Kezdőlap Címkék Vásárlás

Címke: vásárlás

Tizennyolcezer vakításra és ami mögötte van

Paja bácsi a kisboltban beíratta Jolánka kockás füzetébe az aznapi vásárlás összegét. Mennyi?- kérdezte a boltos lányt, csak, hogy tudja még a nyugdíjig. Nyolcezerhatszázötven, hangzott a válasz az addigi hitelről, igaz kamatmentesen, de ez is nagy segítség a szegénynek.

Kínálatok

Elnézem a netes hirdetéseket. A svábhegyi eladó luxus házak kínálata bőséges. Csak itt ezen a környéken ma több mint egy tucat fél milliárd körüli ingatlan vár újgazdagra. Persze a Kikelet utca, meg a Normafa út, és ezek környéke soha nem arról volt híres, hogy a szegényebbek laknak erre felé. De miből telt minderre az eladóknak és miből telik majd a vevőknek, hogy a vételárat kifizessék? Csak a NAV a megmondhatója!

Persze kapható még MERCEDES-BENZ S 350 L BlueTEC 4Matic (Automata) is potom 23 millió körül az autó kínálatból, de van BENTLEY CONTINENTAL GT 6.0 Automata MANSORY GT 63 LIMITED 650 LE ötven millióért is, ha esetleg a merci nem tetszik. A hatvan milliót kóstáló FERRARI 458 Italia Spider (Automata) se hiánycikk a drágább választékból. Csak a NAV tudná megmondani, ha akarná, hogy ki és miből. De még ő sem tudja, vagy nem is akarja.

Amennyiben használt hajókra is szükséged lenne, akkor kapható ám az is. Ajánlhatok neked egy BAVARIA SPORT 44 HT jachtot laza 260 ezer euró körüli áron, ami a mai érvényes árfolyamon ugyebár bőven hatvan millió forint fölött van. Szóval van itt luxus kínálat is meg vétel is rendesen. Hogy miből fussa vevőnek, meg eladónak minderre? Azt csak a NAV tudná megmondani, vagy még az sem. Műkincsekről, egyéb gyűjteményekről, no meg repülőkről és földbirtokokról akkor még nem is szóltam.

Dúsgazdagok

Maroknyi dúsgazdag heverészve heherészik az általuk kiterített nép tömegtakaróján, úgy, hogy a közteherviselésből nem veszi ki részét arányosan! Ideje lenne már megszorítani őket, vegyék ki az eddigieknél sokkal nagyobb mértékben részüket kis hazánk fenntartásából! Talán nem járna óriási szavazatvesztéssel, ha a baloldal megkérdezné írásban a népet, hogy terheljék e külön adókkal az évi 25 millió feletti jövedelemmel rendelkezőket, meg azokat, akiknek kimutathatóan ötszáz millió feletti vagyona van.

A KSH  adatai rémisztő képet tárnak elénk. Magyarországon a szegénységi küszöb alatt élők száma több ezer fővel emelkedett, de nagyon súlyos anyagi helyzetben ennél sokkal többen, több mint két millióan élnek. Óriásiak a jövedelmi és még nagyobbak a tulajdoni különbségek és egyenlőtlenségek. Ferge Zsuzsa szerint a nyomor és a mélyszegénység nagyobb, mint amit az ország forrásai indokolnak.

Gazdagodtak a gazdagok és szegényedtek a szegények, derül ki a GKI térképéről –olvasható a HVG cikkében egykoron.

De mi az indíték

Mi más is lehetne, mint a szerzési vágy és rögeszme. Az anyagi javak élvezetének mindent uraló elsőbbsége. A Costa-Rica komplexus éden hoteles berkisége. A habonyizáló dörgölődzés a hatalom különböző szintjeihez. A vajnás kaszinózás bűvöletének szerencsejáték kábulatához való vonzódás és függőség. A pintérista pénzcsinálás kapcsolati tőkével való fűszerezettsége iránt érzett, irigységgel tűzdelt, olthatatlan kívánság.

