Lengyel, magyar jóbarát: az illegális bevándorlás ügyében is; a miniszterelnök szokásos rádiós megnyilatkozásában ígérgetett a nyugdíjasoknak és a diákoknak és egy halk imát mondott Angela Merkelért; a zsidó újév ezébe juttatta Lázár Jánosnak és Schmidt Máriának a Sorsok házát; Theresa May marasztalná az EU-s munkavállalókat; egész városokat pusztított el a mexikói földrengés.
Teljes egyetértés Orbán és Szydlo között menekültügyben
A lengyel és a magyar kormány által választott út az illegális bevándorlás kezelésében helyesnek bizonyult – hangsúlyozta Beata Szydlo lengyel kormányfő pénteken Varsóban, miután Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalt. Orbán az inkvizícióéhoz hasonlította a Lengyelországgal szembeni uniós eljárást.
Orbán Viktor miniszterelnök és Beata Szydlo lengyel kormányfõ kezet fog Varsóban, a miniszterelnöki hivatalban tartott sajtótájékoztatón 2017. szeptember 22-én.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Beata Szydlo a két kormányfő közös sajtóértekezletén elmondta: az Orbán Viktorral megtartott találkozón megerősítették Varsó és Budapest közös álláspontját az olyan kulcsfontosságú kérdésekben, mint amilyen a biztonság és a menekültválság kezelése.
„A kormányaink által választott út az illegális bevándorlás kezelésében helyesnek bizonyult”
– szögezte le.
A kvótaügyben hozott, illetve a jövőben várható európai bírósági döntésekre vonatkozóan elmondta:
„TUDOMÁSUL VESSZÜK AZ EURÓPAI BÍRÓSÁGOK DÖNTÉSEIT, A FŐ SZEMPONT AZONBAN ÁLLAMPOLGÁRAINK BIZTONSÁGA KELL, HOGY LEGYEN”.
A Lengyelországgal szembeni jogállami kritikák alaptalanok – jelentette ki Orbán Viktor. A magyar kormányfő politikai indíttatású, az inkvizícióéhoz hasonló eljárásnak minősítette a Lengyelországgal szembeni uniós fellépést, és kifejezte Magyarország szolidaritását minden ehhez hasonlóban érintett tagállam mellett.
Kevesebb Brüsszelt, és erősebb nemzetállamokat kívánunk látni
– fogalmazott Orbán, ezt az álláspontot jelölve meg a szerinte politikai indíttatású EU-s eljárások okaként. Nem akarunk bevándorlóország lenni, ehhez jogunk van – hangoztatta.
A miniszterelnök szokásos rádiós megnyilatkozása: halk ima Merkel győzelméért
Orbán Viktor visszautasította, hogy a Brüsszellel folytatott viták miatt uniós forrásokat vonjanak meg Magyarországtól.
Az ilyen típusú fenyegetéseknek semmilyen jogalapja nincs az uniós jogrendszerben, ezért törvénytelen lenne, hogy Magyarország pénzbüntetést kapjon azért, mert nem akar bevándorlókat befogadni – mondta Orbán. Szerinte azok az európai vezetők, akik erről nyilatkoznak, jogsértést követnek el.
MTI Fotó: Illyés Tibor
A miniszterelnök ismét elmondta azt is, szerinte
magyar nézőpontból az a legjobb, ha Angela Merkel jelenlegi kancellár nyeri a közelgő németországi választást.
A Modern városok programról Orbán Viktor azt mondta, hogy egyszerre fejleszti a nagyvárosokat, és nyújt biztonságot, munkalehetőséget, hátországot a falvaknak, azoknak ugyanis az a jó, ha tőlük elérhető távolságban fejlett nagyvárosok vannak. A programhoz pedig kell egy miniszter – ezt a posztot tölti be októbertől Kósa Lajos -, mert óriási koordinációs feladatról van szó, amelyet össze kell fogni.
A forrásokkal kapcsolatban kijelentette: nem ismeri a magyar és az uniós pénz közötti különbségtételt, mert „az mind a mi pénzünk”.
„AZ EU-TÓL MI EGYETLEN FILLÉR AJÁNDÉKOT SEM KAPUNK, MINDEN FILLÉRÉRT ADUNK VALAMIT”
– mondta.
Újabb Schmidt – Lázár csörte
A zsidó új év kínált jó alkalmat mind Lázár Jánosnak, mind pedig Schmidt Máriának, hogy a Sorsok Háza holokauszt-emlékmúzeum hányatott sorsát szóba hozzák.
Lázár a csütörtöki kormányinfón beszélt a régóta készen álló épületről, amelynek átadása Schmidt Mária és a Mazsihisz közti koncepcionális vita miatt húzódik. Azt mondta, ha nincs megegyezés, akkor más funkcióval, de mindenképpen átadják az épületet. Schmidt viszont nem kis személyeskedéssel rontott neki a miniszternek, a következőket mondta:
„AMÍG LÁZÁR JÁNOS, ÉS SZEMÉLYES MEGBÍZÁSÁBÓL A SÚLYOS ÁLLAMPÁRTI MÚLTTAL TERHELT ZOLTAI GUSZTÁV KEZÉBEN VAN A SORSOK HÁZA, ADDIG ANNAK MEGNYITÁSÁRA NINCS REMÉNY.”
Tekintettel a zsidó ünnepre, és annak hagyományaira, vagyis, hogy ilyenkor tilos nyilatkozni, az érintetteket hiába próbáltuk megszólalásra bírni, az lehetetlennek bizonyult. Így nem tehetünk mást, mint korábbi megnyilatkozásaikat idézzük vissza, annak biztos tudatában, hogy ma sem vélekednek másként.
A Mazsihisz elnöke, Heisler András korábban azt mondta: a Sorsok Háza állami projekt, aminek ők, azaz a zsidószervezet tagjai nagyon örülnek, hiszen a nagyszerű épület lehetőség kínál arra, hogy hitelesen szolgáljon oktatási, múzeumi és archiválási feladatokat. Heisler véleménye nyilvánvalóan továbbra sem változott Schmidt Máriáról; történészi munkásságát nem tartja elfogadhatónak.
Theresa May: „maradjanak az EU-állampolgárok”
A brit miniszterelnök szerint London azt szeretné, ha a Brexit, vagyis a brit EU-tagság megszűnése után is Nagy-Britanniában maradnának a külföldi EU-állampolgárok.
Theresa May, aki pénteken Firenzében mondott beszédet kormányának célkitűzéseiről a Brexit utáni időszakra, kijelentette:
NAGY-BRITANNIA ÉRTÉKELI ÉS KÖSZÖNI A KÜLFÖLDI EU-MUNKAVÁLLALÓK HOZZÁJÁRULÁSÁT A BRITEK JÓLÉTÉHEZ.
Hozzátette: elsődleges feladatának tekinti, hogy a Nagy-Britanniában élő több mint 3 millió külföldi EU-polgár ugyanolyan feltételekkel maradhasson az országban a Brexit után is, mint eddig.
May kijelentette:
egyértelmű és valós garanciát kíván nyújtani a más EU-országokból érkezett munkavállalók jogainak érvényesülésére.
A brit kormányfő szerint óhatatlanul nehéz folyamat lesz az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból, mindenkinek közös érdeke azonban, hogy a kilépésről folyó tárgyalások sikerre vezessenek.
Egész városokat pusztított el a mexikói földrengés
Több ezren maradtak otthon nélkül, és már több mint 280 halálos áldozata van a keddi mexikói földrengésnek.
Túlélõket és holttesteket keresnek romba dõlt épületek törmeléke közt a földrengés sújtotta Mexikóvárosban 2017. szeptember 21-én. A két nappal korábbi, 7,1-es erõsségû földmozgásban legkevesebb 225 ember életét vesztette. Enrique Pena Nieto mexikói elnök háromnapos nemzeti gyászt rendelt el az áldozatok emlékére. (MTI/EPA/Ulises Ruíz Basurto)
A keddi, 7,1-es erősségű földrengésben a legfrissebb jelentések szerint legalább 225 ember halt meg, közülük 137-en a fővárosban. A halálos áldozatok száma valószínűleg tovább nő, ahogy a mentőalakulatok tovább kutatnak a romok alatt.
A fővároson kívüli pusztításról ráadásul még csak most kezdenek napvilágot látni az első beszámolók, amelyek a földdel egyenlővé tett városokról és több ezer otthontalanná vált emberről szólnak.
A földrengés helyi idő szerint kedd délután történt, központja a Puebla szövetségi tagállam Raboso településének közelében, a fővárostól mintegy 120 kilométerre délkeletre, 51 kilométeres mélységben volt. A mexikói földrengéstani intézet legfrissebb adatai szerint az első nagy erejű földmozgást számos utórengés követte, csak a fővárosban 11 utórengést észleltek.
A földrengés központja Pueblában volt, a legnagyobb pusztítást azonban Mexikóvárosban vitte véghez.
Ezt részben azzal hozzák összefüggésbe, hogy a főváros egy kiszáradt tó fenekére épült, és a talaj sajátosságai miatt a rengés következményei ott súlyosabbak voltak mint akár a tőle több száz kilométerre történt földrengés fészke felett.
