Sőt, a Publicus közvélemény-kutatása szerint mintegy kilencszázaléknyi voks (majdnem két mandátum) nemcsak pocsékba megy, hanem a választási szabályok miatt pluszban a Fideszhez kerülhet.
A Publicus Intézet február 13-20 között, 999 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta a pártok támogatottságának alakulását.
A Fidesz-KDNP támogatottsága a múlt havi változatlanság után ebben két százalékpontot növekedett, így 25 százalék.
Az MSZP-P támogatottsága a múlt hónapi változatlanság után ebben a hónapban sem változott, így 9 százalék.
A Jobbik esetében a múlt két havi egy-egy százalékpontos emelkedés után most változatlan, így 10 százalék.
Az LMP és a DK támogatottsága nem változott, 2, illetve 3 százalék. A Kétfarkú Kutya párt és a Momentum támogatottsága sem változott, így 1, illetve 2 százalék a támogatottságuk. A Mi Hazánk Mozgalom Párt támogatottsága egy százalékot csökkenve most nem érte el az 1 százalékot, ahogy a liberálisoké (MLP) sem. A bizonytalanok aránya az elmúlt hónapok csökkenése tovább csökkent, 44 százalék.
Hasonló a választók véleménye az EP-szavazásról
Az EP-választáson részvételt tervezők aránya egy hónap alatt nem változott, továbbra is magas. Viszont kb. 10 százalékponttal növekedett az aktív EP-preferenciával rendelkezők aránya. Az összes megkérdezett körében a Fidesz-KDNP 28, az MSZP-P 10, a Jobbik 11, az LMP 2, a DK 4, a Momentum 3 százalékot szerezne egy “most vasárnapi” EP-választáson. Minimális eltérések figyelhetők meg az országgyűlési listára leadandó szavazataránnyal összevetve, azonban fontos, hogy a kutatás még a DK listavezetőjének bejelentése előtt készült. Vagyis a kis ellenzéki pártokra adott szavazatok elvesznek, illetve a Fideszt erősítik.
Ezt magyarázta el a közelmúltban Tóth Zoltán. Minél több az 9t százalék közelében elvérző párt, annál több szavazat kerül a Fideszhez, akár 20 százalék is lehetséges.
Összefogással győzhető le a Fidesz
Ha viszont létrejön egy összellenzéki, MSZP-P-DK-Jobbik-LMP-Momentum közös lista, 31 százalékos eredményt mutatna, ami egy százalékponttal magasabb mint ha külön indulnának a pártok, míg a Fidesz 29 százalékot, ami szinten 1 százalékpontos növekmény — azonban ebben az esetben az összellenzéki lista több mandátumot kapna mint a Fidesz, és az EP választás győztese lenne.
Nem csak a teljes összefogás, hanem a részleges – például egy MSZP-Párbeszéd-DK-Momentum és külön Jobbik-LMP listát jelentő – is javítana az ellenzék esélyein.