Erősödve veszített teret a Fidesz

0
351
Nem lettek boldogok. MTI/Koszticsák Szilárd

Annak ellenére bukott el sok önkormányzatot a Fidesz, hogy javított szavazatai mennyiségén. A kistelepülés-nagyváros-olló tovább nyílt a Fidesz és az ellenzék közt, a legnagyobb városokon kívül csaknem öt százalékkal nőtt a kormánypárt támogatottsága.

A jelentős (országos) ellenzéki térnyerés az önkormányzati választáson elfed sok olyan tényt, amit pedig érdemes megszívlelniük azoknak a politikai erőknek, amelyek 2022 tavaszán szeretnének tovább lépni. A Political Capital (PC) elemzése a Fidesz szavazótáboráról felszínre hozott egy sor mélyebb adatot és tendenciát az elmúlt választások alapján.

Még megvan a többség, de ez később kevés lehet

Mindenekelőtt leszögezik azt – aminek ellenkezőjéről, fásult demotivált aktivistákról szóló hírek jelentek meg -, hogy a Fidesz mozgósító ereje változatlanul erős, nagy számban képesek újabb szavazókat is bevonni, a nagyobb várásokban és a fővárosban is. A kisebb településeken továbbra is jelentős az elköteleződés a kormányoldal irányába, aminek részben az értékválasztás, részben a kiszolgáltatottság, részben az ellenzéki beágyazottság hiánya az oka. Mindez azonban

nem feltétlenül elegendő a többség megtartásához, a többségi elv szerint működő választásokon a mandátum elnyeréséhez

– szól a figyelmeztetés.

Minél kisebb település, annál fideszesebb

Azt már az első gyorselemzések is megállapították, amit a PC is csak megerősít: minél kisebb egy település, annál nagyobb a Fidesz támogatottsága – kilenc választás alapján ez a tendencia rajzolódik ki. A fővárosi és a kistelepülési eredmények közötti olló a 2018-as országgyűlési választás óta nyílik tovább.

Rendkívül nagy területi és lakosságszám-egyenlőtlenségek figyelhetők meg emögött, és nem is valami „egyirányú utca”. Noha

a Fidesz felülreprezentált a kisebb településeken, szavazóinak bő egyharmada a fővárosban és a 23 megyei jogú városban él.

(Ezt ránézésre is megerősítik azok a választási eredmények, amelyek ellenzéki sikerről számolnak be, de a különbségek olykor igen csekélyek voltak.)

A megyék között

Vas, Bács-Kiskun és Győr-Moson-Sopron a három legerősebb Fidesz-bástya.

Pártlistáin jellemzően ezekben érte el legjobb eredményeit az idei EP- és tavalyi országgyűlési választásokon. Az erősorrend másik végén Budapest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye helyezkedik el. Ahogy haladunk a nagyobb településtípusok irányába, úgy csökken a Fidesz-lista támogatottsága.

Az egyedüli törést a megyei jogú városoknál láthatjuk, de ott is csak 2010-ig: addig az évig a Fidesz kissé jobban teljesített a kiemelt 23 városban, mint a 20 ezer lakos feletti, nem megyei jogú városokban. 2014-ben azonban ez megfordult, és azóta beállt az arány.

A 2004 óta vizsgált adatok tehát igazolják, hogy

a Fidesz támogatottsága már hosszú ideje a településmérettel fordítottan arányosan alakul,

választástípustól függetlenül. Minden vizsgált választásra igaz az is, hogy a Fidesz a legjobb eredményt az 500 főnél kisebb településeken, a leggyengébbet pedig Budapesten érte el.

A Fidesz-KDNP listájának támogatottságának változása Budapest és az 500 főnél kisebb lélekszámú települések között az ábrán jól látható. Az olló az utóbbi időszakban tágul: korábban 15-20 százalék között szóródott ez az érték, a 2018-as országgyűlési választáson viszont már 23, a 2019-es EP-választáson pedig megközelítette a 25 százalékpontot.

Forrás: Political Capital

Vas kontra Budapest

A megyék közül egyértelműen Vas megyében a legerősebb a Fidesz. Mind a nyolc vizsgált választáson itt volt a Fideszre leadott voksok részaránya a legnagyobb. A rangsor végén is egyértelmű a helyzet.

A nyolc választásból hét esetében Budapesten szerepelt leggyengébben a Fidesz.

Csak a 2010-es országgyűlési választás a kivétel, ahol Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében gyengébben szerepelt a pártlista. Ez a két megye az, amelyik az összesített rangsorban is a második, illetve harmadik helyen végzett, hátulról. Ugyanakkor mindkét megyében a pozíció javulása figyelhető meg az utóbbi évek választásain.

Forrás: Political Capital

Több szavazat, de ez is kevés volt

Ha az október 13-i szavazatszámokat nézzük, azt látjuk, hogy néhány kivételtől eltekintve mindenhol növelni tudta szavazatainak számát a Fidesz jelöltje, sok helyen ezernél több szavazattal (III., XI., XVIII. kerület, Eger, Érd, Pécs, Szombathely). Mondhatjuk, hogy az eltérő részvételi arány miatt ez irreleváns információ, a mozgósítás ügye azonban nem így merül fel.

A Fidesz abból tud kiindulni, hogy a meglévő szavazóit minél nagyobb arányban elvigye szavazni; a részvételi arány ebből, illetve ellenfeleinek mozgósító képességéből alakul ki. Ami újdonság volt a 2019-es önkormányzati választáson, hogy

az ellenzék a korábbiaknál több szavazót tudott szembe állítani a Fidesz által fegyelmezetten biztosított szavazótömeggel.

Ezzel magyarázható, hogy a szavazatarányt tekintve négy kivétellel (XVIII. kerület, Eger, Pécs, Szombathely) mindenhol visszaesést könyvelhetett el a Fidesz, hiába növelte a szavazatszámát.

Forrás: Political Capital

Még nagyobb ellenzéki győzelem is lehetett volna

A 14 budapesti kerületi ellenzéki győzelem azonban kétarcú: egyrészt jelentős előre törés, főleg a korábbi állapothoz és a mérsékelt elvárásokhoz képest, másrészt már a 2018-as országgyűlési választási adatok azt mutatták, hogy az összes budapesti egyéni kerületben lényegesen több szavazatot gyűjtöttek a különböző ellenzéki jelöltek kormánypárti riválisuknál. Így aztán

az sem lett volna irreális eredmény, hogy szinte az összes kerületben az összellenzéki jelölt győzedelmeskedik 2019-ben.

Ehhez képest a Fidesz 9 ellenzéki polgármesterjelölt győzelmét meg tudta akadályozni.

A 10 megyei jogú városban szerzett ellenzéki polgármesteri cím is felülmúlta az előzetes várakozásokat. Ha viszont azt nézzük, hogy már a 2018-as országgyűlési választáson a 23-ból 21 városban többen szavaztak ellenzéki jelöltekre, mint fideszesre, és most először volt szinte mindenhol összellenzéki jelölt, az eredmény már nem is annyira kedvező az ellenzékre nézve.

Mindkettőhöz érdemes azért hozzáfűzni, hogy a kilenc budapesti és a 13 fideszes polgármester vezette megyei jogú városban is van több olyan, amelyben a közgyűlési többség az ellenzéké (végleges adatok a jogorvoslati eljárások miatt még nincsenek). Márpedig a képviselő-testület nagyon rövid pórázra foghatja a településvezetőt (lásd korábban Esztergom, a közelmúltban Siófok és Hódmezővásárhely példáját, vagy éppen Szombathelyt, ahol tavaly többségbe került az ellenzék, és a sok kérdésben megfordította az ügyek menetét).

Mindez jelzi a jelöltek fontosságát (távolról sem minden megyei jogú városban sugározta magából az ellenzéki jelölt a győzni akarást), illetve azt is, hogy bár jelentős az átszavazási hajlandóság az ellenzéki szavazók körében, a különböző ellenzéki jelöltekre leadott szavazatok nagyon messze vannak attól, hogy automatikusan összeadhatók legyenek.

A fölény megmaradt

A 2019-es önkormányzati választás megyei listás adatai nem hagynak kétséget afelől, hogy

Budapesten és a 23 megyei jogú városon kívül a Fidesz fölénye hatalmas 

– vonja le a következtetést a PC. Ennek érzékeltetésére kiszámolták az arányokat. Míg 2014-ben még 48-61 százalék között szóródott a 19 megyében a Fidesz támogatottsága, 2019-ben már 51-69 között.

A Budapesten és a megyei jogú városokon kívüli országos átlaga 4,6 százalékponttal 57,2 százalékra erősödött öt év alatt.

Tehát a Fidesz minden budapesti kerületben és megyei jogú városban javítani tudott szavazatarányán, ami azt mutatja, hogy nem kizárólag a kisebb településeken van tartaléka. A szavazóhelyiségekbe elvitt több választó azonban már sok helyen nem volt elegendő a mandátumszerzéshez, aminek legfőbb oka a korábbinál hatékonyabb ellenzéki együttműködés.

Másképpen fogalmazva

az ellenzék úgy tudott polgármesteri székeket szerezni, hogy fideszes ellenfele szinte sehol nem gyengült.

A korábbiaknál hatékonyabb ellenzéki együttműködés következtében a 2014-es önkormányzati választáshoz képest nagyobb számban tudott az ellenzék újabb szavazókat megmozdítani, mint a Fidesz. Ez utóbbinak több oka volt.

Hihető és hiteles jelöltek

A PC szerint Budapesten 2006 óta először volt olyan főpolgármester-jelöltje az ellenzéknek, akiről el lehetett hinni, hogy képes legyőzni fideszes ellenfelét. Ez elsősorban Budapesten húzta a kerületi kampányokat, de országosan is volt hatása. Az öt évvel korábbi önkormányzati választáshoz képest nagyobb számban voltak hiteles, helyben beágyazott polgármesterjelöltjei az ellenzéknek (de megközelítőleg sem az összes budapesti kerületben és megyei jogú városban). Bár főleg a nagyobb városokban sokan Orbán-ellenes népszavazásként tekintettek az önkormányzati választásra, az ellenzéknek sikerült azt a réteget is megszólítania, amelyik helyi problémákra várt választ a jelöltektől.

A PC elemzői nem írnak ugyan erről, de mások már rámutattak arra is, hogy a Fidesz lényegében nem kampányolt. Pontosabban változatlanul a „migráncsos” üzeneteket sulykolták, továbbá személyes lejáratásokkal operáltak, a helyi ügyekről nem sok szó esett. Ezért nyilván ordító volt a különbség köztük és a konkrétumokról beszélő ellenzéki jelöltek fellépése között.

Az utcán nyert az ellenzék

A Fidesz által uralt médiatér és a köztéri hirdetésekhez való hozzáférés szinte teljes ellehetetlenülése okán az ellenzék megértette, hogy két fő csatornája maradt, ahol elérheti választóit: a közösségi média és a közvetlen jelenlét (utóbbi alatt a door-to-door kampánytól a kitelepüléseken át a telefonos megkeresésig terjedő eszköztárat értjük). Az egyik legmeglepőbb fejlemény, hogy a különböző ellenzéki pártok, jelöltek kampánycsapatai viszonylag hatékonyan összehangolták a munkájukat – értékeli a történteket a PC.

Ehhez hozzátehetjük, hogy az utcai jelenlét és a területek háztól házig „felszántása” éppen a Fidesz erős fegyvere volt korábban. A rutinból végzett kampányolás erre is rányomhatta bélyegét.

A Borkai-effektus

A PC-ben is úgy vélik, hogy a Borkai-botrány konkrét hatása ha pontosan nem is mérhető, feltételezhető, hogy az ellenzék mellett 2019-ben megmozduló pluszszavazók egy részére ez is mobilizáló hatással volt. Ezeknek a Fidesztől távolodó szavazóknak integrálása kulcskérdés az ellenzék számára a további építkezés szempontjából.

A kutatók megvizsgálták az eredményeket abból a szemszögből is, hogy ezekből milyen következtetések vonhatók le a jövőre.

Mi lesz 2022-ben? Hol az akna?

Bebizonyosodott, hogy az ellenzéki együttműködésnek nincs alternatívája, de önmagában a kooperáció még nem vezet sikerre. A 2022-es országgyűlési választás együttműködési stratégiájának kialakítása még várat magára, az önkormányzati választási modellből nem következik egyértelműen, hogy melyik utat érdemes választani. Ami biztos: az egyéni kerületekben csak egyetlen összellenzéki jelöltnek van esélye a Fidesz kihívójaként megjelenni, míg a külön vagy közös lista vitájában mindkét megoldás mellett szólnak érvek.

Az önkormányzati választás rengeteg szinten zajlik, ezért jóval nagyobb a tere az együttműködésnek. Ezzel szemben az országgyűlési választáson mindössze 106 egyéni mandátumon osztozkodhat az összes – együttműködésre hajlandó – párt. A 2022-es választásig hátralévő két és fél évben

a konszenzusos egyéni jelöltek megtalálása és felépítése az ellenzék talán legfontosabb feladata.

Ennél is nehezebb a konszenzusos miniszterelnök-jelölt megtalálása, amiből a polgármester- és egyéniképviselő-jelöltekkel ellentétben csak egy lehet, és nem csak személyi kérdés. Ez a pártok közötti vezető szerepről is szól.

A legtöbb akna a miniszterelnök-jelöltnél van, nem a közös lista vagy koordinált indulás vitájában.

Abból, hogy az ellenzéki választók sok helyen hajlandók voltak más párt polgármesterjelöltjére szavazni, még nem következik, hogy országgyűlési választáson egyetlen közös ellenzéki listában látnák a megoldást. Az esélyes, konszenzusos polgármesterjelöltek kiállítását nem kétséges, hogy díjazták a választók, de az EP-választáson az is látszott, van igényük arra, hogy akár a pártokat meglepve is kifejezzék változó pártpreferenciájukat.

Elkerülhetetlen, hogy a 2019-ben megszerzett önkormányzati pozíciókat a pártok saját hálózatuk, népszerűségük építésére használják. Ez kódolja a rivalizálást a pártok között, de az már csak rajtuk múlik, hogy ez destruktívnak vagy konstruktívnak bizonyul.

A mítosz megtört, de a kistelepülések nélkül aligha megy

Ahhoz, hogy a mai ellenzék a kormányváltás kapujába kerülhessen, a kormányzóképességükről kell elsősorban meggyőzni a rendkívül heterogén választókat. Az ide vezető első nagy lépést már megtették azzal, hogy az önkormányzati választási eredmények összetörték a Fidesz legyőzhetetlenségének mítoszát.

Ha azonban a kistelepüléseken nem tud terjeszkedni az ellenzék, akkor az országgyűlési választókerületekben kevés esélye lesz mandátumra váltani a városi erősödést.

(A legtöbb vidéki választókerületben a nagyvárosokhoz kistelepülések is tartoznak.)

Bár az adatok mélyelemzése világossá teszi, hogy a Fidesz továbbra is rendkívül erős, az önkormányzati választáson tapasztalt ellenzéki térfoglalás talán legfontosabb hatása az a percepció, hogy

megtört a Fidesz legyőzhetetlenségének mítosza.

Ez az a társadalom-lélektani változás, amelyre az ellenzék a jövőben alapozhat.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .