Kezdőlap Címkék Atlétikai Stadion

Címke: Atlétikai Stadion

A főváros megszabta az atlétikai vb feltételeit

Egyhangú szavazással a Karácsony-féle öt pontot szabja feltételül a Fővárosi Közgyűlés az atlétikai vb megrendezéséhez. Reggel a kormány közölte: elfogadják ezeket.

A Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag megszavazta Karácsony Gergely előterjesztését arról, mely feltételek teljesülése esetén járul hozzá a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezéséhez és az új atlétikai stadion felépítéséhez. Ezután a főpolgármester levelet ír Gulyás Gergely Miniszterelnököt vezető miniszternek, hogy elkezdjék a tárgyalásokat.

A Karácsony-féle öt pont értelmében a közgyűlés akkor mond igent a stadionra, ha mindenek előtt kapnak a következő öt évben 50 milliárd forintot a kerületi önkormányzatoknak az egészségügyi ellátás fejlesztésére az Egészséges Budapest Program keretében, nem csökken a zöldfelület mérete, a beruházás hosszú távon fenntartható lesz és a finanszírozás is átlátható. Feltétel, hogy valósítsák meg a Budapesti Nagyerdő első ütemét, ami 100 hektáros közpark lenne Észak-Csepelen.

Fontos kitétel, hogy

ne hagyományos atlétikai stadiont építsenek,

hanem olyan nyílt, rekreációs célú sportparkot, ami később a lakossági tömegsport-igényeket is kielégíti, valamint kulturális események befogadására is alkalmas. Azt is várják, hogy a kormány tartsa fenn korábbi elkötelezettségét a budapesti közlekedési beruházásokra.

Három napja Baranyi Krisztina, IX. kerületi polgármester javaslatára a kerületi önkormányzat kiegészítette az igénylistát közösségi terekkel, új óvodával, egy teljesen új, felszerelt szakrendelővel Ferencvárosban. Továbbá igénylik a Diákváros előrehozott felépítését, hogy ezzel enyhítsék a bérlakáshiányt.

Csepel fideszes polgármestere és ellenzéki testülete már döntött az atlétikai vb mellett. Mindezek után ma reggel a kormány közölte: határozatban elfogadta a két kerület feltételeit.

A vitában

többen megkérdőjelezték a vb és a stadion létjogosultságát.

Niedermüller Péter (DK), VII. kerületi polgármester kétségét fejezte ki az újabb stadion iránt. Már eddig is épült egy csomó az országban, a magyar foci mégis egyre rosszabb lett – mondta. Szerinte egy sor fejlesztés előbbre való. László Imre (DK), a XI. kerület vezetője is előbb a kórházak helyzetének rendezéséről beszélt, hangsúlyosan a János kórházét, ami helyébe vadonatújat kell építeni.

Baranyi Krisztina szerint a vb nem a két kerület ügye, erről a kormánynak a fővárossal is meg kell egyeznie. Reméli, hogy erről is 24 órán belül kormányhatározat lesz. Soproni Tamás (Momentum, VI. kerület) pedig azt mondta, hogy ha a kormány december 31-ig nem fogadja el a főváros feltételeit, akkor a Momentum Hadházy Ákossal együtt elkezdi az aláírásgyűjtést a népszavazáshoz az atlétikai vb-ről.

Pikó András (VIII. kerület) szeretett volna sokkal szigorúbb feltételeket kikötni: a kormány vonja vissza törvényjavaslatát arról, hogy „megpántlikázza” az iparűzési adót, az építésügyet pedig nem veszi el az önkormányzatoktól, továbbá ne lehessen olimpia megrendezésére pályázni budapesti népszavazás nélkül.

Végül az eredeti öt pontot fogadta el a közgyűlés.

Atlétikai vb: átverés vagy együttműködés?

A kormány szerint két érintett kerület elfogadta az atlétikai vb megrendezését és a stadionépítést. A főváros szerint erről nincs szó, a IX. kerületi polgármester is feltételekről beszél, nem „javaslatról”. Pár nap van a végleges döntésre.

Egyelőre nem teljesen világos, hogy merre vezet a kormány álláspontja a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság megrendezhetőségével, a Ferencvárost és Csepelt érintő új stadion megépítésével kapcsolatban.

Kormány: Budapest döntött

Reggel Gulyás Gergely kancelláriaminiszter közleményben tudatta: a kormány üdvözli, hogy Csepel után Ferencváros képviselő-testülete is támogatja az atlétikai világbajnokság 2023-as budapesti megrendezését – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás a csepeli és a ferencvárosi képviselő-testület hétfői döntésére reagálva azt mondta: a két grémium egyirányú állásfoglalása biztosítja a szükséges támogatást, amely az atlétika világbajnokság megrendezéséhez feltétlenül szükséges. A kormány úgy tekinti ezt, hogy a két kerületi önkormányzat döntésével a kérdés

eldőlt: az atlétikai világbajnokság Budapesten megrendezhető.

Megjegyezte azt is, hogy mindkét kerületben ellenzéki többség van.

A kormány „javaslatoknak” tekinti azokat a feltételeket, amelyeket a ferencvárosi képviselő-testület megfogalmazott – közölte Gulyás Gergely hozzátéve, hogy ezek olyanok, amelyek beépíthetők az atlétikai központ fejlesztésébe. Továbbá abba a zöld park fejlesztésbe, amely ezen a területen a korábbi tervek szerint megvalósulna. Javaslataival a ferencvárosi testület nyitott kapukat dönget – fogalmazott a miniszter. Természetesen

várják a Fővárosi Közgyűlés állásfoglalását is,

és áttekintik, milyen javaslatokkal él a fővárosi testület.

Nagyjából ugyanezt ismételte meg Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár a Klubrádióban. Idézte Orbán Viktor korábbi közlését, hogy a kormány elfogadja a fővárosiak döntését. Ugyancsak azt mondta, hogy a IX. kerület nyitott kapukat dönget. Szerinte a hétfő esti önkormányzati döntés teljesen megegyezik vagy egybeesik a kormányzati szándékkal. Az

egyenesen „Baranyi-tervnek” nevezett határozat

után ugyan megvárják a Fővárosi Közgyűlés szerdai döntését, de az Egészséges Budapest Programra 40 milliárd van betervezve, a Mester utcai rendelő fejlesztése a vb-től függetlenül is meg fog valósulni. Kutya kötelességünk az együttműködés, bármilyen színű a főváros vezetése – mondta Fürjes.

Főváros: nem döntöttek, és nem javaslat

Karácsony Gergely a miniszter közleményére azt mondta: nem érti, miért nem várta meg a kormány a szerdai közgyűlés döntését. A főpolgármester hozzátette: továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy kormányhatározatban rögzítsék a feltételeket.

„Az én feltételein a budapestiek feltétele. Nem javaslatok hanem feltételek. Az atlétikai vb mindannyiunk közös ügye és nem a Fidesz ügye”.

A főváros várja feltételeik teljesítését – mondta Karácsony.

Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes szintén a Klubrádióban közölte: nem feltétlenül egyezett még meg a főváros a kormányzattal az atlétikai vb-ről, illetve a hozzá kacsolódó fejlesztések támogatásáról. A momentumos politikus szerint a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában (FKT) tudnának pontosan megegyezni, ezért nagyon szeretnék, ha Gulyás Gergely minél előbb összehívná a kormány és a főváros képviselőiből álló testületet, hogy ott formális keretek között tárgyaljanak a tervezett fővárosi beruházásokról.

A főváros vezetésének

nem célja, hogy ne legyen atlétikai vb, azt szeretné, ha teljesülne a budapestiek érdekében megfogalmazott öt pont, amely nagyon racionális, ezért nehéz rá nemet mondani

– mondta Kerpel-Fronius. Szerinte egyelőre nem hallani, hogy a kabinet a vb támogatásához szabott önkormányzati feltételek teljesítéséről beszélne, az inkább kihallatszik a kormányoldali nyilatkozatokból, hogy

megpróbálják kijátszani egymás ellen a kerületek és főváros vezetését.

Ez azonban nem fog sikerülni, mert a kerületek és a főváros vezetése is elkötelezett amellett, hogy a kormány tervezte atlétikai stadion csak akkor valósulhat meg, ha a budapestiek érdekét is figyelembe veszik.

Komplett követeléslista

A Gulyás Gergely által beleegyezésnek nevezett határozat a jelek szerint semmilyen kötelezettséget se vállal. Az önkormányzat hivatalos oldalán megjelent közlemény szerint elfogadták azt az előterjesztést, mely

a kerület feltételeit támogató kormányhatározattól teszi függővé

az atlétikai vb kapcsán építendő stadion-rendezvényközpont megvalósulását.

Ferencvárosnak

nem stadionra, hanem egy óriási szabadidős sportparkra és közösségi rendezvényközpontra van szüksége,

a Margit-sziget déli ellenpontozásaként a Ferencvárosi Szabadidő- és Sportparkra. (Déli Zöld Park). A feltételek a főváros és a IX. kerületi lakosok javát szolgálják, ilyen többek között az úgynevezett rozsdaövezetek helyzetének rendezése, az Országos Széchényi Könyvtár ideköltöztetése, a diákváros fejlesztése, valamint a Ráckevei-Soroksári Duna-ág vízminőségi állapotának javítása is – áll a közleményben.

A részletes listát Karácsony Gergely és Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere hétfői közös sajtótájékoztatóján ismertette. Budapest vezetése öt feltétel teljesítése esetén hajlandó támogatni a vb megrendezését. A kormány öt év alatt adjon ötvenmilliárd forintot a budapesti járóbeteg- és szakellátásra. A stadionberuházással együtt induljon meg a zöldfelületek növelése, kezdjék el a Csepeli Nagyerdő Programot, egy új Városligethez hasonló zöld terület kialakítását. Az új stadion ne csak az élsportot szolgája, hanem a tömegsport és kulturális rendezvények befogadására is legyen alkalmas. Minden szerződés legyen nyilvános, a lehető legátláthatóbban költsék el a pénzt. A kormány tartsa fenn korábbi elkötelezettségét a nagy, fővárosi közlekedési célú beruházásokban.

Baranyi: most van lehetőség

Maga Baranyi Krisztina pedig két napja a Facebookon hosszasan sorolta a kerület feltételeit Mint írta, az atlétikai stadion céljára kijelölt terület jelenleg teljesen lepusztult, használhatatlan városrész. Ferencváros korábbi fideszes vezetése a területen lévő önkormányzati ingatlanok nagy részét már ingyen átadta az államnak, egyetlen telek kivételével. Ezért ma már szinte semmilyen lehetőségük nincs befolyásolni annak használatát.

„Ha ide a kormány stadiont, kisvasutat, atomerőművet vagy űrállomást kezd el építeni, akkor azzal szemben kizárólag politikai eszközök, a nyilvánosság ereje áll rendelkezésünkre”

– írta Baranyi. Idézve Orbán szavait – a kormány nem kíván olyan fejlesztéseket végrehajtani Budapesten, amit Budapest felelős vezetői nem akarnak – úgy fogalmaz: most Karácsony Gergelynek és neki van lehetőségük megakadályozni az ide tervezett atlétikai stadion megépítését.

A stadionok helyett egészségügyi fejlesztéseket, az élsport helyett a tömegsport támogatását célul tűző politikusokként ez kiváló lehetőségnek tűnhet, de

vétójuk önmagában biztosan nem vezetne semmilyen fejlesztéshez.

Annyit tudnának elérni, hogy a területre nem építenének stadiont és Budapest valószínűleg visszalépne a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezésétől. De ettől még egy forinttal se jutna több azokra a célokra, amiket viszont mi tartunk a legfontosabbaknak: egészségügyre, oktatásra, környezetvédelemre, szociális támogatásokra, városfejlesztésre – fogalmazott Baranyi.

Alkuhelyzet

Vagyis az érintett terület továbbra is állami tulajdonban maradna. Belátható időn belül nem változna semmi, maradna az elzárt, lepusztult környezet, a használhatatlan Duna-part és az egykor népszerű Vituki-strand üresen tátongó medencéje.

Kerületi polgármesterként ennél is nagyobb aggodalommal tölti el, hogy a beruházás elmaradása veszélybe sodorná a környékre tervezett további fejlesztéseket is, így

elsősorban a hatalmas kollégiumi fejlesztést, a 12 ezer férőhelyes diákvárost.

Ennek megépülte mérsékelné a budapesti albérletpiac egekbe szökött árait, enyhítené a lakhatási válságot.

A kerület alkupozícióját fejti ki a polgármester: ahhoz, hogy 2023 nyarán világbajnokságot rendezhessenek, azonnal meg kell kezdeniük a fejlesztéseket. Ezt felelősen csak most tudják befolyásolni, bármilyen későbbi változtatás újabb milliárdokba fájna mindannyiunknak.

Baranyi Krisztina megismételte, hogy

nem szeretnének újabb stadiont, de minden jel szerint az atlétikai vb megrendezése a feltétele annak, hogy a ferencvárosi rozsdaövezet egy jelentős része megújuljon,

megmentsenek műemlék épületeket, megtörténjen végre a Kis-Duna kotrása. Ezt szeretné további célok, például helyi egészségügyi fejlesztések elérésére is kihasználni.

A területre ezért olyan tervet készítettek, amely nem a gombhoz varrja a kabátot. Egyik feltételük az, hogy a beruházás ne az atlétikai stadionhoz rendeljen további kiegészítő fejlesztéseket, hanem mindenki számára nyitott közparkot és használható Duna-partot, kulturális, tömegsport és rekreációs célokra alkalmas, magas színvonalú rendezvényközpontot hozzanak létre, benne egy ferencvárosi sportóvodával. Amely még az atlétikai világbajnokság megrendezésére is alkalmas.

Ez a szabadtéri színpaddal és mozival, a homokos Duna-parttal, az újranyíló Vituki stranddal, játszótérrel, extrém parkkal, kerékpárutakkal, kutyafuttatóval és a többi fejlesztéssel együtt Budapest harmadik legnagyobb közparkja lenne a Városliget és a Népliget után – írja a polgármester. Szerinte a stadiont úgy kell megépíteni, hogy az szabadidős tevékenységekre és tömegsport rendezvényekre is alkalmas legyen és a világbajnokság megrendezése után meg kell nyitni a nagyközönség előtt.

További elengedhetetlen feltételük a kerületi egészségügy jelentős és közvetlen állami támogatása. Nem egy CT-t kérnek, hanem a CT és további szükséges orvosi műszerek köré a Mester utcai szakrendelő teljes felújítását és bővítését, négymilliárd forint értékben.

A Nemzetközi Atlétikai Szövetség november végéig várja a magyar döntést: megrendezik-e az atlétikai vb-t.

Stadionstop vagy alkudozás

Hallom, hogy mennyire sokan nyilatkoznak, petícióznak, érvelnek az új atlétikai stadionért. Hallom az újságírókat, akik azt kérdezik ellenzéki politikusoktól, hogy szeretik-e a sportot. Hallom, hogy az új kerületi polgármester és az új fővárosi vezetés arra készül, hogy feltételeket szab a stadion építésének támogatására. Nem értem a dolgot, és az igazat megvallva háborgok magamban.

Amikor Karácsony Gergő a kampányban stadionstopot hirdetett, és ezt zúgó tapssal jutalmazta közönsége például a Madách téri kampányzárón, nem abban foglalt állást, hogy konkrétan új atlétikai stadion épüljön-e a Csepel-sziget csúcsán, hanem abban, hogy milyen értékrend alapján költsék el Magyarországon a közpénzeket, mi legyen a prioritás.

Ha nem épült volna közpénzből tucatnyi új labdarúgó stadion, amelyekkel üzleti vállalkozásként működő profi klubokba öntötték az adófizetők tízmilliárdjait, akkor el lehetne kezdeni gondolkozni arról, hogy helyénvaló-e kétszáz milliárd forintokért új Puskás Arénát építeni a labdarúgásnak és külön száz-százötven milliárdból egy másik pályát az atlétikának.
Azt a kérdést pedig, hogy pályázzon-e Budapest atlétikai világbajnokságra, csak annak alapján lehetett volna eldönteni, hogy mekkora új beruházásra van ehhez szükség. Úgy is lehetne dönteni, hogy egyelőre az ország csak olyan nemzetközi sportversenyekre pályázzon, amelyekhez nincs szükség új gigaberuházásra.
Az adófizetők milliárdjait ugyanis olyasmire is lehetne költeni, mint például szociális bérlakások építése, devizahitel-adósságok részleges átvállalása, kórházak korszerűsítése (szándékosan nem új építést írok), és hosszan folytathatnám. Biztos, hogy arra kell fogyasztóktól és vállalkozóktól arra szedni adót, hogy még több sportlétesítményt emeljenek az élsport komfortosabb működtetésére?
Szerintem nem. Akkor sem, ha a stadiont összekötik más dolgokkal.

Amikor a vizes világbajnoksághoz építették az új uszodát, azt mondták, hogy a verseny után azt majd a budapesti közemberek is használhatják. Teljesült az ígéret? Tudtommal nem.

Hosszú Katinka úszóiskolája használja, állítólag ingyen. Szabad hinni Orbánék bármilyen ígéretének? Nem hinném.

Orbánék stratégiai célja az új fővárosi önkormányzati vezetés ellehetetlenítése. Akkor is az lesz a stratégiai célja, ha az új vezetés most hozzájárul az atlétikai stadionhoz.

Akkor sem fognak változtatni azon, hogy az iparűzési adót a tömegközlekedésre kelljen elkölteni, és ne jusson belőle az új vezetés sajátos kulturális törekvéseire, szociálpolitikájára stb. Minden eszközük megvan rá, hogy így tegyenek.

Gergő gondja

Gergő a kampányban határozott kijelentéseket tett. Egyrészt azt, hogy leállítja a múzeumi negyed építését a Városligetben, másrészt, hogy nem járul hozzá újabb sportberuházáshoz, amíg nincs minden kerületben CT. Ez utóbbit nevezte közérthetően stadionstopnak. Most e két politikai törekvés érvényesítéséről folyik a vita.

Mindkét állítás összhangban volt és van Gergő pártjának, a Párbeszédnek és szélesebb értelemben az ellenzéki pártoknak az elmúlt kilenc évben követett politikájával. A két kormányzati akciót – a Liget-programot és az élsportban eszközölt nagy beruházásokat – két tekintetben utasította el a Párbeszéd és az egész ellenzék. Az egyik a költségvetési nézőpont: fel voltunk és vagyunk háborodva azon, hogy az Orbán-rezsim hatalmas összegeket költ Orbán hobbija, a profi futball infrastruktúrájára, a stadionokra, miközben fontos társadalmi célokra, mindenekelőtt az egészségügyre nem jut elegendő pénz. Ugyanígy felháborított bennünket a városligeti építkezés, amelynek valódi funkciója a Nemzeti Galéria és a Néprajzi Múzeum kiköltöztetése volt a Várban illetve a Kossuth téren levő jelenlegi épületükből, hogy ott állami intézmények kapják vissza korábbi helyüket: az államfő a Várban, a Kúria a Kossuth téren, és erre – és a többi várbéli beruházásra – költsenek el százmilliárdokat.
A másik nézőpont a környezeti:

ne építsenek új nagy épületeket a Városligetbe, ha múzeumokat akarnak építeni, tegyék azokat a rozsdaövezetbe, illetve ne építsenek új sportlétesítményeket oda, ahol a főváros erdőt illetve ligetet szeretne.

Gergő most főpolgármester. Ebben a minőségében álláspontjának környezeti indoklása alapján léphet fel a kormánnyal szemben. Könnyen képviselhető az álláspont a Liget esetében: ne épüljenek meg azok az épületek, ahol még nem kezdődött meg az építkezés. Ma úgy tűnik, hogy a további épületekről a kormány le fog mondani, miközben szidni fogja a fővárosi vezetést, hogy milyen nagyszerű dolgok maradnak el.
Főpolgármesteri minőségében ugyanakkor nehezebben tudja képviselni a stadionstopot, vagyis azt, hogy ne épüljön meg az új atlétikai stadion. (A kézilabda-csarnokba máris beleegyezett, mivel azt az új kerületi polgármester, Baranyi Krisztina is akarja, mondván, sok mindenre lesz jó az a kerületieknek.) A stadionstop esetében ugyanis a fő szempont nem a környezeti, hanem a költségvetési: ne szórják élsportra az adófizetők százmilliárdjait. Ez azonban nem főpolgármesteri kompetencia, hanem a Párbeszéd politikusának kompetenciája.

Ezt pedig főpolgármesteri minőségében nehezebb képviselni.

Máris felsorakozott az Atlétikai Stadion mellett a magyar élsport szinte minden intézménye és számos híressége. Mintha a magyar társadalom számára az atlétikai világbajnokság megrendezése, továbbá az, hogy az atlétikának „legyen otthona”, első számú prioritás lenne. Mintha nem lehetett volna a most megnyíló és csak a labdarúgó mérkőzések megrendezésére alkalmas Puskás Aréna helyett olyan stadiont építeni, mint a korábbi Népstadion, amely atlétikai versenyeknek is otthont tud adni, és amelyben egy világverseny megnyitó ünnepsége is megtartható. Tudom, a modern labdarúgó stadion ilyen, manapság mindenütt ilyet építenek, de ha ennek az az ára, hogy külön atlétikai stadiont kellene építeni, akkor, ha csak egy vébéről van szó, talán mégis építhettek volna erre is, arra is alkalmas sportlétesítményt.

Valójában persze azért kell Orbánnak mindkét létesítmény, mert olimpia esetén egyszerre kell tudni ezt is, azt is megrendezni.

Most azonban kész helyzet van: a Puskás Aréna csak labdarúgásra jó, az atlétikának másik stadion kell. Nagy a nyomás Gergőn, hogy adja fel ellenkezését, ne rajta múljon, ha nem lesz Budapesten atlétikai vébé.

Ha viszont enged, a hitelessége kezdhet erodálni. Feláldozná párbeszédes énjét főpolgármesteri énje oltárán.

Én csak remélni tudom, hogy neki is, és az egész fővárosi vezetésnek lesz ereje kitartani a nem mellett.
Az atléták rosszul járnának, az ország viszont jól.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!