Kezdőlap Címkék Vlagyimir Putyin

Címke: Vlagyimir Putyin

Börtönbe küldik Putyin legnagyobb ellenfelét

0

Húsz nap börtönre ítélte egy orosz bíróság Alekszej Navalnijt, arra hivatkozva, hogy megsértette a gyülekezések és tüntetések szervezésére vonatkozó orosz törvényeket.

Alekszej Navalnij bilincsben a moszkvai városi bíróságon
Fotó: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij

A 41 éves, a korrupció elleni fellépésével ismertté vált ügyvédet

pénteken vették őrizetbe,

amikor el akart utazni egy Nyizsnyij Novgorodban tervezett ellenzéki megmozdulásra.

Navalnij már 2011-12-ben tüntetéseket szervezett, ezután pedig meglepetésre második lett a moszkvai polgármester-választáson 2013-ban. Ezután figyeltek fel rá a hatóságok. Idén két, több tízezres korrupcióellenes tüntetést is szervezett.

Mindkettő miatt börtönre ítélték.

Október 7-ére is gyűlést tervezett Szentpétervárra, Putyin szülővárosába, az elnök 65. születésnapjára, de a mostani ítélet miatt erre nem mehet el. A Twitteren azt írta erről: Putyin annyira fél a gyűléstől, „meglepte magát egy kis ajándékkal”.

Navalnij el akar indulni a márciusi elnökválasztáson, de az orosz Központi Választási Bizottság szerint ezt nem teheti meg, felfüggesztett börtönbüntetése és a meghosszabbított próbaideje miatt.

Ezért akarja Vlagyimir Putyin megosztani az Európai Uniót

Az orosz elnöknek évek óta egyértelmű célja, hogy megossza, és így gyengítse az Európai Uniót. Ebben partnerei is vannak az európai politikusok között: a szélsőjobboldali Marine Le Pentől a német populista AfD-n keresztül a lengyel és a magyar kormánypártig. Pedig Putyin politikai pályafutásának kezdetén még kifejezetten barátságos volt a „Nyugattal” és az Európai Unióval. Ez a helyzet azonban néhány éven belül megváltozott, majd átmeneti javulás után az orosz-uniós viszony az utóbbi években mélypontra jutott. Ebben, ahogy több mint egy évtizeddel ezelőtt, most is szerepe volt Ukrajnának.

Szinusz-görbeként írhatók le az Európai Unió és Oroszország kapcsolatai Anton Barbasin, a varsói Lengyel-Orosz Megértés és Párbeszéd Központ (amit nem szabad összekeverni a hasonló nevű, moszkvai szervezettel, amely inkább orosz propagandacélokat szolgál) elemzője. Újságíróknak tartott előadásán Varsóban arról beszélt, hogy a kétezres évek elején, vagyis nem sokkal azután, hogy Putyin átvette Borisz Jelcintől az elnöki posztot, még

kifejezetten nyitott volt Európa felé.

2001-ben, a Bundestagban például arról beszélt, hogy támogatják az európai integrációt, és bíznak benne, hogy sikeres lesz. Barbasin szerint akkoriban

egyértelműen az „Oroszország Európa része” gondolat volt meghatározó,

és az együttműködésen volt a hangsúly.

Az amerikaiakkal is más volt a viszonya: a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás után támogatta az afganisztáni háborút, még azt is megengedte, hogy az USA közép-ázsiai katonai bázisokat használjon – vagyis, hogy behatoljon az orosz érdekszférába.

Az iraki háború az amerikaiakkal való kapcsolatban némi törést jelentett, az európaiakkal valóban viszont nem, hiszen azt a franciák és a németek ugyanúgy ellenezték, mint az oroszok. Ez további együttműködést vetített előre. Ahogy Barbasin fogalmazott:

2004 végén azonban jött az ukrajnai forradalom.

Oroszországban elterjedt volt az a nézet, hogy a Nyugat provokálta ki a forradalmat, hogy gyengítse az orosz befolyási övezetet. Nagyjából ekkoriban változott Oroszországban a civil szervezetek és a média helyzete is – Putyin egyértelműen csalódott a Nyugatban.

A “narancsos forradalom” Forrás: Wikimedia Commons

Ezután pedig a jöttek a sorozatos, az olajjal és a gázellátással kapcsolatos botrányok, amelyek még inkább aláásták a kölcsönös bizalmat, de Barbasin szerint a két fél még ekkor sem látott fenyegetést a másikban.

Az amerikaiakkal viszont drámaian romlott a viszony.

Híres, 2007-es müncheni beszédében Putyin az USÁ-t vádolta azzal, hogy aláássa a globális biztonságot. Sok elemző ezután már-már az újabb hidegháborútól tartott.

A hírhedtté vált müncheni beszéd
Fotó: MTI/EPA/Matthias Schrader

Ennek ellenére, amikor felmerült, hogy Grúziát és Ukrajnát is felveszik a NATO-ba, ezt az oroszok ugyan ellenezték, de nem ez volt a legfontosabb problémájuk.

Sokkal inkább az, hogy

az orosz gazdaság nagyban függött Európától.

A külkereskedelmi kapcsolatok több mint fele ugyanis oda irányult. Ezért Oroszország elkezdett más megoldásokon gondolkodni: ennek eredményeként 2009 júniusában Jekatyerinburgban találkozott Brazília, India, Kína és Oroszország államfője, a később csatlakozó Dél-Afrikával létrejött a BRICS-csoport, amelynek kezdetben elsősorban gazdasági szerepet szántak.

Ekkor azonban már nem Putyin volt az elnök, hanem Dimitrij Medvegyev – bár Putyin sem tűnt el, hiszen ő lett a miniszterelnök.

Medvegyev elnöksége a grúziai háborúval indult.

Ennek a hatása azonban Oroszország Nyugattal való kapcsolataira kisebb volt, mint ahogy várni lehetett. Anton Barbasin szerint

„öt napig tartott a háború, és utána öt hónapig foglalkoztak vele”.

