A deal angol szó, amely a szótár szerint a következőket jelenti: üzlet, alku, eljárás, mennyiség, bánásmód, fenyőfadeszka, kártyaosztás. Ahogy tudom, a jelenlegi amerikai elnök sűrűn használja, ami nem csoda, hiszen ehhez van hozzászokva, na persze nem fenyőfadeszka értelemben, sokkal inkább annak a szatócskodásnak a megnevezésére, amiről ő régóta azt hiszi, hogy komoly üzletemberi attitűd, holott nem az. A legkevésbé sem.
Úgy gondolom, sokféle üzletet kötött már, de most érzi igazán elemében illetve hát fölényben magát, mikor mögötte áll a világ leghatalmasabb országa teljes gazdasági és katonai súlyával. Remek „üzlet” volt például, mikor leállította az amerikai műholdak információinak Ukrajna részére való átadását, amely után Zelenszkij kétségbeesve rohant hozzá, mindent, sőt még annál is többet megígérni, hogy sürgősen csinálja vissza a dolgot, mert Ukrajnának nincsen műholdrendszere, és katonai katasztrófa lesz, ha a helyzet így marad. Ezzel a fineszes trükkel szerezte meg Trump a legfontosabb és legértékesebb ukrán bányák egy részét az Egyesült Államoknak… illetve hát az Egyesült Államok cégeinek. Morálisan inkább nem értékelném az ügyletet, mivel ez a rendkívül ócska, a partner szorongatott, sőt életveszélyes helyzetét kihasználó zsarolás Trumpnak nyilván a „normális” üzletmenet, én meg mondhatom itt a véleményemet éjt nappallá téve, úgysem ér az el senkihez. Vagy ha mégis, az sem számít sokat.
Persze az üzlet nem csak gazdasági lehet. Trumpot régóta idegesíti, hogy neki már négy és fél évet sikerült elnökösködnie, de még nem kapott semmiféle díjat. Így aztán erősen elgondolkodott, miként lehet az, hogy annak a nyomorult Obamának van már Nobel díja, neki meg nincsen még egy „Kiváló nárciszta” érdemrendje se. Ezért aztán szólt a stábnak, hogy készítsék elő az egyetlen olyan békekötést a világon, amely jelenleg egyáltalán eredményes lehet (pénz nem számít, de úgysem kell sok, azok ketten szegény országok, beérik kevés amerikai segéllyel, meg a segélyből némi „csurran-cseppen” elnöki és miniszterelnöki jutalékkal is), így aztán Azerbajdzsán meg Örményország akkora békét kötött Washingtonban, hogy nézni is tereh. A felek, azaz Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök és Nikol Pasinjan örmény miniszterelnök nem győzték hangoztatni Trump szerepét a békefolyamatban, és kijelentették, hogy Nobel-békedíjra fogják jelölni, sőt a tervezett zangezuri tranzitfolyosót is az amerikai elnökről neveznék el, ez lenne a „Trump útvonal a nemzetközi békéért és jólétért”. Hja, kérem, a deal az deal, valamit valamiért, és persze van az a pénz. Ahogy láttam a két vezető elégedett arckifejezését Trump mellett jobb és baloldalon, de még mennyire, hogy van!
A gond csak annyi, hogy mindez bakfitty a Nobel díj bizottságnak. A díjért nagyobb akciót kéne Trumpnak végrehajtani. A feladat adott, azaz vagy Gázában vagy Ukrajnában kellene békét teremtenie, viszont az nem olyan egyszerű ám, oda ugyanis a nagy pofa nem elegendő, neki meg egyedül az van. Sajnálatosan. Azt csak kiegészíti az erkölcsi gátlástalanság, az alacsony IQ és a fenyegető stílus.
Azért meg kell hagyni, Gázához értelmes dolgot sikerült kitalálnia. Persze nagy valószínűséggel nem neki, hanem a megfelelő fehér házi stábnak. Az lett a javaslat, hogy az ott lakókat telepítsék ki, és a lerombolt területen az Egyesült Államok olyan üdülőtelepet épít, hogy mindenki hálát adhat a Jóistennek, ha sikerül oda eljutnia. Még a vallástalanok is.
Eltekintve az amerikai cégek várható hasznától, ez a kitelepítés egy tényleg értelmes dolog lenne, ugyanis a palesztinok, ha ottmaradnak, nem létezik olyan indok, hogy másra szavaznának, mint újból és megint csak, továbbra is mindig a Hamaszra, ezért a legeslegdemokratikusabb választás esetén is a feszültséggóc ott marad, ahol volt, sőt a történtek miatt még jobban fogja gyűlölni egymást a két nép (ha ez egyáltalán lehetséges). Ugyanakkor, mint tudjuk, az iszlám harcosoknak direkt főnyeremény egy gyaurpusztító terrortámadásban való elhalálozás, mivel az ilyen bátor és derék harcost a hurikkal zsúfolt, mohamedán Paradicsom várja, ami talán még vonzóbb is, mint a hozzá képest kissé langyosnak látszó éteri, jelzőtlen boldogságot ígérő keresztény Mennyország.
Sajnos a jó gondolat megvalósíthatatlan. Egyrészt a környező arab államok egyszerűen nem hajlandók befogadni a kitelepítendőket, mert sokkal jobb nekik, ha Izrael állandó fenyegetettségben él, másrészt a világ kevésbé racionális része aktívan támogatja szegény palesztinokat, hogy továbbra is ott éljenek, ahol eddig, ha jó lesz nekik, ha rossz (sajnos jóval inkább az utóbbi). Így aztán minden marad, ahogy volt, a környékbeli temetkezési vállalkozók dörzsölhetik a tenyereiket.
Maradt hát Trumpnak az ukrajnai agresszió befejeztetése. A helyzet nem egyszerű, hiába gondolta korábban azt. Az általa hangoztatott, egy nap alatt teremtendő békét illetően fél év múltán végre sikerült rájönnie, hogy ez nem lehetséges (ami tőle nagy teljesítmény), már azt is kapiskálja, hogy Putyin eddig az orránál fogva vezette, ugyanis elhitette vele, hogy nagyon tiszteli, és magánál sokkal okosabbnak tartja (nem volt nehéz), miközben a háta mögött sokat röhögtek rajta Medvegyevvel meg Lavrovval. Valószínűleg megértette azt is, hogy területi engedmények nélkül Putyin sohasem teszi le a fegyvert, ezért is zárta ki Zelenszkijt a tárgyalásból, mert amiben Putyinnal megállapodnak, azt kell neki Zelenszkijre – ha törik, ha szakad – ráerőltetnie. Az ukrán elnök jelenléte csak belezavarna az alkuba. A másik egyáltalán lehetséges megoldás az ukrán győzelem, azaz az agresszor Ukrajnából való kiverése lenne, de arra Kína, India, Magyarország és az egyéb haszonlesők miatt nincs esély. Ők biztosítják továbbra is Oroszország olajának/gázának megvételét, amelyből Putyin a háborút finanszírozza, meg az olyan, akár szankciós alkatrészek szállítását, amelyre az orosz hadiiparnak szüksége van. Sajnos nagyon úgy néz ki, hogy ez a tárgyalás csak egy újabb időhúzás lesz, amelyben az orosz elnök nagyon otthon van.
Trump láthatóan kötött egy dealt Orbánnal is, hogy amennyiben – egyedüliként – nem írja alá az EU nyilatkozatát, akkor kedvezően nyilatkozik róla. A deal sikeres lett, a magyar miniszterelnök nem írta alá, az amerikai elnök pedig azt mondta (a téma: Oroszország legyőzhető-e egy háborúban?):
„Ugyanezt kérdeztem egy nagyon okos embertől, Orbán Viktortól, Magyarország miniszterelnökétől, akit sokan szeretnek, sokan nem. Ő abban a régióban él, és mindkét országot nagyon jól ismeri. Megkérdeztem, szerinte Ukrajna képes-e legyőzni Oroszországot. Úgy nézett rám, mintha azt mondaná: »Micsoda hülye kérdés!«. Azt mondta, »Oroszország erős ország, amely háborúkban nyerte meg a területeit és mindenét. Háborúzik, mert ebben igazán jó«”
Hát ja. Oroszország erős ország, de már rég legyőzhető lett volna, ha az emberiség együttműködik. De nem működik együtt. Például egy EU és NATO tag kisállam miniszterelnöke az összes szövetségesével szembeszállva minden erővel gátolja Ukrajnát abban, hogy védekezzen, és hogy az EU ebben segítsen neki. Nagy kár, hogy derék miniszterelnökünk csak Trump szemében nagyon okos, ami, ismerve az amerikai elnök képességeit, sajnos nem sokat jelent.
Egyébként nem is legyőzni kellett volna Oroszországot, hanem kiverni arról a területről, amely nem az övé, és nagyon sajnálom az olyan Egyesült Államokat, amely ezt nem tudja, és amelynek Orbánt kell megkérdeznie, ha katonai, gazdasági vagy politikai kérdésben tudni akar valamit.
És hogy Orbán mivel indokolta az EU nyilatkozat aláírásának megtagadását? (azt nem mondhatta, hogy Trump beépített embere):
„A nyilatkozat feltételeket próbál szabni egy olyan tárgyalásnak, amelyre az EU vezetőit meg sem hívták. Már önmagában is szomorú, hogy az EU partvonalra szorult. Ennél csak az lenne rosszabb, ha még utasításokat is osztogatnánk a kispadról.”
Naná, hogy nem hívták meg, hiszen Trumpnak az emberei megmondták, hogy ez csak egy olyan tárgyalás lehet, ahol az oroszokkal szemben tehetetlen amerikai elnök elfogadja Putyin összes feltételét (másként sohasem lesz még tűzszünet sem). Az EU jelenlétében ezt nem tehetné meg. Az orosz feltételeket aztán ráerőlteti Zelenszkijre, mert Ukrajna ellenében sajnos vannak hozzá kemény zsaroló eszközei.
Már többször írtam, hogy Putyin meg Trump tehetségtelensége és jellemtelensége miatt érik a tartósan igazságtalan béke. Most már melléjük rakhatom Orbán Viktor magyar miniszterelnököt is. Stabilan ott a helye.
