Kezdőlap Címkék Veszprém

Címke: veszprém

Értelmezés

PISA felméréseken szokott ilyen lenni. A tanuló nekilát átrágni magát a szövegen, vajon mit rejtenek a mondatok, szavak, a sokaknak néha túl zavaros betűhalmaz. Hátha talál benne valamit, és akkor azért pont jár.

Viszont ez nem a PISA. Ezúttal magasabb a szint, főleg beosztásilag, ráadásul a szónok igencsak népszerű, sokszor kap hatalmas tapsot, ahogy Veszprémben is. Sokkal jobban kell hát felkötni a felkötendőt, hogy az általa mondottak vakamiféle értelmet nyerjenek.

  • A veszprémi tanárt (Brusznyai) a kommunisták nem azért végezték ki, mert bűnös volt, hanem éppen azért, mert ártatlan, sorsa igazi magyar sors, a mi sorsunk”.

A mi sorsunk tehát az, hogy ártatlanul végeznek ki, de legalábbis büntetnek minket, éspedig pont azért, mert ártatlanok vagyunk. És itt nem kommunista magyarokról meg nemkommunista magyarokról van szó, ugyanis „a mi sorsunk” az minden magyar sorsát jelenti, tehát maga az ország az áldozat. Távlatosan kell hát érteni a mondatot. Sajnos történelmünkön távlatosan végigtekintve nem mondható, hogy olyan ártatlanok lettünk volna, se a kalandozásoknak hívott rablóhadjáratainkat, se az első világháború agresszorságát, se a másodikban Hitler szövetségeseként játszott szerepünket illetően (egyébként megfizettünk mind a háromért). A tatároknak meg a törököknek sajnos „útba estünk”, az osztrákoknak meg ölébe hullottunk, de ez nem magyar specialitás, mert más népekkel is megtörtént ugyanez. Meg kell állapítsuk, hogy a mondottaknak a közös busongás nagymagyar érzésének felszításán kívül sok értelme vagy igazságtartalma nincs.

  • „A magyar ugyanis lovagias nép, néha túlságosan is. Ezért fordul elő velünk újra és újra, hogy azok törnek ellenünk, akiket korábban megmentettünk, vagy védjük őket.”

Úgy látszik, ismét a magyar népről, nemzetről van szó, azaz történelmi eseményeket kell felidézni. A lovagias népet illetően valóban így van, ugyanúgy lovagiasak vagyunk, mint a szintén civilizált németek, franciák, olaszok, horribile dictu, svédek, na meg a többi (a civilizációnak része a lovagiasság), de hogy túlságosan is, az nem egészen világos. Akkor is megmentünk vagy védünk valakit, ha előtte többször ellenünk tört?
Megmenteni persze eddig még nem mentettünk meg senkit, általában magunkat sem sikerül, a mások megvédése meg annyi, hogy mindig magunkat próbáljuk védeni, például a kerítéssel, és ha ezzel egyben őket is, azt, mint az eredeti céltól független, járulékos eredményt lovagias tettnek betudni úri körökben nem szokás. A tatároktól nem védtünk meg senkit, mert vereséget szenvedtünk tőlük Muhinál, még szerencse, hogy egy rövid idő után maguktól hazamentek, a törököktől sem mi védtük meg a Nyugatot, hanem az akciórádiusz, egyéb esetekben (pl. világháborúk) az agresszorok szövetségese voltunk, vagy maga az agresszor, azaz tőlünk kellett másokat védeni. Na, talán azt lehet mondani, hogy a törökök tényleg ellenünk törtek, és mi ennek ellenére védjük őket a svédek NATO csatlakozásának akadályozásával, mert az a törökökre nézvést Erdogan szerint veszélyes. Viszont hogy kit vagy kiket „mentettünk meg” valamikor és egyáltalán, pláne azok közül, akik most ellenünk törnek, az egyelőre kérdés. Nem kicsi. Valaki megkérdezhetné már a szónokot.

  • „Ma is az elsők és egyetlenek vagyunk, akik vissza akarják tartani az európai népeket attól, hogy önként dalolva meneteljenek bele egy újabb, még nagyobb háborúba. Köszönetet azonban soha, gáncsot, baráti tüzet gyakorta kaptunk.”

Ezek szerint Orbán a korábbi elképzelésével ellentétben már úgy gondolja, Oroszország veszít, és Putyin akkor végső kétségbeesésében előveszi az atombombát (= még nagyobb háború), jobb hát, ha odaadjuk neki, amit akar. Aztán, ha majd mást is akar, azt is adjuk oda neki, hogy megússzuk a még nagyobb háborút. És ez az odaadogatósdi igy megy a La Manche csatornáig, esetleg még tovább, ha ránk lenne bízva a dolog. De a Nyugat szerencséjére nincs. Saját dolgaiban ő intézkedik, és ha a csapos közbeszólna, rá se ránt.

A fenti tudást, egyben váteszkénti jövőbelátást abszolút jószívűen, sőt ingyen és bérmentve adtuk az európai népeknek, de ők ahelyett, hogy megköszönték volna, gáncsoltak minket, és lőttek ránk, de leginkább nem adták oda a pénzt a rohadékok. Ezért most önzetlen, baráti figyelmeztetésként ismét belengetjük a vétót. Addig nem adjuk hozzájárulásunkat az EU Ukrajnát segítő programjához, amíg nincs lóvé. Állítólag ez zsarolás, de mi ezt a szót mi nem ismerjük, mert szerintünk tisztán jóindulatú figyelemfelkeltés, ahogy az a lovagias, sőt túlságosan lovagias népekhez illik is! Nehogy már parasztnak nézzenek minket!

  • Magyarország ugyanis úgy szabadult ki a szovjetek megszállása alól, és úgy váltotta le a kommunistákat, hogy itt nem volt polgárháború, és elkerültük Magyarország gazdasági és politikai összeomlását… Itt még soha nem kellett előre hozott választásokat tartani, ráadásul mi vagyunk a legbiztonságosabb és legstabilabb ország egész Európában”

A szónok nyilván nem hallott még róla, hogy Jugoszláviát kivéve sehol sem volt polgárháború, ezt olyan nagy dicsőségnek beállítani kissé hencegésszerű. Politikailag az előző rendszer összeomlott, az új fölépült (ahogy másutt), az meg, hogy elkerültük a gazdasági összeomlást Bokrosnak és Surányinak köszönhető, plusz Hornnak, aki erre a célra kinevezte őket. Az „előrehozott választás” azt jelenti, hogy senkinek sincs túlhatalma, működik a váltógazdaság, azaz demokrácia, azaz jobb, ha van ilyen, a „legstabilabb” meg azt, hogy ott viszont valószínűleg diktatúra van, azaz jobb, ha nincs akkora stabilitás. A „legbiztonságosabb” jelző nyilván nem a nyugdíjasok, egészségügyi dolgozók, tanítók, tanárok életminőségére vonatkozik (azt inkább ne is feszegessük), hanem jóval inkább a kerítésre, amelynek jelentősége az ezres nagyságrendben szabadon engedett embercsempészeknek köszönhetően mintha zuhant volna némileg.

  • „Innen nézve olyan, mintha a nyugatiak számára a szabadság menekülést jelentene – szabadulj meg önmagadtól, nődd ki a múltadat, válts nemet, válts nemzetet, válts identitást, cseréld ki az összes alkatrészedet és rakd össze magad a legújabb divat szerint és akkor szabad leszel. Mi Magyarországon éppen az ellenkezőjére vágytunk: hogy végre azok lehessünk, akik akartunk.”

Ha valaki annyira ostoba, hogy képtelen fölfogni, a Nyugat a szabadságot nem divatként értelmezi, azzal nehéz mit kezdeni. Egy étteremben mindenki azt rendel, amit akar (Nyugat), a kifőzdében viszont menü van (Magyarország), és ha valaki nem szereti, akkor sem kap mást. Nem válthat nemet, nem válthat semmit, pont olyannak kell lennie, ahogy a vallás és Orbán Viktor azt a születési kinézete alapján meghatározta. Egyesek képtelenek fölfogni, hogy a Nyugat sohasem azt mondja, hogy válts nemet, hanem azt, hogy válthatsz nemet, ha úgy jobb neked, és ezért se jogi, se társadalmi hátrányt nem fogsz elszenvedni (ez a lényeg). Ha neked az nem lenne jobb, akkor nem kell váltanod. Egyértelmű, hogy csak azok fognak váltani, akiknek tényleg úgy jobb, azaz senki sem vált, aki nem olyan. Aki ezt nem hiszi, próbálja ki magán a nemet váltani, meleggé lenni, stb. gondolatot, megtenné-e „divatból”, vagy nem.

Az, hogy miért lett ide pluszként beszúrva a „múlt kinövése”, a „nemzetváltás”, meg „az ember önmagától való megszabadulása”, amelyek egyikénél-másikánál az sem teljesen világos, hogy mit jelentenek, annak megválaszolásához már a Pszichiátriai Intézet legjobb munkatársainak szoros együttműködése kell. Persze, ha ez a sok hülyeség csak hatásvadászat a „Mimagyarokbezzeg!” szellemében, azaz egyszerű propaganda az agyilag gyengébb választópolgárokat célozva meg, akkor nem szóltam egy szót sem. Akkor nagyon is érthető.

  • Ha Moszkva fütyült, úgy kellett táncolni, de ha Brüsszel fütyül is, mi nem táncolunk, ha nem akarunk. Az elvtársi kioktatás azonban változatlan, csak most kondicionalitási eljárásnak hívják. Nem a tankok gurulnak be keletről, hanem a dollárok gurulnak be nyugatról, ugyanazokhoz

Érdekes elképzelés, hogy ha például egy hetyke magyar(kodó) legény, aki a családja jóvoltából a White’s club tagja, elugrik a St James street-re bedobni egy Jameson-t, de közben fölteszi a lószaros csizmáját a damasztra, akkor neki csak ne mondják, hogy ebben a klubban azt nem szabad, mert ő ugyan nem táncol úgy, ahogy a klub fütyül! Pláne nem kér a klubtársi kioktatásból! Így aztán a lószaros csizmák egy ideje már folyamatosan ott állnak az asztalon, egyre több van belőlük, és mindet a hetyke magyar(kodó) legény hagyta ott, melléjük pökve természetesen a felháborodás miatt, mert nem akarják neki ingyen adni a whiskey-t, amíg nem veszi le a csizmás lábát az asztalról. Hát micsoda dolog ez kérem, már megint az ártatlan magyarokat bántják, de nem ám a csizmák miatt, már hogy is gondolhatna arra bárki, hanem mert magyarok, és mert ártatlanok. Azt, hogy a szónok magát a teljes országgal azonosítja, sajnos megteheti. Lásd: 4 * 2/3.

Karácsony leginkább azért mondott le Márki-Zay javára az előválasztáson, mert az utóbbinak jó kapcsolatai vannak nyugaton, és így majd tud támogatást szerezni a kampányra (az ellenzéknek nincs egy vasa sem, a FIDESZ-nek meg a teljes magyar GDP áll rendelkezésére). Márki-Zay tudott is mindenféle amerikásoktól úgy 10 millió dollárt, melyhez Brüsszelnek vagy Washingtonnak magától értetődőn nincs köze, ilyen pimf összeggel nem is foglalkozik arrafelé senki. A FIDESZ ugyan azt hazudozza, hogy van, de ismerjük már a jómadarakat, ezzel a dollárbaloldalozással a saját közpénzjobboldal mivoltukról akarják a figyelmet elterelni, mivel a fideszes pártszócsőként üzemelő, általuk lenyúlt MTVA, a Rogán féle propagandaszervezet és az egyéb NER lapok meg szervezetek kb. 550 millió dollárnak megfelelő összeget kapnak a FIDESZ népszerűsítésére és az ellenzék besározására, azaz ötvenötször annyit vett el a magyar néptől, mint Márki-Zay kapott magánszemélyek saját pénzéből. Hogy ez az adójából lenyúlt közpénz, azon már sajnos nem lepődik meg a nép. Túlságosan megszokta.

Az „ugyanazokhoz” kitétel egyértelműen azt jelenti, hogy a szónok szerint az ellenzék ugyanolyan, mint Kádár, Biszku, Apró meg a többiek. Inkább nem is kommentálnám. Csúnyákat kéne mondani.

  • Brüsszel szerencsére azért még nem Moszkva: utóbbi tragédia volt, míg Brüsszel csak egy rosszul sikerült kortárs paródia.

Brüsszel talányos jellemzésének megfejtését a filozófusokra bíznám. Másoknak esélye sincs. Lehet, hogy nekik sem, sőt valószínű.

A többit nem érdemes ragozni, mert túlságosan közhelyes, azt meg, hogy a szónokból a sértődöttséggel vegyes hozzá nem értés vagy a számító ravaszság beszél, mindenki döntse el maga.

Győzött a Veszprém, megőrizte második helyét a kézilabda BL csoportkörében

0

A Veszprém 36-35-re győzött a lengyel Kielce otthonában a férfi kézilabda Bajnokok Ligája csoportkörének 14., utolsó fordulójában, ezzel megőrizte második helyét.

A veszprémiek sorozatban hetedik meccsüket nyerték meg a BL-ben, és tíz győzelemmel, illetve négy vereséggel zárták a csoportkört. A rájátszás első körében, a negyeddöntőbe jutásért az alsó ágról érkező portugál Sporting CP lesz az ellenfelük.

A második helyezés egyben azt is jelenti, hogy a két magyar csapat biztosan elkerüli egymást a negyeddöntőben, ha a Veszprém és a Szeged is eljut odáig.

Eredmény:

Férfi Bajnokok Ligája, csoportkör, 14. (utolsó) forduló, A csoport:
Vive Kielce (lengyel)-Telekom Veszprém 35-36 (21-18)

a Veszprém gólszerzői: Mahé 8, Nenadic 6, Nagy L. 5, Gajic 4, Nilsson, Mackovsek, Lékai 3-3, Manaszkov, Ilic, Tönnesen, Strlek 1-1

A vendégeknek a csoport második helyének megtartása, a hazaiaknak pedig a negyedik hely megszerzése miatt volt fontos a találkozó. A Kielce keretéből sérülés miatt hiányzott Alex Dujshebaev, Daniel Dujshebaev, illetve a csapatkapitány Michal Jurecki, a veszprémieknél pedig a balátlövő Jamali Iman, illetve a dán beálló René Toft Hansen nem játszhatott.

