Featured

Dél Korea akarja megnyerni a globális chip vetélkedőt

Az USA Kínát akarja lenyomni, ezért a szövetségeseit is arra ösztönzi, hogy ne szállítsanak a legmodernebb és leghatékonyabb chipekből a kínaiaknak. Peking válaszul gőzerővel fejleszti saját chip iparát, de közben sem az USA sem pedig Kína nem feledkezhet meg arról, hogy Dél Korea is megcélozta az első helyet a globális versenyben.

Szöulban az államfő bejelentette: 18 milliárd eurós állami támogatást kap a chipgyártó szektor, hogy ne maradjon el az USA-tól és Kínától, sőt, ha lehet, akkor győzze is le őket.

Dél Korea ezzel megtört egy tabut, mert a Világkereskedelmi Szervezet – WTO – szerint ez súlyos szabálysértés. Csakhogy már az USA és Kína is régen megszegi a szabályokat.

“Támogatnunk kell a chipgyártást, ha nem akarjuk, hogy valamilyen más ország megelőzzön minket”

– indokolta meg a döntést Dél Korea elnöke.

A 18 milliárd euró sok pénznek tűnik, de egyetlen komoly új chip gyár felépítése körülbelül ennyibe kerül.

Hogy áll Európa ebben a versenyben? Rosszul.

Közös uniós fejlesztés kellene, de miből?

Macron francia elnök nemrég arról beszélt a Sorbonne egyetemen Párizsban, hogy az USA és Kína is megsérti a WTO szabályait, akkor az Európai Unió sem tehet mást: jelentős összegekkel kellene támogatni a chipgyártást. Jelenleg a 27 tagállam 27 különböző gazdaságpolitikát folytat, és nem használják ki a 450 milliós európai piac előnyeit. Németország  Franciaország és Litvánia elkeseredett versenyt folytatott azért, hogy a tajvani TMSC náluk építse fel nagy európai chip gyárát. Litvánia emiatt felértékelte tajvani kapcsolatait is, és kilépett az Új Selyemút kezdeményezésből. Hiába, Németország nyert, de ezzel nem oldódott meg Európa versenyképtelensége a globális chip piacon.

Pedig van egy olyan holland cég, amely olyan chipgyártó berendezéseket állít elő, melyek piacvezetők a globális piacon. Biden elnök személyesen interveniált annak érdekében, hogy a holland cég ne szállítson ilyen gépeket Kínának.

A hollandok nagy nehezen belementek ebbe, mert az USA azzal fenyegetett, hogy magához csábítja a holland ASML céget. A holland kormány 2,5 milliárd eurós támogatást nyújt az ASML-nek a hazai fejlesztésekhez, hogy ily módon tartsa otthon a sikeres vállalatot.

Mario Draghi, az Európai Központi Bank ex elnöke, jelentést készít a brüsszeli bizottságnak az Európai Unió versenyképességéről. A jelentést csak júniusban nyújtja be Brüsszelben, de már több beszédben is elmondta: veszélyben van az Európai Unió versenyképessége, a többi között azért, mert lemaradt a digitális forradalomban, amelyben megelőzi az európai integrációt nemcsak az Egyesült Államok és Kína, de Japán és Dél Korea is.

Mit javasol Mario Draghi, aki jelenleg Giorgia Meloni olasz miniszterelnök gazdasági tanácsadója? Azt, hogy az Európai Unió hozzon létre közös fejlesztési alapokat annak érdekében, hogy a versenyképessége ne csökkenjen tovább. Miből finanszíroznák ezeket a közös alapokat? Hitelből, melyet a 27 tagállam együtt venne fel illetve egyes tagországok, melyek ezzel nem értenek egyet, kimaradhatnak belőle, de akkor persze nem kaphatnak egy petákot sem a közös fejlesztési alapból.

Orbán Viktor máris reagált:

a gránit szilárdságú magyar alkotmányban immár a közös hitel felvétel is a tilalmi listán van, mert “sérti Magyarország szuverenitását.”

Hogy akarja megoldani a magyar kormány a digitális fejlesztés problémáját? A kínaiak segítségével.

NATO kockázat

A szenátus republikánus kisebbségének frakcióvezetője Washingtonban arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államokat aggasztja az, hogy az USA-ban feketelistán szereplő Huawei európai fejlesztési központja épp Magyarországon van, egy NATO tagállam fővárosában. A digitális fejlesztés ugyanis nemzetbiztonsági ügy, erre hivatkozva tették feketelistára a Huaweit az Egyesült Államokban. Washington kérésére a Huawei pénzügyi igazgatóját, az alapító atya lányát, Kanadában letartóztatták mondván: a kínai cég megsértette az Irán elleni szankciókat. Peking kanadai állampolgárok letartóztatásával reagált, így végül Kanadából elengedték a Huawei pénzügyi igazgatóját, de a kínai óriás továbbra is szerepel az USA célkeresztjében. Miért?

Washingtonban arra hivatkoznak, hogy a Huawei alapító atyja a kínai vörös hadsereg ezredese, egy olyan állami kutató laboratórium főnöke volt, mely a hadiiparban dolgozott.

Az amerikai kémelhárítás azt gyanítja, hogy a Huawei olykor beépített készülékeibe kémchipeket is, melyek információkat továbbíthatnak a kínai hírszerzésnek. Peking ugyanezzel vádolja az amerikai cégeket: megtiltották a kommunista párt tagjainak és az államhivatalnokoknak az Iphone és az Ipad használatát. Az Apple beszámolója szerint jelentősen csökkentek is az eladások Kínában, amely számukra igen fontos piac, mert itt gyártják és itt adják el az Iphone-ok és Ipadek jelentős részét.

Orbán Viktort már Trump külügyminisztere, Pompeo is le akarta beszélni arról, hogy a Huawei 5G rendszerét használják Magyarországon, de a magyar miniszterelnök nemet mondott, és folytatta az aktív együttműködést Kínával.

Hszi Csin-ping elnök budapesti látogatása kicsapta a biztosítékot Washingtonban. A szenátus republikánus kisebbségének frakció vezetője rámutatott arra, hogy a NATO és az Európai Unió tagállamai lazítani próbálják a kapcsolatokat Kínával, Orbán Viktor kormánya viszont állandóan erősíti azt. A republikánus szenátor pozitív példaként említette, hogy Giorgia Meloni olasz miniszterelnök washingtoni látogatását követően bejelentette: Olaszország kilép az Új Selyemút programból. Orbán Viktor viszont lelkesen folytatja az együttműködést: az Új Selyemút program évfordulóján Pekingben, sőt parolázott Putyin orosz elnökkel, akivel uniós tagállamok vezetői általában elkerülik a találkozást.

