Kezdőlap Címkék MÁÉRT

Címke: MÁÉRT

Olivio, a naiv

Már a múlt héten megtámadta napirend előtt a Fidesz Kocsis Cake Oliviot, a Párbeszéd képviselőjét, amiért a Magyar Állandó Értekezlet legutóbbi ülésén azt találta mondani, hogy a trianoni békeszerződés századik évfordulójáról a szomszéd országokkal közösen kellene megemlékezni.

Érdemes idézni Dömötör államtitkárt a jegyzőkönyvből: „Képviselőtársuk pár napja egy érdekes gondolatfutamot mutatott be. Azt javasolta, hogy a közelgő trianoni évfordulóra a környező országokkal közösen kellene emlékezni. Most nehéz eldönteni, hogy címeres naivitással állunk szemben, vagy újra két lábbal rúgnak a külhoni magyarokba, mert utóbbira is sok példa volt az ellenzéki pártok részéről.

Mi egyébként nem vagyunk a megbékélés ellen, de amit javasolnak, az az érzéketlenség kőbe vésett bizonyítéka.

Pont olyan, mint amikor a Momentum a XXI. századra hivatkozik, és román pártokkal kampányol a külhoni magyar pártok rovására. Az elképzelés realitásáról mindent elmond az, hogy a volt román elnök még pár nappal ezelőtt is arról beszélt, hogy Románia a Tiszánál kezdődik. A magyarok több országban is az alapvető nyelvhasználati jogaikért küzdenek, száz évvel Trianon után. Önök szerint ilyen körülmények között hogyan lehetne közösen megemlékezni? Hogyan lehetne közösen ünnepelni? Szóval, azt javasoljuk, hogy ha legközelebb ilyen blődséget javasolnak, akkor kérdezzék meg előbb a külhoni magyar közösségeket is. Súlyos dolgokról fognak beszámolni, még nem késő, hogy külföldi szponzoraik mellett egyszer őket is meghallgassák.”
Tudni kell, hogy a Párbeszéd – akárcsak az MSZP vagy az LMP – az úgynevezett „nemzetpolitika” alapkérdéseiben egyetért a Fidesszel: egyetértenek a kettős állampolgársággal és a határon túli magyarok választójogával (csak eltérő, szerintem még szerencsétlenebb módon oldaná meg képviseletüket a magyar Országgyűlésben), és támogatta a „Trianon-emlékév” ötletét is a századik évfordulón. Támogatták az Országgyűlésben már tavaly a Jobbik erre irányuló javaslatát is (amiből a Fidesz tartózkodása miatt nem lett semmi), és megszavazták akkor is, amikor idén már a Fidesz javasolta azt a Nemzeti Összetartozás Bizottságának képében. Ott van a Párbeszéd a Magyar Állandó Értekezleten is, így mondhatta el meglepő javaslatát Kocsis Cake annak legutóbbi összejövetelén.
Kocsis Cake már Dömötör államtitkár idézett támadását követően szót kért, és azt mondta, hogy ő nem közös ünneplésről beszélt, hanem csak arról, hogy

„a szomszédos országokat is be kell vonni ebbe, legalább tájékoztatási szinten arról, hogy nekünk nem az az érdekünk, hogy a feszültséget szítsuk, hanem az az érdekünk, hogy megemlékezzünk Trianonról és megemlékezzünk a külhoni magyarokról. Ez volt a konferencián, és ez volt az, amit én elmondtam. Úgyhogy minden más hazugság.”