Nagy László és a francia Kentin Mahé vezérletével remekül kezdett a vendégcsapat (3-6), amelynek elsősorban a támadójátéka működött jól. Mikler Roland védései ellenére a lengyelek egyenlítettek, és egy 5-1-es sorozat végén a 21. percben már két góllal vezettek (14-12). Momir Ilic hibáit kihasználva a Kielce növelte a különbséget, ezért David Davis vezetőedző időt kért, de csapatának védekezése továbbra sem állt össze, és a szünetig 21 gólt dobtak a hazaiak.

A második félidőre becserélt Sterbik Árpád bravúros védésekkel mutatkozott be, de társai a labdaeladások miatt eleinte nem tudtak egyenlíteni. A 43. percben volt újra egyenlő az állás, ám a – nyártól már Veszprémben játszó – szerb kapus, Vladimir Cupara nagy védéseinek köszönhetően a vezetést ekkor még nem tudták átvenni a vendégek.

A magyar csapat egy 5-0-s sorozattal háromgólos előnyre tett szert, miután hatékonyabbá vált a védekezése, Sterbik pedig továbbra is remekelt a háló előtt. A hajrá ennek ellenére izgalmasan alakult, a Kielce egyenlített, de Manuel Strlek gólja eldöntötte a rangadót.

A lengyel csapat legeredményesebb játékosa a szlovén Blaz Janc volt hét találattal.

A két együttes 11. alkalommal találkozott a BL-ben, a mérleg a Veszprém szempontjából két döntetlen, egy vereség, és immár nyolc győzelem.

A szombati játéknapon az is eldőlt, hogy a címvédő francia Montpellier HB nem jutott tovább a csoportból.

A csoport végeredménye: 1. Barcelona (spanyol) 24 pont, 2. Telekom Veszprém 20, 3. Vardar Szkopje (macedón) 19, 4. Vive Kielce 14, 5. Rhein-Neckar Löwen (német) 14, 6. Meskov Breszt (fehérorosz) 9, 7. Montpellier HB (francia) 7, 8. IFK Kristianstad (svéd) 5
Pontazonosság esetén az egymás elleni eredmények rangsoroltak.

Az első közvetlenül a negyeddöntőben folytatja szereplését, a 2-6. helyezettek a rájátszás első körébe jutottak, a 7-8. helyezettek kiestek. (MTI)

Rokker Zsoltti alulmaradt, mások még rosszabbul jártak

0

Most sem sikerült az ellenzéknek a győzelem: vasárnap hat időközi országos választást tartottak az országban, ebből háromban indultak kormánypárti jelöltek, s mind a háromban fölényes győzelmet arattak. Az országosan is figyelt voksolások közül Erdei Sándor, Rokker Zsoltti veresége a legnagyobb mélyütés az ellenzéknek, amely egy emberként felsorakozott mögötte, de így sem tudott még negyven százalékot sem elérni. Más ellenzéki jelöltek még gyengébben muzsikáltak, volt, ahol négyötödöt szerzett a Fidesz.

Hiába a nagy összellenzéki összefogás, a Fidesz győzött az ellenzék számára szimbolikussá vált miskolci 12. sz. választókörzetben tartott vasárnapi időközi önkormányzati választáson. Pedig hiába volt(ak) kamujelölt(ek), névazonosság, a szavazókat a kormánypártoknak nem sikerült megtéveszteni, gyakorlatilag csak a két komoly jelölt szerzett szavazatokat. De az eredeti, igazi Erdei Sándor, alias Rokker Zsoltti – országos ismertség ide, országos ismertség oda – alulmaradt a no-name fideszes Nagy Ákossal szemben.

A megválasztott kormányápárti jelölt a szavazatok 60,96 százalékát kapta, Erdei Sándor pedig csak 36,93 százaléknyit.

Az arány is mutatja, az ellenetrükkből bevetett, szintén Erdei Sándor csak0,69 százalékos ért el, a másik kamujelölt, a szintén Zsoltra, csak éppen Molnárra mindösszesen 11-en szavaztak (0,58 százalék). Az ötödik induló, a munkáspárti Fülöp József Istvánné 1,11 százalékot ért el.

Lehet persze azt mondani, hogy szinte érdektelenségbe fulladt a szavazás, amelyen a jogosultaknak csak a 27,7 százaléka jelent meg, de nem érdemes.

Amit érdemes, az ellenzéknek végre belátni, hogy az összefogás nem elég a Fidesz gőzhenger megállításához.

A Fidesz – ahol indult – amúgy is nyert vasárnap, sőt, az is elmondható, hogy Rokker Zsoltti még szépen is szerepelt a többi nem fideszes indulóhoz képest  Veszprémben és Sopronban.

Szintén lemondás miatt tartottak időközi önkormányzati képviselőválasztást Veszprém 8. sz. választókörzetében, ahol csak két jelölt indul, az egyik LMP-s, a másik pedig a Fidesz-KDNP jelöltje.

Az érdektelenség még nagyobb volt, mint Miskolcon, a részvétel alig haladta meg a 20 százalékot, ám a kormánypárti Kovács Áron tarolt, 80,27 százalékos eredményével.

A veszprémihez hasonlóan egyéni önkormányzati képviselőt válsztottak Sopron, az 1. sz. Választókörzetben, ott még alacsonyabb volt a részvétel (19,87 százalékos), ám a voksok jobban megoszlottak, mivel négyen indulnak: a fidesz-KDNP-s jelölt nyert 69 százalékos eredménnyel, második 21,79 százalékkal a szocialista jelölt volt, a két független 6,05, illetve 3,15 százalékot kapott.

Több más választást is tartottak tegnap, azokon mind függetlenek nyertek – mert hogy csak függetlenek indultak.

Az észak-baranyai Ág polgármestere lett az egyedüliként indult Bischof Norbert. A szavazásra jogosultak 70 százalék járult urnákhoz.

A Zala megyei Vaspör polgármesterévé Fülöp Imre Lorándot választották, ellene indult egy másik független jelölt is. 73 százalékos részvétel mellett a győztesre 81,25 százalék szavazott.

Új képviselőtestületet választottak (4 főt) a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hernádbűdön, az összes induló független volt. A 117 szavazásra jogosult közül nyolcvanan jelentek meg.

 

Választási nagyüzem lesz ma

0

Ritkán vonz akkora országos figyelmet egy időközi önkormányzati képviselőválasztás, mint amekkorát a miskolci 12. számú választókörzetben mára meghirdetett voksolás, amely több eleme miatt is már-már szimbolikussá vált. A tétjét a Fidesz emelte meg. Van itt kamu- és névazonos jelölt éppen úgy, mint csomag-osztogatás. Máshonnan nem érkeztek ilyen hírek, pedig az ország sok más pontján is lesz ma voksolás. Igaz, ilyen ellenzéki összefogás, mint a miskolci Avasalján sehol nincs.

