogy a kormányzati bojkottal veszteségessé tett lapunk nem fordítható termőre az erős politikai ellenszélben. A kétharmados erő ugyanis nyilvánvalóvá tette, hogy a kívánt környezetet nem adja meg akárkiknek.”

Ezekkel a sorokkal kezdi Borókai Gábor a lap utolsó számának vezércikkét. Majd így folytatja:

„Előbb a kormányzati üzenetekből gyorsan értő itthoni vállalkozások fordultak le a tárgyalásokról, majd a külföldi kapcsolatunk menedzselte amerikai is. A régi tulajdonos már nem tudott/akart finanszírozni bennünket, az új meg nem érkezhetett meg. Így a kiadó csődeljárást kezdeményezett a tulajdonosoknál, hogy legyen idő a gazdasági helyzet rendezésére. A lap ezért – a helyzet rendeződéséig – június 7-én jelenik meg utoljára nyomtatásban.

Nem kérdés, a Heti Válasz alkotóközössége az úgynevezett G-nap (2015. február) után szorult helyzetbe került. Az egyik tulajdonos súlyosan összekülönbözött korábbi harcostársával, a miniszterelnökkel. Kormányzati körök távozásra biztattak bennünket, stabil anyagi bázist ígérve, de a gáláns ajánlat, hogy zöldmezősen új újságot hozhatunk létre, csak egzisztenciális biztonsággal kecsegtetett. 2015-ben már képtelen vállalkozásnak tűnt olyan nyomtatott sajtótermékkel a piacra lépni, amely az ellenoldali konkurencia, a HVG, a 168 Óra vagy az akkori Figyelő vásárlóközönségének nyomába érhetett volna. A nyomtatott sajtó egyre töpörödő helyzetében kellett volna számottevő tábort toboroznunk magunknak. Úgy értékeltük, hogy a kudarc borítékolható. Ezért maradtunk.

Próbáltuk meggyőzni a tulajdonost, hogy adjon túl rajtunk, de ő többszöri kérésünkre is nemet mondott, ellenben megígérte, hogy politikai elképzeléseit nem érvényesíti nálunk. S aki olvasott bennünket, tudja, hogy a Heti Válasz és a Jobbik viszonya nem változott.

Egyre levegőtlenebb és egyre szűkebb térben állítottuk elő az újságot. Mindannyiszor támogattuk, bátorítottuk a kormány ország javát szolgáló HVG: erőfeszítéseit, de nem takarékoskodtunk a nemkívánatos jelenségek kritikájával sem. A kormányzati irányok többségét helyeseltük, de erősebb kontrollt kívántunk a hatalmat gyakorlóknak.

És most sem gondolunk mást.”

HVG: Menekülés a közoktatásból

Alig tudnak felvenni gyerekeket magániskolákba, annyira sokan keresnek az állami intézményeken kívül lehetőséget – olvasható a legfrissebb HVG cikkében. – Jobb híján a szülők arra vállalkoznak, hogy magántanulói csoportokat alakítanak a legkülönbözőbb igényekkel.

„Éveken át a magántanulói státuszt az egyedi életforma velejárójaként választhatták, például az élsportoló fiatalok éltek ezzel a lehetőséggel. Később azonban elszaporodtak azok az esetek, amikor egyes intézmények nem voltak képesek integrálni a nehezebben kezelhető gyermekeket, akkor magántanulói státuszt javasoltak számukra. Erről sokszor maga az intézmény döntött, illetve dönthet ma is, ha nem tud megbirkózni egy-egy diák nevelésével.

Mára megfordult ez a tendencia, sokan önként veszik ki a gyermekeiket a közoktatásból azzal, hogy tanulócsoportba „íratják”. A státusz megszerzésével a tanulói jogviszony, a támogatások megmaradnak, de a gyermek oktatásáról, arról, hogy félévenként osztályozó vizsgát tegyen, a szülőnek kell gondoskodnia. A félévenkénti vizsgát abban az iskolában kell letennie a gyerekeknek, amellyel a tanulói jogviszonyt létesítették.

A szülők többsége, társulva más családokkal, megszervezi a tanulócsoportokat, ezzel persze vállalva a tanítás költségeit is. Ez a „tandíj” attól függően is változik, hogy milyen és mennyi pedagógusra van szükség az adott programban. Ha speciális fejlesztéseket vállal egy ilyen tanuló közösség, akkor nyilván több pedagógus, fejlesztő szakember kell, ami növeli a költségeket. Ugyanakkor, ha a közösség szervez mondjuk szakköröket „külsősök” számára is, akkor ez a bevétel csökkentheti a családok hozzájárulását. Így a fizetendők tekintetében nagy a szórás, nagyjából harmincezer és nyolcvanezer forint között vannak a különböző csoportoknál.

A csoportok hátterét többnyire alapítványok, egyesületek, nonprofit szervezetek adják. Így a befizetett forintokat az utolsó fillérig a gyerekekre költik. Tehát a szülők számára jelent ez a taníttatás vállalkozást, nem pedig a csoportokat működtető nonprofit szervezetek szempontjából. Az ilyen tanközösségekből van egyre több országszerte, amelyek az elmúlt időszakban egyre gyakrabban találnak egymásra, támogatják, mentorálják az újonnan létrejövőket, azaz hálózatosodnak.”

168 óra: Juhász Péter: Az MSZP-t a Fidesz pénzeli és irányítja, de az LMP-ben is van Fidesz-hatás

Juhász Péter, a megszűnt Együtt volt elnöke szerint azzal követett el hibát a választási kampányban, hogy rosszul mérték fel, ki akar valójában kormányváltást Magyarországon – olvasható a ma meghjelent 168 órában. Ma már világos számára, hogy az MSZP-t a Fidesz irányítja és pénzeli, és az is, hogy az LMP-ben igenis van Fidesz-hatás.

Botka László tavaly ősszel szocialista árulókról beszélt, miután lemondott a miniszterelnök-jelöltségről, erről Juhász Péter azt mondja, hogy pont az elvtelenség volt az ok, ami miatt az Együtt nem volt hajlandó az MSZP-vel együtt közös listán indulni.