Most hétfőn, napirend előtt szót kérve visszatért az ügyre, és 1990-es Trianon-ügyi kivonulása miatt bírálva a Fideszt, majd ismét cáfolta, hogy ő a szomszéd országokkal közös ünneplést javasolt volna a MÁÉRT-en, ő csak a velük való egyeztetést, az ő bevonásukat, tájékoztatásukat javasolta. Ezúttal ezt kiterjesztette az összes európai országra és az összes nagyhatalomra is kiterjesztette a tájékoztatás igényét, „mert fontos, hogy megismerje a világ, mi történt Trianonban száz évvel ezelőtt, mi történt azóta, és mi volt a sorsa a külhoni magyaroknak, és van egy olyan ország, amely a saját népcsoportjával határos…” Azután még megtámadta Bayer Zsoltnak egy közös megemlékezésre vonatkozó javaslatát egy tv-műsorban.
Amikor a múlt héten hallottam Dömötör Csaba támadását Kocsis Cake MÁÉRT-beli szereplésével kapcsolatban, azt hittem, az európai normákat érvényesíteni kívánó javaslatról volt szó. Hegyeshalmon túl ugyanis valóban az a szokás, hogy az egykori háborús ellenfelek utódai közösen emlékeznek a múltra, ahogy az legutóbb az első világháború befejeződésének századik évfordulóján történt. Párizsba hívtak mindenkit, és pont a magyar kormány nem küldött képviselőt a francia kormány által szervezett megemlékezésre. Nem véletlenül: a többiek

lezárták már az első és a második világháborút, véget vetettek a sérelmeken való rágódásnak, a magyar politikai osztály nem.

Számukra a román vagy a szlovák állam ma is ellenség, történelmi megbékélésről hallani sem akarnak, a határokat nem ismerik el véglegesnek. Ezért nem képzelhető el számukra a szomszéd államokkal közös megemlékezés. Parlamenti mentegetőzésével mintha arról akart volna Kocsis Cake meggyőzni, hogy nem, ilyesmit ő nem is akart.
Annyiban valóban naivnak bizonyult, hogy nem lehet egyszerre megbékélésre törekedni a szomszédokkal, ami a MÁÉRT-en tett javaslatának kézenfekvő olvasata – ezért támadták miatta a fideszes államtitkárok –, és ugyanakkor támogatni az Orbán-rendszer „nemzetegyesítő” törekvéseit: a kettős állampolgárságot választójoggal, a MÁÉRT-ot, a határon túlra öntött vállalkozói és lakásszerzési támogatásokat vagy éppen nyugdíjakat.

Nem lehet egyszerre európainak lenni és nacionalistának lenni. Választani kell.

Ez volt ma – 2017. november 10.

0

Külhoni magyarok szavazat joga: adok és kapok

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelõs miniszterelnök-helyettes, Orbán Viktor és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelõs államtitkára.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A pénteki nap az adok-kapok napja volt – a külhoni magyarok szavazati jogát illetően (is). Nem véletlen az időzítés: a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ülésén Orbán Viktor kormányfő mondta el álláspontját a többi között erről is, hangoztatva, hogy van egy vita, amelyben helyes, ha a kormány is kifejti véleményét, a külhoni magyarság szavazati jogáról szerinte kialakult konszenzuson ugyanis most „hajszálrepedés” keletkezett.

Azt mondta: a magyarországi magyarok szempontjából a mostani elrendezés helyes és igazságos, jól képezi le a valóságot: „egy nemzethez tartozunk, de különböző helyzetben vagyunk”.

Szerinte ezért választották azt a megoldást, hogy a magyarországi magyarok két szavazatot adnak le, a határon túliak pedig egyet. Azt mondta: ezen nem kívánnak változtatni, és aki ezt támadja, számíthat arra, hogy visszautasítják. Arra biztatta a külhoni magyarságot, hogy minél többen vetessék fel magukat a választói névjegyzékbe és vegyenek részt a szavazáson. Egyúttal azt kérte a külhoni magyarság politikai vezetőitől, biztassák erre közösségüket.

A Demokratikus Koalíció a miniszterelnök a kérdésben szembemegy a magyarok négyötödének, sőt saját szavazói felének akaratával is, amikor jónak tartja a határon túli magyar állampolgárok szavazati jogát. „Orbán Viktor a tegnapi nap után ma is megpróbálta megmagyarázni a megmagyarázhatatlant,

szerinte “helyes és igazságos”, hogy olyanok is döntenek Magyarországról, akik soha nem éltek itt, nem itt fizetnek adót, nem itt járatják a gyereküket iskolába és nem Magyarországon mennek kórházba – áll a DK közleményében.

 

Mesterházy Attila szocialista országgyûlési képviselõ és Vona Gábor, a Jobbik elnöke a Máért XVI. plenáris ülésén
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Vona Gábor, a Jobbik elnöke pedig a DK-nak ment neki a MÁÉRT-en és az azt követő sajtónyilatkozatában a külhoni magyarok szavazati joga kapcsán.

Ám nem csak a DK-t, hanem a Fideszt és a kormányt is élesen bírálta – igaz, azt más miatt. Mint kifejtette: nagy probléma napjainkban a pártpolitika és a nemzetpolitika összekeverése – hangoztatta Vona Gábor a Máért ülésén elhangzott beszédéről beszámolva. Mint az értekezleten és azt követően is  kifejtette: a mindenkori magyar kormánynak nem az a feladata, hogy saját pártpolitikája alapján kihelyezze az anyagországi politikai vitákat a határon túli magyar közösségekhez, s korlátozza saját szája íze szerint a helyiek mozgásterét, hanem az,

HOGY ANÉLKÜL SEGÍTSE ÉS TÁMOGASSA A HATÁRON TÚLI MAGYAR KÖZÖSSÉGEKET, HOGY ELVÁRNÁ AZ ADOTT KORMÁNY POLITIKÁJÁVAL VALÓ AZONOSULÁST.

A külhoni támogatáspolitikával kapcsolatban pedig azt fejtett ki, hogy sokkal fókuszáltabbá és kevésbé pártpolitikai alapúvá kellene tenni a források szétosztását.

Gyurcsány Oxfordban volt meghívott előadó

Gyurcsány a vitán. Forrás: Facebook/Gyurcsány Ferenc

Az Oxford Union egyetemen rendezett populizmus-vitafóromon vett részt csütörtök este Gyurcsány Ferenc. Néhány nap múlva korábbi brit és ausztrál miniszterelnök adnak majd elő. Populizmus-vita (Populism Debate) címmel tartották a rendezvényt az 1823-ban alapított, a vitaelőadásairól híres Oxford Union egyetemen azzal a mottóvel hogy „a populista vezetők nem hoznak valós változást”.

„Ha minden igaz, először beszélt magyar résztvevő brit alsóházra emlékeztető falak között” – írta Facebook-oldalán Gyurcsány Ferenc az eseményről.

Nyílt levél Putyin díszpolgársága miatt

Mivel a fenntartónak nem csak joga, hanem kötelessége is a törvényesség biztosítása, ezért az Eötvös Károly Intézet (EKINT) Balog Zoltán emberi erőforrások miniszterhez fordult Vlagyimir Putyin orosz elnök Debreceni Egyetemtől kapott díszpolgári címe miatt, erről ugyanis álláspontjuk szerint jogsértő módon döntött az intézmény Szenátusa.

 

A nyílt levélbenarra kérik a minisztert, hogy ellenőrizze a Debreceni Egyetem döntésének jogszerűségét, illetve azt, hogy nem ért-e valakit retorzió az intézmény munkatársai közül azért, mert tiltakozását fejezte ki ezzel kapcsolatban.

Kit szolgál a magyar rendőr?

Fotó: Facebook

24 órán belül két olyan akció is történt, amelyben az állam – és nem a kormány, s még kevésbé a Fidesz – által fenntartott  rendőrség állományának tagjai vettek részt – igen kétséges szerepekben. Kaposvárott Tóth Barnabást, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt helyi elnökét igazoltatták minden indok nélkül,  alezredesi szinten. Erről Berkecz Balázs, az Együtt alelnöke tett közzé videot a Facebook oldalán.

A másik esetről Budaörs polgármestere számolt be, szintén a közösségi oldalon. Budaörsön péntek délelőtt a jobbik plakátját festették le a városban, rendőri segédlettel.

Mennyiségi korlátozással „készül fel” a karácsonyra a posta

Csomagválogatás a Magyar Postán. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Bár két és fél hete még azzal nyugtatta a kedélyeket a Magyar Posta, hogy idén felkészültek a karácsonyi csomagszállítási csúcsra, most a cég mennyiségi korlátozást vezet be. Eszerint november 15-től visszavonásig a nem szerződéses ügyfelek naponta legfeljebb öt darab csomagot adhatnak fel (MPL Üzleti csomagot és MPL Netcsomagot). Mindezt „a zökkenőmentes küldeménykezelés érdekében” teszik – olvasható a posta honlapján.

Őrző-védő cégek milliárdos csalásai

115 helyszínen egyszerre tartottak razziát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyi nyomozói két bűnszervezet ellen. Elfogták a szervezetek irányítóit, több tagját, és egy vagyonvédelemmel foglalkozó cég vezetőit is.

A két bűnszervezetben legalább 2011. óta színlelt foglalkoztatási és számlázási láncolatot működtettek. Szolgáltatásaikat jellemzően őrző-védő cégek igénybe, amelyekkel színlelt szerződéseket kötöttek. Ezek célja az volt, hogy a vagyonőrök foglalkoztatásával járó közterheket ne a saját társaságaiknak kelljen megfizetniük, másrészt a fiktív számlákkal az adófizetési kötelezettségeiket is csökkenteni tudták.

A gyanú szerint  több mint 2,5 milliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek.

Radioaktív felhő Európa fölött

Forrás: Pixabay

Oroszországban vagy Kazahsztánban történhetett nukleáris baleset, még valamikor szeptember végén. A nukleáris biztonsággal foglalkozó francia intézet, az IRSN szerint az Európa fölött az utóbbi hetekben megfigyelhető radioaktív felhő egy balesetből származhat, írja a Deutsche Welle. Nem csak a francia, hanem több más ország hasonló intézete is a ruténium-106 magas szintjét mérte a levegőben, és ez az izotóp természetes úton nem jöhet létre. A radioaktív felhő sem az emberek egészségére, sem a természetre nem veszélyes.

DK: Orbán két napja magyarázkodik a szavazati jog miatt

0

A DK szerint Orbán Viktor szembemegy saját szavazóinak felével is, amikor jónak tartja a határon túli magyar állampolgárok szavazati jogát. A MÁÉRT-en a miniszterelnök helyesnek és igazságosnak nevezte ezt a jogot. A lakosság többsége a jelenlegi módon ellenzi.

Orbán Viktor a tegnapi nap után ma is megpróbálta megmagyarázni a megmagyarázhatatlant, szerinte “helyes és igazságos”, hogy olyanok is döntenek Magyarországról, akik soha nem éltek itt, nem itt fizetnek adót, nem itt járatják a gyereküket iskolába és nem Magyarországon mennek kórházba – áll a Demokratikus Koalíció (DK) közleményében. Szerintük érthető a miniszterelnök kétségbeesése: a kérdésben szembemegy a magyarok négyötödének, sőt saját szavazói felének akaratával is.

A DK szerint Orbán hiába magyarázkodik két napja a határon túliak szavazati joga miatt, azt ettől még

igazságtalannak tartja a magyarok jelentős többsége.

A Magyar Állandó Értekezleten Orbán afeletti örömét fejezte ki, hogy konszenzus jött létre a

külhoni magyarok állampolgárságában és szavazati jogában.

Ezzel kapcsolatban a jelenlegi választási rendszert erkölcsileg helyesnek és igazságosnak nevezte.

Azt mondta: a magyarországi magyarok szempontjából a mostani elrendezés helyes és igazságos, jól képezi le a valóságot: „egy nemzethez tartozunk, de különböző helyzetben vagyunk”. Szerinte ezért választották azt a megoldást, hogy a magyarországi magyarok két szavazatot adnak le, a határon túliak pedig egyet. Azt mondta: ezen nem kívánnak változtatni, és aki ezt támadja, számíthat arra, hogy visszautasítják.

Arra biztatta a külhoni magyarságot, hogy minél többen vetessék fel magukat a választói névjegyzékbe és vegyenek részt a szavazáson. Egyúttal azt kérte a külhoni magyarság politikai vezetőitől, biztassák erre közösségüket.

Legutóbb augusztusban készült felmérés a kettős állampolgárság és a választójog megítéléséről. A Publicus közvélemény-kutatása azt hozta ki, hogy a válaszadók kétharmada (68 százalék) helyesnek tartja, hogy a határon túli magyarok kérhetik a magyar állampolgárságot. Leginkább a Fidesz-szavazók (82 százalék), és a bizonytalanok (66 százalék), illetve a Jobbik-szavazók (63 százalék), legkevésbé az MSZP-szavazók (33 százalék) tartják helyesnek.

A választójogról azonban már sokkal kritikusabb a hazai közvélemény álláspontja. Tíz megkérdezettből

alig 18 százalék tartja helyesnek,

hogy a határon túli magyaroknak van szavazati joguk, azt is figyelembe véve, hogy nem Magyarországon fizetnek adót; 60 százalék eredetileg sem tartotta helyesnek.

Az adózás és a szavazati jog együttes megítélése rendkívül megosztó az intézményt amúgy elfogadók körében. A kettős állampolgárok szavazati jogával egyébként egyetértőknek csak 44 százaléka támogatja és 46 százaléka inkább nem a szavazati jogot, ha az nem jár együtt az itteni adózással. A szocialisták híveinek 87 százaléka, de még a jobbikosoknak is 57 százaléka az inkább nem választ adta. A Fidesz-szavazók között 50 százalékot képviselnek az igenek.

Orbán: A Kárpát-medencében a jövőt magyar nyelven írják

0

Az elmúlt időszak a nemzetegyesítésről szólt, a következő évek pedig a nemzetépítésről fognak szólni – ezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén a Várkert Bazárban.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Orbán Viktor megismételte azt, amit nemrég Kolozsváron mondott, miszerint „a Kárpát-medencében a jövőt magyar nyelven írják”. Szerinte ez egy kormányzati szándékot kifejező mondat, a Kárpát-medencére ugyanis úgy tekintenek, mint a magyar nemzet és kultúra kiteljesedésének terére.

Azt is mondta: „Nem egyszerűen meg kell védeni a jogainkat és közösségeinket, hanem

hozzá kell járulnunk a Kárpát-medence jövőjéről szóló gondolatokhoz, elképzelésekhez, tervekhez

a saját magyar logikánk, észjárásunk és érdekeink szerint”. Meggyőződése, hogy a Kárpát-medence jövőjét a magyar nemzetrészek összekapcsolásával „jelentős mértékben képesek leszünk befolyásolni”. Szerinte mindenki láthatja a térségben, hogy aki együttműködik a magyarokkal, az jól jár.

Orbán az új ukrán oktatási törvényről azt mondta: a magyar kormány nem fog kihátrálni abból az álláspontból, amely szerint a kisebbségi jogokból nem lehet visszalépni. Azt kérik, hogy ezt az ukrán fél is lássa be, ha ugyanis nem fogadja el az alapvető normákat, akkor az ország és az EU közötti együttműködésnek más lesz a minősége – fenyegette meg nem is annyira burkoltan Ukrajnát.

Orbán Viktor szerint erős anyaország nélkül nem lehetne sikeres külhoni politikát sem folytatni. Az anyaország szerinte megerősödött, ahogy fogalmazott:

„összefoltoztuk a nemzet szanaszét hasogatott szövetét”.

Örül annak, hogy konszenzus jött létre olyan kérdésekben, mint a külhoni magyarok állampolgársága, szavazati joga és autonómiatörekvései. Megjegyezte ugyanakkor, hogy van egy vita, amelyben helyes, ha a kormány is kifejti véleményét, a külhoni magyarság szavazati jogáról szerinte kialakult konszenzuson ugyanis most „hajszálrepedés” keletkezett. Ezzel kapcsolatban

a jelenlegi választási rendszert erkölcsileg helyesnek és igazságosnak nevezte.

Azt mondta: a magyarországi magyarok szempontjából a mostani elrendezés helyes és igazságos, jól képezi le a valóságot: „egy nemzethez tartozunk, de különböző helyzetben vagyunk”. Szerinte ezért választották azt a megoldást, hogy a magyarországi magyarok két szavazatot adnak le, a határon túliak pedig egyet. Azt mondta: ezen nem kívánnak változtatni, és aki ezt támadja, számíthat arra, hogy visszautasítják.

Arra biztatta a külhoni magyarságot, hogy minél többen vetessék fel magukat a választói névjegyzékbe és vegyenek részt a szavazáson. Egyúttal azt kérte a külhoni magyarság politikai vezetőitől, biztassák erre közösségüket.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelõs miniszterelnök-helyettes, Orbán Viktor és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelõs államtitkára.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Arról is beszélt, hogy több mint egymillió új magyar állampolgár van, de szerinte „valahol a félút környékén járhatunk”, ezért célul tűzte, hogy minden magyar, aki közjogilag is a magyar közösség részévé akar válni, megtalálja ennek lehetőségét.

Azt is kérte, támogassák teljes mellszélességgel az RMDSZ közreműködésével indított Minority SafePack kezdeményezést, amelynek lényege, hogy Brüsszel foglalkozzon az őshonos európai kisebbségekkel. Ez szerinte nem pártkérdés, ez nemzeti kérdés.

Beszélt a magyar gazdaságról is, szerinte

„most kell igazán szerénynek lenni, mert most van mire szerénynek lenni”,

az eredményekre mindenki büszke lehet, „Magyarországnak sikerült összeszednie magát”. Egy jegybanki tanulmányra hivatkozva közölte: az elmúlt hét évben 50 olyan reformértékű intézkedést hoztak, amivel sikerült új pályára állítani a magyar gazdaságot.

Azt mondta, hogy három olyan kulcsterületen, amely nélkül a modern gazdaságban szerinte nincs szuverenitás, így az energia-, a média- és a bankszektorban 50 százalék fölé növelték a magyar tulajdont, amit különösen értékes sikernek tart.

Arról is beszélt, hogy Magyarország Csehországgal és Németországgal fut versenyt abban, hogy az adott terület nemzeti össztermékében az ipari termelés hol teszi ki a legnagyobb részt. A magyar célkitűzés a 30 százalékos részarány.

Orbán szerint „kimondtuk (…), majd megvédtük azt a vezérgondolatot, hogy az EU-ban is a nemzeti érdek az első, ami Magyarországra nézve azt jelenti, hogy a magyar érdek az első”.

Szerinte Magyarország ma egy európai középállam pozícióját foglalja el,

nemcsak mérete és népessége miatt, hanem azért is, mert az elmúlt hét évben sikerült „önálló akaratot és mozgásteret” kialakítani.

Szerinte mára a Kárpát-medencében megerősödött és versenyképessé vált az a gondolat, amely szerint a közép-európai népek abban érdekeltek, hogy mindannyian erősek legyenek. Azt mondta, a magyar nemzeti érdek az, hogy legyen erős Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovákia és Ukrajna, és velük Magyarország szintén erős országként gyümölcsöző kapcsolatot alakítson ki.

Beszélt arról is, hogy nagyon komoly nemzeti teljesítménynek tartja a „migrációs hullám megállítását” a déli határoknál. Külön köszönetet mondott a délvidéki magyaroknak, mert – mint mondta – ott kellett kerítést építeni, ahol egyáltalán nem akartak.

Szerinte Magyarország ma Európa egyik legbiztonságosabb országa.

Azt is mondta: Magyarország növekvő számú magyar gyerekekkel, nem pedig növekvő számú bevándorlóval akarja orvosolni a kedvezőtlen demográfiai folyamatokat.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!