Lehet-e újra trendi a buta telefon, ha nem éri meg gyártani?

Sok fiatal fél a függéstől, mely az okostelefonnál gyakran kialakul, ezért visszatérne a buta telefonhoz. A másik ok az ár: egy trendi okostelefon belekerülhet 1600 dollárba is.

Tavaly körülbelül 2,8 millió buta telefont adtak el az Egyesült Államokban , ez a piac mintegy 2%- át jelenti- írja a BBC portál , amely hozzáteszi , hogy bármilyen meglepően is hangzik, de a világ buta telefonjainak körülbelül a 20%- a az Egyesült Államokban talál vevőre. Kik a vásárlók ? Azok, akik az időjárásnak kitett munkahelyeken dolgoznak mint a farmerek vagy az építőmunkások. Aztán pedig itt vannak azok a technofób fiatalok, akik nem kívánnak egész nap az okostelefonon lógni. Végül pedig a gondos szülők egy része buta telefonnal kívánja óvni gyermekét az internet problematikus tartalmaitól.

10 milliárd dolláros éves globális forgalom

Ennyire becsüli a buta telefonok világpiacát a Statista Market Insights. Ez nem túlságosan nagy piac, és ami még nagyobb baj: nem hoz jelentős profitot.

A cégóriások egyáltalán nem érdekeltek abban, hogy csökkenjen az érdeklődés az okos telefonok iránt vagy hogy a fiatalabb generáció kevesebb időt töltsön IPhone-jával, amely 17 éve jelent meg először a piacon. Már egy egész generáció nőtt fel okostelefonnal a kezében, és az Apple valamint a többi óriás egyáltalán nem szeretné, ha ez megváltozna, mert a nagy pénz a szoftverben és a speciális hardverben van. A buta telefonért nem lehet komoly árat kérni. Sok high tech óriás sok pénzt csinál azzal, hogy maga gyártja az okostelefonhoz a chipeket – ilyen például a dél-koreai Samsung, amely egyáltalán nem akar visszatérni a buta telefonokhoz. Így nem csoda, ha a buta telefonokat gyártó cégek aggódnak a jövőjük miatt. Ráadásul a 2G és 3G hálózatok, melyek számukra készültek szépen lassan kimennek a divatból. Még inkább zavaró a piac jövője szempontjából, hogy mind több munkahelyen elvárás az okostelefon, amelynek alkalmazásai nélkül egyre több cégnél nem is lehet álláshoz jutni.

A megoldás a lebutított okostelefon?

A sikeres vállalkozások olyan telefonokkal kísérleteznek, melyek rendelkeznek internetes kapcsolattal, de rendkívüli mértékben korlátozzák annak használatát. Ilyen a New York-i Light cég Light Phone-ja: ez 299 dollárba kerül – annyiba mint egy olcsó okostelefon. A buta telefonok kedvelőinek ez viszonylag drága, de csak így hoz profitot a gyártó cégnek.

A svájci Punkt a divatban bízik, mert a telefonja elég drága: 750 dollár. Külsőre olyan mint egy okostelefon, de sokkal kevesebbet tud. A svájci cég már 2015- ben kísérletezett egy hasonló telefonnal, amely a beszélgetéseken kívül csak SMS küldésére volt alkalmas, ezenkívül egy naptár és egy óra egészítette ki a kínálatot. A vevők nem kapkodtak utána, így a kísérlet akkor befuccsolt.

Az amerikai Ghost Mode személyre szabással próbálkozik: a Google Pixelt pontosan úgy butítja le ahogy a vásárló akarja. Ez sem olcsó – 600 dollárba kerül – de jóval praktikusabb mint a buta telefon, és aki használja, az nem tűnik technofóbnak a környezetében.

A Minimalist Phone alkalmazást okostelefonon lehet használni arra, hogy mindenki úgy állítsa be a készüléket ahogy neki megfelel. Ily módon mindenki megkaphatja azt, ami neki a leginkább megfelel – írja a BBC portál.

Megszűnt az orosz pénzmosás Rigában pedig ez nagy pénzt

Egyetlenegy szervezet foglalkozik a pénzmosás elleni harccal, és ez ellenőrzi azt is, hogy betartják-e a szankciókat Oroszországgal szemben, amely korábban a kis balti államot szívesen használta a piszkos pénzek tisztára mosására. A pénzügyi ellenőrző szervezet vezetője a brüsszeli Politiconak nyilatkozott.

“Roppant egyszerű: ugyanazokat az eszközöket használjuk az Oroszország elleni szankciók ellenőrzésére mint amelyeket a pénzmosás elleni harcban kifejlesztettünk” – mondja Paulis Iljenkovs. Emlékeztet arra, hogy a pénzügyi ellenőrző szervezetet azt követően hozták létre még 2018-ban, hogy az USA pénzügyminisztériuma figyelmeztette a kis balti államot: az oroszok szisztematikusan pénzmosásra használják fel az ország bankjait.

Nemcsak az oroszok hajtottak végre gyanús pénzügyi műveleteket Lettországban hanem Észak Korea is.

Az USA figyelmeztette a kis NATO tagállamot, hogy ballisztikus rakétáinak fejlesztését a világtól elzárkózó nemzeti kommunista állam olyan pénzekből fedezi, melyek Lettország bankjain keresztül folynak át. Észak Korea ellen ENSZ szankciók vannak érvényben, hogy leállítsák a nukleáris és rakéta fejlesztési programokat, melyekkel a kis állam diktátor-dinasztiája szomszédait sőt már az Egyesült Államokat is fenyegeti. A lettországi ABLV bank azért is felkeltette az USA figyelmét, mert Putyin ezen keresztül pénzelte a korrupt politikusokat Azerbajdzsánban és Ukrajnában.

Az egész Baltikumra kiterjedt az orosz pénzmosó hálózat: összesen 230 milliárd euróról volt szó. Nemcsak helyi bankok keveredtek ebbe bele hanem a Danske Bank és a Swedbank is. Ezekben az ügyekben perek folynak – írja a Politico.

A Nemzeti Bank elnöke orosz ügynök?

A 2018-as év rémesen nehéz volt Lettország pénzügyi életében hiszen az ABLV, melyet az USA kizárt a dollárpiacról, az ország harmadik legnagyobb bankja volt. A megindult vizsgálat azután azt is leleplezte: a nemzeti bank elnöke szorosan együttműködik az oroszokkal!

Ilmars Rimsevics a megbízhatóság példaképe volt Rigában hiszen a függetlenség kikiáltása óta ő irányította a Nemzeti Bankot.

Aztán kiderült, hogy egy szaunában Riga mellett csinos összegeket fogadott el egy banktól, melyet bezártak, mert az Európai Központi Bank ragaszkodott ehhez. A szálak azután Oroszországba vezettek…

Az ex Nemzeti Bank elnökről végülis nem bizonyították be, hogy orosz ügynök. Korrupció miatt viszont kapott hat évet, most is ül.

Mit tett Lettország politikai vezetése ebben a nehéz helyzetben?

Döntött a bankok és pénzintézetek teljes felülvizsgálata mellett, létrehozott egy egységes ellenőrző szervezetet. Ami talán még lényegesebb: elrendelték, hogy a jövőben a bankok és pénzintézetek a hazai cégek és polgárok pénzügyeire koncentráljanak ne pedig a sokszor gyanús külföldi ügyletekre, melyek igen gyakran pénzmosást jelentettek Lettországban. Korábban Lettország híd akart lenni Oroszország és a külvilág között, ez szinte egyik napról a másikra megszűnt. Ez a stratégia működött: míg 2015-ben a betétek több mint a fele külföldi volt, ez 2022-re 12,5%-ra csökkent. A legnagyobb bank, a Swedbank politikája is alapvetően megváltozott:

”a kockázatvállalási képességünk radikálisan csökkent. Nincs már ehhez étvágyunk”

– nyilatkozta a Politiconak a bank egyik vezetője.

Rigában a pénzügyi ellenőrzés centralizált és szigorú

Erről nyilatkozott a pénzügyi ellenőrző szervezet  új vezetője , aki a nemzeti bankból érkezett, mert április elsejétől a szankciók ellenőrzése is kizárólag hozzájuk tartozik:

”Régebben a nemzeti bank sem nagyon tudta, hogy mi zajlik a piacon, mert nem volt kötelező adatszolgáltatás.

Most viszont hogyha valaki Oroszországgal akar valamilyen ügyletet kötni, akkor be kell adnia egy részletes dokumentációt hozzánk, és megvizsgáljuk, hogy a tervezett üzlet nem sért-e valamilyen szankciót?

Ha ez a rendszer jól működik Lettországban, akkor miért nem lehet megvalósítani az Európai Unió szintjén? Jelenleg az a helyzet, hogy a 27 tagállam a maga módján ellenőrzi a szankciókat.

Az USA-ban természetesen van ilyen szervezet: Office of Foreign Assets Control. Mi lenne, hogyha az Európai Unióban is lenne ilyen szervezet, amely az amerikaival együtt ellenőrizné a szankciók betartását? Ez már korábban is felmerült amikor a CIA főnöke, William Burns egyeztetett Ursula von der Leyen kabinetfőnökével a szankciókról.

A Politicot arról tájékoztatta két magasrangú uniós tisztviselő, akik nem kívánták megnevezni magukat, hogy február óta folynak ilyen tárgyalások, de nincs előrehaladás. Miért nincs? Mert a tagállamokban nagy a tartózkodás az egységes uniós szankciós pénzügyi felügyelettel szemben. Az észt Financial Intelligence Unit igazgatóhelyettese szerint ez a tartózkodás érthető:

”nem igaz az, hogy egy rendszer mindenkinek egyformán jó. Egészen más a kockázat attól függően, hogy a tagállam hol helyezkedik el, mekkora és milyen a pénzügyi rendszere”

– mondta Laura Aus, aki hozzátette: ”Nálunk Észtországban több az orosz mint Cipruson, de az orosz vagyon nagyobb a szigeten mint nálunk.”

Észtország Lettországgal ellentétben nem centralizálta a szankciók ellenőrzését, mert náluk jól működik az információk cseréje a különböző intézmények között a külügytől a vámhivatalig.

Hollandiában ugyanez a helyzet: nincs egységes szervezet, de jó a koordináció a különböző intézmények között, és ezért hatékony az Oroszország elleni szankciók ellenőrzése.

Lettország sikereire hivatkozva megpályázta a pénzmosás elleni uniós ügynökséget – az AMLA-t – de az végülis Frankfurtba került, oda, ahol az Európai Központi Bank is működik.

Föl, föl vitézek…

A Történelmi Vitézi Rend Dél-közép Magyarország Törzsszéke szombaton Kecskeméten tartotta meg tavaszi összevont törzsszéki állománygyűlését. (…)

baon.hu cikkét a a Magyar Narancs találta meg. Tiszavölgyi István törzskapitány örömét fejezte ki, hogy a rendezvénynek is helyet adó Batthyány utca 2. szám alatti, önkormányzati tulajdonú épületet ezentúl térítésmentesen használhatják. Vitéz Béni Tibor és felesége, vitéz Villám Ildikó közbenjárásának eredménye, hogy ehhez megkapták az önkormányzat támogatását.

Alapos gondja akadhat a külföldi újságoknak, televíziós állomásoknak az események közlésével, különösen a hírben szereplő szervezet nevének és az elöljáró beosztásának helyes nyelvi fordításával. Azonban néhány napja, a media1.hu cikke szerint,

a Direkt36 az Expressoval és a Le Monde című francia lappal közösen kiderítette, hogy magyar kormányközeli körök vették meg a havi 145 millió nézőt megszólító Euronews európai hírcsatornát.

Így talán könnyebb dolga lesz például az Euronews angol nyelvű adásának, csak át kell hívni a magyar adásból egy frissen érkezett, a hazai napi eseményekben és elnevezésekben alaposan tájékozott, műfordítói szinten író magyar kollégát, a helyes angol fordítás érdekében. Nem lesz könnyű dolga.

Véletlen

Mint tudjuk, a véletlen (amely általában esemény) mindig úgy következik be, hogy nem ismerjük az összes okot, amelyek közrejátszottak a bekövetkezésében. Az ismerethiány miatt logikusan nem tudjuk megindokolni a történteket, ezért vezettük be a véletlen fogalmát. A véletlen sokszor nagyon hasznos, mert olyankor történik egy olyasmi, amikor és aminek szerintünk történnie kell.

