Emléktáblát kapott a magyarokat védő cigányok vezetője

0
1392
MTI Fotó: Mónus Márton

Puczi Béla az 1990-es marosvásárhelyi magyarellenes pogrom idején a magyarok védelmére kelő cigányokat vezette. Az emléktáblát a Nyugati pályaudvar falán, a parkoló felőli oldalon helyezték el.

A rendezvényen Setét Jenő, az Idetartozunk Egyesület elnöke azt mondta, még soha nem hallotta mástól, hogy olyan világosan fogalmazta volna meg az identitását, a kötődését, mint Puczi Béla, aki akkor is ragaszkodott ahhoz, hogy egyszerre magyar és cigány is, amikor kínozták. Ez nagy helytállás – tette hozzá.

Setét Jenő szerint az oktatásban eltagadják a romák részvételét, például a törökök elleni küzdelemben, az 1956-os forradalomban és szabadságharcban vagy a rendszerváltásban. Kijelentette, hogy az elkövetkezendő években folyamatosan emlékeket állítanak majd azoknak, akikre büszkék lehetnek.

Kadét Ernő, a Roma Sajtóközpont munkatársának visszaemlékezése szerint

Puczi Béla tiszta gondolkodású, büszke, kemény, egyszerű munkás cigány volt.

Amikor ki kellett állni, akkor nem fordított hátat, gondolkodás nélkül segített, mert ő is magyarnak érezte magát – fogalmazott, megjegyezve, Magyarországra menekülése után tapasztalta meg először, milyen kitaszított cigánynak lenni.

MTI Fotó: Mónus Márton

Közlése szerint Puczi Béla szégyellte magát, amiért Magyarországról nem tudott segíteni Erdélyben maradt családjának. „Szégyellem magam én is. Béla, amíg éltél, nem tettünk érted eleget, ezért az a minimum, hogy legalább az emlékedet megpróbáljuk megőrizni” – mondta Kadét Ernő.

Az ünnepségen egyebek mellett az MSZP és a Momentum Mozgalom is koszorúzott.

A Roma Sajtóközpont és az Idetartozunk Egyesület az esemény alkalmából kiadott közös sajtóközleményében azt írta, az 1990-es marosvásárhelyi magyarellenes pogrom idején a magyarok védelmére kelő romák azt kiáltották:

„Ne féljetek, magyarok, mert itt vannak a cigányok!”.

A roma csapat egyik vezetője Puczi Béla volt, akit megtorlásul börtönbe zártak és megkínoztak. Amikor Magyarországra menekült, nem hősként, hanem román cigányként tekintettek rá. Sok hányattatás után 2009-ben hajléktalanként halt meg Budapesten.

Idén nyáron Puczi Béla tisztelői – köztük a Roma Sajtóközpont és az Idetartozunk Egyesület – egy emléktábla felállítása céljából közadakozást kezdeményeztek, amely sikeresen zárult. Az alkotást Kállai András szobrászművész társadalmi munkában készítette el, és a MÁV hozzájárulása után helyezték el a Nyugati pályaudvar falán.

Október 7-én, a roma büszkeség napján az emberi jogokért tartott demonstráción Setét Jenő közölte, hogy a MÁV nem engedélyezte az emléktábla felavatását.

Október 10-én Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere felajánlotta, hogy az alkotást a jövőre Budapesten megnyíló roma kulturális központ, a Cziffra-palota falára tegyék ki.

Október 19-én Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója levelében azt írta, hogy a vasúttársaság szabályosan járt el a tábla ügyében, de fontosnak tartja Puczi Béla emlékének megőrzését. Dávid Ilona akkor közölte, hogy a MÁV felülvizsgálja szigorú szabályait, és érdemi javaslatokkal megegyezésre törekszik.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .