Business First – ez a megválasztott amerikai elnök igazi jelszava, és ebből a szempontból Grönland nem látszik túlságosan jó üzletnek. Talán inkább PR fogás Donald Trumpnak a január 20-i beiktatás előtt, de áprilisig népszavazás lesz Grönlandon, és akkor sok minden megváltozhat.
“750 milliótól egymilliárd dollárig mehet az éves költségvetés számlája, melyet mintegy felerészben Dánia fizet” – vázolta fel a helyzetet a Royal Danish Defense College professzora, aki a brüsszeli Politiconak nyilatkozott. Jon Rahbek-Clemmensen gyorsan vissza is kérdezett:
“Donald Trump nemigen kedveli a rossz üzleteket, ugye?”
Grönland sokba kerül Dániának, és nem kap érte sokat cserében. Az Egyesült Államok a jelenlegi feltételek között is mindent megkap, amit csak akar, és nem neki kell gondoskodnia Grönland 60 ezer lakójának összes gondjairól. Mute Egede, Grönland kormányfője ugyan kijelentette, hogy a sziget nem eladó, de valójában a lakosság épp azért nem akar függetlenséget, mert rájött arra, hogy saját erőforrásaiból nemigen tudna kijönni. Jelenleg Dánia teljes autonómiát biztosít Grönlandnak, és a koppenhágai kormány a jelentős összegű anyagi támogatás fejében csakis a kül és védelmi politikába szól bele.
“Dánia és a dánok lenézik Grönlandot” – meséli a Politico tudósítójának egy dán újságíró, aki évekig élt a nagy szigeten. Ole Ellekrog szerint ez vezetett oda, hogy “sok grönlandinak elege lett a dánok lenézéséből, és elkezdtek másfele keresgélni. Ez teremtett lehetőséget Donald Trumpnak.”
A megválasztott elnök fiát küldte a szigetre, ahol a szigetlakók egy része lelkesen fogadta az ifjabb Donald Trumpot.
“Respektálni kell minden állam szuverenitását”
Ez az Európai Unió álláspontja, melyet a brüsszeli bizottság egyik szóvivője ismertetett az újságírókkal. Anitta Hipper sietett hozzátenni:
“az Európai Unió kész együttműködni az új amerikai adminisztrációval a transzatlanti kapcsolatok megerősítésére.”
Az Európai Uniónak van egy kis képviseleti irodája Nuukban, de sokáig nem képviselte benne senki sem az európai integrációt. Csak múlt ősszel sikerült egy jelöltet találni Claude Véron-Réville személyében. Ő az Európai Unió képviselője az Arktikában, abban az övezetben, mely a klímaváltozás miatt egyre jobban felértékelődik, és mind nagyobb szerepet játszik a nagyhatalmak terveiben.
Mit nyerhet Trump Grönland megszerzésével?
Az USA megválasztott elnöke sajtóértekezletén kijelentette, hogy pénzért szeretné megvásárolni Grönlandot Dániától, de hogyha úgy nem megy, akkor a katonai erő alkalmazását sem zárja ki. Ez tragikomikus abból a szempontból, hogy Trump azt vetette a Biden adminisztráció szemére, hogy elkötelezte magát Zelenszkij rendszere és a háború mellett Ukrajnában miközben ő “béke embere lenne.”
Grönland elfoglalásával éppúgy semmibe venné egy másik állam szuverenitását mint Putyin Ukrajnában.
Ráadásul az Egyesült Államok már így is mindent megkap Grönland szigetén, amire szüksége van.
Stratégiai szempontból fontos a Thule légibázis, melyet átkereszteltek nemrégiben Pituffik űrtámaszpontra. Ez a bázis része az amerikai korai riasztási rendszernek vagyis esetleges támadást időben jelezne, hogy az USA védelmi rendszere felkészülhessen rá. Ezenkívül az amerikai légierő rendszeresen használja a repülőteret vagyis elriaszthatja a potenciális támadókat, akik az Északi sark közelében mindenekelőtt az oroszok lehetnének.
Trump érdeklődésének másik oka Grönland jelentős ásványikincs készlete. Csakhogy a legfontosabb az urán ezek közül, és ennek kiaknázását jelenleg törvény tiltja. Ami a többi ásványi kincset illeti – ritka földfémek, réz, ezüst, platina és titán – ezek bányászata igen költséges lenne a szigeten, ahol jóformán semmilyen infrastruktúra sincsen viszont hideg van méghozzá hosszú ideig. Emiatt a munkaerő toborzása komoly akadályokba ütközne. Grönland miniszterelnöke, akit 2021-ben választottak meg, már többször is járt az Egyesült Államokban, hogy bányászati befektetőket szerezzen, de eddig nem járt sikerrel.
Trump harmadik érve az Grönland megszerzésére, hogy a kínaiak itt is nyomulnának, és ez nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet. A Biden kormányzat emiatt már nyomást is gyakorolt Koppenhágára, amely ezért elutasította azt a kínai tervet, hogy három repülőteret is építenének a világ legnagyobb szigetén.
Miért nincsen jelenleg bányászat Grönlandon?
11 milliárd dollárra perli egy külföldi bányászati társaság Grönlandot, mert akadályozza a kitermelést egy bányában, ahol ritka földfémeket és uránt szeretnének bányászni, de nem lehet, mert az urán kitermelést tiltja a törvény. Áprilisban népszavazást rendeznek Grönland szigetén, ahol erről a tilalomról is dönthetnének. A szigetország miniszterelnöke elmondta, hogy fontolgatják azt is, hogy a népszavazáson megkérdezzék a polgárok véleményét: akarják-e a függetlenséget Dániától? Ha ezt megszavaznák, akkor Grönland kormányzata közvetlenül tárgyalhatna Donald Trumppal a szigetország jövőjéről. Dánia részesedését Grönland költségvetéséből ebben az esetben a bányászati bevételek pótolhatnák, csakhogy ez hosszútávú program, az évi egymilliárd dollár pedig azonnal hiányozhat. A másik probléma a környezetvédelem, melyet Grönland lakói nagyon fontosnak tartanak: ezért is van tilalom az urán kitermelésére. Trumpnak tehát áprilisig mindenképp várnia kell Grönland megszerzésével, de forrófejű tanácsadói már azon gondolkodnak: meg kellene szerezni a Spitzbergákat is, melyek Norvégiához tartoznak.