A francia elnök, Sarkozy ugyanis inkább az üzleti kapcsolatok élénkítését szorgalmazta, Barack Obama pedig Oroszországgal szemben a kapcsolatok újraindításának politikáját hirdette meg.

A grúziai háborút hamar elnézték
Forrás: Wikimedia Commons

Medvegyev elnökségét leginkább ezek a gondolatok határozták meg. Egyre több szerződést kötöttek az Európai Unióval, főleg német befektetésből érkezett sok az országba, modernizálni kezdték a gazdaságot, WTO-tagságról beszéltek (2012-ben be is következett), mindenki optimista volt.

Egészen a líbiai válságig.

Oroszország ellenezte a beavatkozást, amikor pedig az mégis megtörtént, Putyin úgy gondolta, hogy Medvegyevet átverték (Barbasin szerint ez is az oka annak, hogy Szíriában egyáltalán nem hajlandó engedni).

Ekkor kezdtek el gyanakodva tekinteni az EU Keleti Partnerség programjára is, amelyet az Unió 2009-ben hirdetett meg, Ukrajnát, Moldovát, Fehéroroszországot, Grúziát, Azerbajdzsánt és Örményországot érinti.

Vagyis az orosz érdekszférát.

Az európai uniós kommunikációban hangsúlyos volt, hogy ez nem az oroszokkal szembeni ellenséges lépés, de már az elindítására azzal válaszoltak, hogy megalakították az Eurázsiai Vámuniót, amelybe Oroszországon kívül Fehéroroszország és Kazahsztán lépett be (majd évekkel később Örményország).

Tudták azonban, hogy ennek a szervezetnek gazdaságilag csak akkor van valódi értelme, ha Ukrajna is csatlakozik. És bár kezdetben inkább csak az együttműködés gazdasági oldaláról beszéltek, a kapcsolatok újbóli romlásával a politikai vonal is előtérbe került.

2012-ben aztán Putyin visszavette az elnöki posztot.

Barbasin szerint ez újabb fordulópontot jelentett, innentől kezdve nem nagyon volt szó az EU és Oroszország együttműködéséről.

Visszavette, amit átadott
Fotó: MTI/EPA/Elnöki sajtószolgálat/Jekatyerina Stukina

Putyin egyfajta „konzervatív forradalmat” kezdett, a „hagyományos értékeket” kezdte el hirdetni a „nyugati liberalizmussal” szemben (ezzel hamar követőkre is talált más országokban). Ekkorra

az Oroszországnak semmi köze az Európai Unióhoz, teljesen különbözik tőle elv vált elsődlegessé.

Oroszország elkezdett a Kelet, elsősorban Kína felé fordulni gazdaságilag, de ez nem hozott túl sok sikert.

Putyin és Hszi Cin-ping kínai elnök
Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/pool/Mihail Klimentyev

A Krím megszállása, majd a kelet-ukrajnai szakadárok támogatása pedig

mélypontra juttatta a kapcsolatokat.

Ezek után az EU szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Ezek Barbasin szerint igenis gondot jelentenek: egyrészt Putyin ezzel sújtott szövetségesei nem tudnak szabadon utazni, és vagyonukhoz sem férhetnek hozzá, másrészt a gazdasági bizonyos területein is nehézséget okoznak. Az orosz „keleti nyitás” ellenére ugyanis a külkereskedelem 42%-a az EU-val zajlik, ráadásul a csökkenés egy része az olajárak eséséből fakad.

Hiába beszélik a másik anyanyelvét, nem értenek egyet
Fotó: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Ugyanakkor gazdasági okokból az Unión belül többen is ellenzik a szankciókat – az oroszok ezt próbálják is kihasználni, és persze erősen támogatnak is olyan politikai erőket, akik szintén szankcióellenesek, mint például a német szélsőjobboldali-populista AfD, de minden más erővel is igyekszik megosztani az EU-t.

Ezért is támogatják az unióellenes erőket, túl sok sikert azonban (a brexitet leszámítva, amelyet az álhíripar teljes erővel támogatott) nem tudott eléri: Le Pen nem nyerte meg a választást, sőt, Emmanuel Macron személyében Putyin komoly ellenfélre talált, a holland szélsőjobb nem lett valódi tényező, és ez nem várható az AfD-tól sem.

Maradna a magyar és a lengyel kormánypárt, de Barbasin szerint

az orosz vezetést valójában nem érdeklik a kis európai országok,

mert nem tekintik őket elég erősnek ahhoz, hogy a döntéshozatalt befolyásolják.

Ezért is próbálkoztak Amerikában, arra gondolva, hogy ha az USÁ-val sikerül jó viszonyt kialakítani, akkor ez Európával is könnyebben fog menni. Ezért is tettek mindent, amit tudtak Trump győzelméért, de az utóbbi időben úgy tűnik: nemhogy javul a viszony, hanem egyre jobban romlik.

Így mégis arra van nagyobb esély, hogy az EU-val sikerül „békét” kötni. Ennek jele lehet, hogy Putyin felvetette: elfogadná békefenntartók jelenlétét Kelet-Ukrajnában.

Egyiptom szintén beállt a “paksozók” sorába

0

Szeptember 5-én az egyiptomi kormány bejelentette, hogy elfogadta Moszkva feltételeit és zöld jelzést adtak az első atomerőmű megépítéséhez. Ezzel párhuzamosan Abdel Fattáh al-Szíszí egyiptomi elnök meghívta Vlagyimir Putyin orosz elnököt is, hogy vegyen részt azon az ünnepségen, amelyen lerakják a létesítmény alapjait. Ezzel lényegében pont került a 2015 óta zajló egyiptomi-orosz tárgyalások végére, amelyeknek a tétje az volt, hogy Kairótól 130 kilométerre fekvő és a Földközi-tenger partvidékén elhelyezkedő ed-Dabaa régióban egy orosz atomerőművet építsenek.

 

A finanszírozás módja hasonlatos a magyarországi Paks-2 projekthez:

az orosz Roszatom atomenergetikai vállalat építené meg az atomerőművet, amelyhez Oroszország 25 milliárd dollárnyi kölcsönt biztosít. Az orosz hitel a beszerzésekkel és az építkezésekkel kapcsolatos szerződések 85 százalékát teszi ki, a fennmaradó költségek 15 százalékát az egyiptomi félnek kell állnia. Az orosz kölcsönt az egyiptomi kormány 2016 és 2028 használhatja fel, amelynek éves kamata 3 százalék. A törlesztés 2029. október 15-től veszi kezdetét, és az arab országnak mintegy 22 éven át kell törlesztenie. Az előzetes számítások szerint 2024-ben áll üzembe az első reaktor és amennyiben mind a négy reaktor elkészül, akkor a létesítmény 4800 MW elektromos áramot lesz képes előállítani. Ez akár 50 évre elegendő árammal is képes lenne ellátni az országot, amely már egy ideje szenved a nem elegendő energiahordozókból, az áramkimaradásoktól és szabotázsakcióktól, amelyek a csővezetékek vagy villanyvezetékek ellen hajtanak végre.

Több évtizedes álom

Az egyiptomi kormányok már a hidegháború első évei óta vágytak egy saját atomerőműre. Gamal Abden Nasszer egyiptomi elnök 1955-ben elrendelte az Egyiptomi Atomenergetikai Bizottság (későbbi nevén: Egyiptomi Atomenergetikai Hatóság, EAEA) felállítását. Nasszert elsősorban a békés célú felhasználás érdekelte, s ezen a téren nem kis mértékben támaszkodott az akkori szövetségére, a Szovjetunióra. A szovjet mérnökök és atomtudósok segítségével 1958-ban egy kísérleti reaktort építettek meg Insászban. Az évtized végén egy 150 megawatt teljesítőképességű reaktort kezdtek el építeni Alexandria mellett, de azt a 1967-es hatnapos háborúban elszenvedett vereség miatt végül nem fejezték be.

Egy korai elképzelés a dabaai atomerőműről. A kép forrása: meobserver.com

Anvár Szadat, Nasszer utódját, már kevésbé érdekelte a nukleáris energia, és az akkori fő szövetségesnek számító Egyesült Államok sem rajongott túlságosan az ötletért, ezért igyekezett visszafogni Egyiptom minden ilyen jellegű próbálkozását. Hoszni Mubárak már sokkal nagyobb érdeklődést mutatott az atomenergetika iránt, aki 1981-ben újraindította az atomprogramot, de végül a csernobili katasztrófa miatt ezt leállították és inkább nem kértek a szovjet fejlesztésű reaktorokból.

Mubárak egyiptomi elnök 2006-ban, miután Amr Músza, az Arab Liga akkori főtitkára felszólította az arab államokat, hogy – mivel nem képesek elérni Izrael nukleáris arzenáljának a leszerelését – kezdjenek békés célú nukleáris programokba, Egyiptom más arab országokkal (Szaúd-Arábiával, az Egyesült Arab Emírségekkel, Jordániával) együtt bejelentette atomerőműépítési szándékát. Kairó elképzelése az volt, hogy a következő években tíz atomreaktort fognak megépíteni: ha nem amerikai–francia segítséggel, akkor argentin, kínai vagy orosz hozzájárulással. 2010-ben ismét az oroszokkal kezdtek el tárgyalni, de ezek a 2011-es események és Mubarák bukása miatt elakadtak. 2013-ban Abdel Fattáh al-Szíszí államcsínye után a hatalomra kerülő egyiptomi vezetés bejelentette a nukleáris programjának a folytatását. Végül  Egyiptom és Oroszország 2015.november 19-én kötött megállapodást az első egyiptomi atomerőmű megépítéséről.

Medve a piramisoknál

Az egyiptomi kormány úgy jellemezte az döntését, mint egy hatalmas előrelépést az egyiptomi-orosz kapcsolatokban, amely már 2013 óta látványos javuláson ment keresztül, annyira, hogy sok elemző

Kairó és Moszkva együttműködését már az ötvenes és hatvanas évekhez hasonlítja 

Putyin és Szíszi együtt szemlézik meg az orosz fegyvereket. A kép forrása: wikimedia.

Kétségtelen, hogy ebben van igazság, főleg ha részletesen megvizsgáljuk a két ország kapcsolatának egyes területeit. Egyiptom legelőször fegyvervásárlási ügyben kereste meg Oroszországot még 2013 novemberében: 2 milliárd dollár értékben szeretett volna orosz légvédelmi és tankelhárító eszközöket vásárolni. Egy évvel később a fegyverüzlet 3,5 milliárd dollárra bővült, amely MiG-29M/M2 vadászbombázókat, Mi-35M harci helikoptert, továbbá Mi-8/17-es szállítóhelikoptereket és K-300P-es föld–víz rakétákat tartalmazott. Ezzel párhuzamosan a két ország közös hadgyakorlatokat is tart, legutóbb 2016. októberében zajlott ejtőernyős gyakorlat, amelyen 500 egyiptomi-orosz légideszantos vett részt.

A katonai szektoron kívül gazdasági területen is komoly sikereket értek el a felek. A két ország kereskedelmi volumene 2016-ban 3,5 milliárd dollárt tett ki. Oroszország leginkább gabonát (2015-ben az Egyiptomban elfogyasztott gabona 40 százaléka a kelet-európai országból származott) és energiahordozókat (cseppfolyós földgáz – LNG) szállít  Cserébe Kairó egy év alatt 30 százalékkal (460 millió dollárral) növelte az Oroszországba irányuló mezőgazdasági termékexportját, főleg narancsot, burgonyát, hagymát és fokhagymát szállítottak az orosz piacra. Az orosz vállalatok eddig mintegy 1,5 milliárd dollárt fektettek be az egyiptomi energetikai iparba, valamint Moszkva bejelentette, hogy egy 4,6 milliárd dolláros beruházást eszközöl egy saját ipari park létrehozására a Szuezi-csatorna térségében.

Egyiptomi katonák vizsgálják a 2015. október 31-én Sarm es-Sejkből felszállt Metrojet Flight 9268-as repülőgépnek roncsait. A terrortámadásban 212 orosz állampolgár vesztette életét, és miatt Oroszország felfüggesztette az Egyiptomba tartó légijáratokat, amelyek azóta sem álltak helyre a két ország között. Ez súlyos következményekkel járt az egyiptomi turizmusra nézve, hiszen 2014-ben hárommillió orosz turista kereste fel Egyiptomot. A kép forrása: wikimedia 

Továbbá nem szabad figyelmen kívül a politikai dimenziót sem: a két ország nagyon sok közel-keleti kérdésben nemcsak egyetért, hanem aktívan együttműködik egymással. 2014 óta Putyin és Szíszi legalább hatszor találkozott egymással, legutóbb  a kínai Xiamenben tartott BRICS (Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság) államfőinek találkozóján folytattak beszélgetést.

Kairó kiemelten támogatja Moszkva közel-keleti szíriai hadműveleteit, valamint évek óta közvetítő szerepet tölt be a szíriai kormány és az ellenzék között, ami azt jelenti, hogy gyakran sikerül fogolycseréket, szabad elvonulásokat és tűszüneti megállapodásokat tető alá hoznia. Ugyanúgy szoros együttműködés van Egyiptom és Oroszország között Líbia terén is, többek közt pár hónapja felröppent az a hír, hogy az egyiptomi  Sidi Barrani légitámaszponton állítólag orosz drónokat és speciális alakulatokat állomásoztattak, felkészítve őket egy líbiai beavatkozásra.

Geopolitikai pofon

Korántsem a véletlen műve, hogy az egyiptomi kormány a múlt hétre időzítette a bejelentését az orosz atomerőműprojekt megvalósításáról. Kétségtelen, hogy ehhez közrejátszottak a jó egyiptomi-orosz kapcsolatok, vagy Oroszország részéről tapasztalt intenzív “nukleáris diplomácia“:

2015 óta Iránnak, Jordániának és Törökországnak épít atomerőművet, de még az olyan országok is érdeklődnek az atomenergetikai együttműködés után, mint Szaúd-Arábia.   

Ennek hátterében a hirtelen hűvössé váló amerikai-egyiptomi kapcsolatok állnak. Kairót teljes mértékben felkészületlenül érte, hogy augusztus 23-án a Trump-adminisztráció törölte az Egyiptomnak szánt 95 millió dollárnyi gazdasági (főleg élelmiszer) segélyt, és visszatartott 195 millió dollár értékű katonai támogatást. A Fehér Ház hivatalos közlése szerint erre azért került sor, mert Egyiptomban komoly emberjogi aggályok merültek fel és az ország demokratikussága is rengeteg kívánnivalót hagy maga után. Egyiptom addig ugyanis átlagosan 1,3 milliárd dollárnyi katonai segélyt és 250 millió gazdasági támogatást kapott az Egyesült Államoktól.

Ez azért volt sokkoló az egyiptomi vezetés számára, mert úgy tűnt, hogy Donald Trump megválasztásával helyreállnak a két ország közötti kapcsolatok. Még a második Obama elnökségének idején megvétózták az országnak szánt katonai segélyeket, mert több száz egykori Muszlim Testvériség tagot halálra ítéltek. Az egyiptomi vezetés ekkor úgy érezte, hogy Washington „cserbenhagyta őt”, pont akkor, amikor az egyiptomi hadseregnek a leginkább szüksége lett volna az amerikai fegyverekre, hiszen harcolt az Iszlám Állam (ISIS) nevű terrorista szervezet Sínai-félszigeten lévő szövetségesei ellen. Később ugyan ezt a tilalmat részlegesen feloldotta a Fehér Ház, de Obama elnökségének végéig nem álltak helyre az amerikai-egyiptomi kapcsolatok.

A 2017 májusi találkozó egyik leghírhedtebb képe: az előtérben Szalman, Szaúd-Arábia uralkodója, Szíszi és Trump, amikor megfogják a Gömböt. A kép forrása: tumblr.

Donald Trump megválasztásával viszont úgy tűnt, hogy új időszámítás veheti kezdetét Kairó és Washington kapcsolatában és Egyiptom ismét az Egyesült Államok legfontosabb arab szövetségesévé válhat. Trump még az elnökválasztás előtt találkozott Szíszivel, és a beszámolók szerint nagyon jó hangulatban telt és főleg terrorizmus elleni harc fontosságáról beszéltek, miközben – ellentétben Hillary Clintonnal – kerülték az olyan kényes kérdéseket, mint az emberjogi helyzet Egyiptomban. 2017 áprilisában Szíszi Washingtonba utazott és találkozott Trumppal. Az amerikai elnök ismét dicsérte és támogatásáról biztosította az egyiptomi kormányt, kerülve az emberjogi problémákat. Sőt, a májusi rijádi találkozón, úgy tűnt, hogy az Egyesült Államoknak sikerült Egyiptomot és Szaúd-Arábiát teljesen maga mellé állítania a közel-keleti kérdésekben és ez a három ország szorosan fog egymással együttműködni a térségben.

Csakhogy a gazdasági és a katonai segély felfüggesztése véget vethet az ilyenfajta elképzeléseknek. Ugyanis Egyiptom nem fog az Egyesült Államoknál könyörögni a tilalom feloldásáért vagy fog változtatni az országban uralkodó belpolitikai helyzeten. Helyette még inkább Oroszország felé fog közeledni, hiszen Moszkvától megkaphatja a gazdaság számára fontos nyersanyagokat és terrorizmus elleni harchoz szükséges fegyvereket, miközben Putyin aligha szól majd bele egy közel-keleti ország emberjogi helyzetébe. Ezért az orosz atomerőmű megépítésének híre már lényegében csak hab a tortán, amely Egyiptom részéről legalább olyan fontos geopolitikai üzenet, mint amennyire energetikai szükségszerűség.

Lapszem – 2017. augusztus 30.

0

Szerda van, augusztus 30-a, a naptári nyár utolsó előtti napja. Köszöntse fel Rózsa nevű ismerőseit, és lássuk, miről írnak a mai újságok.

Már most hiányzik Putyin? Ne aggódjon, hamarosan visszajön!

Legkésőbb 2018 tavaszán újra Magyarországra látogat Vlagyimir Putyin, írja a Népszava. A lap forrásai szerint akkor veszi majd át a Debreceni Egyetemtől kapott díszpolgári címet. Ez az egyetem nem cáfolta, de azt írták,

még egyeztetik az időpontot.

Erről a Népszava megkérdezte a Külgazdasági és Külügyminisztériumot is, akik annyit válaszoltak, hogy ez nem a tárca hatáskörébe tartozik, az orosz elnök stábja dönt róla.

Putyin egyetemi díszpolgári címe ellen egyébként egyre többen tiltakoznak, a Facebookon például 4,6-osról 1,6-osra zuhant az egyetem értékelése.

Költekezik az állami szemetescég

Szinte elérhetetlen hétköznap a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. telefonos ügyfélszolgálata, csupán egy géphang válaszol, írja a Magyar Nemzet. Ugyanakkor a késve kiküldött számlákon azt jelzik, hogy

a májusi számlákat július 15-ig kell befizetni

anélkül, hogy behajtást indítanának a NAV-on keresztül – miközben augusztus vége van már.

A honlapon nyilvánosságra hozott szerződésekből közben az derül ki, hogy a cég havi körülbelül hárommillió forintért bérel autókat, üzemanyagkártyával történő benzinvásárlásra pedig negyedévente nettó 11,43 millió forintot költ. Összesen 21 autót bérelnek – a menedzsment az irodavezetőkkel és szóvivőkkel együtt pont 21 tagú.

Közel 50 ezren választották idén a katát

A Magyar Idők szerint majdnem ötvenezren választották idén a kisadózó vállalkozások tételes adóját, a katát, ezzel a vállalkozói szféra mintegy egynegyede már így adózik. A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint így összesen már 220 ezren adóznak a kata szerint.

Az adózási formát 2013-ban kifejezetten a gazdaság kisebb szereplőinek hozták létre. A katásoknak – fő szabály szerint – havonta ötvenezer forintot kell fizetniük, ezzel megszabadulnak a társasági és a személyi jövedelemadótól, továbbá a járulékoktól és a szociális hozzájárulási adótól.

Megnyílt a Kutyapárt kocsmája, egyből kimentek a rendőrök

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt a Garay téren nyitott kocsmát, Fogadó az Ingyen Sörhöz néven. A hvg.hu azt írja, hogy a nyitórendezvény hat órakor kezdődött, de alig egy órával később már

rendőrök jelentek meg a helyszínen.

Megkérdezték a rendőrséget, miért intézkedtek, indult-e eljárás, de egyelőre nem kaptak választ.

Januárban kezdődik a paksi építkezés

0

A jövő év legelején, januárban megindul az építkezés Pakson, a Paks II. atomerőmű építését “nem állíthatja meg most már semmi” – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Azután mondta ezt, hogy Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal tárgyalt. Szijjártó Péter a megbeszélésről elmondta: új döntéseket nem hoztak, a korábban meghozott megállapodások végrehajtását tekintették át. Úgy látják, hogy “a korábban meghozott közös döntések gyümölcsei kezdenek beérni”, pozitív eredményei, hatásai kezdenek látszani.

A miniszter szerint az orosz elnök és a magyar miniszterelnök találkozóján is megerősítették, ami vasárnap hangzott el Süli János tárca nélküli miniszter és az orosz Roszatom cég elnökének tárgyalásán, hogy az EU-s eljárások elhúzódása miatti

22 hónapos csúszás után

a jövő év legelején, januárban megindul az építkezési folyamat Pakson.

A beruházás teljes összege 12 milliárd dollár,

és hétfőn is megerősítették, hogy ebből 5 milliárd dollár értékű munkát magyar vállalatok végezhetnek el, tehát a 40 százalékos arányhoz tartja magát az orosz fél – mondta Szijjártó Péter.

MTI/FüHü

Putyin Budapesten – tüntettek ellene az Arénában

0

Fél négy körül érkezett meg Budapestre Vlagyimir Putyin orosz elnök. Hivatalosan a cselgáncs vb megnyitójára jött, de Orbán Viktorral is tárgyal. Az Arénában az Együtt “Nem leszünk orosz gyarmat!”, a Párbeszéd pedig “Hajrá magyarok! Putyin, takarodj!” feliratú molinóval tüntetett.

MTI Fotó: KKM / Kovács Márton

A reptéren Szijjártó Péter fogadta Putyint, aki a Nemzetközi Cselgáncs Szövetség tiszteletbeli elnökeként érkezett a világbajnokságra.

MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs

A megnyitóról egyébként Putyin lemaradt, mert mire a repülőtérről a Papp László Budapest Sportarénához ért, annak már vége lett. De itt találkozott Orbán Viktorral, akivel persze a díszpáholyban is egymás mellett ültek.

MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs

A Ria Novosztyi szerint az Orbánnal való megbeszélésen Putyin azt mondta, pozitív trendek vannak a kétoldalú kereskedelemben, és

“örül annak a lehetőségnek, hogy egy sporteseményen beszélgethet a kétoldalú kapcsolatokról”.

Arról is beszélt, hogy tavaly 9 százalékos visszaesés volt a kereskedelemben, idén viszont több mint 20 százalékos növekedés.

MTI Fotó: Kovács Tamás

Azt is mondta, hogy “nagy projekteken dolgoznak együtt”, többek között az energiaiparban.

Példaként említette a paksi bővítést, amelynek 12 milliárd dolláros költsége “biztosítva van”.

Szerinte a munka már a jövő év elején megkezdődhet.

Azt is mondta, hogy más területeken, például a gyógyszeriparban is van együttműködés, és egyre több magyar üzletember érdeklődik Oroszország iránt.

Az Együtt aktivistái közben “Nem leszünk orosz gyarmat!” feliratú molinót feszítettek ki. Közleményük szerint ezután “rendőrök és biztonsági őrök gyűrűjében távozniuk kellett.” Kint ismét kifeszítették a molinót,

a rendőrök ekkor igazoltatni kezdték a tiltakozókat.

A párt alelnöke, Berkecz Balázs ezeket élőben közvetítette a Facebookon.

Üzenet Putyinnak az Arénában: nem leszünk orosz gyarmat!

Közzétette: Berkecz Balázs – 2017. augusztus 28.

Az Arénában a Párbeszéd aktivistái is tüntettek, ők egy “Hajrá magyarok! Putyin, takarodj”-feliratú transzparenssel, amelyen a Paks2 beruházás logója is rajta volt, ami ellen szintén tiltakozik a párt. Erről Tordai Bence, a párt szóvivője posztolt a Facebookon.

Közzétette: Tordai Bence – 2017. augusztus 28.

Őket is kivezették, ahogy a Momentum Putyin-maszkban tiltakozó aktivistáit is. A Momentum estére, a Gellérthegyhez is tüntetést szervezett, ahol néhány százan voltak.

Az LMP közben azt kezdeményezte, hogy a nemzetbiztonsági bizottság kapjon tájékoztatást az Orbán-Putyin találkozóról.

Putyin idén már másodszor látogatott Magyarországra.

Vlagyimir Putyin és a Debreceni Egyetem díszpolgári címe (frissítve)

0

Körbekérdeztük az ellenzéki pártokat, mit gondolnak arról, hogy Vlagyimir Putyinnak díszpolgári címet ad a Debreceni Egyetem.

Civis honoris causa, azaz díszpolgári címet ad az orosz elnöknek a debreceni egyetem, így döntött a szenátus. Ilyen címet az egyetem közleménye szerint az kaphat, aki kimagasló közéleti vagy művészeti tevékenységet fejt ki, valamint munkásságával, erkölcsi vagy anyagi támogatásával segítette az egyetem vagy annak valamely szervezeti egysége jó hírnevének az erősítését.

Putyin kitüntetését azzal indokolták, hogy

“mind a magyar kormányzat, mind az Orosz Föderáció jelentős szerepet szán a Debreceni Egyetemnek a Paks 2 beruházásban”.

A fuhu.hu körbekérdezte az ellenzéki pártokat, mit gondolnak a kitüntetésről.

A DK közleménye szerint “Putyinnak semmi keresnivalója nincs se a Debreceni Egyetemen, se Debrecenben, de még Magyarországon sem”. A párt azt írta:

“Szánalmas, ahogy a debreceni egyetem vezetői, odadobva a saját becsületüket, az általuk vezetett egyetem autonómiáját, ismét, immár sokadjára is, a Fidesz bábjává, az orbáni-diktatúra szekértolóivá váltak

azzal, hogy Putyinnak a Civis Honoris Causa díjat adományozzák.”

A közlemény szerint “szégyen, hogy a debreceni egyetem vezetői végzik el Orbánnak a piszkos munkát. Ha kell, érdemtelenül professzori rangot adományoznak, ha kell, az egyetemi autonómia, a tanszabadság, és a CEU ellen fordulnak, de ha az a megrendelés, akkor díszpolgári, vagy egyéb címet osztogatnak, saját egyetemük, és Debrecen becsületét taposva ezzel a sárba.”

Közleményben reagált az LMP is. Ők azt írták:

“A Fidesz-kormány két dologban roppant kreatív tud lenni: a korrupcióban és az orosz elnöknek való szürreális hízelgésben.”

A párt szerint “miközben a szomszédos országok az Európai Unióval kapcsolatos stratégiai döntésekről egyeztetnek a francia elnökkel, a magyar kormány Vlagyimir Putyint várja Budapestre, és egyetemi díszpolgári címet adományoz neki.”

Az LMP közérdekű adatigénylést nyújt be, hogy kiderítsék, milyen indoklással jutalmaz a kormány. Vasárnap estére pedig Putyin-ellenes tüntetést szerveznek Budapesten.

Orbán és Putyin Budapesten
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A Párbeszéd azt írta a fuhu.hu-nak, hogy “a paksi atomerőmű-bővítés – ami a díszpolgári címről szóló előterjesztés szerint Putyin kitüntetését indokolja – fölösleges, veszélyes és drága.

Az ebben való közreműködés szégyen, nem dicsőség.”

A párt szerint ahelyett, hogy “évtizedekre eladósítanának minden magyar családot és hozzáláncolnák a magyar energiatermelést egy elavult technológiához, inkább az energiatakarékosságba és a megújuló energiatermelésbe kéne beruházni.”

A Liberálisok szerint „azok után, hogy a Debreceni Egyetem vezetése kiállt a felsőoktatási törvény CEU-t ellehetetlenítő módosítása mellett, egyáltalán nem vagyunk meglepve, hogy az iskola díszpolgári címet adományoz Vlagyimir Putyinnak.” A fuhu.hu-nak azt írták:

„Vlagyimir Putyin díjazásával az egyetem vezetése hátat fordít a demokrácia alapértékeinek; az oktatás szabadságának és az intézmények függetlenségének.

Az orosz elnök jutalmazásával a diktatórikus politikát, a civil szervezetek felszámolását, a nemzetközi törvények semmibevételét tünteti ki és állítják például a diákoknak.”

A párt szerint, ha a diákokat kérdezték volna, ők kitiltják Putyint. Azt is írják: „Vlagyimir Putyin szívesen viseli a fekete övet a judoban: lehet, hogy a sportban ezt nem érdemelte ki, de az illiberális despoták között vitathatatlanul fekete övesnek számít.”

A Modern Magyarország Mozgalom elnöke, Bokros Lajos azt írta a fuhu.hu-nak, hogy a kitüntetés

„szégyene a városnak, szégyene a magyar államnak”.

Úgy fogalmazott: „Vlagyimir Vlagyimirovics, dzsúdóhős kémfőnök a szolgalelkű lakájtól megkapta, ami neki bizonyára kijárt.”

Azt írta: „Le tetszettek menni kutyába (elnézést az ebektől, ha sértő a hasonlat). Szét tetszettek tárni hátsó felüket, hogy könnyebben fogadhassák az orosz medve felhorgadó nyers energiáját. Biztos valamiért megérte. Mi, jóérzésű magyar állampolgárok azonban undorodva fordulunk el ettől a gyomorforgató jelenettől.”

Szerinte Putyin elpusztította az orosz demokráciát, széttaposta a jogállamot, kárt okoz az orosz gazdaságnak, erőszakosan megváltoztatta a határokat a Krím bekebelezésével, és az orosz ellenzéki sajtó szerint politikai gyilkosságokra adhatott megbízást. Azt írja: „Magyarországra emberemlékezet óta nem tette be a lábát civilizált ország civilizált politikusa.

Putyin idén másodszor jön, hogy megsimogassa legjobb magyar tanítványának, Orbán Viktornak a fejét.”

Megkérdeztük a pártoktól azt is, hogy ők milyen címet adnának Putyinnak. Erre a kérdésre  a Párbeszédtől is kaptunk választ. Azt írták:

„Vlagyimir Putyinnak a 21. század leginnovatívabb diktátora címet adományoznánk.

A demokrácia kulisszái mögött kegyetlen módszerekkel építette ki teljhatalmát: belpolitikai okokból kirobbantott háborúk, ellenzékiek bebörtönzése, meggyilkolása, a választások elcsalása vagy ártatlan oroszok százainak élete sem volt túl nagy ár Putyin számára, ha a hatalom megszerzéséről vagy megtartásáról volt szó. Mégis, sikerült elérnie, hogy a világ legtöbb országában úgy kezeljék, mintha egy valódi demokrácia legitim vezetője lenne, nem pedig úgy, ahogy az egy véreskezű diktátornak kijár.” A párt szerint Orbán Viktor is példaképének tekinti, és „az orbáni Magyarország egyre inkább felzárkózik a putyini Oroszországhoz”.

Az Együtt válasza:

Vlagyimir Putyin egy elnyomó, korrupt, Magyarország fejlett, nyugati szövetségesei szerint is bizonyítottan szabadságkorlátozó rendszer feje Oroszországban, amely az állami hatalmat a demokrácia korlátozására, a jogállami keretek felszámolására használja fel, amely a politikai hatalom által kitüntetett oligarchák uralmán alapul. Vlagyimir Putyin erőszakkal foglalta el a Krímet, melyet aztán egy nevetséges, a nemzetközi szervezetek által el nem ismert népszavazással hitelesített, majd háborút robbantott ki Ukrajnában, ahol sok ezer ember, köztük kárpátaljai magyarok is áldozatul estek. Vlagyimir Putyin információs háborút folytat Magyarországon és a nyugati szövetséges országokban az orosz titkosszolgálatok által keltett álhírekkel és tudatos zavarkeltésekkel.

Vlagyimir Putyin rendszerét mindezek miatt szövetségeseink, az Európai Unió bojkott alá helyezte.

A szabad világ fejlett országainak egyetemein Vlagyimir Putyin nemhogy díszpolgári címet nem kaphatna, de be se tehetné a lábát egyik épületbe sem.

Az Együtt nem adományozna semmit Putyinnak.

 

 

Putyin megtekinti Magyarországot

Vlagyimir Putyin orosz elnök augusztus 28-án Magyarországra érkezik. Idén már másodszor teszi tiszteletét nálunk, ám e felfokozott érdeklődésnek ezúttal a politikától független magyarázata is van. Ekkor kezdődik Budapesten a dzsudó világbajnokság, és Putyin, köztudottan a küzdősportok kedvelője, nem mellesleg a dzsudósok nemzetközi szövetségének tiszteletbeli elnöke.

Látszólag tehát ez indokolja a mostani látogatást, ám azt senki nem gondolja komolyan, hogy a nagy orosz medve csupán egy dzsudóverseny kedvéért kimozdulna a barlangjából.

Putyin nemcsak az egymásnak feszülő testeket kívánja megszemlélni, de

nyilván arra is szakít majd időt magának, hogy tájékozódjon, hogyan mennek a dolgok e távoli tartományban, Magyarországon.

Idén már járt itt, akkor nagyjából elégedett volt azzal, amit látott. Nem mindennel volt elégedett, mert a jó gazda mindenhol lát hibát, de úgy tapasztalta, hogy alapjában jól mennek itt a dolgok.

Az intéző úr teszi a dolgát.

Rombolja Európát, miközben saját birtokát vasmarokkal tartja kézben. Lehetne persze keményebb is, mint mi, odahaza Moszkvában, de ezeknek a magyaroknak egyelőre ennyi is elég.

Nem kell mindenkit börtönbe zárni, elég néhány kirakatper, tanulnak ezek abból is.

Jó helytartónak tartja a gazda az intézőt, bár van néhány dolog, ami miatt ráncolja a homlokát. A paksi beruházás ügye például lassabban halad, mint ahogyan szeretné. Sok az okoskodás, jogszabály. Olajozotabban kellene intézni az ügyeket, meg kéne kenni a csapágyakat, hogy ne nyikorogjanak, és minél előbb elkezdhessék a munkát.

Orbán és Putyin Budapesten
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A felújított orosz metrókocsikkal is sok a baj. Valami fakockáról jönnek a hírek, meg az ajtók sem mindig záródnak. Miért kell minden ajtónak záródnia? A gazda szerint jó kis szerelvények azok, olyanok, mint újkorukban, negyven évvel ezelőtt. Jó pénzért lőcsöltte rá a magyarokra.

Tetszett a gazdának, amit legutóbb nálunk látott.

A sajtó például már majdnem teljesen meg van zabolázva, azóta a vidéki lapokat megfegyelmezték, azzal a néhány megmaradt szabad szigettel meg majd leszámolunk, ha eljön az ideje.

Jól végzi a munkáját az intéző úr, talán még meg is jutalmazza a gazda.

Pedig, nem szokott ő jutalmazni senkit. Nála az a jutalom, ha nem büntet.

Amúgy meg merne csak ugrálni az intéző úr, rögtön előkerülne néhány dokument a gazda zsebéből. Terhelő, ahogyan Magyarországon mondják. Bankszámlákról, bármiről, de ennek még nem jött el az ideje.

Ha az intéző úr megbízhatóan végzi a dolgát, talán nem is kerülnek elő soha ezek a dokumentek. És akkor azok a csúnya pletykák sem igazolódnak be, amelyek az intéző úrral kapcsolatban időről időre felbukkannak a magyar sajtóban.

A még megmaradt magyar sajtóban.

Amúgy meg nincs abban semmi különös, hogy Putyin gazda idén már másodszor látogat Magyarországra.

Magyarország biztonságos, Budapest gyönyörű. Van ott folyó és földje jó.

Trump megköszönte Putyinnak, hogy kiutasította az amerikai diplomatákat

0

Donald Trump azt mondta, így legalább kevesebb embernek kell fizetést adni.

755 amerikai diplomatát utasított ki Oroszország az ott dolgozó 1200-ból, válaszul a szankciókra. Ezt Vlagyimir Putyin még július 30-án rendelte, Trump azóta nem szólalt meg az ügyben.

Most viszont igen.

A Reuters szerint azt mondta:

“Nagyon hálás vagyok, hogy elküldött ennyi embert, mert így legalább kevesebbnek kell fizetést adnunk.”

Azt is mondta, hogy nincs ok arra, hogy ők valaha is visszamenjenek.

Ezzel egyébként Trump ellentmondott saját külügyminisztériumának is, hiszen az ő közleményük szerint a kiutasítás “sajnálatos esemény” volt. Trump mostani kijelentésére nem reagáltak. Nicholas Burns, a Harvard egyetem professzora, aki George W. Bush elnöksége alatt a külügyminisztérium harmadik embere volt, groteszknek nevezte Trump kijelentését.

Putyin és Trump a G20 csúcson
Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat pool/Mihail Klimentyev

Azt, hogy az oroszok mennyire és hogyan avatkoztak be a tavalyi amerikai elnökválasztásba (ami miatt a szankciókat is hozták), több kongresszusi bizottság és Robert Mueller különleges ügyész is vizsgálja.

Azt is vizsgálják, hogy Trump kampánycsapatának milyen kapcsolatai voltak az oroszokkal.

Volt kampányfőnökénél az FBI már házkutatást is tartott. Trump most erről is beszélt, azt mondta, meglepődött, és szerinte a házkutatás egy “erős jel” volt. Azt is mondta, még nem gondolkodott azon, hogy kirúgja Muellert, ahogy ezt tette James Comey FBI-igazgatóval májusban.

Nem indulhat a választáson Putyin legnagyobb ellenfele

0

Egy évvel meghosszabbította egy moszkvai bíróság Alekszej Navalnij felfüggesztett börtönbüntetésének próbaidejét, emiatt az orosz ellenzék egyik vezetője valószínűleg nem indulhat majd a választásokon.

A hatóság azzal érvelt, hogy Navalnij több ízben is megsértette a próbaidőre vonatkozó elírásokat, valamint kétszer is lecsukatta magát: először a rendőrséggel való szembeszegülés, másodszor a hatósággal nem egyeztetett tüntetés szervezése miatt.

A bloggerből lett korrupcióellenes aktivista a 2011-2012-es oroszországi hatalomellenes megmozdulások egyik fő szervezője volt,

a 2013-as moszkvai polgármester-választáson meglepetésre második lett,

és az idén két országos korrupcióellenes tüntetést kezdeményezett. A jövő évi elnökválasztáson indulni akart Putyin ellen. Választási csapatába több mint 60 városban mintegy 130 ezer önkéntes jelentkezett.

A bíróság most az úgynevezett Yves Rocher-ügyben határozott, amelyben a 41 éves Navalnijt és fivérét 2014 végén ítélték el csalás és pénzmosás vádjával. A politikusra három és fél év felfüggesztett, az öccsére, Olegre pedig ugyanennyi időtartamú, de letöltendő börtönt szabott ki a bíróság.

Alekszej Navalnij bilincsben a moszkvai városi bíróságon
Fotó: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij

A vád szerint a fivérek 4 millió rubel (mintegy 20 millió forint) kárt okoztak az Yves Rocher cég oroszországi leányvállalatának. Az ítélet annak ellenére született, hogy a francia kozmetikai vállalat pénzügyi igazgatója közölte:

cége semmilyen kárt nem szenvedett

a Navalnijék szállítmányozási cégével folytatott együttműködés során.

Navalnijt emellett idén februárban egy megismételt eljáráson, az úgynevezett Kirovlesz sikkasztási ügyben, öt év felfüggesztett börtönre ítélték, egy év és öt hónap próbaidővel. A jogász végzettségű aktivista

politikai indíttatásúnak minősítette mindkét ellene meghozott ítéletet,

csakúgy, mint próbaidejének meghosszabbítását. Jogvédők is többször nevezték koncepciósnak az eljárásokat.

Az orosz Központi Választási Bizottság június végén bejelentette, hogy Navalnij büntetett előélete miatt

nem indulhat a 2018-as orosz elnökválasztáson.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy üzleti jó hírnevének megsértése címén beperelte Navalnijt a Szocgoszprojekt alapítvány, amelynek élén az orosz miniszterelnök egykori évfolyamtársa, Ilja Jeliszejev áll.

Navalnij ugyanis egy dokumentumfilmben azt állította, hogy orosz oligarchák jelentős adományokat juttattak el a Jeliszejev vezette, állami szociális programokat támogató alapnak. Navalnij az üggyel kapcsolatban

több mint egymilliárd dolláros korrupcióval vádolta meg Dmitrij Medvegyev miniszterelnököt. 

Navalnij május végén első fokon elvesztette az ellene Aliser Uszmanov milliárdos által, ugyancsak a Medvegyevről szóló dokumentumfilm miatt indított rágalmazási pert.

MTI/FüHü

FRISS HÍREK

Gulyás: nem ...

Putyin áll a...

A totális fe...

Tüntetés a h...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK