A jelenlegi oktatási állapotok fenntarthatatlansága, a tanárok helyzetének romlása a közös az ellenzéki pártok többségének álláspontjában az iskolakezdéskor. Többségük visszaadná az iskolafenntartást a helyi közösségnek. Az LMP az egyszülős családokon segítene elsősorban.
A gyereküket egyedül nevelő szülőknek dupla teher a tanévkezdés, mivel egy fizetésből kell fedezniük az ezzel járó költségeket – olvasható az LMP közleményében. A családi pótlék kilencedik éve változatlan, miközben értékének harmadát elveszítette. A kormány eltörölte az óvodáztatási támogatást is, a munkáltató által adható iskolakezdési támogatás adóját pedig megemelte – írják.
Az egyszülős családok még a szintén nem könnyű helyzetben levő háromgyerekeseknek járó kedvezményeket sem kapják meg: nem jár nekik alanyi jogon kedvezményes iskolai étkeztetés, sem ingyenes tankönyv 9. évfolyam felett. Erre csak rászorultsági alapon lehetnek jogosultak, csakhogy már azok a családok sem esnek ebbe a kategóriába, ahol az egy gyermekes egyedülálló szülő minimálbért keres. Az LMP ezért
tízezer forintos taneszköz-támogatást nyújtana, megemelné a családi pótlékot, kiterjesztené az egy szülős családokra a nagycsaládos kedvezményeket, az iskolakezdési támogatást pedig visszaemelné a béren kívüli juttatások közé.
A nemzet felemelkedésének záloga a megfelelő oktatás, amely képes csökkenteni a társadalmi egyenlőtlenségeket, a Fidesz által elfoglalt oktatási rendszer irányítói azonban mindent megtesznek azért, hogy ez ne így legyen, de ez a pedagógusok tömeges pályaelhagyásához és ezáltal a rendszer összeomlásához vezethet – ezt már az Együtt közleményében írja Molnár Tibor regionális politikai igazgató. Mint írja,
a mai magyar társadalom minden problémája házhoz jön minden iskolába,
legyen az elitképző gimnázium vagy vidéki szakképző iskola, a leszakadó térségek falusi általános iskoláiról nem is beszélve. Emellett túlterhelt, az államnak többszörösen kiszolgáltatott és alulfizetett tanárok próbálják csökkenteni a társadalmi egyenlőtlenségeket, ami egyébként egy civilizált országban az oktatási rendszer legfőbb feladata.
Az aktív pedagógusok száma egyre csökken, tömegesen vonulnak nyugdíjba a Ratkó-gyerekek utolsó hullámának képviselői. Utánpótlás pedig nincs vagy alig van. Az iskolák életébe az igazgatói pályázatok kézivezérelt elbírálásával való beavatkozások sem könnyítettek a helyzeten – írta az Együtt politikusa.
Karácsony Gergely, a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje és Erőss Gábor, a párt oktatási szakpolitikusa szerint ez év őszéig az Orbán kormány ígéreteivel nem tett egyebet, mint becsapta a pedagógusokat: a fizetések „differenciálása” a valóságban azt jelenti, hogy sokan nem kapják meg az ígért béremelést. Ezen kívül becsapták a szülőket és a diákokat is: egységesen magas színvonalú oktatási rendszert ígértek, ám ehelyett a diákok teljesítménye és az egyenlőtlenségek is tovább nőttek. Azt írják, a Párbeszéd ehelyett
radikális béremelést, tanszabadságot, járási fenntartású iskolákat, csökkentett osztálylétszámot,
kínál, magolás helyett pedig a világ felfedezését, boldog iskolásokat.
A Liberálisok úgy látják, hogy az Orbán-kormány által átépített oktatási rendszerben régóta szenved minden szereplő, aki csak átlépi egy állami iskola kapuját. A most előkészített módosítások azonban szerintük szintet ugrottak:
a kirekesztés és a megalázás oktatási rendszerét hozta létre a Fidesz.
Azt írják, minden eddiginél megalázóbb tanárnak lenni, nem pusztán a bérezés miatt, hanem az erőszakosan központosított rendszerben megélt jogfosztások miatt is. A diákok sincsenek jobb helyzetben: túlterhelik őket, miközben a jövőjüket játsszák el.
Ezért a Liberálisok is azt követelik, hogy az iskolákat adják vissza a helyi közösségeknek, ne lehessen anélkül iskolaigazgatót választani, hogy a tantestület beleegyezését adná. A béremelésnek ösztönzőnek kell lennie, nem büntetőnek: nem szabad a beígért pedagógusi fizetésemelés bizonyos hányadát mozgó bérré tenni. A párt megszüntetné az állami és az egyházi iskolák közti súlyos különbségtételt a finanszírozásban.
A Demokratikus Koalíció Halásztelek iskolájának esetét hozza fel példaként. Az ellenzéki vezetésű Halásztelek önkormányzata saját pénzén bővítette volna a város iskoláját, de a kormány nem hagyta jóvá a beruházást.
Az oktatás központosítása óta az állam feladata lenne az iskolák fenntartása és fejlesztése, de az, hogy az önkormányzat felajánlását is elutasították, már az oktatás elleni szándékos támadásnak minősül a párt szerint. Azt írják:
a Fidesz szerint az iskola nem olyan fontos, mint a stadion, a sertéstelep vagy a kisvasút,
de ezért nem kellene megakadályozni a tanévkezdést, sportcentrumba és művelődési házba száműzve alsós magyar gyerekeket.