Reggel hétkor nyitottak az urnák a mai időközi szavazásokra, a többi között Miskolcon, pontosabban annak 12. sz. – Avasalja – városrészében, ahol a 6896 választásra jogosult, névjegyzékbe felvett polgár voksolhat a parlamenti képviselőnek megválasztott és ezért lemondott fideszes Hubay György helyére aspiráló jelöletek közül. Öten vannak a szavazólapon, hárman elvben függetlenek, s mellettük egy-egy Fidsze-KDNP-s, illetve munkáspárti jelölt. Ám a három független közül az egyik – saját bevallása szerint is – fideszes aktivista (ő a 19 éves Molnár Zsolt). Amiért országos figyelem övezi a választást az az, hogy az egyik induló Erdei Sándor, alias Rokker Zsoltti mögé felsorakozott az összes számottevő ellenzéki párt, amire válaszként hirtelen, tíz nappal azután, hogy az NVI nyilvántartásba vette az „igazi” Erdei Zsoltot előkerült a semmiből egy ugyanilyen nevű, „független” jelölt, akit a sajtó képtelen volt utolérni, hogy szóra bírjon.

Nem úgy Rokker Zsoltit, a  tősgyökeres miskolci Erdei Sándort, aki erőtejesen hangsúlyozta a széleskörű párttámogatásának a fontosságát a Független Hírügynökségnek adott interjújában.  Az üzenet eljutott sokak fülébe, a Fideszébe feltétlenül, legalábbis erre utal, hogy a kormányzópárt megemelte a tétet – a HírTV helyi riportjának a tanúsága szerint aktivistái csomagokat, illetve pénzt is osztogatnak a város 12-es számú választókörzetében. Az ellenzék által támogatott Erdei Sándor is közleményében azt írta: olyan információk jutottak a birtokába és jelentek meg a sajtóban, amelyek „alapvetően kérdőjelezik meg a miskolci 12-es választókörzetben zajló időközi választások törvényességét és tisztességét.”

Szerinte a

NÉVDUBLŐRÖK, ÁLJELÖLTEK, ELTITKOLT AJÁNLÁSOK, VESZTEGETÉSI KÍSÉRLETEK, MEGTÉVESZTÉS, LEJÁRATÁS, RONGÁLÁS

mindennaposnak számítanak, ezért felszólította „a Fidesz-KDNP-t, a miskolci városvezetést és annak holdudvarát, hogy azonnal fejezzék be Miskolcon” az elmúlt hetekben felé irányuló megvesztegetési kísérleteiket,

„a kamu-jelöltek, névrokonok felsorakoztatását, a választási plakátjaim leszaggatását, valamint a lejárató szórólapok terjesztését”.

Az ország több más pontján is tartanak választásokat, de egyikről sem érkeztek a miskolcihoz hasonló hírek.

Polgármestert választanak ma – lemondás miatt – a Baranya megyei Ágon. A 150 szavazásra jogosultnak nincs sok választása, ugyanis egyetlen jelölt indul csak a tisztért.

Új képviselőtestületet választanak (4 főt) a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hernádbűdön, ahol a képviselők száma a képviselő-testület vagy közgyűlés működéséhez szükséges létszám alá csökkent. A jelöltek száma nyolc, mindannyian függetlenként indulnak a megmérettetésen. 113 választópolgár él a településen.

Haláleset miatt kell új polgármestert választani a Zala megyei Vaspörön, ahol 308 választó voksolhat a két független jelölt egyikére.

Szintén lemondás miatt tartanak ma időközi önkormányzati képviselőválasztást Veszprém 8. sz. választókörzetében. Itt két jelölt indul, az egyik LMP-s, a másik pedig a Fidesz-KDNP jelöltje. A szavazók száma 3971.

A veszprémihez hasonlóan egyéni önkormányzati képviselőt kell ma választani Sopron, az 1. sz. Választókörzetben. Itt négyen indulnak, köztük egy kormánypárti, egy az MSZP-t képviselő és két független jelölt. A voksolni jogosultak száma 4193.

 

Nincs olyan törvény, hogy féregnek kell lenned

Scherer Péter, népszerű nevén Pepe, elementáris humorú, kiváló színész és rendező. A Nézőművészeti Kft. tagja. Azt mondja, az a baj, hogy választási lehetőség sincs. Egy parlamenti beszédet vagy egy politikai sajtótájékoztatót úgy kapcsol tovább, mint a sicc. Sokat játszik, a Válótársak című tévésorozat különösen jót tett az ismertségének, de a népszerűséget mulandónak tartja.

Igaz, hogy a humorod úgy kezdett kialakulni, hogy kisebbségi érzésed volt, ezért mindenáron a társaság középpontja akartál lenni és szórakoztatni akartad a körülötted lévőket?

Ezt talán kicsit túlzás, szerintem a humorban van valami veleszületett. Bár lehet fejleszteni, így elképzelhető, hogy van abban valami, amit mondasz. Kisebbségi érzésem elsősorban a színészekkel kapcsolatban volt.

Amiatt, hogy nem vettek föl a színművészetire meg amiatt is, hogy vidéki voltál?

Fotó: Nézőművészeti Kft.

Így van. Nagyon fura dolog a vidékiség, én ajkai vagyok, az egy kis bányászváros a Bakony közepén. Én lépésről lépésre mentem nagyobb városokba. Először elmentem Szombathelyre és már ott éreztem, hogy ezek nagyvárosi srácok hozzám képest. Nekem az apám rettenetesen szigorú, nagyon okos, igen művelt gépészmérnök volt. Az a típusú műszaki értelmiségi, aki Bachot, Mozartot, Beethovent hallgatott, Tacitust, Liviust olvasott, beszélt latinul, piarista gimnáziumba járt, régi vágású ember volt. Olyan műveltséggel, ami időnként a humán végzettségűeket is zavarba ejtette. Ő a két fiától is megkövetelte ezt a fajta műveltséget, ami ugye ilyen szinten nem mondható azért el rólam. A négy évvel idősebb tesóm meg én is kitűnő tanulók voltunk általános iskolában, de arra mentem haza, hogy az apám a bátyám fölé görnyed az íróasztalnál és tanulnak. Az volt bennem, hogy én lehet, hogy nem akarok az ajkai gimibe menni és ennyire szem előtt lenni. Az volt a szerencsém, hogy az ajkai nem volt egy igazán jó gimi. Erre lehetett hivatkozni és volt Veszprémben a Lovassy László Gimnázium, egyből azt mondták anyámék, menjek matek tagozatra, mert jó voltam matekból és akkor tudnék a nagymamánál lakni. Én meg azt gondoltam, hogy úristen, a nagymamánál megint szem előtt leszek nagyon. Ezért mondtam, hogy engem a matek annyira nem érdekel, inkább a fizika, mondtam ezt úgy, hogy már ötödikben, hatodikban, hetedikben megnyertem a városi Ki mit tud?-ot, Karinthy prózával. De ennek ellenére hajtogattam, hogy engem a fizika meg a fizika érdekel, mert tudtam, hogy Veszprémben nincs fizika. Pápán viszont volt, ott azonban nem kaptam kollégiumot. Utánanéztünk, hogy Szombathelyen van fizika tagozat, és ott kaptam kollégiumi helyet is.

Máshol beszéltél már róla, hogy a kollégiumban voltak meglehetősen kemény dolgok.

Hát voltak, az egy matula volt. Annak már a hivatalos rendje is olyan volt, hogy reggel hatkor csengőre ébresztő, majd reggeli torna. Héttől reggeli szintén csengőre, irgalmatlan erős csengőszóra kezdtük el a felkelést meg a reggelit is. Az egésznek katonaság jellege volt. Huszonkét ágyas szobában laktam, ez tizenegy darab emeletes vaságyat jelentett.

Ez egészen rémisztő, nem gondoltad, hogy mégiscsak jobb lett volna otthon szem előtt maradni?

Szerintem az, hogy én egy ilyen alaszkai pingvin lettem, aki a jég hátán is megél, innen van.

Vannak Alaszkában pingvinek?

Fotó: Nézőművészeti Kft.

Lehet, hogy a pingvinek pont délen vannak és a jegesmedvék vannak északon, de ettől még hagyjuk ezt így, mert ezek szerint akkor az alaszkai pingvinből csak egy van, aki én vagyok. De most figyelj, Gábor! Ez olyan kolesz volt, hogy kötelező társadalmi munka volt minden héten, két órát kellett a kertben gyomlálni, gazolni a futópályát. A tanulmányi eredménytől függött, hogy hányszor engedtek minket haza a szüleinkhez. Szombat-vasárnap este hétig lehetett kint maradni, de ha rossz jegyet kaptál, nem engedtek ki. Hétköznap pedig már délután négyre be kellett mennünk, mert négytől tanóra volt.

Milyen tanóra volt ilyenkor?

Kötelező készülés másnapra, nem ült mellettünk tanár, de ezt is tanórának hívták. Utána héttől volt vacsora. Ha jó tanuló voltál, jól viselkedtél, szerettek, akkor hétvégén tízig is kaphattál kimenőt. De amikor nekem elutasították egy ilyen kérésemet, kimásztam a villámhárítón. Persze, hogy csináltunk mindenféle stikliket, mi például üzleteltünk Milka csokival, kvarcórával. Volt egy barátom, akinek az apukája kijárt kishatár-átlépővel Ausztriába. A barátom hozta ezeket, én pedig valamennyit eladtam a koleszban, mi pedig feleztük a hasznot és ebből éltünk egész jól. Na ez az alaszkai pingvin, na érted mire gondolok.

Gondolom, a felsőbb osztályosok jól megleckéztettek titeket.

Fotó: Nézőművészeti Kft.

Volt fenyítés, igen. Igazából ezt nem volt szabad csinálni, de a tanárok szemet hunytak efölött. Főleg a negyedévesek, ha olyat csináltál, ami nem tetszett nekik, akkor elítélhettek kokira. A koki azt jelenti, hogy ököllel fejbe vertek. Ehhez még be is kellett hajolni. Ha pofátlan volt a srác, akár még tanórán is megcsinálta, azt mondta: Scherer, három koki, gyere ide. Megtehetted, hogy nem mész oda, akkor ő nem fogott le, nem ugrott rád, este viszont a szobában három helyett tizenkettőt kaptál, mert akkor lefogtak.

Ebből a fajta neveltetésből mi következett számodra?

Tudod, mi következett ebből? A túlélés. Annak tudatosítása, hogy mindig mindenre van megoldás. Ha zárva volt a nagy ajtó, akkor én bementem a kiskapun. Hogy ez jó vagy rossz, azt nem tudom, de azt igen, hogy ebben a szituációban forradalmárnak lenni nem érte meg. Ahhoz elég intelligens voltam, hogy ezt én egy hónap alatt átlássam.

Milyen helyzetekben volt szükséged a túlélést jelentő kiskapura?

Ez az egész életemre jellemző a mai napig. Most csak mondok egy konkrét példát, egy osztálytársamhoz úgy kimentem egy házibuliba, hogy fogtam a söprűt, beágyaztam pulóverrel meg mindennel együtt, hogy úgy nézzen ki, mintha ott feküdnék, és szépen kiléptem a wc ablakon, onnan pedig a villámhárítón és a csatornán le lehetett mászni. Kimentem a buliba és éjfélkor visszamásztam.

Bevallom, hogy sokkal jobban érdekelne egy mai példa.

Figyelj, az egész személyiségemben van egy konfliktuskerülő magatartás. Csak akkor érzem jól magam, ha azt tapasztalatom, hogy mindenki szeret.

A kiskapun való bemenés is konfliktuskerülés?

Hát, ha zárva van a nagy kapu, akkor mit csinálsz? Akkor vagy az van, hogy feladod, amit akartál vagy pedig elkezdesz veszekedni, hogy nyissák ki.

Most már nem hagyom magam, légy szíves mondj a mából valami példát arra, amikor bementél a kiskapun.

Az a baj, hogy csak olyanokat tudok mondani, amiket nem lehet leírni.

Akkor mondj egy olyat, amit mégiscsak le lehet írni.

Fotó: Nézőművészeti Kft.

Mondok egy történetet ’89-ből, amit leírhatsz. Úgy mentünk el akkor Kubába és Mexikóba frissen végzett diplomásokként, hogy lefoglaltuk a repülőjegyet a Malévnál, de nem tudtuk volna kifizetni. Lengyelországban viszont olyan magas volt a dollár fekete árfolyama a zlotyhoz képest, hogy kimentünk autóval, ott a Magyarországon lefoglalt jegyet kiállíttattuk a lengyel légitársaság irodájában. Csak annyi volt, hogy Varsó-Budapest-Moszkva-Havannát kellett venni, arra kiírták, hogy 285 000 zloty. Ami mondjuk akkor magyar pénzben 40 000 forint lett volna, de az rettenetesen sok volt. Mi azonban kimentünk az utcára, azt mondtuk annak, aki feketén váltotta a dollárt, hogy 285 000 zlotyt szeretnénk, amire ő azt felelte, hogy 75 dollár, ami 4500 forint volt. Visszamentünk az irodába, kifizettük a jegyet, amit így 40 000  forint helyett 4500-ért vettünk. De mondok még egy példát. Az egyetemen az egyik barátommal kitaláltuk, hogy az egyik tanulóhelységből csinálunk egy irodalmi kávézót. A KISZ bizottságon is keresztülvittük ezt a gondolatot. Nem volt egyszerű, de végül még valami kis pénzzel is támogatták, az azonban olyan kevés volt, hogy abból ezt nem lehetett megcsinálni. Mi fúró-faragó emberek voltunk, volt egy műhely lent a pincében és a kávézónak a pultját úgy építettük meg, hogy tanítás után bemásztunk egy kerítésen és ott fel voltak polcolva raklapok. Elloptunk hatot vagy nyolcat, hazavittük ezeket a koleszba, kihuzigáltuk belőlük a szögeket, legyalultuk, megcsiszoltuk a raklapokat és megépítettük belőlük a kávézó pultját, ami egy rohadt fillérbe nem került.

Szóval akkor hasonlókat kell elképzelni a mában is?

Tudnék mondani mostani példákat is, de hát ezeket nem szeretném.

Párhuzamosan jelentkeztél színésznek és építészmérnöknek…

Lengyel Ferivel jártam egy iskolába, egy évfolyamra, együtt mentünk felvételizni, egy napon, mindkettőnket eltanácsoltak az első rostán. Ő elment Kaposvárra segédszínésznek, én meg eljöttem Pestre a Műegyetemre, kicsit megszimatolni a nagyvárost. Arról pedig egy regénnyit tudnék mesélni, hogyan írtuk meg ZH-kat.

A Műszaki Egyetemen, furcsa módon, akkoriban igen nagy művészeti élet volt, nem csak a Szkéné Színházra gondolok, hanem például a nagy szimfonikus zenekarra is.

Nekem a Szkéné nagy mázli volt, bár nem az egyetem révén kerültem oda.

Tudom, hogy a Szkénében működő Arvisura Színházban sokáig volt kisebbségi érzésed, hogy ezt vagy azt a szerepet jól meg tudod-e oldani. Vagy tíz évet eltöltöttél úgy a pályán, hogy tulajdonképpen sokat játszottál az Arvisurában, de mégis egy azon kívüli produkcióban, a Csányi János által rendezett Szentivánéji álomban vett csak igazán észre a szakma, sokak szemében te ettől számítasz színésznek.

Ez így van és a kisebbségi érzés ebből is volt és nem csak nekem, hanem az összes Arvisurás színésznek. Mindig mindenki azt mondta, hogy baromi jók vagyunk, jó a rendezés, nagyon erős az előadás, de hát azért színészi szempontból ezek a produkciók gyengécskék.

Volt egy olyan vélemény, hogy az Arvisura előadásainak az összhatása jó, jó a csapatmunka, de külön-külön a színészek nem elég erősek.

Ez volt a duma. De közben, ha most megnézzük, hogy abban a társulatban kik játszottak, akkor ezek után nagy fricska az, hogy Horgas Ádám, Terhes Sándor, Péterfy Bori, Pintér Béla, Schilling Árpád és én. Ez hat olyan ember, aki egész tűrhetően elhelyezte magát a magyar színházi térképen. Az az érdekes, hogy az Arvisura vezetőjét, Somogyi Istvánt, a szituatív színjátszás, ami az igazán magyar hagyomány, a szituációelemzés, nem érdekelte. Lehet, hogy mi egy kicsit tudtunk volna jobbak lenni annál, mint amilyenek voltunk, de ő ebbe nem fektetett elég energiát. Azok az előadások, amiket már Horgas Peti és Terhes Sanyi rendezett, színészileg erősebbek voltak, de hiányzott belőlük Somogyinak az elképesztő vizualitása és spiritualitása, amik viszont vitték az Arvisura produkcióit.

A Szentivánéji álom annyira kiugróan jó volt, hogy lényegében emiatt kaptátok meg a Bárka Színházat.

Fotó: Nézőművészeti Kft.

Hát igen, a rendezője Csányi János ügyes volt, ő azért tíz körömmel kaparta ki a gesztenyét. Megvolt benne a buldog szívóssága. Számomra az 1995-ös év elképesztő volt színházi és családi szempontból egyaránt. Akkor nősültem, akkor született az első gyerekem. November 16-án, ’95-ben a Bábelna című előadásunk premierjén, a taps alatt született meg az első lányom, Fruzsi. 21:33-kor született, este nyolckor kezdődött az előadás és másfél órás volt. Miután a Szentivánéji álom előadását befogadta az Új Színház, szinte naponta hívott fel valaki, hogy voltam-e újságosnál, meg kell venni a Film, Színház, Muzsikát, aztán az És-t, a Magyar Narancsot… Mindig megjelent egy újabb kritika. A jelzők Mucsi Zolira meg rám azok voltak, hogy zseniális, frenetikus, elképesztő, ellenállhatatlan humor. A Népszabiba Molnár Gál Péter egy olyan cikket írt, aminek az volt a címe, hogy Béla megsértődik. A mi verziónkban Bélának hívták az egyik mesterembert, akit én játszottam. Az apám pedig olvasta a Népszabadságot, minden reggel leslattyogott a benzinkúthoz és megvette. Fölhívott, akkor harmincnégy éves voltam, neki a Molnár Gál az isten volt, annyira imádta az írásait, annyira nagyra tartotta. Azt mondta a telefonba, hogy: „Peti, olvastad a Népszabadságban, hogy a Molnár Gál mit ír rólad?!”. Ekkor éreztem meg, hogy az apám elfogadta, hogy én színész lettem. Odáig segített, támogatott, de azért éreztem, azt gondolja, hogy nohát csak benő már egyszer a gyerek feje lágya. Molnár Gál az én szerepemen keresztül írt az egész előadásról. Apu a teljes cikket fölolvasta nekem a telefonba, miközben addigra persze már én is olvastam, de ezt nem mondtam neki.

Játszottál a Bárkában, aztán a Krétakör Színházban, több nagyszerű dolgot csináltál, de országosan ismert mégiscsak a Mucsi Zoltánnal való kettősöd révén Kapa-Pepeként lettél ismert. Ilyen minőségetekben főleg Jancsó filmekben szerepeltetek, miközben nem hiszem, hogy az ország zöme Jancsó filmeket nézett, de mégis, ettől a két tulajdonképpen kabaréfigurától lettetek híresek.

Hát igen. A Jancsó filmekből a legnépszerűbbek a Youtube-os részletek. Ezek milliós vagy akár kétmilliós klikkeléseket hoztak. Nagyon sok olyan fiatal van, aki nem tudja, hogy mikből vannak ezek a részletek. Nekünk a Jancsó Miki bácsival való találkozásunk a teljes életünkre kiható élmény. Fantasztikus, hihetetlenül laza ember volt, nyolcvan évesen is remekül lehetett vele hülyéskedni. Elképesztő sztorijai voltak és nagyon egyedien látta a világot. Hét filmet forgattunk vele és ebből hatot páros főszerepben. Följártunk hozzá, sörözgettünk, whiskyztünk, ő pipázott. Mindenről szó volt, életről, halálról, politikáról, hatalomról, de akár rómaiakról és görögökről is.

Kapa és Pepe figurája a Jancsó filmekben alakult ki, vagy megvolt már valahol?

Ez a Szentivánéji álom előadásában lényegében már megvolt. A nagyon tehetségtelen, gyomorbajos, idegbeteg, üvöltözős és a még tehetségtelenebb, borzasztóan szolgálatkész, de rettenetesen balfasz és ostoba figura tulajdonképpen onnan jött. Ezt a két figurát transzformáltuk át egy kicsit a Jancsó filmekbe. Miki bácsi azt is megkérdezte, hogy használhatja-e az igazi becenevünket, mert nagyon tetszett neki. Sokan azt hiszik, hogy a Jancsó filmekben kaptuk ezt a két nevet, de egyáltalán nem.

Vannak olyan szerepeid, amelyek akár meglehetősen tragikusak, ilyen a Klamm háborúja című monodrámában a diákokat agresszív módon terrorizáló, félelemben tartó tanár. De a legújabb rendezésedben, A piszkosak címűben, amit részint Rejtő Jenő szövegekből állítottál össze, részint egy mai építkezés jelenetei láthatók benne Rejtő stílusában, is azt mutatják, hogy érzéked van a komoly, tragikus mozzanatokat tartalmazó szituációk iránt is.

Van egy barátom, aki évek óta kiírkálja nekem a melósok dumáit, ezért akartam már csinálni egy darabot róluk és rájöttem, hogy itt a pillanat, a Rejtő szövegekkel össze lehet ezeket fűzni. Aztán persze sok mindent átimprovizáltunk, de például azt, hogy állandóan a csajokról és a pénzről beszélnek, megtartottuk.

Ez is azt mutatja, érzékeled, hogy egy elviselhetetlen világban élsz, csak lehet, hogy ezt kiskapuk segítségével elviselhetővé teszed magadnak.

Ez biztos, hogy így van.

Ki se nyitod az újságot vagy kinyitod és fölhúzod magad vagy mindennek dacára nyugodt maradsz?

Fotó: Nézőművészeti Kft.

Én leginkább a barátaim szájából tájékozódom. Nagyjából tisztában vagyok a dolgokkal, de alapvetően a környezetem szűrőjén keresztül észlelem a politikai és társadalmi események nagy részét. Nem tartozik a szokásaim közé az újságolvasás, jobban szeretek mással foglalkozni. A politika minden szinten rettenetesen idegesít. Úgy a jobboldal, mint a baloldal. Irgalmatlanul érzem a hazugságokat, csúsztatásokat. Nem lehetett nem észrevenni, hogy a jobboldali média a választások előtt két héttel semmi mást nem csinált, csak Vona Gábort próbálta tönkretenni, hogy a Jobbiknak szétverje a szavazótáborát.

Azért migránsozás is volt rendesen.

Igen, ez a másik. Az még kitart, a Vona Gáborozás pedig eltűnt. Az amerikanisztika tanszék vezetője, amikor Amerikába mentünk a Krétakörrel, elmagyarázta, hogy ha nekünk huszonhárom éves korunkban volt egy ügyünk egy tizenhét éves lánnyal, amit egy kicsit is szégyellünk, akkor ne jelöltessük magunkat amerikai elnöknek, mert föl fogják ellenünk használni, ez ezer százalék. Bejött ide ez a szisztéma. A baloldal pedig teljesen szét van zilálva. A tüntetés legalább egy jó megmozdulás volt. Az a baj, hogy választási lehetőség sincs. Én egy parlamenti beszédet vagy egy politikai sajtótájékoztatót úgy kapcsolok tovább, mint a sicc.

Az mondható, hogy szakmai szempontból befutottál?

Olyan előadásban nem sikerült a Krétakör óta játszanom, és olyat rendeznem sem sikerült egyet sem, amit a Pécsi Országos Színházi Találkozóra meghívtak volna. De kétségtelen, hogy a Nézőművészeti Kft. ennek ellenére dübörög. Több produkciónk túl van a századik előadáson, több mint ezerszer mentek csak az általam rendezett ifjúsági előadásaink, ebben a Klamm háborúja is benne van, amit Novák János állított színpadra. A Nézőművészeti Kft. a tavalyi évadban kétszáz előadást játszott. Jól érzem magam a bőrömben, ebben a Nézőművészeti Kft.-ben mi azt csinálunk, amit akarunk, olyan ötleteket valósítunk meg, amilyeneket szeretnénk, és ezekhez partnereket is találunk. Ez csodálatos, ráadásul szerintem, aki hozzánk kapcsolódik akár tagként, akár vendégművészként, az általában jól érzi magát. Az is biztos, hogy a Válótársak című tévésorozat az országos népszerűségemen sokat dobott. Hogy ez jó-e vagy sem, az persze kérdés lehet. A családomnak néha már kezd sok lenni, sokan fölismernek, rám mosolyognak, néha odajönnek hozzám, kedvesek az emberek velem. De szerintem ez a népszerűség mulandó, a lényeg az, hogy az embernek valahogyan meg kell próbálni normálisnak maradni. Az egyik Jancsóval készített filmünkben van ez a mondás, „nincs olyan törvény, hogy féregnek kell lenned.” Nekem ez tetszik.

Választási hírek – Észak-Dunántúl

Éjféli állás szerint a Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas és Veszprém megyéből érkező választási eredmények.

VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL EREDMÉNY
Győr-Moson-S. 3. (Csorna)   72,64 %  
  Fidesz: Gyopáros Alpár    64,59
  DK: Szabó Zoltán    6,09
  Jobbik: Magyar Zoltán    23,41
  LMP: Molnár Ferenc    4,1
  Momentum: Budai Zsaklin    1,02
VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL EREDMÉNY
Győr-Moson-S. 5. (Mosonmagyaróvár)    70,5%  
  Fidesz: Nagy István    55,16
  MSZP-P: bogyai Zsolt    9,88
  Jobbik: Jávor Miklós    25,92
  LMP: Goda Bálint Zsolt    5,07
  Együtt: Deschalak Károly Ferenc     0,4
VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL EREDMÉNY
Vas 2. (Sárvár)   73 %  
  Fidesz: Ágh Péter    62,34
  MSZP: Horváth Attila    13,52
  Jobbik: Rába Kálmán    17,97
  LMP: György István Péter    3,48
  Momentum: Kovács Attila    1,18
VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL EREDMÉNY
Vas 3. (Körmend)   72,57 %  
  Fidesz: V. Németh Zsolt    64,36
  DK: Balogh Tibor    4,32
  Jobbik: Bana Tibor    26,2
  LMP: Bogáti András    2,98
  Momentum: Gerencsér Mónika    0,9
VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL EREDMÉNY
Komárom-Esztergom 2. (Esztergom)   69,85 %  
  Fidesz: Völner Pál    45,49
  DK: Vadai Ágnes    11,19
  Jobbik: Nunkovics Tibor    34,19
  LMP: Munkácsy Béla Attila    4,53
  Momentum: nincs    
VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL EREDMÉNY
Komárom-Esztergom 3. (Komárom)   68,64 %  
  Fidesz: Czunyiné Bertalan Judit    51,53
  MSZP: Sólyom Jöran    12,38
  Jobbik: Tóth Endre    26,29
  LMP: Talabér Gábor    4,87
  Momentum: Lakatos Béla    2,31
VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL EREDMÉNY
Veszprém 2. (Balatonfüred)   70,24 %  
  Fidesz: Kontrát Károly    51,59
  DK: Deák Istvánné    10,38
  Jobbik: Kepli Lajos    33,59
  LMP: visszalépett    
  Momentum: Kiss László    2,15
VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL EREDMÉNY
Veszprém 3. (Tapolca)   69,07%  
  Fidesz: Fenyvesi Zoltán    47,79
  MSZP: Kárpáti Lajos    8,35
  Jobbik: Rig Lajos   39,85
  LMP: Takács Lajos    2,02
  Momentum: elutasított    
VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL EREDMÉNY
Veszprém 4. (Pápa)   69,48%  
  Fidesz: Kovács Zoltán    59,3
  MSZP: Gőgös Zoltán    13,17
  Jobbik: Töreki Milán    23,71
  LMP: Tomán Attila    2,01
  Momentum: Iker Áron    0,76

Nem cáfolta Marton visszatérését a veszprémi színházigazgató

Nem tudok nyilatkozni az ügyben – mondta Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója, amikor telefonon arról kérdeztük, igaz-e, hogy a zaklatással vádolt Marton Lászlót rendezni hívták a színházba.

Az igazgató nem erősítette meg, de nem is cáfolta a FüHü értesülését, hanem arról beszélt, hogy még most kezdte összerakni a következő évadot, ezért korai lenne erről beszélni, mert fogalma sincs, hogy mi lesz. Hozzátette, hogy azt sem tudja, milyen egészségi állapotban van Marton László. Azt is mondta, ha majd „odajutnak”, akkor tájékoztatják a sajtót az új évadról.

A Független Hírügynökség úgy tudja, hogy két helyre is hívták Martont, aki a botrány kirobbanása óta nem rendezett: Veszprémbe, illetve a Rózsavölgyi Szalonba. Ez utóbbi vezetőjét, Zimányi Zsófiát egyelőre nem sikerült elérnünk, hogy reagáljon a hírre.

A polgármestereknek is védeniük kell a hazát

0

Sikeres nemzetállamok nélkül nincs sikeres Európa, sikeres Európa nélkül nincs sikeres világ, sikeres városok sincsenek sikeres falvak és sikeres családok nélkül – jelentett ki Orbán Viktor miniszterelnök Veszprémben, a Megyei Jogú Városok Szövetségének 51. közgyűlésén, hozzátéve, „számunkra Magyarország az első”.

„Nektek is személyesen részt kell vállalni és segítenetek kell abban, hogy a magyar emberek meg tudják védeni Magyarországot” – kérte a jelenlévő polgármestereket a kormányfő.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: a magyar vidék fejlesztése a nagyvárosok fejlesztése nélkül nem lehetséges. A vidéket csak virágzó megyei jogú városokkal lehet felemelni, ha ugyanis a városok gyengék, a falvak is azok.

A kormányfő jelezte, hogy a Modern városok program után nagyjából kidolgozták a „középvárosok” fejlesztési programját is, majd a „fejlesztési vonatra” rá kell kapcsolni a „falvak szerelvényét” is.

Orbán Viktor egyúttal álhírnek, marhaságnak minősítette azokat az információkat, amelyek szerint a mai kormány változást tervezne az önkormányzati rendszerben. Kijelentette: az önkormányzatok alkotmányos fundamentumai szilárdak.

Sehol sem fognak önkormányzatot felszámolni, minden településnek lehet helyhatósága

– mondta.

Kiszáll a válogatottból Nagy László

0

Miután posztján megoldódott az utánpótlás, visszavonul a válogatottból Nagy László, a Veszprém világklasszis kézilabdázója. Ezt maga a játékos jelentette be hétfőn. A klubbeli játék mellett bekapcsolódhat a sportág irányításába.

A Telekom Veszprém jobbátlövője nem magánéleti és nem is sérülés miatt veti le a címeres mezt, hanem mert posztján csapattársa, Ancsin Gábor és a szegedi Balogh Zsolt személyében megvan az utánpótlás a válogatottban. Mindkettejük nemzetközi színvonalú játékra képes – mondta a Magyar Kézilabda Szövetség rendezvényén.

Kocsis Máté szövetségi elnök nem örömmel, de tudomásul vette Nagy László elhatározását. Elmondta, hogy az elmúlt hetek beszélgetéseiben az is szóba került, hogy Nagy nem fordít hátat a játéknak és a sportágnak, ezért

megkeresik a módját annak, hogyan kapcsolódhat be a kézilabda irányításába.

Klubedzője és a válogatott mestere, Ljubomir Vranjes arról beszélt, hogy a fiatalok példaképüket, bálványt veszítenek el.

A most 36 éves Nagy László 1999-ben a Pick Szeged játékosaként mutatkozott be a felnőtt nemzeti csapatban, majd a Barcelonába igazolt, amellyel kétszer Bajnokok Ligáját nyert. Három évig (2009 és 2012 között) nem lépett pályára válogatott mezben, de a londoni olimpia előtt Veszprémbe igazolt, és azóta ismét ő volt a csapatkapitány. Pályafutása során 199 válogatott mérkőzésen 728 gólt szerzett. Az athéni (2004) és a londoni olimpián (2012) negyedik, valamint a 2003-as és a 2009-es vb-n hatodik helyezett csapatnak is kulcsembere volt. Ötszörös magyar és négyszeres spanyol bajnok, háromszoros világválogatott, Magyarországon négyszer választották az év legjobbjának.

Simicska kiásta a csatabárdot

Egy héttel ezelőtt még úgy tűnt, hogy a háborúnak vége, Simicska Lajos visszavonulót fújt, és maradék seregeinek megóvása érdekében berekeszti a csatát Orbán ellen. A legújabb történések azonban nem ebbe az irányba mutatnak.

Ma reggel Veszprémben fényképezték le Orbán Viktor egykori barátját, kollégiumi szobatársát, aki ráadásul nemcsak üzlettársa volt a jelenlegi miniszterelnöknek, de a Fidesz elválaszthatatlan része és minden titkok tudója is egyben.

A képen Simicska Lajos egy foltos zakóban áll egy hirdetőoszlop mellett, a hirdetőoszlopra festett szöveg szó szerint megegyezik azzal, amit két és fél évvel ezelőtt, az emlékezetes G-napon mondott el a nagyvállalkozó, hadat üzenve ezzel valamikori barátjának és szövetségesének.

Fotó: Facebook

Ez a fotó rövid története, ám ami mögötte van, az nem csupán érdekes, de elgondolkodtató is egyben. A Simicskát személyesen ismerők egy pillanatra sem hitték, hogy Orbán volt barátja feladta volna a harcot, s bár seregei érzékeny veszteségeket szenvedtek – meg kellett válnia a Metropoltól, és zászlóshajója, a Közgép is meglehetősen rossz éveket zárt – úgy tűnik, nem végleg fújt visszavonulót.

A helyzet azért is érdekes, mert

Simicska Lajos szinte mindent tud Orbán Viktorról.

Igaz, ez fordítva is érvényes, tehát kölcsönösen lehet félni valójuk egymástól, ám valószínűsíthető, hogy jelen helyzetben Orbánnak van több vesztenivalója. Ő ugyanis miniszterelnök, a Fidesz vezetője, számára a legkisebb kudarc, csatavesztés, de még egy, a képen látható fricska is felnagyítódik.

Nem beszélve arról, hogy a Fidesz által alkalmazott – és az ő szempontjukból nagyon jól bevált- politikai és gazdasági stratégiát annak idején Simicska dolgozta ki. Ő volt a Fideszben az „éceszgéber”, ő találta ki, hogyan lehet ügyesnek lenni, és trükkösen, a törvényeken belül maradni. (Ha pedig nem lehet, akkor a törvényeket a Fidesz elvárásaihoz és érdekeihez igazítani.) Orbánnak tehát okkal van félnivalója Simicskától, és ez akkor is igaz, ha utóbbi csak úgy tud érzékelhető kárt okozni egykori barátjának, ha valamennyire magát is bemártja.

S bár ebben a most kiújulni látszó háborúban a miniszterelnök erősebbnek látszik, Simicskát nem olyannak ismerik, aki meggondolatlanul, hebehurgyán cselekszik.

Hiába tudják róla a hozzá közelállók, hogy indulatos ember, mégsem valószínű, hogy a legújabb, öt hirdetőoszlop erejéig érvényes „plakátkampánya” hirtelen felindulásból ered. Nem kizárt, hogy egy alaposan végig gondolt, immár döntő – vagy döntőnek szánt – ütközet előszele a hirdetőoszlopra festett felirat.

Hamarosan okosabbak leszünk. Vagy nem.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!