A kisebb cégek vezetői közül sokkal kevesebben látják jónak a kormány gazdaságpolitikáját, mint négy éve. Minden negyedik gondolja úgy, hogy a kormány nem képes változtatni az alapvetően rossznak ítélt helyzeten, ez viszont csökkent 2014-hez képest.
A kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) vezetői körében nagyot zuhant azok aránya, akik szerint alapvetően jó a kormány gazdaságpolitikája, és nincs szükség változásra (2014: 42 százalék, 2018: 8 százalék), ellenben nőtt azon vélemények aránya (17-ről 50 százalékra), akik alapvetően jónak látják ugyan a követett irányt, de változtatást igényelnének – derül ki a Policy Agenda (PA) felméréséből. Szignifikánsan többen vannak azok is (2 helyett 18 százalék), akik inkább rossznak látják a helyzetet, de képesnek tartják a kormányt korrekcióra. Ezzel szemben némileg mérséklődött (39-ről 24 százalékra) azok aránya, akik alapjaiban elhibázottnak tartják a gazdaságpolitikát, és nem is látnak reményt arra, hogy a kormány tudjon ezen javítani.
Mindezek összesítéseképpen azt láthatjuk, hogy a négy évvel ezelőttihez képest
sokkal szórtabbak, széttartóbbak az iskolai osztályozást követő értékelések.
2014-ben a legnagyobb részarányt az elégtelenek képviselték 27 százalékkal, utána (24) viszont a kiváló minősítést adók következtek, közepest pedig 22 százaléknyian adtak. Most viszont messze legvastagabb, majdnem duplaakkora (43 százalék) a 3-asra osztályozók rétege, buktatni csak 11 százalék szeretne, de a kiváló teljesítményt látók száma ötödére, 24 százalékra esett.
Az összesített értékelés ezzel pontosan ugyanakkora, 2,9-es érdemjegyet hoz ki idén, mint négy éve. Az összességében nagyobb elégedetlenségre vall a PA kkv-indexének alakulása is. A cégvezetők
jövővel kapcsolatos várakozása most 47,8 százalék, négy éve viszont 57 százalékkal csúcsot döntött.
A kkv-k irányítói körében egyaránt relatív többségben vannak a magyar gazdaság és a saját vállalkozás javulására számítók. Előbbiben 38 százalék (37 inkább romlástól fél), utóbbiban 46 százalék optimista, 16 százalék pesszimista.
Minden ilyen felmérésben nagy hangsúlyt kap a munkaerőre vonatkozó kérdés. Egy év alatt 55-ről 66 százalékra gyarapodott azok aránya, akik súlyos nehézségnek ítélik meg a munkaerő hiányát.
