Archív

Óvodásokkal kampányolt Orbán, megbüntették

A Nemzeti Választási Bizottság büntette meg a miniszterelnököt. El kell távolítania a videót a Facebookról, és 350 ezer forint bírságot is fizetnie kell.

Az Együtt panaszolta be Orbánt, amiért a Komárom-Esztergom megyei 3. választókerületben az egyik óvodában is kampányolt Czunyiné Bertalan Judit mellett. A panaszt a kerületi választási bizottság elutasította, az NVB viszont felülbírálta a döntést. Ez az Együtt képviselőjelöltjének, Hajdú Nórának a közleményéből derült ki.

A határozat szerint Orbán Viktor és Czunyiné Bertalan Judit „megsértették a választási eljárásról szóló törvényben rögzített jelöltek és a jelölőszervek közötti esélyegyenlőség és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, valamint a nemzeti köznevelésről szóló törvény köznevelési intézményekre vonatkozó rendelkezését is a kampánytilalomról”. A határozat szerint

Orbánnak el kell távolítania Facebook-oldaláról a videót, „be kell fejeznie a jogsértést”

és bírságot is kell fizetnie.

A Momentum közleményéből az is kiderült, hogy az NVB a Kúria gyakorlatára hivatkozva döntött így, és az is, hogy

a bírság 350 ezer forint.

A döntést az tette lehetővé, hogy az NVB-ben már ott ülnek az országos listát állító pártok jelöltjei is.

Vona nem mer vitázni Gyurcsánnyal?

Csonka lesz az RTL Klub által tervezett jelölti vita, amelyet a választás előtti késő estére terveztek műsorra tűzni. Először Orbán Viktor lépett vissza, aztán Vona Gábor fújt visszavonulót, aki ahhoz kötötte részvételét, hogy Gyurcsány Ferenc ne üljön az asztalnál.

Az RTL Klub nyilvános vitára hívta az öt legfontosabb listavezetőt: Orbán Viktort, Gyurcsány Ferencet, Vona Gábort, Karácsony Gergelyt és Szél Bernadettet. A Fidesz gyorsan visszaüzent, hogy Orbán nem lesz ott. Nem csoda, 2006 óta minden ilyen helyzetet kínosan elkerül. Maradtak volna négyen. A FüHü információi szerint azután pár nappal, hogy a Fidesz lemondta a programot, a Jobbik is kifogást emelt, mondván, Vona Gábor nem szeretne Gyurcsány Ferenccel vitázni. A dolog most úgy áll, hogy emiatt megváltozott a koncepció: a listavezető, de nem miniszterelnök-jelölt Gyurcsány nem vehet részt a vitán, Orbán pedig önmaga mondta le a meghívást.

Maradna három miniszterelnök-jelölt: Vona, Karácsony, Szél.

Itt tart jelenleg a történet, de a vitáig még van pár nap, addig még sok minden történhet. Kérdés például, hogy Karácsony elfogadja-e, hogy Vona kifúrta Gyurcsányt, hogy vállal-e szolidaritást a szövetségesével, és inkább ő is távol marad-e ettől a kínos helyzettől?

Nekünk a temető az első

A képet a Facebookon találtuk, Nagykovácsiban, a temetőben készült. Megpróbálunk nem gondolni semmit, mert hát semmi olyanra nem tudnánk gondolni, ami tűrné a nyomdafestéket.

Legföljebb az jut az eszünkbe, de ez is csak véletlenül, hogy Csepelen százával kerültek fel halott emberek nevei az ajánlóívekre.

Nagykovácsiban nyilván nem erről van szó. Ha majd elmúlik a választási kampány, a műtárgy nemcsak madárijesztőként lesz használható, de remélhetőleg a Soros-hálózat által hazánkba csalogatott migránsokat is elriasztja.

Orbán Viktor készen áll

Alig egy órája került fel a Facebookra az Orbán Viktor nagykanizsai látogatásáról készült fotósorozat. Magyarország miniszterelnöke azért látogatott Nagykanizsára a választási kampány hajrájában, hogy arra buzdítsa az embereket: szavazzanak a Fidesz-KDNP jelöltjére, Cseresnyés Péter államtitkárra.

„Készen állok a munkára, az ország vezetésére és képesnek is érzem magam arra, hogy ismét elvégezzem azt,” mondta Orbán Viktor.

A Zaol beszámolója szerint a kormányfő elsőként Dénes Sándor polgármesterrel tárgyalt, majd a városháza lépcsőjéről intézett beszédet az Erzsébet téren reá váró, körülbelül 5-600 főnyi tömeghez.

A Zala megyei hírportál beszámolója szerint Orbán bátor embernek nevezte Cseresnyés Pétert. „ Az elmúlt 8 évben volt néhány nagyon nehéz pillanat. Mi pedig szerencsésnek mondhattuk magunkat, mert Cseresnyés Péterhez hasonló bátor emberek ültek az Országgyűlés padsoraiban.”

Majd sorolta a nehéz pillanatokat. Például azt, hogy „az ország a pénzügyi csőd szélén tántorgott 2010-ben” de „bevezettük a bankadót, multiadót, ez az érintetteknek általában nem tetszett és velük szemben bizony, erőt, elszántságot és bátorságot kellett mutatni.”

Ahhoz is bátorság kellett, hogy hazaküldjék az IMF-et és elindítsák az új közmunkaprogramot.

Természetesen a migránsok és a bevándorlás sem maradhatott ki a miniszterelnök kampánybeszédéből.

„Nincsen kő a szívünk helyén”, mondta Orbán, „mi segítünk a bajba jutottakon, de arra nem vagyunk hajlandóak, hogy a bajt magunkra vegyük.”

Az Együtt visszalép a XV. kerületben a DK javára

Az Együtt visszalépteti jelöltjét, Huzsvári Erzsébet Máriát a budapesti 12. választókerületben a DK-s Hajdu László javára – adta hírül az Együtt. Hajdu jelenleg a XV. kerület polgármestere.

Az Együtt arra kér minden demokratikus ellenzéki pártot és civil szervezetet, hogy hasonlóképp járjanak el, azaz támogassák Hajdu Lászlót a Fidesz ellen induló egyetlen jelöltként.

Ebben a kerületben a kormánypártok jelöltje a korábbi polgármester, most képviselő László Tamás. Versenyben van a Jobbik, a Momentum, a Munkáspárt, a Rend Párt és a Közös Nevező nevű alakulat, továbbá az MSZP-ből a kerületi „puccskísérletben” játszott szerepe miatt kizárt Móricz Eszterrel induló Lendülettel Magyarországért. Utóbbi párt elnöke, Lévai Katalin éppen ma közleményben tudatta, hogy mivel nem tudtak országos listát állítani, jelöltjeikre bízzák, kívánják-e folytatni egyéni kampányukat.

A kormányváltáshoz egyéni győzelmek kellenek, ezért az Együtt bízik abban, hogy más pártok is felismerik a választók elvárását, és visszaléptetik egyéni jelöltjeiket a győzni képes jelöltek javára. Így például az Együtt olyan bátor, helyben győzni képes jelöltjei javára, mint Berkecz Balázs, Baranyi Krisztina, Vajda Zoltán, Szabó Szabolcs, Lövei Csaba, vagy Kerepesi Tibor – áll a párt közleményében.

Hassanék és Husseinék lakást keresnek Erzsébetvárosban

A Hétkerben is dübörög a kampány. Mi más oka lehetne annak, hogy ismeretlenek, mindenféle impresszum megjelölése nélküli szórólapokon ijesztgetik a helyieket. Azzal riogatják őket, hogy Mohamed Hassan és családja eladó, vagy kiadó lakást keresnek az egykori budapesti gettó területén.

A szórólap azt üzeni azoknak, akik mindent hajlandók elhinni, hogy a migránsok már annyira betették a lábukat hozzánk, hogy lakást akarnak vásárolni, vagy bérelni. És hogy a migránsok, ahogyan a képeken is láthatók, egyenlők a terroristákkal. Azért jönnek Magyarországra, hogy elfoglalják az országot. Soros küldi őket, a feladat, hogy megerőszakolják a magyar nőket.

Nem írták rá a szórólapra, de a miniszterelnök és társai éjjel, nappal, minden hullámhosszon elmondják, hogy Magyarország nem lesz bevándorlóország. Ez az itt látható szórólap üzenete: ha nem akarod, hogy Mohamed Hassan eladó, vagy kiadó lakásba költözzön, szavazz a miniszterelnök pártjára. Nem írjuk le a párt nevét, ők sem írták rá a szórólapra, ahol a kiadót szokás föltüntetni.

De nemcsak Hassan és családja, hanem – legalábbis, egy másik szórólap szerint – Hussein bin Abdullahék is lakást keres a környéken. Utóbbit az Index írta meg. A rendőrség közlése szerint már feljelentés is érkezett, nyomoznak az ügyben.

Jó lenne abban bízni, hogy megtalálják a tettest, a felelősöket pedig még a választás előtt példásan megbüntetik. Sejtéseink szerint egy ilyen nyomozás nem lehet megoldhatatlan feladat Pintér Sándor rendőrsége számára. A hetedik kerületben minden háznál vannak térfigyelő kamerák, olyan is akad közöttük, amelyik működik. Nem boszorkányság megtalálni azokat, akik bedobálják a postaládába ezeket a gyalázatos, hazug és aljas szórólapokat.

És akkor talán az is kiderülne, hol, melyik nyomdában nyomták ezeket, ki volt a megrendelő, aki a nyomdaszámlát is kifizette.

Nem a Fidesz írja a választási tematikát

A négy évvel ezelőttivel szemben a választási kampány témáit idén nem a Fidesz diktálja, az egyre „forróbb” vita az ellenzéknek kedvez – olvasható a Policy Agenda rövid elemzésében. Négy éve csak Rogán Antal lakásügye okozott kellemetlenséget, most szinte csak ilyen témák találhatók.

Nem kedveznek a körülmények a „hideg kampányhoz”, ahhoz, hogy a választókat nagyobb számban távol tartsák az urnáktól, azt az érzést keltve, hogy a Fidesz győzelmének csak aránya kétséges – olvasható a Policy Agenda (PA) elemzésében. Ebben összehasonlítja a 2014-es és az idei választás előtti bő egy hónap közéleti témáit.

Négy éve lényegében egyetlen olyan téma került be a köztudatba, amely igazán kárt okozhatott a Fidesznek: Rogán Antal Pasa parki lakásának ügye. Ezzel szemben az éppen hetekkel a választás előtt kirobbantott

Simon Gábor-botrány (az MSZP akkori elnökhelyettesének titkos külföldi bankszámlája) végig uralta a kampányt.

Ezek mellett egyetlen olyan téma se volt, amely jelentősebb mozgósító erejű lehetett az ellenzéki pártok mellett, például Paks II. A rezsicsökkentés, a gazdaság korábbihoz képest javuló állapota pedig ezekkel szemben álló témák voltak.

Ennek eredményeképpen az alacsony választási részvétel megteremtette a Fidesz nagy arányú győzelmének lehetőségét.

Ezzel szemben most a migránsozás és a sorosozás, illetve a változatlanul megmaradt rezsicsökkentés teljesen eltérő dinamikájú közegben fut a kormány melletti „érvekként”. A szinte naponta előkerülő botrányok azonban

folyamatosan magyarázkodásra késztetik a Fideszt,

s együtt a négy év alatt jelentősen felértékelődött egészségügy-oktatás témáival mindinkább képesek mobilizálni a kormányváltást akarókat.

Ebben a közegben a PA szerint hiba volt Orbán Viktortól, hogy március 15-én sokak szerint megfenyegette az egész ellenzéki tábort az „elégtételt vesznek” mondattal. Ezzel a Fidesz, bár nem állt érdekében, „forró” kampányt csinált.

Gyurcsány szerint nem lesz Jobbik-kormány

12 nappal vagyunk a kormányváltás előtt – ezzel a felütéssel kezdte Dr. Oláh Lajos, a DK és a baloldal képviselőjelöltje az erzsébetvárosi lakossági fórumot, majd azzal folytatta, hogy az éjszaka 360 plakátjukat rongálták meg a kerületben és az elmúlt napokban több száz ismeretlen jelentkezett át a szavazókörbe.

Akárcsak a két utána következő szónok – Kuncze Gábor és Gyurcsány Ferenc – Oláh Lajos is papír nélkül beszélt. Csak egyszer vett elő – poénból – egy papírlapot, mert mint mondta, nem akar semmit kifelejteni abból a felsorolásból, hogy ellenfele, a fideszes alpolgármester, Bajkai István mi mindent osztott már a kerületben. Krumplit, tojást, kutyapiszok zacskót, legutóbb pedig húsvéti sonkát. És még Farkas Flórián alapítványának is vettek egy lakást a kerületben – tette hozzá.

Kuncze Gábort nagy tapssal fogadták. Igyekezett is meghálálni a bizalmat, s a rá jellemző humorral sorolta fel a hatalom mai urainak legújabb csínyjeit. Semjén Zsoltét például, akit állítása szerint kitiltottak az állatkertből, és arról is beszélt, hogy Csepelen a halottak feltámadtak, amit onnan tudni, hogy több százan közülük felkerültek a Fidesz ajánlóíveire.

A mi időnkben több volt a park, mint a pasa, összegezte a két kormányzat filozófiája közötti különbséget Kuncze.

Majd rátért a komolyabb témákra, a kultúra, az egészségügy, az oktatás problémáira, valamint arra, hogy minden kommunikációs szemfényvesztés ellenére a gazdaság elmaradt a saját lehetőségeihez képest.

Gyurcsány Ferenc azzal kezdte beszédét, hogy ez lesz az elmúlt 28 év legfontosabb választása. Nem ígérte, hogy az új kormány megalakulása után azonnal minden jó lesz, de azt igen, hogy vissza lehet majd szerezni a normális párbeszéd lehetőségét, amire nagy szüksége van ennek az országnak.

Ezután arról beszélt, hogy koalíciós kormányzásra készülnek. Nemcsak ezért, mert ez a realitás, hanem azért is, mert

a koalíció jó, visszahozza ugyanis a párbeszéd kultúráját.

Beszélt a Jobbikról is. Mint mondta, nem vitatja, hogy a Jobbiknak van egy olyan része, akik komolyan gondolják, hogy változnak. Ő személy szerint drukkol annak, hogy a Jobbiknak sikerüljön megváltoznia, azt azonban nem lehet elfelejteni, hogy milyen volt Vona Gábor pártja. Idő kell hozzá, mondta Gyurcsány, hogy eldőljön, komolyan gondolja-e a Jobbik a néppártosodást.

Saját pártjáról annyit mondott: a DK 2011-es megalakulása óta nem voltak politikai cikk-cakkjaik, politikájuk mindig kiszámítható volt.

Nyugodt, ha úgy tetszik, konzervatív kormányzást szeretnének, mert az országnak békére van szüksége. A forradalmat meghagyják Orbán Viktornak.

Gyurcsány beszéde után kérdéseket tehetett fel a hallgatóság. Valaki megkérdezte: ha netán a Jobbik nyerne, akkor a DK részt venne-e egy Vona vezette koalícióban. Gyurcsány kizárta annak a lehetőségét, hogy a Jobbik nyerje a választást. „Megnyugtatott” mindenkit, hogy nem lesz Jobbikos kormánya Magyarországnak, szerinte a demokratikus ellenzéknek több szavazata lesz, mint a Jobbiknak.

Nem gondolja, hogy lesznek-e olyan pártok, amelyek a választás után lepaktálnak a Fidesszel. Szerinte mindegyik ellenzéki párt tudja, hogy aki a Fidesszel összeáll, az kiírja magát a politikából.

Arra a kérdésre, hogy Budapesten hány helyen nyernek a baloldali ellenzék jelöltjei, azt válaszolta, hogy meggyőződése szerint a 18 körzetből 12-ben biztosan, de nem tartja kizártnak azt sem, hogy 16 helyen nyernek.

Kuncze Gábor nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy tervezi-e visszatérését a politikába. Mint mondta, azért van itt, mert úgy látja, hogy a DK egy hasznos programot állított össze, olyat, amely meg is valósítható. Valaki megkérdezte tőle, hogy érdemes-e a kispártokra szavazni, mire Kuncze annyit mondott: szimpatizálni lehet velük, de aki kormányváltást akar, annak az erre esélyes pártok valamelyikére kell szavazni. Ő maga a DK-ra fog szavazni, tette hozzá.

A fórum meglehetősen hirtelen ért véget. Mint a Független Hírügynökség a helyszínen megtudta, olyan információt kaptak, hogy provokátorok akarják megzavarni a fórumot, ezt nem akarták megvárni, ezért Gyurcsányék gyorsan elköszöntek a közönségtől.

Garantálható-e a külhoni szavazás tisztasága?

Sokakban felmerül: vajon biztosított-e a választások tisztasága a magyar lakcímmel rendelkező külhoni szavazók számára? Hol, hogyan, milyen körülmények között választhatnak ők 2018-ban?  Ezekre is kerestük a választ.

 

Nem  véletlen a gyanakvás. Az Orbán-kormány ugyanis jócskán megnehezítette a magyarországi lakcímmel rendelkező külhoni választók dolgát, akik – a lakcímmel nem rendelkezők, zömmel a határon túli magyarok közül kikerülő szavazókkal ellentétben – nem voksolhatnak levélben. S habár ma már 5-600 ezresre becsült a számuk, közülük – objektív  okokból (esetenként többszáz kilométert kell utazni, ami pénzt, időt jelent, stb.) , illetve szubjektív megfontolásokból (nagyjából már látható) még százezren sem fognak szavazni április 8-án, miközben a határon túli magyarok közül közel 400 ezren elküldik postán a szavazatukat. Persze nem véletlenül kedvez a kettős állampolgároknak a törvény: ők zömmel Orbán-pártiak, míg akik egyszer már szavaztak – a lábukkal –, vélelmezhetően most sem a Fideszt fogják erősíteni.

De lássuk a felvetéseket és a válaszokat!

Hogyan tudják garantálni a szavazás titkosságát egy olyan, a kormány kontrollja alatt lévő külföldi szavazóhelyiségben, ahol csak néhány ember adja le a voksát?

A kontroll felvetése amiatt életszerű, mert a 118 külföldön létesítendő szavazóhelyiség mindegyike nagykövetségen vagy konzulátuson lesz kialakítva, s a helyi választási biztosok, azaz a külképviseleti választási iroda vezetője és többi tagja jellemzően a Külgazdasági és Külügyminisztérium alkalmazásában álló személy lesz.

„A külföldön személyesen leadott szavazólapok közül csak a lezárt borítékokban elhelyezetteket fogadják el érvényesnek” – reagált a Nemzeti Választási Iroda a felvetésünkre.

A kinti választási biztosokat egyébként a Nemzeti Választási Iroda elnöke bízza meg a feladattal. Érdekes módon ezért ők díjazást is kapnak. Mint azt az NVI-nél kérésünkre elmondták: a külképviseleti választási iroda vezetője 30 ezer, egy-egy tag 200 külképviseleti névjegyzékbe vett választópolgárig 15 ezer, e fölötti regisztrált esetében 25 ezer forintot kap. Az, hogy összességében hányan lesznek, ma még nem tudják megmondani, a pontos és végleges létszám a március 31-i határidő lezárulta után lesz majd meg.

Hogyan oldják meg az egyéni jelölteket tartalmazó szavazólapok kérdését?

Megkérdeztük az NVI-től, hogy az egyes külhoni szavazóhelyiségbe az ott regisztráltak egyéni választási körzeteinek a szavazólapját küldik-e csak ki? S ha igen, a kis szavazóhelyiségekben – ahol például csak a magyar képviseleten dolgozó kiküldöttek és családtagjaik szavaznak – nem áll-e fent annak a veszélye, hogy kontrollálható, melyik választópolgár, melyik listára, illetve melyik párt egyéni jelöltjére szavazott? Mint megtudtuk: a külképviseleten szavazó választópolgár azokat a szavazólapokat kapja meg, amelyeket a saját magyarországi lakcíme szerinti szavazóhelyiségben kapott volna.

A választópolgárnak a szavazatát borítékba kell zárnia, különben szavazata érvénytelen.

A KÜVI tagok a borítékokat nem nyitják fel, nem számolják meg, hanem a lezárt urnát Budapestre szállítják a Nemzeti Választási Irodához. Mivel a zárt borítékra rá van írva, hogy melyik választókerületbe tartozik, itt az NVI-ben a külképviseletekről beszállított valamennyi borítékot valamint az átjelentkezéssel szavazók borítékjait a 106 választókerületnek megfelelően szétválogatják, és a 106 választókerületi székhelyre elszállítják.

Minden választókerületben van egy kijelölt szavazókör, amelynek urnáit április 8-án este nem nyitják föl; ezekhez keverik az előbb említett borítékokat, és csak ekkor (április 14-én) kezdődik a borítékok felnyitása, a szavazatok megszámolása.

Hogyan oldják meg a tumultuózus jelenetek kialakulását?

Miközben a választási biztosok egyes helyeken bizonyára unatkozni fognak – például az angolai fővárosban, Luandában jelen állás szerint csak hét ember fog szavazni –, másutt nem fogják győzni a munkát. Ez utóbbiak közé sorolható minden olyan választási helyiség, ahol legalább ezer fő vette magát előzetesen nyilvántartásba.

Itthon is ez a bűvös szám, egy-egy szavazóhelyiségben ezer fős választópolgárral számolnak, igaz közülük nem megy el mindenki, például 70 százalékos részvétel esetén csak hétszázan fordulnak meg a szavazóhelyiségben. Ugyanakkor a külhoni szavazók jellemzően sokkal nagyobb arányban jelennek meg – náluk a szűrő maga az előzetes regisztráció, s aki ezt meglépi, az jó eséllyel az x-et is be fogja majd húzni április 8-án. Így azután lehet arra számítani, hogy például Londonban a március 31-ig még rendelkezésre álló időben óráról órára nőni fog a regisztráltak száma. Megnéztük:

március 27-én reggel hat órakor még csak 6929-en voltak, öt órával később, 11-kor már 7707-en. Jó eséllyel vélhetően legalább tízezren fognak szavazni az angol fővárosban.

Ennek a tömegnek a leszavazását pedig flottul kell megoldani, nehogy előfordulhasson – amire azért korábban már volt példa, s portálunknak is volt, aki erről számolt be –, hogy az utcai várakozást többen nem tudták vagy nem akarták vállalni, s bár elmentek leszavazni, végül nem tudtak levoksolni. Az NVI kifejezetten a négy évvel ezelőtti londoni  voksolásról azt mondta, hogy 5400-an flottul leszavaztak.

Az angol fővárosban a tervek szerint 14 függönyös szavazófülke áll majd rendelkezésre, de a termet úgy tervezték, hogy 8-12 további mobil fülke is elhelyezhető.

Emlékeztetettek arra, hogy 2014-ben az 5400 választópolgárra 10 mobil fülke állt rendelkezésre és – mint mondták – sorállás a fülkéknél még a csúcsidőszakban sem alakult ki.

mennyi idővel számolnak per szavazó?

A  szavazás folyamata a következő:

  • személyazonosság megállapítása magyar hatóság által kiállított személyigazolvány, útlevél vagy jogosítvány alapján (lakcímkártya nem kell)
  • szavazólap lepecsételése
  • a választópolgár aláírja a névjegyzéket
  • a KÜVI tag átadja a szavazólapokat és a borítékot
  • a KÜVI tag tájékoztatást ad a szavazófülke használatáról és a boríték lezárásának szükségességéről (a nem lezárt borítékban lévő szavazatok érvénytelenek!)
  • a szavazó a fülkében kitölti a lapokat, beteszi a borítékba, azt lezárja és a borítékokat bedobja az urnába.

Az NVI-nél azt mondták, hogy nehéz megmondani, mennyi időbe telik egy szavazó leszavazása: pár perctől negyed óráig eltarthat.

Mindenesetre fogadkoznak, hogy nem lesz fennakadás, még az általunk e tekintetben legproblémásabbnak felvetett Londonban sem.

Kampánykisgyűlés a panelek árnyékában

Mi másról is eshetne szó a finise előtt álló választási kampány egyik állomásán az óbudai panelek tövében, mint a panelek népéről. Az ő problémáikról, hogy magas a rezsi, s persze pénz lenne, de a kormány inkább középületekre költi a felújításra szánt uniós pénzt.

Szabó Tímea megérkezett tán a Flóriánról, s mielőtt ment is volna tovább Békásra, kedden késő délután behúzódott a váratlan szél elől az egyik tízemeletes tövébe, a máltai játszótér mellett. S bár jó előre szórólapokon és kitelepüléseken osztogatott kampányújságban is meghirdettetett, elszánt nyugdíjasokon kívül kevesek éreztek késztetést, hogy odasétáljanak beszélgetni, valószínűleg személyesen először találkozni az amúgy hetedíziglen ősóbudai Szabó Tímeával.

Megtudhatja az összesereglett maroknyi hallgatóság, hogy noha a kormány évente tíz százalék csökkentést vállalt az energiafelhasználásban, az sehol se tart. Pedig ez az itt élő kis jövedelműeknek az egyik legégetőbb, hogyan lenne csökkenthető a rezsi. Hogy a panelfelújítást a kormány leállította, az erre szánt 65 milliárdos uniós pénzt átterelte a középületekre. Pedig ez a pénz önerő nélkül tenné lehetővé a külső szigetelést, az ablakok cseréjét és a fűtés korszerűsítését. Bólogat is az egyik idős hölgy, hogy „hát hitelt, azt biztosan nem vennék fel”.

Fej-fej mellett állunk Menczer Erzsébettel (a Fidesz helyi jelöltjével), 40 százalék körül – mondja Szabó Tímea. Kis mosollyal nyugtázza a megjegyzést, hogy a kormánypárti politikus legmaradandóbb cselekedete az volt, amikor fia barátnőjének kijárt egy önkormányzati lakást, felújítással együtt.

A kampány itt is lejt, az Óbuda újság kitiltotta a pártok hirdetéseit, de a fideszes jelöltet a cikkekbe azért becsempészte – mondja Szabó Tímea. Emiatt az ellenzék a választási bizottságnál keres jogorvoslatot.

Szó esik még arról is, hogy a 13-ik havi nyugdíj kampányígérete némi megszorítással értendő. Évente 120 ezres pluszpénzt kapnának az idősek.

Aztán a hangos hirdetős furgonból kiszállva érkezik a kampányfőnök, hogy vigye a politikust a következő állomásra.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK