Címke: választójog
Jön a 16. (többé-kevésbé) szabad választás
Magyarország történelme során 2018-ban még csak a 16. alkalommal tartanak országgyűlési képviselőválasztásokat, s ezen belül ez lesz a 8. a rendszerváltás óta. Hogy a 16 közül melyik, mennyire volt szabad – erről majd az utókor mond ítéletet.
Az első, ide sorolt választást 2020-ban tartották, azon összesen 2,5 millióan vettek részt – a legutolsó, 2014-esen durván kétszer ennyien. Akkor azonban azonban az a 2,5 millió szavazópolgár a választásra jogosultaknak több mint a 80 százalékát jelentette, miközben azonban – a választási törvények miatt – a teljes népességnek csupán nem egészen a harmadát. Ezzel szemben négy évvel ezelőtt a választásra jogosultak körülbelül a 62 százaléka élt állampolgári jogával és lehetőségével.
Az Országgyűlésiképviselő-választásokat a Központi Statisztikai Hivatal gyűjtötte csokorba egy igen érdekes kiadványában. A Századok statisztikája – Statisztikai érdekességek a magyar történelemből című kötet áttekinti az elmúlt évszázadokat statisztikai vagy statisztikai jellegű adatok alapján.
A KSH emlékeztet arra, hogy Magyarországon 1918-ban vezették be először az általános, titkos, egyenlő és közvetlen választójogot. 1919-től kezdve azonban – a műveltségi és az állampolgársági cenzus, továbbá a korhatár emelésének következtében – fokozatosan szűkült a választásra jogosultak köre, 1922 és 1938 között pedig csak a nagyvárosokban volt titkos a szavazás. A második világháború alatt nem voltak választások. 1945-től pedig újra nem alkalmaztak cenzust és a korhatárt is csökkentették. A választásra jogosultság korhatára a rendszerváltásig mind a férfak, mind a nők esetében többször módosult: előbbieknél betöltött 20 és 26, utóbbiaknál pedig 20 és 30 életév között alakult.
1989 óta hazánkban minden 18. életévét betöltött magyar állampolgár választó és választható, továbbá az általános választójog nincs cenzushoz kötve. Választójoggal rendelkező Magyarország határain kívül élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárokkal együtt.
DK: Orbán két napja magyarázkodik a szavazati jog miatt
A DK szerint Orbán Viktor szembemegy saját szavazóinak felével is, amikor jónak tartja a határon túli magyar állampolgárok szavazati jogát. A MÁÉRT-en a miniszterelnök helyesnek és igazságosnak nevezte ezt a jogot. A lakosság többsége a jelenlegi módon ellenzi.
Orbán Viktor a tegnapi nap után ma is megpróbálta megmagyarázni a megmagyarázhatatlant, szerinte “helyes és igazságos”, hogy olyanok is döntenek Magyarországról, akik soha nem éltek itt, nem itt fizetnek adót, nem itt járatják a gyereküket iskolába és nem Magyarországon mennek kórházba – áll a Demokratikus Koalíció (DK) közleményében. Szerintük érthető a miniszterelnök kétségbeesése: a kérdésben szembemegy a magyarok négyötödének, sőt saját szavazói felének akaratával is.
A DK szerint Orbán hiába magyarázkodik két napja a határon túliak szavazati joga miatt, azt ettől még
igazságtalannak tartja a magyarok jelentős többsége.
A Magyar Állandó Értekezleten Orbán afeletti örömét fejezte ki, hogy konszenzus jött létre a
külhoni magyarok állampolgárságában és szavazati jogában.
Ezzel kapcsolatban a jelenlegi választási rendszert erkölcsileg helyesnek és igazságosnak nevezte.
Azt mondta: a magyarországi magyarok szempontjából a mostani elrendezés helyes és igazságos, jól képezi le a valóságot: „egy nemzethez tartozunk, de különböző helyzetben vagyunk”. Szerinte ezért választották azt a megoldást, hogy a magyarországi magyarok két szavazatot adnak le, a határon túliak pedig egyet. Azt mondta: ezen nem kívánnak változtatni, és aki ezt támadja, számíthat arra, hogy visszautasítják.
Arra biztatta a külhoni magyarságot, hogy minél többen vetessék fel magukat a választói névjegyzékbe és vegyenek részt a szavazáson. Egyúttal azt kérte a külhoni magyarság politikai vezetőitől, biztassák erre közösségüket.
Legutóbb augusztusban készült felmérés a kettős állampolgárság és a választójog megítéléséről. A Publicus közvélemény-kutatása azt hozta ki, hogy a válaszadók kétharmada (68 százalék) helyesnek tartja, hogy a határon túli magyarok kérhetik a magyar állampolgárságot. Leginkább a Fidesz-szavazók (82 százalék), és a bizonytalanok (66 százalék), illetve a Jobbik-szavazók (63 százalék), legkevésbé az MSZP-szavazók (33 százalék) tartják helyesnek.
A választójogról azonban már sokkal kritikusabb a hazai közvélemény álláspontja. Tíz megkérdezettből
alig 18 százalék tartja helyesnek,
hogy a határon túli magyaroknak van szavazati joguk, azt is figyelembe véve, hogy nem Magyarországon fizetnek adót; 60 százalék eredetileg sem tartotta helyesnek.
Az adózás és a szavazati jog együttes megítélése rendkívül megosztó az intézményt amúgy elfogadók körében. A kettős állampolgárok szavazati jogával egyébként egyetértőknek csak 44 százaléka támogatja és 46 százaléka inkább nem a szavazati jogot, ha az nem jár együtt az itteni adózással. A szocialisták híveinek 87 százaléka, de még a jobbikosoknak is 57 százaléka az inkább nem választ adta. A Fidesz-szavazók között 50 százalékot képviselnek az igenek.
