A DK szerint Orbán Viktor szembemegy saját szavazóinak felével is, amikor jónak tartja a határon túli magyar állampolgárok szavazati jogát. A MÁÉRT-en a miniszterelnök helyesnek és igazságosnak nevezte ezt a jogot. A lakosság többsége a jelenlegi módon ellenzi.
Orbán Viktor a tegnapi nap után ma is megpróbálta megmagyarázni a megmagyarázhatatlant, szerinte “helyes és igazságos”, hogy olyanok is döntenek Magyarországról, akik soha nem éltek itt, nem itt fizetnek adót, nem itt járatják a gyereküket iskolába és nem Magyarországon mennek kórházba – áll a Demokratikus Koalíció (DK) közleményében. Szerintük érthető a miniszterelnök kétségbeesése: a kérdésben szembemegy a magyarok négyötödének, sőt saját szavazói felének akaratával is.
A DK szerint Orbán hiába magyarázkodik két napja a határon túliak szavazati joga miatt, azt ettől még
igazságtalannak tartja a magyarok jelentős többsége.
A Magyar Állandó Értekezleten Orbán afeletti örömét fejezte ki, hogy konszenzus jött létre a
külhoni magyarok állampolgárságában és szavazati jogában.
Ezzel kapcsolatban a jelenlegi választási rendszert erkölcsileg helyesnek és igazságosnak nevezte.
Azt mondta: a magyarországi magyarok szempontjából a mostani elrendezés helyes és igazságos, jól képezi le a valóságot: „egy nemzethez tartozunk, de különböző helyzetben vagyunk”. Szerinte ezért választották azt a megoldást, hogy a magyarországi magyarok két szavazatot adnak le, a határon túliak pedig egyet. Azt mondta: ezen nem kívánnak változtatni, és aki ezt támadja, számíthat arra, hogy visszautasítják.
Arra biztatta a külhoni magyarságot, hogy minél többen vetessék fel magukat a választói névjegyzékbe és vegyenek részt a szavazáson. Egyúttal azt kérte a külhoni magyarság politikai vezetőitől, biztassák erre közösségüket.
Legutóbb augusztusban készült felmérés a kettős állampolgárság és a választójog megítéléséről. A Publicus közvélemény-kutatása azt hozta ki, hogy a válaszadók kétharmada (68 százalék) helyesnek tartja, hogy a határon túli magyarok kérhetik a magyar állampolgárságot. Leginkább a Fidesz-szavazók (82 százalék), és a bizonytalanok (66 százalék), illetve a Jobbik-szavazók (63 százalék), legkevésbé az MSZP-szavazók (33 százalék) tartják helyesnek.
A választójogról azonban már sokkal kritikusabb a hazai közvélemény álláspontja. Tíz megkérdezettből
alig 18 százalék tartja helyesnek,
hogy a határon túli magyaroknak van szavazati joguk, azt is figyelembe véve, hogy nem Magyarországon fizetnek adót; 60 százalék eredetileg sem tartotta helyesnek.
Az adózás és a szavazati jog együttes megítélése rendkívül megosztó az intézményt amúgy elfogadók körében. A kettős állampolgárok szavazati jogával egyébként egyetértőknek csak 44 százaléka támogatja és 46 százaléka inkább nem a szavazati jogot, ha az nem jár együtt az itteni adózással. A szocialisták híveinek 87 százaléka, de még a jobbikosoknak is 57 százaléka az inkább nem választ adta. A Fidesz-szavazók között 50 százalékot képviselnek az igenek.
