Itthon Archives » Oldal 2 a 9-ből » Független Hírügynökség

Adómérsékléssel fojtogatnák az önkormányzatokat

FüHü

-

2020-02-04

Adómérsékléssel fojtogatnák az önkormányzatokat

Az élénkítés jegyében csökkentené a cégek iparűzési adóját a kormány. Ez azonban önkormányzatok sorát hozná lehetetlen helyzetbe, mert ez a legnagyobb bevételük. Budapest nagyon rosszul járhatna.

A helyi iparűzési adó (hipa) gazdasági növekedést ösztönző átalakítását javasolja a Nemzeti Versenyképességi Tanács a kormánynak mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a testület idei első ülését követően. Az értékcsökkenési leírás, illetve a kutatás-fejlesztési költségek jelentősebb arányú – ötszörös mértékű – leírhatóvá tételét javasolják az adóalapból, valamint az adófeltöltési kötelezettség megszüntetését az iparűzési adónál is.

Varga elmondása szerint a cél az, hogy fenntartsák a gazdaság növekedésének lendületét, ezért olyan ösztönzőket keresnek, amelyek ezt lehetővé teszik.

Az iparűzési adó átalakításával, illetve egyszerűsítésével tovább csökkenhetnek a vállalkozások terhei.

Az iparűzési adó jelentősen érinti az önkormányzati bevételeket, tavaly 827 milliárd forint (előző évben 711 milliárd) bevétel folyt be ebből, ezért egyeztetést kezdenek az önkormányzatokkal a javaslat részleteiről.

A hatályos szabályozás szerint az amortizációt nem számolhatják el a vállalatok az iparűzési adóban, a jövőben

lehetővé válna az értékcsökkenés leírása az adóalapból.

Mintegy 850 ezer vállalkozást érintene a lehetőség, amely hatásosan segítené a beruházások bővülését, és leginkább a termelékeny vállalkozásokat erősítené.

Amásik elképzelés, a

kutatás-fejlesztési költségek levonhatóvá tételének

jelentős bővítéséről Varga kifejtette: a jelenlegi kedvezményt az ötszörösére emelnék, ami jelentősen erősítené a kutatás-fejlesztési tevékenységet a magyar gazdaságban, javítaná a vállalatok termelékenységét és ezzel a gazdasági növekedést. Körülbelül 1800 olyan vállalkozás van, amely egy ilyen típusú kedvezményt igénybe tudna venni.

A december 20-i adófeltöltési kötelezettséget a társasági adó esetében már megszüntették, ugyanezt indítványozza a versenyképességi tanács az iparűzési adónál is. Ezzel javítható a vállalkozások likviditási helyzete és csökkenthetők adminisztrációs terheik – közölte a pénzügyminiszter.

További elemzéseket végeznek a várható hatásokról, de a versenyképességi tanács ezeknek a javaslatoknak a megvizsgálását indítványozza a kormánynak. Varga Mihály közölte, hogy a következő kormányülésen tájékoztatja a kormányt a javaslatokról. A pénzügyminiszter arra számít, hogy idén módosítják a törvényt, és még az idén, vagy jövő január 1-jétől életbe léphetnek a kedvezmények.

A Varga által említett 827 milliárd az ezen adót beszedni képes önkormányzatok legnagyobb, gyakran egyedüli saját bevétele. Arról nem beszélt a miniszter, hogy mekkora összeg maradna a vállalkozásoknál, vagyis mennyi pénztől esnének el a helyhatóságok. És főleg nem világos, hogyan pótolnák – ha egyáltalán – a kieső bevételt.

Ha ezt nem normatív alapon tennék, akkor a „jó” önkormányzatokat kisegíthetik, a „rosszakat” nem. Utóbbiak esetében

ez egyenlő lenne a csőddel.

Elég, ha Budapest példáját említjük, ahol ez a változás adalék lenne a kormány által indított „bekerítésnek”. Annak, hogy a decemberben elfogadott törvénymódosítás értelmében a hipát elsőként a közösségi közlekedésre kell fordítania az önkormányzatnak.

A főváros – még nem lezárt 2019-es évében – várhatóan 155 milliárd a hipa-bevétele volt. Ez legnagyobb része a 282 milliárdos bevételnek. Budapest teljes hipa-bevétele 287 milliárd, ennek 54 százaléka a fővárosi önkormányzaté, 46 a kerületeké. (A múlt héten elfogadott forrásmegosztási rendelet alapján 2020-ban a kerületi önkormányzatokat összesen 145,5 milliárd, a fővárosi önkormányzatot 171,1 milliárd illeti meg az iparűzési és az idegenforgalmi adóból. Ez 323 milliárd tervezett helyi iparűzési adóból indul ki.)

A tavalyi

kiadási oldalon a legnagyobb tétel egyértelműen a közösségi közlekedésé,

amire 91 milliárdot terveztek; ez a legnagyobb kiadási hányad a teljes költségvetésen belül. (A Fővárosi Önkormányzat költségvetési hiánya egyébként brutális, 137 milliárd 2019-ben, amelyet nagy részben hitelből és értékpapírok eladásából fedez.)

Könnyű belátni, hogy az iparűzési adó csökkentése – ha az érezhető a cégeknél – nagy léket vágna az önkormányzatoknál, a fővárost pedig végleg lehetetlen helyzetbe hozná. Már a törvénymódosítás is azt jelenti, hogy ha tényleg minden pénzt a közlekedésre kell fordítani, az lényegében bedönti a többi közszolgáltatást.

Látható a növekedés lassulása

FüHü

-

2020-02-03

0

Jelentősen, 3-3,5 százalékra lassul a gazdaság növekedése, elsősorban az ipar visszafogása miatt. Az infláció magas marad, a lakossági fogyasztás kevésbé gyarapszik, mint idén a GKI prognózisa szerint.

A magyar gazdaság tavaly 5 százalék körül, az EU-ban az egyik leggyorsabb ütemben bővült. Az október-novemberi adatok összességében még nem utalnak lassulására, főleg az ipari várakozások romlása azonban figyelmeztető jel- írja februári elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt.. Az építőipar kiugró dinamikája érezhetően csökkent, a béremelkedés és a kiskereskedelmi forgalom viszont még gyorsult is. Ugyanakkor az egyensúly romlik, gyorsult az infláció, látványosan gyengült a forint, megugrott az államháztartási hiány, s deficites a folyófizetési mérleg.

A koronavírus már félelemkeltő hatása révén is rontja a világgazdaság helyzetét.

A GKI 3-3,5 százalék körüli idei GDP-növekedésre számít – ami még mindig megfelel a kormány azon reményének, hogy 2 százalékponttal az EU-átlag felett legyen. Az ipari termelés 2019-ben 6 százalék körül emelkedhetett, a feldolgozóipar belföldi értékesítése valamivel gyorsabban bővült a kivitelnél. Idén a bizonytalan külső és a lassabban bővülő belföldi kereslet, a tavalyinál csaknem 10 százalékkal alacsonyabb rendelésállomány és az ipari várakozások jelentős esése következtében – egyes új kapacitások belépése ellenére – alacsonyabb, 4,5 százalék körüli bővülés várható.

Az

építőipar lassulása már a tavalyi év folyamán markánssá vált,

az első tizenegy hónap átlagosan 25 százalék közeli dinamikája novemberben már csak 7 százalék volt, a szerződésállomány pedig 8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Idén 5 százalék körüli, tehát tovább apadó építőipari növekedést valószínűsít a GKI.

A kiskereskedelmi forgalom – bár októberben és novemberben átlag feletti volt -, idén várhatóan ugyancsak lassul, a tavalyi 6-ról 5 százalék körülire. Ez főleg a továbbra is gyors, de

az előző évinél valamivel szerényebb reálbér-emelkedésnek

– a tavalyi 7,5 után 5,5 százalék körülinek – lesz következménye.

A foglalkoztatási ráta 2019-ben tovább emelkedett, a második félévben már 70,3 százalék volt, 0,8 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. Ráadásul ezen belül a közmunkások száma kedvező módon csökken. A munkanélküliség tavaly éves átlagban a 2018. évi 3,7-ről 3,4 százalékra csökkent, az utolsó negyedévben már csak 3,3 volt. Ez az EU élmezőnyébe tartozik, s

a közmunkásokkal együttes 6 százalék alatti ráta is kedvezőbb az EU átlagánál.

Az infláció 2019 decemberében 4 százalékra ugrott, s ezzel immár Romániát is megelőzve a legmagasabb lett az EU-ban.

A kormány 2,8 százalékos idei drágulási prognózisa irreálisnak látszik, a GKI előrejelzése 3,5 százalék,

azonos az MNB-ével.

A világgazdaság növekedésével kapcsolatos aggodalmak fékezik, a gyors bérkiáramlás és forintgyengülés viszont erősítheti az áremelkedést. A forint tavaly az év elejéhez képest a végére 2,8 százalékkal gyengült, idén januárban további 2 százalékkal. Mivel az MNB láthatóan a lehetséges utolsó pillanatban akar szigorítani ultra laza monetáris politikáján, éves átlagban a január végi helyzethez képest nem várható visszaerősödés.

A lakosság fogyasztása a tavalyi 4,5 után idén 4 százalék körül emelkedik,

a beruházások viszont a tavalyi 16 után csak 4 százalék körüli mértékben, főleg az EU-támogatások serkentő hatásának kifulladása miatt.

Az államháztartás pénzforgalmi hiánya a decemberi, immár hagyományos nagy költekezés – az éves deficit 37 százaléka ebben a hónapban keletkezett – következtében végül több, mint 20 százalékkal meghaladta az előirányzottat, s közel 100 milliárd forinttal a Pénzügyminisztérium decemberi becslését is. Ez valószínűtlenné teszi az európai módszertan szerint tervezett 1,8 százalékos GDP-arányos hiány elérését, ami pedig így is az egyik legmagasabb lenne az EU-ban. Idén viszont a pénzforgalmi hiány jelentősen csökkenhet, a beérkező EU-transzferek kifizetését ugyanis részben már megelőlegezte a költségvetés. Az európai módszertan szerinti GDP-arányos deficit is csökkenhet, ha nem is a tervezett 1 százalékra. A folyó fizetési mérleg 2018 után 2019 első három negyedévében is deficites lett, a beáramló EU-transzferek azonban ezt messze ellensúlyozzák.

Influenzás lett a forint is

FüHü

-

2020-01-27

0

Pánikközeli állapotban van a világ az új, kínai eredetű koronavírus terjedése miatt. A forint is elkapta a bacilust, délután több lépcsőben 338,74-is szökött az eurós láza. A tőzsdék szakadnak mindenütt.

A forint is megszenvedi a világon eluralkodó új influenzavírus terjedését, ami jelenleg megállíthatatlannak látszik. Kínai hivatalos adat szerint 80-nál tart a halálozás, de ezt egyre többen nem hiszik el. Városokat zárnak le, cégek zárnak be átmenetileg Kínában, az emberek távol maradnak a nyilvános helyekről, a kínai holdújév alkalmából

akár százmilliós számban maradhatnak otthon az év legjelentősebb belföldi utazási hullámában.

Ennek következtében a turisztikai iparág cégeinek részvényei esnek vízbe dobott kőhöz hasonlatosan. A nagy tőzsdék mind zuhanással reagál a jelenségre. Különösen hogy a vírus már az Egyesült Államokban, Thaiföldön, Japánban, Ausztráliában, Franciaországban, Kanadában és Dél-Koreában is megjelent. A félelem abból fakad, hogy ha nem képesek megállítani a fertőzést, azon agyonvághatja a szolgáltató szektor jelentős részét világszerte, ami

a globális gazdaság lassulását is magával vonhatja.

Bár magyar illetékesek azt hangoztatják, hogy – mivel nincs megbetegedett ember az országban – nincs szükség különleges intézkedésekre (noha Csehország hozzálátott az ellenőrzésekhez a beutazóknál), valószínűtlen, hogy a magyar határ megállítaná a vírus átterjedését. A tőzsde mindenesetre elkapta a fertőzést. A magyar börze is eséssel reagált, majd a megindult a forint felfelé.

Először 337,63-nál volt az új csúcs az euróval szemben, majd némi hezitálás után

délután 338,74-nél állította be az új rekordot.

Az enyhülés az MNB nem erőteljes közbeavatkozásának eredménye. Az úgynevezett devizaswap-tenderen keresztül hajtott végre intervenciót: az előzetesen meghirdetett közel 120 milliárd forintos tételnek csak felét fogadta el a jegybank a magas összegű kereslet ellenére. Az MNB ezekkel a tenderekkel befolyásolja a bankközi piaci pénzbőséget. Ha ezzel a módszerrel szűkíti a pénzmennyiséget, az erősítheti a forint árfolyamát. De ilyen időkben, amikor a térsége leggyengébb devizája amúgy is a forint, ez a hatás csak átmeneti lehet.

Az euró most 337,6 körül jár, a dollár 306,5-be kerül. A BUX jelentős, 1,3 százalékos veszteséggel zárta a napot.

Egyre többet finanszíroz a lakosság

FüHü

-

2020-01-27

0

Minden ötödik állampapír lakossági kézben van, aminek elsődleges oka a piacot átrendező MÁP Plusz. Ez harmadát teszi ki az összes lakossági állampapírnak.

Tavaly kétszer annyi lakossági állampapírt vásároltak az emberek Magyarországon, mint 2018-ban – közölte a Magyar Államkincstár (MÁK) pénzforgalmi elnökhelyettese hétfőn az állami tévében. Borbély László András elmondta: tavaly 1558 milliárd forinttal nőtt a lakossági állampapír mennyisége, amelynek 45 százalékát, mintegy 700 milliárd forintot a MÁK értékesített. A teljes állomány ezzel

több, mint 9000 milliárd forintra emelkedett.

Borbély elmondta, hogy 2011 végén az állampapírok állományából a lakosság közvetlen részesedése 3,5 százalék volt, ami 340 milliárd forintot tett ki. A lakosság részesedése 2019-ben 20 százalék volt, 2020-ban pedig a 25 százalékot is elérheti.

A tavalyi növekedés egyik oka a Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) júniusi bevezetése, amely a több, mint 9000 milliárdból mintegy 3200 milliárd forintot tesz ki. Ez az impozáns növekedés annak tudható be, hogy

sehol másutt nem elérhető hozamot kínál kockázatmentes befektetéssel.

Az öt éves futamidejű papír évente 4,95 százalékot, öt év alatt több, mint 27 százalékot fial. Ráadásul menet közben bármikor „feltörhető”, a hozam jóváírása idején 100 százalékon, máskor 99,75 százalékon, vagyis észrevehetetlen veszteséggel kivehető a pénz. Ráadásul még a kamatadót is eltörölték, a többi állampapírról is, ami további előny a banki termékekkel szemben. (Ezért vannak olyan szakemberek, például Surányi György,

akik nem is tartják állampapírnak a MÁP Pluszt,

hanem irreálisan magas hozamú, a költségvetésnek óriási többletkiadást okozó látra szóló betétnek.)

A MÁP Plusz mindenesetre átrendezte a piacot. Hatalmas összegek áramlottak ki az egyéb banki termékekből, például az ingatlanalapokból. Amelyek esetében – aligha függetlenül a „szuperpapír” kibocsátásának tervére – májusban rendkívül megszigorították a kivételt: az addigi pár nap helyett 180 nappal a bejelentés után lehet felvenni a pénzt.

A MÁP Plusz az amúgy is lanyhuló lakásépítéseknek is adott egy pofont. A nagy arányban üzleti célra (bérbeadásra) vásárlók kedvét alaposan elvette az állampapír. Korábban a lakás értékére vetített éves megtérülés (hozam) igen magas, akár 10 százalék is lehetett, 2019 második felében azonban ez lecsökkent jellemzően 4-5 százalékra. Ami pedig „macera” nélkül az állampapírral is elérhető. Ennek következtében elindult a pénz kiáramlása az ingatlanépítésből.

A MÁP Plusz bírálói szerint ezzel lényegében

kettős kamatrendszer jött létre.

A hagyományos betétek alig pár tizedszázalékot hoznak (vagyis az inflációt beszámítva negatív kamatot), míg ennek tizenötszörösét, reálhozamot lehet elérni a MÁP Plusszal – továbbá a másik két, inflációkövető állampapírral.

A kormány terve az, hogy tízezermilliárd fölé tornássza a hazai, lakossági állampapírok mennyiségét, mindinkább itthon tartva az államadósság finanszírozását. Ehhez a rendkívül vonzó hozammal a nagyon magas készpénzmennyiséget is mérsékelni kellene. Ez azonban eddig kudarcot vallott: a 3200 milliárd a MÁP Pluszban (és további mintegy ötezermilliárd, fele az inflációkövető Prémium Magyar Állampapírban) ellenére

a készpénzhasználat töretlenül ível felfelé.

Tavaly több, mint 8 százalékkal többet tartottak maguknál a magyarok, meghaladva a 6600 milliárdot, aminek négyötöde a lakosságnál van. Ennek elsődleges oka a banki tranzakciós adó, ami akadálya kedvezőbb pénzintézeti utalási díjaknak, továbbá a kétszeri, összesen 150 ezres ingyenes készpénzfelvételi lehetőség. A kormány nem hajlandó lemondani az évente közel 230 milliárdos különadóról, noha a felesleges készpénzmennyiség többletköltsége saját bevallásuk szerint is ennek legalább duplája, 450-500 milliárd.

Hároméves mélyben a bizalom

FüHü

-

2020-01-27

0

Folyamatosan olvad a gazdasági szereplők és a lakosság optimizmusa, a GKI konjunktúraindexe három éves mélypontra került. Januárban az ipar bizalma csökkent nagy mértékben, hatéves negatív megítélést mutatva.

A decemberinél kisebb mértékben, de januárban is folytatódott a GKI konjunktúraindex csökkenése, mely így több mint hároméves mélypontjára került – olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. értékelésében. A mostani csökkenés a fogyasztói várakozások romlásának következménye, az üzleti várakozások mérséklődése ugyanis a decemberi nagy esés után most csak minimális volt.

A GKI konjunktúraindex és az üzleti bizalmi index trendje

másfél éve lejtmenetben van,

a fogyasztóié hullámzó-stagnáló, de januárban ez utóbbi is másfél éves mélypontjára került. Az üzleti várakozások januári romlását az ipari bizalmi index csökkenése okozta, s bár a decemberi zuhanást januárban csak kisebb esés követte, az ipari cégek optimizmusa több mint hatéves mélypontján van.

A kereskedelmi és építőipari várakozások lényegében nem változtak, a szolgáltató cégeké minimálisan javult. Az ipari bizalmi index januári csökkenését a termelési helyzet és kilátások romlása magyarázza, a rendelésállományok megítélése ugyanis kissé jobb lett, a készleteké stagnált. Az exportrendeléseket azonban kedvezőtlenebbnek látták a válaszadók.

Az építőiparon belül januárban a magasépítő cégek derűlátóbbá,

a mélyépítők borúsabbá váltak,

várakozásaik immár azonosak. Az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség kissé romlott, de a rendelésállományok értékelése érezhetően javult.

A kereskedelmi bizalmi index hónapok óta alig változik, s ezzel továbbra is az elmúlt hat évet jellemző viszonylag keskeny sáv alsó negyedében tartózkodik. Januárban az eladási pozíció és a készletszint megítélése kis mértékben javult, a rendelésállományé viszont némileg romlott. A szolgáltatói bizalmi index szerény januári javulása az üzletmenet kedvezőbb megítélésének eredménye, a forgalmi kilátásokról alkotott vélemény ugyanis kissé rosszabb lett.

A foglalkoztatási szándék a változatlanságot jelző szolgáltató cégek kivételével minden ágazatban gyengült,

különösen az iparban és az építőiparban. A szolgáltató cégek után immár az ipari vállalkozások sem tekintették a munkaerőhiányt a növekedésüket akadályozó legfontosabb tényezőnek.

Erősödött a lakosság munkanélküliségtől való félelme.

Az áremelési törekvés a szolgáltatások kivételével – ahol érezhetően emelkedett – minimálisan enyhült. A cégek többsége minden ágazatban változatlan árakat tervez, de az áremelésre törekvő cégek sokkal többen vannak, mint az árcsökkenéssel kalkulálók. Erősödött a lakosság inflációs várakozása.

A magyar gazdaság jövőjének megítélése januárban összességében nem változott decemberhez képest, de ezen belül az iparban érezhetően rosszabb lett, a többi ágazatban viszont kissé javult. A lakosság véleménye markánsan romlott. A GKI fogyasztói bizalmi index januárban kéthavi szerény emelkedés után ennél jelentősebben, másfél éves mélypontjára esett. A lakosság saját várható pénzügyi helyzetét jelentősen, megtakarítási képességét kissé rosszabbnak látta, mint egy hónappal ezelőtt.

Mol-INA: orosz keselyű kering?

FüHü

-

2020-01-24

0

Horvát lapértesülés szerint a Rosznyefty szeretné megszerezni a Mol csaknem 50 százalékos részét az INA-ban. A horvátoknak nincs pénzük ez eurómilliárdos vételárra, az oroszok az új horvát elnökben bíznak.

Új fordulatot vehet az INA „moltalanítása” Horvátországban, amivel, ha a Nacional hetilap értesülése szerint történne, a korábbi spekulációk igazolódnának. Nevezetesen hogy az oroszok szeretnének erős hídfőállást foglalni a térségben; a Rosznyefty pár éve már kinyilvánította érdeklődését a Mol INA-ban lévő 49,08 százalékos relatív többségi része iránt. Amit a horvát kormány hosszú évek óta szeretne visszaszerezni, de nincs annyi pénze, hogy kifizesse a magyar cég által kért – hivatalosan nem ismert – összeget. Lényegében a kétoldalú vita kipattanása óta

visszatérően sejlik fel Oroszország a háttérben.

A balkáni témákra specializálódott Balk.hu most azt írja a Nacional hetilapra hivatkozva, hogy a frissen megválasztott Zoran Milanović elnöktől reméli a Rosznyefty az ügylet nyélbe ütését. A horvát hetilap szerint az orosz cég a horvát állam élén történt személyi változást arra szeretné kihasználni, hogy átvegye az INA-t a MOL-tól. Olajügyekben jártas orosz források szerint

a Rosznyefty képviselői heteken belül megjelenhetnek Zágrábban,

miután Zoran Milanovićot február közepén beiktatják az elnöki tisztségbe. Azt azonban a lap is elismeri, hogy az elnöknek nincs beleszólása a végrehajtó hatalom (a kormány) döntéseibe, de mindenképpen olyan morális ereje lesz, hogy a nyilvánosságot felhasználva figyelmeztetheti Andrej Plenković miniszterelnököt, hogy az INA iránt létezik komoly orosz érdeklődés. A horvát értesülés szerint a Rosznyefty azért nem fordul közvetlenül a horvát miniszterelnökhöz, mert „frusztrálja Plenković viselkedése”, a horvát miniszterelnök ugyanis beiktatását követően azonnal (újból) felvetette az INA részvényeinek visszavásárlását a Moltól, ám ebben azóta szinte semmit nem tett.

A közelmúltban akkor újult fel a Mol kiszállása, amikor december végén egy horvát bíróság két év börtönbüntetésre ítélte (távollétében) Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját és hat évre Ivo Sanader korábbi horvát miniszterelnököt. Ez a per is a kétoldalú vita része, a Mol irányításszerzése miatt zajlik sok éve. Erről részletesen itt írtunk. Két hete pedig arról érkezett hír, hogy

április második felében elkészül a horvátok hivatalos ajánlata

a Mol kivásárlására.

A horvát lap egy forrásának ismerete szerint a Mol részesedése az INA-ban nem haladja meg a 800 millió euró értéket, de

a magyar vállalat hárommilliárd euróra teszi.

Vagyis az oroszok szerint az INA-részvények annak a harmadát sem érik, amit a Mol kér értük. A magyar cég elsősorban a rengeteg fejlesztés miatt értékeli magasabbra tulajdonrészét.

Érdekes kombinációval áll elő a Nacional. Orosz értesülése szerint a Rosznyefty azzal „olajozná meg” az ügyletet, hogy

felajánlana a Molnak egy tulajdonában lévő olajmezőt,

amelynek értékét többféleképpen lehet felbecsülni, és ennek következtében a közvélemény vesztesként tekinthet a Molra.

Másrészt a Rosznyeftynek és az orosz államnak vannak ütőkártyái. Korábban már voltak ellentétek Oroszország és Magyarország között a Szurgutnyeftyegázzal kapcsolatban. Az orosz forrás szerint

„a magyar fél egy kicsit okoskodott, de a magyarok jól tudják, hogy miként jöttek ki az ügyből”.

Arról a történetről van szó, amikor 2007-től az OMV megpróbálta – magyar értékelés szerint – ellenséges felvásárlással megszerezni a Mol irányító többségét, ami azonban az akkori kormány és ellenzék – a Fidesz is – összefogása segítségével nem sikerült. Az addigra összevásárolt 21,22 százalékot aztán márciusban eladta a Szurgutnyeftyegaznak, amelynek tényleges birtokon belülre kerülését a politikai háttérrel a Mol akadályozta meg az alapszabály módosításával. A pakettet végül 2011. májusában már az Orbán-kormány vásárolta meg az oroszoktól, meglehetősen felülárazva.

A horvátok által vázolt történet – különösen a láthatóan orosz forrásra tekintettel – meglehet, nem több vágyvezérelt nyomásgyakorlásnál. Különösen az inkább protokolláris súlyú elnöktől várható segítség emlegetése olvastán. Ettől függetlenül az elszánt horvát szándék mögött változatlanul nem látszik az anyagi háttér, tehát az orosz „segítség” korántsem tűnik irreálisnak. Pláne a felvázolt csereügylettel a bensőséges orosz-magyar-kapcsolat ismeretében.

A horvát értesülés szerint három éve az hangzott el, hogy Andrej Plenković mindaddig nem adja át az INA-t a Rosznyeftynek, amíg nem kapja meg Angela Merkel német kancellár erős támogatását. A horvátok nem csak a németektől, hanem az amerikaiaktól is félnek. 2017-ben az oroszok úgy vélték, hogy a MOL valójában nem is akarja eladni az INA-t, de az is felmerült, hogy a Rosznyefty nem beszélt volna nyilvánosan az INA megvásárlásáról, ha erről nem tárgyalt volna a magyarokkal.

A Nacional arra is emlékeztet, hogy Oroszország zágrábi nagykövete a múlt héten a horvát RTL-nek úgy nyilatkozott, hogy Vlagyimir Putyin melegen gratulált Zoran Milanovićnak elnökké választása alkalmából, és azt üzente neki, hogy Horvátország esetében Oroszország kész kiszélesíteni a politikai párbeszédet, a gazdasági kapcsolatokat és növelni a beruházásokat.

A hivatalos magyar álláspont – a Mol-vezetésé és a benne mintegy 25 százalékot birtokló kormányé – az, hogy megfelelő árajánlat esetén készek kiszállni az INA-ból. Orbán Viktor többször is beszélt arról, hogy a két ország kapcsolatait túlságosan megterheli az INA ügye.

Új mélyponton a forint

FüHü

-

2020-01-23

0

Csaknem két hónap elteltével újabb történelmi mélypontra ért a forint: egy euró 337,4 volt délelőtt. Egyre több elemző szerint a következő töréspont a 345 lesz, és még idén 350 is várható.

Csütörtök délelőtt 337,4-re emelkedett az euró a forinttal szemben. Ez az eddigi 337,28-at adta át a múltnak nem egészen két hónap elteltével. Sok bizonytalanság növeli a forint bajait. A térségben egyébként is igen rosszul teljesítő magyar deviza értékét folyamatosan csökkentik hazai és nemzetközi körülmények: az MNB hosszú ideje makacsul alacsonyan tartott alapkamata, a világgazdaságban tapasztalható növekedési nehézségek. De még a Brexit változatlanul bizonytalan kimenetele is az amúgy is gyengébbeket érinti rosszabbul. Nem használ a forint megítélésének a magyar kormány és az EU (a Fidesz és az EPP) közti növekvő vita se. Mindezek következtében sokan tesznek fel nagy összeget a forint gyengülésére (ez az úgynevezett shortolás).

Az elmúlt hetekben elemzők – először külföldön, majd itthon is – egyre inkább a 345-350-es euróárfolyamról beszélnek még ebben az évben. Ezek gyakran önbeteljesítő jóslatként járulnak hozzá a befektetői döntésekhez.

Bennfentes információval éltek vissza?

FüHü

-

2020-01-23

0

Ötmilliós bírsággal sújtotta az MNB a kormány kedvenc it-cégét, a 4iG-t a T-Systems meghiúsult felvásárlásakor történt szabálytalanság miatt. Pontosabban a benfenntes információ nem megfelelő idejű nyilvánosságra hozatala miatt. A gyanú szerint egyesek előre ismerték az események menetét Rogán Antal környezetében.

Az MNB 5 millió forint bírságot szabott ki a 4iG Nyrt.-re a bennfentesek jegyzékének jogsértő módon történő összeállítása miatt, s kötelezte e kibocsátót a jogszerű bennfentes jegyzék megküldésére. A Magyar Telekom Nyrt.-vel szemben pedig a bennfentes információ közzétételének késleltetésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt hozott intézkedést az MNB – olvasható a pénzpiaci felügyeletet is ellátó jegybank közleményében.

Az MNB több körben adatokat kért be a 4iG-től és a Magyar Telekomtól, az utóbbi tulajdonában lévő T-Systems Magyarország Zrt. megvásárlásának meghiúsulása kapcsán a döntéssel kapcsolatos

bennfentes információ keletkezésének pontos időpontjára vonatkozóan.

Az adatok alapján a jegybank megállapította: a piaci visszaélésekről szóló európai uniós rendelet (MAR) előírásaihoz képest

a 4iG tévesen határozta meg, hogy valójában mikor keletkezett az ügylet lezárására vonatkozó bennfentes információ.

Magyarra lefordítva: ki és mikor szerzett tudomást arról, hogy kútba esik a T-Systems felvásárlása a nála sokkal kisebb, de kormányzati megrendelésekkel bőséggel ellátott (és tavaly nyárig Mészáros Lőrinchez tartozó, majd annak üzlettársa, Jászai Gellért kezébe került) 4iG által. Amikor decemberben váratlanul visszaléptek a felek az ügylettől, furcsa részvénymozgások (-eladások) történtek előtte komoly árfolyamzuhanást előidézve (ahogyan természetesen a bejelentés után is ez történt).

De nem percekkel vagy órákkal, hanem

már tíz nappal korábban nagy ütemben kezdett értékesítésbe a 4iG egyik tulajdonosa,

a Monavis Holding. Ennek tulajdonosa Rogán Antalhoz közelálló ügyvéd-üzletember, aki már a letelepedési kötvényes ügyletekben is közreműködő volt, s aki például a kevés meghívott egyike volt Rogán miniszteri kinevezésekor a köztársasági elnöknél.

Mindezek nyomán az MNB felszólította a 4iG-t, hogy küldje meg a jegybanknak a T-Systems felvásárlásával kapcsolatos tárgyalások megszüntetése kapcsán készített, a jogszabállyal összhangban lévő bennfentesek jegyzékét, s

a jövőben is mindenkor feleljen meg e kötelezettségnek.

A jogsértés miatt az MNB 5 millió forint felügyeleti bírsággal sújtotta a kibocsátót.

Az MNB az MTelekom esetében azt állapította meg, hogy e kibocsátó – bár a bennfentes információ keletkezésének időpontját helyesen határozta meg – a jegybanknak a bennfentes információ közzétételének késleltetésére vonatkozóan megküldött értesítésében nem indokolta meg megfelelően, hogy valóban fennálltak a késleltetés feltételei. Mindezzel az MTelekom megsértette a MAR vonatkozó rendelkezéseit.

A jegybank ezért kötelezte az MTelekomot, hogy a T-Systems tranzakció lezárultához kötődő

bennfentes információ közzététele késleltetését jogszabályszerűen indokolja meg

és ezt rendkívüli adatszolgáltatás keretében küldje meg a jegybank részére. Egyúttal megtiltotta e kibocsátónak, hogy bármikor ismételten megsértse az ezen információk késleltetésére vonatkozó jogszabályi passzusokat.

Az MNB szerint a bennfentes kereskedelem és a befektetők félrevezetésének elkerüléséhez alapvető fontosságú, hogy a kibocsátók a bennfentes információkról a lehető leghamarabb tájékoztatást nyújtsanak a nyilvánosságnak. Az

észszerűen eljáró befektetők befektetési döntéseiket a már rendelkezésükre álló információkra alapozzák.

A befektetők és a befektetői döntések védelme érdekében így különösen lényeges, hogy egy – főképp a kibocsátó korábbi közzétételeitől lényegesen eltérő tartalmú – bennfentes információt mikor tesznek közzé.

A bennfentesek jegyzéke olyan, a tőkepiac integritását védő eszköz, mely egyrészt az MNB piaci visszaélésekkel kapcsolatos vizsgálatainak lefolytatásához elengedhetetlen, másrészt a kibocsátók, illetve a nevükben vagy javukra eljáró személyek által is felhasználható a bennfentes információ áramlásának ellenőrzésére. Ez segíti a titoktartási kötelezettségnek való megfelelést. Ezek alapján a bennfentesek jegyzékének összeállítása túlmutat a tőkepiac szereplőinek adminisztratív kötelezettségein.

Az MNB szerint a bennfentes információk

késleltetett közzététele csak kivételes esetekben, szigorú feltételek teljesülése mellett lehetséges.

A témakörnek kiemelt jelentősége van a bennfentes kereskedelem megelőzése, s az MNB hatékony felügyelési tevékenysége kapcsán is. Ha az adott kibocsátó a jogszabályok alapján késlelteti a bennfentes információ közzétételét, nagyon fontos, hogy megfelelően igazolja, alá is támassza az MNB felé történő, a közzétételt követő bejelentésében a vonatkozó feltételek fennállását.

Vagyis a jegybank szerint valami történt a 30-60 milliárdra becsült értékű tervezett felvásárlás körül. Ha valóban bennfentes információval éltek vissza, az bűncselekmény. Az MNB mégis megelégedett a felügyeleti bírsággal (mondván: „tévesen” határozta meg a 4iG a kényes információ keletkezésének időpontját), ami meg se kottyan a milliárdos állami megrendelésekben azóta is fürdő 4iG-nek.

Sokat dolgozunk a kajáért

FüHü

-

2020-01-15

0

A világátlaghoz képest nálunk az egyik legolcsóbb a hús, mégis drága a minimálbérhez képest – derül ki egy német húsárindexből. Nálunk a csirkéért 1,2 órai minimálbért kell dolgozni, a sertésért 2,4-et, a németeknél mindez a felébe kerül, háromszor annyi legkisebb pénzre vetítve.

Talán a világhírű Big Mac Index ihlette meg a német Caterwings online vendéglátóhely-kereső és –összehasonlító céget, hogy húsárindexet készítsen. Összegyűjtötték 52 ország piaci és termelői árait marha, csirke, hal, sertés és bárány termékeiből, több forrásból. Az árakat aszerint rendezték sorba, hogy mekkorák az eltérések a világátlaghoz képest, továbbá kiszámolták, hogy a helyi minimálbérhez viszonyítva mennyit kell dolgozni egy kiló megvételéhez.

Nos, az kevéssé meglepő, hogy Svájcban iszonyú árak vannak, a csirkehúsoknál 222, a sertéseknél 115 százalék a globális átlaghoz mért eltérés. A legkisebb jövedelemhez mérten 1,4 és 2 órát kell dolgozniuk a Magyarországon legfontosabb két termékcsoport áruiért. Utána Norvégia, Hongkong, Izrael, Svédország, Dél-Korea, Finnország, Japán, Belgium és Ausztria van az első tízben.

Az áreltérések alapján Magyarország a 45., de ha a minimálbérrel összevetett számokat nézzük, azt látjuk, hogy például Németországban ugyan sokkal magasabbak (nagyjából kétszeresek) az árak (bár a csirkecombnál alig hatvan eurócent), ezek árát mégis nagyjából feleannyi idő alatt keresik meg a minimális keresetből.

Az 1550 eurós német alapjavadalmazásból a csirkék kilójáért 0,6 órát kell dolgozni, a sertéskarajért 1,2 órát. A tavaly 464 eurós magyar minimálbérből ezzel szemben a szárnyasok ára 1,3, a sertésé 2,4 órai fizetés.

A németeknél az áreltérés a világátlagtól mindössze 2,6, illetve 6,9 százalék a két termékcsoportban. Nálunk viszont az egyik legnagyobb: a csirkéknél 44, a sertésnél 51 százalék. Ebben az összesített rangsorban (amely Romániát nem tartalmazza) egyetlen térségi ország sincs mögöttünk. Szlovákia sokkal drágább, az 520 eurós minimálbérből 1,6, illetve 3,2 órát kell dolgozni a két árufajtáért. Az 523 eurós lengyel legkisebb keresetből csak 1,1 és 2,2 óra szükséges – a lengyel árak a miénkhez hasonlóan igen nagy mértékben alacsonyabbak a globális átlagnál. A horvátoknál viszont sokkal kisebb (10, illetve 37 százalék) a differencia, ezért a magasabb, 505 eurós minimálbérből többet, 2, illetve 3 órányit kell áldozni a kétféle húsra.

Vagyis óriási a szakadék ezen a téren is a keleti és nyugati országok között. Errefelé alacsony minimálbér – ami nálunk milliós kört érint -, amelyből a relatíve alacsonyabb árakon is nagyobb ráfordítással vehetők meg az alapélelmiszerek. A Caterwings vezérigazgatója szerint az eredetileg piacelemzésnek szánt összehasonlítás rámutat arra, hogy a globális egyenlőtlenség komoly probléma, és világossá válik, hogy az élelmiszeráraknak napirenden kell lenniük a globalizáció világméretű hatásainak kezelésében.

Opel: itt bővít, otthon sorvaszt

FüHü

-

2020-01-14

0

Tízezernél több embert bocsát el az Opel Németországban a következő években. A már francia kézben lévő márka nálunk viszont egy hete kezdte el új motorjainak gyártását Szentgotthárdon. Eközben a járműipari gyártás megtorpant, a külső piac összébb menni látszik. Másutt is vannak bajok.

Az Opel vezetése és a szakszervezetek több hónapig tartó egyeztetéseket követően a németországi telephelyek megőrzését szem előtt tartva megállapodtak a már korábban bejelentett létszámcsökkentés feletti 4100 fős elbocsátás részleteiben – írja Handelsblatt és a Bloombergre hivatkozva az MTI. A csökkentést korai nyugdíjazással és közös megegyezéssel tervezik megoldani. A csökkentés ellentételezésére a megmaradó állomány foglalkoztatási garanciáját 2023-ról 2025-ig hosszabbítják meg.

Az újabb létszámcsökkentés tervéről több német lap beszámolt. A Wirtschaftswoche szerint „alacsony négyjegyű számban” készülnek alkalmazottakat elbocsátani az Opelnél, elsősorban a többletkapacitással rendelkező szerszámgép-gyártásban és prototípus-építő műhelyekben. Az Allgemeine Zeitung Mainz úgy tudja, hogy 2025-ig mintegy kétezer fő elbocsátására kerülhet sor.

A francia PSA Peugeot-Citroen 2017-ben szerezte meg az ellenőrzést az Opel felett (miután az amerikai General Motors eladta a folyamatosan veszteséges patinás német márkát). Az Opel az elmúlt két évben már mintegy

hétezer munkahely megszüntetését határozta el.

A németországi üzemekből már több, mint hatezer alkalmazott távozott korai nyugdíjazással vagy közös megegyezéssel.

Ezzel egyidőben viszont fejlesztést hajtott végre a cég a szentgotthárdi motorgyártó üzemben. A múlt héten kezdték el az új PSA fejlesztésű háromhengeres (110 és 130 lóerős, alacsony fogyasztású és környezetkímélő ) benzines turbó motorok gyártását a 38 millió eurós – több mint 12 milliárd forint – beruházás eredményeképpen. Az évi 350 ezer darabos gyártási kapacitású üzemben készült motorokat a PSA által gyártott számos Opel, Peugeot és Citroen modellbe építik be.

Az átadási ceremónián elhangzott, hogy a fejlesztéseknek napjainkban a technológiai fejlődés és a hatékonyság növelése mellett a költségek csökkentését is szolgálniuk kell. A franciák

700 euróval kívánják csökkenteni minden járművük előállítási költségét.

Ezek a tények és adatok is azt erősítik meg, hogy – miközben gőzerővel zajlik az alternatív meghajtás bővítése a világ autóiparában – a globális cégek a „keleti végeken” még fejlesztik a belsőégésű járművek előállítását ezek relatíve nagy élőmunkaerő-igénye miatt, kihasználva a sokkal alacsonyabb béreket. Otthon pedig ezekből a kapacitásokból inkább leépítenek. Várható viszont, hogy az elektromos meghajtású autók gyártását a sokkal kevesebb alkatrész miatt töredék munkáskézzel előállítva minden erővel megpróbálják otthon tartani.

Az új szelek azonban kezdenek befúni hozzánk is. A ma nyilvánosságra hozott KSH-jelentés azt tartalmazza, hogy tavaly novemberben az ipari termelés 5,7 százalékkal emelkedett egy év alatt. Az előző hónaphoz képest a kibocsátás egy százalékkal csökkent.

A lassuló növekedés (illetve havi csökkenés) fő felelőse az autóágazat,

ami a teljes feldolgozóipari termelés legnagyobb, csaknem 30 százalékos részesedésű szereplője, a GDP mejdnem 5 százalékát állítja elő, több, mint százezer embernek ad munkát.

Ezért figyelemre méltó, hogy a járműipar novemberi kibocsátása 4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, októberben még 9,6 százalékkal. Az ipar belföldi értékesítése 1,7, ezen belül a feldolgozóiparé 2,6 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. A járműipar 14,9 százalékkal növelte belföldi eladásait, az ágazati export volumene 1,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a járműgyártásé azonban 0,3 százalékkal csökkent. A járműipar új rendelései 11,7 százalékkal nőttek, az új ipari exportmegrendelések 6 százalékkal emelkedtek az előző év novemberéhez viszonyítva, de a járműiparéi csak 1,5 százalékkal.

A teljes ipari rendelésállomány az új megrendelések emelkedése ellenére is 9,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A belföldi rendelések 5,8 százalékkal, ezen belül a járműgyártásé 36 százalékkal zuhant. Az exportmegrendelések állománya 9,8 százalékkal esett, ezen belül a járműgyártásé 11,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

Vagyis belföldön még élénkül az értékesítés, de a külpiacokon már erőteljes lassulás látható, ami erőteljesen érezteti hatását a túlnyomó részben exportáló autós cégek teljesítményére. (Ettől szenved például a Skoda, amely ma nyilvánosságra hozott számai tanúsága szerint egy százalékkal kevesebb autót gyártott 2019-ben, mint egy évvel korábban a kínai és indiai megrendelések csúnya visszaesése miatt. Hagyományosan sikeres modelljeiből kevesebb fogyott, az eladásokat az amúgy igen környezetszennyező SUV-ok – hobbiterepjárók – szédítő népszerűsége mentette meg.)

Hazánkban januárban kis számú létszámcsökkentésről érkezett hír a Mercedestől, azután, hogy tavaly valószínűleg végleg lefújták a második kecskeméti üzem megépítésének tervét. Október végén pedig a másik német óriás, az Audi közölte, hogy ugyan nem bocsátja el munkavállalóit, de a határozott idejű munkaszerződéseket – ahogy korábban is – „korlátozott számban” hosszabbítja meg a piaci igényektől és az abból kialakított mindenkori termelési programtól függően. A motorgyártásban „a hagyományos típusok közötti eltolódások és a kisebb komplexitású, új elektromotorok gyártásának térnyerése” kihat a létszámigényre, így a foglalkoztatási struktúrára is, azonban a vállalat erre az új kihívásra a következő öt-hat évben készül fel.

Közlésük szerint a járműiparban, a konszernben és az Audi Hungariánál is zajlik az elektromobilitás és a digitalizáció irányába tartó átalakulási folyamat, amely kihívások elé állítja a vállalatot. Az átalakulási folyamat keretében a győri cég

„felülvizsgál minden folyamatot”

a vállalatnál. Az átalakulási folyamat hatással van a foglalkoztatási struktúrára is, de a cél az, hogy minden esetben biztosítsák a törzsállomány, azaz a határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkező munkavállalók hosszú távú foglalkoztatását. Ez mindkét fél, a munkaadó és a munkavállaló rugalmasságát feltételezi.

A munkavállalókra nézve a felek együttműködése azt jelenti, hogy igény szerint akár más-más vállalati területeken kínálhat számukra munkát az Audi. Mindemellett

a törzsállományt képező szakembereket mind a tervezett, mind a nem tervezett fluktuáció függvényében csak korlátozottan pótolják

– írták. (Ez nem sok jót ígér.)

A cirkalmas közleményt azért érdemes érdemes hosszabban felidézni, mert a csavaros megfogalmazásban benne van a magyar gazdaságban súlyosan túlsúlyossá vált autóipar minden – növekvő – baja. A korszakváltásban még a legerősebbek se tudják tartani eddigi létszámukat, eddig kisebb cégektől érkeztek hírek akár teljes bezárásról, várható, hogy a közeli jövőben a sokezres (az Audinál 13 ezres) cégek is lebocsátásokra kényszerülhetnek. Arról már ne is beszéljünk, hogy a kormány – látva a túlméretes hagyományos autógyártás veszélyeit – sietve az e-autókra teszi fel a kártyalapokat. Ha mégse az akkumulátoros hajtás lesz a jövő, az újabb buktával fenyeget.

Itthon

Az élénkítés jegyében csökkentené a cégek iparűzési adóját a kormány. Ez azonban önkormányzatok sorát hozná lehetetlen helyzetbe, mert ez a legnagyobb bevételük. Budapest nagyon rosszul járhatna.

Az iparűzési adó átalakításával, illetve egyszerűsítésével tovább csökkenhetnek a vállalkozások terhei.

lehetővé válna az értékcsökkenés leírása az adóalapból.

kutatás-fejlesztési költségek levonhatóvá tételének

ez egyenlő lenne a csőddel.

kiadási oldalon a legnagyobb tétel egyértelműen a közösségi közlekedésé,

Jelentősen, 3-3,5 százalékra lassul a gazdaság növekedése, elsősorban az ipar visszafogása miatt. Az infláció magas marad, a lakossági fogyasztás kevésbé gyarapszik, mint idén a GKI prognózisa szerint.

A koronavírus már félelemkeltő hatása révén is rontja a világgazdaság helyzetét.

építőipar lassulása már a tavalyi év folyamán markánssá vált,

az előző évinél valamivel szerényebb reálbér-emelkedésnek

a közmunkásokkal együttes 6 százalék alatti ráta is kedvezőbb az EU átlagánál.

A kormány 2,8 százalékos idei drágulási prognózisa irreálisnak látszik, a GKI előrejelzése 3,5 százalék,

A lakosság fogyasztása a tavalyi 4,5 után idén 4 százalék körül emelkedik,

Pánikközeli állapotban van a világ az új, kínai eredetű koronavírus terjedése miatt. A forint is elkapta a bacilust, délután több lépcsőben 338,74-is szökött az eurós láza. A tőzsdék szakadnak mindenütt.

akár százmilliós számban maradhatnak otthon az év legjelentősebb belföldi utazási hullámában.

a globális gazdaság lassulását is magával vonhatja.

délután 338,74-nél állította be az új rekordot.

Minden ötödik állampapír lakossági kézben van, aminek elsődleges oka a piacot átrendező MÁP Plusz. Ez harmadát teszi ki az összes lakossági állampapírnak.

több, mint 9000 milliárd forintra emelkedett.

sehol másutt nem elérhető hozamot kínál kockázatmentes befektetéssel.

akik nem is tartják állampapírnak a MÁP Pluszt,

kettős kamatrendszer jött létre.

a készpénzhasználat töretlenül ível felfelé.

Folyamatosan olvad a gazdasági szereplők és a lakosság optimizmusa, a GKI konjunktúraindexe három éves mélypontra került. Januárban az ipar bizalma csökkent nagy mértékben, hatéves negatív megítélést mutatva.

másfél éve lejtmenetben van,

a mélyépítők borúsabbá váltak,

A foglalkoztatási szándék a változatlanságot jelző szolgáltató cégek kivételével minden ágazatban gyengült,

Erősödött a lakosság munkanélküliségtől való félelme.

Horvát lapértesülés szerint a Rosznyefty szeretné megszerezni a Mol csaknem 50 százalékos részét az INA-ban. A horvátoknak nincs pénzük ez eurómilliárdos vételárra, az oroszok az új horvát elnökben bíznak.

visszatérően sejlik fel Oroszország a háttérben.

a Rosznyefty képviselői heteken belül megjelenhetnek Zágrábban,

április második felében elkészül a horvátok hivatalos ajánlata

a magyar vállalat hárommilliárd euróra teszi.

felajánlana a Molnak egy tulajdonában lévő olajmezőt,

Csaknem két hónap elteltével újabb történelmi mélypontra ért a forint: egy euró 337,4 volt délelőtt. Egyre több elemző szerint a következő töréspont a 345 lesz, és még idén 350 is várható.

bennfentes információ keletkezésének pontos időpontjára vonatkozóan.

a 4iG tévesen határozta meg, hogy valójában mikor keletkezett az ügylet lezárására vonatkozó bennfentes információ.

már tíz nappal korábban nagy ütemben kezdett értékesítésbe a 4iG egyik tulajdonosa,

a jövőben is mindenkor feleljen meg e kötelezettségnek.

bennfentes információ közzététele késleltetését jogszabályszerűen indokolja meg

észszerűen eljáró befektetők befektetési döntéseiket a már rendelkezésükre álló információkra alapozzák.

késleltetett közzététele csak kivételes esetekben, szigorú feltételek teljesülése mellett lehetséges.

Az 1550 eurós német alapjavadalmazásból a csirkék kilójáért 0,6 órát kell dolgozni, a sertéskarajért 1,2 órát. A tavaly 464 eurós magyar minimálbérből ezzel szemben a szárnyasok ára 1,3, a sertésé 2,4 órai fizetés.

hétezer munkahely megszüntetését határozta el.

700 euróval kívánják csökkenteni minden járművük előállítási költségét.

A lassuló növekedés (illetve havi csökkenés) fő felelőse az autóágazat,

„felülvizsgál minden folyamatot”

a törzsállományt képező szakembereket mind a tervezett, mind a nem tervezett fluktuáció függvényében csak korlátozottan pótolják

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA