Gergő a kampányban határozott kijelentéseket tett. Egyrészt azt, hogy leállítja a múzeumi negyed építését a Városligetben, másrészt, hogy nem járul hozzá újabb sportberuházáshoz, amíg nincs minden kerületben CT. Ez utóbbit nevezte közérthetően stadionstopnak. Most e két politikai törekvés érvényesítéséről folyik a vita.
Mindkét állítás összhangban volt és van Gergő pártjának, a Párbeszédnek és szélesebb értelemben az ellenzéki pártoknak az elmúlt kilenc évben követett politikájával. A két kormányzati akciót – a Liget-programot és az élsportban eszközölt nagy beruházásokat – két tekintetben utasította el a Párbeszéd és az egész ellenzék. Az egyik a költségvetési nézőpont: fel voltunk és vagyunk háborodva azon, hogy az Orbán-rezsim hatalmas összegeket költ Orbán hobbija, a profi futball infrastruktúrájára, a stadionokra, miközben fontos társadalmi célokra, mindenekelőtt az egészségügyre nem jut elegendő pénz. Ugyanígy felháborított bennünket a városligeti építkezés, amelynek valódi funkciója a Nemzeti Galéria és a Néprajzi Múzeum kiköltöztetése volt a Várban illetve a Kossuth téren levő jelenlegi épületükből, hogy ott állami intézmények kapják vissza korábbi helyüket: az államfő a Várban, a Kúria a Kossuth téren, és erre – és a többi várbéli beruházásra – költsenek el százmilliárdokat.
A másik nézőpont a környezeti:
ne építsenek új nagy épületeket a Városligetbe, ha múzeumokat akarnak építeni, tegyék azokat a rozsdaövezetbe, illetve ne építsenek új sportlétesítményeket oda, ahol a főváros erdőt illetve ligetet szeretne.
Gergő most főpolgármester. Ebben a minőségében álláspontjának környezeti indoklása alapján léphet fel a kormánnyal szemben. Könnyen képviselhető az álláspont a Liget esetében: ne épüljenek meg azok az épületek, ahol még nem kezdődött meg az építkezés. Ma úgy tűnik, hogy a további épületekről a kormány le fog mondani, miközben szidni fogja a fővárosi vezetést, hogy milyen nagyszerű dolgok maradnak el.
Főpolgármesteri minőségében ugyanakkor nehezebben tudja képviselni a stadionstopot, vagyis azt, hogy ne épüljön meg az új atlétikai stadion. (A kézilabda-csarnokba máris beleegyezett, mivel azt az új kerületi polgármester, Baranyi Krisztina is akarja, mondván, sok mindenre lesz jó az a kerületieknek.) A stadionstop esetében ugyanis a fő szempont nem a környezeti, hanem a költségvetési: ne szórják élsportra az adófizetők százmilliárdjait. Ez azonban nem főpolgármesteri kompetencia, hanem a Párbeszéd politikusának kompetenciája.
Ezt pedig főpolgármesteri minőségében nehezebb képviselni.
Máris felsorakozott az Atlétikai Stadion mellett a magyar élsport szinte minden intézménye és számos híressége. Mintha a magyar társadalom számára az atlétikai világbajnokság megrendezése, továbbá az, hogy az atlétikának „legyen otthona”, első számú prioritás lenne. Mintha nem lehetett volna a most megnyíló és csak a labdarúgó mérkőzések megrendezésére alkalmas Puskás Aréna helyett olyan stadiont építeni, mint a korábbi Népstadion, amely atlétikai versenyeknek is otthont tud adni, és amelyben egy világverseny megnyitó ünnepsége is megtartható. Tudom, a modern labdarúgó stadion ilyen, manapság mindenütt ilyet építenek, de ha ennek az az ára, hogy külön atlétikai stadiont kellene építeni, akkor, ha csak egy vébéről van szó, talán mégis építhettek volna erre is, arra is alkalmas sportlétesítményt.
Valójában persze azért kell Orbánnak mindkét létesítmény, mert olimpia esetén egyszerre kell tudni ezt is, azt is megrendezni.
Most azonban kész helyzet van: a Puskás Aréna csak labdarúgásra jó, az atlétikának másik stadion kell. Nagy a nyomás Gergőn, hogy adja fel ellenkezését, ne rajta múljon, ha nem lesz Budapesten atlétikai vébé.
Ha viszont enged, a hitelessége kezdhet erodálni. Feláldozná párbeszédes énjét főpolgármesteri énje oltárán.
Én csak remélni tudom, hogy neki is, és az egész fővárosi vezetésnek lesz ereje kitartani a nem mellett.
Az atléták rosszul járnának, az ország viszont jól.
- Hirdetés -