„A volt párt volt elnöke szerint az Együtt szenvedte talán a legnagyobb választási vereséget április 8-án. Nem érték el az 1 százalékos parlamenti küszöböt, ezért a kampánytámogatást vissza kell fizetniük, körülbelül 153 millió forintot. A vereség után gyűjtést szerveztek, a pénz nagy része összejött, a párt mégis megszűnt.

A volt pártelnök elismeri, hogy kudarcot vallottak, de véleménye szerint a gyűjtés eredménye mégis azt mutatja, hogy morálisan helyt álltak a választók előtt. Arra a kérdésre, hogy lehet, Orbán Viktor jobban ismeri az országot, ezért jobban meg tudja szólítani a magyar embereket, Juhász Péter úgy felelt, hogy csak jobban tudja befolyásolni őket hatalmi eszközökkel.”

Magyar Narancs: Toroczkai, Emberevők, Királyhágómellék, Stop Soros

A Magyar Narancs Az Út Orbánig című cikkében Toroczkai László tényekkel és homályokkal teli pályaképét vázolja fel, ír arról, hogy kormány harmadszor fut neki a Stop Sorosnak, valamint Emberevők címmel egy összeállítást közöl az 1946-os magyarországi antiszemita erőszakhullámról. Olvashatnak a lapban az új olasz kormányról (Kényszerházasság), valamint a kirrályhágómelléki református püspök elleni újabb ügynökvádról.

Bréking nyúz, június 6. – Tudósítás a másik valóságból

0

Változatos témákkal lehet ma találkozni a kormánypropaganda alternatív valóságában: beszámoló a Heti Válasz nyomtatott kiadásának megszűnéséről, reménykedés abban, hogy még a héten szakad a Jobbik, támadás az Alkotmánybíróság ellen és kesergés, amiért az amerikai szépségversenyeken nem lesz több bikinis felvonulás.

Sajátos módon számol be a Heti Válasz nyomtatott kiadásának megszűnéséről az Origo

„Az utolsó száma jelenik meg a héten a Heti Válasznak, Simicska Lajos, a lap tulajdonosa nem finanszírozza többé. Azaz, a Magyar Nemzet és a Lánchíd Rádió után a Heti Válasznak sem ad pénzt, megszűnik a hetilap is. (Egyébként ezt már korábban bejelentették, csak a Heti Válasz kapott időt, hogy esetleg vevőt szerezzen magának. Mint ma elmondták, nem sikerült.). A Hír TV-nél sok embert kirúgtak az elmúlt hetekben, fizetéscsökkentés is volt. Úgy tudjuk, Simicska internetes lapjánál, az Indexnél is attól félnek a dolgozók, hogy egyik pillanatról a másikra egyszerűen megszünteti az újságot az oligarcha.

A Heti Válasz tehát csütörtökön jelenik meg utoljára. A Simicska-birodalom két, megmaradt médiuma is óriási gondokkal küzd. A Hír TV-nél egyre kezelhetetlenebb a milliárdos veszteség. Ráadásul június elsejétől – éppen az eladási próbálkozások miatt – nyilvános a csatorna nézettsége, az eredmény pedig katasztrofális. Vezetőnek szánt műsorukra, Kálmán Olga beszélgetéseire például alig kiváncsi valaki, fele-harmada nézi, mint ahányan a szintén ellenzéki ATV hasonló műsorát.

Simicska internetes újságjánál is rendkívül feszült a helyzet, egyes forrásaink szerint pánikhangulat van. Az Index-dolgozók körében információink szerint hetek óta beszédtéma, hogy Simicska vajon mikor dönt az ő megszüntetésükről is.”

A 888 szerint napok kérdése a Jobbik pártszakadása

„Szinte biztos, hogy már csak napok kérdése, hogy a pártszakadás megtörténjen a Jobbikon belül. Toroczkai Lászlót június hetedikére, csütörtökre idézték be az etikai bizottság elé, vele együtt összesen öt párttaggal szemben indít etikai vagy fegyelmi vizsgálatot a Jobbik vezetése. A retorzió elérheti azon regionális igazgatókat is, akik felkérték Dúrót Toroczkai elnökhelyettes-jelöltjének, majd nyíltan támogatásukról biztosították a Mi magunk platformot. (…)

Dúró férje, Novák Előd pedig ma bejelentette, hogy egyetlen formálisnak nevezhető jobbikos tisztségét, a pártalapítványban betöltött kuratóriumi tagságot is lemondja. A Jobbik szakadása így már csak idő kérdése – az akár már holnap megtörténhet.

Az új szervezet létrejöttével még várni kell, ugyanis Toroczkai június 23-ára hirdetett „zászlóbontást”.”

A Magyar Idők most épp az Alkotmánybíróságot támadja

„Hideg zuhany volt a kora nyári kánikulában az Alkotmánybíróság keddi döntése, miszerint felfüggeszti az eljárást, magyarán eltolja magától a döntést a felsőoktatási és a civil szervezetek működését szabályozó törvénnyel kapcsolatban. A taláros grémium (politikailag?) korrekten úgy fogalmazott: „a testület jelen ügyekben arra a következtetésére jutott, hogy az alapjogi összefüggésekre és az Európai Unión belüli együttműködési kötelezettségre tekintettel az Európai Bíróság előtt folyamatban lévő eljárások befejezését szükséges bevárnia.”

Úgy véli tehát az alaptörvény felett őrködő testület tagjainak többsége, hogy miután az Európai Bizottság tavaly év végén mindkét ügyben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Unió Bírósága (EUB) előtt, szükséges megvárniuk a folyamatban lévő eljárások befejezését.

Az Alkotmánybíróság ezzel viszont nem kevesebbet mondott ki, mint hogy a Európai Bíróság alárendeltjének tartja magát. Megnyugtató azonban, hogy a nyílt meghunyászkodás, gazsulálás dokumentumához öten különvéleményt csatoltak. (…)

Vagy attól tartottak, akik az EU felettes szerveihez való szervilis igazodás mellett voksoltak, hogy ha nem Brüsszel polkorrekt, kizárólag a liberalizmusteljesítményt díjazó szája íze szerint döntenek, majd kormánypártiaknak fogják minősíteni őket? Hát nem esett le még a tantusz ezeknek az önállótlan, félénk alkotmánybíróknak, hogy így is, úgy is ezt a stigmát sütik rájuk, bárhogy is határoznak?

Viszont nincsen kár haszon nélkül: megtudtuk legalább hogy nincs Alkotmánybíróságunk – csak önmaga által korlátozott hatáskörrel. Ami annál is szomorúbb, mert mostani meghátrálásuk azt jelenti, hogy más kérdésekben is elismerik az EU testületeinek feljebbvalóságát. Akinek pedig minderről a szocializmus alatti „Nem lehet megkérdőjelezni a párt vezető szerepét” kőbe vésett szentencia jut az eszébe, a hiba nem az ő készülékében van. (…)

A jelzett törvények azonban – hiába okádnak rá tüzet a liberál­globalisták – tűzálló anyagból készültek, úgyhogy az AB nélkül is kiállják a jog és törvényesség próbáját.”

A Pesti Srácoknak az amerikai szépségversenyek szabályváltoztatása nem tetszik

„Idén nem lesz bikinis bevonulás a Miss America döntőjében, sőt a szervezők nyitnak az eddigi ideáltól eltérő „formájú és méretű” indulók felé is. A külcsín egyébként is másodlagos lesz mostantól a szépségversenyen, a koronát az kapja, aki megfelelően nyilvánul meg a „fontos társadalmi kérdésekben”. Egy szépségversenyen. És mindez csak az első #metoo-mozgalomnak köszönhető reform! Józsi csepeli boltos úgy érezte, ha mindez így folytatódik, rövidesen ő is megvalósíthatja az „Amerikai Álmot”… (…)

Felesége ekkor érezte időszerűnek, hogy felhívja Józsefje figyelmét terve két apró gyenge pontjára. Egy: Józsi nem nő. Kettő: nem amerikai. Így a Miss America verseny két alapfeltétele közül legalább kettőnek nem felel meg.

A csepeli boltos azonban nagyvonalúan legyintett: ha a #metoo mozgalom így folytatja, akár már jövőre sem lehet ez akadály. Hiszen píszí is van a világon, vagy mi! Neki meg jogai! És álmai, meg vágyai! Ezeket akarná a férfisoviniszta világ elvenni tőle, Józsitól?!

Mi van, ha ő arra áhítozik, hogy Miss America legyen? Férfiként, büszkén kipattintva egy dobozos sört, piros macialsóban!”

Politikai (H)arcképcsarnok – VIII. Szijjártó Péter, Orbán harci kakasa

Az idén negyven esztendős Szijjártó Péter már fiatalon hatalmas politikai karriert futott be. Mindemellett – elmondása szerint szülői segédlettel – anyagi bázisa is biztosítottnak látszik. Ráadásul azzal is dicsekedhet, hogy 2010 óta ő az első magyar politikus, akit fogadott egy, a hivatali hierarchiában hozzá hasonló beosztásban lévő amerikai kollégája. S bár külügyminiszterként számos alkalommal bírálja Soros György tevékenységét, gimnazistaként még egy újságcikkben arról beszélt, hogy mennyire bízik a magyar származású amerikai milliárdosban.

Repülőjegyet és zsebpénzt kapott Sorostól

„Szorongás nélkül vágtam neki az útnak, úgy gondoltam, a Soros Alapítványban nyugodtan megbízhatok” – nyilatkozta Szijjártó Péter gimnazistaként. A győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium harmadikos tanulója 1995-ben egyike volt az ezerötszáz jelentkezőnek, akik közül a tucatnyi szerencsést kiválasztották, hogy fél évet az Egyesült Államokban tölthessenek. Mint elmondta, a repülőjegy, a biztosítás és az ösztöndíj mellé még heti hetvenöt dollár zsebpénzt is kapott.

A kiválasztott gimnazistáról szóló győri újságcikkben a későbbi külügyminiszter még csak az első élményeiről számolt be. Beszélt a nagy távolságokról, arról, hogy az amerikai gimnazistáknak milyen fontos a sport. Egy későbbi lapszámban további ohiói kalandjairól is beszámolt. Migránsokról, Soros-tervről és a Stop Sorosról akkor még természetesen nem esett szó.

Találkozott boldog cigányokkal is

2011. március első napjaiban Gyöngyöspatán egy helyi konfliktus miatt egy hétig polgárőrnek nevezett gárdisták járőröztek, a Jobbik nagygyűlést tartott a falu főterén, mintegy 2000 ember pedig végigmasírozott a cigánysoron. Szijjártó, aki akkor – hivatalos elvezéssel – a miniszterelnök személyes szóvivője volt, „húsvéti kirándulásnak” nevezte, hogy a gyöngyöspatai romák – asszonyok és gyerekek, a férfiakat és a nagyobb fiúkat hátrahagyva – egy szolnoki turisztikai központba és Budapestre, a csillebérci úttörőtáborba menekültek.

Ehhez a cinizmushoz a magát nemzeti hírcentrumként definiáló MTI is csatlakozott, akik a faluból való elmenekülés délutánján még riadt, vagy éppen egykedvű romákról közöltek fotókat. Idővel aztán észbe kaptak a hírcentrumosok, mert estére már másfajta fényképeket készítettek az MTI riporterei: vidáman futballozó, szamarat etető felhőtlenül boldog cigánygyerekeket láthattunk a képeken – Szijjártóék találkoztak boldog cigányokkal is.

Nem ez volt az egyetlen eset, amikor az amúgy jó iskolákat végzett, tanult Szijjártó Péter – bocsánat, nincs rá jobb magyar kifejezés – hülyének tetette magát. 2011-ben és 2012-ben az akkor még létező Milla több tüntetést is rendezett a Szabad Sajtó útján, és ezeken a megmozdulásokon tízezrek énekelték a slágerré vált dalt: Nem tetszik a rendszer. Amikor az újságírók szembesítették ezzel az akkor még mindig a miniszterelnök szóvivőjeként dolgozó Szijjártót, ő megpróbált viccesnek mutatkozni, és azt válaszolta: hogy nekik sem tetszik, azért akarják megváltoztatni.

2011. április 10-én Szijjártó még mindig a történéseket látszólag nem értő vonalat vitte: azt mondta, hogy a kormány örül a szakszervezeti tüntetésnek, mert ez is azt bizonyítja, hogy a szakszervezetek nem értenek egyet az európai kormányok megszorításaival. Akkoriban ez volt Szijjártó stílusa. Úgy tett, mintha azt hinné, hogy a szakszervezetek azért visznek az utcára több tízezer embert, mert egyetértenek a kormány politikájával. Hogy egy retardált napközis szintjén van az ország, és azért jöttek Magyarországra huszonegy ország munkavállalói, azért vállalták a magyar dolgozók a munkahelyükön várható atrocitásokat, mert támogatják az kormány politikáját. Hogy tetszik nekik a megszüntetett korkedvezményes nyugdíj, örülnek, amiért kevesebb pénzt találnak a borítékban.

Néhány évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Szijjártó Péter változtasson a kommunikációján. 2016 áprilisában már egy kevesek által érthető, hosszú körmondatban válaszolt, amikor egy újságíró az tudósítása MTI szerint a következő kérdést tette fel a miniszterelnök személyes szóvivőjének: mit tesz a kormány az orvosok elvándorlásának megakadályozása érdekében?

A következőkben szó szerint idézzük Szijjártó Péter konkrétumokban bővelkedő, és szakmai szempontból is szignifikáns válaszát: „az ország átszervezésén belül az egészségügyi rendszer átszervezésére is haladéktalanul szükség van, hiszen jól látszik, számos ponton változtatni kell azért, hogy az egészségügy hosszú távon és magas színvonalon működőképes legyen. Az egészségügyi államtitkárság már folytatja a konzultációkat, és a kabinet elé viszi azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek kormány- vagy parlamenti szintű döntéshozatalt igényelnek annak érdekében, hogy a magyar orvosokat Magyarországon tudják tartani”.

A külügyér

2016. szeptemberében Szijjártó Péter letette a miniszteri esküt és ezzel 36 éves korára elérte eddigi előmenetelének csúcsát: külügyminiszter lett.

Ekkoriban kezdte a sajtót érdekelni a politikus vagyoni helyzete. Mely vagyoni helyzet meglehetősen számottevőnek mondható. Amint az több újságban is megjelent, feleségével egy házat vásároltak Dunakeszin. 400 négyzetméteres lett a ház és 167 millió forintba került. Eredetileg nem ennyiért kínálták, de – mint Szijjártó nyilatkozta -, hosszasan alkudozott, így lett a vége 167 millió.

A sajtómunkásokat persze az is érdekelte, miből futotta ilyen drága házra a külügyminiszternek. Kiderítették, hogy Szijjártó a házvásárlást megelőző évben tíz millió forintot keresett, és mindeközben 15 millió forintot takarított meg.

Szijjártó mindezt azzal magyarázta, hogy szülői segítséggel vették meg a dunakeszi ingatlant – a derék felmenők mindkét részről sok millió forintot ajándékoztak a fiataloknak, néhány másik milliót meg kölcsönbe adtak nekik,

Érdekes módon a történet nem keltette fel sem az adóhatóság, sem az ügyészség érdeklődését, de azért mégsem tanulság nélkül való: a legfontosabb, hogy lehetőleg már születésünk előtt válogassuk meg jól a szüleinket. Akinek szegény, teszetosza szülei vannak, az megnézheti magát, ezért ha tehetjük, próbáljunk meg egy önzetlen, igen vagyonos családba csöppenni.

2016-ban már javában zajlott a migránsválság, s bár a 2015-ben hazánkon átvonuló embereknek nyoma sem maradt Magyarországon, a magyarországi kommunikáció ha lehet, még a korábbinál is magasabb fokozatra kapcsolt. Szijjártó Péter sem akart ebből kimaradni, az Indexnek például elmesélte, hogy mennyire sajnálja a brüsszelieket. Mindezt egy személyes példával támasztotta alá: egy alkalommal futni indult a belga fővárosban, de eltévedt, és két utcával arrébb kötött ki, mint ahol kellett volna. Ezt követően, mint mondta, már az életéért kellett futnia. Olyan gyorsan futott, hogy korábban el sem tudta volna képzelni, hogy ennyire képes.

A körülményekről többet nem árult el a külügyminiszter, de a szövegkörnyezetből felsejlik, hogy mi történhetett. Szijjártó külügyminisztert migránsok kergették meg. Konkrétumokat nem tudunk, de erősen gyanítható, hogy ki akarták rabolni.

Monnyon le, gyüjjön ide!

S miközben a magyar diplomácia nagy erőkkel igyekszik szövetségeseket keresni Európában és a nagyvilágban, ezen tevékenysége során gyakran ütközik falakba. Diplomatikusa fogalmaztunk, a köznyelvben ezt úgy mondanák, hogy egy csomó helyen nem kedvelnek bennünket. Szijjártó Péter külügyminiszter regnálása során vagy tucatnyi nagykövetet rendelt már be a hivatalába, nemrégiben az ENSZ nevű világszervezetet osztotta ki.

2015 szeptemberében Werner Faymann szövetségi kancellár bírálta a magyar miniszterelnököt. Az osztrák politikus azt kifogásolta, hogy míg Ausztria legalább megpróbálja szűrni és regisztrálni az országba belépő migránsokat, addig a magyar kollégája egyszerűen hagyja őket százasával tovább haladni.

„Az ember azt várná egy szomszédos ország vezetőjétől, hogy a tények ismeretében nyilatkozzon, és ne valótlanságokat állítson” – mondta Szijjártó Péter Faymann szavaira reagálva.

A történtek miatt még aznap délutánra berendelték a minisztériumba a budapesti osztrák nagykövetet. Tavaly szeptemberben Szijjártó Péter Ukrajna Budapestre akkreditált nagykövetét kérette a Külügyminisztériumba, mert személyesen is tájékoztatni kívánta, hogy „szégyennek és gyalázatnak” tartja az ukrán oktatási törvény módosítását.

2017 szeptemberében a görögök húzták ki a gyufát Szijjártónál, Görögország budapesti nagykövetét a görög belügyminiszternek egy svéd lapnak adott interjújával kapcsolatban rendelték be a magyar külügyminisztériumba.

Szijjártó ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „a görög belügyminiszter a csillagokat is lehazudta az égről, amikor arról beszélt, hogy Görögország megvédi a határait.”

2018 januárjában a külgazdasági és külügyminiszter teljes mértékben elfogadhatatlannak, az európai értékekhez és a 21. századhoz méltatlannak nyilvánította Mihai Tudose román miniszterelnök magyar autonómiatörekvésekkel kapcsolatos nyilatkozatát, és közölte, hogy az ügy miatt a Külügyminisztériumba rendelték Románia budapesti nagykövetét.

Idén január végén Szijjártó a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában azt mondta: „A tartalmi kérdéseken túl komoly legitimációs problémákat is felvet António Guterres ENSZ-főtitkár nyilatkozata”, aki, és Szijjártó ezt nehezményezte, „lehetőségnek nevezi a migrációt, amely erősíti a gazdasági növekedést, csökkenti az egyenlőtlenségeket és összeköti a különböző társadalmakat.”

2018 februárjában Szijjártó Péter azonnali lemondásra szólította fel az ENSZ emberi jogi főbiztosát, Zeid Raad al-Husszeint, mert idegengyűlölettel és rasszizmussal vádolta meg Orbán Viktor kormányfőt az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésén elmondott beszédében.

Mindehhez képest csak hab a tortán, hogy április 9-én, a magyarországi választást követő napon Szijjártó Péter közölte: „Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter nem szerepel a magyar választói névjegyzékben, ezért érdektelen, hogy mit mond”.

Ezzel arra reagált, hogy Jean Asselborn a Die Welt című német napilap egy cikkében úgy nyilatkozott: az Európai Uniónak határozottan cselekednie kell a Fidesz nagyarányú választási győzelme után, semlegesítenie kell az uniós értékeken mutatkozó „kóros elváltozást”. A luxemburgi külügyminiszter szerint a magyar választások után „Németországnak és Franciaországnak, illetve minden, nem közönyös tagországnak az európai egyezmények alapján gyorsan és határozottan semlegesítenie kell ezt az értéktumort”.

Amint a fenti történetekből is kitetszik, Szijjártó Péter jelenleg inkább tűnik harcias kiskakasnak, mint rutinos, a diplomácia fegyverzetével felvértezett politikusnak. De még nincs veszve semmi: fiatal és tanulékony, minden esélye megvan arra, hogy rendesen megtanulja a szakmát. Ha meg mégsem, akkor majd a valóság hajlik hozzá.

A sorozat eddig megjelent cikkei itt olvashatók.

Bréking nyúz, 2018. 06. 05. – Tudósítás a másik valóságból

0

Az Origo ezúttal az olasz kormányt támadó Soros ármánykodásairól rántotta le a leplet, de nincs nagy baj, az új olasz belügyminiszter ugyanis példaképként tekint Orbánra. Novák Előd elmondta a Lokálnak, hogy Simicska miatt tették ki a Jobbikból, de lehet, hogy a lap lemaradt egy brosúrával, mert Orbán egykori jó barátja már egy kicsit megint barátja Orbánnak. Pedagógusnap után két nappal a Ripost kiderítette, hogy a tanárok is hálapénzért dolgoznak.

Origo: Soros már az olaszok ellen is mesterkedik

„Alig alakult meg a Guiseppe Conte vezette új olasz kormány, Soros György máris megtámadta azt a bevándorlásellenessége miatt. Matteo Salvini belügyminiszter azonban keményen visszavágott, és Magyarországban lát új szövetségest.

Soros mondanivalóját egy viszonylag jól bevált hazugsággal kezdte: Matteo Salvinit Vlagyimir Putyin orosz elnök bábjának nevezte, és minden bizonyíték hiányában arra utalt, hogy Moszkva pénzeli a pártját, a Ligát.

Amikor tehát a migránspárti milliárdosnak nem tetszik a szabad és demokratikus választások kimenetele, és ennek eredményeképpen olyan kormány alakulása, ami nem az ő érdekeit szolgálja, akkor rögtön egy összeesküvés-elméletet kreálva, Putyint „sejti” a háttérben. (Origo: Soros György megtámadta a bevándorlásellenes olasz kormányt)

888: Az új belügyminiszter felnéz Orbánra

„Az új olasz belügyminiszter megdicsérte példaképét, Orbán Viktort. A jobboldali Liga vezetője, Matteo Salvini korábban egy interjúban már kifejtette, hogy ő példaképként tekint Orbán Viktorra.

Az olasz választási kampányban kurrens téma volt a migránsok kitoloncolása, a Liga nevű jobboldali párt 500 000 bevándorló visszaküldésével kampányolt.” (888: Az új olasz belügyminiszter megdicsérte példaképét, Orbán Viktort)

Ripost: Szájfeltöltést kért a tanárnő a szülőktől

„Az évzáró közeledtével örökös vita a szülők között, hogy mennyi pénzt illik vagy kell költeni a gyermekek tanárára. Mire a szülő kifizette a nyári táborokat, megvette az évzáróra az ünneplőt és felruházta a gyereket a nyárra – hiszen a tavalyit rég kinőtte –, akkor még mélyen a zsebébe kell nyúlni azért is, hogy a tanárok megfelelő ajándékot kapjanak. Aki vonakodik, azt a többiek kinézik maguk közül.

A tanárok pedig – észlelve az ajándékozó kedvet – egyre drágább ajándékokat kérnek, és néhol már az évzáróról szóló tájékoztatóba is beleírják az igényeiket! A Ripost beszélt olyan anyukával, ahol a tanár százezer forintos wellnesshétvégét, másutt 90 ezer forintos sportbiciklit kért, egy másik szülő pedig elmondta, hogy a tanárnő szájfeltöltést szeretett volna kapni. Nyilvánosan kevesen vállalják a véleményüket, hiszen félnek attól, hogy a gyereküket éri miatta retorzió. A két gyermeket nevelő Kerényi Orsolya azonban úgy véli, beszélni kell erről a jelenségről, különben egyre inkább elharapózik.” (Ripost: Hálapénz az iskolában? Wellnesst, biciklit kérnek a tanárok)

Lokál: Simicska miatt kellett Novák Elődnek mennie a Jobbikból

„Egészen indulatos bejegyzést tett közzé a Jobbikból kizárt Novák Előd. A politikus azt állítja, a pártból többen is azzal keresték meg, hogy milliárdos vállalkozó nyomására kellett távoznia a Jobbikból.

„Simicska Lajos nyomására záratott ki engem Vona Gábor a Jobbik-frakcióból két éve, miután az oligarcha korrupciós ügyei miatt tiltakoztam és feljelentést tettem – erről tájékoztatott az utóbbi időszakban a párt több prominense, akik eddig Vona bizalmi körébe tartoztak, de már látják, hogy hiba volt követni őt” – áll a bejegyzésben. (Lokál: Novák Előd: Simicska nyomására záratott ki Vona a Jobbikból)

Eltűnt a bangladesi diákok magyarországi ösztöndíja

Száz bangladesi diáknak ígért Magyarország ösztöndíjat, hogy itteni egyetemen tanulhasson, egy évek óta működő program, a Stipendium Hungaricum keretében. Az ország idén először vett részt a programban, hatszoros volt a túljelentkezés – végül azonban egyetlen diák sem kapja meg az ösztöndíjat.

Forrás: Facebook / Study in Hungary

„Egyike vagyok azoknak a jelentkezőknek, akik órákat foglalkoztak ezzel az ösztöndíjjal. Két írásbeli teszt és két Skype-interjú után fel is vettek a budapesti Corvinus Egyetem marketinges mesterképzésére.” Ezt írta a Facebookon egy bangladesi diák, aki Stipendium Hungaricum ösztöndíjjal jött volna Magyarországra tanulni. Idén az ország száz diákja kapott volna lehetőséget arra, hogy a magyar állam segítségével Magyarországon tanulhasson.

Ebből azonban végül nem lett semmi.

A Stipendium Hungaricum programot még 2013 nyarán jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter, ahogy akkor fogalmazott, „a keleti nyitás stratégia keretében”. Évente körülbelül 2000 olyan külföldi hallgatóról volt akkor szó, akiket a jelenleg már itt tanuló külföldi diákok mellett fogadott volna Magyarország.

Klinghammer István akkori felsőoktatásért felelős államtitkár ugyanazon a sajtótájékoztatón azt mondta: a külföldi hallgatók nem a magyar hallgatóktól veszik el helyet, ráadásul Magyarországon költik el pénzüket, amivel a gazdaság élénkítéséhez is hozzájárulhatnak, valamint magyar diákok és tanárok is kerülnek ki cserepartnerként külföldre a program keretében. Ami fontos, és aminek a mostani bangladesi történetben is kiemelt szerepe van: minden ország maga jelöli ki, mely hallgatókat javasolja az ösztöndíjra.

A 285/2013-as számú, az ösztöndíjról szóló kormányrendelet szerint az ösztöndíjprogram végrehajtásáért az oktatásért felelős miniszter felel, a lebonyolítását pedig a Tempus Közalapítvány végzi.

Ahogy a közalapítványnál a Független Hírügynökség érdeklődésére elmondták, idén több mint 28 ezer pályázatot kaptak, ebből 607 érkezett Bangladesből. Az ország

idén először vett részt a programban.

A résztvevő országok köre ugyanis folyamatosan bővül. A bangladesi miniszterelnök, Sejk Haszina Vazed 2016 novemberében járt Magyarországon, és akkor a magyar-bangladesi üzleti fórumon Orbán Viktor jelentette be, hogy a magyar kormány 100 ösztöndíjat ajánl fel a bangladesi fiataloknak, hogy magyar egyetemeken tanuljanak. Így aztán ők először az idei programba tudtak jelentkezni.

Sejk Haszina Vazed és Orbán Viktor 2016 novemberében, Budapesten.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A pályázat elbírálása több lépcsőből áll. A Tempus Közalapítvány tájékoztatása szerint a diákok online adják be a jelentkezésüket, ezzel egy időben pedig felveszik a kapcsolatot a saját országuk megfelelő szervezetével. A közalapítvány a határidőre beérkezett pályázatokat továbbítja a küldő ország hatóságának, amely elkészíti saját rangsorát, és azt jelölő listaként visszaküldi.

A küldő ország ajánlása nélkül ugyanis senki nem kaphat ösztöndíjat.

Ezután a közalapítvány felveszi a kapcsolatot az érintett egyetemekkel, amelyek ellenőrzik a pályázatot, majd lefolytatják a felvételi eljárást az ajánlott hallgatókkal. Végül a közalapítvány kuratóriuma dönt az ösztöndíjak adományozásáról.

A bangladesi diákok közül azonban idén senki nem kap ösztöndíjat. Sokan emiatt a Facebookon fejezték ki csalódottságukat. Volt, aki azt írta:

miután megtudta, hogy felvették a magyar egyetemre, elutasított egy másik, ausztrál ajánlatot.

Egy másik diák a Daily Starnak arról beszélt, hogy környezetmérnöknek jelentkezett Budapestre, azt mondta, ez volt a nagy lehetőség, hogy tovább léphessen, és most nagyon csalódott, hogy a minisztérium miatt lemarad erről.

A diákok szerint ugyanis a bangladesi oktatási minisztérium hibázott.

A jelentkezőknek küldött magyar elutasító levelekből arra lehet következtetni, hogy a magyarok is ezt gondolják. Ezt a levelet ugyanis az egyik diák szintén kitette a Facebookra, és az szerepel benne: „Sajnálattal közöljük, hogy idén a bangladesi jelentkezéseket nem tudjuk elfogadni, mert a bangladesi partner kapacitáshiány miatt nem tudta elküldeni a jelöltek listáját.”

Egy másik Facebook-komment szerint egyébként a Tempus Közalapítvány már korábban jelezte a náluk érdeklődő diákoknak, hogy hiába próbálnak kommunikálni a bangladesi partnerintézménnyel, nem kapnak választ.

Syed Ali Reza, a bangladesi minisztérium ösztöndíjakért felelős helyettes államtitkára a Dhaka Tribune-nek azt mondta: hozzá csak április 19-én jutott el a külügyminisztériumon keresztül egy Excel-tábla, amelyet a magyarok küldtek, és a több mint 600 jelentkező neve szerepelt benne, születési dátumokkal és hogy melyik egyetemre jelentkeztek. Közülük kellett volna kiválasztani a 100-at, akiket az ösztöndíjra javasolnak.

Szerinte a fő probléma az volt, hogy nem volt elég információjuk a jelentkezőkről. Például nem tudták a korábbi tanulmányi eredményeiket, és idejük sem volt arra, hogy mindegyiküket átvilágítsák. Azt válaszolta a magyaroknak, hogy ilyen rövid idő alatt ezt nem tudják megtenni, erre azt a választ kapta, hogy egy héttel el tudják tolni a határidőt.

Az ösztöndíjra javasolt diákok listája viszont ezután sem érkezett meg a magyarokhoz, így aztán nem lehetett tovább várni:

a bangladesi diákok megkapták az elutasító levelet.

Így aztán azok, akiket közben mégis felvettek az egyetemre, két dolog közül választhatnak: vagy nem iratkoznak be, vagy pedig saját maguknak kell fizetniük a képzést.

Mivel az előírások szerint a Tempus Közalapítvány csak általánosságban kommunikálhat az ösztöndíjprogramról, a konkrét ügyek a Nemzeti Erőforrás Minisztériumához tartoznak, ezért a minisztériumot is megkerestük, hogy mi történt a bangladesi diákok ösztöndíjával, hol akadhatott el a folyamat. Kérdéseinkre azonban egyelőre nem reagáltak.

A Liberálisok a Római-parton „tisztogattak”

0

A Magyar Liberális Párt budapesti választmányi elnöke, Szabadai Viktor a párt aktivistáival és politikusaival közösen tisztította meg az Aranyhegyi-patak torkolatát a környezetvédelem világnapján, június 5-én. A párt fővárosi vezetője ezzel az akcióval kívánta felhívni a figyelmet arra, hogy közös erőfeszítéssel kell megóvnunk természeti értékeinket.

Senkiföldjén mindenki a másikra mutogat

Az Aranyhegyi-patak a tervezett Római-parti gátnál folyik a Dunába. A torkolat takarítását azért nem végzik el már hosszú hónapok óta a hatóságok, mert a főváros és a III. kerület a mai napig azon vitatkozik, hogy kihez tartozik a terület.

A tervezett Római-parti gáthoz kapcsolódóan ugyanis az Aranyhegyi-patak mentén is védművet kell majd kialakítani, hogy a Csillaghegyi-öblöt árvíz idején ne lepje el a víz.

A III. kerület szerint a Budapest feladata lenne a terület tisztán tartása, a főváros szerint viszont Óbudának kellene rendbe tennie a területet.

Szabadai Viktor szerint elfogadhatatlan, hogy a főváros és a kerület egymásra mutogat. „A védmű építése évek óta várat magára, a területet azonban mára mindenki magára hagyta, és erősen elszemetesedett” – mondta. „Van pénz a Duna Arénára, a kormány Várba költöztetésére és a silány magyar focicsapatok stadionjaira, de semmit nem fordítanak az Aranyhegyi-patak megóvására” – tette hozzá.

Egy elhibázott gátterv mellékhatása

A Liberálisok szerint „szégyen”, hogy a főváros fideszes vezetése hagyja, hogy ilyen állapotok uralkodjanak a Duna budapesti szakaszán. „Egy elhibázott gátterv mellékhatása, hogy az Aranyhegyi-patak úszik a mocsokban” – mondta Szabadai, aki hat társával közösen

kedd délelőtt szemeteszsákokba gyűjtötte a területen felhalmozódott szemetet.

Szabadai emlékeztetett rá, hogy a Liberálisok átfogó árvízvédelmi koncepció kidolgozását szorgalmazták.

Véleményük szerint ugyanis Budapesten a Római-partnál nagyobb veszélyben lévő területek is vannak árvíz esetén. „Egy átgondolatlan, elhibázott gáttal csak tovább toljuk a problémát. Sem a Római-parton élőknek, sem a többi, rossz védművel ellátott területen lakó budapestinek nem segít, ha a főváros jelenlegi tervei valósulnak meg” – hívta fel a figyelmet az ellenzéki politikus.

Akarjuk az ingyen wifit, de félünk tőle

0

Az okos kommunikációs eszközöket használó magyarok fele keresi az ingyen wifi-szolgáltatásokat, mégis alig bíznak a rendszerek biztonságában. 22 százalékuknak ez egyáltalán nem létkérdés.

A PushAir wifi-használati szokásokat felmérő kutatásából kiderül, hogy a magyarok 45 százalékának szálláshely, kávézó vagy étterem választása során fontos szempont az elérhető ingyenes wifi-szolgáltatás megléte, míg 22 százalékuknak ez egyáltalán nem létkérdés. Ugyanakkor a válaszadók 36 százaléka egyáltalán nem tartja biztonságosnak az ilyen jellegű internetet.

Habár a magyar okosmobilkommunikációs-eszközöket használók fontosnak vallják az ingyenes vezeték nélküli internetkapcsolat meglétét – bevallásuk szerint minden második ember gyakran használja ezt a lehetőséget –, mégsem tartják biztonságosnak a szolgáltatást. Alig 13 százalékuk bízik ezeknek biztonságosságában, míg

100-ból 36 kitöltő egyáltalán nem tartja biztonságosnak az ingyenes wifi-szolgáltatásokat.

„A legnagyobb kockázatnak a felhasználók a különböző felületekre megadott bejelentkezési adataik és a felhasználói szokások kiszivárgását tartják, ettől közel háromnegyedük tart” – mutat rá Zsadányi István, a PushAir magyar startup ügyvezetője. Hozzátette: a modern ingyenes wifi-szolgáltatás jellemzően sokkal biztonságosabb, mint az otthoni vezeték nélküli internetelérés, hiszen a szolgáltatást nyújtók a legmodernebb titkosítási és biztonsági megoldásokat alkalmazzák az adatok védelmére, éppen a felhasználói élmény minél teljesebb kiszolgálására.

Bréking nyúz, 2018. június 3. – Tudósítás a másik valóságból

0

A Ripost még mindig nem tud lejönni a szerről, mentálisan az Origo is veszélyeztetett, merthogy nekik is mindenről AZ jut az eszükbe, a migránsok persze és Soros, és hát a PestSrácok sem marad ki a méjnsztrímből, de nekik a migránsozás mellett még a Mazsihisz befeketítésére is maradt erejük, a 888-nak ezúttal mindössze Merkel mesterkedéseinek leleplezésére futotta.

Ripost: Soros be­in­dí­totta a Bal­kán-ter­vet, há­ló­zata min­de­nütt ott van

„Kü­szö­bön az új mig­rá­ciós vál­ság, Auszt­ria már a ha­tá­rai le­zá­rá­sára ké­szül. Több tíz­ezer mig­ráns a Bal­kán­ról Nyu­gat-Eu­ró­pába tart, út­ju­kon a Soros-szer­ve­ze­tek em­be­rei se­gí­tik őket, és azon dol­goz­nak, hogy a ha­tá­lyos tör­vé­nye­ket is ki­játszva le­bont­sák előt­tük az aka­dá­lyo­kat.

Az új nyugat-balkáni útvonal Albániát, Montenegrót, Bosznia-Hercegovinát, Horvátországot és Szlovéniát érinti. Egy, az Origón publikált elemzés azt mutatja meg, hogy miként hálózta be Soros György a Nyílt Társadalom Alapítványon keresztül ezeket az országokat is.

A Soros-szervezetek a migrációt mint pozitív folyamatot igyekeznek bemutatni a társadalom számára és azon dolgoznak, hogy lazítsanak a bevándorlási rendszer merevségén””.

Origo: Egyre nő a muszlim terrorveszély, több terrorelhárító lesz a briteknél

„Kétezer fővel bővítik a terrorizmusellenes elhárító és hírszerző szolgálatok létszámát – közölte Sajid Javid. A konzervatív párti brit kormány új, átfogó terrorellenes stratégiáját egyébként hétfőn ismerteti a londoni alsóházban.

A brit belügyminiszter hozzátette: a stratégia része az is, hogyaz MI5 az eddigieknél sokkal több információt oszt meg más szervezetekkel.

Javid szerint a terrorfenyegetésről gyűjtött információkat a jövőben a Scotland Yard terrorellenes ügyosztályán kívül megkapják a helyi, kisebb közösségek rendőrségei és egyes esetekben az önkormányzatok is.”

888: Merkel szeretné, ha Európa megbékélne a migránskvótával

„A politikus a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnapi lapban közölt interjúban kiemelte, hogy az EU külső határának biztosítása, a közös menekültpolitika és a küzdelem a menekülésre kényszerítő okok felszámolásáért mind-mind létfontosságú ügy, „egzisztenciális kérdés Európa számára”. Arra a kérdésre, hogy elégséges-e a határvédelem javítása, azt mondta, hogy

fel kell építeni egy közös menekültügyi rendszert, amelyben minden országban hasonló mércék alapján döntenek arról, hogy ki kaphat menedékjogot.”

Rámutatott, a jelenlegi széttartó szabályozás miatt ugyanannak a származási országnak az állampolgárai egészen más valószínűséggel szereznek tartózkodási jogot Németországban, mint például Franciaországban. Elmondása szerint az új rendszer kiépítésének utolsó szakaszában valóban meg kell teremteni egy „közös európai menekültügyi hatóságot, amely egy egységes európai menedékjogi szabályozás alapján lebonyolítja a menekültügyi eljárásokat a külső határokon”.

PestiSrácok Izrael és a magyar kormány ellen kampányolt a Mazsihisz képviselője

„Ugyan a Mazsihisz hivatalosan nem politizáló intézmény, mégis arra lettünk figyelmesek a választás során, hogy a baloldali zsidó szervezet aktívan támadta az akkori kormányt, nem egyszer Izrael-ellenes összeesküvés-elméleteket terjesztve. Főszereplőnk Nagy Ákos, aki egy tavaly év végi cikk szerint a Mazsihisz kommunikációs igazgatója. Nagy a Pázmányon tanult Lovas István médiaszakján, 2008-ban még a Köves Slomó-féle konzervatív EMIH-et támogatta nyilatkozataival, a Mazsihisz lehetséges leváltóiként üdvözölve őket.

Mára azonban változtak az idők, Nagy azóta Heisler András jobbkeze és a Kidma nevű baloldali zsidó ifjúsági csoport vezetője lett.

Ezután az egykor volt belügyi tudósító  Stefka István fémjelezte pestiSrácok hosszan idéz a Kidma Facebook oldalán megjelent szövegekből, amelyek azonban a külső szemlélő számára annyira érdektelenek, hogy még a Pesti Srácok olvasóit (már amennyiben vannak ilyenek) olvasóit sem érdeklik, a mi olvasóinkat pedig tisztelettel megkíméljük unalmas szövegek olvasásától.”

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!