Mi más is lehetne, mint a harácsolás, a kapzsiság celebritásának győzelme az, akinek semmije sincs az annyit is ér lúzersége felett. A haszonelvűség uralkodó szemléletének elsőbbsége a cselekvésmozgató rugókban, a nyereség minden áron való elérése érdekében. A nyereségvágy eluralkodása, a pénz és a hatalom összefonódásának, mint példakövetésnek dicsérete. A helikopteres mánia vadászatokkal, milliárdos trükközések közjegyzői igazolással, sorolhatnánk napestig.

Mi más is lehetne, mint a lázári, kiskorú gyermekekre való ingatlan íratás követése, a pasaparki luxus, háztartási személyzettel való kívánása, a lakáj kommunikátorokkal való körbevevés, a közismert személyekkel való együtt fotózkodás élménye utáni vágy. A javakban való felhőtlen dőzsölés, a trafikok, földek, vissza nem térítendő állami támogatások, közbeszerzési pályázatokon való nyerések iránti kapzsiság.

Paja bácsi fel sem foghatja mindezt. Ő csak szorgalmasan tűri a kis vidéki faluban, hogy a boltos Jolánka holnap is bevésse a kockás füzetbe nyugdíjig, az újabb fizetnivalót. Ne sajnáld hát a gazdagot, ha a föltámadott szegény megsarcolná őket rendesen, hidd el, kis hazánkban nagyon megérdemelnék. 18 ezer forintnyi alamizsna az öregeknek nem pótolja az őket sújtó inflációt. Az mfor.hu friss adatból kiszámolta, mennyivel drágult a nyugdíjasok élete. Erzsébet nap van ugyan, még e keresztnévvel jegyzett utalványokkal is megpróbálják az idősebbeket megtéveszteni. Már akiket lehet!

Itt a legjobb Black Friday akciók listája!

0

Idén november 23-án veszi kezdetét a Fekete Péntek. A HelloBlackFriday.hu portál megosztotta velünk, mik a legnépszerűbb Black Friday akciók.

Tavaly a HelloBlackFriday.hu sikeresen vizsgázott, hiszen több, mint kétszáz magyar webáruház, közel ötszáz ajánlata volt megtalálható rajta. A Black Friday láz tetőzésekor, kétszázezer látogatót fogadott a portál. A látogatók összesen 3000 órán keresztül, azaz több mint négy hónapnak megfelelő ideig válogattak a 25 kategóriába sorolt, szabadszavas módon is kereshető ajánlatok között. Az idei dömping már kezdetét vette, de kereskedőként még be lehet csatlakozni, ráadásul ingyenesen.

Galambos Dániel, az akcióinformációs portál főszerkesztője elmondta, a www.helloblackfriday.hu egész évben nyitva van, napi szinten figyeli az akciókat. „Az idő pénz, itt egy helyen megtalálhatók a legjobb akciók, ma már nem érdemes órákig járni a plázákat, vagy a sok száz weboldalt böngészni .

De mi is az a Black Friday?

Az elképesztő akciós ajánlatok rendszerint csak a Fekete Péntek napján érhetők el, de sok webáruház meghosszabbítja akcióit a Black Friday után következő hétfőig, amit Cyber Monday névre kereszteltek.

„De ma már sok esetben Black Novemberről lehet beszélni, hiszen több webáruház egész hónapban kínál akciókat, és ahogy a karácsonyi, a Black Friday kampány is évről-évre hamarabb kezdődik” –  tette hozzá Benda Gergely, a portált üzemeltető Neo Interactive digitális ügynökség operatív igazgatója.

A HelloBlackFriday keresőjét is sokan használják, hogy egyszerűbben megtalálják a nekik szóló akciókat. A legkeresettebb áruházak az Alza, az Extreme Digital, az eMAG, a Media Markt, a Libri, a Bookline, a TESCO, a 220volt, az iPon, a Mall.hu és az Aqua.hu.
A legkeresettebb termékek a laptopok, okostelefonok, gyerekjátékok, könyvek, szállások, és a divat cikkek.

Az elmúlt hetek alapján is jól látható, hogy a látogatók az elektronikai akciókra kattintanak a legjobban. Egy műszaki webáruház 40%-os akciója volt a legnépszerűbb, ebben az is közrejátszik, hogy egy viszonylag nagy, és rövid ideig tartó akcióról volt szó.

Egy 15%-os ígéret, és ingyenes házhozszállítás elég volt egy játék webáruháznak ahhoz, hogy a legnépszerűbb akciók közé kerüljön. Az ősz elején pedig akciós iskolatáskát kerestek a legtöbben. Egy műszaki webáruház saját Fekete Péntekjére már most látszódik, hogy nagy az érdeklődés. Az emberek szeretnek a hivatalos Black Friday napján kívül is vásárolni, ha látnak egy akciós terméket.

Nem csak a magyar webáruházak hódítanak, a nagy kínai vetélytárs, az Alibaba is folyamatosan a top keresőszavak között van. Egy hazai műszaki webáruház 27%-os kedvezménye, és ingyenes kiszállítási akciója is megmozgatta a látogatókat, ahogy a Glamour-Napok és a Joy-Napok is.

A budapestiek a legnagyobb Black Friday-rajongók

Az előző év tapasztalatából látszik, hogy a fővárosban élőket érdekelték a legjobban a Fekete Péntek (a látogatók 36,98%-a budapesti volt) akciói. Kisebb számmal, de a nagyobb megyeszékhelyekről is vadásszák az akciókat az emberek. Debrecenből (2,51%), Szegedről (2,23 %), Győrből (2,04%), Miskolcról (2,01% ), Pécsről (1,66%), Székesfehérvárról (1,53%), Kecskemétről (1,51% ) és Nyíregyházáról (1,43%) is szemezgettek a HelloBlackFriday.hu -n található akciók közül. Az elmúlt napok alapján az idei lista nem tér el sokban az előző évitől, a főváros még mindig listavezető. Úgy tűnik, a budapesti emberek szeretnek a legtöbbet spórolni, ha már online vásárolnak.

Az elmúlt hét napban a nők 60%-a, míg a férfiak 40% -a nézelődött akciók után. A tavalyi Black Friday időszak alatt a nők 64%-a, a férfiak 36%-a szentelte az idejét a Fekete Pénteknek. A 2017-es szezonban a legtöbb érdeklődő a 25-34-es korosztályból került ki, őket követte a 35-44-es korosztály. A 45-54 és az 55-64-es korosztály fej-fej mellett versenyzett a kattintásokkal. A 18-24-es és a 65+-os látogatók alig 5% böngészte az akciókat. Idén viszont megindult a 18-24-es korosztály érdeklődése, akik közül biztos, hogy sokan szeretnének elcsípni egy-egy jó akciót, mert megelőzték a 55-64-es korosztályt is.

Mindig érdekes megfigyelni, hogy milyen eszközökről keresik fel a HelloBlackFriday oldalt. Tavaly a látogatók fele mobilról (okostelefon, internetes elérhetőséggel) böngészte az akciókat. A meggyőző 51,62%-os mobilos aránytól már elmarad a laptopos-számítógépes böngészés. A látogatók 41.58%-a kattintott laptopról, vagy asztali számítógépről az oldalra, míg a tabletet, táblagépet használók csak 6,79%-ban képviseltették magukat.

A Black Friday él, és élni is fog!

Akik azt gondolják, hogy a kedvezmények ideje lejárt, az nagyot téved. A Google Trends adataiból jól látszik, hogy már ősz elején beindulnak az emberek, kutatják az akciókat, és várják a Fekete Péntek napját. Az előző évek adatai alapján Magyarország a 6. helyen áll azon a Google listán, ahol azok az országok kaptak helyet, ahol sokan kerestek rá a „Black Friday” kulcsszóra, az elmúlt egy év időszakában. 1. helyen a Dél-afrikai Köztársaság, 2. az USA, 3. Románia., 4. az Egyesült Királyság, és 5. Spanyolország.

Idén a Fekete Péntek november 23-án kerül megrendezésre, a www.helloblackfriday.hu pedig aznap 0:00-tól több száz akciót fog megjeleníteni, segítve a vásárlókat, hogy az őket legjobban érdeklő, és a legjobb árú termékeket találják meg.

Lapszem – 2017. december 28.

0

Csütörtök van, december 28-a, Kamilla napja. Nézzük, miről írnak a mai lapok!

Egyre több a párt

A Népszava arról ír, hogy 315 bejegyzett és 72 bejegyzésre váró politikai párt működik az országban. A nyilvántartás azonban pontatlan: egymás alatt mutat bejegyzés alatt állónak és már bejegyzettnek néhány pártot.

Olyanok is bejegyzésre várnak, mint a Karácsony Gergely és Csapata Párt, vagy a Kiművelt Emberfők Sokasága Párt.

A lap úgy tudja: a bíróságok igyekeznek lassítani a politikai pártok működését szentesítő bejegyzéseket, de decemberben sem állt le a folyamat.

Magyarország is részt vesz az EU védelmének erősítésében

Tizenhét témában határoztak meg feladatokat a megerősített védelmi együttműködésben az Európai Unió érintett tagállamai – olvasható a Magyar Nemzetben. Magyarország több programban is aktívan részt venne a jövőben. A lap szerint

a hidegháború vége óta nem látott változások jönnek a kontinensen.

Azt is írják: Magyarország már régóta a „katonai Schengen” egyik fő lobbistája. Az ország egy közös európai egészségügyi alakulathoz is felajánlotta tapasztalatát.

Csökkenhet a műtétre várók száma

A Magyar Idők szerint ötmilliárd forint áll rendelkezésre jövőre a várólisták rövidítésére, és a tervek szerint jogszabályba iktatják, hogy minden betegnek a lehető legkorábbi műtéti időpontot kell felajánlani. A lap ezt az Emberi Erőforrások Minisztériumától tudta meg.

Egyre több a kártyás vásárlás

A Világgazdaság arról ír, hogy bő egynegyedével nőtt a kártyás vásárlások száma, amelyben szerepe lehet annak, hogy egyre több helyen van erre lehetőség, és annak is, hogy az érintéses fizetés is terjed.

Az összes vásárlás 69 százaléka már érintéssel történt.

Sokkal többen vásároltak az interneten is.

Milliárdokat nassolunk el az év végén

0

Bár a csokimikulások már hetek óta a boltok polcain sorakoznak, az igazi roham csak most kezdődik, az édességgyártók becslése szerint tavaly több mint kilencmilliárd forintot költöttek karácsonyi finomságokra a vásárlók.

Benke Anna, a Magyar Édességgyártók Szövetségének titkára elmondta, a választáskor a legfontosabb az, hogy valódi csokoládéból készüljön a termék, míg az ár csupán a harmadik helyet foglalja el a fogyasztói döntéshozatalban. Mindez a forgalomban is megmutatkozik: a piaci szereplők szerint

az eladott mennyiség évről évre kissé csökken, míg az árbevétel stagnál.

A szövetség becslése alapján tavaly 3,4 milliárd forint értékben fogyott a szezonális édességekből, ami 655 tonnának felel meg. Szaloncukorból 5,5-6 milliárd forint értékben, 3500-4000 tonna került a kosarakba. A legjobban minden évben a hagyományos csokoládémikulás fogy, az ünnepi édességpiac több mint 60 százalékát lefedve. A második helyen a hagyományos ajándékcsomag és az adventi kalendárium áll, 10-10 százalékos részesedéssel.

Egyre többen vásárolnak az édesség mellé játékot is, a gyártók pedig, felismerve ezt az igényt, ma már több olyan csomagot kínálnak, amelyekben a csokimikulás mellé játékfigura is jár. Ez a kategória a teljes forgalom közel öt százalékát tette ki tavaly.

A legkedveltebb szaloncukor továbbra is a zselés, a marcipános, az alkoholos, a rumos-diós és a csokoládékrémes, de nem sokkal van lemaradva a karamellás és a kókuszos ízesítés sem.

Tíz éve történt – Medián: A többség vásárol vasárnap

0

2007. szeptember 13-án a Független hírügynökség a Medián legfrissebb felmérését ismertette. Ebből kiderül, hogy a magyarok 37 százaléka ellenzi az üzletek és bevásárlóközpontok vasárnapi nyitvatartását, miközben 58 százalék nem értene egyet azzal, ha megtiltanák, hogy ekkor is nyitva tartsanak.

Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 1200 ember személyes megkérdezésével készített felméréséből kiderül, hogy

az emberek 83 százaléka szokott – legalábbis alkalmanként – vásárolni vasárnap is.

Egyhatoduk általában ekkorra időzíti a nagyobb vásárlásokat.

Azok közül, akiknek a szokásait egyáltalán nem érintené a nyitvatartás megtiltása, a többség (73 százalék) egyetértene a korlátozással. Az alkalmi vasárnapi vásárlók körében azonban már csak 27 százalék ez az arány. Minden tizedik válaszadó még azok közül is támogatja a vasárnapi zárva tartás kötelezővé tételét, akik egyébként éppen ekkor szokták bonyolítani a nagybevásárlást – mutat rá a felmérés.

Összességében

a magyarok 37 százaléka ellenzi, hogy az üzletek vasárnap is nyitva legyenek,

58 százalék pedig nem értene egyet a korlátozással.

Bár júliusban a Kereszténydemokrata Néppárt javasolta, hogy a vasárnap végzett munkát a “társadalmilag feltétlenül szükséges mértékre” szorítsák vissza, a kezdeményezést kevesebben fogadják kedvezően az ellenzéki pártok táborában, mint a kormánypártokéban – olvasható a felmérésben.

Erősen túlárazva vette meg az állam a tervezett atlétikai stadion helyét

0

2014-ben vette meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő azt a céget, amelynek a tulajdonában volt a terület, ahova most az új atlétikai stadiont tervezik. 16 és fél milliárdot fizettek érte, miközben a reális ár ennél jóval kevesebb lett volna.

Az érintett terület Budapest 9. kerületében van, a Kopaszi-gáttal szemben, a Lágymányosi híd és a csepeli szigetcsúcs között. A Wing Zrt. (korábbi nevén Wallis Ingatlan) 2008-ban vett meg a kb. 147 ezer négyzetméteres területből 141 ezer négyzetmétert. A tulajdoni lap adatai szerint néhány hét alatt történtek a vásárlások, június-júliusban. Egy érdekesség:

ebben az időszakban a cég vezérigazgató-helyettese Fürjes Balázs volt,

aki később a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos, majd a 2024-es budapesti olimpiai pályázat vezetője lett.

A terület népszerű célpontja volt az ingatlanfejlesztőknek, a szomszédban a Quaestor tervezte például megvalósítani a Duna Cityre keresztelt projektet. A Wing Duna Passzázs Kft. néven egy projektcéget is létrehozott, százmilliárdos ingatlanfejlesztésben gondolkodott, ami 2011-ben kezdődött volna, 2021-ig ezer lakást és 136 ezer négyzetméter irodát akartak építeni, az első irodaházat 2013-ban kellett volna átadni. A projekt azonban nem valósult meg.

A Wingnek, egész pontosan a Duna Passage-nak nem volt az egész terület a birtokában. A maradék kb. 6300 négyzetmétert 2013-ban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) vette meg, vagyis állami tulajdonba került. 2014-ben egy részét átadták hulladékgazdálkodásra.

2014 decemberében aztán az MNV megvette a Wingtől a bedőlt projektcéget, a Duna Passage-t,

vagyis az is állami tulajdonba került. Az ügylet érdekessége: a vagyonkezelő nem a területet vette meg, hanem az azt birtokló céget. Jancsó Andrea 9. kerületi LMP-s képviselő később pert indított, hogy legyen nyilvános a szerződés, ezt meg is nyerte, így aztán tudni lehet, hogy az MNV összesen 16,5 milliárdot fizetett a cégért – vagyis, ha a területet tekintjük, akkor négyzetméterenként nagyjából 117 ezer forintot fizettek.

Azt viszont nem tudni pontosan, hogy 2008-ban a Wing mennyiért vette meg a területet a korábbi tulajdonosokból, csak következtetni lehet rá, méghozzá a Duna Passage mérlegéből. A cég ingatlanvagyona 2008-ban 4,1 milliárd forintnyival nőtt. Vagyis, ebből kiindulva kb. 25 ezer forintot fizethettek négyzetméterenként.

Érdemes megnézni azt is, hogy az MNV mennyiért vette meg a nem a Duna Passage tulajdonában lévő 6300 négyzetmétert 2013-ban: 385 millió forintért, ez nagyjából 61 ezer forintos négyzetméterenkénti árat jelent. Vagyis,

ha ezt reális árnak tekintjük, akkor a Wingnek majdnem kétszeres árat fizettek.

Az is legalább ennyire fontos kérdés, hogy az MNV-nek miért kellett ez a terület. A HVG-nek 2015 nyarán olyan információi voltak, hogy a megpályázandó olimpia egyik helyszínének nézték ki. 2015. szeptember 28-án a Ferencvárosi Kerületi Újságban Szűcs Balázs főépítész beszélt arról, hogy

„központi helyszíne lenne a 2024-es nyári olimpiának”.

A Budapesti Olimpia 2024 című megvalósíthatósági tanulmány már egyenesen azt írta, hogy az atlétikai stadionnak adhat otthont ez a terület. A Magyar Nemzet információi szerint pedig a már említett bírósági eljárás során az MNV képviselői „gyakorlatilag elismerték”, hogy ha nem jön össze az olimpiarendezés Budapesten, akkor ingatlanfejlesztés lesz a területen.

A stadion látványterve – Forrás: budapest2024.org

Az LMP idén áprilisban kérdéseket tett fel a nemzeti fejlesztési miniszternek a témában:

  • Miért vette meg az állam a Duna Passage-t és miért ennyiért?
  • Miért nem a területet vették meg, miért a céget?
  • Mik a tervek a területtel?
  • Korábban mennyit fizetett érte a Duna Passage?

A kérdésekre Fónagy János államtitkár válaszolt május 8-án, de érdemi információkat nem adott. Annyit írt, hogy az MNV a fejlesztési miniszter határozata alapján döntött „az állami szerepvállalásról az ingatlan és környezet jövőbeni egységes fejlesztésének biztosítása érdekében”, valamint, hogy

a területet érinti a Kemény Ferenc Programról szóló kormányhatározat.

Ez mondja ki, hogy itt lenne a Budapesti Atlétikai Stadion, csakhogy ez a kormányhatározat 2016-os.

Lehet azt mondani, hogy az MNV előre gondolkodott, és már a pályázat és a kormányhatározat előtt ide tervezték a stadiont.

Ehhez viszont nem lett volna szükség arra, hogy meg is vegyék a Duna Passage-t.

Egy általunk megkérdezett jogi szakértő szerint ugyanis sikeres pályázat esetén az állam kisajátítással is birtokon belülre kerülhetett volna, ráadásul társtulajdonosként elérhette volna, hogy addig is építési tilalom legyen a területen.

Hadházy Ákos, az LMP társelnöke szerint azonban egészen más ok miatt vették meg áron felül a céget. Néhány héttel ezelőtti sajtótájékoztatóján az ügyletet összefüggésbe hozta azzal, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök barátjaként ismert Garancsi István nem sokkal azelőtt vásárolta ki a Winget a Market Zrt-ből, mielőtt a Duna Passage-t megvette volna az MNV. Hadházy azt feltételezi, hogy az állam a Garancsinak tett szívességért cserébe fizetett a reálisnál jóval magasabb árat a Wingnek.

Jelenleg úgy néz ki, hogy, bár

az olimpiai rendezés terve elbukott, a stadion mégis megépül.

A közbeszerzést ugyanis kiírták, augusztus 22-én 14 óráig kell beérkezniük a pályázatoknak. Eredményhirdetés szeptember 14-én lesz.

Véleményt mondtak a fogyasztók

0

Egy uniós jelentés is indokolja az Európai Bizottság lépését, hogy az idén július közepe óta tökéletesítette a kis értékű követelések eljárását, lehetővé téve a gyorsított internetes eljárást a fogyasztók számára az 5 ezer eurónál kisebb értékű követelések esetében. A Bizottság emellett az online vitarendezési platformmal (OVR-platform) ösztönzi az alternatív vitarendezést, amely könnyű internetes hozzáférést biztosít az online ügyletekkel foglalkozó alternatív vitarendezési szervezetekhez. Ez az e-kereskedelem vonatkozásában is fontos.

Az e-kereskedelem egyik korlátja – a fogyasztókat védő jogi szabályozás ellenére –, hogy a személyes jelenlét hiányából adódóan számos  fizikai, pénzügyi és dokumentációs probléma merülhet fel. Magyarországon egy uniós felmérésre (Surveys on ICT usage in enterprises and households) a megkérdezettek mintegy 82%-a úgy reagált, hogy vásárlása panaszmentesen zajlott, ami

jelentős javulás a 2015-ben tapasztalthoz képest

– olvasható a Központi Statisztikai Hivatal Magyarország, 2016 című kiadványában. Ennek tükrében is érdekesek az Európai Unió által a közelmúltban közzétett, az internetes vásárlásokra vonatkozó jelentés (Consumer Conditions Scoreboard) megállapításai, különösen a fogyasztók vélekedése.

Uniós trendek

Az elektronikus kereskedelembe vetett fogyasztói bizalom ugrásszerűen megnőtt az EU-ban – olvasható a jelentésben.

Tíz év alatt csaknem megkettőződött az interneten vásárló európaiak aránya

(a 2007. évi 29,7%-ról 2017-ben 55%-ra). A legutóbbi eredménytábla óta a fogyasztói bizalom mértéke a belföldi kiskereskedőktől való vásárlás esetén 12 százalékponttal, a más uniós tagállamból történő vásárlás esetén pedig 21 százalékponttal emelkedett.

Tíz, jelenleg is az interneten értékesítő kiskereskedőből csak négy állította azt, hogy a következő évben megfontolja a belföldi és a határon túli értékesítést.

A más országokba történő internetes értékesítést továbbra is aggályosnak tartják,

mégpedig azért, mert nagyobb a csalás kockázata, eltérnek a nemzeti adószabályok vagy a nemzeti szerződési jogi szabályok és a fogyasztóvédelmi szabályok.

Ezért a Bizottság javaslatot terjesztett elő a modern digitális szerződési szabályokra vonatkozóan, amelynek célja az áruk internetes értékesítésére vonatkozó szerződéses szabályok harmonizálása, valamint a digitális tartalomhoz való hozzáférés és az internetes értékesítések előmozdítása Unió-szerte – áll a jelentés kapcsán kiadott közleményben.

Jogismeret

Az eredménytábla 2015. évi kiadásához képest a fogyasztók jobban tisztában vannak a jogaikkal.

Átlagosan a fogyasztók 13%-a ismeri teljes mértékben az alapvető jogait, az északi és nyugati uniós országokban jobban, mint keleten és délen.

Miközben a fogyasztók egyre kevesebb okot találnak a panaszra, azok, akik panaszt tesznek valamiért, elégedettebbek a panaszkezelés módjával. Ám a fogyasztók csaknem egyharmada nem kíván panaszt emelni, mivel megítélésük szerint az érintett összeg túl csekély (34,6%) vagy az eljárás túlságosan elhúzódna (32,5%).

E-kereskedelemre, magyar!

Magyarországon 2016-ban a teljes hazai kiskereskedelmi forgalomból a csomagküldő és internetes vásárlások 3,1%-kal részesedtek – olvasható az említett KSZ-kiadványban. Az elmúlt évtizedben folyamatosan bővült a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma: 2016-ban 302,8 milliárd forint volt az árbevételük, folyó́ áron a 2010. évinek közel 6,6-szerese. A forgalom volumene 2010 óta dinamikusan, évente átlagosan 36%-kal emelkedett, miközben a kis- kereskedelem egésze csupán 2,5%-kal.

Forrás: KSH

Egyre többen választják az internetet nemcsak a kiskereskedelmi termék megvételére, hanem szolgáltatás igénybevételére is. Az e-kereskedelemben (egy uniós felmérés szerint) megjelenő lakosság aránya Magyarországon folyamatosan nő, 2016-ban 27% volt. Igaz, az uniós átlag 45%.

Az elektronikus értékesítésben részt vevő vállalkozások aránya is alatta marad az uniós átlagnak:  2016-ban a vállalkozások 12%- nál (az uniós átlagtól 6 százalékponttal kevesebbnél) keletkezett az árbevétel legalább 1%-a elektronikus kereskedelemből. A hazai elektronikus kereskedelem 30%-a weboldalon, 70%-a elektronikus adat- cserén keresztül realizálódott.

Aki a részletesebb eredmények között szeretne böngészni, itt megteheti.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK