Önkormányzati választás 2019

EP-programok: ki lopott kitől?

Újhelyi István lenyúlással vádolta meg a DK-t a szociális Európa programpontjai esetében. Az MSZP előbb állt elő ezekkel a gondolatokkal. Amelyek egyébként már 2017-ben megfogalmazódtak az Európai Szocialisták Pártjában.

A szociális Európa programot lenyúlta tőlük a DK – ezzel ralizza körbe a nyilvánosságot Ujhelyi István, aki az MSZP EP-listáján a második, gyakorlatilag első helyén volt (Tóth Bertalan pártelnök régen bejelentette, hogy nem akar az EP-be menni), s most azért küzd, ennek megfelelően ő legyen az elnyert egyetlen mandátum viselője.

Ki nem mondva azzal vádolja Ujhelyi a DK-t, hogy az ügyesen átvette ezt a programot – ahogyan erről mai rádióinterjúban is beszélt. És hogy Dobrev Klárával az élen csak kiegészítették ezt saját jelszavaikkal. A DK nem reagál.

A pártok EP-választási programjait átfutva eléggé egyértelmű, hogy az MSZP február végi dátummal közzétett elképzelései közt konkrétan megtalálhatók azok a gondolatok, amelyek a tavasz folyamán uralták a DK kampányát, elsősorban Dobrev Klára listavezető szájából.

Elsősorban az európai minimálbérről és az európai minimálnyugdíjról van szó.

Ez aztán a DK kampányának központi elemévé vált.

Európai családi pótlék, európai minimálbér és minimálnyugdíj bevezetését javasolja EP-választási programjában a DK – mondta sajtótájékoztatón Dobrev, alig hat nappal az MSZP elképzeléseinek nyilvánosságra hozatala után. Nyilvánosan olvasható választási programjuk is tartalmazza ezeket az elképzeléseket, de keltezése nem állapítható meg. (A DK kampánynyitója április közepén volt.)

Márciusban aztán már összegszerűen megjelölve, 750 eurós minimálbért és 300 eurós minimálnyugdíjat követelt az MSZP. A DK pedig május közepén állt elő azzal, hogy a minimálnyugdíjnak a minimálbér mintegy 70 százalékát kell elérnie.

Az egész vita meglehetősen földszintesnek tűnik, mert az Európai Szocialisták Pártja már két évvel ezelőtt megfogalmazta a minimálbérre és megfelelő nyugdíjra való törekvését,Macron elnök programjában is szerepel

az elképzelés nem Magyarországon keletkezett.

A két magyar párt viszont egyazon frakcióban ül az EP-ben, a szocialisták és demokratákéban.

Az EP-választáson az MSZP 6,7, a DK 16,2 százalékot ért el. Előbbi egy, utóbbi négy mandátumhoz jutott.

Nagy győzelem Orbánnak, az EPP-ben mégis kicsengethetnek neki

A reméltnél kisebb Fidesz-siker és a szélsőjobb gyengébb térnyerése láttán nem látszik a maradás az EPP-ben. Erről beszélt Weber, és ezt mutatják az erőviszonyok.

Részvételében rekord lett az EP-választás, nálunk is, Európában is, a Fidesz azonban az óriási – a nyomasztó jelző se túlzó – propaganda és mozgósítási fölény ellenére az 52,2 százalékkal gyengébb eredményt ért el, mint tíz éve (56,4 százalék), ellenzékben. Akkor 1,6 millió szavazójuk volt, most 1,78 millió.

Nem meggyőzők a mosolyok

Nem csoda, hogy nincs őszintén kitörő öröm az arcokon: elmaradt a remélt 60 százalék körüli, kétharmados többség, meg kell elégedniük az eggyel több, 13 székkel az EP-ben. Arról nem beszélve, hogy ezt a tömeget is úgy söpörték össze, hogy a vidéket – azon belül is a legnyomorultabb helyzetűeket – szinte tarvágás-szerűen, 90 százalékkal állították maguk mellé, az ország ezen felüli másik fele lényegében nem kér Orbánékból. (Arról más írásban kell foglalkozni, miféle jövőt sejtet az ország számára az, hogy a kormány – elnézést a kifejezésért, nem sértőnek szánva – a vidéki prolikon kívül lényegében csak az általa felpumpált felső tized egy részét tudhatja maga mögött.)

Európa se arra ment, amerre „kellett volna”

Ennél rosszabb hír azonban, hogy elmaradt a szélsőjobb áttörése, noha kétségtelenül teret nyertek. Orbán legnagyobb szövetségese, az olasz Matteo Salvini Ligája várakozáson felül szerepelt, 33,64 százalékot kapott és nyert. Jelenlegi koalíciós partnere, az ugyancsak euroszkeptikus 5 Csillag 16,6 százalékal harmadik lett Olaszországban, de a két párt között alig van jövőbe mutató közös vonás. Silvio Berlusconi Forza Italiája pedig csupán 7,81 százalékot szerzett.

A Salvinivel is inkább rivalizáló Marine Le Pen Nemzeti Gyűlése kis mértékben, 24:22,5 százalék arányban legyőzte az EP-ben a liberálisokhoz (ALDE) csatlakozó Emmanuell Macron pártját, az En Marche-ot. A sokak reménye, de egyre inkább neonáci AfD a reméltnél sokkal rosszabbul szerepelt, 10,5 százalékkal nem lesz meghatározó erő.Lengyelországban viszont a magyar modell érvényesült. Az ellenzéki összefogás túlságosan sok színű lett, a kormányzó Jog és Igazságosság a négy évvel ezelőtti 32 százalékhoz és 19 mandátumhoz képest most 46,5 százalékot és 28 helyet szerzett.

Nem jött be a spanyol széljobb Vox előreugrása (6,2százalék), nyertek a szocialisták, az északi országokban is a szocdemek és a centrista erők uralták a választást. A briteknél az új Brexit-párt ugyan 32 százalékot szerzett, de ha kilépnek az EU-ból, ezek a mandátumok is megszűnnek a jobbszélen.

Forrás: Európai Parlament

A hagyományos nagy pártok komoly veszteségeket szenvedtek el. Németországban a CDU 35-ről 28-ra esett, az SPD viszont 27-ről 15,5 százalékra valósággal zuhanórepülést vett. Ez alapos figyelmeztetés számukra, és az EU-, EP-beli tisztségelosztás eddigi terveit szabhatja át, de ettől függetlenül – ahogyan azt éjszakai első értékelésünkben megírtuk – az eddig is együttműködésre készülő (kényszerülő) pártcsoportjai, az EPP, az S&D és a plusz 32 hellyel nagyon megerősödő ALDE olyan kényelmes többségben lesznek a 751 tagú EP-ben, hogy se az EPP, se a három együtt

nem szorul rá a Fidesz 13 szavazatára.

(Sőt, a Zöldek is 18 mandátummal bővültek).

Nincs visszaút?

Még úgy se, hogy a két legnagyobb erő teret vesztett. Az EPP 217 helyett 182, az S&D 186 helyett 147 széket foglalhat el az EP legfrissebb mandátumkiosztása alapján (ami pár hellyel eltér az éjfél után közölt számoktól). A többséget összehozni képes pártcsoportok közül a szocialista, a liberális (és a zöldek) ádáz ellenfelei a Fidesznek, nélkülük se EP-, se bizottsági elnök nem választható meg, az EPP tehát mindenképpen alkura kényszerül.

Ha lett volna kérdés a Fidesz jövője körül, az első jelek ezt alighanem eloszlatták.

Manfred Weber, aki jelenleg hivatalosan az EPP jelöltje az Európai Bizottság élére, leszögezte, hogy nem akar együttműködést a nacionalista pártokkal.

Ha tehát a részben megnövekedett, részben súlyt vesztett euroszkeptikus vagy éppen EU-ellenes csoportokból sikerülne is összegyúrni mondjuk a Salvini által megalapított új erőt, az eddig (legalábbis a nyilatkozatok alapján ) mintegy tucat pártot tömörítő Népek és Nemzetek Európai Szövetségét (EAPN), ez a Fidesz 13 emberével együtt se lesz képes komolyan botot dobni a küllők közé. Ráadásul, amint a Salvini-féle zászlóbontás alkalmával megírtuk, sokféle érdek feszíti szét ezeket az alakulatokat.

A velük való nyílt kiállással és Manfred Weber jelöltségének elutasításával, amikor összeborult az azóta süllyesztőbe kerül Heinz-Christian Strachéval, már látszott, hogy ha csak nem lesznek kiélezett viszonyok az EP-beli többség megszerzéséért, a Fidesznek nem nagyon van jövője az EPP-ben. Ezt vetíthette előre Orbán győzelmi beszéde is, amelyben visszatért az olyan korábbi fordulatokhoz, hogy meg akarja változtatni Európát, az EU pedig legyen a nemzetek Európája.

Fidesz: nincs kétharmad, nagy győztes a Momentum és a DK

Nagyon győzött a Fidesz, de nincs kétharmada, az MSZP az eltűnés szélén. Nagy nyertes a Momentum és a DK. Rekordrészvétel volt az EP-választáson. Orbán: korszakos győzelem.

Soha ekkora, részvétel nem volt EP-választáson, 43,36 százalékos arányban jelentek meg a szavazók. A győztes a Fidesz-KDNP lett 52,14 százalékkal, 1,777 millió szavazattal. Ezzel 13 képviselője lesz az Európai Parlamentben, de nem sikerült elérni titokban megfogalmazott céljukat, a kétharmadot.

Meglepetésre a DK futott be a második helyre 16,26 százalékkal (554 286 szavazat), és ugyancsak minden előzetes becslést túlszárnyalva harmadik a Momentum: 9,92 százalék, 338 314 szavazat. Ezzel a DK 4, a Momentum 2 képviselőt küld az EP-be.

Történelmi vereséget szenvedett az MSZP-Párbeszéd 6,68 százalékkal

(227 786 szavazat).

A Jobbik 6,44 százalékkal (219 539 szavazattal) jutott be még az EP-be. Mindkét párt egy-egy képviselővel lesz jelen.

A szélsőséges, a Jobbikból kiszakadt Mi Hazánk 3,33 százalékot ért el. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt 2,63 százalékkal követi őket.

Lényegében eltűnt az LMP, amely nem csak kihullott az EP-ből,

hanem 2,19 százalékkal leszerepelt. A Munkáspárt 0,42 százalékot ért el.

Az eredmények kiszivárgása után az LMP teljes elnöksége lemondott. Az MSZP vezetése viszont nem – jelentette be Tóth Bertalan pártelnök. A választmány fogja eldönteni, hogy ki foglalja el az egy képviselői széküket.

Korszakos győzelemről beszélt Orbán Viktor az eredmény ismeretében.

Ez azt jelenti, hogy Magyarország maradjon Magyarország, Európa maradjon az európaiaké – mondta. Megbízatást kaptak arra, hogy állítsák meg a bevándorlást, védjék meg a nemzetek Európáját és a keresztény kultúrát.

Üzent is az Európai Néppártnak, miszerint Európa a mi hazánk is, ezért meg akarják változtatni.

Megint zavar a választási irodában – szivárognak az adatok

Még mindig nincsenek adatok a választási részvételről se, noha fél nyolckor mindenhol bezártak a szavazóhelyek. Eközben a kormánysajtó már csaknem 90 százalékos feldolgozottságú eredményt közöl – törvénytelenül.

A tavaly áprilisi több órás rendszerleállási skandalum után a Nemzeti Választási Iroda még a választási részvételi adatokat se közölte, noha a legutolsó szavazókör is bezárt 19.29-kor – közölte Pálffy Ilona, az NVI elnöke vasárnap esti sajtótájékoztatóján negyed kilenc után. A szokás az, hogy egy órával az urnazárás után végleges részvételi adat van.

Eközben a kormánysajtó már javában szivárogtatja az adatokat, noha 23 óra előtt ez törvénytelen. A Magyar Nemzet 88 százalékos feldolgozottságú adatokat tud. Eszerint 53 százalékkal vezet a Fidesz-KDNP az EP-választáson, ez 13 EP-képviselőt jelentene nekik.

A második a Demokratikus Koalíció 16 százalékkal, és így 4 képviselőt juttathatna az Európai Parlamentbe. Ezen adatok szerint a 9 százalékos Momentum 2 jelöltje lenne befutó, a Jobbik (7 százalék) és az MSZP-Párbeszéd szövetség (7 százalék) is pedig 1-1 képviselőt küldhetne Brüsszelbe.

Mi várható a 18:30-as eredmények alapján?

Az utolsó eredmény 18:30-kor: 41,74%. 43 körül lesz a vége. 17 óra óta 4,4 százalékpont a növekedés.

Az utolsó települési eredmények. A tendenciák változatlanok, vidéki balos városok országos átlag körüli vagy alatta, fővárosi fideszes körzetekben inkább magas részvétel.

ASz

Buszoztatták a romákat, két párt is be- illetve feljelentést tett

A Mi Hazánk Mozgalom és az Mszp is  fényképekkel bizonyították, hogy Fideszes aktivisták szervezetten szállították a romákat a szavazókörbe.

Országszerte tömegesen, szervezetten szállítják a cigányokat szavazni az európai parlamenti választáson, ezért a Mi Hazánk Mozgalom panaszt nyújtott be több választási bizottsághoz -jelentette be Novák Előd a párt kampányfőnöke.

A miskolci MSZP feljelentést tett a rendőrségen, mert azt tapasztalta, hogy szervezetten, kisbuszokkal szállították a romákat a felsőzsolcai szavazókörbe.

A párt szerint fideszes aktivisták szállították a roma szavazókat a kisbuszokkal. Az MSZP önkéntesei felelősségre vonták a szavazókat, mire elismerték, hogy szervezetten szállították őket.

A miskolci MSZP feljelentést tett a rendőrségen és bejelentést tett a helyi választási bizottságnál, amely a történteket jegyzőkönyvbe vette.

Mi várható a 17 órás eredmények alapján?

17 óra: 37,06%. 2016-os népszavazási kampányban ez 39,88% volt, vagyis jelentősen csökkent a részvételi ütem. 15 óra óta 6,5 százalékponttal nőtt a részvétel. Maximum 41-42% várható a végére.

Települések 17 órakor: baloldali vidéki városok részvétele átlag körüli; fideszes városok közül több is nagyon magas. Kiemelkedik a XII. kerület a maga több mint 50 százalékos részvételével. Ezek az adatok nagyon erős fideszes mozgósításra utalnak.

ASz

Mi várható a 15 órás eredmények alapján?

15 óra: 30,52%. Teljesen a 2016-os népszavazásra fekszik. A 11 órás előrejelzés befutni látszik.

Vidéki baloldali városok nem túl izmosak. Néhány vidéki fideszes város is országos átlag alatt. De Budapest XII., Csorna, Körmend nagyon magas.

Mi várható a 13 órás eredmények alapján?

24,01 %. Legközelebb a 2016-os népszavazás volt ehhez, de ez egy kicsit a feletti. Akkor 44,08 % lett a vége, most a részvétel a szakértő szerint felmehet 45 % fölé.

ASz

Ideiglenesen visszaestek a fideszes kis- és közepes városok. Javult valamicskét az ellenzék, de ez senkit ne altasson el. Még jön egy délutáni nagy mozgósítás pont ezen adatok miatt.

Mire számítottuk a 11 órás eredmények miatt? >>>

 

Mi várható a 11 órás eredmények alapján?

Szakértő számításai szerint a 11 órás adatok alapján végzett speciális összevetések azt mutatják, hogy 50% körüli részvétel várható, ha a választási hajlandóság üteme továbbra is megmarad.

ASz

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!