Az ellenzék jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot Magyarországon – fejtegette a magyar parlament elnöke még múlt februárban a titkosszolgálatok vezetői előtt. A Direkt36 hozta nyilvánosságra a hangfelvételt, melyet ezután már közzétett a parlament elnökének hivatala is.
Richard Nixon korábbi amerikai elnök megtanulhatta a Watergate botrány kapcsán, hogy
demokráciában szigorúan tilos a titkosszolgálatot felhasználni az ellenzékkel szemben!
Kövér Lászlót mindez nem zavarta amikor ráuszította a titkosszolgálatokat az ellenzékre. Abban bízhatott, hogy nem kerül ki a közvélemény elé a demokráciát súlyosan sértő gondolatsor. Sokáig nem is tudott róla senki, de most hirtelen napvilágra került.
Miért épp most szivárogtatta ki valaki a titkosszolgálatokból a leleplező beszédet?
A válasz meglehetősen egyszerű: december elejére Biden amerikai elnök több mint száz szövetséges állam vezetőit hívta meg demokrácia csúcstalálkozóra – virtuálisan. A listán olyan obskurus rendőr államok is szerepelnek mint Pakisztán, melynek titkosszolgálata képezte ki az Afganisztánban újra hatalomra jutott tálibokat. A mostani tálib vezetés listáját a pakisztáni titkosszolgálat vezetője állította össze Kabulban! Pakisztán mégiscsak szerepel a meghívottak között éppúgy mint India, melynek jelenlegi miniszterelnökét, Narendra Modit tíz évig nem fogadták Washingtonban, mert „véres a keze” – pártja olyan muzulmán ellenes pogromokat szervezett, melyek során több ezren haltak meg Indiában. Erre a két országra szüksége van az Egyesült Államoknak. Ezért néznek el sokmindent Lengyelországnak és Romániának Európa keleti régiójában. Az uniós államok vezetői közül egyedül Orbán Viktort nem hivták meg Washingtonba.
Szijjártó Péter külügyminiszter ezután nyilatkozott úgy a Financial Timesban, hogy a jövő évi magyar választások „amerikai választások lesznek”!
Horváth József titkosszolgálati tábornok pedig a Magyar Nemzetben figyelmeztetett arra, hogy „brutális beavatkozásra lehet számítani ” a jövő évi választások során.
Mennyire lojálisak a titkosszolgálatok Orbánhoz?
Kövér László az első Orbán kormány idején a titkosszolgálatokat felügyelte tehát otthonosan mozgott ezen a területen tavaly februárban is.
Pontosan tudnia kellett, hogy a titkosszolgálatok tisztikarában igen sok a nyugati szövetséges államokban kiképzett tiszt. Míg 1990 előtt a Szovjetunióban képezték ki a titkosszolgálati tisztek jórészét – például Czukor József tábornokot – Orbán egykori nemzetbiztonsági tanácsadóját a Dzerzsinszkij akadémián Moszkvában – addig a rendszerváltás után az USA, Nagy Britannia, Németország és Franciaország „vállalta ezt a szerepet”. Ahogy a moszkvai kiképzés – a nyugati is kialakíthat valamiféle kettős lojalitást a magyar tisztekben. Milosevics egykori jugoszláv elnök nemzetbiztonsági főnöke CIA igazolványát villantotta fel a meglepett hágai bírák előtt.
Ceausescu kivégzését az a különleges bíróság rendelte el, melynek elnöke, Stanculescu tábornok, a katonai hírszerzés vezetője volt. Még maga Ceausescu nevezte ki erre a posztra. Orbán emberei most minden bizonnyal kétségbeesetten keresik Kövér beszédének kiszivárogtatóját. Ha tehát valakit leváltanak a titkosszolgálatok vezérkarában, akkor az lehet, hogy emiatt következik majd be. De az is lehet, hogy soha nem találják meg a kiszivárogtatót éppúgy mint az őszödi beszéd esetében. A titkosszolgálatok ebben profik, de nem biztos, hogy ebben a helyzetben ez örömmel tölti el Orbán Viktort.
