„Van még ötven nap! Van remény! Van választás! Gyertek velünk!” – ez volt a fő üzenete a Momentum évértékelő és egyben kampánynyitó rendezvényének, Fekete-Győr András mozgósító hangulatú beszédének. Kétmillió politikai árváról beszélt, hozzjuk szólt – fizikailag Szegeden, hologrammos megoldással Budapesten.
A Momentum vezetője ugyan a fiatalok nevében, de nem csak a fiatalokért emelte fel a hangját, mint mondta:
a mostani választások legnagyobb tétje a mi generációnknak van, az, hogy végérvényesen szétszéledünk-e a világban.
Magyarország kormányai már hétszer ígérték, hogy a jövőnket építik, ha csak egyiküknek is sikerült volna, nem állnék itt – fogalmazott Fekete-Győr, aki célként azt nevezte, hogy Magyarország a 21. század nyertese legyen.
Egy, a zsebében lévő okos telefon példáját felhozva, annak költségét tételesen lebontva plasztikusan mutatta be, hogy miért is rossz, hogy Orbán azt akarja, hogy mi legyünk az összeszerelők. De Magyarország csak korszerű megoldással válhat korszerűvé, nyertessé.
Felszólította a fiatalokat, szólítsák meg a szüleiket, nagyszüleiket, hogy bízzanak meg bennünk, ha már rájuk merik bízni a GPS-ük beállítását, akkor is bízzanak bennük, amikor az ország GPS-ét kell beállítani.
Fekete-Győr beszélt arról is, hogy a Fidesz akár kétharmados kormányzásra is készülhet, amiben a parlamenti ellenzéknek is felelőssége van. Annak az ellenzéknek, amely nyolc év alatt 11 milliárd forint állami támogatást kapott.
A Momentum szerint nem az a kérdés, hogy milyen esély van? A kérdés az, hogy milyen a választás? „Mi nem adhatjuk fel, a cselekvés ereje pedig elhozza a változást” – mondta, rámutatva:
Lehet, hogy a fiatalok indítják el a változást, de a motorja az egész nemzet lesz.
Ha nem lesz kormányáltás, akkor ugyanazzal az ellenzékkel kell folytatni?- tette fel a kérdést. Mint megválaszolta: habár a Momentum kormányváltásra készül, s készen áll a kormányzásra (független szakértők szerint az ő programjuk a legjobb, mondta), de felkészül a parlamenti ellenzéki szerepre is, s elkészítik ennek is a programját.
„Ne azt nézzük, hogy mi nehéz és rossz, nincs tökéletes választás, olyan soha nem lesz, hogy mindenben egyetértetek egy párttal.
De nem a legkisebb rosszra kell szavazni, hanem arra az erőre, amely nem a nemzetet akarja megosztani, amelyet becsületes, őszinte vágy vezérel”
– szögezte le, azzal zárva beszédét, hogy „Van még ötven nap! Van remény! Van választás! Gyertek velünk!”
Orbánt meg lehet verni. Sőt, nem is Orbánt kell megveri, hanem a közönyt és az apátiát, ami eluralkodott az országban – ez volt az üzenete a Lehet Más a Politika kampánynyitójának, amelyet évértékelőnek hirdettek ugyan, de amelyről Szél Bernadett miniszterelnök-jelölt maga is azt mondta, hogy a választások miatt többet kell beszélni a megoldásról, mint a diagnózisról.
A problémákat ugyanis mindenki ismeri – mondta a politikus, aki beszédének túlnyomó többségét ugyan a jelenlegi kormány bírálatával töltötte, de azért többször odavágott a demokratikus ellenzék többi pártjának, illetve „az elmúlt 28 évnek”. Párhuzamot vont aközött, hogy ő, miniszterelnökként (s ki is mondta Antall József nevét) minden, határon belül és kívül élő magyart képviselne (beleértve a jobb élet reményében külföldre távozókat), szemben Orbán Viktorral, aki
„lélekben csak kétmillió magyar kormányfője, azoké, akik rá szavaznak”.
A kormány munkájának értékelését lehetetlenné teszi, hogy nincs kormányzás, nem véltelenül nincsenek plakátok, amelyek a kormány sikereit méltatnák. A nem kormányzás miatt rengeteg válság alakult ki, egyebek között a demokrácia válsága, a kivándorlás. A nem kormányzást propagandával leplezi Orbán, s ebben nem számít neki a költség, a pénz. Sőt, ma már a propaganda mondja meg a kormánynak is, hogy mit kell csinálnia, s Orbán sem tudja már elhagyni ezt a szerepet, hiszen
„a propaganda már Orbánt is foglyul ejtette, ő is egy szereplője a nagy átverő shownak”.
Nem véletlenül, hiszen ha Orbán elveszíti a hatalmat, nem az ellenzéki lét vár rá és társaira, hanem a börtön. Ezért a cél és eszköz a hatalom, az isten. Ezért mindent megtesznek, hogy megőrizzék a hatalmat.
2010 óta megduplázódott a dolgozó szegények száma: ma már minden hatodik magyar gyerek külföldön születik, a kivándorlás olyan mértékűvé vált, hogy Orbán csak a nyugati határon létesítendő kerítéssel tudná őket itthon tartani – sorolta a problémákat amellett, hogy ecsetelte a drámai helyzetet az egészségügyben és az oktatásban.
Mindezek alapján nem volt váratlan a beszédnek az a része, amelyben Szél Bernadett az LPM legfontosabb céljairól beszélt:
Bérpolitika: normális bérekre van szükség.
Gazdaságpolitika: olcsó bérekre nem lehet építeni.
Oktatás: 100 kb. forintból 20-at az oktatásra kell fordítani.
Családpolitika: minden gyerek ugyanannyit kell érjen, növelik a családi adókedvezményt, a családi pótlékot, ami 24 éve korig járna.
Nőügyek – „igen, az LMP ezzel is foglalkozik”.
Okos világ – az okos forradalom részesévé teszik az országot , „nem leszünk az EU roncsövezete”.
A politikus hosszasan beszélt arról, hogy az LMP az egyetlen párt, amelyet nem tudtak megvenni, megfenyegetni, amely nem adta fel,
„Orbán bukása nem kérdés, az ideje kérdés – senki olyan messze még nem távolodott el az országban a helyes úttól, mint Orbán”
– mondta, hozzátéve: az LMP-nek elege van abból, ami az országban zajlik, ellenzéki s kormányoldalán egyaránt. De az LMP nem köt elvtelen kompromisszumokat.
„Teljesen világos alternatívát állítottunk: le akarjuk váltani a Fideszt, de ez nem elég. Új alapokra kell helyezni mindent az országban” – hirdette meg Szél Bernadett, aki felrótta, hogy az elmúlt 28 évben a magyarok mellékszereplők lettek saját hazájukban.
A mostani választások tétje az, hogy döntünk a következő évtizedekről: arról, hogy az ország marad-e néhány család szolgálatában, vagy visszavesszük a hatalmat és sikeressé tesszük az országot” – szögezte le Szél Bernadett.
„Nincs alku Orbánnal!” volt talán a legtöbbször elhangzott szlogen a Demokratikus Koalíció kampánynyitó rendezvényén, amelyen sok-sok bejátszással és komor arcokkal illusztrálták e mondandót, s alátámasztásként időről időre bevillantották a „Harc van” felirattal ékesített ökölbeszorított kezet.
A Gyurcsány beszédet felvezető, a párt képviselőjelöltjeinek rövid beszédei (amelyekben az Orbán leváltásának indokait sorolták) éppen úgy ezt a fajta kérlelhetetlenséget és harciasságot közvetítették, miként a párt elnökének kampánynyitó beszéde is gyakirlatilag azzal keződött, hogy
„Nincs alku! Nem kell hogy legyen alku! Nem kell megmagyarázni, miért nem fogadjuk el ezt a mai világot. Tessék szavazni! A DK-ra!”
– mondta Gyurcsány, aki beszédét azzal kezdte, hogy a DK hisz a szabadságban, a demokráciában, az emberi méltóság tiszteletében, az egymásért viselt felelősségben. Egy ilyen világ teremthet közösségi és egyéni jólétet a sokak Magyarországának. De tudjuk, a nap végén sokakat csak a végeredmény és nem a rendszer milyensége érdekel – mondta. Sokszor tisztességtelen, embertelen, a demokratikus jogokat sárba tipró diktatúrák is egy darabig fenn maradhatnak – vélekedett Gyurcsány, hozzátéve: nem bántja ezeket az embereket, megérti őket.
„Ám ha ránézek Orbán diktatúrájára, sem jólétet, sem biztonságot nem látok”
– mondta, hozzátéve: dacára annak hogy vannak példák, amikor diktatúrák fennmaradnak, de „az orbáni diktatúra halálra van ítélve, s ezt ki fogjuk mondani a választókkal együtt”.
Dobrev Klára, Gyurcsány Ferenc pártelnök felesége és Molnár Csaba, a DK ügyvezetõ alelnöke éa párt kampánynyitóján MTI Fotó: Máthé Zoltán
Beszélt a korrupcióról, poénkodott az Orbán-családdal, a vejjel, hangoztatta az ország szüskégszerű Európai Uniós kötődését, szóba hozta a pártprogramokat, illetve ironikusan viccelődött azzal, hogy a Fidesz immár azt sem meri vállalni, amit négy éve „kormányprogramként”, nevezetesen, hogy „Folytatjuk”.
Majd rátért arra, hogy mi lenne az új kormány első napjának a teendője (nem kérünk száz napot, mert nem az időt kell múlatni, hanem cselekedni kell”.
Utalt arra – többször is -, hogy nem ő lesz a miniszterelnök („én az új kormány első napján reggel hétkor a gyereket viszem bölcsődébe” – mondta), majd órára lebontva a következő lépéseket sorolta:
Eltávolítjuk Polt Pétert és különleges ügyészi hivatalt álltunk fel, levelet küldünk Brüsszelnek, hogy Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez.
A költségvetés átcsoportosításával első lépésként a másfélszerése növeljük az orvosok és a nővérek bérét, és megduplázzuk a ct-k és az mri-k számát.
Benyújtjuk a prlamentnek a választójogi törvény módosítását, hogy ne szavazhasson itt, aki soha nem élt Magyarországon.
Értesítjük a szakszervezeteket, hogy új bérmegállapodást kezdeményezünk, hogy a minimálbér érje el legalább a mindenkori létmininimumot.
Tájékoztatjuk a kijevi kormányt, hogy felfüggesztjük a korábbi, még a Szovjetunió időszakában született megállapodást: véget vetünk az ukrán nyugdíjbiznisznek, kivizsgáljuk a csalásokat és eljárásokat indítunk.
Nyugdíjkorrekciós programot jelentünk be, a nyugdíjak értékmegőrző garanciáját, visszaállítjuk a szolgálati nyugdíjasok státuszát.
Zár alá vesszük a fideszes oligarchák vagyonát és kárpótlási alapot hozunk létre belőle.
Törvényt fogalmazunk az internet hozzáférés alapvető állampolgári jogáról, ingyenes alapvető internetes szolgáltatásról.
Módosítjuk a köznevelési törvényt: visszaállítjuk a 18 éves tanköztelezettséget, a négy évfolyamos szakközépiskolákat, megszűntetjük az egyházi iskolák kiváltságait, kéttannyelvű iskolákat létesítünk és bevezetjük a digitális oktatást.
Megszüntetjük az egyházak kiváltságait, vizsgálóbizottságot állítunk fel az egyházak által elkövetett gyermekmolesztálási ügyek kivizsgálására.
Átcsoportosítjuk a költségvetést, a családi pótlékot a harmadával, az egyedülálló szülők számára 50 százalékkal növeljük, valamennyi éhező gyerek naponta háromszor kapjon ételt.
Bevezetjük a közműminimumot.
Leállítjuk Paks II-t, támogatjuk a megújuló energiát.
A második nap programját már az új kormányfő fogja bejelenteni – tette hozzá Gyurcsány, utalva ismét arra – mintegy a kedélyek megnyugtatása végett -, hogy az nem ő lesz.
Leszögezte:
Nem kell félni a koaliciós kormányzástól, nem a párbeszéddel van a baj, hanem a diktátummal.
Majd ismét visszatért a leendő kormáynfő személyére, hangoztatva:
Ha a koaliciós tárgyaláson nekünk kell javasolni az országnak miniszterelnök-jelöltet, ezeken a tárgyalásokon én fogom vezetni a Dk küldöttségét, s teszem ezt annak tudatában, hogy
nem a DK-nak, nem is a demokratikus ellenzéknek hanem az egész országnak kell egy olyan miniszterelnököt találni, akik bírja az ország bizalmát és képes lesz az országot továbbáépíteni – szögezte le.
Nyílt levélben szólítja fel az ellenzéki pártok március 15-e közös megünneplésére Karácsony Gergely az MSZP-PM közös miniszterelnök-jelöltje.
„2018-ban változtatni kell. A változáshoz azonban meg kell mutatni: többen vagyunk mi, akik elégedetlenek, akik más kormányt akarnak, mint a Fidesz támogatói. Nincs erre jobb alkalmunk, mint március 15-e, a szabadság és a nemzeti függetlenség ünnepe” – indokolja nyílt levelében Karácsony Gergely, aki a maga és a XXI. század Társaság nevében hívja közös március 15-i megemlékezésre és demonstrációra az ellenzéki pártokat, civil szervezeteket, a változást kívánók széles közösségét.
Elismeri, hogy nem mindenben értenek egyet, s különböző elképzeléseik vannak azzal kapcsolatban, milyen Magyarországot szeretnénk – sőt mást gondolnak arról is, milyen konstrukcióban kell indulni a 2018-as választásokon.Mindez azonban nem akadályozhatja meg közös kiállásunkat közös értékeink, a szabadság, a demokrácia és a változás szükségessége mellett – szögezi le.
A közös ünneplés nem jelent formalizált szövetséget. Nem jelenti önállóságunk feladását. Még csak azt sem jelenti, hogy egyet kell értenünk mindenkivel, aki közös színpadunkon szerepel. Csak annyit jelent, hogy együtt mondjuk ki: változásra van szükség Magyarországon! – szögezi le Karácsony a nyílt levélben.
Nem csitulnak az indulatok a határon túli magyarok szavazati jogáról.
A legmarkánsabb álláspontot már jó ideje a Demokratikus Koalíció képviseli: a párt egyértelműen elutasítja a határon túl élő honfitársaink szavazati jogát. Álláspontjuk szerint csak azok szavazhassanak Magyarországon, akik itt élnek és itt fizetnek adót.
A Fidesz, amely 2011-ben kétharmados többsége révén törvénybe foglalta a határon túl élő magyarok szavazati jogát, egy időben homlokegyenest mást gondolt erről a kérdésről, mint ma. Egy nemrégiben előkerült felvétel szerint Áder János jelenlegi államfő 1993-ban, a Fidesz szónokaként, élesen bírálta a parlamentben az akkor kormányt, amiért támogatta a határon túl élő magyarok szavazati jogát.
Nem a Fidesz az egyetlen magyarországi párt, amely ebben a kérdésben megváltoztatta a véleményét.
2011-ben a Lehet Más a Politika országgyűlési képviselője, Dorosz Dávid a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán közölte: „sem elméletben, sem gyakorlatban nem támogatják a határon túli magyarság szavazati jogát. Az az álláspontjuk, hogy a szavazati jog területhez és lakóhelyhez kötődik, s azokba a döntésekbe, amelyek az itt élőket érintik, csak azok szólhassanak bele, akik itt is laknak. Akiket nem érint a szavazatuk következménye, ne vonják bele a szavazásba.”
Azóta Dorosz Dávid kivált egykori pártjából és alapítóként a Párbeszéd Magyarországért pártot erősíti. Akárcsak egykori pártjának, az LMP-nek, nyilván neki is van a véleménye erről a sokakat megosztó, ám a kormánypárt számára igen fontos kérdésről.
A Válasszunk 2018! csoport – ahogy a Független Hírügynökség korábban megírta – miniszterelnök-jelölti vitát kezdeményez, amelyre valamennyi parlamenti frakció alakítására esélyes párt jelöltjét várja. Olyan nincs, hogy ezeknek a pártoknak ne legyen ilyen jelöltjük! – hangzott el. Előtte három szakpolitikai vitát is szerveznének – mindezt a teljes nyilvánosság előtt, élőben közvetítenék -, hiszen a választási rendszer mélységesen igazságtalan volta miatt különösen fontos szerintük a vita. A V18 beáll az egyénikben a legesélyesebbek – például Magyar György és Mellár Tamás – mögé. Jobbikos is szóba jöhet, ha elfogadja az alapelveiket.
Van arra is elképzelésünk, ha Orbán Viktor nem akar részt venni a választások előtti miniszterelnök-jelölti vitán, bár ha valakinek, neki kellene, hiszen ő találta ki az egyfordulós választást, ami még a korábbinál is fontosabbá teszi, hogy a választók ilyen fórumon is megismerhessék a programokat, terveket – mondta Balázs Péter, volt külügyminiszter, magyar uniós biztos a Független Hírügynökségnek. Arról kérdeztük, hogy mi értelme van egy ilyen vitának az ellenzéki pártok miniszterelnök-jelöltjei között, ha borítékolható, hogy Orbán nem lesz ott, s az ellenzéki pártok csak egymás nézeteit ütköztetik.
A nemzetközi megoldások közül példaként említette, hogy a vita során videón megjelenik a regnáló kormányfő programja, amelyre a jelen lévő résztvevők reagálnak.
Felvetésünkre, hogy a Fidesznek immár hagyományosan nincs is választási programja, Balázs megjegyezte, hogy legutóbb az volt, hogy „Folytatjuk” – tehát ezt lehet alapul venni, illetve bejátszani azt, amit kormányon csinálnak. Holoda Attila, a második Orbán kormány energetikai államtitkára mindehhez hozzátette: már csak azért is érdekében állna Orbánnak részt vennie a majdani miniszterelnök-jelölti vitán, mert gyakran változtatja a véleményét, s ha a régit vágnák be, nem biztos, hogy az az aktuális álláspontja lenne. Bárándy Péter volt igazságügyminiszter mindehhez azt tette hozzá, hogy
„a jog és a társadalom is tudja a hallgatást, mint tartalmi jelentőségű dolgot kezelni”.
A téma azon a sajtóbeszélgetésen jött fel, amelyet a Válasszunk 2018! csoport tartott kedden, Budapesten. A felvezetőben Balázs Péter bejelentette, hogy (miként korábban azt a Független Hírügynökség is megírta) a V18 választási vitát kezdeményez két lépcsőben. Elsőként három tematikus szakpolitikait: az emberekről (ezen belül az esélyegyenlőségről, a szegénységről, az oktatásról, az egészségügyről és a nyugdíjasok helyzetéről); a gazdaságról (a növekedésről, a munkahelyteremtésről, az elvándorlásról, a korrupcióról); az igazságosságról (az átláthatóságról, a kiszámíthatóságról, az európai unióhoz tartozásunkról, illetve az orientációnkról). Ezeket éppen úgy élőben közvetítenék, mint az utánuk jövő miniszterelnök-jelölti vitát, amelyre a „csúcsjelölteket”, azaz a legesélyesebb pártok miniszterelnök-jelöltjeit hívnák meg.
Az egyfordulós választási rendszer miatt nem emelkedhet ki egyetlen kihívó sem, ezért is kell vállalni a végén a vitát a jelölteknek, s különösképpen annak – Orbánnak –, aki kitalálta és bevezette a rendszert – hangzott el.
Kérdésünkre, hogy mi van akkor, ha egy pártnak – például a Demokratikus Koalíciónak – nincs miniszterelnök-jelöltje, többen metakommunikációval azt sugallták, hogy „akkor nem lesz ott”, ám Balázs Péter leszögezte, hogy
„április 8-a előtt minden pártnak kell, hogy legyen egy miniszterelnök-jelöltje”.
A vitát meg kell követelni, hiszen jogunk van tudni, látni, hallani, hogy ki, mit akar – mondta, hozzátéve: a pártokat és a médiát is meg kell győzni ennek fontosságáról. Ők fogják végső soron kialakítani a viták végleges formáját, időpontját stb., amiben a V18 segít.
A leendő résztvevőkről elhangzott, hogy legfeljebb hét fő lenne megfelelő, ugyanis a nemzetközi tapasztalatok szerint követhetetlenné válik a vita, ha annál többen vesznek benne részt. S hogy kinek kellene ott lennie ezen, ha most tartanák? Balázs azt mondta:
látott egy plakátot, amelyen egy drótkerítést bontanak le drótvágó ollóval, nos, azok, akik ott láthatók, egy kivétellel: Soros helyett Orbán.
A sajtóbeszélgetés fő témáját ugyan a választási vita adta, ám több más fontos kérdés is szóba került. Bejelentették, hogy megalakult a V18 tanács (mint a most elindult honlapon látható, tagjai: Nahalka István oktatási szakértő, Kajdi József jogász, volt államtitkár, Somogyvári István jogtudós, volt államtitkár, Nagy Zoltán közgazdász, volt államtitkár és Érsek Ákos jogi szakközgazdász), elkészültek az arculati elemek, elindult a honlap, gyarapodott a kapcsolati háló. Ugyanakkor a cél nem változott: „Legyünk többen”, vegyenek részt minél többen a választásokon. És nem változott programjuk sem (az a bizonyos 8 pont, amelyeket a cikk végén közlünk).
S továbbra is kitartanak amellett, hogy miután a körzetekben dől el a választás – körültekintő tájékozódás után – oda kell állni a legesélyesebb mellé, s a végjátékban, a billegő körzetekben, ha kell a V18 is ezt fogja tenni. Ezt akár úgy is tudatni lehet a választókkal, hogy a jelölt propagandaanyagára egy V18-as logót ragaszthatnak.
Az ilyen „csatakörzetekre” példaként hangzott el, hogy beállnak Magyar György és Mellár Tamás mögé.
A nem egészen két hét múlva esedékes hódmezővásárhelyi választás kapcsán Bod Péter Ákos azt mondta, hogy ő ma – személyes meghívásra – vesz részt a csalódott fideszesként függetlenként induló Márki-Zay Péter fórumán. A jelöltet „mindazon pártok, erők támogatják, amelyeknek a vezetőit vitára várjuk” – fogalmazott Bod.
Balázs Péter azt mondta, hogy akár egy konkrét miniszterelnök-jelölt mellé is készek odaállni.
A Független Hírügynökség kérdésére, hogy akkor is így tesznek-e, ha az adott körzetben a legesélyesebb jelölt egy jobbikos, Balázs azt mondta, hogy „Nem zárjuk ki”. Bod Péter Ákos pedig emlékeztetett a V18-ak 8 pontjára, amelyet, ha a jelölt oszt, akkor támogatnák, ha viszont nem, akkor a válasz is nem a kérdésre. Balázs Péter példaként említette, hogy amikor az ellenzéki pártok a közös oktatási programról egyeztettek, és a szegregációhoz, azon belül is a cigány gyerekek problematikájához értek, akkor a Jobbik már nem tudott a program mellé állni.
Balázs szerint egyébként ha későn is, de alakulni látszik a választási mezőny, látszik, hogy az 5 százalék alatti pártok keresik a szövetséget és az egyéni képviselői helyeket, miközben a nagyok már programokról is elkezdenek beszélni.
„Szörnyen hiányzik az első forduló, ezért is lépnek be zavaró játékokok”
– fogalmazott Balázs, vélhetően Lévai Katalinra utalva, aki ugyan alapító tagja volt a V18-aknak, ám azóta saját pártot hozott létre és bejelentette, hogy indul a választáson („tőle közös megegyezéssel megváltunk” – hangzott el most).
„A rendszer mélységesen igazságtalan és egyoldalú, de a csatát hegynek felfele is meg kell vívni” – fogalmazott Balázs Péter.
A 8 pont
meg kell állítani Magyarország kettészakadását;
mindenki számára hozzáférhető, európai színvonalon működő egészségügyi ellátást kell létrehozni;
újjá kell teremteni a nemzetközileg versenyképes magyar oktatást;
tisztességes piacgazdasági viszonyokat kell teremteni;
módosítani kell az „illiberális” Alaptörvényt, visszaállítva a szociális jogállam társadalmi-politikai formáit és szervezeteit;
ki kell aknázni az Európai Unió lehetőségeit;
együtt kell működni a NATO-szövetségesekkel a hatékony határellenőrzés erősítéséért és a nemzetközi terrorizmus ellen;
valamint segíteni kell a határainkon túl élő és dolgozó magyarokat, hogy ne érhesse őket hátrány.
Január végén kezdődött el az a Közös Ország Mozgalom közvélemény-kutatása, amelynek az a célja, hogy felmérjék az ellenzéki győzelemre esélyes körzetekben, kik volnának azok a jelöltek, akik nagy eséllyel pályázhatnának a változást akaró választók szavazatára.
A körzetenként 1000 személyre kiterjedő felmérést egyrészt a Závecz Research, másrészt a Medián közreműködésével készítik el, jelenleg már 15 körzetben dolgoznak a kérdezőbiztosok. Gulyás Márton, a mozgalom vezetője úgy látja, jó ütemben folynak a felmérések, de még további öt körzetet szeretnének bevonni a választásokat megelőző hetekben. Ehhez továbbra is gyűjtik a támogatásokat.
Az első eredményeket 2-3 héten belül szeretnék nyilvánosságra hozni.
A kezdeményezést várakozással figyeli a közvélemény, mondta a Független Hírügynökségnek Gulyás Márton, de hozzátette: bizonyos szkepszis is tapasztalható. A mozgalom aktivistái számos rendezvényt tartanak ezekben a hetekben, s úgy látják, az emberek örömmel vennék, ha a szavazólistákon végül azok a nevek szerepelnek majd, akiket szívesen támogatnának. Ehhez persze arra volna szükség, hogy a jelölő szervezetek is belássák, összhangot kellene teremteni a szűkebb pártérdekek és a közvélemény elvárásai között.
Amint elkészülnek az első jelentések, az érdekelt körzetekben szeretnének tárgyalni az ellenzéki pártokkal, hogy közösen hasznosíthassák a több hónapos munka eredményeit.
Budapest 1. számú választókerületének, vagyis a belvárosnak az ellenzéki képviselőjelöltjei között rendezett vitát hétfő este a Közös Ország Mozgalom a belvárosi Gödör Klubban. Az eseményen a Fidesz-KDNP képviselőjelöltje, Hollik István, bár meghívták, nem jelent meg.
Ahogy a Magyar Kutyapárt Kutya Párt jelöltje sem – ők egyébként saját bevallásuk szerint a legrosszabb politikusukat indítják itt.
Losonczy Pál (Jobbik) szerint az intézményesített korrupció teszi tönkre az országot,
szerinte a korrupciót meg kell állítani
– utalt például a belvárosi ingatlanügyekre. Úgy vélte, ingatlangarázdálkodás folyik, nem pedig gazdálkodás.
V. Naszályi Márta (MSZP-Párbeszéd) szerint a Vár már élhetetlenné vált, szabad préda ma már mindenkinek. A lakóknak csak a nehézségek jutnak. Azt szeretné, hogy a Vár élhető legyen újra.
Csárdi Antal (LMP) is az intézményesített korrupcióról beszélt, amely szerinte behálózza az országot. Úgy vélte, meg kell védeni a hazánkat, az itt élőket. Utalt a belvárosi lakhatási válságra is, arra, hogy a belső kerületekben elszabadultak az ingatlanárak.
Juhász Péter (Együtt) szerint fel kell tudni lépni a jogainkért. Szerinte ma már a többség van kisebbségben. Beszélt Orbán Viktor illiberális államáról és arról, hogy
ő egy anti-illiberális államban óhajt élni.
Szerinte Orbán Viktor maffiaállamot épít, bűnszervezetet üzemeltet és kormányzása a szervezett lopásról szól.
Fekete-Győr András (Momentum) a boldog gyermekkoráról anekdotázott. Mindenkinek hasonló gyermekkort szeretne és egy igazságos Magyarországot. Beszélt a Déli pályaudvar fejlesztéséről, az ingatlanmutyikról és a magas albérletárakról ő is.
Ma is tartanak időközit Magyarországon, a Győr-Moson-Sopron megyei Vámosszabadiban polgármestert és képviselőket választanak. Erre kevéssé figyel oda az ország – nem úgy, mint a közelgő hódmezővásárhelyi időközi-polgármester választásra. Ahol megvalósulni látszik az a széleskörű összefogás, amelyet sokan szeretnének április 8-án is.
Vámosszabadiban a képviselő-testület tavaly novemberi önfeloszlatása miatt kellett kiírni választást, amelynek keretében a polgármesteri posztért két független jelölt versenyez, egyikük a korábbi alpolgármester. A hat képviselő-testületi helyért hat független jelölt indul. 1381 ember jogosult a voksolásra.
Két hét múlva Hódmezővásárhelyen sokkal több izgalomra lehet majd számítani. Már csak azért is, mert ritka érdekesen alakult a hagyományosan Fidesz-uralta „Lázár-városért” folyó versenyben az ellenzéki összefogás. Ennek az is az oka, hogy ugyan volt már széles – és sikerrel is végződött – ellenzéki összefogás korábban is (Veszprémben például), de a helyzet most különösen kiéleződött, és az összes oldal tisztában van azzal, hogy
sok mindenre lehet majd következtetni az ott kialakuló eredményből a másfél hónapra rá esedékes országos választásokat illetően.
Ráadásul emeli a tétet – de legalábbis fokozza az érdeklődést -, hogy az átfogó ellenzéki összefogás itt egy olyan politikus – Márki-Zay Péter – támogatására alakult ki, aki korábban ismerten Fidesz-párti volt. Ahogy a minap az ATV-nek emondta: 2002-ben még tüntetett is a Fidesz mellett, 2006-tól már inkább populistának tartotta az akkori kampányt, viszont 2010-ben is még úgy gondolta, hogy az országnak a Fideszre van szüksége. Mint a Független Hírügynökségnek adott interjújában korábban elmondta:
ÉRZELMILEG KÖTŐDTEM A FIDESZHEZ, PÁRTTAG SOHA NEM VOLTAM. ISMERŐSEIMET, BARÁTAIMAT BIZTATTAM MINDIG ARRA, HOGY ORBÁN VIKTORRA ÉS A FIDESZRE SZAVAZZANAK, MERT ÚGY ÉREZTEM, HOGY EZ SZOLGÁLJA AZ ORSZÁG ÉRDEKÉT.
Mostanra azonban azoknak a csalódott fideszeseknek a táborát erősíti, akiket elriaszt és egykori pártjukkal szembeállít az a mérhetetlen korrupció, ami kialakult az országban a kormánynak és a kormányzó pártnak köszönhetően. Erről is beszélt a FüHü-nek, amikor kifejtette: úgy látja, hogy a korrupció uralta el az országot és jót tenne Magyarországnak, ha Orbán Viktor elveszítené az áprilisi választásokat. Szerinte személyében lehetséges alternatívát látnak az emberek, és ezt a baloldali pártok sem akarják megkérdőjelezni.
És az ellenzék szinte teljes számottevő spektruma fel is sorakozott a magát független, keresztény, konzervatív emberként jellemző Márki-Zay Péter mögé.
A Jobbiktól, az MSZP-n, az LMP-n keresztül egészen a DK-ig az ő támogatását kérik szimpatizánsaiktól – nem is indítottak saját polgármester-jelöltet.
Ő száll tehát harcba a hagyományosan fideszes – egykori Lázár-János irányította – város polgármesteri posztjáért. Ellenfele a jelenlegi alpolgármester, Hegedűs Zoltán és Van egyébként egy harmadik induló is: a volt szocialista Hernádi Gyula, akit pártja ki is zárt azt követően, hogy bejelentette, függetlenként indul a posztért.
Az időközit azért kellett kiírni, mert tavaly novemberben elhunyt a Lázárt 2012-ben váltó és az akkori időközin, majd az országos választáson nagy többséggel győztes Almási István.
Megy a kormányzati propaganda
Ami hátszelet illeti: csak ebben a hónapban és csak a magyar állami hírügynökség, az MTI tudósításai között hét cikk és öt hosszú, önmagában is egy hírnek beillő kommenttel ellátott ingyenes kép volt, amely Hódmezővásárhellyel kapcsolatos pozitív híreket sugallt. Köztük például, hogy Kósa Lajos a Modern Városok Programjának keretében sok-sok milliárdokat ígért a városnak, illetve Lázár pozitív agrárfejleményeket ecsetelt. De volt a helyi önkormányzattól származó hír is: adókedvezményről döntöttek a helyi vállalkozók számára.
A Magyar Liberális Párt elnöke helyett az MSZP választmánya Bősz Anettet javasolta a közös lista 15. helyére, ami a mai számítások szerint befutó helyet jelent a liberális ügyvivő számára. Ezzel egyszersmind azt is üzenték a szocialisták, hogy az elnöknek, Fodor Gábornak nem kívánnak helyet biztosítani. A Független Hírügynökség Bősz Anettet kérdezte a kialakult helyzetről.
Okozott-e önnek dilemmát, hogy elfogadja ezt a jelölést? Vagyis, hogy az MSZP döntsön önök helyett?
A Liberális Párt ragaszkodott ahhoz, hogy más párt ne avatkozzon bele a belső ügyeibe. Ezt megnyugtató módon tisztáztuk a szombati tárgyaláson, az MSZP kongresszusa előtt. Ezzel együtt elfogadtuk az ajánlást, főként azért is, mert maga Fodor Gábor is üdvözölte a megoldást.
Akkor véglegesnek tekinthető a megállapodás?
Véglegessé csak a hétfő esti országos küldöttgyűlésünkön válik, az ottani szavazás erősítheti meg az egyezséget.
Van kockázat?
Azt gondolom, hogy nincs. Nagyon nehéz tárgyaláson, időszakon vagyunk túl, egy ideig nem igazán mentek jó irányba a dolgok. Most azonban, hogy a legfőbb célkitűzést elértük, és létrejött valóban a Változás Szövetsége, amelynek alapján lesz, illetve lehet képviselete a liberális értékeknek, minden bizonnyal az országos küldöttek is rábólintanak az alkura.
Önök kiadtak egy közleményt erről a megállapodásról, az azonban nem teljesen világos, hogy vannak-e további helyeik a 106-os listán, illetve azok valamelyikén szerepel-e Fodor Gábor?
Most egyelőre ott tartunk, hogy a mi pártunk kért további, nem befutó, szimbolikus helyeket, ezekről pedig a későbbiekben fogunk tárgyalni a partnereinkkel.
De vannak ilyen helyek?
Ezek egyelőre anonim helyek, a Változás Szövetségeként vannak feltüntetve a listán.
És önök javasolni fogják, hogy ezek egyikén ott legyen Fodor Gábor neve?
Mi azt szeretnénk, ha öten a liberálisok közül, az ügyvivő testület tagjai megkaphatnák ezeket
Azért kérdezzük, mert vannak olyan pletykák, hogy, ha rajta lesz Fodor a listán, ön visszalép a javára.
Mi komolyan vettük a megállapodást, ráadásul, mint mondtam Fodor Gábor is helyeselte a jelölésemet. Tehát
nem pusztán elfogadja a döntést, és nem akar trükközni, hanem egyet is ért vele.
Azzal, hogy befutó helyet kínáltak önöknek elhárult az a veszély, hogy esetleg április 8-a után megszűnjön a párt?
Inkább azt hangsúlyoznám, hogy a parlamenti képvislete a pártnak rendkívül fontos, stabilizáló erővel bír.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
