Tényleg vérlázító a fideszes államhatalom pökhedni cinizmusa. Miután családról és keresztény értékekről papolnak, az ember azt gondolná, hogy vannak olyan kérdések, amelyekben ha minimálisan is, de józan helyzetértékelést és felelős tetteket lehet elvárni tőlük. De nem. A narancsuralmi rendszerben tényleg csak a cinizmus, a felsőbbrendű pökhendiség, a tények otromba semmibevétele létezik. – írja Ujhelyi István szokásos hétvégi levelében.
A Fidesz nem is titkolja, hogy harmadrangú területként kezeli az egészségügyet, amelyben – már az orvosi kamara szerint sem – garantálható a biztonságos betegellátás. Ezért fontos és szükséges az a javaslatunk, hogy hozzuk létre az egészségügyi minimálbér intézményét az ágazatban, amely tisztességes bérezést garantál az orvosoknak, illetve ápolóknak, és amely egyszerre jelenthet megoldást az elvándorlás kezelésére, így az egészségügyi rendszer működési biztonságának garantálására.
A napokban írásbeli kérdéssel fordultam Kásler Miklós emberminiszterhez, amelyben rámutattam: ha a kormány szándékai szerint „garantált ágazati bérminimumot” akarnak bevezetni a turizmusban a „tartósan kritikus munkaerőhiány miatt”, akkor egyszerű kormányzati döntés kérdése ugyanezt megtenni az egészségügyben is. Levelemre Rétvári Bence EMMI-államtitkár reagált, de válaszában az előző kormányok mocskolásán és szemfényvesztő hazugságokon túl sokra nem futotta, az egészségügyi minimálbérre vonatkozó javaslatra például egyetlen szóval sem válaszolt.
Az önmagában szánalmasan nevetséges, hogy majd tíz év kormányzás (még egyszer: tíz év!) után is csak óvodás visszamutogatásra telik, de vérforraló, ahogyan a mindenki számára világos tényeket is megpróbálják habonyi szótrükkökkel elfedni.
Rétvári államtitkár ugyanis azzal érvel, hogy a Fidesznek köszönhetően „egy 4-6 éves jogviszonnyal rendelkező OKJ-végzettségű, E2 fizetési osztályba besorolt ápoló bruttó átlagkeresete (mozgóbér-elemekkel és pótlékokkal együtt)” immár meghaladja a háromszázezer forintot, azt azonban elhallgatja, hogy a kezdő szakdolgozók bére alig duplája a létminimumnak, viszont kevesebb, mint fele az országos bruttó átlagkeresetnek. Ez ám a vonzó életpálya modell, nem csoda, hogy volt olyan időszak nemrég, amikor naponta három orvos és legalább két szakdolgozó hagyta el az országot.
Az egészségügy válságos helyzetére az ágazati bérminimum, az orvosok, ápolók és szakdolgozók tisztességes minimálbérének megállapítása jelentene rapid megoldást, míg a rendszerszintű problémákra egy európai egészségügyi minimumszolgáltatás meghatározása, támogatása és megkövetelése a tagállamoktól. Ez utóbbit egyik kiemelt feladatomnak tekintem EP-képviselőként, ezért is vállaltam munkát az Európai Parlament vonatkozó szakbizottságában. Miközben tehát a kormányzatról továbbra is csak cinikus pökhendiségre telik, mi a megoldáson dolgozunk. Mert nekünk a magyar emberek az elsők.
