Klikkeljen a képre és szavazzon!
A külföldről szavazók száma cáfolja a kormánypropagandát
Bár még három hét van hátra a külképviseleti névjegyzékbe vételig, már most annyi magyar jelezte, hogy a május 26-i EP-választáson külföldről adná le szavazatát, mint 2014-ben a jelentkezési határidő lejártakor. – kezdi sajtóközleményét Bencsik János, jobbikos országyűlési képviselő.
A Nemzeti Választási iroda online nyomon követhető adatai szerint jelenleg 7447-en terveznek így voksolni, a legtöbben az Egyesült Királyságból, Németországból, Belgiumból és Svájcból.
Miközben a kormánypárti médiában harsogó propaganda hirdeti, hogy „Megállt az elvándorlás hazánkból”, és „Hazajönnek külföldről a magyarok”, a valóság ezzel szemben az, hogy tavaly csak Németországban több magyar gyermek született, mint egész Nógrád megyében. Bár az elvándorlás valós mértékéről csak becsléseink vannak, jelenleg közel egymillió ember keresi a boldogulást hazájától távol, és fiatalok további százezerei tervezik a kivándorlást.
A Jobbik európai parlamenti programja átfogó megoldási javaslatot kínál az uniós támogatáspolitika reformjára, a nyugati és keleti tagállamok közötti bérszakadék csökkentésére, valamint az uniós pénzekkel való visszaélések szankcionálására. Május 26-án válasszuk az igazságosabb és szolidárisabb Európát, szavazzunk egy szabadabb és élhetőbb Magyarországra!
A matek és a sok párt a Fideszt segíti a választáson
Ha húszat nem is, de az eddiginél 2-4 mandátummal többet szerezhet a Fidesz az EP-választáson. Ha sokan elmennek szavazni, és több párt kevéssé, de elbukja az öt százalékos eredményt. A rendszer ugyanis nem arányos mandátumokat dob ki.
Az előrejelzések szerint a Fidesz-KDNP 12-14 mandátumot szerezhet, de a határon túli támogatókkal együtt ez akár a 20-at is elérheti az európai parlamenti választáson – mondta Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet kutatási igazgatója csütörtök reggel az állami tévében.
Inkább a hazai szavazatok döntenek
A kijelentés meglepőnek tűnhet, de nem teljesen valószínű, és főleg nem annyira a határon túli szavazatok miatt. Utóbbiakból a jelenlegi számok alapján nem lesz annyi, amennyi a becslést jelentősen meghaladó felülnyerést eredményezné.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) nyilvántartása szerint
jelenleg 116 582 levélben szavazó található a névjegyzékben
– jelentette be reggel az NVI. Még egy hétig, május 2-ig kérhetik regisztrációjukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok. Az idei EP-választás újdonsága, hogy regisztráció után voksolhatnak azok a magyar állampolgárok is, akiknek sem Magyarországon, sem az Európai Unió más tagállamában nincs lakcímük. Ők levélben adhatják le voksukat.
Azoknak a határon túli választópolgároknak, akik már korábban, az országgyűlési választások előtt regisztráltak, ezt nem kell megismételniük, regisztrációjuk érvényes erre a választásra is. Aki azonban még nem regisztrált, ezt május 2-án 16 óráig teheti meg. Tehát teljesen új bejelentkezőből százezres új potenciális szavazó nem várható, és a regisztráltak egy része se szavaz a tapasztalatok szerint. Az NVI csak azoknak juttatja el a szavazási levélcsomagot, akiknek a központi névjegyzék nyilvántartása alapján sem Magyarországon, sem másik EU-tagállamban nincs lakcímük, így tehát
nem szavazhatnak levélben a romániai és szlovákiai magyarok.
A végeredményt a hazai szavazók fogják alapjában befolyásolni. Például már márciusban jelezte a Publicus közvélemény-kutató, hogy akár kilencszázaléknyi voks (majdnem két mandátum) nemcsak pocsékba mehet, hanem a választási szabályok miatt pluszként a Fideszhez kerülhet. Azon pártok választóiról van szó, amelyek nem érik el az öt százalékos küszöböt.
Részvétel és küszöbbukta-mérték
Ugyanazokban a napokban részletesebben is ismertettük a választási szabályok sajátosságát. Azt, hogy a széles körben – még egyes pártok és politikusaik által is hangoztatott – hiedelemmel ellentétben az EP-választáson alkalmazandó rendszer se arányos mandátumokat ad ki,
a legjobb eredményt elérő párt kapja az elvesző szavazatokat
– magyarázta akkor Tóth Zoltán választási szakértő.
Ez a választási matematika tehát (a parlamenti választáshoz hasonlóan) szintén nem arra épül, hogy meghatározott számú szavazat után ad ki egy mandátumot.
Ezek a szabályok is a győztest premizálják, az öt százaléktól elmaradó párt számára elveszett szavazatok hozzá kerülnek. Ennek hatását
három tényező befolyásolja: a választási részvétel és az, hány párt marad el az öt százaléktól és mennyivel.
Ha négymillióan vesznek részt a szavazáson, akkor az öt százalék 200 ezer alsó értéket eredményez, ha ötmillióan, akkor már 250 ezret. Minél nagyobb a részvétel, annál bajosabb a legkisebb pártok küszöbátlépésének esélye. (A jelenlegi becslések szerint a Fidesz elvihet szavazni 2,5 millió embert, a centrista-baloldal talán egymilliót, a Jobbik pár százezret. A 12-14 mandátumhoz a szavazatok nagyjából fele kellene a Fidesznek.)
Az öt százaléktól elmaradás mértéke pedig a másik tényező. Ha négyen jutnak 4,9 százalékig, akkor innen a szavazatok 20 százaléka kerülhet a Fideszhez, ha ugyanennyi 1-1 százalékot ér el, akkor csak mintegy négy százalék vándorol át.
Vagyis
minél több a majdnem bejutó párt, annál nagyobb a Fidesz felüljutalmazása.
Ha tehát mindezeket számba vesszük, akkor nem a valóságtól elrugaszkodott a 16-17 mandátum megszerzése a Fidesznek.
Az NVB hét listát (a Jobbikét, a Fidesz-KDNP-ét, a Momentum Mozgalomét, az MSZP-Párbeszédét, az LMP-ét és a DK-ét) már korábban nyilvántartásba vett és a határozatok jogerőre emelkedtek. Négy listát (a Magyar Munkáspártét, a Magyar Kétfarkú Kutya Pártét, az Egységes Magyar Nemzeti Néppártét és a Tea Párt Magyarországét) kedden jelentettek be. Az ajánlások ellenőrzését követően az NVB-nek legkésőbb a bejelentéstől számított negyedik napon kell a lista nyilvántartásba vételéről döntenie.
Tehát csak később válik véglegessé, összesen hány lista indul az EP-választáson. A pártok első csoportjában a Fidesz, az MSZP-P és a Jobbik bejutása mondható biztosnak. Az önálló induláshoz szintén ragaszkodó DK és esetleg a Momentum az öt százalékos határon mozog, az LMP népszerűsége jelentősen romlott. A hitelesítésre váró négy alakulat pedig – a fenti logika alapján – bizonyosan a Fideszt erősíti, a rájuk leadott voksok hozzá vándorolnak.
Megkérdeztünk egy választási szakértőt az eszmefuttatásról. Ő név nélkül csak annyit mondott, hogy így van.
Ujhelyi István tiszta vizet öntött a medencébe
Ujhelyi István rendhagyó sajtótájékoztatót tartott Szegeden, hogy megcáfolja a fideszes propaganda hazugságait a „luxus” ingatlanáról. A sajtót beengedte a házába és a kertjébe, mindenki ellenőrizhette, hogy tényleg 34-40 milliót költhetett-e csak a felújítására.
Az MSZP európai parlamenti képviselője szerint az ingatlan összesen nem ér 30-40 millió forintot, amennyit a Szeviép egyik vezetőjének állítása szerint a cég 2008-ban a felújítás finanszírozására fordított. Ujhelyi szerint valószínűleg egy vádalku felajánlásával vették rá a hazugságra.
Ujhelyi István elmondta, 2002-ben feleségével költöztek az 1980-as években házgyári technológiával épült szőregi házba. Az épület földszintje 80 négyzetméteres és ugyanekkora területű a beépített tetőtér.
A politikus leszögezte, a Szeviép vezetője által elmondottakból egy szó sem igaz, mivel a ház felújítása évekkel korábban történt meg, a rekonstrukció költsége pedig töredéke volt a 30-40 millió forintos összegnek.
Az épületet, amelyet mint mondta, még túlozva sem lehet luxusvillának minősíteni, 2004-ben újították föl, ekkor kicserélték a nyílászárókat is. Később az épület külső hőszigetelést kapott, a melléképületet is kifestették, újraburkolták és az elektromos rendszerét is kicserélték – közölte a politikus, a munkákról 300-600 ezer forint közötti számlákat bemutatva.
A házhoz nem tartozik wellnessközpont, sem medence, sem konditerem, mint azt a fideszes média állította. A melléképületben van egy évekkel ezelőtt elromlott pezsgőfürdő, amelyet drága lenne kibontani, egy szauna és két kondigép, amit használtan vett egy konditeremtől. A telket – ahogy a városrészben sok más területet – egykor rózsakertészek használták, így a kert végében van egy az öntözővíz tárolására használt kisebb tó, a kertet ma is ebből locsolják – mondta Ujhelyi István.
Az EP-képviselő hangsúlyozta, 18 éves kora óta a nyilvánosság előtt végzi munkáját, soha nem kellett elbújnia az emberek elől, országgyűlési képviselőként azok között élt, akik megválasztották. Hozzátéve: egyetlen egyszer sem vádolták meg azzal, hogy korrupt politikus lenne.
Ujhelyi István természetesnek nevezte, ha politikai tevékenysége miatt támadják, azt azonban elfogadhatatlannak tartja, hogy a házában gyermekeiről az ablakon keresztül vagy drónnal felvételeket készítenek, ezért felszólította az újságírókat „álljanak le családja zaklatásával”. Ebben az ügyben megtette a feljelentést.
Hadházy Ákos is felvette mandátumát
A Független Hírügynökség információi szerint mindenki felvette a mandátumát, így Hadházy Ákos is, aki korábban arról beszélt, hogy gondolkodik ezen.
Egész pontosan azt mondta a Hír TV Egyenesen című műsorában a múlt héten, hogy hezitál rajta. Ahogy fogalmazott:
„Nagy valószínűséggel, ha fel is veszem a mandátumot, nem 8-án fogom megtenni.
Nem hiszem, hogy valamiféleképpen nem lehetne tiltakozni amiatt, hogy nem egy legitim parlamentről lesz szó.
8-án szerintem nem kellene megjelenni.”
Információink szerint azonban végül minden képviselő átvette a mandátumát.
Hadházy Ákos egyébként pénteken az ATV-ben is megerősítette, hogy a parlament alakuló ülésére nem megy majd el. Mint mondta, azért, hogy ne kelljen Farkas Flóriánnal és Orbán Viktorral együtt esküt tennie.
Tényleg kamupártnál landoltak a DK-s szavazatok
Ha a Nemzeti Választási Bizottságon múlik, soha nem tudjuk meg, hogy valóban egy kamupártnál landoltak a DK listás szavazatai – írja a párt közleménye annak nyomán, hogy a Kúria kimondta: a Szegény Emberek Magyarországért Párthoz írták be a Demokratikus Koalíció listás szavazatait Újpesten.
A Kúria megállapította, hogy abban az újpesti szavazókörben, ahol a végül így is nyerő Varju László 244 egyéni szavazatot kapott, a DK listája pedig nullát, valójában a nevesített kamupárthoz írták be a DK listás szavazatait. Ez egyértelmű választási csalás, amelynek vizsgálatát a Nemzeti Választási Bizottság korábban elutasította,
a Kúria döntése kellett az igazság kiderüléséhez
– írja a DK közleménye.
A párt szerint „lebukott a Nemzeti Választási Bizottság”, hiszen a Kúria döntése értelmében heteken át egy választási csalást fedezett. Azt írják: egy európai demokráciában egyetlen ilyen eset is elegendő lenne ahhoz, hogy az NVB vezetőjét menesszék és soha többé ne tölthessen be olyan pozíciót, amelynek a pártfüggetlenség feltétele.
Megmenekülhetnek a kistelepülési önkormányzatok
A parlamenti választáson az ötezer főnél kisebb kistelepülések „hozták” az eredményt a Fidesznek, aminek alapján politikai öngyilkosság lenne eltörölni az itteni önkormányzatokat. A kulcsszó egyébként az ötvenhat volt.
Ötvenhat. Sokan bíztak abban, hogy valamilyen nagy forrongás elcsapja a Fideszt a hatalomból. Nem így történt április 8-án. A szimbolikus 56 azonban konkrét formában jelent meg a Policy Agenda (PA) elemzése alapján.
A Fidesz-lista 56 százalékot kapott a községekben, vagyis az ötezernél kisebb lélekszámú településeken. S minél apróbb faluról van szó, annál nagyobb volt a kormánypárt győzelme: az 500 alattiakban 62 százalék
A PA emlékeztet arra, hogy
a fővárosban csak 38 százalékot kapott a Fidesz pártlistája.
Ami ennél is érdekesebb adat, az az, amely szerint a kormányzati teljesítmény látványos kudarca, sőt, a lakosságot közvetlenül érintő rossz teljesítmény se befolyásolta a helyiek véleményét. Ez pedig az egészségügy.
A PA megnézte a tartósan háziorvos nélküli 213 település eredményeit, és azt tapasztalta, hogy
a Fidesz ezeken is tarolt, éppen 56 százalékkal.
A második Jobbik 22, a harmadik MSZP-P mindössze 8 százalékot ért el.
A kutatók szerint ezen számok magyarázata az, hogy a helyi hatalmi tényezők (polgármester, képviselő-testület) magatartása határozza meg a lakosság véleményét. (A PA nem ír arról, hogy ezek az adatok erős párhuzamosságot mutatnak a tájékozódási forrásokkal, a mindent elöntő kormányzati „migráncs”-propagandával.)
Megemlítik viszont a települési polgármesterek elleni pár évvel ezelőtti „izmozást”, amikor a kormánytöbbség megvágta a vezetők fizetését, amit aztán csak 2016-ban korrigáltak. A PA szerint ez is közrejátszott abban, hogy a kormánypárt elveszítette a tapolcai és veszprémi időközi választást, amelyeken a falvakban sokkal rosszabb eredményt értek el, mint ahogyan számítani lehetett.
Ennek alapján vonja le a következtetés az intézet, hogy ezek a kistelepülési önkormányzatok
szinte biztosan megmenekülnek egy esetleges rendszerátalakítástól.
Erre utal az is, hogy Orbán Viktor maga sietett a nyilvánosságban kijelenteni: szó sincs az 5000 főnél kisebb települések önkormányzatainak megszüntetéséről. (Tarlós István főpolgármester fél éve maga se tartotta kizártnak ezt a lehetőséget.)
Politikai öngyilkosság lenne ehhez a területhez hozzányúlni, itt nincs mozgásterük a kormánypártoknak – vonja le a konklúziót a PA. Vagyis marad Budapest, ahol lehet számítani változtatásokra, a főpolgármester-választás és a kerületek rendszerének átalakítására. Az ezzel kapcsolatos makacs feltételezést Orbán se tagadta pár héttel ezelőtti nyilatkozatában.
A többség tudta, hogy aránytalan a választási rendszer
Minden hatodik ember már a választások előtt tudta, hogy a kormánypártnak kedvez a választási rendszer, és 50 százalék úgy gondolta, hogy ez nem jó. Márciusban a többség tiszta és igazságos voksolásra számított.
Vegyes képet mutat a magyarok ismerete és viszonya a hazai választási rendszerről – derül ki a Political Capital (PC) elemzéséből, amelyet a Závecz Research által március közepén a Friedrich-Ebert-Stiftung és a PC megbízásából végzett közvélemény-kutatásból készített.
Sokkal kevesebben (60 százalék) tudta megmondani, hogy két szavazólapot kapunk, mint kilenc éve (72 százalék). Az öt százalékos bejutási küszöbbel pedig a megkérdezettek kevesebb, mint fele volt tisztában. Igen gyér a saját egyéni képviselő ismerete: noha az arány javult kilenc év alatt, most is ötből csak ketten tudták megnevezni.
A választás utáni visszaélés-, sőt, csalásgyanút övező viták láttán érdekes adat, hogy márciusban, tehát egy hónappal a voksolás előtt a többség arra számított, hogy tiszta és igazságos választás lesz. A grafikonból kiderül, hogy a Jobbik és a DK szimpatizánsai körében eleve meglehetősen nagy volt a fenntartás ebben a kérdésben.
Ez azért is fontos adatsor, mert a választásra készülők meglehetősen pontosan tudták, hogy a rendszer nem egyenlően mér, még ha ebben a körben különböző kérdésekre nem egyformán válaszoltak. Például – iskolai osztályzattal – közepest adott a relatíve legnagyobb csoport, 32 százalék arra a kérdésre, hogy érvényesül-e az a követelmény, hogy ugyanannyit érjen minden szavazat. (Nem meglepően a Fidesz-támogatók legnagyobb csoportja, 41 százalék szerint teljesen érvényesül.)
Ugyanakkor az emberek többsége tudja, hogy a 2011-ben kialakított választási rendszer még inkább a legtöbb szavazatot kapó pártnak kedvez, 59 százaléka azt is pontosan tudta, hogy a kormánypártnak. Még a fideszesek többsége is így gondolja.
Részrehajlástól mentesnek csak 16 százalék ítéli a választási rendszert, ami talán az egyik legszimptomatikusabb adat a teljes kutatásban
– vonta le a következtetést a PC.
A választási adatok egyébként pontosan igazolják az emberek ismereteit és előzetes várakozásait. A három hete lezajlott választáson a Fidesz egy mandátumához 41 ezer szavazat kellett, a másik véglet az Együtt (96 ezer). S ahogyan javul az eredmény, úgy csökken ez a szám.
S az is kiderül a válaszokból, hogy a négyévente választók szerint ez nem jó. Minden második azt részesíti előnyben, hogy a választói akaratot tükrözze a parlamenti képviselet megoszlása, és csak 35 százalék szerint fontosabb ezzel szemben a kormányzati stabilitás.
Stabil a külhoni magyar állampolgárok választójogának elutasítása,
60 százalék most is masszívan ellenzi ezt – éppúgy, mint a Publicus tavaly augusztusi mérése. (A DK-ban szinte mindenki, de még a jobbikosoknak is 77 százaléka. Egyedül a Fidesz-hívek körében van enyhe, 56 százalékos egyetértés.)
A PC szerint a választási rendszerről való folyamatos diskurzus eredménye lehet, hogy a válaszadók többsége szerint politikai érdekeket is szolgál a 2011 során megalkotott választókerületi térkép, és jelentős problémának érzékelik a külföldön tartózkodók szavazási módjának megkülönböztetését ugyanúgy, mint a jelöltállítás kapcsán menetrendszerűen felmerülő adatvédelmi aggályokat.
Külön frakciót alakít az MSZP és a Párbeszéd
Burány Sándor a Párbeszéd-frakcióba ül majd, a két csoport frakciószövetségben fog dolgozni a Parlamentben.
A frakció megalakításához öt főre van szükség. A Párbeszédnek három politikusa jutott be a parlamentbe: Karácsony Gergely (aki a párt egy másik politikusának adja majd át a mandátumát), Szabó Tímea és Tordai Bence, és hozzájuk csatlakozik az MSZP-Párbeszéd közös listájáról bejutott Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt ügyvivője.
Az ötödik tag azonban nem az Együtt politikusa, az egyéniben mandátumot szerzett Szabó Szabolcs lesz, aki a hírek szerint az LMP-frakcióba ül majd be, hanem Burány Sándor, aki emellett továbbra is az MSZP tagja marad.
Az MSZP választmányi ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatón Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke, és Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője azt is bejelentette, hogy
a két párt frakciószövetségként dolgozik majd az Országgyűlésben.
Karácsony Gergely azt mondta, szeretnék fenntartani az MSZP és a Párbeszéd együttműködését, két frakcióban, de egy szövetségben. Az április 8-ai választást úgy értékelte, hogy van még dolguk, újra hitet és reményt kell adni azoknak az embereknek, akik hisznek a szociális demokrácia eszményében, de ehhez „nem kevesebb, hanem több szövetségre van szükség”. Szerinte a változást akarók szélesebb szövetséget szerettek volna, mint amit a pártok ki tudtak alakítani. Vagyis azt gondolja, hogy
az az út, amin év elején elindult az MSZP és a Párbeszéd, helyes volt.
Karácsony Gergely szerint a három hónap – amit a két párt végigkampányolt – nem volt elég ahhoz, hogy csodát tegyenek, de ha tovább mennek az úton és újabb szövetségeseket keresnek, akkor a következő négy év alkalmas lehet erre.
Beszélt arról is, hogy az MSZP és a Párbeszéd frakciószövetsége létrehoz egy közös koordinációs testületet, amelynek vezetője az MSZP mindenkori frakcióvezetője lesz.
Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője azt mondta, hogy
a két frakció írásos politikai megállapodást köt a frakciószövetségről.
A két frakció jövő hétfőn együttes ülést tart, amelyen megkötik a megállapodást. A koordinációs testület a közös politikai kialakításáért lesz felelős, minden parlamenti ügyben (napirend előtti felszólalások, törvényjavaslatok, interpellációk) egyeztetni fognak, szorosan együttműködve kommunikálnak és a források felhasználásánál is egymással egyetértésben hoznak döntést.
Beszélt arról is, hogy a többi ellenzéki pártnak is tesznek majd javaslatot, hogy egységesen lépjenek fel bizonyos ügyekben. Ennek formájára is javaslatot tesznek jövő héten.
Hiller István, az MSZP választmányi elnöke úgy értékelt, hogy a testület 1989 óta a legfontosabb ülésén és döntésein van túl, alapvető változásokról döntöttek. Szerinte értelmes és kemény vita folyt, személyeskedés és kiabálás nélkül. A frakciószövetség létrehozásáról 71 igen, 7 nem szavazattal és 4 tartózkodás mellett döntöttek.
Bejelentette azt is, hogy
a választmány június 17-re összehívta az MSZP tisztújító kongresszusát,
amelyen más politikai témák – a választások értékelésének lezárása – is szerepelnek.
Karácsony és Tóth arról is beszélt, hogy nem tartják valószínűnek, hogy a függetlenként mandátumot szerzett Mellár Tamás bármelyik frakcióba beülne. A kérdésre, hogy mely ellenzéki pártokkal működnének együtt, Karácsony Gergely azt felelte: minden demokratikus ellenzéki pártot szövetségesnek tartanak.
Azt is mondta: hibának tartja, hogy nem jött létre a demokratikus pártok együttműködése a választáson, szerinte ezért szavaztak át vidéken sokan a Jobbikra, és ezért volt az, hogy a baloldal elsősorban Budapesten és a nagyvárosokban tudott az esélyes kihívó szerepében fellépni. Szerinte ezzel együtt is jobban meg kell érteniük a magyar vidék társadalmát.
Jobbik: jobbra át?
Eldőlni látszik, hogy a Vona korszak után merre folytatja a Jobbik, marad a néppártosodást hirdető mérsékelt irányzat, vagy megpróbálják visszaszerezni a „cukisodó” politikával szembefordult híveiket
Z. Kárpát Dániel, a párt alelnöke jelentette be, hogy a Jobbik elnöksége azt javasolja majd a tisztújító kongresszusnak, hogy a jövőben társelnökök irányíthassák a pártot. Az elnökség tegnap arra tett javaslatot, hogy Gyöngyösi Mártont és Sneider „Roy” Tamást bízzák meg ezzel a feladattal. Az alelnök ezt a döntést úgy kommentálta: két egymást kiegészítő, de mégis egészen más fajta karakter képes továbbvinni azt a fajta vezetési stílust, azt a fajta morált, amely Vona Gábor örökségét képes ápolni, és képes egyben tartani.”
Nehéz belátni, hogyan gondolhatják azt komolyan, hogy a két jelölt Vona szélsőjobbtól eltávolodó, a párt antiszemitizmusát, rasszizmusát hevesen cáfoló nyomdokain vezetné tovább a pártot. Sneider Tamás karakteresen szélsőjobboldali, radikális politikus, Gyöngyösit pedig antiszemitizmusa miatt érték sorozatos támadások.
Sneider „Roy” Tamás 1992-ben a Nemzeti Ifjak Egyesületének alapító tagjaként került be a hazai politikai közéletbe. Akkoriban Egerben egy maffiaszerű szkinhed (bőrfejű) szervezetnek volt a helyi vezetője. A 90-es évek elején bejárta a sajtót a hír, hogy
az „ifjak” csoportosan bántalmaztak egy cigány férfit származása miatt, amiért Sneider felfüggesztett börtönbüntetést kapott.
A jobbikos politikus a bíróság előtt azzal védekezett, hogy ő csak egy pofont adott egy „maffiózónak”, amit utólag megbánt, és fiatalkori botlásnak minősítette tettét. A kilencvenes évek eleji egri cigány-szkinhed háborúban a szkinhedeket vezető férfi 2007-ben gyámság alá akarta helyeztetni szüleit, apját pedig gyilkossági kísérlettel vádolta. Vona Gábor játéktermeket üzemeltető kampányfőnöke védelmében azt is kimondta, hogy „a maffiózókkal is jóban kell lenni”.
Kacskaringós politikai útjához tartozik, hogy 2000-ben belépett a Magyar Igazság és Élet Pártjába, ahol az egri szervezet elnöke lett, 2005-ben a Magyar Önvédelmi Mozgalom alapító tagja. 2007-ben lépett be a Jobbik Magyarországért Mozgalomba, ahol előbb a párt egri elnökévé, majd két évvel később Heves megyei elnökévé választották. 2009 őszén lett a párt országos alelnöke. A 2014-es országgyűlési választáson a Jobbik országos listájának 5. helyéről szerzett mandátumot,
a Jobbik őt delegálta az Országgyűlés alelnöki székébe is.
Gyöngyösi Mártonnak „nehéz” sorsa volt: külkereskedő édesapja révén Egyiptomban, Irakban, Afganisztánban és Indiában gyerekeskedett, Dublinban, a Trinity College-ban diplomázott közgazdaság és politikatudomány szakon, majd egy évig a nürnbergi Friedrich Alexander Universitäten is tanult ösztöndíjasként.
Gyöngyösi Márton, MTI Fotó: Máthé Zoltán
Azzal írta be magát az „újkori politikai közbeszédbe”, amikor 2012 novemberében a parlamentben a külügyminisztert interpellálva, a Jobbik külpolitikai szakértőjeként a gázai konfliktus kapcsán azt mondta: itt lenne az ideje annak, „hogy felmérjük azt, hogy az itt élő, és különösen a magyar országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára. Úgy gondolom, hogy adósai vagyunk egy ilyen felméréssel Magyarországnak”.
Egy másik emlékezetes botránya szintén antiszemitizmusához köthető: holokauszt tagadásért jelentette fel az MSZP, mert képviselőként a The Jewish Chronicle című folyóiratnak adott nyilatkozatában
megkérdőjelezte a holokauszt magyarországi áldozatainak a számát.
Kétségbe vonta azt a tényt, hogy több százezer magyar állampolgárt zsidó származása miatt gyilkoltak meg, illetve deportáltak a második világháború alatt. Meggyőződése, hogy a magyar külpolitikának a Kínával, Oroszországgal, Kazahsztánnal és Törökországgal kellene meghatározó kapcsolatokat építenie.
Az elnökség letette a voksát, hogyan képzeli el a Vona-korszak „folytatását”. Most a kongresszuson a döntés sora: középre igazodj, vagy jobbra át!