Mint azt mindannyian olvashattuk, a Magyar Nemzet tollforgatójának 2024 májusában véletlenül eszébe jutott egy öt évvel ezelőtt történt eset. Idáig magában tartogatta, nem írt róla semmit, egy hang sem hagyta el a torkát, csak gyűlt benne a feszültség, egyre gyűlt, ám most egyszer csak hopp, hajnalban arra ébredt, hogy a Karácsony főpolgármester jelölti kampányát külföldről finanszírozták! Hát mi dolog ez kérem, ugyebár? Nem is várt tovább, úgy döntött, francba az omertával, öt év elég volt a hallgatásból, billentyűzetet ragadott, és hipp-hopp, már kész is volt az írás, melyben bemutatja az aljas gaztettet egy másik gaztettel együtt, amelyre később térünk rá. A lényeg a lényeg, korrupció lengi körül a Lánchíd… ja, bocs, azt is, de az nem ez, az egy másik. Illetve egy harmadik. Itt külföldi finanszírozásos körüllengésről van szó. Ezen túlmenően Karácsony még háromszor nem kísért át öreg néniket a forgalmas úton, kétszer nem adta át a helyét terhes anyáknak, de legfőbb bűne az, hogy indul a főpolgármester választáson. Ez egy rendkívül udvariatlan viselkedés szegény Alexandrával szemben, aki már alig győzi a sárdobálást Karácsonyra. Félő, hogy a hölgy ki fog készülni fizikailag, mocskos lesz a szoknyája meg a keze, akár ki is röhöghetik, sőt egyéb szörnyűségeket is el kell szenvednie Karácsony miatt, de ez a rettenetes ember csak indul, csak indul, és csak indul! Ellene! Oh! Irgalom atyja ne hagyj el!

A fenti borzalmakon túllépve mondható, hogy érdekes korban élünk. Ilyenkor választás előtt valahogy – isten tudja, milyen okból – megszaporodnak a véletlenek. 2019-ben ezt a körüllengést nem írta meg senki, szegény Tarlóst úgy hagyta ott a katyvaszban a Magyar Nemzet meg a többi NER-hez tartozó újságnak álcázott valami, hogy máig nem tudott kikapaszkodni belőle, pedig ha mindezt megírják Karácsonyról, Tarlós akár nyerhetett is volna.

Na de most végre a NER bértollnokainak véletlenül eszébe jutott, így aztán keményen lecsaptak, vagy keményen beszóltak, esetleg keményen helyére tették a gonosz főpolgármestert (nem kívánt törlendő). Íme:

„Egy eredetileg autókölcsönzéssel foglalkozó cég rejtélyes külföldi megbízásból szerzett 112 millió forintjából finanszírozhatták Karácsony Gergely 2019-es főpolgármester-jelölti kampányát.”

A „finanszírozhatták” kifejezés feltételes módja jelzi, hogy az újságíró és az újság nem akar magának bonyodalmakat, hosszú sajtópereket helyreigazításokkal, ezért leírja ugyan, hogy Karácsony egy ócska bűnöző, akit leghelyesebb lenne azonnal tömlöcbe vetni nehéz vasban életfogytiglanra, de azért kicsit zárójelesen írja, mert hátha mégsem, ugyebár. Tisztára olyan, mintha azt írnák, hogy „Olyan hírek jutottak el hozzánk, hogy Orbán a mi adónkból hülyít minket”. Az orbáni ténykedés így fogalmazva szintén nem konkrétum, hanem csak egy körüllengés, bár a rogáni pártpropagandára a mi adóforintjainkból biztosított éves 45 milliárd tényét(!), a pártmédiummá süllyesztett MTVA ugyanezen forrásból származó éves 140 milliárdjának tényét(!), valamint a NER lapokban szintén a mi adónkból fizetett állami hirdetések tömegének tényét(!) tekintve mintha a megállapítás az egyszerű körüllengésnél több lenne.

A Magyar Nemzet lelkesen és rutinos-homályosan írta meg, hogy „Íme a bizonyítékok”, mely bizonyítékok sajnos nem a bűncselekményt bizonyítják, hanem csak a pénz átutalásokat és befizetéseket (azokat sem mind), amelyekből a bűncselekményt illetőleg nem derül ki semmi.

A lap által leírt pénzfolyam:

  • A Mrávik által tulajdonolt Bakony Rental Kft. tanácsadásért kap külföldről 112,5 millió forintot. Hogy mikor, az a cikkbe integrált homályos másolatból (vajon miért homályos?) nem látható.
  • Mrávik a cég bevételéből felvesz osztalékelőlegként 84 millió forintot. Hogy mikor? „Még az októberi önkormányzati választások előtt”. Még előtte. Aha.
  • „ …amiből információnk szerint 75 millió forint egy a Városházán jelenleg is tanácsadóként dolgozó munkatárs segítségével Perjés Gáborhoz került.

Kissé érthetetlen lépés, hiszen Mrávik, élettársa, Tordai, ezen keresztül Karácsony és ennélfogva Perjés is jól ismerik egymást, tehát felmerül a kérdés, Mrávik miért nem adta oda Perjésnek közvetlenül, vagy Tordain keresztül a pénzt? Minek kellett ehhez egy „munkatárs”, aki ráadásul névtelen? Mikor bűnözik az ember, hacsak nem hülye, még véletlenül sem von be senkit a bűnelkövetésbe, ha nincs rá szükség. Hamisan cseng az újság „információnk szerint” kitétele is, azaz erre láthatóan nincsen bizonyíték.

  • „Perjés a Tordai Csaba élettársától közvetítő útján szeptember 17-én kapott külföldi eredetű pénzösszegből időről időre elosztva többmilliós összegeket fizetett be a Mibu bankszámlájára…”

Érdekes, hogy itt pontos dátum szerepel. Szeptember 17. A névtelen közvetítő nyilván gondos ember, és feljegyezte a dátumot a noteszébe, amelyet megküldött a Magyar Nemzetnek is.

  • „A rendelkezésünkre álló dokumentumok és bankszámlakivonatok szerint például szeptember 25-én 7 millió forint, október 2-án, 8-án és 11-én egyaránt 8-8 millió forint készpénzes befizetés érkezett az egyesület OTP Bankban vezetett számlájára, míg október 9-én 3 milliót fizettek be.”

Ez összesen 34 millió, igaz a lap nagy ravaszul odaírta, hogy „például”, hátha ezzel megeteti az olvasóit azzal, Perjés nem is lopott el a 75 millióból 41 milliót, hanem azt is befizette. Különösen meglepő, hogy Perjés az átvétel után csak jóval később fizetgetett, miközben a választás október 13-án volt, azaz például a 11-én befizetett 8 millióval Karácsony már sokra nem ment.

Na, kérem, hát így lesz néhány öt évvel ezelőtti pénzmozgás rutinos összekombinálásából bűntény (brávó NER!), ami tulajdonképpen nem is az, hiszen egy magyar cég a saját bevételéből támogatta néhány áttételen keresztül Karácsony kampányát. Annak pontos magyarázatát, hogy hogyan lesz a derék Magyar Nemzet által konkrétan leírt 112 millióból saját maga által is elismert 34 millió, egy újabb tényfeltáró cikktől várjuk. A 70 százalékos ellopás még a NER adatokat ismerve is sok.

Szegény Budait sajnálom ugyan, mert mint a Párt ökle most is ő kapta a feladatot, hogy jelentse föl Karácsonyt. A feljelentésből persze nem lesz semmi, ám egy ilyen vizsgálat jól jön a FIDESZ-nek a kampányidőszakban, el lehet húzni, lehet sokat írni róla, és mivel a magyar társadalom nem csupa akadémikusból áll, nem a társadalom röhög az erőlködésen, hanem Orbán a markába.

Tisztelt független sajtó! Ellencikkre nem telik?

Módosítani kell – jól működik az oroszok elektronikus elhárítása

A Washington Post bizalmas ukrán értékelésekre hivatkozva azt írja, hogy egyes nyugati fegyvertípusok pontossága az orosz elektronikus hadviselés munkája miatt jelentősen csökkent.

Miután bizonyos típusú amerikai fegyverek pontossági szintje jelentősen csökkent, Kijev felhagyott használatukkal. Olyan fegyverekről beszélünk, amelyeknek van műholdas irányítása. Különösen az Excalibur lövedékek és a HIMARS rendszerek.

„Az Egyesült Államokban fejlesztett Excalibur lövedékek sikerességi rátája hónapokon belül zuhant, és 10 százalék alá esett a célpontokra.”

Az újság szerint 6 hónappal ezelőtt, miután az ukránok jelentették a problémát, Washington leállította az Excalibur lövedék szállítását.

Egy neve elhallgatását kérő magas rangú amerikai tisztviselő azt mondta, hogy a Pentagon arra számított, hogy egyes precíziós fegyvereket megsemmisít az orosz elektronikus hadviselés, és Ukrajnával együttműködik ennek ellensúlyozására.

Oroszország azonban „továbbra is kiterjeszti a rádióelektronikai hadviselés alkalmazását”.

Ez hozzájárul ahhoz, hogy Washington és NATO-szövetségesei továbbra is keresik a módját az orosz innovációk elleni küzdelemnek.

„Oroszország ukrajnai inváziója modern kísérleti terepet hozott létre a nyugati fegyvereknek, amelyeket soha nem használtak olyan ellenség ellen, amely képes volt Oroszországhoz hasonlóan megzavarni a GPS-navigációt.”

A Washington Post arról is ír, hogy az ukrán lövészek még azelőtt, hogy az Egyesült Államok leállította volna az ellátást, többnyire abbahagyták az Excalibur használatát, mert nehezebben használhatók, mint más lövedékek.

Ami az orosz EW-t illeti, állítólag az is akadályozza az ukrán pilóták munkáját:

„az ukrán pilóták számára nincsenek nyitott ablakok, ahol úgy érzik, hogy nem kerültek a célkeresztbe”.

A modern F-16-os vadászgépek azonban lehetővé tennék az ukrán légierő számára az orosz gépek visszaszorítását.

Ami a HIMARS-t illeti, a kiadvány arról számol be, hogy a használat első évében sikeresen megsemmisítették meg a raktárakat orosz fegyverekkel és parancsnoki állomásokkal, azonban a második évben az orosz elektronikus hadviselés elkezdte megzavarni őket.

Ahogy a The Washington Post írja, „ez a hatástalanság vezetett oda, hogy egyre gyakrabban használtak nagyon drága lövedékeket alacsonyabb prioritású célpontok eltalálására”.

Kijev továbbra is hatékonynak tartja a HIMARS rakétáit, de az orosz zavarás miatt körülbelül 15 méteres vagy nagyobb tévesztést okozhatnak. Egy amerikai tisztviselő szerint azonban az USA a HIMARS-t további berendezésekkel látja el a pontos célzás biztosítása érdekében.

Az ukránok az orosz elektronikus hadviselés elleni küzdelem egyik módja a drónok használata, mielőtt ellenséges célpontokat céloznak meg.

”A baloldalt kilóra megvették” – de ki vette meg Orbánt?

0

A magyar miniszterelnök a közszolgálati rádiónak adott interjújában pénteken így fogalmazott: ”Soros György is az első sorban bukkan fel a háborút pártolók között. A magyar baloldalt kilóra megvették a háborúpárti erők. Aki adja a pénzt, az rendeli a zenét” – hangsúlyozta Magyarország miniszterelnöke.

 

Mészáros Lőrinc egyetlen év alatt 50%-kal növelte vagyonát, mely így 660 milliárdról 990 milliárdra nőtt.

“Ilyen nincs még az Egyesült Államokban sem” – háborgott Gyarmati István nagykövet, aki az első Orbán kormány idején még adott tanácsokat a fiatal miniszterelnöknek.

Most viszont rámutatott arra, hogy

“ Mészáros Lőrinc villámgyors vagyongyarapodását elsősorban az okozta, hogy a földgáz rendszerhasználati díj java neki hajt hasznot.”

Vagyis a rendszert megkenték az oroszok. Paks 2 esetében is ugyanez a helyzet – utalt rá a nagykövet, aki jól ismeri az oroszokat hiszen az első csecsen háború idején ő közvetített a lázadó csecsenek és Moszkva között. Egykori tárgyalópartnere ma Putyin diplomáciai tanácsadója.

Az orosz és a kínai szerződések szigorúan titkosak, ezért senki nem tud meggyőződni arról, hogy mit is kap Orbán Viktor cserébe azért, hogy aláírta a Moszkvának és Pekingnek kedvező különböző egyezményeket. A magyar állam például óriási adókedvezményeket ad a kínai cégeknek, melyek akkumulátorokat és elektromos autókat állítanak majd elő Magyarországon. A kínaiaknak ez azért nagyon előnyös, mert Magyarország az Európai Unió tagja vagyis az itt előállított árukat nem sújtják a kínai export szankciók.

Mit kap cserében Orbán Viktor?

Feltevések szerint a kínaiak néhány magánszámlára utalt összeggel fejezik ki őszinte nagyrabecsülésüket a magyar miniszterelnöknek. Hol lehetnek ezek a számlák? Egyre nehezebb olyan bankot találni, amelyet nem köteleznek együttműködésre az amerikai bűnüldöző hatóságok. Márpedig tőlük óvakodik a magyar miniszterelnök, aki visszaemlékezhet malajziai “kollégája” kínos ügyére: 4,5 milliárd dolláros korrupciós ügyet lepleztek le az amerikai hatóságok, és Abdul Razak jelenleg 12 éves börtönbüntetését tölti egy fegyházban.

Kevéssé valószínű, hogy Orbán Viktor ilyen pályavégről álmodik. Pedig ez is benne van David Pressman nagykövet mosolyában. Ezért is imádkozik Donald Trump választási győzelméért a magyar miniszterelnök. Annak idején Trumpról is voltak olyan hírek, hogy megvették őt az oroszok, akik lehet, hogy zsarolják is, mert Lenin ágyában orosz prostituáltakkal szórakozott Moszkvában még a nyolcvanas években.

Ha Biden nyer a novemberi választáson, akkor Pressman nagykövet megkaphatja a kilövési engedélyt Orbán Viktorra.

Kell-e erre jobb ürügy mint olyan korrupciós ügyek, amelyekben Oroszország és Kína kente meg a magyar miniszterelnököt?!

Putyin kész a tűzszünetre

A Reuters hírügynökség orosz forrásokra hivatkozva jelentette, hogy Putyin kész a tűzszünetre.

“Putyin képes addig harcolni ameddig csak kell, de kész tűzszünetet kötni Ukrajnával” – mondta egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú orosz hivatalnok, aki korábban Putyin mellett dolgozott. A Reuters megkérdezte Dmitrij Peszkov szóvivőt, hogy milyen feltételekkel hajlandó Putyin a tűzszünetre ? Az orosz elnök konkrétumok helyett ezt válaszolta:

“Putyin többször is világossá tette, hogy Oroszország nyitott a párbeszédre céljai elérése érdekében. Oroszország nem akar örökös háborút.”

A kiszivárgott hírek szerint Putyin a jelenlegi frontvonalon akar tűzszünetet kötni, mert ezt Oroszországban győzelemként tüntethetné fel.

Oroszország ugyan előrenyomult Ukrajnában, de ahhoz, hogy az offenzívát sikeresen befejezze még legkevesebb százezer fiatal behívására lenne szükség, és Putyin tisztában van vele: ez igen népszerűtlen lenne Oroszországban.

Mind Ukrajnában mind Oroszországban csökken a háború támogatottsága a több mint két éve tartó hadműveletek eredménytelensége miatt. Egyre többen látják be, hogy a háború megnyerhetlen.

Ukrajna hivatalos álláspontja az, hogy csak akkor tárgyalnak Putyinnal, ha az oroszok kivonulnak az országból, de ennek minimális a realitása.

Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója legutóbb amikor Washingtonban megszavazták az újabb jelentős támogatást Ukrajnának, kijelentette: ezzel a támogatással Ukrajna 2024-ben Ukrajna kivédheti az orosz offenzívát majd pedig 2025- ben támadást  indíthat Oroszország kiszorítására Ukrajnából.

Richard Haass veterán amerikai diplomata pedig azt írta, hogy Ukrajna katonai győzelmére számítani hiú ábránd, tárgyalni kell Putyinnal!

Ukrán békecsúcs Svájcban

Júniusban tartják a békekonferenciát, melyre Oroszországot nem hívták meg, így esélye a sikerre gyakorlatilag nulla. Biden elnök jelezte, hogy nem vesz részt a békekonferencián. A kínaiak viszont hajlandók arra, hogy közvetítsenek. Kínának már volt két béketerve Ukrajna kapcsán, de egyikből sem lett semmi. Orbán Viktor miniszterelnök szokásos pénteki rádiós fellépése során felvetette, hogy kétféle tárgyalás is lehet párhuzamosan: az egyiken az ukránok tárgyalnának az oroszokkal, a másikon viszont az amerikaiak lennének Putyin tárgyaló partnerei. Ezen a tanácskozáson az egész európai békerendszert áttekinthetik.

Orbán Viktort is meghívta Zelenszkij ukrán elnök a júniusi békekonferenciára, de egyáltalán nem biztos, hogy a magyar miniszterelnök részt vesz azon. A közelgő európai választások egyik fő témája is az ukrajnai háború.

Orbán Viktor abban bízik, hogy a szélsőjobboldal összefog miután megszabadul az Alternative für Deutschland mozgalomtól, és ily módon létrejöhet az Európai Parlament második legerősebb frakciója Giorgia Meloni olasz miniszterelnök irányításával. Meloni jó kapcsolatot ápol Ursula von der Leyennel, aki jelezte: hajlandó vele együttműködni.

Ha a Néppárt a szélsőjobboldali frakcióval alakítana koalíciót, akkor azt a szocialisták aligha fogadnák el, de Orbán Viktor pária állapota véget érhetne Brüsszelben. Bár Meloni Ukrajna ügyében a lengyel PiS-szel ért egyet, de ő igazi kaméleon politikus: az ukrajnai háború kitörése előtt még vérbeli keresztény-nemzeti politikusnak nevezte Vlagyimir Putyint. Giorgia Meloni Trumpot támogatja az USA-ban, de jó a kapcsolata a demokrata adminisztrációval is.

Végülis Biden elnökön múlik: reagál-e Putyin tűzszüneti javaslatára vagy tovább folytatja a háborút, melynek megnyerésében már az USA távozó vezérkari főnöke sem bízott.

Világháború

Az ember, ismervén az I. és a II. világháború történéseit, az egyes emberek mély, belső lényéből hamar előtörő ordas mivoltát, valamint látván Hirosima és Nagaszaki képeit, nagyon pontosan el tudja képzelni, hogy mi történhet a következő világháborúban.

A világháború komoly dolog, azzal nem illik viccelődni. Érdekes viszont, hogy fenyegetődzni vele szabad.

Az utóbbi nem valami ártatlan dolog, a katasztrófa belengetése ugyanis atavisztikus félelmet kelt óriási tömegekben, így rengeteg embernél a komfortérzet halálfélelem miatti drasztikus romlását okozza, az ebből következő  idegi és a vele járó fizikai károsodásról nem is beszélve. Ez a félelem a tömegek jóérzését romboló hatásán túlmenően egyesek számára nagyon hasznos lehet, ezért a gerjesztése nekik előny. Sajnos, sőt nagyon sajnos a „Falra festik az ördögöt” hatás is megjelenik a fenyegetődzéssel, az ez által kiváltott kellemetlen jelenséget „Megelőző csapás”-nak hívják, így a világháború nem csak haszonszerzés, hanem vezetői ijedtség miatt is kitörhet, méghozzá könnyedén. Hogy ennek ellenére egyesek nem bírják abbahagyni az ijesztgetést, azt inkább nem minősíteném.

2023. márc. 31.

„A 3. világháború  reális veszély ebben a pillanatban – mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádióban. A miniszterelnök a Jó reggelt, Magyarország című műsorban úgy fogalmazott: a háború egyre brutálisabb és véresebb, egyre több az áldozat mindkét oldalon, ennek ellenére Európa nagy része továbbra is háborúpárti álláspontot képvisel. A kormányfő hangsúlyozta: a magyar emberekre nézve az ukrajnai háború veszélyes és aggasztó.”

A fentiek szerint Orbán már több mint egy éve azt szerette volna, ha Európa odadobja Ukrajnát Oroszországnak, mert ha nem, és Európa nagy része továbbra is háborúpárti, akkor kitörhet a 3. világháború. Egyébként az ukrajnai háború nem csak a magyar emberek számára veszélyes és aggasztó, hanem mindenkire (igen, az agresszorra is), de a nemzetállam már csak ilyen. Mindig a nemzetállam fegyverkezik, mindig az indít háborút, és mindig az foglalkozik csak saját magával.

2023. augusztus 30.

„Nem egyszerű félreértés, hanem hazugság az, hogy jelenleg Ukrajna nyerésre áll a háborúban, lehetetlen, hogy legyőzzék az oroszokat – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Tucker Carlson amerikai riporternek adott interjúban. A kormányfő szerint nagyon veszélyes pillanatban vagyunk, a harmadik világháború az ajtónkon kopogtat.”

Ezt olvasva érthető, hogy a NER lapok miért drukkolnak annyira az oroszoknak: nehogy már az legyen, hogy amit a Főnök lehetetlennek mondott, mégis bekövetkezik! A legjobb, ha Ukrajna kapitulál, és akkor Orbán újból Besenyő Istvánná válik, azaz már megint igaza van. Kilenc! Ezért Orbán mindent meg is tesz. – Ott egye meg a fene, mondogathatja, féljenek csak, ha az kell nekem! – amely kijelentésben a félők definíció alatt a magyar lakosság döntő többsége értendő.

2024. április 21.

„Ez egy háborús örvény, amely a mélybe ránthatja Európát. Brüsszel a tűzzel játszik. Amit csinál, az maga az istenkísértés. A világháborúkat az elején sohasem hívják világháborúnak. Harmadik balkáni háború, Molotov–Ribbentrop-paktum, Lengyelország felosztása, és a vége aztán kétszer is világháború lett – összegezte a kormányfő.”

A kormányfői fenyegetés a világháborúval láthatóan folyamatos.

2024. május 11.

„A miniszterelnök kampánykörútján kijelentette, hogy június 9-e talán az utolsó lehetőség, amikor még visszafordulhatunk egy harmadik nagy háború felé vezető útról.”

Tehát, Orbán szerint, ha Mari néni és Józsi bácsi június 9-én jó helyre teszi az ikszet, akkor nem lesz atomvilágháború, melyben majd mindenki meghal, viszont ha rossz helyre, akkor lesz (másutt Európában sehol sem várható, hogy a többség Orbánnak „jó” helyre teszi). Persze van még egy aprócska feltétele a háború elmaradásának, ugyanis Trumpnak Amerikában szintén nyernie kell, és akkor az Egyesült Államok meg Magyarország együtt rohan át dübörögve a Béke hídján, hogy megmentsék Mari nénit, Józsi bácsit meg Mr és Mrs Smith-t a világháborútól. Habonyék pontosan tudják, a választó legerősebb ösztöne az életösztön, mindig arra kell játszani.

Én úgy gondolom, a 3. világháború nem fog kitörni. Ha ugyanis az orosz patkány, azaz a tömeggyilkos pszichopata agresszor a sarokba szorul (= közel jár a kiűzetéshez Ukrajnából), maga ugyan elindítaná a rakétákat (a hiúsága fontosabb már, mint az élete), de ez a patkány környezetében túl sok embernek túl nagy károkat okozna (a háborúnak nem lenne győztese, csak halottjai). Ezért még mielőtt elindíthatná, a közvetlen környezete el fogja venni tőle az aktatáskát, és ha ő már ott maradt táska nélkül, elvitetik vele a komplett ukrán balhét is, azaz a putyinizmus ettől még nem bukik meg, csak a vezetője. A Nyugatnak hálisten több esze van annál, hogy vérgőzös debileket odaengedjenek a táska közelébe, rájuk a higgadtságot tekintve bizton számíthatunk.

Természetesen lehet, hogy tévedek, de bízom az emberek életösztönében, ahogy Orbán is, viszont ő ezzel nem megnyugtatni akarja az embereket, hanem az életösztönt kihasználva idegesíteni, hogy féljenek, melynek következtében ő majd megnyeri a választást.

Ez a háborúpártizós taktika egyszer már nagyon bejött a miniszterelnök úrnak, nyilván ezért próbálkozik másodszor is vele. A fideszes propagandacsapat nagy valószínűséggel úgy gondolja, „Brüsszelben” az olajágas galambozással Orbán ugyan nem megy semmire (még Giorgia Meloni is háborúpárti), de ott is azt kell mutatnia, ha kell, akár a folyosón is, mert itthon sokat számít a választásnál a békepártiság.

Ez a békepártiság nagyon hasonlít ahhoz, mikor a rabló megpróbálja kitépni az öregasszony kezéből a táskáját, és az arra járó Orbán segítés helyett odaszól:

– Engedje már el azt a nyomorult táskát, nénike! Én békepárti vagyok, nem akarok itten verekedést, abból mindenkinek csak baja lesz, ha meg segítenék, és odaadnám magának a gázsprayt, maga kifújná belőle az összes gázt, és akkor vehetek egy másikat. A francnak hiányzik újabb kiadás, mikor itt van apám Hatvanpusztája meg a vejem kastélyai! Különben is a család a családi konzultáción úgy döntött, hogy nem adunk magának fegyvert, anyó, mert még megsérülhet a rabló úr, akitől mi a tűzifát vesszük! Na, érti már? Magának ugyan nem lesz táskája, de mindenki más jól jár, köztük én is, és csak az a fontos, mert a mi államunk nemzetállam, amely személy szerint én vagyok, mindenki más magasról le van, ugyebár. Megsúgom magának, a röhej az, hogy a saját nemzetállamom polgárai is magasról vannak le, de ők ezt nem tudják, és azt hiszik, hogy ami az én érdekem, az az ő érdekük is. Az én érdekem egyértelmű: el kell hitetnem velük, hogy állandóan harcolok a többiekkel az ő érdekükért, mert ez a választási győzelmeim kulcsa. Ezért mindig más állásponton kell lennem, mint a többinek, mindig kell ellenség, hogy az otthoniak láthassák a harcot. Nekik persze az volna jó, ha nem harcolnék, hanem megegyeznék, mert úgy lenne pénz meg minden, de akkor a népszerűségem azonnal odavan, mert a harcon kívül, semmihez sem értek, minden máshoz dilettáns vagyok. Hogy miért döntök akkor mindenben mégis én? Mert így vezettem be… rossz az országlakóknak, persze, hogy rossz, de nekem jó, és akkor így helyes… most meg mit jön azzal, hogy ha a rablónak egyszerűen odaadja a táskáját, akkor vérszemet kap, és másokat is ki fog rabolni! Akkor ki fog, és kész. Azt a táskát is odaadatjuk neki a másik öregasszonnyal. A rablónak is élni kell valamiből, mert rajtam kívül már senki sem vesz tőle tűzifát. Vili?

Rendelő. A beteg a falhoz ugrik, rászorítja a fülét, aztán odainti a doktort, hogy ő is tegye ugyanazt.

  • Hallja, doktor úr?
  • Nem hallok semmit.
  • Na, tessék, kérem! És ez így megy 14 éve.

Pontosan.

Orbán rasszista kijelentései miatt zárták ki az RMDSZ-t a kormánykoalícióból

0

A magyar miniszterelnök 2022-ben Tusnádfürdőn kevertfajú népekről elmélkedett. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, most elismerte, hogy emiatt kellett távozniuk a román kormányból.

Klaus Johannis, Románia szász elnöke és más román politikusok felszólították az RMDSZ vezetőjét, hogy határolja el magát Orbán Viktor rasszista kijelentéseitől, de Kelemen Hunor erre nem volt hajlandó. Ezért a koalíciós pártok kizárták az RMDSZ-t, amely mindeddig azt a politikát folytatta, hogy mindenképp benne maradjon a kabinetben, mert csak ott lehet elintézni valamit a magyar kisebbség érdekében. Eddig az RMDSZ tagadta, hogy Orbán Viktor kijelentései miatt kerültek ki a kormányból Bukarestben.

Orbán Viktor kezdetben megpróbálta meggyengíteni az RMDSZ-t, és a helyére állítani egy Tőkés László püspök által vezetett mozgalmat, de ez az elképzelés meghiúsult. Ezután Orbán taktikája az RMDSZ meghódítására irányult, és ezt teljes mértékben el is érte miután jelentős anyagi támogatással maga mögé állította az erdélyi magyar közvéleményt.

Az RMDSZ könnyen két szék közt a pad alá eshet ahogy ez Szlovákiában megtörtént, ahol a magyar érdekképviselet már hosszabb idő óta képtelen bekerülni a parlamentbe.

Romániában egyre fogy a magyar kisebbség

Már csak épphogy átlépi az egymilliót, de miután gyorsan öregszik a lakosság, ezért az RMDSZ támogatottsága vészesen fogyatkozhat. Orbán Viktor támogatottsága viszont töretlenül magas Erdélyben, ahol a magyar kisebbség hálás azért a támogatásért, melyet a magyar kormány nyújt. Míg Orbán előtt a magyar kormányok inkább csak ígérgettek, 2010 óta milliárdok érkeztek Budapestről Erdélybe. A magyar nyelvű médiában is nagy befolyást szerzett Orbán Viktor Romániában , aki Demeter Szilárdot bízta meg azzal, hogy az erdélyi sajtót is alárendelje Rogán Antal propagandagépezetének. Demeter Szilárd karrierje innen indult felfelé, az erdélyi média pedig lefelé. Közben Orbán Viktornak elfogyott a pénze: egyre kevesebb jut Erdélynek is, a hatalomhoz hűséges magyar nyelvű médiát is leépítették pénzhiányra hivatkozva.

Persze az ilyen típusú propaganda sajtónak nincs is szüksége sok helyi újságíróra hiszen minden fontosabb cikket Pesten írnak, a helyi vélemények nem érdekelnek senkit sem a centralizált rendszerben, amely mindjobban emlékeztet Ceausescu propaganda médiájára. Az RMDSZ ebben a lehetetlen helyzetben küzd az életben maradásért.

Ha a függetlenségét hangoztatja Orbán Viktortól, akkor elveszítheti a választóit, ellenkező esetben viszont teljesen függő helyzetbe kerülhet a magyar miniszterelnöktől, ezt azonban a román politikai elit nem fogadja el. Ráadásul

Románia egy főre jutó GDP-je az utóbbi időben meghaladta a magyart, és az uniós szegényházi vetélkedőnek ez az alakulása nem növeli sem Magyarország sem az RMDSZ presztízsét.

Míg Ceausescu idejében – 1965-1989 az európai és viszonylag sikeres Magyarország állt szemben a nacionalista és kudarcot kudarcra halmozó nemzeti kommunista Romániával, ma pontosan fordított a helyzet:

A NATO-ban és az Európai Unióban kedvelt Románia húz el a nacionalista Magyarország mellett.

Ez is a nemzeti együttműködés rendszerének 14 éves mérlegéhez tartozik, de Orbán Viktor – érthetően – nemigen dicsekszik vele.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK